Magyar Hírlap Pozitív várakozás oldal - [ ]

Átírás

1 Magyar Hírlap Pozitív várakozás oldal - [ ] *Magyar vállalatok Hosszú idő után, csökkenő bizonytalansági mutató mellett, enyhén pozitív irányba fordultak a magyar vállalatok várakozásai - mondta tegnap Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Felmérésükből kiderül, a kereskedelmet kivéve minden szektorban emelkedett a konjunktúramutató, főleg az iparban és az építőiparban. *(KG)

2 Magyar Nemzet Bizakodóbbak a vállalkozók oldal - [ ] Hosszú idő után enyhén pozitív irányba mozdultak el a magyar vállalatok várakozásai - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A távirati iroda beszámolója szerint Parragh László az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatón kifejtette: a 3500 vállalat áprilisi válaszai alapján összeállított első fél évi mutató az októberi 1,9 pontról 4,2 pontra emelkedett, ami kismértékű fellendülést vetít előre a következő fél évre. Az ágazatok között a kereskedelmet kivéve minden szektorban emelkedett a konjunktúraindex, főleg az ipari vállalatok és az építőipar körében. Mint fogalmazott, továbbra is a külföldi tulajdonú, exportra termelő cégek várakozásai a leginkább pozitívak, míg a hazai, belső piacra szállító kisvállalkozások még mindig negatívan ítélik meg kilátásukat a következő időszakra. - A német és a magyar gazdaság között szoros a kapcsolat. A német gazdasági előrejelzés szerint Berlinben az idén egy százalék alatti, míg jövőre mintegy kétszázalékos növekedéssel számolhatunk, és ez remélhetőleg húzza majd a magyar gazdaságot is - fogalmazott Parragh, hozzátéve: a vállalkozások a következő fél évben a munkaerő-kereslet stagnálását várják, ezért a szezonális hatástól eltekintve nem várható munkaerőpiaci bővülés az idén. *HÍRÖSSZEFOGLALÓ

3 Népszava Idén is mélyben lesz a beruházási kedv oldal - [ ] Óvatos bizakodás jellemzi a magyar vállalkozók jelentős részét csökkenő bizonytalansági mutató mellett - derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) konjunktúrajelentéséből. A kutatók 3500 vállalat áprilisi válaszai alapján állították össze az első félévi konjunktúramutatót: az októberi 1,9 pontról 2,3 pontos emelkedést követően 4,2 pontra nőtt, s ez kismértékű fellendülést jelez a következő félévre. Parragh László, a kamara elnöke a felmérés ismertetésekor közölte, az ágazatok között a kereskedelmet kivéve minden szektorban emelkedett a konjunktúramutató. Elsősorban a külföldi tulajdonú, exportra termelő cégek várakozásai javították a konjunktúraindexet. A hazai piacra termelő kis cégek azonban még mindig borúsan látják lehetőségeiket a következő hónapokban is. Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője a Népszavának elmondta, az üzleti bizalmi index a GKI vizsgálatai szerint tavaly novembertől 2013 márciusáig valamelyest növekedett, de ez a tendencia áprilisban visszájára fordult. Az ipar szereplőinek üzleti bizalmi indexe zuhant a leginkább - 5 ponttal -, s meg sem állt a 2009-es szintig. Az építőipar esetében a GKI is az index javulását mérte, de a kutatásvezető azt is hozzátette, volt honnan, mert a bázis rendkívül alacsony volt. "Még mindig az építőipari vállalkozások a legpesszimistábbak" - tette hozzá Petz. Parragh megjegyezte, a német és a magyar gazdaság között szoros a kapcsolat. A német gazdasági előrejelzés ban 1 százalék alatti, jövőre nagyjából 2 százalékos növekedéssel számol. Ez húzhatja majd a magyar gazdaságot is. Ez akkor is igaz lehet, ha a magyar gazdaság kezd lemaradni a némettől. Az MKIK elnöke ezt azzal magyarázta, hogy a németek korábban tették meg a versenyképesség megőrzéséhez szükséges intézkedéseket. Petz Raymund szerint az 1 százalék alatti német növekedés a magyar gazdaságot nemigen fogja lendületbe hozni. A gond a bizonytalanság, amely a német és az európai mellett a magyar gazdaság alakulását is jellemzi a második félévre. Az elkövetkező félévben a munkaerő-kereslet stagnálására számítanak, ezért - a szezonális hatástól eltekintve - nem várható munkaerő-piaci bővülés az idén - tette hozzá Parragh. Az építőipari cégek enyhén növekvő munkaerő-keresletet, a kereskedelmi cégek elbocsátást jeleztek előre, míg a külföldi tulajdonú, exportra termelő cégek kismértékű munkaerő- felvételt terveznek. Lesújtó viszont a következő félévre a beruházási szándékokat mérő mutató. A októberi 24 pontos csúcsról 6 pontra zuhant, amivel hároméves mélypontot ért el, és ezek alapján év végéig a beruházások visszaesésére lehet számítani. A GKI iparban mért beruházási indexe erre az évre 5 százalékpontos csökkenést jelez előre. A lakossági beruházások mértéke 15 százalékponttal zsugorodik - ez főleg a lakóingatlan- építések befagyását is jelenti -, és csak az elsősorban uniós forrásokból finanszírozott közberuházások növekednek 4 százalékponttal. Így jön ki a GKI adatai szerint ban mínusz 2-3 százalékos beruházás csökkenés. "A beruházások nélkül pedig illúzió gazdasági növekedésről beszélni" - jegyezte meg Petz Raymund. *BIHARI TAMÁS

