Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák!

Átírás

1 bevezetô Editorial Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Önök a Biohulladék Magazin várva várt ezévi utolsó, összevont, bôvített tartalmú számát tartják a kezükben, amely megítélésünk szerint nagyon jól tükrözi a biohulladék-gazdálkodás és a megújuló energia hasznosítás jelenlegi helyzetét, valamint hazai és nemzetközi intenzív fejlôdési potenciálját. Elsôként Dióssy szakállamtitkár úr hulladékgazdálkodási aktualitásokkal, az energetikai hasznosítás lehetôségeivel foglalkozó cikkét szeretném figyelmükbe ajánlani, amely nagyon jól egybecseng a Magazinunk egyik fô célkitûzésével, a jelenlegi hulladéklerakás-centrikus gondolkodás megváltoztatásával. Ezt szerintünk a hazai regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezésénél csak részben veszik figyelembe, hiszen a szelektív gyûjtés és újrahasznosítás mellett az energetikai hasznosítás infrastruktúrájának kiépítése egy kivételtôl eltekintve - sajnos nem szerepel az ismert programokban. Ebben a számunkban több nemzetközi vonatkozású cikket is figyelmükbe ajánlhatok. Nagy örömünkre szolgál, hogy mintatelep rovatunkkal ezúttal elsô ízben Európán kívülre látogathattunk, és megtapasztalhatjuk azt, hogy bár az USA-ban a méretek, a telepek kapacitása természetesen sokkal nagyobb, mint nálunk, de a biohulladék-gazdálkodás rendszere, a technológiaválasztás szempontjai nagyon hasonlóak. Büszkék vagyunk arra, hogy a méltán elismert szakemberrel, Jerry Bartlett barátunkkal tudtunk interjút készíteni, és hogy a világ egyik legnagyobb komposztáló telepét mutathatjuk be Önöknek. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy egy késôbbi számunkban beszámolunk majd egy olyan komposztáló teleprôl is, amely szintén Gore Cover technológiával fog mûködni, és amely valóban a világ legnagyobb telepe lesz mintegy 1 millió tonna /év kapacitással. A másik nemzetközi vonatkozási cikkünk már Európára vonatkozik. Mi is több alkalommal írtunk arról, hogy a komposztálás fejlôdése és a komposztok felhasználása szempontjából hazánkban is a minôségbiztosítási rendszer jelentheti az egyetlen kiutat, ugyanez igaz egész Európára. A biohulladékos szakma Brüsszelbôl hiába várja a segítséget, azon túlmenôen, hogy a szerves hulladékokat el kell téríteni a lerakókról, semmilyen irányelv vagy rendelet nincs, amely támpontot nyújtana a szelektív biohulladékgyûjtéssel, kezeléssel, és a végtermékek felhasználásával kapcsolatban. Ezt pótolandó a European Compost Network (ECN) proaktív módon úgy döntött, hogy a korábban munkacsoportokban megkezdett munkát folytatva a gyakorlatban is elindítja a komposzt minôségbiztosítási rendszert. A nemzetközi pozitív változások mellett a magyarországi biohulladék-gazdálkodás is dinamikusan fejlôdik, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a piacon fellelhetô technológiák száma folyamatosan nô. Ez egyfelôl nagyon kedvezô változás, hiszen a nyitott rendszerektôl a zárt technológiákig sokféle megoldás közül választhatunk, másfelôl azonban a komposztos programok indítóitól és a beruházásokban résztvevôktôl is egyre nagyobb elôvigyázatosságot igényel az információknak a szakmai igényesség megtartásával történô kezelése. Mivel az utóbbi idôben a hazai piacon egyre agresszívebben jelenik meg az úgymond a választás lehetôségét biztosító, de a fejlesztôje és értékesítôje állítása szerint is a barkácsolós országban jó lesz a barkács technológia is takart, levegôztetett komposztálási megoldás, ezért ebben a lapszámban fontosnak tartottunk egy szakmailag korrekt elemzést megjelentetni ezekkel a technológiákkal kapcsolatban. Ebbôl a cikkbôl jól látható egyrészt az, hogy ezeknél a technológiáknál a kulcsszerepet a takaróanyagok játsszák, másfelôl viszont az, hogy a takaróanyagok között óriási különbségek vannak, ezért vásárlás elôtt célszerû tájékozódnunk az egyes technológiai elemek minôségérôl. Ugyanez igaz természetesen a technológiákat kiszolgáló gépekre, aprítókra, rostákra és forgatókra is, amelyeket szintén nem egy évre, hanem hosszabb idôre szerzünk be (jelenleg elsôsorban támogatásból), ezért semmi nem indokolja, hogy a bevált gépek, technológiák helyett az olcsóbb, silány berendezéseket vásároljuk meg. Kedves Olvasóink! Figyelembe véve, hogy idei utolsó számunkat tarják a kezükben, ezúton szeretnénk Önöknek tisztelettel megköszönni az egész éves figyelmüket, értékes javaslataikat, ötleteiket a Biohulladék Magazinnal kapcsolatban, és ezúton kívánunk Boldog Békés Ünnepeket, valamint a gazdasági nehézségek ellenére az ideinél sokkal sikeresebb 2009-es évet! Tisztelettel, Dr. Alexa László Tartalomjegyzék / Table of contents Bevezetô / Editorial... 1 Nagybani komposztálás Everettben / Big scale composting in Everett... 2 A hulladék, mint megújuló energiaforrás / Waste as a renewable energy source... 7 Szilárd települési hulladékok lerakhatósági paraméterei / Landfill parameters of municipal solid waste A szag, mint környezeti probléma / Odor as an environmental problem Biológia és energetika a hulladékgazdálkodásban szakmai konferencia / Biology and Energetics in Waste Management a professional conference Tudományos melléklet / Scientific section Hulladék biomassza aprítása / Comminution of waste biomass material Többcélú energianövényünk a cukorcirok / Sweet sorghum, our multipurpose energy crop Biomassza termelés és hasznosítás Svédországban / Producing and utilizing biomass in Sweden Takart, levegôztetett prizmakomposztálás de milyen technológiával? / Covered and aerated windrow composting which technology to use? Dear Readers, With devoting considerable attention to You are holding in your hands the long-awaited and extended issue of Biowaste Magazine - the last one for In our opinion, the magazine accurately reflects the current position of biowaste management and renewable energy utilization, and their potential for intensive development, in Hungary and abroad. First of all, I would like to call your attention to the article written by László Dióssy, the State Secretary for Environmental Economics at the Hungarian Ministry of Environment and Water. It focuses on recent developments in waste management and the potential to utilize waste for energy generation purposes, which is consistent with one of the main objectives of our Magazine; namely, changing the currently landfill-centric focus of waste management. This objective is only partly integrated into planning regional waste management systems in Hungary, since creating the infrastructure necessary for energetic utilization is unfortunately - with one exception not the aim of any known projects. In our current issue I would like to recommend several articles focusing on issues outside Hungary. We are glad to have been able to conduct an interview for our model plant column with the Vice- President of a plant operating outside Europe for the first time. We can see that although the size and capacity of American composting plants is naturally a lot larger, systems for biowaste management and criteria for selecting such technology are very similar. We are proud to have been able to talk to our friend, Jerry Bartlett, an acknowledged expert in the field, and to have the chance to introduce to you one of the largest composting sites in the world. In one of the next issues, we will report on a composting plant, that will also use Gore Cover technology and is going to be the largest plant in the world, with a capacity of about 1 million tons/year. Our other article with an international focus deals with a European issue. We have discussed several times in our articles that, from the point of view of the development of composting as well as the utilization of composts, creation of a quality assurance system is the only way forward in Hungary as well as in Europe. Biowaste experts are waiting for help from Brussels in vain: apart from a directive diverting biowaste from landfills, no other directive or regulation exists that would provide guidelines on biowaste collection, treatment or the appropriate utilization of products. To compensate for a lack of guiding principles, the European Compost Network (ECN) decided to be proactive and continue the work that was started earlier in various workgroups and launch a compost quality assurance system. Parallel to positive changes on the international scene, biowaste management in Hungary is developing dynamically as well, a fact which is supported by the fact that the number of different technologies available on the market grows continuously. On the one hand, this is a clearly beneficial change since it is now possible to select the most appropriate technology from the available range, from open to close systems. On the other hand, however, those who start composting programs (and investment project participants) need increasingly to pay attention to reviewing the information available on such technologies, with a view to maintaining high professional standards. In this spirit, in our current issue we introduce you to a new technology that has appeared recently on the market for covered, aerated and controlled composting technologies, one which provides an alternative option and according to its developer and distributor is a DIY technology that will suffice in a DIY country. So we try to make a professional correct analysis about this technologies. This article clearly highlights that, in the case of these technologies, cover materials play a key role and, on the other, that there are huge differences between them. Thus, prior to procurement it is worth collecting information on the quality of the different elements of any equipment. Naturally, the same level of thoroughness should apply to selecting the machinery needed for the composting process; the shredders, screens and turning systems, which are purchased to last not for a year but for longer periods of time (at the moment mainly through using funding from various support programs). There are no reasons to select cheaper, makeshift technology and equipment instead of that which has stood the test of time. Dear Readers, taking into consideration that in your hands you hold the last issue of Biowaste Magazine for this year, we would like to take the opportunity to thank you for honoring us with your attention throughout the year as well as providing valuable comments and recommendations. We wish you a peaceful and Merry Christmas and, in spite of the economic difficulties, a successful New Year for even more successful than the present year! Respectfully Yours, Dr. László Alexa Biohulladék 1

