TANTERV. Szakközépiskolai tantervbank. Szakmai tanterve

Átírás

1 TANTERV Szakközépiskolai tantervbank Szakmai tanterve Informatika szakmacsoport SW orientáció Kidolgozandó Bõvíthetõ Ez a tanterv az Országos Közoktatási Intézet tantervi adatbankjában az SZKINAT változat alatt szereplõ minõsített tanterv. E minõsítéssel az Országos Közoktatási Intézet szakmai felelõsséget vállal azért, hogy ez a tanterv az általa megjelölt NAT követelményeknek megfelel. Ez a kiadvány az adatbankban tárolt tantervbõl az Országos Közoktatási Intézet Információs Irodájában, Gyõrben készült. Ez a tanterv elérhetõ a tantervi adatbankból a Profil 3.2 szoftver által is. Ez a tanterv letölthetõ az OKI web szerverérõl, címe: Figyelem! Az itt található tanterv egyeztetése a keletkezése ( elsõ fele) óta kiadott, a közoktatást érintõ jogszabályokkal, rendeletekkel (pl. érettségi vizsga) még nem történt meg. Felvilágosítás a tantervvel kapcsolatban: Felvilágosítás a Profil szoftverrel kapcsolatban: Felvilágosítás a tantervek OKI Home Pageen keresztüli eléréséről: Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központ 1051 Budapest, Dorottya u. 8., Tel: Fax: oki@kih.c3.hu Mentor Informatika Kft Budapest, Batthyány u. 14., Tel: Fax: @Compuserve.com Országos Közoktatási Intézet Információs Iroda 9022 Győr, Liszt F. u. 40., Tel és Fax: 96/ info@oki.hu

2 1 Informatika szakmacsoport SW orientáció Részei 9. évfolyam 2. oldal 10. évfolyam 11. oldal 11. évfolyam 20. oldal 12. évfolyam 35. oldal hét Megjegyzés ****************************************************** A TANTERVEK IDÕIGÉNY ADATAINÁL A FELHASZNÁLÓ VEGYE FIGYELEMBE, HOGY A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY A TANÉVET 37 TANÍTÁSI HÉTBEN (A 12. ÉVFOLYAMBAN 33 HÉT) ÁLLAPÍTJA MEG! ****************************************************** Szakma informatika A Szoftver orientált informatikai képzés eredményeként a tanuló legyen képes a 4 év alatt megszerzett tudását felhasználni a szakterületén felmerülô problémák megoldására, illetve legyen képes az erre a célra szükséges tudást elsajátítani. Alkalmas arra, hogy az informatikára épülô szaktechnikusi képesítést késôbbiekben megszerezze. Tájékoztasson a hazai munkaerõpiaci helyzet összetevõirõl és aktuális adatairól. Biztosítsa az iskola lehetõségeinek, hagyományainak, eszköz és szakember állományának megfelelõ informatikai orientáció megvalósítását. Rendelkezzen a szakmacsoportnak megfelelô HW, SW ismeretekkel. Ismerje az információs technológiában használatos problémamegoldó módszereket és technikákat. Tudjon információt szerezni egy technikai folyamatból. Rendelkezzen megfelelô elektronikai ismeretekkel. Rendelkezzen telekommunikációs és adatátviteli rendszerismeretekkel. Rendelkezzen algoritmizált gondolkodással. Rendelkezzen a magyar és angol nyelvû szakirodalom értésének és felhasználásának képességével. Legyen képes önképzésre és továbbképzéseken való részvételre. 9. évfolyam 5 óra/hét Szakmai informatika évfolyam 5 óra/hét Szakmai informatika évfolyam 10 óra/hét Informatika technológia óra/hét Számítástechnika-11 6 óra/hét

3 Informatika szakmacsoport SW orientáció évfolyam 10 óra/hét Informatika technológia óra/hét Számítástechnika-12 6 óra/hét Óraterv: Tantárgyak Érettségi Osztály/csoport Irodalom KÉ* Magyar nyelvtan KÉ* Történelem, KÉ társadalomismeret Idegen nyelv KÉ 9/2 10/2 11/2 12/2 Matematika KÉ 9/2 10/2 11/2 12/2 Fizika kvé 11/2 12/2 Kémia Biológia Földrajz Informatika, /2 10/2 technikai ismeretek Ének-zene Testnevelés Szakmai kvé* 9/2 10/2 informatika Számítástechnika kvé* 11/2 12/2 alapjai Informatikai kvé* 11/2 12/2 technológia Összesen: Osztályfônöki Szabad sáv Szakmai /2 10/2 informatika Mindösszesen: KÉ* Kötelezô összevont érettségi tantárgy KÉ Kötelezô érettségi tantárgy kvé Kötelezôen választandó érettségi tantárgy/ak/ kvé* Kötelezôen választandó komplex érettségi tantárgy 9. évfolyam párhuzamos Részei Szakmai informatika 3. oldal 38.0 hét

4 Informatika szakmacsoport SW orientáció Megjegyzés 190 szakmai óra Szakma informatika Orientációs év. Bemutatni a szakmai informatika alapfogalmait, terminológiáját, megjelenését, alkalmazásait. A tanuló tudja használni a számítógépet és perifériáit, ismerje a bennük leggyakrabban elôforduló anyagokat és alkatrészeket. Ismerje az informatikában használt: szakkifejezéseket, fogalmakat, segédprogramok alapfunkcióit (tömörítô, konvertáló, víruskeresô, lemezkezelô funkciókat), operációs rendszerek grafikus felületinek szolgáltatása, a számítógép alap grafikus, video és audió lehetôségeit, a multimédia eszközök alapfunkcióit, a hagyományos és korszerû mûszaki kommunikációt, a berendezésekben leggyakrabban alkalmazott alkatrész elemeket és azok funkcióját. Feltételek A Szakmai informatika tárgy oktatásának általános feltételrendszere. 1. Az osztályok: csoportbontásban ajánlott, 15 fõvel vesznek részt az órákon. 2. A géptermek: az iskolában oktatott operácósrendszertõl függõen telepítettek. (Netware, lokális gépek, Unix vagy nagygépes hátterû terminálrendszer) nyomtató, ill. az informatikai eszközök közül a számítógéppel vezérelhetõk. 3. Szoftverek: közül a következõk elengedhetetlenül szükségesek a megfelelõ licencekkel. adatbáziskezelõ programcsomag multimédia programcsomag kiadványszerkesztõ programok integrált felhasználói programok CAD/CAM programok 4. Személyi feltételek: a számítástechnika 3. és 4. évi tananyagainak oktatásához számítástechnika szakos tanár végzettségû oktatók szükségesek. Szakmai informatika SZKINAT96 9. SW párhuzamos Részei Bevezetés az információs elméletbe Ember-gép kommunikáció Segédprogramok Grafikus felhasználói felület Számítógép audió és video lehetõségei Multimédia 4. oldal 5. oldal 6. oldal 7. oldal 7. oldal 8. oldal

5 Informatika szakmacsoport SW orientáció Mûszaki ábrázolás Anyagismeret és mikroelektronikai alapok Szabad órakeret 9. oldal 10. oldal 11. oldal 5 óra/hét A 9.évfolyam tantervi egységben megfogalmazottak. A 9. évfolyam tantervi egységben megfogalmazottak. Bevezetés az információs elméletbe Gép-ember kommunikáció Segédprogramok Grafikus felhasználói felület Mûszaki ábrázolás alapjai Anyagismerert és mikroelektronikai alapok Számítógép audió és video lehetõségei Multimédia Szabad órakeret Összesen 30 óra 20 óra 15 óra 20 óra 20 óra 25 óra 15 óra 20 óra 25 óra 190 óra Bevezetés az információs elméletbe 30 óra Megismertetni az informatikai alapfogalmait. Bemutatni az információ megjelenését, hatásait a mindennapi életünkben. Ismerje az informatika alapfogalmait. Legyen tájékozott a számrendszerekben és kódrendszerekben. Ismerje a logikai alapmûveleteket. Ismerje az információ feldolgozásának folyamatát. 1. Az információ fogalma. Információ vizsgálatának szempontjai. Az informatika kialakulása, fejlôdése. Hír információ, adat. Információ mérése, egységei.