4 Világgazdaság Nyomasztó helyzetben van a kkv-szektor oldal - [ ] Cégek Hosszú időn után a magyar vállalatok várakozásai enyhén pozitív irányba mozdultak el csökkenő bizonysági mutató mellett - utalt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete konjuktúrajelentésére. Beszámolók szerint a kamara 3500 vállalat áprilisi válaszai alapján összeállított első félévi konjuktúramutatója az októberi 1,9 pontról 2,3 pontos emelkedés után 4,2 pontra emelkedett. Ez kismértékű fellendülést vetít előre a következő félévre. - Valami beindult a gazdaságban - célzott az eredményre Szabó Ferenc, a kaposvári Szabó Fogaskerékgyártó Kft. ügyvezetője. - Nőtt a forgalmunk, s több fontos megrendeléshez jutottunk. - Ágazatunkban viszont egyelőre nem érezzük a fellendülést - jelezte Farkas József, a Somogy Kéményseprő-mester Kft. igazgatója. - A lakosság helyzete tovább romlott. *H. M.

5 Világgazdaság Parragh: kevésbé bizonytalanok a cégek oldal - [ ] Hosszú idő után a magyar vállalatok várakozásai enyhén pozitív irányba mozdultak el csökkenő bizonytalansági mutató mellett - közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kedden Budapesten, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatón. A kamara 3500 vállalat áprilisi válaszai alapján összeállított első félévi konjunktúramutatója az októberi 1,9 pontról 2,3 pontos emelkedést követően 4,2 pontra emelkedett. * MTI

