E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: /2007-SZMM TERVZET E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól Budapest, március

2 Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló A megváltozott munkaképességűek és a fogyatékosok ellátórendszereinek az átalakítása az ellátottak nagy száma, a magas társadalombiztosítási és költségvetési kiadások, a rokkantak és fogyatékosok alacsony foglalkoztatási aktivitása, s a hozzájuk kapcsolódó elégedetlenség miatt évtizedek óta fennálló igényként jelentkezik. Az ellátórendszer legkritikusabb területei közé tartozik a szakértői minősítés. Az ellátórendszerek fejlesztésének alapvető feltétele a szakértői minősítés korszerűsítése, a szakértői eljárás jelenlegi hiányosságainak a rendezése. Az évenként mintegy ezer vizsgálatot lefolytató Országos Orvosszakértői Intézet tevékenységére jelenleg nincs átfogó szabályozás. A megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozat 4. pontja úgy rendelkezik, hogy az új komplex szakértői és szükségletfeltáró minősítési rendszert, valamint a rehabilitációs szolgáltatások koordinálásának országos hálózatát a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá kerülő Országos Orvosszakértői Intézet bázisán kell kialakítani, ehhez meg kell teremteni a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ezzel párhuzamosan elő kell készíteni az új komplex szakértői minősítési rendszer szabályozásáról és az eljárási rendről szóló kormányrendelet tervezetét. Előkészítés alatt áll a rehabilitációs járadékról szóló törvénytervezet, amelynek alapvető célja, hogy az aktív korú, a munka világával a kapcsolatukat el nem vesztett, jelentős megmaradt munkavégző képességgel rendelkezőket visszavezesse a munkaerőpiacra. A rehabilitációs járadékban részesülő személyek sikeres rehabilitációjának alapfeltétele egy új, korszerű szakértői rendszer kiépítése. Az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet-tervezet a fenti feladatoknak tesz eleget. A kormányrendelet-tervezet legfontosabb tartalmi elemei a következők: I. Az Országos Orvosszakértői Intézet átalakítása, jogállása, a rehabilitációs, illetve orvosszakértői szerv kijelölése Az Országos Orvosszakértői Intézet új neve kifejezve a megváltozott feladatokat Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Intézet).

3 2 Az Intézet a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Az Intézetet a szociális és munkaügyi miniszter által kinevezett főigazgató vezeti. Az Intézet szervezetileg főigazgatóságból, regionális igazgatóságokból és megyei kirendeltségekből áll. A tervezet a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvénnyel összhangban határozza meg az Intézet jogállására vonatkozó további rendelkezéseket (székhely, munkáltatói jogkör gyakorlása, illetékesség stb.). A tervezet értelmében a Kormány rehabilitációs, illetve orvosszakértői szervként az Intézet szakértői bizottságait jelöli ki. II. Az Intézet feladatai Az Országos Orvosszakértői Intézet jelenleg is közel 30 jogcímen végez szakértői vizsgálatokat. Ezek közül a legjelentősebb a rokkantság, a munkaképesség-változás és a fogyatékosság minősítése január 1-jétől az Intézet végzi az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság megállapítására irányuló eljárásban az igénylő egészségügyi állapotáról szóló igazolás felülvizsgálatát. A szociális rászorultság vizsgálatának kiterjesztésével az Intézetre ezen a területen is többletfeladatok fognak hárulni. A rehabilitációs járadék január 1-jétől történő bevezetését követően a rehabilitációs járadék (és ezzel párhuzamosan a rokkantsági nyugdíj) megállapítására irányuló eljárásban az Intézet fog szakvéleményt adni az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükségeses időtartamról. Az Intézet szakértői alaptevékenysége mellett módszertani, tudományos, kutatási feladatokat is ellát. III. Az Intézet eljárása Az Intézet szakértői tevékenysége során első fokú szakértői szervként a megyei kirendeltségek első fokú szakértői bizottságai, másodfokú szakértői szervként a regionális igazgatóságok másodfokú szakértői bizottságai járnak el. A tervezet meghatározza a szakértői bizottságok számát, összetételét. A szakértői munka hatékonyabbá tétele érdekében minden szakértői bizottságban kijelölésre kerül egy ún. előadó szakértő, aki a szakértői bizottság számára döntésre előkészíti az ügyet, így különösen gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon a szakvélemény kialakításához szükséges egészségügyi és egyéb dokumentáció, személyes vizsgálatra hívja be az érintett személyt, illetve, ha szükséges, kiegészítő vizsgálatra utalja be. A tervezet bevezeti az ún. komplex minősítés rendszerét, aminek alkalmazására elsőként a rehabilitációs járadék megállapítására irányuló eljárásban fog sor