2 Mintatelep Model plant Mottónk: Az új technológiák visznek elôre > Ba gi Be á Ta profikomp kft. Nagybani komposztálás Everettben Köztudott, hogy a tengeren túl minden egy kicsit nagyobb, mint a jó öreg kontinensen. Vagy nem is kicsit? A Cedar Grove Composting napjainkban nem csak a legnagyobb Gore TM Cover technológiát alkalmazó komposztáló telep az Egyesült Államokban, de az ország egyik legnagyobb, kizárólag kerti hulladék komposztálására szolgáló létesítménye is. A cég évente tonna nyersanyagot kezel a Washington állambeli Maple Valley-ben. Fûbôl, falevélbôl, kerti nyesedékbôl, étel- és fahulladékból állítják elô a legfinomabb, tápanyagban gazdag komposztot. Honnan indultak, hogyan jutottak el a jelenlegi szintre és hogyan birkóznak meg a hatalmas telep irányításával? Errôl kérdeztük Mr. Jerry Bartlett-et, a Cedar Grove Composting Inc. alelnökét és környezetvédelmi igazgatóját. Ha három mondattal kellene jellemeznie a vállalatot, mi lenne az a három? Az új technológiák visznek elôre. Az üvegházhatású gázok csökkentéséért dolgozunk. Arra törekszünk, hogy mindennapi használatra alkalmas, minôségi komposzttermékeket gyártsunk. Az Önök vállalata komoly hulladék kezelési múlttal büszkélkedhet. Mikor kezdtek az újrahasznosítással, azon belül is a komposztálással foglalkozni, és hogyan jutottak el eddig a szintig? A 80-as évek vége felé Seattle városa elöl járt a kerti hulladék szelektív gyûjtésében. Akkoriban szerencsések voltunk, mert szerzôdhettünk a Várossal a kerti hulladékok komposztálására, és 1989-ben elkezdhettük üzemeltetni a ma is mûködô kerti-hulladék kezelô telepet. Ez a létesítmény hét különbözô komposztáló technológiával dolgozott már az évek során és jelenleg egy tonna hulladékot befogadó Gore rendszerû telep mûködik a helyén. Az USA-ban ez volt a második Gore telephely. A Cedar Grove ma a legnagyobb Gore Cover rendszert alkalmazó komposztáló telep. Miért ezt a technológiát választották, és hogyan mûködik? 2 Biohulladék

3 Mintatelep Model plant Miután elkezdtünk ételhulladékot is adagolni a nyersanyag keverékhez, olyan zárt rendszerû komposztálási technológiát kerestünk, amely magas fokú szagemisszió szabályzást tesz lehetôvé és csökkenti az idôjárási viszonyok komposztálási folyamatra gyakorolt hatását. A rendszer segít elkülöníteni az esôvizet a csurgalékvíztôl, ami nagyon fontos szempont, ha figyelembe vesszük, hogy felénk közel mm csapadék hullik évente. További elôny a nyomó rendszerû levegôztetés alacsony energiaköltsége. Az elôzô szívó rendszerû levegôztetés 95%-kal több energiát igényelt, nem is beszélve arról, hogy a technológiához három hektárnyi biofilterre volt szükség. A folyamat úgy indul, hogy a telepre érkezô zöldhulladékot és ételhulladékot lerakjuk egy 930 m 2 -es fogadóépületbe, amelyben a biofilterrel ellátott szellôzôrendszer kezeli a keletkezô szagokat. Ebben az épületben végezzük az elôkeverést is, a keverék Beáta Bagi, Profikomp Ltd. Big scale composting in Everett It is generally known, that overseas everything is a little bit larger, than at the old continent. Or not just a little bit? Cedar Grove Composting is not only the biggest composting plant nowadays using GoreTM Cover technology, but one of the largest single dedicated yard waste composting facility in the United States. Treating t/y of raw materials in Maple Valley (Washington), Cedar Grove transforms grass, leaves, yard trimmings, food waste and wood waste into the finest nutrient-rich compost. How did this facility come into existence and grow into this size of facility? We asked Mr. Jerry Bartlett, Chief Environmental and Sustainability Officer of Cedar Grove Composting. > Biohulladék 3

4 Mintatelep Model plant If you should give an outline of your company in three mottos, which one were these? Innovative technology driven. Our actions are focused on green house gas reduction. Strive to make quality compost products for everyday use Your company has a long tradition in waste management. When did you take up recycling, especially composting, and how did you reach this stage? The City of Seattle was a leader in yardwaste diversion in the late 1980 s. We were fortunate at the time to obtain a City contract for composting yardwaste and started the current yard waste facility in 1989 that still exist today. This facility has experimented with 7 composting technologies over the years and currently runs a 40,000 ton Gore facility at this site. This was the second Gore facility to open in the U.S.A. Cedar Grove is now the largest composting plant using Gore Cover system. Why did you choose this technology and how does it operate? After adding foodwaste to the feedstocks mixture we were looking for in-vessel capability with high odor control potential and reduce impacts of climatic conditions on the compost process. This system allows us to separate the stormwater from leachate, a very important issue considering we get 45 inches of rain per year. The additional benefits were low energy cost for the positive aeration system. Our previous system used negative air and required 4 Biohulladék

5 Mintatelep Model plant szén-nitrogén aránya 30:1. A nyersanyagot ezután kivisszük, rostáljuk, 13 cm-nél kisebbre aprítjuk, majd víz hozzáadásával 60%-os nedvességarányt állítunk be. Ezt követôen mágneses fémkiválasztóval eltávolítjuk az idegen anyagként jelenlévô fémeket. A Gore komposztprizmákba homlokrakodóval rendezzük a nyersanyagot. A prizma 50 m hosszú, 8 m széles és 3 3,5 m magas. A ventilátorokat bekapcsoljuk, a membrántakarót egy mobil takaróanyag-csévélô segítségével ráhelyezzük a prizmára, majd a széleit rögzítjük a talajon. A kezelendô anyag 28 napig marad itt és C-ra melegszik fel. Az oxigént és hômérsékletet számítógép szabályozza, a levegôztetô rendszer ventilátorait is ez irányítja. Az elsô fázis után a komposztot átforgatjuk, majd a második fázisban újabb két hétre takarjuk. Az utolsó kéthetes fázisban nincs takarás, egészen addig, amíg a nedvességtartalom 45%-ra csök ken. Ekkor a komposztot lerostáljuk és további 60 napig érleljük, végül értékesítjük a helyi lakosság és erózióvédelmi projektek részére. (lásd. piktogram) Miután elkezdtünk ételhulladékot is adagolni a nyersanyag keverékhez, olyan zárt rendszerû komposztálási technológiát kerestünk, amely magas fokú szagemisszió szabályzást tesz lehetôvé és csökkenti az idôjárási viszonyok komposztálási folyamatra gyakorolt hatását. 95% more energy to run not to mention the 3 acres of biofilters needed for that technology. We start the process by unloading greenwaste and foodwaste inside a 15,000 sf receiving building that is ventilated to a biofilter to control inbound odors. We pre mix in the building to a 30:1 C:N ratio. The material is brought out of the building and screened and ground to less than 5 inch size, the water is added to obtain a 60% moisture level. The material then goes through a magnet to pull out metal. The material is then heaped using a front-end loader on the Gore heap that is 164 ft long, 25 feet wide and 11 feet high. The blowers are turned on the Cover is placed over the heap using a mobile winder then the cover is anchored to the ground. The material stays there for 28 days and heats to 170 degrees F. The oxygen and temperature are monitored the and the computers controls when the fans need to turn on or off. After the first phase it is moved to a second phase for another two weeks recovered. Then a final two week phase uncovered for another 2 weeks until the moisture drops to 45%. At that point we screen the material then age for 60 days before being sold locally to homeowners and erosion control projects. See pictogram > Biohulladék 5

