7.2. A témazáró tudásszint mérés és megoldási módjai. Az értékelés visszacsatolási körei.

Átírás

1 7.2. A témazáró tudásszint mérés és megoldási módjai. Az értékelés visszacsatolási körei. A témazáró tudásszint mérés szummatív/ összegző mérés. A tematikus egységek végén (8-10 tanóra) vagy nagyobb témakörök esetében altémánként célszerű az un. témazáró tudásszint felmérését elvégezni. A szakmai- műszaki, ezen belül a szerkezettani témák esetében is jó megoldásnak ígérkezik a feladatlapos ( teszt ) felmérés. Az egyes feladatokat úgy kell megfogalmazni és kérdéstípusokat kiválasztani, hogy a témafeldolgozás elején kitűzött célok ill. követelmények minden fontos elemére adekvát módon rákérdezzünk. Könnyű dolgunk akkor van, ha a tananyagelemzés során feltártuk az elsajátítandó ismeretek (fogalmak, leírások, tények) és tevékenységek (szerkesztési, számítási, munkavégzési algoritmusát) rendszerét és mellérendeljük a velük kapcsolatosan elvárt tanulói értelmi műveletek szintjeit, azaz a követelményeket. Ennek birtokában könnyen megszerkeszthetők a feladatok és összeállítható a feladatlap. A témazáró feladatlap kitöltése/ megoldása előtt (nagyobb témák esetében indokolt) érdemes un. előmérést végezni ( megtanítás stratégiája ). Az előmérés során feltárt hiányok pótlását pedig meg kell szervezni, ami a jellegéből adódóan differenciált csoportmunkában oldható meg. A leghatékonyabban. Ennek megszervezéséhez hasznos segítség az un. eredménymátrix

2 Az eredménymátrix felépítése Feladat Névsor 1a 1b 2 3 4a 4b n Σ n összesen A mátrix elemzése: - rendelkezésre áll minden tanuló teljesítménye feladatonként és összességében - rendelkezésre áll minden feladat/ kérdés tanulónkénti megoldása és az osztály teljesítménye - lehetnek olyan feladatok/ kérdések, amelyet(ket) a tanulók döntő többsége nem tudott jól megoldani - lehetnek olyan feladatok/ kérdések, amelyet (ket) a tanulók döntő többsége jól tudott megoldani - lehetnek olyan feladatok/ kérdések, amelyeket a tanulók különböző módon oldottak meg Lehetséges következtetések - Amely feladatokat a tanulók többsége jól megoldott, ott a feladat a helyes megoldás megerősítése.

3 - Amely feladatokat a tanulók többsége nem oldott meg jól, ott a tanár feladata az adott tananyagrész újbóli feldolgozása, megtárgyalása. - Azon tanuló(k) esetében, akik az egész feladatlapot rosszul oldották meg, számukra egyéni felkészítésre ( korrepetálás, házi feladat, program ) van szükség. - Azon tanuló(k) számára, akiknek különböző hiányosságaik mutatkoznak a feladatlap megoldása során, differenciált csoportmunkában célszerű a hiányosságok pótlását megszervezni. Egy- egy csoportba a közel azonos hiányosságokkal rendelkezők kerülnek. Mindegyik csoport munkáját célirányos feladatlappal (munkalappal) irányítja a tanár. - Azon tanulók, akik mindent jól megoldottak, kaphatnak tutori feladatot az egyes csoportok munkájában, vagy az un. tehetséggondozás keretében dolgozhat. Az így végrehajtott kompenzáló órát követően kerülhet megíratásra újból a feladatlap, amely az eredeti feladatlap ekvivalens alternatívája. Ha jól végeztük a munkánkat az eredményekben is meg fog mutatkozni. Egy 80% kritériumszintű folyamatszabályozás esetén, azt fogja jelenteni, hogy a tanulók 80%-a a követelményeket 80%-ra teljesítette, azaz 4-es és 5-ös érdemjegyet kapott. Visszacsatolási körök: Első a tanuló számára történő visszacsatolás, az élért eredményeivel való szembesítés, amelynek célja a megerősítés és további tanulásra serkentése, motiválása. A tanulási folyamat eredményeiből ( eredménymátrix ) hasznos információkhoz juthat a tanár, ha megvizsgálja: - Milyen módszertani, eszközi megoldások, tanulási tevékenységek álltak azon tartalmak feldolgozása mögött, amelyeket 1. sikeresen teljesített a tanulók döntő többsége 2. sikertelenül teljesített a tanulók döntő többsége Ezek alapján kialakítható a hatékony megoldás. - mennyire voltak teljesíthetők (túl könnyűek vagy túl nehezek) az egyes követelmények