4 3 kerülni. Ezzel párhuzamosan az új minősítési rendszer bevezetésre kerül a rokkantsági nyugdíj vonatkozásában is az új megállapítások során. A komplex minősítés célja, hogy egy vizsgálat keretében az érintett személy rehabilitációjához szükséges összes vizsgálatot az egészségkárosodás vizsgálatától a szakmai munkaképesség vizsgálatán át a szociális szükségletek feltárásáig elvégezzék, és ennek alapján az egyén egészségi állapotát, lehetőségeit, életkörülményeit, képességeit, felkészültségét és készségeit sokoldalúan mérlegelő szakvélemény készüljön. A komplex minősítési eljárásba az orvosszakértőkön kívül egyéb szakértők, így különösen a foglalkozási és szociális szakemberek bevonása is szükséges. A szakértői bizottságok tevékenységük során A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) című, az Egészségügyi Világszervezet által kidolgozott rendszert, valamint az ennek alkalmazására kiadott szakmai irányelveket alkalmazzák. A tervezetnek az Intézet jogállására vonatkozó részei tekintettel arra, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény 73. -ának (1) bekezdése valamely szerv központi hivatalként történő működését a szerv kormányrendeletben történő létrehozásához köti a kihirdetést követő 8. napon, az Intézet eljárására vonatkozó részei a rehabilitációs járadékról szóló törvénytervezettel összhangban január 1-jén lépnek hatályba. A tervezet tartalmazza továbbá az Országos Orvosszakértői Intézet átalakulása miatt szükségessé váló egyéb jogszabályi módosításokat. II. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés illeszkedik a kormányprogramnak a nagy ellátórendszerek reformjára, illetve a gazdasági aktivitás növelésére, a foglalkoztatás bővítésére irányuló célkitűzéseihez. III. Előzmények Az előterjesztés a megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozat 4. pontjában meghatározott feladat végrehajtására került előkészítésre. IV. Várható szakmai hatások Az orvosszakértői minősítési rendszer helyébe lépő komplex szakértői minősítési rendszer révén nem kizárólag a betegségek alapján, a munka és a napi

5 4 élet körülményeit figyelmen kívül hagyva kerül megállapításra a munkaképesség, hanem a megmaradt, fejleszthető képességekre koncentrálva, az egyén szükségleteihez igazodva készül el a szakértői vélemény. Az eljárásrend és a szakértői bizottságok összetételének megváltozása következtében egy szakmailag megalapozottabb szakvélemény kiadására lesz lehetőség. V. Várható gazdasági hatások A szakértői eljárás új rendjének működtetéséhez, az Intézet kibővült feladatainak ellátásához évtől kezdődően mintegy.. Ft többletforrásra lesz szükség. A feltételek megteremtésében meghatározó szerepe lesz az uniós forrásoknak, mindenekelőtt a Társadalmi Megújulás Operatív Programban és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban megvalósuló fejlesztéseknek, projekteknek, támogatásoknak. Az Intézet finanszírozása a tervezet értelmében a következőképp alakul: - Az Intézet működési költségvetése a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetben önálló címként szerepel. (2007. évben 1277, 7 millió Ft lett betervezve, ezt szükséges évben Ft-ra emelni.) - A szűk értelemben vett orvosi vizsgálatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Ezért a jövőben sem lehet szakértői díjat kérni. Az ezen felüli szakértői vizsgálatok (képességvizsgálatok, szociális szükségletek vizsgálata stb.) szakértői díjait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a (2) bekezdése alapján a szociális és munkaügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete határozná meg. Előzetes számítások szerint az egyes vizsgálatok várható száma és aránya alapján az egy vizsgálatra jutó átlagos díj összege ezer Ft-ot tesz ki. Azoknál az ellátásoknál, amelyek megállapítására irányuló eljárás illeték- és költségmentes (pl. rehabilitációs járadék) a központi költségvetés a szakértői díjat megtéríti az Intézetnek. VI. Várható társadalmi hatások Az új, korszerű szakértői rendszer kiépítése eredményeképpen a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség és egyéb képességek szakértői véleményezése egységes szakmai elvek és módszertan alapján történik; nem az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a szakmai munkaképesség változására, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok munkaerőpiaci visszatérését;

6 5 az igénylők állapotának, az ellátások jogosultságának objektívebb, sokoldalúbb, reálisabb értékelésével az ellátások nyújtása is hatékonyabb, igazságosabb lesz. VII. Az Európai Unió jogával való összeegyeztethetőség Az előterjesztés közvetlenül nem kapcsolódik európai uniós jogi aktushoz. VIII. Műszaki tartalmú szabályozás Műszaki tartalmú szabályozás nem kerül elfogadásra a javasolt döntés alapján. IX. Kapcsolódások Az előterjesztés a rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslathoz kapcsolódik. X. Fennmaradt vitás kérdések XI. Javaslat a sajtó tájékoztatására

7 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló kormányelőterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelettervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben a rehabilitációs járadékról szóló törvénnyel egyidejűleg történő kihirdetését.

8 Melléklet a /2007. számú kormány-előterjesztéshez TERVEZET A Kormány. /2007. (..) Korm. r e n d e l e t e az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól A Kormány az Alkotmány 35. -a (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 40. -a (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a rehabilitációs járadékról szóló évi törvény 27. -a (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet jogállása 1. (1) Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Intézet) központi hivatal. (2) Az Intézetet a szociális és munkaügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja. (3) Az Intézet önállóan gazdálkodó, az előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az Intézet működési költségvetése a Szociális és Munkaügyi Minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címként kerül meghatározásra. (4) Az Intézetet főigazgató vezeti. A főigazgató felett a munkáltatói jogköröket a miniszter gyakorolja. (5) A főigazgató-helyetteseket a főigazgató javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogköröket a főigazgató gyakorolja. (6) Az Intézet székhelye Budapest.