6 Informatika szakmacsoport SW orientáció Számrendszerek. Kettes számrendszer. Algebrai mûveletek a kettes számrendszerben. Logikai mûveletek kettes számrendszerben. 3. Kód, kódolás, dekódolás. Az információtovábbítás modellje. Az információ átvitel és tárolása. Elsôdleges és másodlagos adathordozók. Numerikus és alfanumerikus kódok. Hibajelzés és hibajavítás. 4. Számábrázolás számítógépen. Nagyságrend ábrázolás. Elõjel ábrázolás. A tanári gyakorlatnak megfelelõen, témazáró dolgozat. Feltételek tanulói segédlet Információs elméleti oktató programcsomag Számítógép labor Ember-gép kommunikáció 20 óra Bemutatni a számítógép erôforrásait (hardver, szoftver, emberi erôforrások). Biztonsággal tudja üzemeltetni a számítógépet alapfeladatok megoldására Legyen képes megfogalmazni a használt HV és SV eszközökkel szembeni követelményeket. A tanuló ismerje a választott számítógép felépítését, mûködési elvét. Rendelkezzen operációs rendszer mûködtetéséhez szükséges ismeretekkel. tudja használni a számítógépet iskolai feladatainak megoldásában. 1. Számítógép felépítése Számítógép osztályozása. Számítógép emberi erôforrásai. Perifériák tulajdonságai. 2. Operációs rendszer Részei, indítása, használatba vétele, telepítése. Legfontosabb parancsok. 3. Rendszer konfigurálás pl. AUTOEXEC.BAT, CONFIG.SYS fájl.

7 Informatika szakmacsoport SW orientáció HV és SV követelmények A számítógép legfontosabb technikai adatainak értelmezése. A programokkal szembeni követelmények megfogalmazása. Biztonságos program (Bolondbiztos program), lapkezelés, menütechnika, értéktartomány, fontos adatok kiemelése, értéktartomány megadása, következetes beolvasás és hibajelzés. Adott számítógépes feladat megoldása. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Operációs rendszerek (HV és SV dokumentációk) Segédprogramok 15 óra Ismerje a segédprogramok jelentôségét. Tudjon adattömörítést, virusmentesítést végezni. Operációs rendszerben alkalmazott mûveleteket tudjon elvégezni segédprogramokkal. 1. Operációs rendszert kiegészítô programcsomagok. A számítógép alkalmazása során felmerülô olyan igények áttekintése, amelyek kielégítését az operációsrendszer nem, vagy nehézkesen biztosítja. A parancskiadást egyszerûbbé tevô programok (shell-ek). Ismertetés, gyakorlás. 2. A lemezekkel kapcsolatos speciális lehetôségek (lemez tartalmának, szerkezetének megtekintése, megváltoztatása, átszervezése...). Ismétlés, gyakorlás. 3. A számítógépet mérô, ellenôrzô programok Ismétlés, gyakorlás. 4. Tömörítôk és konvertálók (bekapcsolás, kibontás önkicsomagoló csomagok készítése, használata, az EXE és COM file-ok tömörítése). Gyakorlati feladatok. A mágneslemezek "tömörítése", Archívkezelô utility-csomag. 5. Filekeresô segédprogramok 6. Számítógépes programok szoftver védelme. Óvintézkedések. 7. A billentyûzet definiáló segédproramok Gyakorlás: magyar ékezetes betûk használata

8 Informatika szakmacsoport SW orientáció Adott számítógépes feladat megoldása. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Korszerû segédprogramok Grafikus felhasználói felület 20 óra Az Informatika, technikai ismeretek tantárgy keretében már megismert grafikus felhasználói felületen kívül bõvíteni a téma ismeretanyagát egy újabb grafikus felülettel. Tudjon tájékozódni a grafikus felhasználói felületek, és a rendszerek szolgáltatásai között. 1. Alapfogalmak, általánosságok. Ablak kezelése, egér, billentyûzet használata. A HELP használata. 2. Applikációk csoportosítása 3. Programok kezelése. indítása, zárása, futási környezet meghatározása. 4. Rendszer paraméterek beállítási lehetôségei. 5. Alkalmazások használata (példák) Egyéni feladat megoldása alapján. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Korszerû grafikus felhasználói programrendszer Számítógép audió és video lehetõségei 15 óra A számítógép hang és grafikai lehetôségeinek bemutatása.

9 Informatika szakmacsoport SW orientáció Ismerje meg a számítógép alap grafikus, video és audió lehetôségeit, ismerje a különbözô grafikus, video és audió perifériák kezelését. 1. Grafika: Alapfogalmak A számítógép alap grafikus jellemzôi A számítógéphez csatlakoztatható grafikus perifériák Rajzolóprogramok fô funkciói, grafikus lehetôségei Képdigitalizálók, szövegfelismerôk Képfeldolgozó program fô funkciói Számítógépes animációk 2. Zene: Alapfogalmak A számítógép alap zenei jellemzôi A számítógéphez csatlakoztatható zenei perifériák Hangdigitalizálók, hangszerkesztôk Zeneszerkesztôk Zenei vezérlési rendszerek Egyéni számítógépes feladat megoldása. Feltételek tanulói segédlet Videó Scanner Hangkártya Hangszerkesztô programcsomag Grafikai szerkesztô programcsomag Számítógép labor Zeneszerkesztô programcsomag Multimédia 20 óra Bemutatni a multimédia eszközök lehetôségeit és alapvetô felhasználási módjait. Ismerje a multimédia eszközök alapfunkcióinak kezelését. 1. Az információ megjelenési formái 2. Kép (grafika, foto)

10 Informatika szakmacsoport SW orientáció hang animáció írott szöveg, mint fontos információ hordozók 3. A multimédia, az információ megjelenési formáinak számítógépes interaktív egyesítése. 4. A multimédia alkalmazási területei multimédia program és az ember kapcsolata felhasználása a gondolkodásunk alakítására multimédia az oktatásban, multimédia, mint oktatási eszköz tudományos elôadásokban betöltött szerepe menedzser és reklámhordozó egyéb ipari alkalmazások multimédia jelentôsége a távoktatásban 5. A multimédia hardver eszközei MPC Multimédia Personal Computer CD-ROM meghajtók és lemezek, CD-ROM/XA technika MPC rendszer fôbb jellemzôi, rendszer követelmények Egyéni számítógépes feladat megoldása. Mûszaki ábrázolás 20 óra Mûszaki ábrázolás alapjainak elsajátítása. Fejlessze a tanulók térlátását. Segítse az elvonatkoztatási készség fejlõdését. Fejlessze a mûszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerûséget. Ismertesse meg a hagyományos és korszerû mûszaki kommunikáció alapjaival. Ismerje a rajzeszközök kezelésének és használatának szabályait. Ismerje a kétképsíkos ábrázolás szabályokat. Ismerje a metszeti ábrázolás szabályait. Ismerje a vetületi ábrázolás összefüggéseit, a nézet rendszabályait. Ismerje a számítógéppel alátámasztott rajzolás szabályait és lehetõségeit. Ismerje a szabványok használatát és szerepét. Értse a mérethálózat kialakításához szükséges bázisok megválasztásának alapelveit. Értse a rajz elhelyezési szabályait, a rajzlap méretéhez szükséges szabványos nagyítás, ill. kicsinyítés arányt. 1. Rajzeszközök és használatuk. 2. A rajz mint gondolatközlõ eszköz. 3. A szabvány, a szabványosítás. 4. Mûszaki rajz jellemzôi, fajtái, vonalak, méretarányok, méretmegadások.