4 - a témakör feldolgozása során alkalmazott értékelési stratégia (diagnosztikus, formatív, szummatív) hol kíván pontosítást Példák: 1. példa: Kéttámaszú tartók statikai vizsgálata Témazáró dolgozat előtti összefoglalás Iskola típusa: Osztály: Tanár neve: Tantárgy: Tananyagegység: Középiskola 13. oszt (Autóelektronikai műszerész) Takács János Mechanika Kéttámaszú tartók statikája Tana nyag: Témazáró dolgozat előtti összefoglalás Tananyagegységen belüli óraszám: Tanóra típusa: Tankönyv: Ismereteket alkalmazó, gyakorló Szabó István: Mechanika Fejlesztési célok: A kéttámaszú tartók statikája tematikus egység feldolgozása során a tanulók megismerkedtek a kéttámaszú tartók típusaival, azok terhelési módjaival és jellemzőivel, továbbá az alapvető számításos és szerkesztéses módszerekkel. A tanóra alapvető célja annak megállapítása, hogy a soron következő témazáró dolgozatban a tanulók képesek-e:

5 a különböző terhelési módokat felismerni a nyomatéki tételt alkalmazni igénybevételi ábrákat szerkeszteni a reakcióerőket számítással és szerkesztéssel meghatározni a nyomatéki egyenleteket felírni a veszélyes keresztmetszet helyét meghatározni összességében véve megszerzett ismereteiket a feladatok megoldása során alkalmazni Módszerek, alkalmazott munkaformák: Hagyományos módszerek: egyéni munka, feladatmegoldás Számítógéppel segített tanulási-tanítási módszerek: kivetítés projektor segítségével

6 9-10. óra tartalma: Témazáró dolgozat előtti rendszerezés, összefoglalás, gyakorlás Idő: Feladat : Tevékenység Szemléltető Munka eszköz: forma: 5p 1. Ór a elej i szervezési Jelentés, Napló, feladatok naplóbeírás, laptop, témamegadás interaktív tábla 15p 2. Az előző órán tanultak elsajátítási fokának felmérése: tipus -Milyen ú terhelésekkel Tanári kérdezés, Tankönyvi Tanulóifoglalkoztunk az előző órákon? tanulói ábrák, tanári - válaszok. füzet közös Mi az egyensúly feltétele a különféle terhelés esetén? A kérdések munka - számítju rövid Hogyan k ki a válaszokat, nyíróerőt és a nyomatékot az felsorolást egyes terhelések esetén? igényelnek. - alaku Hogyan l a nyíróerő-és A z óra nyomatéki ábra mindhárom hangulatának esetben? megteremtése -Hogyan határozzuk meg a veszélye s keresztmetszet helyét? 25p 3. Korább i ismeretek alkalmazása: 3.1. Célkitűzés: Tanári közlés, Frontális Alkalmazzuk korábban tanulói figyelem tanári megszerzett ismereteinket közlés gyakorlás céljából! 3.2.Számítást igénylő feladatok A tanulók felírják az Interaktív Tanulói- -egyensúlyi egyenletek tanári egyensúlyi tábla, -nyomatéki egyenletek felírása közös egyenleteket és laptop munka 3.3.Igénybevételi ábrák megrajzolják az tanulók rajzolása igénybevételi füzete -nyíróerő ábra felrajzolása ábrákat, szükség -nyomatéki ábra rajzolása esetén tanári

7 25p 3.4.Maximális meghatározása -számítás -ábra elemzése nyomaték segítséggel

8 3.5.Veszélye s keresztmetszet Tanulói munka: Interaktív helyének meghatározása: igénybevételi tábla, laptop -igénybevételi ábra elemzése ábrák rajzolása Tanulók Tanári segítség a füzete Tanulói- -veszélyes keresztmetszet rajzoláskor, a tanári helyének megadása rajzok javítása. Interaktív közös tábla, laptop munka Tanulók füzete 10p 5p 5p 4. Hiányosságok pótlása: -Ellenőrző, rendszerező Tanulói, tanári kérdések feltevése közös munka Különböző Interaktív Tanulói- -Kérdésekre válaszadás tanulói tábla, tanári válaszok. laptop, közös -Szükség esetén ismeret Tanári füzet munka kiegészítés kiegészítés. Tanári közlés 5.Órai munka értékelése: -Személyre szóló értékelés Tanári közlés, Frontális - aktí tanulói figyelem tanári Kiemelkedően v tanulók osztályzattal való jutalmazása közlés 6.Házi feladat kijelölése: -valamennyi típusú feladat Interaktív Frontális otthoni gyakorlása az órai Tanári közlés, tábla, tanári útmutatás alapján tanulói figyelem laptop, közlés füzet -felkészülés a témazáró dolgozatra