6 Mintatelep Model plant > Cedar Grove is not only a composting plant. You have many products and services for customers, gardeners, but for local governments as well. Which are the most popular of them? Cedar Grove makes a variety of home products that are bagged for sale and sold at the local garden centers. 4 bagged products are currently available including the 100 % compost and potting soil blends. We sell over 700,000 bags per year which represents only 10% of our volume. The other products are erosion control, turf applications and highway projects. See details at In addition Cedar Grove Systems is the distributor for the Gore Cover System on the West Coast of the USA and also provides consulting services for composting facilities that require stormwater management and preprocessing expertise. You are an innovative company, it is obvious. What are your plans for the future? Cedar Grove is currently looking at anaerobic digestion alternative to preprocess our commercial foodwaste. By using a digestion process we can recover valuable energy and generate electricity while continuing to compost the digestate material for a composted products. A Cedar Grove nem kizárólag egy komposztáló telep. Számos terméket és szolgáltatást is kínálnak az ügyfeleknek, kertészeknek, még a helyi önkormányzatoknak is. Melyek a legnépszerûbb termékeik? Széles választékban, zsákolt formában, a helyi kertészeti központokban kínáljuk az otthoni használatra alkalmas termékeket. Jelenleg négyféle zsákos termékünk kapható, mint például a 100%-os komposzt és a virágföld keverékek. Ezekbôl évente több, mint zsákkal adunk el, ami csupán 10%-a a teljes értékesítésnek. A többi terméket erózióvédelemnél, gyep kialakításánál és autópálya projekteknél alkalmazzák. További részletek olvashatók a honlapunkon: Mindezeken túl a Cedar Grove Systems a Gore Cover rendszer képvi se lôje az USA nyugati partján és tanácsadói szolgáltatást is nyújt olyan komposztáló létesítményeknek, akiknél gondot jelent az esôvízkezelés vagy nincs meg a kellô szakértelem a nyersanyag elôkészítéséhez. Az elhangzottak alapján az Önök vállalata egyértelmûen innovatív vállalat. Mik a terveik a jövôre nézve? A Cedar Grove jelenleg egy alternatív anaerob erjesztési módszert vizsgál, amelyet kereskedelmi ételhulladék elôkészítéséhez tudnánk használni. Az eljárással értékes energiát nyerhetünk, és áramot termelhetünk, ugyanakkor a kezelt anyag tovább komposztálható és belôle komposzt termék gyártható. 6 Biohulladék

7 JOGszabály Legal background > Dióssy László Szakállamtitkár Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A hulladék, mint megújuló energiaforrás Hulladékégetés Magyarországon és az EU-ban A hulladék bár sokszor elhangzik ilyen megnyilatkozás nem tartozik a megújuló energiaforrások közé. A félreértést két dolog okozhatja. Egyrészt a hulladék megfelelô hasznosítása révén valóban erôforrásként fogható fel, különösen akkor, ha a hulladékban lévô anyagok és energia felhasználásával természeti erôforrásokat takaríthatunk meg. Ez a hulladékgazdálkodás egyik alapvetô környezetvédelmi feladata is. Ugyanakkor valóban úgy látszik, mintha a valóban megújuló természeti erôforrásokhoz hasonlóan állna rendelkezésre, hiszen bármennyit használunk fel, újratermelôdik. A hulladékgazdálkodási prioritások alapján azonban elsôsorban a hulladék képzôdésének megelôzését, csökkentését, és nem megújulását kell biztosítani. Másrészt létezik egy, az EU a zöld villamos energia támogatásáról szóló 2001/77/EK irányelvébôl kiinduló hazai szabályozás. A villamos energiáról Mr. László Dióssy State Secretary for Environmental Economics Ministry of Environment and Water Waste as a renewable energy source Waste incineration in Hungary and the EU Waste despite claims to the contrary does not belong to the category of renewable energy resources. The misunderstanding occurs for two reasons. On the one hand, waste can actually be considered as a resource when properly utilized. This is especially true if we save natural resources by using waste as a source of materials and energy, which is one of the main environmental tasks of waste management. On the other hand, waste does seem to be available in a similar way to other natural resources: after all, no matter how much we use, there is always more generated. However, based on waste management priorities, prevention of waste generation should be a priority, instead of waste reproduction. Hungarian legislation in relation to green electricity production is based on Directive 2001/77/EC of the European Community. The measures contained in Act LXXXVI (2007) on Electricity promote the use of electricity produced from renewable energy sources and waste, and also combined > Biohulladék 7

8 JOGszabály Legal background electricity generation. Actual implementation is regulated by the 389/2007. (XII. 23.) Government decree on the Purchasing obligation and purchase price of electricity produced from renewable energy sources or waste, and electricity produced in cogeneration processes. The legislation also lays down the conditions and principles for a purchasing obligation regime for this type of electricity. The EU directive defines biomass, which also includes biodegradable organic waste, as a renewable energy source. The national regulation supports the use of energy produced from other waste types as well. It is important that the energy coming from waste incineration is used at the highest possible level of efficiency both from the aspects of waste management and energy recovery. With the emphasis on energy efficiency, it is irrelevant whether this type of energy recovery is called waste utilization or disposal. In summary, it can be said that waste excepting biowaste does not belong to the category of renewable energy sources, but should be considered an alternative energy source. Export and import of waste, waste utilization and disposal Within the legal framework provided, countries of the European Union with advanced waste management practices benefit from both exporting and importing waste. In practice, advanced waste management means the use of technically appropriate (BAT) waste management technology combined with a moni- szóló évi LXXXVI. törvényben foglaltak alapján a megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelésének elôsegítése egyaránt a feladatok közé tartozik. Ennek tényleges megvalósítását a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezô átvételérôl és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza, meghatározva többek között a hulladékból nyert energiával termelt áram átvételének feltételrendszerét. Az EU-irányelv többek között megújuló energiaforrásnak definiálja a biomasszát, amelynek részét képezi a biológiailag lebomló szerves hulladék is. A hazai szabályozás ehhez még hozzáteszi az egyéb hulladékból nyert energia támogatásának lehetôségét is. Hulladékgazdálkodási és energetikai szempontból egyaránt fontos tehát az, hogy az égetésre kerülô hulladékból származó energia minél nagyobb hatásfokkal felhasználásra kerüljön. E tekintetben mellékes, hogy ez az energia-visszanyerés a hulladék oldaláról hasznosításnak vagy ártalmatlanításnak számít-e. Összegzéseként elmondható, hogy bár a hulladék a biohulladék kivételével nem tartozik a megújuló energiaforrások közé, de mint alternatív energiaforrás, számolnunk kell vele. Hulladék export-import, hasznosítás-ártalmatlanítás Az Unió fejlett hulladékgazdálkodást folytató országai a jogszabályok keretein belül egyaránt élnek a hulladékok exportja és importja által biztosított lehetôségekkel. A fejlett hulladékgazdálkodás a gyakorlatban megfelelô mûszaki színvonalú (BAT-nak megfelelô) hulladékkezelési technológiát jelenti, a hozzá kapcsolódó, hasonló színvonalú monitoring rendszerekkel, amihez egy fejlett adminisztratív és technikai bejelentési és ellenôrzési rendszer kapcsolódik. 8 Biohulladék

