Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok

Átírás

1 Kidolgozott tételelek dr. Kovács Ervin Solti Tamásné dr. Kocsa Rozália. Jogi ismeretekhez kapcsolódó feladatok Adótanácsadó képzéshez 2015

2 1. Ismertesse a jog és a jogi norma meghatározását, a jog környezetét és működését. Mutassa be a jog tagozódását, a jogképzési módokat. A jog és a jogi norma meghatározása A jog normatív, kötelező, állami hatalommal alkotott, alkalmazott, kikényszeríthető és végrehajtható magatartási szabályok összessége. A jogi norma (például egy paragrafus, vagy annak egy bekezdése) három részből áll: a tényállásból, a rendelkező részből, és a jogkövetkezményből (utóbbi nem mindegyik jogi normánál fordul elő.) A tényállás azt a helyzetet írja le, amiről a norma szól, a rendelkező rész pedig a tényállásból eredő jogi rendezést, értékelést, minősítést. A jogkövetkezmény nem egyszer szankcionáló jelleggel jelenik meg. A jog környezete és működése A jog jogrendszerként érvényesül. A jogalkotással létrejövő jogszabályok stb. oldaláról nézve jogrendszerről beszélünk. A magyar jogrendszer három részből áll: a Magyarországon alkotott jogi normákból, az EU jogi normáiból, és a nemzetközi jog normáiból. (E témakör részletesebb ismertetésére a 2. tételben kerül sor). A jogrendszer e három eleme szoros összefüggésben áll egymással, nem egyszer együtt is kell alkalmazni az egyes jogrendszeri területek jogi normáit (például magyarországi, és európai uniós normákat). Természetesen egyéb összefüggéseket is találunk, így például a Magyarországon alkotott jogszabályok között, és egy-egy jogszabályon belül is számos összefüggés található. Jelen tétel elsősorban a Magyarországon alkotott jogszabályokkal foglalkozik, különös tekintettel arra, hogy az EU jogrendszerét a 27. tétel részletezi (ezért az EU jogát csak érintőlegesen tárgyaljuk e tételnél). A jog tagozódása A jog tagozódására vonatkozóan, egy-egy állam belső jogi szabályozását illetően jogágakat ismerünk. Jogágak a jogszabályok minőségileg elkülönült csoportjai, amelyekben a jogalkotó azonos, vagy hasonló viszonyokat, azonos vagy hasonló módon szabályoz. (A magyarországi jogalkotó szervek által alkotott jogszabályokra érvényes az alábbi csoportosítás). A jogágakat közjogi és magánjogi jogágcsoportba is oszthatjuk Közjog a társadalom működésének politikai előfeltételeit hivatott biztosítani ide tartozó jogágak például: - Alkotmányjog: Az államra és az egyénre vonatkozó legalapvetőbb szabályokat, az egyént

3 megillető alapvető jogokat és kötelezettségeit, illetve az állami szervezetrendszer felépítésére, feladataira, és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat tartalmazza. - Közigazgatási jog: Azokból a jogszabályokból áll, melyek a közigazgatási hatósági szervek tevékenységét szabályozzák. Ezek a jogszabályok megállapítják a közigazgatás hatósági szerveinek feladatait, szervezetét, működésének formáit, eljárásuk szabályait, alapelveit, valamint az állampolgárok, ügyfelek jogait és kötelezettségeit e területen. - Büntetőjog (részeként a büntetőeljárásjog): Az állampolgároknak a társadalomra veszélyes és ezért büntetendő cselekményeivel kapcsolatos általános szabályokat, és valamennyi ilyen cselekményt konkrétan meghatározó, valamint a büntetőjogi szankciók típusait, illetve mértékét megadó jogi szabályokat, illetve ezen anyagi jogi szabályok alkalmazására vonatkozó eljárási rendet (például nyomozati szabályokat) tartalmazza. Magánjog a személyek közötti közvetlen viszonyokat (természetesen valamivel kisebb mértékben a gazdaság működését is) szabályozza ide tartozó jogágak például: - Polgári jog (részeként polgári eljárásjog): A magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek mindennapi vagyoni és személyi viszonyait, és a polgári jogi ügyszakban eljáró bíróságok által elbírált polgári jogi ügyek elbírálási rendjét szabályozza. - Gazdasági jog: Az egyes gazdasági működési területek általános, illetve ágazati-szakmai szabályai (például földjog, külkereskedelmi jog, bányajog). E jogág körül igen sok vita van (például arról is, hogy milyen területek tartoznak ide), de most már kialakult az az általános nézet, hogy létezik ez az összefogó jellegű jogág. - Munkajog: A munkaviszonyból eredő jogviszonyokra vonatkozó jogág. (Vannak nézetek, melyek a közalkalmazotti, a közszolgálati és egyéb alkalmazotti viszonyokkal kapcsolatos szabályozást is ide sorolják). Egyes jogi területek mind a magánjog, mind a közjog területét érintik, ilyen a pénzügyi jog, mely például az államháztartás, költségvetés, vagy bizonyos mértékig az adójog szabályozásával nyilvánvalóan közjogi vonatkozású, míg például a számvíteli és egyéb szabályozásokkal magánjogi (kisebb mértékben közjogi) területet érint. A jogági osztályozás elsősorban jogirodalmi megközelítésű, természetesen nem mereven kötött kérdéskör (folyamatosan változik is a jogágak osztályozása), A már jelzett vita tárgyát képezi például az is, hogy a gazdasági jog részét képezi-e a pénzügyi jog. A jog tagozódásának jogelméleti megközelítése alapján a jogszabályok, jogi normák főbb fajtái a következők. Kógens (vagyis szó szerint kötelező), diszpozitív (eltérést engedő) jogi normák, jogszabályok. Utóbbiak esetén (például a Ptk.-beli egyes szerződések részlet szabályainál) lehetőség van ezen jogszabályi rendelkezésektől való eltérésre ( a példában a a szerződést kötő felek által). Egy másik osztályozás szerint anyagi jogi (közvetlenül a jogviszonyok tartalmát érintő), eljárásjogi (a jogok gyakorlásának és érvényesítésének eljárási szabályai) jogszabályok, vagy jogi normák. Anyagi jogi jogszabály például a Ptk., és a Btk., eljárási jogszabály a Büntető eljárási törvény (Be.), vagy a polgári eljárásjogot szabályozó törvény, a Polgári Perrendtartás (Pp.). Szintén a jog tagozódásának kérdése, hogy a jogalkotás mellett az állam jogalkalmazói szerepkört is betölt (elsősorban az igazságszolgáltatás révén, például egy per eldöntésével alkalmaz jogot, de a hatóságok is jogalkalmazói szerepet töltenek be eljárásuk során).