9

10 Feladat: Adott az alábbi terhelésű kéttámaszú tartó. (11. ábra) a/ Számítsuk ki a támaszerőket! b/ Rajzoljuk meg az igénybevételi ábrákat! c/ Határozzuk meg a veszélyes keresztmetszet helyét! f=3 N/m F1= 10 N F2= 20 N A B FA 4m 1m 3m 2m FB 11. ábra: Feladat vegyes terhelésre T (N) 6, , ,75 40 M(Nm) - 6,25-7,25-18, ábra: Igénybevételi ábrák Megoldás: a/ Támaszerők számítása: 1. a megoszló terhelés helyettesítése koncentrált erővel a terhelés felezőpontjában: F= 3 N/m * 4 m = 12 N 2. Írjunk fel egy nyomatéki egyenletet az A pontra:

11 ΣM A = 0= -3*12-5*10 + 8*F B 20*10 F B = 35,75 N 3. Írjunk fel egy nyomatéki egyenletet a B pontra: ΣM B = 0 -F A * 8 +5 * *10-2*20 F A = 6,25 N 4. Ellenőrzés Y irányú vetületi egyenlettel: 35,75+6, = 0

12 b/ Igénybevételi ábrák megrajzolása (12. ábra) a nyíróerő ábra megrajzolása a megadott terhelések és a számított reakcióerők figyelembevételével történt a nyomatéki ábra megrajzolása a nyíróerő ábra függvény alatti területek figyelembevételével történt, az ellenkező előjel szabályával c/ Veszélyes keresztmetszet meghatározása: ahol a nyíróerő ábra metszi az alapvonalat, ott lesz a veszélyes keresztmetszet Gyakorló feladat közös feldolgozásra: Az ábrán látható konzolos, kéttámaszú tartóra a megadott erőrendszer hat. (13. ábra) a/ Számítsa ki a tartóra ható támaszerőket! b/ Határozza meg az eredő erő helyét A F1 F2 B l= 2 m F3

13 F A a b F B a= 0,4 m b= 0,5 m c= 0,6 m l c F 1 = 1,5kN F 2 = 0,8kN F 3 =1,2kN 13. ábra: Gyakorló feladat eredő helyének számítására

14 Megoldás: a/ Támaszerők számítása: ΣM A = 0= -1,5*0,4 0,9*0,8 + 2F B -1,2*2,6 ΣM B = 0= -2 F A + 1,5*1,6 + 0,8*1,1-1,2*0,6 F B =2,22 kn F A =1,28 kn b/eredő erő nagyságának és helyének számítása: (14. ábra) y F1 F2 A B F3 x F A a b Fe F B c x l 14. ábra: Eredő erő helye

15 A párhuzamos erőkből álló erőrendszert célszerűen felvett derékszögű koordinátarendszerben elhelyezve képezzük az erőrendszert alkotó erők összegét, ez megadja az eredő erő nagyságát, majd egy tetszőlegesen felvett pontra vonatkoztatva felírjuk az erők nyomatékainak összegét. Ez megegyezik az eredő erőnek ugyanerre a pontra számított nyomatékával. F 1 * a + F 2 * (a+b) + F 3 * (l+c) = F e * x 1,5 * 0,4 + 0,8 * (0,4+0,5) + 1,2 * (2+0,6) = 3,5 * x x= 1,27 m

16 Témazáró dolgozat megírása Iskola típusa: Középiskola Osztály: 13. oszt (Autóelektronikai műszerész) Tanár neve: Takács János Tantárgy: Mechanika Tananyagegység: Kéttámaszú tartók statikája Az óra tartalma: Témazáró dolgozat megírása Tananyagegységen belüli óraszám: Tanóra típusa: Ismereteket ellenőrző, értékelő Tankönyv: Szabó István: Műszaki mechanika Fejlesztési célok: A kéttámaszú tartók statikája tematikus egység feldolgozása során a tanulók megismerkedtek a kéttámaszú tartók típusaival, azok terhelési módjaival és jellemzőivel, továbbá az alapvető számításos és szerkesztéses módszerekkel. A tanóra alapvető célja annak megállapítása, hogy az aktuális tananyagegység tanítási-tanulási folyamata végén a tanulók képesek-e ismereteiket feladatmegoldás során alkalmazni. Módszerek, alkalmazott munkaformák: egyéni munka önálló feladatmegoldás Források, eszközök: feladatlap