9 2 2. (1) Az Intézet a közvetlenül a főigazgató vezetése alatt álló főigazgatóságból, valamint regionális igazgatóságokból és megyei kirendeltségekből áll. (2) A főigazgatóság a) gondoskodik az egységes szakértői tevékenység kialakításáról, irányítja a regionális igazgatóságok és a megyei kirendeltségek szakmai tevékenységét, b) irányítja a tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok ellátását, c) meghatározza az Intézet feladatellátása során követendő belső eljárási, ügyviteli rendet, d) gondoskodik az Intézet alkalmazottainak képzéséről, továbbképzéséről, e) a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok megalkotásának kezdeményezésére javaslatot tesz a miniszternek, közreműködik azok előkészítésében, véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok tervezeteit, f) az Intézet tevékenységéről évente beszámolót készít a miniszternek. (3) A regionális igazgatóságok és a megyei kirendeltségek székhelyét és illetékességét külön jogszabály tartalmazza. (4) A főigazgatóság, a regionális igazgatóságok és a megyei kirendeltségek egy költségvetési szervet képeznek. 3. (1) A főigazgató a) gyakorolja a munkáltatói jogköröket a főigazgatóság alkalmazottai, valamint a regionális igazgatóságok vezetői felett, b) kinevezi és felmenti a regionális igazgatóságok és a megyei kirendeltségek alkalmazottait. (2) A regionális igazgatóságot igazgató vezeti, aki a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogköröket a regionális igazgatóság és a regionális igazgatóság illetékességi területéhez tartozó megyei kirendeltségek alkalmazottai felett. (3) A megyei kirendeltségek közvetlenül az illetékes regionális igazgatóságot vezető igazgató vezetése alatt állnak.

10 3 Az Intézet feladat- és hatásköre 4. Az Intézet szakértői tevékenysége körében a) szakvéleményt ad a rokkantságról, b) szakvéleményt ad a munkaképtelenségről, a munkaképesség-változás mértékéről, c) szakvéleményt ad a keresőképtelenségről, illetve a keresőképességről, d) szakvéleményt ad a baleseti táppénz meghosszabbításához, e) szakvéleményt ad az egészségkárosodás mértékéről, f) szakvéleményt ad a rehabilitálhatóságról, a szakmai munkaképességről, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükséges időtartamról, g) minősíti a súlyos fogyatékosságot, h) minősíti az önkiszolgálási képességet, i) szakvéleményt ad a tartósan beteg állapot fennállásáról, j) felülvizsgálja a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek megállapítására irányuló eljárásban a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló orvosi szakvéleményt, k) részt vesz a szociális rászorultság vizsgálatában, l) megállapítja a hadieredetű fogyatkozás mértékét, m) megállapítja, hogy a hadirokkant kísérőre szorul-e, n) kiadja a nemzeti gondozásra való jogosultság elbírálásához szükséges orvosi szakértői véleményt, o) közreműködik a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálatokban, p) ellátja a jogszabály által feladat- és hatáskörébe utalt egyéb szakértői tevékenységeket. 5. Az Intézet módszertani, tudományos és kutatási feladatai körében a) közreműködik az egészségügyi, rehabilitációs, szociális ellátások iránti szükségletek meghatározásában, b) kidolgozza az egészségügyi, rehabilitációs, szociális ellátásokra való jogosultság egészségügyi feltételeinek az ellátottak funkcióképessége, fogyatékossága, megváltozott munkaképessége alapján történő értékelési módszerét, c) összehangolja a funkcióképesség, a fogyatékosság, a megváltozott munkaképesség felülvizsgálati rendszerét,

11 4 d) közreműködik az egészségügyi, rehabilitációs, szociális ellátórendszerek és szolgáltatók értékelésében, ennek érdekében tanulmányozza a lakosság egészségi állapotának alakulását, e) javaslatokat dolgoz ki az egészségügyi, rehabilitációs, szociális ellátórendszerek fejlesztésére, f) kidolgozza az egészségkárosodás, a fogyatékosság és a társadalmi részvétel akadályozottságai minősítésének módszertanát, g) gondoskodik a 8. szerinti szakmai irányelvek kidolgozásáról és felülvizsgálatáról. Az Intézet szakértői tevékenységére vonatkozó általános rendelkezések 6. (1) Az Intézet szakértői tevékenysége során, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) első fokú szakértői szervként a szakvéleménnyel érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei kirendeltség első fokú szakértői bizottsága, b) másodfokú szakértői szervként az érintett személy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes regionális igazgatóság másodfokú szakértői bizottsága jár el (az a) b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: szakértői bizottság). (2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) az első fokú szakértői bizottság tagjainak számát az igazgató, b) a másodfokú szakértői bizottság tagjainak számát a főigazgató határozza meg, de az háromtagúnál kevesebb nem lehet. (3) Az igazgató, főigazgató a szakértői bizottság tagjait az Intézet alkalmazásában álló orvosszakértők közül jelöli ki, valamint a szakértői tevékenység jellege szerinti szakorvosokat, más szakértőket kér fel bizottsági tagnak. (4) Az igazgató, főigazgató a szakértői bizottság tagjainak kijelölésével, felkérésével egyidejűleg dönt a szakértői bizottság elnökének és előadó szakértőjének személyéről. A szakértői bizottság elnökének orvosszakértő jelölhető ki. 7. (1) A szakértői bizottság előadó szakértője