4 Jogképzési módok. A jog jogalkotás útján jön létre. Magyarországon a jogalkotásról szóló törvény előírásai szerinti kötött rendszerben történik a jogalkotás a jogalkotó szervek által. Ez a törvény például leírja a jogszabályok előkészítésének rendjét, mely elsősorban az előzetes egyeztetés rendjének szabályait jelenti, de foglalkozik a jogszabályok felülvizsgálatával, és közzétételével is. Az Európai Unióban a jogalkotás pedig az EU jogi rendelkezései (például a Római Szerződés vonatkozó előírásai) szerinti rendben történik.

5 2. Mutassa be, mit tud a jogforrások érvényességéről és hatályosságáról! Ismertesse Magyarország jogforrási rendszerét! A jogszabályok érvényessége és hatályossága A jogszabály akkor érvényes, ha a jogilag meghatározott jogalkotási eljárási rendben, megfelelő tartalommal történik megalkotása, vagyis a jogalkotás folyamata megfelel a jogalkotásról szóló évi XI. törvény rendelkezéseinek. A jogszabálynak többféle hatálya létezik. Ezúttal a magyar jogalkotó szervek által alkotott jogszabályok hatály típusait ismertetjük. Az időbeli hatályt vagy maga a jogszabály tartalmazza, vagy ennek hiányában a jogszabály hatálybalépésének ideje a Magyar Közlönyben való megjelenés (azaz a kihirdetés) napja. A területi hatály azt a földrajzi területet határozza meg, melyre a jogszabály hatálya kiterjed (a legtöbb magyar jogszabály hatálya egész Magyarországra kiterjed). A személyi hatály azoknak a személyeknek a körét határozza meg, akikre, és/vagy amelyekre a jogszabály hatálya kiterjed (a jogszabályok jelentős része minden személyre kiterjedő hatályú). A tárgyi hatály azt a szabályozási tárgykört mutatja, mellyel kapcsolatban a szabályozás megszületik. (Ezt legtöbbször már magának a jogszabálynak a címe is jelzi). Ismertesse Magyarország jogforrási rendszerét A magyar jogrendszer mint már az 1. tétel elején is ismertettük - jelenleg három részből áll. Egyrészt a magyarországi, belső jogalkotó szervek által alkotott jogszabályokból (melyeket a tétel részletesen is tartalmaz), az Európai Unió vonatkozó jogi normái (ezek vázlatos ismertetésével, és más tétekben való részletes leírással), illetve a nemzetközi jog normái (ez utóbbiakat külön nem ismertetjük, csak most röviden jelezzük, hogy a nemzetközi jog legfőbb jogforrásai a nemzetközi szerződések, melyeket az érintett államok belső jogalkotással, azaz jogszabállyal fogadnak be külön-külön a jogrendszerükbe). A legfontosabb magyarországi jogalkotó szervek, és az általuk alkotott legfontosabb magyarországi jogszabályok: Országgyűlés törvényt alkot (az Alaptörvényt is), Kormány Kormányrendeleteket alkot, Miniszterek - miniszteri rendeleteket alkotnak, Önkormányzatok képviselőtestületei és közgyűlései helyi önkormányzati rendeleteket alkotnak. Az előzőekben felsorolt jogalkotó szervek Magyarország saját jogalkotó szervei, amelyek által