17 íróeszköz számológép

18 Idő: Feladat: Tevékenység Szemléltető Munka eszköz: forma: 5p 1. Óra eleji szervezési Jelentés, Napló feladatok naplóbeírás 5p 2. Előkészületek a témazáró dolgozat megírásához -feladatlapok kiosztása -feladatok értelmezése Tanári - megengedett eszközök tevékenység ismertetése -telefonok kikapcsoltatása Feladatlap Tanári egyéni munka 35p 3. Témazáró dolgozat írása: -számítás Tanulói feladat Tanulói -szerkesztés megoldá s egyéni -igénybevételi ábrák segítség nélkül munka Feladatlap -veszélyes keresztmetszet 2p Tanári Egyéni 4. Feladatlapok beszedése tevékenység munka 35p 5.Témazáró utáni feladatok Interaktív tábla, laptop -helyes megoldások ismertetése tanulók -felmerülő kérdésekre füzete válaszadás Tanulóitanári közös munka 8p 6. Értékelés: -a tanulói teljesítmény értékelése -következtetések levonása -reflexiók Tanári értékelés, tanulói figyelem Tanulóitanári közös munka

19

20 A témazáró dolgozat feladatai: 1. Feladat: Adott egy kéttámaszú tartó terhelésével együtt. (15. ábra) a/ Számítsuk ki a támaszerőket! b/ Határozzuk meg a támaszerők nagyságát szerkesztéssel! c/ Rajzoljuk meg az igénybevételi ábrákat! F1 = 3,5 kn F2 = 2,5 kn A B 1 m 3 m 1,5 m FA 15. ábra: Témazáró dolgozat 1. feladat A megoldás menetét és részletes magyarázatát a 3-4. óra leírása tartalmazza. 2. Feladat: Adott egy vegyes terhelésű kéttámaszú tartó.(16. ábra) a/ Számítsuk ki az A és B pontokban ébredő támaszerőket! b/ Rajzoljuk meg az igénybevételi ábrákat! c/ Határozzuk meg a veszélyes keresztmetszet helyét!

21 F= 20 N f=3 N/m A B FA 3,5m 8m 3,5m FB 2 m 16. ábra: Témazáró dolgozat 2. feladat A megoldás menetét és részletes magyarázatát a 7-8. óra leírása tartalmazza.

22 2. Példa: A Csővezetékek, csőkötések, csőszerelvénvek témaköréből III. éves gépszerelő osztály részére I. A csővezetékek anyagának kiválasztásakor, a szállítandó közeg tulajdonságait: figyelembe kell venni - elhanyagolható A helyes választ húzd alá! II. Különösen veszélyes közeg szállítása esetén milyen jellel látjuk el a csővezetéket? A: piros négyzet B: sárga négyzet C: sárga háromszög D: zöld nyíl E: nem kell külön jelölés A helyes válasz betűjelét keretezd be! III. A szükséges belső átmérő (csővezeték esetén) függ: A: térfogatáramtól, az áramlási sebességtől, a veszteségtényezőtől B: a közeg sűrűségétől, a veszteségtényezőtől, az áramlási sebességtől C: a kinematikai viszkozitástól, a térfogatáramtól, az áramlási sebességtől D: a közeg nyomásától, a közeg sűrűségétől, a veszteségtényezőtől. E: csak a környezeti körülményektől A helyes válasz betűjelét keretezd be!