9 JOGszabály Legal background Mindezekhez egy elviselhetô költségszínvonalú szabad hulladékkezelési kapacitásnak kell még társulnia. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény kihirdetésekor Magyarország még nem tartozott, sôt még ma sem tartozik a fejlett hulladékgazdálkodással rendelkezô országok közé. A törvényalkotók azon szándéka, hogy az EU-hoz történô csatlakozáskor a hulladékgazdálkodási szempontból még nem megfelelôen felkészült országot és annak korlátozott hulladékártalmatlanítási kapacitását az ártalmatlanítási célú hulladékbehozatal tiltásával védje, mindenképp indokoltnak tekinthetô. Ezt fejezi ki a hulladékgazdálkodási törvény tiltó elôírása mellett a Csatlakozási szerzôdésben foglalt, a veszélyes hulladék égetôkre vonatkozó, 2005-ben lejárt átmeneti mentességünk is. A változások, ha lassan is, de megkezdôdtek. Megítélésem szerint jó néhány évnek el kell telnie addig, amíg a hulladékgazdálkodás helyzete, színvonala megengedi azt, hogy ezt a korlátozást megszüntessük. Tudom, hogy a termelési volumenek csökkenése, a hulladékképzôdést megelôzô, a képzôdô hulladék veszélyességét és mennyiségét csökkentô intézkedések hatása különösen a veszélyes hulladék ártalmatlanító kapacitások iránti igény csökkenéséhez vezetett. Ezt a helyzetet tovább nehezíti, hogy az uniós tagságunkkal együtt megjelent ezen a területen a konkurencia is. A lecsökkent hazai égetési igényeket különösen a veszélyes hulladék égetés területén többen hulladékimporttal kívánják kompenzálni, és ezen igényeket a harmonizált hulladékgazdálkodási jogszabályokra kívánják alapozni. A kiragadott jogszabályi részletek azonban erre nem elegendôek, az EU szabályozókat is teljes egészükben kell alkalmazni, és szükség esetén, mint például a hasznosítási célú export-import kérdése, vagy a hulladékégetés, mint energetikai hasznosítás, illetve a hulladék fûtôanyagként történô felhasználása, a kapcsolódó uniós precedens jog ítéleteit is figyelembe kell venni. A fentiek miatt úgy gondolom, hogy ez az egyik olyan szakmai terület, ahol az új hulladékos keretirányelv változásokat hoz, bár megítélésem szerint ezek a változások inkább technikai, mint elvi jellegûek. A vitákat már megalapozza a technikai fogalmak különbözô értelemben való használata, értelmezése. Például a hulladékégetés fogalma egyaránt értelmezhetô technológiaként és hulladékkezelési mûveletként, ezért ugyanaz a technikai eljárás (a hulladékégetés) több féle hulladékkezelési mûveletként is megjelenhet: D10 Hulladékégetés szárazföldön D11 Hulladékégetés tengeren (ez egyébként tilos) R1 Fûtôanyagként történô felhasználás vagy más módon energia elôállítása Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy égetéssel megvalósuló hulladék ártalmatlanítási mûvelet nem járhat együtt a hulladék energiatartalmának hasznosításával, sem azt, hogy a hulladék fûtôanyagként történô felhasználása egyúttal ne valósítsa meg a hulladék ártalmatlanítását is. Bár elvi akadálya nincs annak, hogy egy ártalmatlanító besorolás alá tartozó létesítmény megfelelô technológiai változtatások után hasznosítási besorolásúvá váljék, sem annak, hogy ártalmatlanító létesítmény energetikai hasznosítást (energiahordozó kiváltást) is megvalósítson, viszont erre nagyon kis esélyt látok, s az ilyen kezdeményezések megindítását az új hulladék-keretirányelv és annak végrehajtási rendeletei tükrében javasolnám. Települési hulladékgazdálkodás A települési szilárd hulladék kezelés területén megkezdett szerkezetátalakítás a nagyszámú, általában kis kapacitású és környezetszennyezô hulladéklerakóra alapozott hulladékkezelési rendszert a hulladékgazdálkodási toring system, and additional modern administrative, technical reporting and control systems. Operating these systems requires a free supplemental waste management capacity that can be operated at a moderate cost. We have to admit, however, that when the 2000 Act XLIII on Waste Management was proclaimed, Hungary did not and still does not - belong to that class of countries with advanced waste management systems. Considering the fact that, at the time of her EU accession, Hungary was not prepared properly regarding waste management and had limited waste disposal capacity, the intention of legislators to protect the country through the banning of waste imports for the purposes of disposal was clearly justified. Prohibitive rules were included in the waste management act and Hungary asked for an exemption for her hazardous waste incinerators until 2005 as part of the EU accession contract. Change, slowly, has already started. In my opinion, it will require a few more years until progress in the field of waste management is satisfactory enough for the lifting of these restrictions. I am aware that the demand for hazardous waste disposal capacity has fallen due to several factors, such as the decrease in production volume, waste prevention measures, and measures which aim at minimizing the generation of hazardous wastes in terms of quantity and level of hazardousness. The situation has become even more difficult as attaining EU membership has resulted in an increase in competition on the market. Some people wish to compensate for decreased demand for incineration, especially hazardous waste incineration, by importing waste, and they hope to receive assistance for their plan from the harmonized waste management regulations. However, those certain paragraphs enshrined in regulation are not sufficient to support such concepts. EU regulations have to be implemented as a whole, and in certain cases - such as the export and import of waste for utilization purposes, the incineration of waste as an energy source, and waste used as fuel, one must also take into consideration related legal precedents in the EU. Considering the issues mentioned above, I feel that the new waste framework directive can bring about changes in this field, though as far as I can see, these changes will be more of a technical than theoretical nature. Debates are defined by the different uses and interpretations of technical definitions. For instance, waste incineration can be defined both as a technology and also as a waste treatment procedure, thus the same technical process (waste incineration) can appear as several waste treatment forms, such as: D10 Waste incineration on land D11 Waste incineration at sea (forbidden) R1 Utilization of waste as fuel or producing energy in a different way This, of course, does not mean that incineration option cannot involve the utilization of the energy content of the waste and neither does it mean that > Biohulladék 9

10 JOGszabály Legal background the utilization of waste as fuel precludes the realization of successful waste disposal. Following adequate technological adjustments, theoretically there is no objection to classifying a waste disposal facility as a waste utilization facility, and vice versa. However, the chance of this happening is very slim, and I suggest that such attempts should only be made according to the regulations laid down in the new waste framework directive and its implementation decrees. Municipal waste management Structural adjustment of municipal solid waste treatment aims at setting up selective and environmental waste management systems instead of using the current system based on a large number of (generally low capacity and environmentally harmful) waste disposal sites. The adjustment takes into consideration waste management priorities and the advanced waste management practices of other member countries. During selective treatment, we first attempt to recycle the material contained in clean waste streams, but we also aim at producing energy using the combustible fractions generated by waste pretreatment. Pre-treatment of the waste is based on market demand. Depending on the technology used, different waste fractions with a high calorific value can be extracted and incinerated in the combustion chamber of a cement mill, in power stations, or can be used in other ways to produce energy. Organic materials in waste Waste containing biodegradable organic materials has to be pre-treated with anaerobic and/or aerobic methods in order to decompose the organic fraction. During pre-treatment, the high water content of the waste can be reduced to a level where incineration becomes economical and can further reduce the amount of waste to be disposed of. Naturally, processes in waste treatment systems have to be controlled, including the amount of organic and biodegradable content in the waste. At the moment, waste incineration is still more expensive than waste disposal, but the rapid increase in fossil fuel prices may change preferences about waste treatment methods, and strengthen the role of waste management. Associated tasks of the future To ensure that environmental interests are protected in the long run, we have started analyzing waste management strategies that respond to the increasing costs of fossil energy sources (and, where needed, pay regard to sustainable development), and we will suggest the adoption of certain measures such as implementing environmental load charges, a landfill tax, etc. The task of structural change requires significant investment, a new approach and a great amount of work. prioritások és a fejlett hulladékgazdálkodással rendelkezô országok tapasztalatainak figyelembevételével a szelektív hulladékkezelést alkalmazó, környezettudatos hulladékkezelési rendszerek kialakításával próbálja meg felváltani. A szelektív kezelés során elsôdlegesen a tisztán gyûjthetô hulladékáramok anya gában történô hasznosítására törekszünk, de a hulladék-elôkezelési mûve le tek során megjelenô vagy meg je le nít hetô égethetô frakciók energetikai hasznosítását is célul tûztük ki. A piaci alapon jelentkezô igényekhez igazított hulladék-elôkezelési mûveletek technológiájától függôen olyan magas fûtôértékû hulladékfrakciók nyerhetôk ki, melyek a cementgyári vagy erômûi együttégetés során, illetve energiahasznosítást megvalósító hulladékégetésre felhasználhatóak. Szerves anyagok a hulladékban A biológiailag bontható szerves anyag tartalmú hulladékot anaerob és/vagy aerob módszerekkel szükséges elô ke zelni, annak biológiailag bontható szerves anyag tartalmát lecsökkenteni. A lehetôségek függvényében az elô ke zelési technológia során a hulladék ma gas víztartalma lecsökkenthetô olyan mér tékûre, hogy égetése gazdaságossá válhat, tovább csökkentve ezzel a lerakásra kerülô hulladék mennyiségét. Természetesen a hulladékkezelô rendszerekben lezajló folyamatokat, beleértve a hulladék biológiailag bontható szerves anyag tartalmát, ellenôrizni kell. Ma még a hulladékégetés drágább a hulladéklerakásnál, de a fosszilis energiahordozók árának ilyen mértékû növekedése a hulladékkezelési tevékenységek közti viszonyokat megváltoztathatja, s a hulladékgazdálkodás szerepét megerôsítheti. Jövôbeli kapcsolódó feladatok A környezetvédelmi érdekek hosszú távú érvényesítése érdekében megkezdtük a fosszilis energiahordozók árának növekedésébôl adódó hulladékgazdálkodási stratégiai elemzéseket, s szükség esetén a fenntartható fejlôdés figyelembevételével javaslatot teszünk a beavatkozásra (környezetterhelési adó, lerakási adó bevezetése stb.) A végzendô szerkezetátalakítási feladat igen jelentôs beruházásokat, szemléletváltást, rengeteg munkát igényel. 10 Biohulladék