12 5 a) gondoskodik róla, hogy a szakértői bizottság rendelkezésére álljon a szakvélemény kialakításához szükséges orvosi dokumentáció, egyéb irat, így különösen aa) a háziorvosi beutaló, ab) a foglalkozás-egészségügyi alapellátás orvosának véleménye, ac) az eddigi gyógykezeléssel, rehabilitációval kapcsolatos dokumentumok, b) megvizsgálja az érintett személyt, illetve, ha szükséges kiegészítő vizsgálatra utalja be, c) a személyes vizsgálat, illetve a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján javaslatot tesz a szakvélemény tartalmára. (2) A személyes vizsgálattól csak akkor lehet eltekinteni, ha jogszabály azt nem teszi kötelezővé és a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján a szakvélemény kialakítható. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő vizsgálat elvégzésére az Intézet együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatóval. (4) A szakértői bizottság az előadó szakértő javaslata alapján alakítja ki a szakvéleményt. Véleményeltérés esetén az elnök dönt. 8. (1) A szakértői bizottságok eljárásuk során A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) rendszerét, valamint a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség orvosszakértői véleményezéséhez kiadott irányelveket (a továbbiakban: szakmai irányelvek) alkalmazzák. (2) Az Intézet az érintett szakmai és civil szervezetek bevonásával gondoskodik a szakmai irányelvek kidolgozásáról és (5) bekezdés szerinti felülvizsgálatáról. (3) A szakmai irányelveket, illetve azok módosítását a miniszter az egészségügyi miniszter egyetértésével hagyja jóvá. (4) A jóváhagyott szakmai irányelveket a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Egészségügyi Minisztérium honlapján közzé kell tenni. (5) A szakmai irányelveket a közzétételtől számítva 3 évente felül kell vizsgálni.

13 6 A komplex minősítés 9. (1) A jogszabályban meghatározott esetekben az Intézet szakértői tevékenysége során komplex minősítést végez, amely a) az egészségkárosodás vizsgálatából, b) képességvizsgálatokból, c) a szakmai munkaképesség vizsgálatából, d) rehabilitációs vizsgálatból, e) a szociális szükségletek vizsgálatából, f) a szakvélemény kialakításához szükséges egyéb vizsgálatokból áll. (2) A komplex minősítés során a szakértői bizottságok a) legalább egy tagját a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékének foglalkozási rehabilitáció szakterületére felvett, b) legalább egy tagját az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértők közül kell kijelölni. (3) Az (1) bekezdés c) e) pontja szerinti vizsgálat során a személyes vizsgálattól nem lehet eltekinteni. (4) A komplex minősítés során kiadott szakvélemény tartalmazza a) az érintett személy személyazonosító adatait, b) az érintett személy egészségi állapotára vonatkozó adatokat, c) az érintett személy eddigi foglalkoztatására vonatkozó adatokat, d) a szervezet funkcionális állapotának értékelését, e) az egészségkárosodás mértékét, f) a szakmai munkaképességre vonatkozó megállapításokat, g) az érintett személy rehabilitálhatóságának esélyeit, h) a rehabilitáció lehetséges irányát, az érintett személy rehabilitációs szükségleteit és a rehabilitációhoz szükséges időtartamot, i) az érintett személy szociális szükségleteit. Az Intézet szakértői tevékenységének finanszírozása 10. (1) A külön jogszabály alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott vizsgálatért (a továbbiakban: orvosi vizsgálat) szakértői díj nem kérhető.

14 7 (2) Az orvosi vizsgálaton kívüli vizsgálatok szakértői díját külön jogszabály tartalmazza. (3) A (2) bekezdés szerinti szakértői díjat azoknál az ellátásoknál, amelyek megállapítására irányuló eljárás illeték- és költségmentes, a központi költségvetés utólagos elszámolás alapján megtéríti az Intézetnek. A rehabilitációs szerv és az ovosszakértői szerv kijelölése 11. (1) A Kormány a) első fokú rehabilitációs szervként az Intézet megyei kirendeltségeinek első fokú szakértői bizottságait, b) másodfokú rehabilitációs szervként az Intézet regionális igazgatóságainak másodfokú szakértői bizottságait jelöli ki. (2) A Kormány a) első fokú orvosszakértői szervként az Intézet megyei kirendeltségeinek első fokú szakértői bizottságait, b) másodfokú orvosszakértői szervként az Intézet regionális igazgatóságainak másodfokú szakértői bizottságait jelöli ki. Záró rendelkezések 12. Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet regionális igazgatóságainak és megyei kirendeltségeinek székhelyét és illetékességét. 13. (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet 6. -ának (2) (4) bekezdése, valamint a január 1-jén lép hatályba.