23 IV. A rajz méretvonalaira írd rá a megfelelő betűjelet, valamint a Fj = D - I Ej = - 2 s l képletekben lévő üres helyeket töltsd ki! V. Melyik nagyobb? A: az elméleti falvastagság B: a valóságos falvastagság A B Tedd ki a megfelelő relációs jelet! VI. Az állítások számjelzései mellé írd oda a megfelelő reláció betűjelzését! A: az állítás és az indoklás is helytelen B: az állítás igaz, az indoklás helytelen C: az állítás helytelen, az indoklás igaz

24 D: az állítás és az indoklás is igaz 1. Öntöttvas csöveknél előnyös a fekvő öntés, MERT a folyékony fém felhajtóereje elhajlítja a magot. 2. Az öntöttvas csöveknél előnyös az álló öntés, MERT nem kell magot használni. 3 A centrifugál öntés korszerűtlen, MERT nehezen szabályozható a gyártandó cső falvastagsága. 4 Az álló és a fekvő öntés közül az álló öntést részesítjük előnyben, MERT egyenletesebb falvastagság érhető el vele. 5 A fekvő, az álló és a centrifugál öntés közül a centrifugál öntés a legkorszerűbb technológia, MERT nem kell mag az öntéshez, jól hűthető, és könnyen el lehet távolítani az öntőformát az öntés után. VII. Nevezd meg az ábra számmal jelölt részeit!

25 VIII. Az ábrán egy karimás csőkötéshez szükséges csavarelrendezést látsz. 1. Helyes-e az ábra? igen - nem A helyes választ húzd alá! 2. Indokold egy mondatban a válaszodat!... IX. A helyes válaszok betűjelét keretezd be! Öntöttvas csöveknél: A: tokos kötés olyan helyeken alkalmazható, ahol hőfokingadozás fordulhat elő, mert az ólomtömítés érzéketlen a hőmérsékletváltozásokra B: a tokos kötés oldható, ezért általában szabadban alkalmazzák X. Egészítsd ki a mondatot! C: a tokos kötés nem oldható D: a karimás kötés az anyás csavarok segítségével könnyen oldható Az acélcsövek gyártása kétféle módon történhet:... nélküli kivitelben, illetve... kivitelben. XI. Az üres négyzetekbe írd be annak az ábrának a számát, amelyre az állítás igaz!

26 1./ 2./ - szilárdabb kötést biztosít - csővég kiperemezésnek hívjuk - laza karima - szilárd karima XII. Az állítások számjelzései mellé írd oda a megfelelő reláció betűjelét! A: az állítás és az indoklás is helytelen B: az állítás igaz, az indoklás helytelen C: az állítás helytelen, az indoklás igaz D: az állítás és az indoklás is igaz 1. Nagy nyomás esetén lágy tömítést használunk, MERT a lágy tömítés anyaga jobban ellenáll a nagy igénybevételnek. 2. Nagyobb nyomás esetén rejtett tömítést alkalmazunk, MERT így a nyomás nem tudja "kifújni" a tömítést. 3. A rejtett tömítés egyik legelterjedtebb fajtája az "0" gyűrű, MERT ilyen alakú tömítőanyagot a legegyszerűbb gyártani.

27 4. Fokozott igénybevétel esetén kemény tömítést alkalmazunk, MERT a kemény tömítés anyaga tiszta fém, így jobban ellenáll a nagy nyomásnak és hőmérsékletnek. 5. Nagyobb hőmérsékletű közeg szállítása esetén a csővezetéket szigetelni kell, MERT szigetelés nélkül csökken a csővezeték élettartama. XIII. Melyik alátámasztás, illetve felfüggesztés képes kompenzálni a csővezeték hőmérséklet-változás hatására végbemenő hosszváltozását? A: konzolos megtámasztás B: hegesztett konzolos megtámasztás C: görgős alátámasztás D: mennyezetre való bilincses felfüggesztés E: mennyezetre való bilincses felfüggesztés feszítő csavarpár A helyes válasz betűjelzését keretezd be! XIV. A számmal jelölt meghatározások mellé írd oda a csőkiegyenlítő típusának betűjelét! A: csőlíra B: lencsekompenzátor C: gömbcsuklós kompenzátor D: dugattyús csőkiegyenlítő 1. Tömítőszelence biztosítja a jó tömítést 2. Hullámos és egyenes kivitelben készülhet 3. Szögelfordulás felvételére is alkalmas 4. Megfelelően domborított, hegesztett lemezekből áll 5. Az A legnagyobb hosszváltozást képes elviselni