11 Általános General László Alexa Beáta Bagi, Profikomp Ltd. > Alexa László Bagi Beáta PROFIKOMP KFT. Szilárd települési hulladékok lerakhatósági paraméterei Az 1999/31 EK irányelv megalkotásával az Európai Unió visszavonhatatlanul letette a voksát a hulladékhasznosítást elônyben részesítô, kevésbé lerakócentrikus hulladékgazdálkodás mellett. A rendelet egyik kulcseleme a biológiailag bontható hulladékfrakció eltérítése a lerakókról, melynek eléréséhez határidôket és célértékeket is megjelölt a jogszabály. A rendelet kimondja, hogy a lerakóban ártalmatlanítható hulladék szerves frakciójának arányát csökkenteni kell, mégpedig az 1995-ös mennyiségekhez képest ig 25%-kal, 2007-ig 50%-kal, 2014-re pedig 65%-kal. Ugyanakkor a további szabályozást, a célértékek eléréséhez szükséges lerakási korlátozásokat és hulladék(elô)kezelési elôírásokat már a tagállamok nemzeti jogalkotására bízza a rendelet. Nem csak az a kérdés, hogy hogyan tarthatóak be ezek a határértékek, hanem az is, hogy a csökkenést hogyan lehet ellenôrizni, nyomon követni? Erre pedig minden tagállamnak saját stratégiát kell kidolgoznia, önálló jogszabályokkal. Az alábbiakban két ország, Ausztria és Németország példáját vizsgáljuk meg, Disposability parameters of municipal solid waste By issuing the 1999/31 EC directive, the European Union made an irrevocable decision to favor utilization-focused waste management practices with the aim of reducing deposition of waste. One of the key elements of the decree is diverting the biodegradable waste fraction from landfill sites, for which both deadlines and target values are given in the regulation. According to the decree, the fraction of the organic fraction of waste that can be landfilled needs to be reduced: 25% by 2004, 50% by 2007 and finally 65% by 2014, taking the amount deposited in 1995 as baseline. At the same time, any further regulations or deposition limits needed to reach target values, and any necessary waste pre-treatment specifications are to be dealt with by national lawmakers in individual member states. The question is not only how the set limits can be achieved but also how the rate of reduction can be checked and monitored. For this, each member state has to create strategies with the appropriate legislation to ensure and support implementation. In the sections below we examine the example and practices of two countries, namely Austria and Germany, to see how they attempt to satisfy the requirements of the EU directive and what criteria they set for landfill site operators. Austria In previous issues of Biowaste Magazine we have discussed the state of selective waste collection in Austria in several articles: we observed that selective collection has a powerful tradition there as well as excellent infrastructural provisions. A high incidence of garden composting, the existing decentralized network of composting plants as well as a successful compost quality assurance system that has been in operation for several years ensure that what is set by regulations works well in practice. However, beside the selective collection of organic waste, Austrians place strong emphasis on the further reduction of the organic fraction in municipal solid waste through a legal regulation as well as use of mechanicalbiological waste treatment (MBT). The legal background of mechanicalbiological treatment is basically defined > Biohulladék 11

12 Általános General in 3 decrees in Austria. They are the following: Waste management law (AWG 2002) - BGBI. Nr. 102/2002 idf. BGBI. I Nr. 43/2007 Decree on waste deposition (DeponieVO 1996) - BGBI. Nr. 164/1996 idf. BGBI. II Nr. 49/2004 Decree on waste deposition (Deponie- VO 2008) - BGBI. II. Nr. 39/2008 Out of these, the Decree on waste deposition (DeponieVO 1996) is by far the most important one, as starting from January 1, 2004 (in exceptional cases from January 1, 2009) it only allows for the disposal of less-reactive waste types. This parameter is determined on the basis of its degradable (organic) carbon content (TOC), which, in the case of municipal waste can be a maximum 5%. In order to observe this limit, household waste and similar waste types such as commercial, industrial and institutional waste needs to undergo some kind of pre-treatment (thermic or mechanical-biological). During pre-treatment the mass and volume of waste, as well as its gas generation potential, are reduced considerably. Through these methods the lifespan of landfill sites is increased and, at the same time, the costs of post-treatment are reduced. As a result of pre-treatment, the methane gas emission of landfills is also reduced. At the same time, residual waste generated as a result of mechanical-biological treatment (henceforward residual waste ) enjoys certain advantages in terms of the above-mentioned disposability limits: while in the case of untreated municipal waste the TOC limit is 5%, the limit for MBT-treated waste can be higher, provided its calorific value does not exceed 6600 kj/kg dry material. This is needed to ensure that the high calorific value fraction of waste does not end up in landfill sites, but is utilized for energy generation. Furthermore, prior to its disposal, residual waste needs to satisfy the following stability parameters: Parameter Limit Unit Respiration test after 4 days (AT 4 ) 7 [mg O 2 /g DM] Gas generation sum in incubation tests after 21 days (GS 21 ) 20 [Nl/kg DM] Or Gas formation rate in fermentation tests after 21 days (GB 21 ) 20 [Nl/kg DM] In summary, it can be said that the disposability of municipal communal waste is determined by strict TOC limit values. Compliance with legislation is difficult even with very good selective organic waste collection systems. At the ôk hogyan igyekeznek megfelelni az uniós irányelv elôírásainak, és milyen követelményeket szabtak a lerakók üzemeltetôi felé. Ausztria Korábbi lapszámainkban több cikkben is foglalkoztunk már azzal, hogy Ausztriában komoly hagyománya, és komoly infrastrukturális háttere is van a szelektív hulladékgyûjtésnek. A házikerti komposztálás elterjedtsége, a decentralizált komposztáló telepek hálózata, valamint a jól kiépített, és évek óta sikeresen mûködô komposzt minôségbiztosítási rendszer mind azt mutatja, hogy szomszédainknál a gyakorlatban is mûködik az, amit a száraz jogszabályok elôírnak. A szerves hulladékok szelektív gyûjtése mellett azonban az osztrákok komoly hangsúlyt fektetnek a kommunális hulladékok biológiailag bontható frakciójának további csökkentésére is, mégpedig a mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH) jogi szabályozásával, és gyakorlati megvalósításával. A szerves hulladékok szelektív gyûjtése mellett azonban az osztrákok komoly hangsúlyt fektetnek a kommunális hulladékok biológiailag bontható frakciójának további csökkentésére is, mégpedig a mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH) jogi szabályozásával, és gyakorlati megvalósításával. 12 Biohulladék

13 Általános General A mechanikai-biológiai hulladékkezelés jogszabályi hátterét Ausztriában alapvetôen 3 rendelet határozza meg. Ezek a következôek: Hulladékgazdálkodási törvény (AWG 2002) BGBI. Nr. 102/2002 idf. BGBI. I Nr. 43/2007 Hulladéklerakásról szóló rendelet (DeponieVO 1996) BGBI. Nr. 164/1996 idf. BGBI. II Nr. 49/2004 Hulladéklerakásról szóló rendelet (DeponieVO 2008) BGBI. II. Nr. 39/2008 Jelentôségét tekintve ezek közül kiemelkedik a Hulladéklerakásról szóló rendelet (DeponieVO 1996), amely január 1-tôl (kivételes esetekben január 1-tô) csak kevéssé reakcióképes hulladékok lerakását engedélyezi. Ezt a tulajdonságot a hulladék lebontható széntartalmára (TOC) vonatkoztatva határozzák meg, amely érték kommunális hulladékok esetében maximum 5% lehet. Ahhoz, hogy ez a határérték betartható legyen, a háztartási, illetve az ezekhez hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékokat valamilyen elôkezelésnek (termikus, mechanikai-biológiai) szükséges alávetni. Az elôkezelés során nem csak a hulladék tömege és térfogata, de a gázképzôdési potenciál is jelentôsen csökken, így a hulladéklerakó élettartamának növelése mellett csökkenthetôk a szükséges utógondozás költségei is. Az elôkezelés hatására csökken a lerakóban az üvegházhatást okozó metángáz-kibocsátás is. A mechanikai-biológiai hulladékke zelésbôl kikerülô maradék hulladékok (továbbiakban: maradék hulladék) ugyanakkor bizonyos elônyöket élveznek a fenti lerakhatósági határérték tekintetében: míg a kezeletlen kommunális hulladékoknál a TOC határérték 5%, addig az MBH kezelt hulladékok esetében ez az érték magasabb is lehet, ha a fûtôértéke nem haladja meg 6600 kj/kg sz.a. értéket. Ezáltal biztosítható az a követelmény, hogy a magas fûtôértékû frakció szintén ne a hulladéklerakóba kerüljön, hanem energetikai hasznosításra. Ezen túl a maradék hulladékoknak a lerakás elôtt az alábbi biológiai stabilitási paramétereknek is meg kell felelniük: Paraméter Határérték Légzési intenzitás 4 nap után (AT 4 ) 7 Gázkibocsátás inkubációs kísérletben 21 nap után (GS 21 ) vagy Gázképzôdés erjesztési teszt során 21 nap után (GB 21 ) Mértékegység [mg O 2 /g sz.a.] 20 [Nl/kg sz.a.] 20 [Nl/kg sz.a.] Összefoglalva elmondható, hogy a kommunális hulladékok lerakhatósá- same time, the regulations allow deviation from the 5% TOC value provided MBT is used, certain stability parameters are observed and high calorific value waste fractions are diverted from landfill sites. Germany Similarly to the situation in Austria, the selective collection of organic waste underwent intensive development from the beginning of the 80s in Germany. Parallel to the development of the selective collection system, the operation and the introduction of a compost quality assurance also began. Notably, the need for mechanical-biological waste treatment and for limiting disposal of the organic fraction emerged well before the adoption of the EU`s relevant decree. The regulation, named Technological Requirements for Treating Municipal Waste (TA Siedlungsabfall) came into force in 1993 and it not only defined the technological parameters of the long-term environmental safety of landfill sites (siting, construction and operation) but also the parameters of waste types that are allowed to be deposited. According to the regulation, waste containing biodegradable materials (household waste and similar commercial, industrial and institutional waste, sewage sludge) needs to be treated, stabilized and converted to an inert form prior to disposal. The regulation also defines limits for residual organic > Biohulladék 13