6 megalkotott jogszabályok (a jogalkotó szervek hierarchiájának megfelelően, azokkal párhuzamos) hierarchiát alkotnak. Ennek értelmében egy alacsonyabb szintű jogszabály nem tartalmazhat egy nála magasabb szintű jogszabályban foglalt rendelkezéssel ellentétes rendelkezést. (Így például egy törvény rendelkezéseivel nem lehetnek ellentétesek kormányrendelet rendelkezései stb.). Az Európai Unióban a három legfontosabb jogszabályi forma : a rendelet, az irányelv és a határozat. A rendelet és a határozat (utóbbi szűkebb körű szabályozási tárgyú) hatálybalépésükkor azonnal, teljes mértékben az összes uniós tagállam jogrendszerének részévé válnak. Az irányelv pedig egy szabályozási terület legfontosabb szabályait kapja meg az Európai Unió jogalkotása során, és a részleteket a tagállamok kötelesek és jogosultak, saját belső jogalkotó szerveik által hozott jogszabályokban tovább szabályozni. Ezek a jogszabályok formális hierarchiában nem állnak egymással. Az Európai Unió jogszabályai, és egyéb jogforrásai, jogi normái (például az EU alapító egyezménye, a Római Egyezmény, vagy például egyéb jogi eszközök, mint például ajánlások, állásfoglalások, iránymutatások), illetve a tagállamok belső jogalkotásában keletkezett jogszabályok nem lehetnek ellentétesek egymással, ha ez mégis bekövetkezik, a tagállami jogszabályt kell megváltoztatni, vagy hatályon kívül helyezni. Mindez azonban mégsem jelent olyan hierarchiát, mint a belső jogszabályok esetében, mivel a belső jogalkotás eleve mindig európai uniós jogharmonizációs keretek között működik, tehát eleve figyelembe veszi az unió jogalkotását (a Római Egyezmény elfogadásával, alkotmányilag vállalt módon, egy szövetség autonóm tagjaként). A nemzetközi jogot elsősorban nemzetközi szerződések alkotják. E terület végképp nem vet fel hierarchiális kérdéseket, hiszen mindegyiket a magyar jogalkotás saját, belső szervei külön, magyarországi jogszabályokkal be kell fogadja a magyar jogrendszerbe, így válnak elfogadottá (a nemzetközi jog nyelve ezt hívja valójában ratifikálásnak), és ezáltal a magyar jogrendszer részévé. Természetesen, ha az Országgyűlés fogad el törvénnyel el egy nemzetközi egyezményt, akkor a törvénnyel történt elfogadás helyezi megfelelő hierarchiába Magyarországon az egyezményt.

7 3. Ismertesse az új Polgári Törvénykönyv alapelveit és szerkezetét! Ismertesse a személy fogalmát. Határolja el a jogképességet, a szerzőképességet és a cselekvőképességet! Ismertesse, hogy mit jelent az ember jogképessége, a jogképesség kezdete, megszűnése és a jogképesség korlátozásának tilalma. Ismertesse az új Polgári Törvénykönyv alapelveit és szerkezetét. Az új Polgári Törvénykönyv egyik alapelve egy értelmezési alapelv, mely szerint a Ptk. rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni. Lényeges alapelv, mely szerint a Ptk. a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. Igen fontos alapelv a jóhiszeműség és tisztesség elve. Eszerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a tisztesség (azaz a jogszerűség), és a jóhiszeműség (azaz a jogszerűséghez való megfelelő tudati hozzáállás) követelményének megfelelően kötelesek eljárni. Ugyancsak a Polgári Törvénykönyv egyik fontos alapelve a joggal való visszaélés tilalma is. Az új Polgári Törvénykönyv a könyvek könyve. Az új Ptk szerkezetének alapvető vonása, hogy nyolc könyvből áll. Az első könyv az előzőekben említett alapelveket tartalmazó általános rész. A második könyv az emberről mint jogalanyról szól. A harmadik könyv a jogi személyek könyve. A negyedik könyv a családjogi könyv. Az ötödik könyv a dologi jogi könyv. A hatodik könyv a kötelmi jogi könyv. A hetedik könyv az öröklési jogi könyv. A nyolcadik könyv a Ptk. záró rendelkezéseit tartalmazza. A könyvek legtöbb esetben egy belső általános részt, illetve a további rész rendelkezéseket tartalmazó belső különös részi rendelkezéseket tartalmaznak. Az egyes könyveken belül az előbb említett tagozódáson túl részek, címek, illetve fejezetek szerinti további tagozódás található. Ismertesse a személy fogalmát A Polgári Törvénykönyv a személy két kategóriáját ismeri: az embert, mint jogalanyt, és a jogi személyt (azaz a szervezeteket). A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, és az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni. A jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. Ez a korlátolt felelősség szabálya. Természetesen nem mindegyik jogi személyre igaz ez a szabály (például a kkt. esetében korlátlan a tagok felelőssége), de a kivétel erősíti a szabályt.