28 XV. állítások számjelzése mellé írd oda a megfelelő reláció betűjelzését! A: az állítás és az indoklás is helytelen B: az állítás igaz, az indoklás helytelen C: az állítás helytelen, az indoklás igaz D: az állítás és az indoklás is igaz 1. A csapokat általában csak elzárásra, illetve megnyitásra használjuk, MERT szabályozás esetén (például félig nyitott helyzetben) túl nagy az ellenállás. 2. A csapoknak van úgynevezett "többjáratú" fajtája is, MERT így megoldható a szabályozás. 3. Az áramló közeg szabályozására alkalmazunk iránytöréses szelepet is, MERT ehhez kell a legkisebb fizikai erő. 4. Az automatikus vezérlésű szelep rossz hatásfokú, MERT az áramló közeg nyomása szabályozza az átömlő nyílás nagyságát. 5. A csap kúpos forgó része öntöttvasból készül, MERT így elkerülhető a rozsdásodás. MEGOLDÁSOK I. figyelembe kell venni II. "C" III. "A" IV. Fi = p D t F2 = 5'2 t' s V. "B" nagyobb, mint "A' VI. 1. "C" 2. "B" 3. "A" 4. "D" 5. "D" VII. 1. az összeillesztéshez szükséges kibővülő csővég (tok) 2. kenderzsineg-tömítés

29 VIII. 3. ólomtömítés 1. az ábra nem helyes [Év] 2. a csavarok száma nem osztható néggyel, és a szimmetriatengelyben is csavar található IX. "C" és "D" X. Az acélcsövek gyártása kétféle módontörténhet: VARRAT NÉLKÜLI kivitelben, illetve VARRATOS kivitelben. XI laza karima 2. - szilárd karima 2. - szilárdabb kötést biztosít Készítette: Besszer László, idézi:tóth Ágnes A gépelemek tanításának módszertani kérdései, - csővég kiperemezésnek hívjuk Bp, "A" XIII. "C" 2. "D" 3. "B" 4. "D" 5. "B" 1. "D" XV. 1. "D " 2. "B" 2. "A 3. "B 3. " "C " 4. "C" 4. "B " 5. "A" 5. "D " 6

30 KARBANTARTÁS TANTÁRGY SZERKESZTÉSI ÉS SZÁMÍTÁSI FELADATOK

31 1. feladat Készítse el a lenti ábrán látható hajtóműről a kinematikai ábrát. Alkalmazza a tanult jelképeket, szerkezeti ábrákat.

32 Megoldás:

33 Értékelési szempontok: ITEMEK Pontok Elért Kinematikai jelek helyes alkalmazása 4 pont Gépelemek ismerete 3 pont Géprajz ismerete 3 pont Esztétika, vonalak, jelek pontosságai 2 pont Összesen 12 pont

34 2. Feladat Készítse el a lenti hajtómű fordulatszám ábráját, ha k 1 = 1/φ; k 2 = φ Megoldás: Értékelési szempontok: ITEMEK Pontok Elért Hajtás elméletének ismerete 3 pont Gépelemek ismerete 2 pont

35 Esztétika, vonalak, jelek pontosságai Összesen 2 pont 7 pont

36 3. Feladat Készítsük el a demonstrációs hajtómű fordulatszám ábráját, ha az adatok a következők: i 1 = 0,5, i 2 = 0,75; i 3 = 1,2; i 4 = 1,4 Egészítsük ki a lenti ábrát! Megoldás

37 Értékelési szempontok: ITEMEK Pontok Elért Hajtás elméletének ismerete 3 pont Gépelemek ismerete 2 pont Esztétika, vonalak, jelek pontosságai 2 pont Összesen 7 pont 4. Feladat A lenti táblázatban egy hajtómű kimenő oldali fordulatszámok vannak feltüntetve. Határozza meg a műszaki táblázat segítségével és számítással a hiányzó adatokat. Szerkessze meg a hibagörbét! Kimenő 47, fordulatszám Számított fokozati 1,55 1,51 1,504 tényező Szabványos fokozati tényező Szabványos fordulat (20/3) Hiba %

38 Megoldás n 3= Számított fokozati tényező 47, ,55 1,51 1,504 Szabványos 1,41 1,41 1,41 Szabványos fordulat (20/3) 45 Hiba % 4,88 % 90-8,88 % ,4 % 31,5-14,3 % ,44 % 1,58 %! =!!é!"#$#%!!!"#é!"#$!!é!"#$#% 100 = 16 18,75 H% H% H% % 31, ,58 % -4,44 % n Értékelési szempontok: ITEMEK Pontok Elért Hajtás elméletének ismerete 3 pont Képletek helyes alkalmazása 2 pont Esztétika, vonalak, jelek pontosságai 2 pont Összesen 7 pont