14 Általános General materials (TOC, ignition losses) and eluates (leaching value, heavy metal content). (With the technologies available at the time, these limits could only be observed if thermic treatment was utilized.) In exceptional cases, the regulation allowed for a derogation of a maximum 12 years in order to implement the technology switch necessary. The Decree on Waste Disposal (Abfallablagerungsverordnung; AbfAblV) that entered into force on March 1, 2001 made compliance with the abovementioned technological specifications mandatory in Germany. At the same time, the decree contains additional criteria that were incorporated to help promote mechanical-biological treatment in the country. Starting from June 1, 2005, the decree prohibited the disposal of untreated, organic, biodegradable waste in landfill sites. In defining the conditions for the disposability of waste types, the decree distinguishes between raw municipal solid waste and waste stabilized through mechanicalbiological treatment, and provides less stringent TOC limits for MB-treated waste fractions - provided the limits for respiration intensity and maximum calorific value are observed. Parameter Limits land filling of raw municipal solid waste land filling of MBT waste Category I Category II 1. The organic matter content of the waste expressed in dry matter content 1.1. Ignition loss 3 mass % 5 mass g % 1.2. TOC 1 mass % 3 mass g % 18 mass % 2. Values for eluates 2.1. ph value Electric conductivity 10,000 mys/cm mys/cm 50,0000 mys/cm 2.3. TOC 20 mg/l 100 mg/l 250 mg/l 2.4. Phenol 0.2 mg/l 50 mg/l 50 mg/l 2.5. Arsenic 0.2 mg/l 0.5 mg/l 0.5 mg/l 2.6. Lead 0.2 mg/l 1 mg/l 1 mg/l 2.7. Cadmium 0.05 mg/l 0.1 mg/l 0.1 mg/l 2.8. Chromium IV 0.04 mg/l 0.1 mg/l 0.1 mg/l 2.9. Copper 1 mg/l 5 mg/l 5 mg/l Nickel 0,2 mg/l 1 mg/l 1 mg/l Mercury mg/l 0.02 mg/l 0.02 mg/l Zink 2 mg/l 5 mg/l 5 mg/l Fluorine 5 mg/l 25 mg/l 25 mg/l Ammonium-nitrate 4 mg/l 200 mg/l 200 mg/l Cyanide 0.1 mg/l 0.5 mg/l 0.5 mg/l AOX 0.3 mg/l 1.5 mg/l 1.5 mg/l Ratio of water-soluble 3 mass % 6 mass % 6 mass % matter 3. Respiration intensity (AT 4 ) 5 mg O 2 /g or: gas generation sum 4. Maximum calorific value 20 l/kg 6000 kj /kg To ensure that requirements are met, during mechanical-biological treatment not only is it necessary to degrade the biodegradable fraction, but also to separate the high calorific value waste fractions (e.g. plastic, wood, paper, cardboard, etc.). ga szigorú TOC határértékhez kötött. Ennek betarthatósága még a legalaposabb szelektív szerves hulladék gyûjtés mellett is nehézkes. A jogszabály ugyanakkor engedélyezi az 5%- os TOC-tôl való eltérést, cserébe viszont megköveteli az MBH elôkezelést, bizonyos stabilitási paraméterek betartását, valamint a magas fûtôértékû frakció elterelését a lerakóról. Paraméter Németország Ausztriához hasonlóan Németországról is elmondható, hogy már nyolcvanas évek végén erôteljes fejlôdésnek indult a biohulladékok szelektív gyûjtési rendszerének kiépítése, valamint ezzel párhuzamosan a komposztáló telepek beüzemelése és a komposzt minôségbiztosítási rendszer bevezetése. Emellett a mechanikai-biológiai hulladékkezelés igénye, valamint a szerves frakció lerakással történô ártalmatlanításának korlátozása már jóval az EU-s rendelet megjelenése elôtt megfogalmazásra került. Az 1993-ban érvénybe lépett, a Települési Hulladékok Kezelésére Vonatkozó Mûszaki Elôírások (TA Siedlungsabfall) már nem csak a környezeti szempontból hosszú távon is biztonságos hulladéklerakók mûszaki követelményeit (elhelyezkedés, felépítés, üzemeltetés) írja elô, hanem a lerakható hulladékok paramétereit is meghatározza. Az elôírás szerint a biológiailag lebomló anyagokat tartalmazó hulladékokat (háztartási hulladékok, és az ezekhez hasonló kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok, szennyvíziszapok) lerakás elôtt kezelni, ezáltal stabillá, inertté alakítani szükséges. A rendelet meghatározza a maradék szerves anyagok (TOC, izzítási veszteség) és az eluátumok (kilúgzási érték, nehézfém-tartalom) határértékeit. (Ezek a határértékek az akkori technológiák ismeretében szinte csak termikus kezeléssel voltak betarthatóak). A rendelet az átállásra kivételes esetekben is maximum 12 év derogációt engedélyezett. A március 1-jén életbe lépô, a Hulladékok lerakásáról szóló Rendelet (Abfallablagerungsverordnung; AbfAblV) már jogilag is kötelezôvé tette Németországban a fenti mûszaki elôírások betartását, ugyanakkor a rendelet olyan kiegészítô kritériumokat is tartalmaz, amelyek a mechanikai-biológiai hulladékkezelés (MBH) elterjedését nyers TSZH lerakása Határértékek MBH hulladék lerakása I. kategória II. kategória 1. A hulladék szervesanyag-tartalma szárazanyagra vonatkoztatva 1.1. Izzítási veszteség 3 tömeg % 5 tömeg % 1.2. TOC 1 tömeg % 3 tömeg % 18 tömeg % 2. Az eluátumra vonatkozó értékek 2.1. ph érték 5,5-13,0 5,5-13,0 5,5-13, Elektromos vezetôképesség mys/cm mys/cm mys/cm 2.3. TOC 20 mg/l 100 mg/l 250 mg/l 2.4. Fenol 0,2 mg/l 50 mg/l 50 mg/l 2.5. Arzén 0,2 mg/l 0,5 mg/l 0,5 mg/l 2.6. Ólom 0,2 mg/l 1 mg/l 1 mg/l 2.7. Kadmium 0,05 mg/l 0,1 mg/l 0,1 mg/l 2.8. Króm IV 0,04 mg/l 0,1 mg/l 0,1 mg/l 2.9. Réz 1 mg/l 5 mg/l 5 mg/l Nikkel 0,2 mg/l 1 mg/l 1 mg/l Higany 0,005 mg/l 0,02 mg/l 0,02 mg/l Cink 2 mg/l 5 mg/l 5 mg/l Fluor 5 mg/l 25 mg/l 25 mg/l Ammónium-nitrát 4 mg/l 200 mg/l 200 mg/l Cianid 0,1 mg/l 0,5 mg/l 0,5 mg/l AOX 0,3 mg/l 1,5 mg/l 1,5 mg/l Vízoldható arány 3 tömeg % 6 tömeg % 6 tömeg % 3. Légzési intenzitás (AT 4 ) vagy: gázképzôdési arány 5 mg O 2 /g 20 l/kg 4. Maximális fûtôérték 6000 kj /kg 14 Biohulladék

15 Általános General is elôsegítették. A rendelet június 1-tôl véglegesen megtiltotta a ke- Instead of deposition, these fractions have to be utilized in power plants or waste zeletlen, szerves eredetû, biológiailag incineration plants. lebomló hulladékok lerakással történô Waste that underwent mechanicalbiological treatment needs to satisfy the ártalmatlanítását. A rendelet a lerakással történô ártalmatlanítás feltételrendszerénél megkülönbözteti a nyers TOC (total organic carbon): following criteria prior to disposal: települési szilárd hulladékokat és a mechanikai-biológiai úton stabilizált hul- 18% (compared to dry matter content of the input material) or: ladékokat, és a légzési intenzitás valamint a maximális fûtôérték betartása TOC in the eluate: 250 mg/l Maximum calorific value: 6000 kj/kg mellett engedményeket biztosít a TOC határértéknél az MB-kezelt hulladékok Besides: számára. Respiration intensity: 5 mg O 2 /g DM A mechanikai-biológiai kezelés során a követelmények betartása érde- or: Gas generation sum in the landfill body: 20 l/kg (normal liter gas for dry kében a biológiailag lebontható frakciók jelentôs mértékû lebontása mel- matter content) lett a magas fûtôértékû hulladékfrakciók (pl. mûanyag, fa, papír, karton, ical and mechanical-physical treatment of Thus, as a result of the mechanical-biolog- stb.) leválasztása is szükséges. A magas fûtôértékû frakciókat a lerakás organic materials, well-defined products need to be generated so that both suitable products for market and disposal without helyett erômûvekben, illetve hulladékégetômûvekben kell hasznosítani. damage to the environment are ensured. Practical experience gained since the Mechanikai-biológiai kezeléssel elôkezelt hulladékok lerakásához az alábbi that the above limits are often too strict introduction of the legislation has shown feltételeknek kell teljesülniük: > Biohulladék 15