8 Határolja el a jogképességet, a szerzőképességet és a cselekvőképességet Minden személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképességet korlátozó nyilatkozat semmis. A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető. A szerzőképesség fogalma azt a képességet fejezi ki, hogy a jogképes személy valójában képes is arra, hogy valamilyen jogosultságot megszerezzen (például anyagi lehetőségei megengednek egy vásárlást, tehát tulajdonjog megszerzését). A cselekvőképesség fogalma csak az embernél létezik, és a joggyakorlás módját szabályozza, egész pontosan azt, hogy egy ember a jogosultságait önállóan gyakorolja vagy sem. A cselekvőképes (tizennyolcadik életévét betöltött, mentálisan ép) személy önállóan köthet szerződéseket, és tehet más jognyilatkozatokat. A cselekvőképtelen állapot szabályozása alapján, fő szabályként semmis annak a személynek a jognyilatkozata, aki a jognyilatkozat megtételekor olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik (vagy mentális zavara, vagy amiatt, hogy tizennegyedik életévét még nem töltötte be). A korlátozottan cselekvőképes (mentális képességekben korlátozott, illetve tizennegyedik és tizennyolcadik életév közötti) személyek csak néhány jogügyletet illetően tehetnek önállóan jognyilatkozatot, egyébként, csak törvényes képviselőjük által járhatnak el. Ismertesse, hogy mit jelent az ember jogképessége, a jogképesség kezdete, megszűnése és a jogképesség korlátozásának tilalma. Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis. A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzása időpontjától illeti meg. A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni, de bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A jogképesség a halállal szűnik meg. Az eltűnt személyt a bíróság kérelemre holtnak nyilvánítja, ha eltűnésétől öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló bármilyen adat ismert volna. A holtnak nyilvánított személyt az ellenkező bizonyításáig holtnak kell tekinteni.

9 4. Ismertesse, hogy melyek a dologi jogi jogviszony főbb jellemzőit! Mutassa be a dologi jog három nagy részterületét. Mutassa be az aedificium solo cedit elvét! Definiálja a közös tulajdont. Ismertesse, hogy mi a jogtalan birtok és a párhuzamos birtoklás!ismertesse, hogy milyen tulajdonvédelmi eszközt ismer! Ismertesse a nemo plus iuris alapelvét. Mutassa be az ingatlan-nyilvántartás szerepét. Adja meg a magyar ingatlan-nyilvántartási rendszer legfőbb jellemzőit! A dologi jogi jogviszony főbb jellemzői. A dologi jogviszonyok egyik főbb jellemzője, hogy tárgyuk mint az elnevezés is jelzi mindig valamilyen dolog. A dolog fogalma azonban a köznapi dolog fogalomnál tágabb körű. A dologra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni megfelelően például a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. A dologi jogviszonyok mindig ún. abszolút szerkezetű jogviszonyok, ami azt jelenti, hogy a dologi jogi jogviszony jogosultja abszolút mértékben uralja az érintett jogviszonyt (például egy tulajdonos saját tulajdoni jogviszonyát). A dologi jog három nagy részterülete A dologi jog egyik nagy területe a birtoklás, melynek szabályozása szerint birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja. A másik nagy terület a tulajdon. A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán, azaz a birtokba vehető testi tárgyon jogszabály és mások jogai által megszabott korlátok között teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg. A tulajdonjog három részjogosultsága különösen: a használat, hasznosítás, hasznok szedése joga, illetve a birtoklás joga, valamint a rendelkezési jog. A dologi jog harmadik nagy területe a zálogjog. A zálogjog alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. Jogtalan birtoklás, párhuzamos birtoklás A párhuzamos birtoklással kapcsolatban az a szabály, hogy olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (főbirtokos). Birtokos az is, akitől a dolog jogalap nélkül időlegesen más személy tényleges hatalmába kerül. Utóbbi eset azonban már a jogtalan birtoklást is létrehozza. A jogtalan birtoklás következményeit is ismertetjük. A tulajdonvédelem eszközei Jogtalan birtoklás esetén lépnek életbe a birtokvédelem szabályai (melyek megfeleltethetőek a tulajdonvédelem szabályainak is). Ezek alapján a birtokosz birtokvédelem illeti meg, ha birtokától

10 jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (tehát tilos önhatalom eseteiben). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg. A tilos önhatalom ellen a birtokos a birtok megvédéséhez szükséges mértékben önhatalommal is felléphet. Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. A birtokvédelem további szabályozása szerint tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. Ugyanakkor a birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki a birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző kérelemre -jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni. A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását. A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A bírósági keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított. Közös tulajdon definíciója, szabályai A tulajdonjog területére rátérve a közös tulajdon alapján a dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára. E jogot azonban egyik sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő lényeges jogi érdekeinek sérelmére. A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, ilyen arányban terhelik őket a dologgal kapcsolatos kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni. Az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.

11 A tulajdonostársak ha eltérően nem rendelkeznek - szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges -a rendes (szokásos) gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz, - az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz. Saját tulajdoni hányadával a tulajdonostárs jogosult rendelkezni. A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, és előhaszonbérleti jog illeti meg. A közöd tulajdon védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet. A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti az e jogról való lemondás semmis. Közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban számos szabályt ír elő a Ptk., melyek közül csak a legfontosabbak közül néhányat ismertetünk. A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. Az aedificium solo cedit szabálya Az épület tulajdonjoga ha az épület és a föld tulajdonosa eltérően nem állapodnak meg másban a földtulajdonost illeti meg. Ez az aedificium solo cedit szabálya. Az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba. A nemo plus iuris alapelve Igen fontos nemcsak a dolog jogok területére jellemző általános elv a nemo plus iuris alapelve. Ennek alapján senki nem ruházhat át több jogot, mint amennyivel maga rendelkezik. Egyik példaként említhető, hogy csak akkor keletkezik tulajdonjoga az átvevőnek egy dolog felett, ha azt tulajdonostól vagy képviselőjétől szerzi meg (bár vannak kivételek).