39 1. számú tudásszintmérő feladat Szerkesztési feladat. Csoport/sorszám: Egy 3 fokozatú fogaskerekes hajtóművet ékszíjhajtással hajtunk meg. A motort egy körmös tengelykapcsoló köti össze egy előtét tengellyel. Az előtéttengely 2db csapágyházban van elhelyezve, csapágyazással, a másik végén található a dp1 ékszíjtárcsa. Az ékszíjhajtás dp2 tárcsája a fogaskerekes hajtómű hajtó oldalán található. A hajtómű hajtó oldalán 3 db fogaskerék található, ebből 2db tömbösített, míg a harmadik kerék külön álló kerék. A párosított kerekek a tengellyel párhuzamosan elmozdíthatók, míg az egyedül álló kerék rögzített! A hajtott oldalon szintén 3db különálló fogaskerék található, melyek csatlakozhatnak a hajtó kerekhez. Így a fogaskerekes hajtóműben 3 db kimenő fordulat állítható be. A fogaskerekes hajtóműben 4 db csapágy és 2db tengely található. Elvégzendő feladat:

40 Olvassa el figyelmesen a fentieket! Ábrázolja az ékszíjhatást a motorral együtt, és a fogaskerekes hajtást. Ügyeljen a jelképek helyes használatára! Jelölje a csapágyazás helyeit! Jelölje a párosított fogaskerekeket! a, Gépelemek ismerete 2 pont b, Géprajz szabályainak ismerete 2 pont c, Kinematikai jelek alkalmazása 2 pont d, Egyéni, de még elfogadható megoldás 1 pont e, Esztétika 1 pont Összesen: 8 pont Megoldás: 1. számú tudásszintmérő feladat Szerkesztési feladat. Csoport/sorszám: Egy 3 fokozatú fogaskerekes hajtóművet ékszíjhajtással hajtunk meg. A motort egy körmös tengelykapcsoló köti össze egy előtét tengellyel. Az előtéttengely 2db csapágyházban van elhelyezve, csapágyazással, a másik végén található a dp1 ékszíjtárcsa. Az ékszíjhajtás dp2 tárcsája a fogaskerekes hajtómű hajtó oldalán található.

41 A hajtómű hajtó oldalán 3 db fogaskerék található, ebből 2db tömbösített, míg a harmadik kerék külön álló kerék. A párosított kerekek a tengellyel párhuzamosan elmozdíthatók, míg az egyedül álló kerék rögzített! A hajtott oldalon szintén 3db különálló fogaskerék található, melyek csatlakozhatnak a hajtó kerekhez. Így a fogaskerekes hajtóműben 3 db kimenő fordulat állítható be. A fogaskerekes hajtóműben 4 db csapágy és 2db tengely található. Elvégzendő feladat: Olvassa el figyelmesen a fentieket! Ábrázolja az ékszíjhatást a motorral együtt, és a fogaskerekes hajtást. Ügyeljen a jelképek helyes használatára! Jelölje a csapágyazás helyeit! Jelölje a párosított fogaskerekeket! a, Gépelemek ismerete 2 pont b, Géprajz szabályainak ismerete 2 pont c, Kinematikai jelek alkalmazása 2 pont d, Egyéni, de még elfogadható megoldás 1 pont e, Esztétika 1 pont Összesen: 8 pont

42

43 Csoport/sorszám: 2. számú tudásszintmérő feladat Számítási és szerkesztési feladat.

44 a, Számolja ki az ékszíjhajtásnak a hiányzó paramétereit: Bemenő fordulatszám: 90 Kimenő fordulatszám: Áttétel: i=1,55 dp2 90 mm dp1 b, Ábrázolja a hajtást, és jelölje a fontosabb méreteket! c, A hajtó tengely mérete Ø25 mm, válasszon retesz méretet a Műszaki Táblázatokból. Készítse el a reteszkötés rajzát a géprajz szabályai szerint. a, Gépelemek ismerete 2 pont b, Géprajz szabályainak ismerete 2 pont d, Egyéni, de még elfogadható megoldás 1 pont e, Esztétika 1 pont f, Képletek helyes alkalmazása 1 pont g, Eredmények helyes közélése 1 pont h, Műszaki táblázatok használata 1 pont Összesen: 9 pont