15 8 (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fot. vhr.) 19/B. -ának c) pontja, b) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szt. vhr.) 6/A. -a (3) bekezdésének d) pontja, c) az Országos Egészségbiztosítási Pénztárról szóló 317/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. -ának (5) bekezdése és 8. -ának (5) bekezdése, d) az orvosszakértői szerv kijelöléséről szóló 367/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet. 14. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkező 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. vhr.) 42. -ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A baleseti járadékkal kapcsolatban az egészségkárosodás mértékét az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságai véleményezik. 15. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet az Országos Orvosszakértői Intézet általános jogutódja. 16. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet 1. -ának (1) bekezdésében az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságának szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságának szövegrész; b) a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló évi XXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 87/1992. (V. 29.) Korm. rendelet ba) 1. -ának (1) bekezdésében az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága (a továbbiakban: orvosi bizottság) szövegrész helyébe az Országos

16 9 Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet első fokú szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) szövegrész, bb) 1. -ának (4) bekezdésében az orvosi bizottság szövegrész helyébe a szakértői bizottság szövegrész; c) a hadigondozásról szóló évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet ca) 2. -ának (1) bekezdésében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szövegrész, cb) 2. -a (6) bekezdésének első mondatában az OOSZI másodfokú orvosi bizottságát szövegrész helyébe a Szakértői Intézet másodfokú szakértői bizottságát szövegrész, cc) 2. -a (6) bekezdésének második mondatában az orvosi bizottság szövegrész helyébe a szakértői bizottság szövegrész, cd) 2. -ának (7) bekezdésében az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész, ce) 7. -ának (3) bekezdésében az OOSZI szövegrész helyébe a szakértői intézeti szövegrész, cf) 2. számú mellékletében Az OEP OOSZI fokú Orvosi Bizottságának szövegrész helyébe A Szakértői Intézet fokú szakértői bizottságának szövegrész, cg) 3. számú mellékletének címében az OEP Országos Orvosszakértői Intézet fokú Orvosszakértői szövegrész helyébe A Szakértői Intézet fokú Szakértői szövegrész, ch) 3. számú mellékletében Az orvosi bizottság megjegyzése: szövegrész helyébe A szakértői bizottság megjegyzése: szövegrész, az (orvosi bizottság tagja) szövegrész helyébe a (szakértői bizottság tagja) szövegrész, az (orvosi bizottság elnöke) szövegrész helyébe a (szakértői bizottság elnöke) szövegrész, ci) 6. számú mellékletében az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész; d) a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet da) 7. -ának (5) bekezdésében az OEP Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szövegrész, db) 8. -a (3) bekezdésének első mondatában az OEP Országos Orvosszakértői Intézete Orvosi Bizottságához szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságához szövegrész,

17 10 dc) 8. -a (3) bekezdésének második mondatában az OOSZI illetékes orvosi bizottságánál szövegrész helyébe a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál szövegrész, dd) 8. -ának (4) bekezdésében az OOSZI illetékes bizottsága szövegrész helyébe a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottsága szövegrész, de) 8. -a (6) bekezdésének második mondatában Az OOSZI szövegrész helyébe A Szakértői Intézet szövegrész, df) 8. -a (6) bekezdésének harmadik mondatában, 9. -a (4) bekezdésének második mondatában az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész, dg) 9. -ának (1) bekezdésében az OOSZI kijelölt orvosi bizottságának szövegrész helyébe a Szakértői Intézet kijelölt szakértői bizottságának szövegrész, dh) 9. -a (4) bekezdésének első mondatában az OOSZI területileg illetékes I. fokú orvosi bizottságának szövegrész helyébe a Szakértői Intézet illetékes első fokú szakértői bizottságának szövegrész, di) 4. számú mellékletének címében az OEP Országos Orvosszakértői Intézete Orvosi Bizottságához szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságához szövegrész, dj) 4. számú mellékletének 13. pontjában az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész; e) a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet ea) 13. -a (1) bekezdésének első mondatában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a kérelmező lakóhelye szerint illetékes első fokú orvosi bizottságát (a továbbiakban: orvosi bizottság) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (a továbbiakban: Szakértői Intézet) a kérelmező lakóhelye szerint illetékes első fokú szakértői bizottságát (a továbbiakban: szakértői bizottság) szövegrész, eb) 13. -a (1) bekezdésének második mondatában, 21. -a (2) bekezdésének második mondatában Az orvosi bizottság szövegrész helyébe A szakértői bizottság szövegrész, ec) 21. -a (2) bekezdésének első mondatában az orvosi bizottságot szövegrész helyébe a szakértői bizottságot szövegrész, ed) 3. számú mellékletének címében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szövegrész; f) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. -ának (6) bekezdésében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet első fokú szakértői bizottsága szövegrész;