6 MTV - Ma reggel Átalakuló szakképzés :41 (hossza: 7 perc) - [ ] Riporter: - Az állami fenntartású szakképző iskolák integrációjáról szóló fenntartói döntéseket ez év május 31 helyett egy évvel későbbi határidőig kelljen meghozni. Erről nyújtottak be törvénymódosító javaslatot Fideszes és KDNP-s képviselők a parlamentnek. Az országgyűlési honlapon közzétett előterjesztés indoklása szerint az időközben elkészülő szakképzési tervek alapján megalapozottabb döntést tud hozni az állami intézményfenntartó 2014 május 31-ig. A szakképzési törvény meghatározza az iskolákra a minimális létszámot. A módosítás megengedné, hogy jövő év május végéig integrált szakképzési központnak minősüljenek az olyan iskolák is, amelyek nem érik el a kötelező legkisebb létszámot. Sok iskola ugyanis uniós támogatásban részesült, és a támogatási szerződésben vállalta azt, hogy meghatározott ideig működik. Műsorvezető: - Köszöntöm a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Parragh Lászlót a stúdióban. Miértfontos az, hogy itt integrált szakképzési központok legyenek? Ez csak átnevezés vagy teljesen más státusz és teljesen más lehetőségi kör? Parragh László (elnök, MKIK): - Hát ez egy régi történetnek a folytatása, ami már az elején el lett rontva. A fő probléma az, hogy Műsorvezető: - Az a baj elnök úr, hogy csak ilyen történetekkel foglalkozunk. Parragh László: - Igen, ez tényleg így van. Hat hét évvel ezelőtt 844 szakképző intézmény volt Magyarországon, rendkívül szét volt aprózva az oktatási rendszer, és nem volt a munkaerőpiachoz igazítva semmilyen értelemben a képzés. Elavult eszközökkel működtek ezek az intézmények, elavult épületekben. Akkor elindult egy program, hogy megyénként lesz egy integrált szakképzési központ, ahol a megye igényeinek megfelelően fogják majd kialakítani az oktatást, erre jelentős uniós forrásokat vett föl Magyarország. 60 intézmény 66 milliárd forint tiszta uniós pénzt kapott abban az időszakban. Ugyanakkor ez az egész felpuhult, nem megyei szinten jöttek létre a szakképző intézmények, hanem gyakorlatilag városonként vagy kerületenként, presztízs harc indult el a polgármesterek között, nem volt komoly város az, akinek nem volt... és ilyen értelemben a dolog rendkívüli mértékben felpuhult. Most ezt az örökséget kellene valamilyen módon kezelni. Műsorvezető: - Ugye emlékszünk azokra az időkre, amikor valamennyi szakma szerepelt a naptárban, az emberiség amiről tudott akkor arra képeztek. Aztán, hogy el tudtak-e helyezkedni vagy nem tudtak, vagy milyen színvonalon képezték őket ezen már persze jócskán lehet vitatkozni, de teltek-múltak az évtizedek és egyre inkább látjuk azokat az ügyeket, hogy keresnek valahová olyan szakmákban embereket időnként úgy, hogy a munkanélküliség jelenti az igazi problémát, vannak hiányszakmák, amelyeket mindig megdöbbenéssel hall az ember. Szóval hol kell meghúzni Ön szerint a határt a piaci igények és az oktatás szervezés lehetőségei között, mert azért ezek ritkán fedik egymást. Parragh László: - Hátha azt nézzük, hogy nálunk fejlettebb országokba hogyan működik, akkor az derül ki, hogy Németországban például a diák, amikor szakképző intézménybe akar menni, akkor először a kamarába megy el. A kamara keres neki egy későbbi képzőhelyet, gyakorlati képzőhelyet és ennek a tudásnak a birtokában megy el az iskolába. Tehát már gyakorlatilag megvan a későbbi álláshelye, vagy megvan a lehetősége a későbbi elhelyezkedésre. Magyarországon ez még nem így van. Magyarországon a gyerek elmegy a szakképző intézménybe, tanul valamilyen szakmát, amilyet tanácsoltak neki vagy amilyen ötlete van és utána reménykedik abban, hogy majd a piacon el tud helyezkedni illetve talál gyakorlati képzőhelyet. Műsorvezető: - Ugye a probléma az, hogy nagyon logikusnak tűnik amit Ön mond. Csak most úgy néz ki a dolog, hogy az ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy szétveri a szakképzést, a kormány meg azt mondja, hogy egész egyszerűen progresszívebbé szeretné tenni. Parragh László: - Hát ez a politika természete én azt gondolom, hogy ahol fogás van, ahol vitatkozni lehet