12 Az ingatlan-nyilvántartás szerepe. A magyar ingatlan-nyilvántartás rendszer legfőbb jellemzői. A dologi jogi kategóriákhoz erősen kapcsolódó terület az ingatlan-nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait. Az ingatlan-nyilvántartás egyik legfontosabb alapelve a közhitelesség, amely szerint az ingatlannyilvántartás az oda bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ezen elvből következik, hogy ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, vagy ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki nem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. Az ingatlan-nyilvántartás teljessége elve alapján az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy feljegyzett tény fennáll, és az az ingatlannyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg, és az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény nem áll fenn. Az ingatlan-nyilvántartás fontos alapelve még a nyilvánosság. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát a különös védelem alá eső személyes adatok kivételével bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti. Az okirati elv alapján az ingatlan-nyilvántartási jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. A bejegyzési elv szerint törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosítása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyzését jogszabály lehetővé teszi. Végül a rangsor elve szerint az ingatlanra bejegyzett jogok ingatlan-nyilvántartási sorrendjét a bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontok határozzák meg.

13 5. Ismertesse a tulajdonszerzési módokat! Mutassa be az elbirtoklás feltételeit! Ismertesse a zálogjog főbb jellemzőit! Ismertesse a törvényes öröklés és a végintézkedésen alapuló öröklés különbségét, továbbá azt, hogy mi a különbség az ági öröklés és az osztályra bocsátás között! Definiálja, hogy mi minősül hagyatéki tartozásnak! A tulajdonszerzési módok A tulajdonszerzés lehet eredeti és származékos. Származékos tulajdonszerzés esetén az úja tulajdonos a korábbit váltja. A legismertebb származékos szerzésmód a tulajdonszerzés átruházással. Dolog átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel az ingó dolog birtokának átruházása, illetve ingatlan tulajdonjoga átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Átruházással tehát a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni. A kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó tulajdonjogát akkor is, ha az átruházó nem volt tulajdonos. Kereskedelmi forgalomban való megszerzésnek minősül, ha a vevő olyan eladótól vásárol, aki az adásvételi szerződést jogszerűen folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége körében, saját nevében köti meg. Eredeti szerzésmódnál nem az előző tulajdonostól származik a tulajdonjog, akár lehet a tulajdonos az első tulajdonos is. Ilyen szerzésmódok például a hatósági határozattal, vagy árverés útján történő tulajdonszerzés, az elbirtoklás, a kisajátítás, a találás vagy a tulajdonszerzés gazdátlan javakon. Az elbirtoklás feltételei Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát az aki a dolgot ingatlan esetében tizenöt éven át, ingó tulajdonjogát tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklás megszakad, ha - a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti, - a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja. Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik. A zálogjog főbb jellemzői Mint már a 4. tételben meghatároztuk, a zálogjog alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (továbbiakban:zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít.

14 A zálogjog létrejön, ha - a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot, és - a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött. Zálogjog megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel - a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog), vagy - a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére való átruházása (kézizálogjog) szükséges. A zálogszerződésben a zálogkötelezett és a zálogjogosult zálogjognak meghatározott zálogtárgyon meghatározott követelés biztosítása céljából való alapításában állapodnak meg. A zálogszerződés alapján a zálogkötelezett köteles - kézizálogjog esetén a zálogjogosult részére átruházni a zálogtárgy birtokát vagy az a feletti hatalmat, - jelzálog esetén megadni a zálogjog bejegyzéséhez szükséges hozzájárulást, illetve - a zálogjogosult választása szerint, az elzálogosított követelés kötelezettjét írásban értesíteni a zálogjog megalapításáról, vagy az erről szóló nyilatkozatot a zálogjogosult részére kiadni. A zálogszerződés létrejöttéhez a zálogtárgy és a biztosított követelés meghatározása szükséges. A jelzálogjogot - ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, - ingó dolog, valamint jog és követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni. Zálogjog tárgya bármely vagyontárgy lehet. Kézizálog tárgya ingó dolog lehet. A rangsor elve alapján, ha ugyanazt a zálogtárgyat több zálogjog terheli, a kielégítési jog a zálogjogosultakat a zálogjogok alapításának a sorrendjében illetik meg. A zálogjog érvényesítési szabályainak körében a kielégítési jog általános szabályai szerint a zálogjogosult kielégítési joga a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válásakor a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg. A kielégítési jog gyakorlása a zálogjogosult választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet. A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása a zálogjogosult választása szerint - a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése, - a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése, - az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése útján történhet. A törvényes öröklésen és a végintézkedésen alapuló öröklés különbsége, az ági öröklés és az osztályra bocsátás különbsége. Mi minősül hagyatéki tartozásnak! Az ember halálával hagyatéka mint egész száll át az örökösre. Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés

15 maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl. Bizonyos esetekben a házastársat is megilleti örökség. Ugyanakkor ha leszármazó és házastárs nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Örökölhetnek még ezt követően a szülő leszármazói, és további, távolabbi felmenők is (például nagyszülők). Az örökhagyó halála esetére ugyanakkor vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. Szóbeli végrendelkezésnek a Ptk-ban meghatározott esetben van helye. Az ági öröklés szabályai szerint ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy esik ági öröklés alá. A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés szabályai szerint. Előzőek hiányában a nagyszülő, majd a távolabbi felmenők örökölnek. Az osztályrabocsátás szabályai alapján ha több leszármazó örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta. Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot. Hagyatéki tartozásnak minősülnek például - az örökhagyó illő eltemetésének költségei, - a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei, - az örökhagyó tartozásai. Fő szabályként az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a