11 Informatika szakmacsoport SW orientáció Vetületi ábrázolás (képsíkrendszer, ábrázolási vetületek) axonometrikus ábrázolás Ábrázolás metszetekkel (egyszerû és összetett metszetek, szelvények). Rekonstrukció Jelképes ábrázolások (gépészeti, pneumatikai, villamosipari) 5. Rajzdokumentáció értelmezése, rajzolvasási gyakorlat. A rajz és a megmunkálás kapcsolata, technológiai utasítások, felületi megengedett eltérések (méret, alak, helyzettûrés) Tesztek, rajzolási feladatok. Feltételek tanulói segédlet Mûszaki ábrázolás demonstrációs eszközök Mûszaki ábrázolás oktató programcsomag Számítógép labor Anyagismeret és mikroelektronikai alapok 25 óra A tanulók megismertetése az elektronika alapjaival, az elektronikus alkatrészek szerepével, jelentôségével. A szakirányú ismeretek bevezetõjeként a tanulóknak legyen képük arról hogy, mit takar a mikroelektronika néhány szakkifejezése. Ismerje meg a berendezésekben leggyakrabban alkalmazott alkatrész elemeket és azok funkcióját. 1. Bevezetés, a témakör célja, helye az informatikai alapismeretek között a villamos árammal kapcsolatos balesetelhárítási szabályok óvintézkedések, érintésvédelem 2. A villamosiparban leggyakrabban használt fémek fémes anyagok felosztása a fémek tulajdonságát befolyásoló legfontosabb ötvözô anyagok egy-egy példa a felhasználási területre 3. Mûanyagok mûanyagok definíciója csoportosítása az óriásmolekula elôállítása alapján villamosiparban gyakrabban használt mûanyagok 4. Szigetelô anyagok, definíciója szilárd halmazállapotú szigetelõ anyagok és felhasználásuk légnemû szigetelô anyagok és felhasználásuk 5. Kábelek, vezetékek felosztása, szerkezete 6. Ellenállások felépítése, fôbb anyagai

12 Informatika szakmacsoport SW orientáció ellenállások fôbb tulajdonságai rétegellenállások huzalellenállások potenciométerek 7. Kondenzátorok felépítése, fôbb anyagai kondenzátorok villamos tulajdonságai kondenzátortípusok a dielektrikum anyagai alapján 8. Ellenállások és kondenzátorok katalógusadatai, kiválasztásuk fôbb szempontjai. katalógusadatok definíciója, értelmezése gyakorlati példák a katalógusadatok alapján történõ kiválasztása. 9. Tekercsek és transzformátorok felépítése, fôbb anyagai tekercsek és transzformátorok villamos tulajdonságai kiviteli különbségek a felhasználás érdekében Teszt, témazáró, alkatrész kikeresési mûvelet Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Mikroelektronikai oktató programcsomag R-L-C elemek Szabad órakeret 25 óra Biztosítson lehetõséget az iskola igényeinek megfelelõ ismeretek, illetve az egyes témák részletesebb kifejtésére. Az iskola által választott témák. pl. grafikus felületek készítése multimédiás alkalmazások nagyméretû adatállományok kezelése (hatékonysági gyakorlatok) 10. évfolyam párhuzamos Részei Szakmai informatika 12. oldal 38.0 hét

13 Informatika szakmacsoport SW orientáció Megjegyzés 190 szakmai óra Szakma informatika Orientációs év. A különbözõ szakterületek bemutatásán keresztül, a tanuló érdeklôdésének felkeltése az informatika technikusi pályák iránt. Mutassa be a hazai munkaerõpiaci helyzet összetevõit és aktuális adatait. Ismerje a kiadványszerkesztô alapvetô szolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni az integrált programcsomag moduljai között. Ismerje a hálózatok topográfiáját, alkalmazási területeit, szolgáltatásait. Ismerje a CAD/CAM alapfogalmakat, egy CAD programban egyszerû rajzokat tudjon készíteni. Alkalmazás szinten ismerje a folyamatirányítás elemeit, annak számítógépes támogatását. Ismerje meg a berendezésekben leggyakrabban alkalmazott alkatrész elemeket és azok funkcióját. Ismerje meg a foglalkoztatási viszonyok, az álláskeresés és az állásforrások lehetõségeit. Ismerje a korszerû adatbáziskezelõ rendszerek alapjait, az SQL lekérdezô nyelv fogalmait. Szakmai informatika SZKINAT SW párhuzamos Részei Kiadványszerkesztés Integrált felhasználói programok Lokális hálózatok Anyagismeret és mikroelektronikai alapok Számítógépes folyamatirányítás CAD/CAM Adatbáziskezelés Tájékozódás a munkaerõpiacon Szabad órakeret 13. oldal 14. oldal 14. oldal 15. oldal 16. oldal 17. oldal 18. oldal 19. oldal 20. oldal 5 óra/hét A 10. évfolyam tantervi egységben megfogalmazottak. A 10. évfolyam tantervi egységben megfogalmazottak. Kiadványszerkesztés Integrált felhasználói programok Lokális hálózatok 25 óra 25 óra 30 óra

14 Informatika szakmacsoport SW orientáció Anyagismeret és mikroelektronikai alapok Számítógépes folyamatirányítás CAD/CAM Adatbáziskezelés Tájékozódás a munkaerõpiacon Szabad órakeret összesen : 20 óra 20 óra 20 óra 20 óra 5 óra 25 óra 190 óra Kiadványszerkesztés 25 óra Egy kiadványszerkesztô egyszerûbb funkcióinak alkalmazása. Nyomdatechnikai alapfogalmak megismerése. Legyen tisztában a szövegszerkesztô és kiadványszerkesztô szolgáltatásaival. Kiadványszerkesztô lehetôségeinek és korlátainak ismerete. 1. Alapfogalmak: kiadvány, fejezet, oldal, tartalomjegyzék, tárgymutató, tipográfia mértékegység (pont, pika) papírméretek (a4, a5, levél, dupla, reklám) oldaltükör, margók, élôfej, élôláb, oldalszám, hasáb betûk (nyomóformák, nemnyomó formák) betûméret, betû sor, sorkizárás, szellôs sor, szóelválasztás bekezdés, árvasor, fattyúsor iniciálék, tónus keretezés Kiadványszerkesztô = fejezetek + stílusok 2. A kiadvány szövegének elkészítése egy szövegszerkesztõvel 3. A ventura (A ventura indítása, kiszállás belôle) üzemmódok: keret, bekezdés, szöveg, rajzolás, táblázat fômenü info, file, szerkesztés, látkép, fejezet, keret bekezdés, grafika, opciók, gombnyomás funkciók 4. Egy fejezet elkészítésének lépései: névadás, lemezegység kijelölés új stílus készítés: a külalak beállítása szöveg beolvasásának módjai szövegrészek másolása, áthelyezése, törlése5. Keretek létrehozása, méretek beállítása, eltolása, egyszerre több keret használata, kereten belül margók, hasábok, keret tipográfia kép, szöveg beolvasása keretbe 6. Bekezdések tipográfia formázása jelkészlet kiválasztása, tagolás, tabulálás, iniciál