18 11 g) az Ebtv. vhr. ga) 2. -a (2) bekezdésének h) pontjában az Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI) orvosi bizottságai szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szakértői bizottságai szövegrész, gb) 11. -a (3) bekezdésének f) pontjában, 27. -a (3) bekezdésének ca) alpontjában az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész, gc) 42. -ának (4) bekezdésében Az OOSZI orvosi bizottsága szövegrész helyébe A Szakértői Intézet szakértői bizottsága szövegrész, gd) 42. -ának (5) bekezdésében az OOSZI illetékes orvosi bizottságának szövegrész helyébe a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságának szövegrész, ge) 46. -ában az OOSZI I. fokú orvosi bizottsága szövegrész helyébe a Szakértői Intézet első fokú szakértői bizottsága szövegrész; h) a Fot. vhr. ha) 5. -a (1) bekezdésének c) pontjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szövegrész, hb) 6. -ának (1) bekezdésében, 7. -ában, 8. -ának (3) bekezdésében, 9/B. -a (3) bekezdésének c) pontjában az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész; i) az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. -ának (3) bekezdésében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet első fokú szakértői bizottsága szövegrész; j) a lakáscélú hitelhátralékok terheinek mérséklésével kapcsolatos feladatokról szóló 66/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet ja) 1. számú mellékletének 5. pontjában, 2. számú mellékletének 5. pontjában az Országos Orvosszakértői Intézet szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szövegrész, jb) 1. számú melléklete 5. pontjához fűzött magyarázatban, 2. számú melléklete 5. pontjához fűzött magyarázatban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (OOSZI) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szövegrész; k) a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 139/2002. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. -a (1) bekezdésének g) pontjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szövegrész; l) a katonai oktatási intézmények tényleges katonai állományú hallgatói és hozzátartozóik járandóságaival és szociális érdekeinek védelmével kapcsolatos

19 12 részletes jogosultsági és folyósítási szabályokról szóló 173/2005. (IX. 1.) Korm. rendelet la) 2. -a (5) bekezdésének a) pontjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a lakóhely szerint illetékes bizottságai szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek (a továbbiakban: Szakértői Intézet) a lakóhely szerint illetékes szakértői bizottsága szövegrész, lb) 15. -ának (2) bekezdésében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész; m) a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet ma) 2. -ának ha) alpontjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szövegrész, mb) 6. -a (2) bekezdésének db) alpontjában az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész; n) a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet na) 2. -ának ea) alpontjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szövegrész, nb) 2. -ának ef) alpontjában, 5. -a (1) bekezdésének a) pontjában az OOSZI szövegrész helyébe a Szakértői Intézet szövegrész; o) a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló 206/2005. (X. 1.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének A fogyatékosság igazolása című részénél az Országos Orvosszakértői Intézet szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szövegrész; p) az Szt. vhr. pa) 15. -a (2) bekezdésének a) pontjában az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) orvosi bizottságának szövegrész helyébe az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Szakértői Intézet) szakértői bizottságának szövegrész, pb) 15. -ának (6) bekezdésében az OOSZI illetékes orvosi bizottságánál szövegrész helyébe a Szakértői Intézet illetékes szakértői bizottságánál szövegrész lép.

20 Az előterjesztés szöveges része A megváltozott munkaképességűek és a fogyatékosok ellátórendszereinek az átalakítása az ellátottak nagy száma, a magas társadalombiztosítási és költségvetési kiadások, a rokkantak és fogyatékosok alacsony foglalkoztatási aktivitása, s a hozzájuk kapcsolódó elégedetlenség miatt évtizedek óta fennálló igényként jelentkezik. Az ellátórendszer legkritikusabb területei közé tartozik a szakértői minősítés. Az ellátórendszerek fejlesztésének alapvető feltétele a szakértői minősítés korszerűsítése, a szakértői eljárás jelenlegi hiányosságainak a rendezése: - Az évenként mintegy ezer vizsgálatot lefolytató Országos Orvosszakértői Intézet tevékenységére jelenleg nincs átfogó szabályozás. - Elavult a szakértői minősítés gyakorlata, mert az kizárólag a betegségek alapján, a munka és a napi életkörülményeket figyelmen kívül hagyva állapítja meg a munkaképességet és a fogyatékosságot, csupán az elveszett képességekre koncentrál és nem tárja fel a megmaradt, a fejleszthető képességeket, nem állapítja meg a rehabilitálhatóságot. - A társadalombiztosítási, rehabilitációs és szociális ellátások területén a jogosultság megalapozottsága erősítésének igénye egyre több és bonyolultabb feladatot támaszt a szakértői tevékenység iránt, melyeknek a jelenlegi rendszer csak korlátozottan tud megfelelni. - A bonyolult eljárás, a bürokrácia, a visszaélésre gyanús esetek nagy száma miatt jelentős a szakértői tevékenységgel kapcsolatos társadalmi elégedetlenség. Ezt felismerve a megváltozott munkaképességű személyek ellátó alrendszerei összehangolt átalakításának programjáról szóló 2191/2006. (XI. 15.) Korm. határozat 4. pontja úgy rendelkezik, hogy az új komplex szakértői és szükségletfeltáró minősítési rendszert, valamint a rehabilitációs szolgáltatások koordinálásának országos hálózatát a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá kerülő Országos Orvosszakértői Intézet bázisán kell kialakítani, ehhez meg kell teremteni a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ezzel párhuzamosan elő kell készíteni az új komplex szakértői minősítési rendszer szabályozásáról és az eljárási rendről szóló kormányrendelet tervezetét. Előkészítés alatt áll a rehabilitációs járadékról szóló törvénytervezet, amelynek alapvető célja, hogy az aktív korú, a munka világával a kapcsolatukat el nem vesztett, jelentős megmaradt munkavégző képességgel rendelkezőket visszavezesse a munkaerőpiacra. A rehabilitációs járadékban részesülő személyek sikeres rehabilitációjának alapfeltétele egy új, korszerű szakértői rendszer kiépítése, amelynek eredményeképpen