16 6. Ismertesse a gazdasági társaságok fogalmát és csoportosításukat. Ismertesse a társulási szabadság elvét! Mutassa be,hogy mi a kógencia és a diszpozitivitás a társasági jogban! Mutassa be, hogy mi az apport és milyen követelményeket támasztunk az apporttal szemben! Ismertesse a felügyelőbizottságra és a könyvvizsgálóra vonatkozó szabályokat!definiálja az előtársaság fogalmát! Jellemezze röviden a cégeljárást! A gazdasági társaság fogalma és csoportosításuk A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a nyereségből közösen részesednek és a veszteséget közösen viselik. A társaság nyeresége a tagokat vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg, és a veszteséget is ilyen arányban kell viselniük. A társaság a tag részére tárgyévi adózott eredménye, illetve szabad eredménytartaléka terhére teljesíthet kifizetést vagy más vagyoni szolgáltatást. Semmis a létesítő okirat olyan rendelkezése, amely valamely tagot a nyereségből vagy a veszteség viseléséből teljesen kizár. A tag a többi taggal és a társaság szerveivel köteles együttműködni, nem fejthet ki olyan tevékenységet, mely a társaság céljainak elérését veszélyezteti. Gazdasági társaság az ún. formakényszer alapján csak közkereseti társaság (kkt.), betéti társaság (bt.), korlátolt felelősségű társaság (kft.), vagy részvénytársaság (rt.) formájában alapítható. A közkereseti társaság,,és a betéti társaság ún. személyegyestő típusú társaság, az rt. vagyonegyesítési típusú társaság, míg a kft. a két típus határán van, bár közelebb áll a vagyonegyesítés típushoz. A gazdasági társaság nevében a társaság formájára vonatkozó elnevezést vagy annak a Ptk-ban meghatározott rövidítését kell feltüntetni. A társulási szabadság elve Gazdasági társaságot az előbb említett formakényszer keretei között bármelyik társasági típus szerint létre lehet hozni. Gazdasági társaság létrehozásáról társasági szerződésben, alapszabályban, vagy alapító okiratban a létrehozó személyek szabadon rendelkezhetnek, a társaság szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. A kógencia és a diszpozitivitás a társasági jogban Már az előző szabály is a diszpozitivitás irányába mutat. Fő szabályként azonban a Ptk kimondja, hogy a gazdasági társaság tagjai az egymás közötti és a gazdasági társasághoz fűződő viszonyuk, valamint a gazdasági társaság szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő

17 okiratban eltérhetnek a Ptk. vonatkozó szabályaitól. (Az előző szabályok mintegy kiegészítik a jogi személyekre vonatkozó már egy korábbi tételben ismertetett általános diszpozitivitás szabályát). A kógencia érvényesülése abban mutatkozik meg a Ptk-ban e körben, hogy a már ismert szabályozás szerint a fenti szabály ellenére a gazdasági társaság tagjai nem térhetnek el a Ptk-ban foglaltaktól, ha - az eltérést a Ptk. tiltja, vagy - az eltérés a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. Az apport, és az apporttal szembeni követelmények Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az átruházásától számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalása nem lehet nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás. Fontos szabály, hogy azok a tagok, akik valamely tag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulását tudomásuk ellenére a szolgáltatáskori értéket meghaladó értékkel fogadták el, az ebből eredő károkért a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítővel egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség korábbiaknál szigorúbb szabályai szerint. A felügyelőbizottság A felügyelőbizottság általános szabályait a jogi személyekre vonatkozó általános részben találjuk, melyek a következők. A társaság tagjai a létesítő okiratban három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelhetik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a társaság érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön

18 létre. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A felügyelőbizottság a társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési köztelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. A felügyelőbizottságra vonatkozó előírások a gazdasági társaságokra vonatkozó további szabályozásnál a következők. Kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelőbizottságban való munkavállalói részvételről. Ha a társaságnál felügyelőbizottság működik a beszámolóról a társaság legfőbb szerve a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet. Ha a felügyelőbizottság ellenőrző tevékenysége szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba vagy a létesítő okiratba ütközik, ellentétes a társaság legfőbb szerve határozataival vagy egyébként sérti a gazdasági társaság érdekeit, a felügyelőbizottság jogosult összehívni a társaság legfőbb szervének ülését e kérdés megtárgyalására és a szükséges határozatok meghozatalára. A felügyelőbizottság testületként működik. Az egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármelyik tagját megbízhatja, és az ellenőrzési feladatokat megoszthatja tagjai között. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyra a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. A felügyelőbizottságnak a munkavállalói részvétel szabályain alapuló tagságtól eltekintve nem lehet tagja a társaság munkavállalója. A felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt. A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és a társaság legfőbb szerve hagyja jóvá. Ha a létesítő okirat a legfőbb szerv vagy az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát vagy azok jóváhagyását a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja (ügydöntő