15 Informatika szakmacsoport SW orientáció bajuszkészítés, fölé, alá, áthúzások, ritkítás, betû negatív szöveg 7. Mûveletek keretekkel keretezés, vonalazás, keretkapocs 8. Táblázat szerkesztés sor, oszlop beszúrás, rovat, egyesítés, felosztás, vonalak, oszlopszélesség beállítás, rovatok formázása 9. Rajzolás kör, elipszis, négyzet, téglalap takarás, szövegdobó 10. Egy fejezet mûveletei címek automatikus számozása, nyomtatás a kiadvány összeállítása fejezetekbôl opciók beállítása Gyakorlati feladatok megoldása alapján. Integrált felhasználói programok 25 óra Ismerje meg alapszinten egy integrált felhasználói program lehetôségeit, funkcióit. Tudjon kapcsolatot teremteni a programcsomag moduljai között. 1. Az integrált programcsomag alapfogalmai. 2. A keretrendszer felépítése, vizsgálata a keret fogalma. 3. Különbözô típusú állományok megjelenítési lehetôségei és állománykezelési funkciói. 4. Aktuális munkakörnyezet beállítása és módosítása. 5. A számítógépes telekommunikáció. Egyéni feladatok megoldása alapján. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Lokális hálózatok 30 óra

16 Informatika szakmacsoport SW orientáció Hálózati alapismeretek megismerése. Ismerje a hálózatok topológiáját, alkalmazási területeit, szolgáltatásait. 1. Hálózati alapfogalmak Hálózatok kiterjedtsége Hálózati hierarchiák (Hozzáférés és vezérlési módszerek) Átvivõ közeg pl.: mágneses hordozó, sodrott érpár, koaxiális kábel, száloptika, vezeték nélküli átvitel Analóg és digitális átvitel, ISDN alapfogalmak pl. : Modemek, RS 232, X21 digitáis interfész, ISDN szolgáltatások Hálózati architektúrák OSI modell 2. Hálózati operációs rendszerek, mûködésük. Bejelentkezés a hálózatba és kilépés. Hálózati információk lekérdezése. Jogok megállapítása. Mûveletek állományokkal. Kommunikáció a hálózaton. 3. Kapcsolat a külvilággal Az elektronikus levelezés Világhálózatok, alapfogalmai és szolgáltatásuk pl. INTERNET, pl. WWW, FTP, Gopher, Telnet, stb. A tanári gyakorlatnak megfelelõen. Feltételek tanulói segédlet Számitógép labor Lokális hálózat (HW,SW) Anyagismeret és mikroelektronikai alapok 20 óra A tanulók megismertetése az elektronika alapjaival, az elektronikus alkatrészek szerepével, jelentôségével. A szakirányú ismeretekkel nem rendelkezô tanulóknak is képük legyen arról, hogy mit takarnak a mikroelektronikai szakkifejezések. Ismerje meg a berendezésekben leggyakrabban alkalmazott alkatrész elemeket és azok funkcióját. 1. Félvezetô eszközök alapanyagainak tulajdonságai, elôállításuk félvezetô anyagok tulajdonságai, energiaszintek félvezetô anyagok tisztítása

17 Informatika szakmacsoport SW orientáció félvezetô egykristály elôállítása 2. Diszkrét félvezetõ eszközök szerkezete, elôállításuk Különbözõ technológiákkal létrehozott p-n átmenetek tulajdonságai diódák, bipoláris tranzisztorok szerkezete, mûködési elve térvezérlésû eszközök mûködésének alapja, tulajdonságai, felosztása (JFET, MOSFET) Félvezetôk alkalmazásai 3. Félvezetô eszközök katalógusadatai, kiv. fôbb szempontja katalógusadatok definíciója, értelmezése gyakorlati példák a katalógusadatok alapján történô kiválasztásra 4. Digitális számítógépek felépítése blokkvázlat, felépítés (fekete doboz!) A mikroprocesszor belsô felépítése 5. A mikroprocesszorok kiegészítô áramkörei feladatuk, memóriák, periféria áramkörök 6. Optikai információátvitel optoelektronikai eszközök definíciója optoelektronikai adók - optoelektronikai vevôk adásátviteli közegek optikai információátvitel elônyei a hagyományos adatátvitellel szemben 7. Kijelzôk felosztása fôbb jellemzôi kijelzôk optoelektronikai tulajdonságai kijelzôk felosztása katódsugárcsô felépítése LED és LCD - LED mûködési elve LCD mûk. elve, felépítése színes LCD elôállítása A tanári gyakorlatnak megfelelõen teszt, dolgozat vagy felelet formájában. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Mikroelektronikai oktató programcsomag Számítógépes folyamatirányítás 20 óra Ismerjék a környezetben elôforduló szabályozási és vezérlési feladatok számítógépes megoldásait. Ismerje meg a folyamatirányítás elemeit, végrehajtását, annak leképezését a számítógépre. 1. Alapfogalmak Méréstechnika alapfogalmai

18 Informatika szakmacsoport SW orientáció analóg méréstechnika digitális méréstechnika Mérési adatfeldolgozás mérési adatfeldolgozás feltételrendszere mérési adatfeldogozás eljárásai Irányítástechnika alapjai Irányítás felosztása, feltételrendszere Vezérléstechnika alapjai Vezérléstechnika definíciója és jellemzôi Szabályozástechnika alapjai Szabályozás definíciója és jellemzôi Szabályozás és vezérlés összehasonlítása 2. Mikroszámítógépek az irányítástechnikában Számítógépes folyamatirányítás eszközei Számítógépes folyamatirányítás struktúrái OFF LINE számítógépes kapcsolat ON LINE számítógépes kapcsolat Hierarchikus számítógépes kapcsolat 3. Számítógépes vezérlések Számítógépes szerszámgép-vezérlések DNC elv megfogalmazása CNC elv megfogalmazása flexibilis és integrált gyártórendszerek számjegyes vezérlésû szerszámgépek hajtásai pozícionáló hajtómûvek Alkalmazási példák 4. Irodai szövegfeldolgozási rendszerek Szövegfeldolgozás munkafázisai Automatizált szövegfeldolgozás Szövegfeldolgozási rendszerek 5. Fejlôdési tendenciák a folyamatirányításban Teszt és/vagy egyszerû vezérléstechnikai feladat megoldása gyakorlatban. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Szg-hez csatlakoztatható vezérléstech-i tanulói segédlet egységek Számítógépes folyamatirányítás demó anyag CAD/CAM 20 óra

19 Informatika szakmacsoport SW orientáció CAD/CAM-mel kapcsolatos alapismeretek alapfogalmak bemutatása. Az ilyen irányú érdeklôdés felkeltése. Egyszerû CAD program alapszinten történô használata. Az alapfogalmak áttekintése A tervezési folyamat A számítógéppel támogatott tervezés (CAD fogalma) A számítógéppel támogatott gyártás (CAM) fogalma és kapcsolata a CAD-del A számítógéppel integrált gyártás (CIM) fogalma A CAD/CAM rendszerekhez szükséges hardver bemutatása gazdaságos kiválasztásuk szempontjai A feladathoz szabott számítógép kiválasztása A beviteli eszközök megválasztása (egér, digitalizáló stb.) A kimeneti eszközök kiválasztása (monitorok, plotterek stb.) A CAD elmélete és gyakorlati bemutatása egyszerû CAD szoftveren keresztül az alapszerkesztések bemutatása a CAD rajzolás stratégiája a speciális lehetôségek A CAM fogalma és bemutatása Az NC fogalma és bemutatása A CNC fogalma és bemutatása Egyszerû feladat megoldása. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Plotter Digitalizáló tábla CAM demo CAD program Adatbáziskezelés 20 óra Ismerje az adatbázis alapfogalmakat, felhasználásának területeit és egy adatbáziskezelô alapfunkcióit.