45 Megoldás: 2. számú tudásszintmérő feladat Számítási és szerkesztési feladat. Csoport/sorszám:

46 a, Számolja ki az ékszíjhajtásnak a hiányzó paramétereit: Bemenő fordulatszám: Kimenő fordulatszám: Áttétel: dp2 dp1 90 i=1,55 90 mm b, Ábrázolja a hajtást, és jelölje a fontosabb méreteket!! =!!"!!"!!" =!!"! = 90 1/!"# 1,55 = 139,5 1/!"#! =!!!!!!!!! =!!!! = 90!! 1,55 = 139,5!! c, A hajtó tengely mérete Ø25 mm, válasszon retesz méretet a Műszaki Táblázatokból. Készítse el a reteszkötés rajzát a géprajz szabályai szerint. a, Gépelemek ismerete 2 pont b, Géprajz szabályainak ismerete 2 pont d, Egyéni, de még elfogadható megoldás 1 pont e, Esztétika 1 pont f, Képletek helyes alkalmazása 1 pont g, Eredmények helyes közélése 1 pont h, Műszaki táblázatok használata 1 pont Összesen: 9 pont 3. számú tudásszintmérő feladat

47 Csoport/sorszám: Számítási és szerkesztési feladat.

48 a, Határozza meg a fogaskerekes hajtás 3. módosításának hajtott kerék fogszámát, úgy, hogy a fordulatszám hiba 5 % alatt legyen: n 2= 63 Hajtó oldali fogaskerekek számai: z 1= 96 z 3= 127 z 5= 120 Fogaskerékhajtás áttétel k 1,2,3= 0,75 1,3 1,7 Hajtott oldali fogaskerekek számai z2= 127 z4= 96 z6= 71 n 3= 47, Számított fokozati tényező 1,55 Szabványos 1,41 Szabványos fordulat (20/3) Hiba % 4,88 % -8,88 % -14,4 % b, Szerkessze meg a hajtómű fordulatszám ábrát, logaritmikus tengelyrendszerben. a, Gépelemek ismerete 2 pont b, Géprajz szabályainak ismerete 2 pont c, Kinematikai jelek alkalmazása 2 pont d, Egyéni, de még elfogadható megoldás 1 pont e, Esztétika 1 pont f, Képletek helyes alkalmazása 1 pont g, Eredmények helyes közélése 1 pont h, Műszaki táblázatok használata 1 pont Összesen: 11 pont

49 Megoldás: Csoport/sorszám: 3. számú tudásszintmérő feladat Számítási és szerkesztési feladat.

50 a, Határozza meg a fogaskerekes hajtás 3. módosításának hajtott kerék fogszámát, úgy, hogy a fordulatszám hiba 5 % alatt legyen. A hajtómű nem szabványos! n 2= 63 Hajtó oldali fogaskerekek számai: z 1= 96 z 3= 127 z 5= 120 Fogaskerékhajtás áttétel k 1,2,3= 0,75 1,3 1,7 (2) Hajtott oldali fogaskerekek számai z2= 127 z4= 96 z6= 71 (60) n 3= 47, (126) Számított fokozati tényező 1,55 módosított 1,63 Szabványos 1,41 Szabványos fordulat (20/3) Hiba % 4,88 % -8,43 % -14,4 % Ha 5% alatti hibaszázalékot szeretnénk, akkor a szükséges módosítás: Így a módosított fogszám: A valós áttétel:!3 = 125 1/!"# 63 1/!"# = 1,9! =!! =!!! =!!!! = 120 = 63!"#$%á!"#$!"#$%á!!" 1,9! =!!!! =!"#!" =! A valós módosított fordulatszám, fokozati tényező:!! =!"!!!!! =!"#!/!"# ;! =!" =!"#!!!!"#!",! =!,!" A hibaszázalék:! =!!é!"#$#%!!"#é!"#$!"#!"#!"" =!"" =!,!"!!é!"#$#%!"# b, Szerkessze meg a hajtómű fordulatszám ábrát, logaritmikus tengelyrendszerben. Szerkesztés menete: 1, vegyen fel egymástól 80 mm-rel párhuzamosan két vonalat. 2, számítsa át a fordulatokat logaritmikus értékekre, majd nagyítsuk fel 50 szeres méretre. 3, a párhuzamos vonalak elejét vegyük fel nullának 4, jelöljük fel mm-ben a hajtó tengelyre a kiinduló fordulatszámot 5, jelöljük fel a hajtott tengelyre mm-ben a fordulatszám logaritmikus értékét 6, kössük össze a hajtó, és a hajtott oldali fordulatszámokat 7, jelöljük fel a fontosabb jelöléseket