19 felügyelőbizottság), a felügyelőbizottság tagjai az e hatáskörükben kifejtett tevékenységgel a társaságnak okozott károkat a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint kötelesek helytállni. Ha létesítő okirat az ügyvezetés hatáskörébe tartozó egyes döntések meghozatalát a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásához köti, és a felügyelőbizottság az ügyvezetés határozati javaslatát nem hagyta jóvá, de az ügyvezetés a javaslatot fenntartja, az ügyvezetés jogosult a társaság legfőbb szervének döntését kérni. Ha a felügyelőbizottság jóváhagyta az ügyvezetés javaslatát, a határozatból eredő károkért az azt megszavazó vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok a társasággal szemben egyetemlegesen felelnek a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint. Ha a gazdasági társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak éves létszáma átlagban a kétszáz főt meghaladja a felügyelőbizottság egyharmada a munkavállalói küldöttekből áll. Ha a munkavállalói küldöttek jogosultak a felügyelőbizottságban részt venni, a létesítő okirat a bizottságban való munkavállalói részvételt legfeljebb öt évre, az üzemi tanács hozzájárulásával zárhatja ki. A munkavállalói küldötteket először akkor kell megválasztani, amikor a társaság legfőbb szerve annak az üzleti évnek beszámolóját tárgyalja, amelyben az éves munkavállalói létszám elérte a kétszáz főt. A munkavállalói küldöttet a felügyelőbizottság többi tagjával azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. Ha a munkavállalói küldöttek egységes véleménye a felügyelőbizottság többségének álláspontjától eltér, a munkavállalók kisebbségi véleményét a társaság legfőbb szervének legközelebbi ülésén ismertetni kell. A munkavállalói küldött köteles tájékoztatni a munkavállalókat a felügyelőbizottság tevékenységéről. Az állandó könyvvizsgáló A szabályozás a Ptk-ban, a gazdasági társaságoknál folytatja tovább az állandó könyvvizsgálókra vonatkozó általános jogi személyi szabályozást (tehát a jogi személyi, és gazdasági társasági vonatkozó szabályozás együtt érvényes). A jogi személyeknél lévő általános szabályok a következők a könyvvizsgálókkal kapcsolatban Ha a gazdasági társaság a könyvvizsgálat ellátására állandó könyvvizsgálót vesz igénybe, az állandó könyvvizsgáló feladatai ellátása érdekében betekinthet a társaság irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelőbizottság tagjaitól és a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a gazdasági társaság fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja. Ha az állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a társaság szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely

20 a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményezni a tagok döntéshozatalához szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni. A gazdasági társaságoknál az állandó könyvvizsgálókra vonatkozó további szabályozás a következő. A gazdasági társaság legfőbb szerve által választott állandó könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményeiről. Az állandó könyvvizsgáló a könyvvizsgálói nyilvántartásban szereplő egyéni könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég lehet. Ha könyvvizsgáló cég látja el a könyvvizsgálói feladatokat, ki kell jelölnie azt a személyt, aki a könyvvizsgálatot személyében végzi. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig. Az első állandó könyvvizsgálót a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja. A könyvvizsgálóval a megbízási szerződést - a legfőbb szerv által meghatározott feltételekkel és díjazás mellett - az ügyvezetés a kijelölést vagy választást követő kilencven napon belül köti meg. Ha a szerződés megkötésére e határidőn belül nem kerül sor, a legfőbb szerv köteles új könyvvizsgálót választani. Az állandó könyvvizsgálót határozott időre, legfeljebb öt évre lehet megválasztani. Az állandó könyvvizsgáló megbízásának időtartama nem lehet rövidebb, mint a legfőbb szerv által történt megválasztásától a következő beszámolót elfogadó ülésig terjedő időszak. Az állandó könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti. Az állandó könyvvizsgálót a társaság legfőbb szervének a társaság beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló ezen az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza. Ha a gazdasági társaságnál felügyelőbizottság működik, a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a felügyelőbizottság felhívása esetén a könyvvizsgáló a felügyelőbizottság ülésén köteles részt venni. A felügyelőbizottság köteles napirendre tűzni a könyvvizsgáló által megtárgyalásra javasolt ügyeket.