16 Általános General and compliance with them creates serious challenges to operators. The most critical value in each case has proven to be the one specified for the TOC of the eluate. In addition to the experience of operators, numerous experts now question whether the 250 mg/l value is really necessary since not only is it difficult to achieve, but it may not be absolutely necessary from the point of view of the environment, given the multiple linings of state-of-the-art landfill sites. Furthermore, compliance with the other limits (e.g. AT 4 ) ensures low organic matter content in itself. Accordingly, an amendment to the legislation is currently in preparation, and will likely raise the TOC limit for eluates to mg/l Hungary In Hungary, at the moment, legislation concerning the disposability of waste are contradictory. The XLIII./2000 Law on Waste management specifies the objective of reducing the biodegradable organic matter content of waste as defined in the EU directive. There have been several amendments introduced concerning deadlines since the law came into force. As of today because of the automatic derogation period of 2 years permitted by the EU the reduction needs to be 50% by 2009 and 75% by TOC (total organic carbon): 18% (a kiindulási anyag szárazanyagtartalmához képest) vagy: maximális fûtôérték: 6000 kj/kg TOC az eluátumban: 250 mg/l Ezen kívül: légzési intenzitás: 5 mg O 2 /g sz.a. vagy: gázképzôdési arány a depónia testben: 20 l/kg (szárazanyagra vonatkoztatott normál liter gáz) A szerves anyagok mechanikai-biológiai, mechanikai-fizikai kezelése során tehát jól definiált termékeket, illetve anyagokat kell elôállítani, így nagymértékben elôsegíthetjük a gazdaságos értékesítést és a környezetkárosítástól mentes lerakást. A jogszabály bevezetése óta eltelt évek gyakorlati tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy a fenti határérté kek gyakran túl szigorúak, betartásuk komoly problémát okoz az üzemeltetôknek. A legkritikusabb érték minden esetben az eluátum TOC tartalmára vonatkozott. Az üzemeltetôi tapasztalatok mellett számos szakértôi vélemény is kétségbe vonja a 250 mg/l érték szükségességét, hiszen az nem csak hogy nehezen érhetô el, de a A Hulladékgazdálkodási törvény 19. (5) pontja alapján hulladéklerakóban elôkezelés nélkül ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik hulladék nem ártalmatlanítható, tehát az elôkezelés szükségességét mindenképpen jelzi a törvény. 16 Biohulladék

17 Általános General kor szerû hulladéklerakók többszörös szi getelése mellett ökológiai szempontból sem feltétlenül szükséges. Az egyéb határértékeknek (pl. AT 4 -nek) való megfelelés emellett önmagában is biztosítja az alacsony szervesanyagtartalmat. Ennek megfelelôen jelenleg is készül az a módosítási tervezet, amely az eluátum TOC tartalmára vonatkozó határértéket mg/l értékre emeli. Magyarország Magyarországon a hulladékok lerakhatóságának kérdéskörében ellentmondásos jogszabályokkal találkozhatunk. A Hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt) tartalmazza az EU-s irányelvben megfogalmazott, a biológiailag bontható szerves-anyag tartalom csökkentését. A törvény megalkotása óta történt némi határidô módosítás, így a jelenlegi elôírások alapján az EU által automatikusan engedélyezett 2 éves derogáció miatt 2009-ig 50%-os, 2016-ig pedig 75%-os csökkenést kell elérni. A Hulladékgazdálkodási törvény 19. (5) pontja alapján hulladéklerakóban elôkezelés nélkül ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik hulladék nem ártalmatlanítható, tehát az elôkezelés szükségességét mindenképpen jelzi a törvény. Arra vonatkozólag, hogy a hulladékok biológiai aktivitásának szempontjából mi minôsül elôkezelésnek, csak a 23/2003 (XII.29.) KvVM rendeletben ( Biohulladék-rendelet ) találunk utalásokat, támpontokat. A rendelet 7. (2) pontjában a vegyes települési szilárd hulladékra vonatkozólag többek között az alábbiakat találjuk: a kevert hulladékot lerakás elôtt mechanikai-biológiai eljárással stabilizálni kell, vagy energiahordozóként történô felhasználását kell biztosítani. Sôt, ezen túlmenôen a rendelet a stabilizált hulladék definícióját is megadja: mechanikai-biológiai kezelésébôl származó olyan anyag, melynél a stabilizálást követôen a 4 nap utáni (AT 4 ) légzési intenzitás érték 10 mg O 2 /g érték alá, a dinamikus légzési intenzitás érték 1000 mg O 2 /kg VS/h érték alá csökken. Ez alapján a rendelet alapján azt gondolhatnánk, hogy Magyarországon a hulladékokat csak valamilyen biológiai kezelés után helyezhetjük el lerakóban, sôt gyakorlatunk megegyezik a fejlett országokéval, hiszen az elôírt határértékek teljesen megfelelnek az ottani értékeknek. Ezt a gondolatmenetet azonban azonnal megszakítjuk, amikor a 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletet tekintjük át. A hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekrôl szóló rendelet ugyanis a 2. sz. mellékletében kimondja, hogy, a B3 alkategóriájú hulladéklerakón elôkezelés és vizsgálatok nélkül átvehetôk a vegyesen gyûjtött, nem veszélyes szilárd hulladékok Ez alapján tehát egyáltalán nem szükséges semmilyen elôkezelés a települési szilárd hulladékok lerakása elôtt, annak ellenére sem, hogy természetesen a biológiailag bontható szervesanyag tartalom csökkentésének törvényi elôírása vonatkozik rá. Magyarországon az ISPA projektek befejezésével, a Kohéziós Alap által támogatott hulladékkezelô rendszerek beüzemelésével a jelenlegi tonna/év biohulladék-kezelô kapacitás az MBH-val együtt majdnem 2 millió tonna/év lesz néhány éven belül. Ezek mûködtetéséhez mindenképpen szükséges a jogszabályok harmonizációja, és a települési szilárd hulladékokra vonatkozó lerakhatósági paraméterek meghatározása. According to paragraph 19. point (5) of the Waste management law, without pretreatment no waste can be deposited in landfill sites unless there is another law, governmental decree or ministerial decree instructing otherwise. Thus, the need for pre-treatment is clearly expressed. As for what constitutes pre-treatment concerning biological activity of waste, we need to turn to the 23/2003 (XII.29.) decree by the Ministry of Environment and Water (the so-called Biowaste decree ) for guidance. In paragraph 7. point (2) of this decree and relating to municipal solid waste, the following is stated:... prior to disposal, mixed waste needs to be stabilized through mechanical-biological treatment or, alternatively, its utilization as an energy source needs to be ensured. Furthermore, the decree provides a definition for stabilized waste:... it is a material derived from mechanical-biological treatment which, following stabilization, has a respiration intensity value after 4 days (AT 4 ) reduced to lower than 10 mg O 2 /g, and dynamic respiration intensity value to lower than 1000 mg O 2 /kg VS/h. Based on this decree we might be led to think that in Hungary waste can only be deposited in landfill sites following some kind of biological treatment; moreover, that general practice in the country is the same as in developed countries since the prescribed limits are the same. However, this impression will be dispelled as soon as decree no. 20/2006. (IV. 5.) by the Ministry of Environment and Water is reviewed. This decree discusses the specifics of individual rules pertaining to waste disposal and landfill sites. In Annex no. 2. of the decree it is stated that in subcategory type B3 landfill sites it is possible to receive and deposit... mixed collection non-hazardous solid waste... without any pre-treatment or tests having been conducted. Thus, municipal solid waste can be deposited without pre-treatment even if there is legislation in force prescribing reduction in its biodegradable organic matter content. With the conclusion of ISPA projects in Hungary and the putting into operation of waste management systems funded by the Cohesion Fund, current biowaste treatment capacity will amount to tons/year, and together with MBT systems will reach 2 million tons/ year within a few years. For the successful operation of these systems it will be necessary to harmonize different legislation as well as define the disposability parameters of municipal solid waste. Biohulladék 17