21 2 a betegségek, sérülések, rendellenességek következtében kialakuló egészségkárosodások, fogyatékosságok, megváltozott munkaképesség és egyéb képességek szakértői véleményezése egységes szakmai elvek és módszertan alapján történik; nem az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a szakmai munkaképesség változására, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok munkaerőpiaci visszatérését; az igénylők állapotának, az ellátások jogosultságának objektívebb, sokoldalúbb, reálisabb értékelésével az ellátások nyújtása is hatékonyabb, igazságosabb lesz. Az előterjesztés mellékletét képező kormányrendelet-tervezet, amely szorosan kapcsolódik a rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslathoz, fenti feladatoknak tesz eleget. A kormányrendelet-tervezet legfontosabb tartalmi elemei a következők: I. Az Országos Orvosszakértői Intézet átalakítása, jogállása Az Országos Orvosszakértői Intézet új neve kifejezve a megváltozott feladatokat Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: Intézet). Az Intézet a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Az Intézetet a szociális és munkaügyi miniszter által kinevezett főigazgató vezeti. Az Intézet szervezetileg főigazgatóságból, regionális igazgatóságokból és megyei kirendeltségekből áll. A főigazgatóság közvetlenül a főigazgató vezetése alatt áll, a regionális igazgatóságokat igazgatók vezetik. A megyei kirendeltségek közvetlenül az illetékes regionális igazgatóságot vezető igazgató vezetése alatt állnak. A regionális igazgatóságok és a megyei kirendeltségek nem rendelkeznek önálló jogalanyisággal. A tervezet meghatározza a főigazgatóság feladatait: egységes szakértői tevékenység kialakítása, a regionális igazgatóságok és a megyei kirendeltségek szakmai tevékenységének irányítása, a tervezési, gazdálkodási, beszámolási feladatok irányítása, belső eljárási, ügyviteli rend kialakítása, feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok kezdeményezése, véleményezése, éves beszámoló készítése a szociális és munkaügyi miniszternek. A regionális igazgatóságok és a megyei kirendeltségek székhelyét és illetékességét a kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján miniszteri rendelet fogja majd meghatározni.

22 3 A tervezet a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvénnyel összhangban határozza meg az Intézet jogállására vonatkozó további rendelkezéseket (székhely, munkáltatói jogkör gyakorlása, illetékesség stb.). II. Az Intézet feladatai Az Országos Orvosszakértői Intézet jelenleg is közel 30 jogcímen végez szakértői vizsgálatokat. Ezek közül a legjelentősebb a rokkantság, a munkaképesség-változás és a fogyatékosság minősítése január 1-jétől az Intézet végzi az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság megállapítására irányuló eljárásban az igénylő egészségügyi állapotáról szóló igazolás felülvizsgálatát. A szociális rászorultság vizsgálatának kiterjesztésével az Intézetre ezen a területen is többletfeladatok fognak hárulni. A rehabilitációs járadék január 1-jétől történő bevezetését követően a rehabilitációs járadék (és ezzel párhuzamosan a rokkantsági nyugdíj) megállapítására irányuló eljárásban az Intézet fog szakvéleményt adni az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitációhoz szükségeses időtartamról. Az Intézet szakértői alaptevékenysége mellett módszertani, tudományos, kutatási feladatokat is ellát. III. Az Intézet eljárása Az Intézet szakértői tevékenysége során első fokú szakértői szervként a megyei kirendeltségek első fokú szakértői bizottságai, másodfokú szakértői szervként a regionális igazgatóságok másodfokú szakértői bizottságai járnak el. A szakértői bizottságok száma és összetétele a szakértői tevékenység jellegéhez igazodik. A tervezet csupán annyit rögzít, hogy a szakértői bizottságoknak legalább 3 tagúnak kell lenniük. Az első fokú szakértői bizottság tagjainak számát az igazgató, a másodfokú bizottság tagjainak számát a főigazgató határozza meg. A szakértői bizottság tagjainak kijelölése az Intézet alkalmazásában álló orvosszakértők közül történik, valamint az igazgató, főigazgató a szakértői tevékenység jellege szerinti szakorvosokat, más szakértőket, így különösen foglalkozás-egészségügyi orvosokat, rehabilitációs