20 Informatika szakmacsoport SW orientáció Alkalmazási szinten tudjon adatbázisokat létrehozni, karbantartani, formátumbeállításokat, adatbázis szervezési mûveleteket elvégezni, kimeneti listákat szerkeszteni, nyomtatni. Ismerje az SQL lekérdezô nyelv fogalmait. 1. Adatbázis alapfogalmak (ismétlés, összefoglalás) Mûveletek relációs adattáblával 2. Adatbázis tervezés lépései 3. Adatbáziskezelõ programrendszer Menürendszer használata Adatállomány létrehozása, használata Adatbevitel, beviteli képernyô tervezés Adatbázis karbantartás (rekordok javítása, törlése) Poziciónálás, rendezés, indexelés és használata Listázások, nyomtatási formátumok megadása Szûrôállományok és használatuk Kapcsolat más adatállományokkal 4. Az SQL nyelv használata 5. Adatbáziskezelési ismeretek hálózati környezetben. Tesztek, egyszerû feladat megoldása adatbáziskezelôvel. Feltételek tanulói segédlet Számítógép labor Adatbázis kezelô programcsomag Tájékozódás a munkaerõpiacon 5 óra Ismertesse meg a munkaerõpiaci helyzet összetevõit. Alakítson ki alapvetõ módszereket az álláskeresés különféle változataira. Ismertesse meg a pályakezdõk beilleszkedési nehézségeinek körülményeit. Tájékoztasson a munkanélkülieket segítõ intézmények szerepérõl. Ismerje meg hazánk munkaerõpiaci helyzetének aktuális adatait. Tájékozódjon az álláshirdetések lehetséges elõfordulási helyeirõl. Sajátítsa el az alapvetõ beilleszkedési formákat, stílusokat. Tájékozódjon a munkanélkülieket segítõ intézmények munkájáról.

21 Informatika szakmacsoport SW orientáció Foglalkoztatási viszonyok: munkaerõpiaci helyzet rugalmas pályaváltás továbbképzések szerepe Álláskeresés, állásforrások: hírdetések, pályázatok szerzõdés, munkába lépés, beilleszkedés munkanélkülieket segítõ intézmények Szabad órakeret 25 óra Biztosítson lehetõséget az iskola igényeinek megfelelõ ismeretek, illetve az egyes témák részletesebb kifejtésére. Az iskola által választott témák. Az iskola profiljának megfelelõen a tantervi témák részletesebb kifejtése, vagy újabb önálló téma felvétele. (Pl. egészségügyi informatika, térinformatika, banki informatika stb. alapjainak bevezetése) 11. évfolyam párhuzamos Részei Informatikai technológia Számítástechnika 21. oldal 27. oldal 38.0 hét Megjegyzés 380 szakmai óra Szakma informatika A szakirányú informatikai képzés alapjainak lerakása a szoftver orientációnak megfelelõen. Az orientációtól független általános elvárások: Ismerje az algoritmus leíró eszközöket. Ismerjen egy szimbolikus és egy magasszintû programnyelvet. Tudjon egy egyszerû probléma megoldásához programot elkészíteni.

22 Informatika szakmacsoport SW orientáció Legyen képes egy összetett programcsomag mûködését megérteni és kezelni. Ismerje az elektrotechnikai, elektronikai, méréstechnikai alapfogalmakat. 11. évfolyam 10 óra/hét Feltételek Informatika technológia óra/hét Számítástechnika óra/hét Az informatikai technológia tárgy oktatásának általános feltételrendszere. 1. Az osztályok: csoportbontásban ajánlott, 15 fõvel vesznek részt az órákon. 2. A szaktantermek: a tananyag elsajátításához szükséges elektrotechnikai, elektronikai, digitálistechnikai, információtechnikai eszközökkel, mûszerekkel kell felszerelni. 3. Személyi feltételek: Az informatikai technológia 3. és 4. évi tananyagainak oktatásához mérnöktanári végzettségû oktatók szükségesek. A számítástechnika tárgy oktatásának általános feltételrendszere. 1. Az osztályok: csoportbontásban ajánlott, 15 fõvel vesznek részt az órákon. 2. A géptermek: az iskolában oktatott operácósrendszertõl függõen telepítettek. (Netware, lokális gépek, Unix vagy nagygépes hátterû terminálrendszer) nyomtató, ill. az informatikai eszközök közül a számítógéppel vezérelhetõk. 3. Szoftverek: közül a következõk elengedhetetlenül szükségesek a megfelelõ licencekkel. szövegszerkesztõ assembly, pascal vagy C nyelvi környezet valamilyen 4GL nyelv adott operációsrendszerre. [dbase4 (dos/unix), foxpro (windows), progress (unix), magic (dos/windows/unix), ingres (unix) stb.] 4. Személyi feltételek: a számítástechnika 3. és 4. évi tananyagainak oktatásához számítástechnika szakos tanári, vagy rendszerszervezõi, ill. programozói végzettségû oktatók szükségesek. Informatikai technológia SZKINAT SW párhuzamos Részei Elektrotechnikai alapismeretek Elektronikai alapismeretek Problémaorientált project Szabad órakeret 22. oldal 24. oldal 26. oldal 27. oldal 4 óra/hét A szoftver orientált képzési cél kiegészítéseként adjon biztos hardver alapokat. A tanulók ismerjék meg az elektrotechnika és elektronika alapfogalmait, terminológiáját, megjelenését és alkalmazásait.

23 Informatika szakmacsoport SW orientáció Alakítsa ki a tanulók alapvetõ elektrotechnikai és méréstechnikai szemléletét. Alakítson ki olyan megbízható alapismereteket, amelyek biztosítják a késõbbi szoftver orientált szakmai feladatok elvégzését. Sorolja fel az elektronikai alapáramkörök felhasználási területeit. Értelmezze a félvezetõ eszközök mûködését, jellemzõit, karakterisztikáit. Magyarázza meg az elektronikai alapáramkörök mûködését, jellemzõit. Tudja alkalmazni a félvezetõ katalógusokat. Tudja lerajzolni az egyszerûbb elektronikai alapáramköröket. Legyen tisztában a tantárgy tantervi követelményeivel és az értékelési módszerekkel. Értelmezze az alapvetõ mérési összeállítások feladatait. Hasonlítsa össze a hagyományos és a számítógépes mérési módszereket. Kövesse végig a számítógép segítségével történõ méréseket. Alkalmazza a megfelelõ mérési eszközöket és mûszereket az áramkörök mérései, a jellemzõk vizsgálata során. Elemezze és értékelje a mérési eredményeket. A mérés során használja a katalógusokat. Dokumentálja az elvégzett méréseket. Elektrotechnikai alapismeretek Elektronika Problémaorientált project Szabad órakeret Összesítve 40 óra 60 óra 30 óra 22 óra 152 óra Elektrotechnikai alapismeretek 40 óra A tanulók ismerjék meg az elektrotechnika alapfogalmait, terminológiáját, megjelenését és alkalmazásait. Legyen fogalma a valós és ideális elektronikai alapelemek közti különbségekrôl, és ezen tudását tudja alkalmazni a mindennapi életben. Értse meg az elektromos és mágneses köröknél tapasztalható jelenségeket, tudja alkalmazni az idevonatkozó alaptörvényeket. A tanuló tegyen szert olyan ismeretekre, képességekre, szemléletmódra és hozzáállásra, amelyek birtokában képes elsajátítani azokat az ismeretanyagokat a váltakozó áramú áramkörök témakörében, amelyek jó alapokat nyújt a konkrét szakmai ismeretek elsajátításához. A tanuló ismerje az atom felépítését, az elektromos töltés, elektromos feszültség, elektromos áram és az elektromos ellenállás fogalmát és mértékegységeit. Ismerkedjen meg az ezen mennyiségek mérésére alkalmas mérômûszerekkel, és önállóan le is tudja mérni ezeket az elektromos mennyiségeket. Legyen tisztában a valós és a technikai áramirányok fogalmával, ezeket biztonsággal tudja kezelni, értelmezni és alkalmazni.