7 ott vitatkoznak. Én azt gondolom, hogy ezt szakmai alapon kell megközelíteni, a gazdaság ezt szakmai alapon fogja föl, mi azt gondoljuk hogyha van mondjuk egy olyan térség, ahol autóipari beszállítók telepszenek meg, akkor ott olyan tudást kell a felsőoktatásban és a szakképzésben is átadni, ami lehetőséget teremt az ott élőknek arra, hogy helyben tudjanak jó állásokban elhelyezkedni. Műsorvezető: - Jó fizetéssel is? Parragh László: - Úgy kell alakítani a mérnökképzést, hogy autóipari mérnököt képezzünk, és úgy kell alakítani a szakképzést, hogy autóipari szakmunkásokat képezzünk. Műsorvezető: - Ami a mostani átalakítást illeti, ez ésszerű irányba viszi a folyamatokat? Tehát arról amiről mi beszélünk, hogy nem az az állapot legyen, hogy ma úgy látom, hogy tanulok egy szakmát és az még egy év múlva is érvényes lesz és igény lesz aztán kiderül, hogy nem, tehát regionális igényeknek megfelelően alakuljon a képzés, ez megfelelő irányba visz? Parragh László: - Abszolút ebbe az irányba megyünk, teljesen ebbe az irányba megy a képzés. Az egy másik kérdés, hogy ehhez a meglévő struktúrák átalakítása szükséges, ami nyilvánvalóan érdeksérelmekkel jár. Hiszen egy meglévő rendszernek az átalakítása történik. Ami az átképzést illeti, az a Life... az élethosszig való tanulás, az a felnőttképzésnek a kérdése, amihez megint csak hozzá kellene nyúlni, vagy hozzá kell nyúlni, mert ez is Magyarországon egy végtelen elavult állapotban van. Műsorvezető: - Hát erről egyébként szó van de én azt gondolom, hogy ebben a kormányzati ciklusban már elég sok minden átalakításába belefogott a kabinet, nem valószínű, hogy ez 2014 előtt egyébként megvalósul. Parragh László: - Szerintem meglesz, készen van a jogszabály tervezet, nagyjából meg is volt az egyeztetése és ott is egy jelentős gazdasági beleszólási jogosítvány nyílik meg a képzés tekintetében. Műsorvezető: - Nekem ugye az régi mániám és erről minden egyes alkalommal beszélünk is, hogy mennyire tudnak konszenzusak lenni bizonyos strukturális átalakítások, mert ugye a puding próbája az evés, de ha beválik a puding, akkor úgy kéne elkészíteni, ugyanolyan recept szerint négy évente azt nem nagyon lehet cserélni. Parragh László: - Hát ebben kell a politika részéről egy önmérséklet és elfogadni azt, hogy létezni szakpolitikák, amelyek szakmáról szólnak, ahol persze nyilván vannak értékrendi felfogások, vannak filozófiai különbségek, de ahol el kell fogadni azt, hogy a számok, a statisztikák azok milyen irányba mennek. Ma az látszik, hogy többen helyezkednek el a szakmájukban, kevesebben morzsolódnak le és egyre többen jelentkeznek a szakmunkás képzőkbe. Ezek egyértelmű számok. Műsorvezető: - Elnök úr, Parragh László, köszönöm, hogy itt volt nálunk. Parragh László: - Köszönöm szépen. IMEDIA Kft Budapest, Frankel Leó út 18.

8 Parragh: a cégek várakozásai pozitív irányba mozdultak Budapest, május 14., kedd (MTI) - Hosszú idő után a magyar vállalatok várakozásai enyhén pozitív irányba mozdultak el csökkenő bizonytalansági mutató mellett - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden Budapesten, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatón. A kamara 3500 vállalat áprilisi válaszai alapján összeállított első félévi konjunktúramutatója az októberi 1,9 pontról 2,3 pontos emelkedést követően 4,2 pontra emelkedett, ami kismértékű fellendülést vetít előre a következő félévre. Parragh László azt is elmondta: az ágazatok között a kereskedelmet kivéve minden szektorban emelkedett a konjunktúramutató, főleg az ipari vállalatok és az építőipar körében. Továbbra is a külföldi tulajdonú, exportra termelő cégek várakozásai a leginkább pozitívak, míg a hazai, belső piacra szállító kis cégek még mindig negatívan látják kilátásukat a következő időszakra - közölte a kamara elnöke. Parragh László felhívta a figyelmet arra, hogy a német és a magyar gazdaság között szoros kapcsolat van. A német gazdasági előrejelzés az idén 1 százalék alatti, jövőre mintegy 2 százalékos növekedéssel számol, és ez remélhetőleg húzza majd a magyar gazdaságot is, annak ellenére, hogy a magyar gazdaság kezd némileg lemaradni a némettől. A kamara elnöke szerint emögött az húzódhat meg, hogy a németek korábban tették meg a versenyképesség megőrzéséhez szükséges intézkedéseket. Elmondta, a vállalkozások a következő félévben a munkaerő-kereslet stagnálására számítanak, ezért - a szezonális hatástól eltekintve - nem várható munkaerő-piaci bővülés az idén. Az ágazatokat tekintve az építőipari cégek enyhén növekvő munkaerő-keresletet, a kereskedelmi cégek elbocsátást jeleztek, a külföldi tulajdonú, exportra termelő cégek pedig kismértékű munkaerő-felvételt jeleztek. A kamara felmérése szerint a következő hat hónapra a beruházási szándékokat mérő mutató a tavaly októberi 24 pontos csúcsról 6 pontra esett vissza, amivel hároméves mélypontot ért el, és ezek alapján a következő félévben a beruházási aktivitás visszaesésére lehet számítani. Lánchíd Rádió A gazdaság fellendülésben bizakodunk :03 (hossza: 1 perc) - [ ] Műsorvezető: - A kereskedőkön kívül minden szektor jobban bízik a gazdaság fellendülésében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara konjunktúra jelentése szerint a magyar vállalatok várakozásai enyhén pozitív irányba mozdultak el, ami kismértékű fellendülést vetít előre a következő félévre. Parragh László, a kamara elnöke rádiónknak elmondta: megtorlást lát a Magyarország elleni intézkedésekben. Személyes tapasztalatai és a