23 4 orvosokat, munkaügyi, foglalkoztatási és szociális szakértőket kér fel bizottsági tagnak. A szakértői munka hatékonyabbá tétele érdekében minden szakértői bizottságban kijelölésre kerül egy ún. előadó szakértő, aki a szakértői bizottság számára döntésre előkészíti az ügyet, így különösen gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljon a szakvélemény kialakításához szükséges egészségügyi és egyéb dokumentáció, személyes vizsgálatra hívja be az érintett személyt, illetve, ha szükséges, kiegészítő vizsgálatra utalja be. Az előadó szakértő a rendelkezésre álló dokumentumok és a személyes vizsgálat alapján javaslatot tesz a szakvélemény tartalmára. A szakértői bizottság az előadó szakértő javaslata alapján határoz a szakvélemény tartalmáról. A szakvéleménnyel érintett személy személyes vizsgálatától csak akkor lehet eltekinteni, ha jogszabály azt nem teszi kötelezővé és a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb irat alapján a szakvélemény kialakítható. A szakértői bizottságok tevékenységük során A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) című, az Egészségügyi Világszervezet által kidolgozott rendszert, valamint az ennek alkalmazására kiadott szakmai irányelveket alkalmazzák. A szakmai irányelvek kidolgozásáról és 3 évenkénti felülvizsgálatáról az Intézet gondoskodik. A szakmai irányelveket, amelyeket mind a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, mind az Egészségügyi Minisztérium honlapján közzé kell tenni, a szociális és munkaügyi miniszter az egészségügyi miniszter egyetértését megszerezve hagyja jóvá. IV. A komplex minősítés A tervezet bevezeti az ún. komplex minősítés rendszerét, aminek alkalmazására elsőként a rehabilitációs járadék megállapítására irányuló eljárásban fog sor kerülni. Ezzel párhuzamosan az új minősítési rendszer bevezetésre kerül a rokkantsági nyugdíj vonatkozásában is az új megállapítások során. A komplex minősítés célja, hogy egy vizsgálat keretében az érintett személy rehabilitációjához szükséges összes vizsgálatot az egészségkárosodás vizsgálatától a szakmai munkaképesség vizsgálatán át a szociális szükségletek feltárásáig elvégezzék, és ennek alapján az egyén egészségi állapotát, lehetőségeit, életkörülményeit, képességeit, felkészültségét és készségeit sokoldalúan mérlegelő szakvélemény készüljön. A komplex minősítési eljárásba az orvosszakértőkön kívül egyéb szakértők, így különösen a foglalkozási és szociális szakemberek bevonása is szükséges. Ezért írja elő a tervezet, hogy a komplex minősítés során a szakértői bizottság

24 5 legalább egy tagját a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékének foglalkozási rehabilitáció szakterületére felvett, legalább egy másik tagját pedig az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértők közül kell kijelölni. A tervezet részletesen tartalmazza a komplex minősítés során kiadott szakvélemény tartalmát. V. A rehabilitációs és az orvosszakértői szerv kijelölése A tervezet értelmében a Kormány első fokú rehabilitációs, illetve orvosszakértői szervként az Intézet megyei kirendeltségeinek első fokú szakértői bizottságait, másodfokú rehabilitációs, illetve orvosszakértői szervként az Intézet regionális igazgatóságainak másodfokú szakértői bizottságait jelöli ki. VI. Finanszírozási kérdések Az Intézet működési költségvetése a Szociális és Munkaügyi Minisztérium fejezetben önálló címként szerepel. A szűk értelemben vett orvosi vizsgálatot az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Ezért a jövőben sem lehet szakértői díjat kérni. Az ezen felüli szakértői vizsgálatok (képességvizsgálatok, szociális szükségletek vizsgálata stb.) szakértői díjait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a (2) bekezdése alapján a szociális és munkaügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete határozná meg. Előzetes számítások szerint az egyes vizsgálatok várható száma és aránya alapján az egy vizsgálatra jutó átlagos díj összege ezer Ft-ot tesz ki. Azoknál az ellátásoknál, amelyek megállapítására irányuló eljárás illeték- és költségmentes (pl. rehabilitációs járadék) a központi költségvetés a szakértői díjat megtéríti az Intézetnek. A szakértői eljárás új rendjének működtetéséhez, az Intézet kibővült feladatainak ellátásához évtől kezdődően mintegy.. Ft többletforrásra lesz szükség. A feltételek megteremtésében meghatározó szerepe lesz az uniós forrásoknak, mindenekelőtt a Társadalmi Megújulás Operatív Programban és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban megvalósuló fejlesztéseknek, projekteknek, támogatásoknak. Az Intézet működésére évben betervezett 1277, 7 millió Ft-ot szükséges évben Ft-ra emelni.

25 6 VII. Záró rendelkezések A tervezetnek az Intézet jogállására vonatkozó részei tekintettel arra, hogy a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. törvény 73. -ának (1) bekezdése valamely szerv központi hivatalként történő működését a szerv kormányrendeletben történő létrehozásához köti a kihirdetést követő 8. napon, az Intézet eljárására vonatkozó részei a rehabilitációs járadékról szóló törvénytervezettel összhangban január 1-jén lépnek hatályba. A tervezet tartalmazza továbbá az Országos Orvosszakértői Intézet átalakulása miatt szükségessé váló egyéb jogszabályi módosításokat. Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el. Budapest, március. Kiss Péter