24 Informatika szakmacsoport SW orientáció Az alaptörvényeket a tanulók ne csak alapáramkörökre tudják alkalmazni, hanem összetettebb hálózatok esetében is, mivel ez a további ismeretek elsajátításához elengedhetetlen., hogy az alaptörvényeket minden tanuló méréssel is tudja igazolni. A tanulók ismerjék meg a valós és az ideális generátorokat, ezek helyettesítô képét. Szerezzenek jártasságot a an, párhuzamosan és vegyesen kapcsolt ellenállások eredôjének meghatározásában. Legyenek képesek a különféleképpen kapcsolt energiaforrások eredô feszültségének és eredô belsô ellenállásának meghatározására. A tanulók ismerjék meg a váltakozóáram elôállításának módját, jellemzôit és ábrázolását. Ismerjék a kapacitás és az induktivitás fázistolásáról és ellenállásának frekvenciafüggésérôl, bevezetve az admittancia és az impedencia fogalmát. Jártasság szintjén legyenek képesek a különféleképpen kapcsolt frekvenciafüggô elemek eredô impedanciájának és fázistolásának meghatározására. A témakör elsô részében ismerjék meg a tanulók a villamos tér, az elektromos térerôsség, a potenciál és a kapacitás fogalmát, mértékegységeit, valamint a Coulomb-törvényt. Legyenek jártasak a különféleképpen kapcsolt kondenzátorok eredô kapacitásának meghatározásában, valamint tudják értelmezni a kondenzátor feltöltôdésekor, illetve kisülésekor tapasztalható jelenségeket. Ismerjék a mágneses tér fogalmát, jellemzôit, és a mágneses alapmennyiségek közti összefüggéseket. A tanulóknak ismerniük kell a gerjesztési törvényt, valamint a mágneses tér és az elektromos áram kölcsönhatásait. Ismerjék az elektromechanikus mérômûszerek mûködési elvét is. 1. ALAPFOGALMAK, ALAPTÖRVÉNYEK (6 óra+4óra mérés) Bevezetés Az atom felépítése, az ion fogalma A villamos töltés, a villamos erôtér, térerôsség Villamos feszültség, potenciál szintfelületek Coulomb törvénye Az elektromos áram Az elektromos munka és teljesítmény meghatározása egyenáramú áramkörökben Kirchoff elsô és második törvénye Az elektromos ellenállás, az elektromos vezetôképesség. Ohm törvénye Adott geometriájú vezetô elektromos ellenállásának meghatározása Az elektromos ellenállás függése a hômérséklettôl, a PTK és NTK magyarázata Valóságos és technikai áramirányítók értelmezése A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS Méréstechnikai alapfogalmak a./ a mérés fogalma b./ skálák c./ mért érték meghatározása analóg mûszerek esetében d./ hibák e./ osztálypontosság Feszültség-, áram-, és ellenállásmérô tulajdonságai, csatlakoztatása a mérendô áramkörben Kirchoff és Ohm törvényének igazolása méréssel 2. HÁLÓZATSZÁMÍTÁSOK (6 óra+4óra mérés) Ideális feszültség és áramgenerátor Sorosan és párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredô ellenállásának meghatározása Ellenállás hálózatok eredô ellenállásának meghatározása Ellenálláshálózat csillag-delta átalakítása Terheletlen feszültségosztó és áramosztó Terhelt feszültségosztó és áramosztó

25 Informatika szakmacsoport SW orientáció Feszültség és árammérô mûszerek méréshatárának kiterjesztése Valóságos feszültség és áramgenerátor Norton-Thevenin tétel Egyenáramú hálózatok analízise A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS: Feszültség- és áramgenerátor belsô ellenállásának mérése Ellenállásmérés egyenáramú mérôhidakkal Terheletlen és terhelt feszültség, illetve áramosztó mérése 3. ELEKTROMOS ÉS MÁGNESES TEREK (6 óra+4óra mérés) Villamos töltés, villamos mezô, villamos feszültség, potenciál szintfelületek (ismétlése) Villamos mezô szigetelôben, kapacitás, kondenzátor A villamos mezô energiája Kondenzátorok elektromos tulajdonságai egyenáramú áramkörökben Sorosan és párhuzamosan kapcsolt kondenzátorok eredô kapacitásának meghatározása Kapacitáshálózatok eredô kapacitásának meghatározása A kondenzátor egyenfeszültségre kapcsolásakor lejátszódó jelenségek Az elektromos áram jellemzôi és hatásai A mágneses indukció, a mágneses fluxus, a fluxustörvény A mágneses térerôsség, a gerjesztési törvény A hiszterészisgörbe és tulajdonságai Tekercsek, tekercsek jellemzôi, az induktivitás A mágneses mezô energiája Sorosan és párhuzamosan kapcsolt tekercsek eredô induktivitásának meghatározása Mágneses körökkel kapcsolatos számpéldák Nyugalmi és mozgási elektromágneses indukció Nyugalmi és mozgási elektromágneses indukcióval kapcsolatos számpéldák megoldása Elektromechanikus mérômûszerek mûködési elve 4. VÁLTAKOZÓÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK (6 óra+4óra mérés) Váltakozóáram illetve feszültség, elôállítása, ábrázolása és matematikai leírása Kondenzátor és tekercs viselkedése váltakozó áramú hálózatokban Admittancia, impedancia fogalma Kondenzátor impedanciája Tekercs impedanciája Tekercs és kondenzátor fázistolásának értelmezése A rezgôkör A párhuzamos rezgôkör A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS Tekercs és kondenzátor ellenállásváltozásának mérése a frekvencia függvényében Összefoglalás, rendszerezés Szóbeli felelet, teszt kérdések megválaszolása, dolgozat, mérési jegyzôkönyv. Elektronikai alapismeretek 60 óra