21 A könyvvizsgáló a gazdasági társaság beszámolója vizsgálatakor, ha azt elfogadja hitelesítő záradékot, ha részben nem fogadja el akkor korlátozott záradékot, ha egyáltalán nem fogadja el, akkor elutasító záradékot alkalmaz. Előtársaság A létrehozni kívánt gazdasági társaság a létesítő okirat közjegyzői okiratba foglalásától vagy ügyvédi, illetve jogtanácsosi ellenjegyzésétől kezdődően előtársaságként működhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet az előtársaság a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtását követően folytathat. Az előtársasági jelleget a társaság iratain és jognyilatkozatain fel kell tüntetni; ennek hiányában az előtársaság által tett jognyilatkozat - ha a nyilvántartó bíróság a társaságot nem jegyzi be - az alapítók által együttesen tett jognyilatkozatnak minősül. Az előtársaságra a létrehozni kívánt gazdasági társaságra irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy - a tagok személyében kizárólag jogszabályon alapuló változás következhet be, - a létesítő okirat módosítására - a nyilvántartó bíróság, valamint a hatósági engedély kiadására jogosult szerv felhívása teljesítésének kivételével - nem kerülhet sor, - az előtársaság gazdasági társaságot nem alapíthat, és abban tagként nem vehet részt, - nem kezdeményezhető tag kizárására irányuló per, és - nem határozható el átalakulás, egyesülés, szétválás, valamint jogutód nélküli megszűnés. Ha a gazdasági társaságot a bíróság jogerősen bejegyzi, az előtársasági létszakasz megszűnik, és az előtársaságként kötött jogügyletek a gazdasági társaság jogügyleteinek minősülnek. Ha a gazdasági társaság nyilvántartásba vételét jogerősen elutasítják, az erről való tudomásszerzés után az előtársaság a működését késedelem nélkül köteles megszüntetni. E kötelezettség megszegésével okozott károkért az előtársaság vezető tisztségviselői a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek. Az előtársaság működésének előző bekezdés szerinti megszűnése esetén a megszűnésig vállalt kötelezettségeket a létrehozni kívánt társaság rendelkezésére bocsátott vagyonból kell teljesíteni. Az ebből ki nem egyenlíthető követelésekért az alapítók harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen kötelesek helytállni. Ha a létrehozni kívánt gazdasági társaságnál a tag felelőssége a társaságot terhelő kötelezettségekért korlátozott volt, és a tag helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradtak fenn, e tartozásokért harmadik személyek irányában a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni. Az előző bekezdésekben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a társaság a nyilvántartásba-vételi kérelmet visszavonja. A cégeljárás rövid jellemzése A cégeljárás három területe: a cégnyilvántartás, a cégbejegyzési eljárás, a törvényességi felügyelet. A cégnyilvántartás a cégjegyzékből, és a cégjegyzékben szereplő adat igazolására szolgáló

22 mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, melyeknek benyújtására a céget törvény kötelezi (továbbiakban együtt: cégiratok). A nyilvánosság elve alapján a cégbíróságon a cégiratokat bárki ingyenesen megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet. A cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. A cégmásolat a cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát, a cégkivonat a cégjegyzék fennálló adatait, a cégbizonyítvány a kérelemtől függően a cégjegyzék egyes fennálló vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a cégjegyzékben nem szerepel, vagy nem szerepelt.

23 7. Ismertesse a közkereseti társaság és a betéti társaság alapítását, működését és a tagok felelősségét, a korlátolt felelősségű társaság alapítását és szervezetét. Mutassa be, melyek az üzletrészre, mellékszolgáltatásra, pótbefizetésre vonatkozó szabályok! A közkereseti társaság és a betéti társaság alapítása, működése és a tagok felelőssége A közkereseti társaság olyan társaság, melynek tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezhető kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak. A betéti társaság tagjai pedig arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére szintén vagyoni hozzájárulást teljesítenek, továbbá legalább egyik tag (a beltag) vállalja, hogy a társaságnak a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul, és ha van más, vagy több beltag, a másik, vagy többi beltaggal egyetemlegesen köteles helytállni, míg legalább egy másik tag (a kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni hozzájárulásra köteles, a társasági kötelezettségekért (bizonyos kivételekkel) nem tartozik helytállási kötelezettséggel. E két társaság, mint már említettük ún. személyegyesítési típusú társaság, tehát a társasági tagokat helyezi előtérbe, egyrészt e társaságok közvetlenül, személyes jellegével (például a sokszor jellemző személyes tagi közreműködéssel, akár a társaság fő tevékenységét illetően is), másrészt elsősorban a közkereseti társaság esetében az egyetemes, és korlátlan felelősség is a tagság jelentőségét emeli ki. A Ptk. szabályozási szerkezete alapján a fő forma a közkereseti társaság, és a betéti társaság szabályozása úgy került kialakításra, hogy a betéti társaságokra a közkereseti társaság szabályait kell alkalmazni, a megfelelő speciális eltérésekkel. A tagi felelősség szabályai szerint a közkereseti társaság tagjai nem csak korlátlanul és egyetemlegesen, hanem egyben mögöttesen felelnek a társaság tartozásaiért. A korlátlanság azt jelenti, hogy a tag nem csak a társaságba bevitt vagyonával, hanem a további teljes, személyes vagyonával is felel. Az egyetemlegesség alapján pedig a tagtól a hitelező nem csak a tartozásból rá eső részt követelheti, hanem akár a társaság teljes tartozását is. Ez utóbbiból következik, hogy a tagok egyetemlegesség érvényesítése esetén vagyoni hozzájárulásuk arányában kell hogy elszámoljanak. A mögöttesség azt jelenti, hogy a tartozásokért elsősorban a társaság felel, és ha a társaság vagyona nem fedezi a tartozásokat, akkor merülhet fel csak a tagok felelőssége. Az új (belépő) tag a belépése előtt keletkezett társasági kötelezettségekért a többi taggal azonos módon köteles helytállni. A tagsági jogviszony megszűnése esetén a volt taggal, örökösével vagy jogutódjával a társaság köteles elszámolni, kivéve ha a társasági részesedés átruházásra került, vagy ha a tag örököse, illetve jogutódja a társaságba tagként belépett. A tag, illetve jogutódja (utóbbi ha nem lép be a társaságba), a tagsági jogviszony megszűnésétől számított öt évig korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság, kilépésük előtt keletkezett