18 Általános General Dr. András Béres, Dr. Csaba Ágostont KVI-Plusz Ltd. Odor as an environmental problem > dr. Béres András dr. Ágoston Csaba KVI-Plusz Kft Everybody has experienced unpleasant odor-emissions coming from different odor sources in the natural and manmade environment. Industrial plants (i.e. animal farms, sewage and waste processing plants as well food industry infrastructure) built either too close to residential areas or without consideration to the prevailing wind have certain impacts that people living in the area are very familiar with. The problem has been exacerbated by the fact that, as a result of the transitions of the past few decades, in the Hungarian production, service and waste management sectors small and medium-sized plants that emit considerable odor have been built either very close to residential areas or actually within the areas themselves. Unpleasant odors coming from our environment have a rather negative effect on us, often causing people to become indisposed in some way. Odorous gases and steams in the air surrounding us may make people feel bad, even if there is no risk of serious health damage. As a result, they have a negative impact on our quality of life and may also result in reduced capacity for work. Breathing is a fundamental function of life. While breathing, however, along with the air we also take in materials that are potentially poisonous (or just smell bad). Keeping our environment clean and this way maintaining a high quality of life must be among the most important goals of all civilized societies. Nowadays, everybody agrees that it is absolutely necessary to fight odor pollution and the unpleasant effects of smells in our environment. Among the most frequent sources of odor emissions in our environment we can find sewage treatment plants and sewage transfer plants, animal, plant or humanbased waste processing and disposal sites, chemical and food industry plants as well as restaurant kitchens in our immediate surrounding, all of which may lead to an increasing number of problems. As a result of atmospheric diffusion and air currents, odorous gases emitted from smell sources can travel long distances depending on A szag, mint környezeti probléma A különbözô, a minket körülvevô természetes és épített környezetünkben található szagforrások zavaró szagkibocsátásával kapcsolatban szinte mindenkinek van valamilyen saját élménye. A lakott területhez túl közel vagy az uralkodó szélirány figyelembe vételének mellôzésével elhelyezett telepek (pl. állattartó épületek, szennyvíz- ill. hulladékkezelô létesítmények, élelmiszeripari üzemek stb.) ezen sajátosságait a közelében lakók különösen jól ismerik. Ezt a problémát fokozta az is, hogy Magyarországon a termelési, a szolgáltatási és a hulladékkezelési ágazatokban az utóbbi évtizedekben lejátszódott átalakulási folyamatok eredményeképpen megjelenhettek (és meg is jelentek) a lakott terület közvetlen közelében és a lakott területeken belül is olyan kis- és közepes üzemek, amelyek mûködése jelentôs szagkibocsátással járhat-jár együtt. 18 Biohulladék

19 Általános General Azavaró környezeti szagok alapve tô káros hatása, hogy a szagos gázok és gôzök jelenléte a környezeti levegôben súlyosabb egészségi károkozás nélkül is rontja az ember közérzetét, és ezzel kedvezôtlenül befolyásolja az élet minôségét, sôt a munkaképesség csökkenését is okozhatja. A légzés alapvetô életmûködési folyamat, a belélegzett levegôvel együtt azonban az abban jelenlévô esetleg mérgezô vagy csupán zavaró szagérzetet okozó anyagokat is beszippantjuk. Környezetünk tisztaságának, vele az emberek jólétének megôrzése minden civilizált társadalom alapvetô céljai közé kell tartozzon. Ezzel összhangban a szagszennyezés, a zavaró környezeti szaghatások elleni küzdelem szükségszerûségét ma már senki sem vitatja. A környezetünkben található leggyakoribb szagkibocsátó források (a teljesség igénye nélkül) a következôk: szennyvíztisztító telepek ill. szennyvízátemelôk, állati, növényi illetve emberi eredetû hulladékokat feldolgozó és hulladéklerakó telepek, vegyipari és élelmiszeripari üzemek, illetve ide tartoznak a mind gyakoribb problémát okozó, a közvetlen környezetünkben található vendéglôk, éttermek konyhái. A szagforrásokból kibocsátott szagos gázok a légköri diffúzió illetve a légáramlatok hatására, a légköri viszonyoktól függôen a forrástól nagyobb távolságra is eljuthatnak. A szagforrások által érintett környezetben az ott élô népesség egyre kevésbé tolerálja a kialakuló zavaró szaghatásokat, sokszor az illetékes hatóságokon (önkormányzati szervek, közegészségügyi, környezetvédelmi hatóság) túl a médiát vagy a politikai élet szereplôit is megmozgatja a zavaró hatást okozó szagforrások (üzemek, telepek, vendéglôk stb.) bezárásának, mûködésük korlátozásá- A szagforrások azonosítása során a szagszennyezett levegôben jelenlévô, az adott forrásra jellemzô komponensek meghatározása, illetve ezek egymáshoz viszonyított mennyiségi arányainak vizsgálata történik. atmospheric conditions. Residents living in areas affected by the odor sources find it increasingly difficult to tolerate the unpleasant impact of odors and often turn not only to competent authorities (local governmental bodies, public health and environmental authorities) but also to the media and politicians in order to get the odor sources that cause the unpleasant impacts (plants, factories, restaurants etc.) closed down or have their operations limited. In order to avoid conflicts, the plants in question thus also have an interest in reducing or stopping the emissions that result in unpleasant environmental odor impacts. In Hungary, the proportion of the population that is affected by disturbing, unpleasant odor impacts is not known. Until now there have not been any surveys done to estimate or determine the exact number of those affected. However, the published results of a series of surveys carried out in Austria in the 1990s among people over 15 indicate what the relative level of the problem may be in Hungary. The Austrian survey shows that 23.3 per cent of the population claim they are affected by unpleasant odors at their place of residence per cent of them say the source of the disturbing, unpleasant odor is traffic while 32.9 per cent say the smell comes from various industrial plants. 12 per cent mentioned thermal (heating) systems of flats and a further 9.8 per cent referred to other sources (e.g. animal farms, service activities, etc.) as the origin of emissions. The results of a recent survey carried out in Germany also draw attention to the significant problem of environmental odor impact. The results show that for a large proportion of the population the most dis- > Biohulladék 19

20 Általános General turbing environmental impact is no longer noise, but unpleasant odor. Before any action is taken, it is necessary to identify the sources of the unpleasant environmental odor impact. The extent and frequency of odor emissions should also be measured. Once we have determined these features, we can make calculations concerning its dispersion, the level of the odor-emission the people living in the specific area have to endure and the area affected by the odor source in question. The impact on the population can be studied not only through dispersion models but also by carrying out measuring odor emissions. Based on these odor measures it is possible to initiate any action necessary to reduce the odorous emission of the studied sources. The human nose can perceive certain smells well below harmful concentration levels and below the analytical minimum detection level possible. This highlights the basic difference between air pollution and unpleasant environmental odor, and at the same time shows the difficulty involved in the analytical measuring of odors. It is for this reason that the most sensitive tool, the human nose, is used to measure odor. The equipment used to measure odor (dynamic olfactometer) is essentially a precision gas mixing device, the sensor of which is the human nose. The studied odorous gas is rarefied with nak érdekében. A konfliktusok elkerülésére törekvô, érintett létesítményeknek is alapvetô érdekévé vált, hogy a zavaró környezeti szaghatást eredményezô kibocsátásaikat csökkentsék vagy megszüntessék. Hazánkban a kellemetlen, zavaró szaghatást elszenvedô lakosság nagysága nem ismert, a zavaró hatást elszenvedô érintettek számának becslésére-meghatározására még nem készült vizsgálat. A feltételezhetô magyarországi érintettek számáról azonban képet adhatnak egy Ausztriában a 15 évnél idôsebb lakosság körében elvégzett vizsgálatsorozat 90-es években publikált eredményei. Az ott elvégzett vizsgálatok alapján az osztrák lakosság 23,3 %-a nyilatkozott úgy, hogy lakóhelyén zavaró szaghatásnak van kitéve. A zavaró hatást érzékelôk 43,8 %-a a közlekedést, 32,9 %-a a különféle üzemeket, 12 %-a a lakások hôellátását (pl. fûtését), 9,8 %-a pedig egyéb forrásokat (pl. állattartás, szolgáltató tevékenység stb.) jelölte meg, mint a zavaró, kellemetlen szagot kibocsátó forrást. Szintén a környezeti szaghatás jelentôs problémájára hívják fel a figyelmet egy Németországban nemrég megjelent felmérés eredményei. Ezek az eredmények azt tükrözik, hogy a lakosság jelentôs részénél a leginkább zavaró környezeti hatás már nem a zaj, hanem a kellemetlen környezeti szaghatás. A zavaró környezeti szaghatást okozó szagforrások esetén a beavatkozást szükségszerûen megelôzi a szagot kibocsátó források azonosítása, továbbá a kibocsátások mértékének, gyakoriságának meghatározása. Az így meghatározott szagemisszió jellemzôinek ismeretében lehet a szag terjedésére vonatkozó számításokat végezni, az érintett területen tartózkodókat ért szagimmisszió nagyságát, és ezzel a vizsgált szagforrás hatásterületét meghatározni. A lakosság érintettségének vizsgálata a terjedésmodellezésen túlmenôen szagimmissziós mérések elvégzésével is megvalósítható. A fenti szagmérések alapján nyílik lehetôség a vizsgált forrás szagkibocsátásának csökkentésére irányuló beavatkozások megtételére. Az emberi orr egyes szagokat már több nagyságrenddel az ártalmas koncentráció, illetve az analitikai kimutatási határ alatt is képes érzékelni. Ez egyértelmûen mutatja a légszennyezés és a zavaró környezeti szag közötti alapvetô különbséget, de egyben felhívja a figyelmet a szag analitikai úton történô mérésének alapvetô nehézségére is. A szag mérésére éppen ezért a legérzékenyebb mûszert, az emberi orrot alkalmaz- 20 Biohulladék