26 Informatika szakmacsoport SW orientáció A tanulók ismerjék meg a félvezetô anyagokat, a szennyezéses vezetés fogalmát. Legyenek tisztában a dióda és a tranzisztor felépítéseivel, karakterisztikáival. Tegyenek szert ismeretekre a különleges félvezetôk területén is. Ismerjék meg a térvezérlésû tranzisztorok (FET, MOS-FET) alaptípusait, felépítésüket, mûködésüket. Ismerjék meg a tanulók az erôsítôelemek statikus és dinamikus üzemmódját, kisjelû váltakozó áramú helyettesítô képeit, az erôsítés fogalmát, az erôsítôk jellemzôit, erôsítô alapkapcsolásokat. Legyen fogalmuk a visszacsatolásról, valamint alkalmazásáról, különös tekintettel a mûveleti erôsítô alapkapcsolásokra. Ismerjék meg a nagyjelû feszültségerôsítôket és teljesítményerôsítôket. Ismerjék meg a tanulókaz oszcilláció fogalmát, oszcillátorok típusait, felépítésüket, oszcillátorokat felépítô alapkapcsolásokat. Ismerjék meg a tanulók az impulzus fogalmát, az impulzus jellemzôket, a tranzisztorkapcsoló üzemmódját, az impulzust elôállító áramköröket, mûködésüket, felhasználási lehetôségüket. A tanulók ismerjék az egyes elektronikus alapelemek fizikai mûködését, azok karakterisztikáit, paramétereit. A tanultak alapján nagyságrendi fogalmakat kell kialakítanunk a paraméterek értékeirôl. Ismerniük kell a hômérséklet hatását, tudniuk kell kezelni a félvezetôk karakterisztikáit. A tanulóknak gyakorlatra kell szert tenniük az erôsítô fokozatok egyenáramú és a váltakozóáramú mûködésének fizikai ismeretében. Ismerniük kell a tanulóknak a negatív visszacsatolás jelentôségét, megvalósítási lehetôségeit, hatásait az erôsítô jellemzôire, különösen a mûveleti erôsítôvel megvalósított áramkörökben. Tudja használni a tanuló a szükséges katalógusokat. Ismerje meg a tanuló az oszcilláció létrehozásának, fenntartásának, stabilitásának feltételeit. Tudjon blokksémaszerûen egy oszcillátort felrajzolni, egy adott kapcsoláson a pozitív visszacsatolással mûködô oszcillátor alaprészeit felismerni, tudja kiszámítani a frekvenciameghatározó elemek értékeinek ismertében az oszcillátor rezonanciafrekvenciáját Ismerjék a tanulók az impulzust formáló és elôállító áramkörök kapcsolását, fizikai mûködését, az áramköri elemek szerepét, elôállított jelformákat, az áramkörök alkalmazási körét. Legyenek képesek egy adott impulzus jellemzôinek meghatározására. 1. ELEKTRONIKUS ALAPELEMEK (10 óra) Félvezetô elemek, félvezetôk fizikája A pn átmenet kialakulása, tulajdonságai A dióda és a tranzisztor felépítése, fizikai mûködése, karakterisztikái, paraméterei Különleges diódák: LED, Schottky-dióda, Zener-dióda, Varicap, Alagút dióda Térvezérlésû tranzisztorok: FETMOS-FET felépítése, fizikai mûködése, karakterisztikái, paraméterei 2. ERÔSÍTÔK (20 óra + 10 óra mérés) A vezérlés dinamikus üzemmódban, kisjelû és nagyjelû üzem A tranzisztor és FET kisjelû váltakozó áramú helyettesítô képe Négypólus paraméterek meghatározása, az erôsítés fogalma Az erôsítôk jellemzôi Munkapontbeállítás Erôsítô alapkapcsolások Erôsítô csatolása Frekvenciafüggés meghatározása, ábrázolása Visszacsatolás fogalma, negatív visszacsatolás hatása az erôsítô tulajdonságaira Integrált mûveleti erôsítôk felépítése Mûveleti erôsítô alapkapcsolások Nagyjelû feszültségerôsítôk, teljesítményerôsítôk A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS

27 Informatika szakmacsoport SW orientáció Elektronikus alapmûszerek, hanggenerátor felépítése, mûködése Oszcilloszkóp felépítése, mûködése Mûszerhasználat 3. OSZCILLÁTOROK (5 óra+4 óra mérés) Oszcilláció fogalma, feltételei, az oszcillátorok felosztása Szinuszos oszcillátorok elemei Szinuszos oszcillátorokat megvalósító alapkapcsolások A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS Néhány oszcillátor mûködési jellemzõjének mérése (jelalak, frekvencia stb.) 4. IMPULZUSTECHNIKA, MULTIVIBRÁTOROK (6 óra+5 óra mérés) Az impulzus fogalma, impulzus jellemzôk Differenciáló és integráló tag Multivibrátorok fajtái, a stabil multivibrátorok mûködése, jelalakok Bistabil, monostabil multivibrátor felépítése Fûrészjel-generátorok, Schmitt-trigger, komparátorok A TÉMAKÖRHÖZ TARTOZÓ MÉRÉS A tanuló tudja használni az oszcilloszkópot, az egyes impulzusjellemzôk megméréséhez. A multivibrátorok mûködésével kapcsolatos elméleti ismereteket ellenôrizze le és mélyítse el az oszcilloszkóp segítségével. Szóbeli felelet, teszt kérdések megválaszolása, dolgozat, mérési jegyzôkönyv. Problémaorientált project 30 óra Az SV orientációnak megfelelõ hardver alapismeretek gyakorlati hasznának kipróbálása. Az elektrotechnika-elektronika témakörökben tanultak elmélyítése problémaorientált feladatokon keresztül. A tanulók legyenek képesek az elektrotechnikai-elektronikai ismeretüket a környezetükben elôálló problámák megoldására felhasználni. Ismerje fel az elektronikai alapáramköröket összetett hálózatokban. Ismerje az elektronikai alapáramkörök felhasználási területeit. Értelmezze a félvezetõ eszközök mûködését, jellemzõit, karakterisztikáit. Magyarázza meg az elektronikai alapáramkörök mûködését, jellemzõit. Tudja alkalmazni a félvezetõ katalógusokat. Tudja lerajzolni az egyszerûbb elektronikai alapáramköröket. A feladatok megoldását project formában kell megvalósítani. A feladatokat a tanulók részletesen dokumentálják. A dokumentáció elkészítésénél az informatikában tanult összes eszköz, ismeret felhasználását követeljük meg a tanulóktól. A problémák leküzdésénél ösztönözzük a tanulókat az öntevékeny ismeretszerzésre, és a csoporton belüli logikus munkamegosztásra. Alakítsuk ki a tanulókban az esztétikus és az igényes munka iránti igényt.

28 Informatika szakmacsoport SW orientáció A mikrokörnyezetbôl származó problémák megismertetése a tanulókkal A tanulók az érdeklôdési körüknek megfelelô problémákat kiválasztják, és ennek szellemében kialakítják a project szerkezetét A vezetô tanár feladata a projectek mûködésének segítése, és a felmerülô tanulói problémák megoldásához szükséges irányok megadása A feladatok leadása A csoport közösen értékeli a végzett munka eredményességét Szabad órakeret 22 óra Biztosítson lehetõséget az iskola igényeinek megfelelõ ismeretek, illetve az egyes témák részletesebb kifejtésére. A szabad órakeret témák óraszámait az iskolák saját igényeik szerint használhatják fel a törzsanyag kiegészítésére, új anyagrészek feldolgozására illetve a számítástechnika gyakorlati alkalmazására. A témakörök meghatározásánal érdemes a SV orientációból kiindulni. Számítástechnika SZKINAT SW Részei Egy szimbolikus programnyelv Algoritmusok leírása Adatjellemzõk Típusfeladatok Optimalizálás 3GL ismeret (Pascal és C nyelvi modulok) Problémamegoldó project Szabad órakeret 28. oldal 29. oldal 30. oldal 30. oldal 31. oldal 32. oldal 34. oldal 35. oldal 6 óra/hét A 11. évfolyam tantervi egységnek megfelelõen. A 11. évfolyam tantervi egységnek megfelelõen.