9 gazdaság eredményei sem indokolják, hogy Magyarország ellen fenntartsák a túlzott deficit eljárást. A nyugat-európai cégeknek azonban nagy befolyásuk van brüsszeli döntésekre. "Én nagyon sokat utazok Európában és nagyon sok kamarai vezető, meg gazdasági vezetővel beszélgetek, és erre alapozva nagyon nyugodt lelkiismerettel mondhatom azt, hogy ennek döntően politikai, vagy megtorló jellege van. Én azt tapasztalom egy vacsoránál egy pohár bor mellett, vagy egy szűkölő beszélgetésben, hogy elmondják, hogy az a gazdaságpolitika, amit Magyarország folytat az nagyon sok ponton sérti több nemzetközi cégnek az érdekeit, ez nekik nem tetszik, és ezért Magyarországot mindenképpen büntetni kívánják." echotv.hu Parragh: A cégek várakozásai pozitív irányba mozdultak : [ ] Hosszú idő után a magyar vállalatok várakozásai enyhén pozitív irányba mozdultak el csökkenő bizonytalansági mutató mellett - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden Budapesten, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatón. A kamara 3500 vállalat áprilisi válaszai alapján összeállított első félévi konjunktúramutatója az októberi 1,9 pontról 2,3 pontos emelkedést követően 4,2 pontra emelkedett, ami kismértékű fellendülést vetít előre a következő félévre. Parragh László azt is elmondta: az ágazatok között a kereskedelmet kivéve minden szektorban emelkedett a konjunktúramutató, főleg az ipari vállalatok és az építőipar körében. Továbbra is a külföldi tulajdonú, exportra termelő cégek várakozásai a leginkább pozitívak, míg a hazai, belső piacra szállító kis cégek még mindig negatívan látják kilátásukat a következő időszakra - közölte a kamara elnöke. Parragh László felhívta a figyelmet arra, hogy a német és a magyar gazdaság között szoros kapcsolat van. A német gazdasági előrejelzés az idén 1 százalék alatti, jövőre mintegy 2 százalékos növekedéssel számol, és ez remélhetőleg húzza majd a magyar gazdaságot is, annak ellenére, hogy a magyar gazdaság kezd némileg lemaradni a némettől. A kamara elnöke szerint emögött az húzódhat meg, hogy a németek korábban tették meg a versenyképesség megőrzéséhez szükséges intézkedéseket. Elmondta, a vállalkozások a következő félévben a munkaerő-kereslet stagnálására számítanak, ezért - a szezonális hatástól eltekintve - nem várható munkaerő-piaci bővülés az idén. Az ágazatokat tekintve az építőipari cégek enyhén növekvő munkaerő-keresletet, a

10 kereskedelmi cégek elbocsátást jeleztek, a külföldi tulajdonú, exportra termelő cégek pedig kismértékű munkaerő-felvételt jeleztek. A kamara felmérése szerint a következő hat hónapra a beruházási szándékokat mérő mutató a tavaly októberi 24 pontos csúcsról 6 pontra esett vissza, amivel hároméves mélypontot ért el, és ezek alapján a következő félévben a beruházási aktivitás visszaesésére lehet számítani. MTI hirado.hu MKIK: múlóban a rosszkedv : [ ] A cégek várakozásai hosszú idő után kedvező irányba mozdultak. Hosszú idő után a magyar vállalatok várakozásai enyhén pozitív irányba mozdultak el csökkenő bizonytalansági mutató mellett - közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) konjunktúrajelentését bemutató sajtótájékoztatón. A kamara 3500 vállalat áprilisi válaszai alapján összeállított első félévi konjunktúramutatója az októberi 1,9 pontról 2,3 pontos emelkedést követően 4,2 pontra emelkedett, ami kismértékű fellendülést vetít előre a következő félévre. Parragh László elmondta, az ágazatok között a kereskedelmet kivéve minden szektorban emelkedett a konjunktúramutató, főleg az ipari vállalatok és az építőipar körében.