29 Informatika szakmacsoport SW orientáció Egy szimbolikus programnyelv Algoritmusok leírása Adatjellemzõk Típusfeladatok Optimalizálás 3GL ismeret (Pascal és C nyelvi modulok) Problémamegoldó project modul Szabad órakeret Összes óraszám 30 óra 15 óra 15 óra 45 óra 10 óra 40 óra 40 óra 33 óra 228 óra Egy szimbolikus programnyelv 30 óra A tanuló ismerje meg a szimbólikus programok alkalmazásának elõnyeit, ezen programok felépítését, fajtáit és az ebbôl elõállítható futtatható program elõállításának menetét. A tanuló tudjon készíteni szimbólikus programokat. (pl assembly nyelven; amely a legegyszerûbb felépítésû szimbólikus program). Ismerje meg az általa használt számítógép erõforrásait a programozás oldaláról. Szerezzen jártasságot a fordítás és a szerkesztés végrehajtásában. Ismerje meg azon elveket, amelyek a magasszintû programnyelvek kifejlesztését eredményezték, eredményezik. 1. Programnyelvek programnyelvek alkalmazásának indítékai, csoportosítása. A számítógép felépítése a programozó szemszögébõl. általános regiszterek címzési regiszterek vezérlô regiszterek szegmens regiszterek A DEBUG funkciókat tartalmazó program bemutatása, szemléltetés 2. Fordítóprogramok. az assembly nyelv szerkezete címzési módok 3. Fordítóprogramok. az assembly nyelv utasításrendszere adatmozgató utasítások aritmetikai utasítások mintafeladatok 3.2 Fordítóprogramok. az assembly nyelv utasításrendszere

30 Informatika szakmacsoport SW orientáció string kezelô utasítások vezérlésátadó utasítások processzorvezérlô utasítások mintafeladatok 3.3 Fordítóprogramok. az assembler a fordítás elve, folyamata a fordító opciói mintafeladatok bemutatása a fordítás folyamatára 3.4 Program betöltés. programformák abszolút bináris forma áthelyezhetõ bináris forma a szerkesztés elve, folyamata szerkesztõ betöltõ programok a TLINK (vagy más szerkesztô program) opciói a programátfedés mintafeladatok bemutatása a szerkesztés folyamatára A tanári gyakorlatnak megfelelõen felelet vagy egyéni programozási gyakorlat formájában. Algoritmusok leírása 15 óra A tanuló ismerje meg az algoritmusok leírásának eszközeit A tanulók a témakör feldolgozása után tudják egy probléma megfogalmazását, megértését követõen annak leírását. Egy leírásból tudják megfogalmazni az eredeti problémát. 1. Folyamatábra kezdet szimbólum szekvencia I/O utasítás elágazás ciklusok ábrázolása eljárások vége szimbólum 2. Chapin ábra értékadás elágazás ciklusok 3. Mondatszerû leírás kezdet

31 Informatika szakmacsoport SW orientáció értékadás I-O utasítás elágazás ciklusok eljárások vége Dolgozat vagy teszt formájában. Adatjellemzõk 15 óra A tanuló ismerje meg az adatok jellemzõit. A különbözõ programnyelvek adatszinti különbségeinek megismerése. A tanuló ismerje az algoritmusokban használt adatok típusait és jellemzõit. 1. Adatjellemzõk azonosító hozzáférési jog kezdõérték hatáskör élettartam értéktípus 2. Értéktípus egyszerû típusok egész, valós, logikai, karakter, felsorolásos, intervallum összetett típusok rekord, halmaz, tömb A tanári gyakorlatnak megfelelõen dolgozat vagy felelet formájában. Típusfeladatok 45 óra A tanulók típusfeladatokon keresztül sajátítsák el az algoritmizálás alapjait.

32 Informatika szakmacsoport SW orientáció A tanulók ismerjék meg az alapvetõ programozási tételeket és ezek gyakorlati alkalmazásait Ismerjék az egyes adatszerkezetekhez szorosan kapcsolódó algoritmusokat. Tudjanak rekurzív eljárásokat és függvényeket írni. 1. Egy sorozathoz egyérték rendelése összegzés, eldöntés, kiválasztás tétele a keresés tételei: lineáris, bináris keresés feladatok megoldása 2. Egy sorozathoz egy sorozat hozzárendelése a kiválogatás tétele feladatok megoldása 3. Több sorozathoz egy sorozat rendelése metszetképzés unióképzés összefuttatás tétele feladatok megoldása 4. Rendezések rendezés közvetlen kiválasztással rendezés minimum kiválasztással buborék rendezés beszúrásos rendezés feladatok megoldása 5. Visszalépéses algoritmusok 6. A rekurzió fogalma, típusai használata, használhatósága gyorsrendezés feladatok megoldása 7. Adatszerkezetekhez kapcsolódó algoritmusok bináris fák, bejárásuk, egyéb fatípusok gráfok ábrázolása, bejárásuk, útkeresési feladatok feladat megoldás Egyéni programozási feladat kapcsán. Optimalizálás 10 óra A tanuló ismerje meg az algoritmusok helyességére vonatkozó módszereket, a hatékonyság növelésének típusait, módszereit. A tanuló ismerjen meg különbözõ tesztelési módszereket, a hibakeresés eszközeit.

33 Informatika szakmacsoport SW orientáció Az elkészített algoritmusokat tudják hatékonyabbá tenni, ismerjék fel a különbözõ hatékonyságú típusok alkalmazhatóságát. 1. A program helyessége tesztelési módszerek hibakeresés 2. Hatékonyságvizsgálat 3. a végrehajtási idõ csökkentése 4. a helyfoglalás csökkentése 5. a bonyolultság csökkentése 6. lokális hatékonyság 3GL ismeret (Pascal és C nyelvi modulok) 40 óra A tanulók sajátítsák el egy 3GL programozásának alapjait. A tanulók ismerjék meg a Pascal program szerkezetét, a deklarációs rész elemeit. A függvények és eljárások alkalmazásával szerezzenek jártasságot a struktúrált programozásban. Ismerjék meg a dinamikus tárkezelést, és annak elõnyeit "bizonyos típusú" feladatoknál. Tudjanak rekurzív eljárásokat és függvényeket írni. Ismerjék meg az objektum orientált programozást. Szerezzenek jártasságot a file-kezelésben, a grafikai és a matematikai alkalmazásokban. vagy A tanulók ismerjék meg a C programozási nyelv szerkezetét, a deklarációs rész elemeit. Szerezzenek jártasságot a struktúrált programozásban. Ismerjék meg a dinamikus tárkezelést, és annak elõnyeit "bizonyos típusú" feladatoknál. Tudjanak rekurzív függvényeket írni. Szerezzenek jártasságot a file-kezelésben, a grafikai és a matematikai alkalmazásokban. Magasszintû programnyelv (Pascal) 1. A Pascal program szerkezete. (ismétlés is lehet) alapvetô input output eljárások utasítésok értékadás 1.2 A Pascal program szerkezete. (ismétlés is lehet) utasítások utasításcsoport feltételes vezérlésátadás ciklusok (számláló ciklus) 1.3 A Pascal program szerkezete. (ismétlés is lehet) utasítások ciklusok (feltételes ciklusok)