A magyar és az európai bankszektor helyzete a bankadó árnyékában 2012.

Átírás

1 A magyar és az európai bankszektor helyzete a bankadó árnyékában Miskolci Egyetem Hantos Elemér Szakkollégium előadás március 1. Dr. Kovács Levente

2 Pénzügyi szektor adói Magyarországon 2011-ben Hitelintézetek járadéka -Állami kamattámogatott hitelek kamatbevétele alapján -Előirányzott bevétel 2011-re : 10,8 mrd Ft Pénzügyi szervezetek különadója (pofon 2008 után: 6 nemzetközi anyabank elköteleződése: forrás+tőke) -Alapja hitelintézeteknél: évi korrigált mérlegfőösszeg -Előirányzott bevétel 2011-re és 2012-re: 187mrd Ft, ebből ~120mrd a hitelintézetektől Hitelintézetek különadója (jogi technika) - Alapja: adózás előtti eredmény növelve az elszámolt pénzügyi szervezetek különadójával -Levonandó a pénzügyi szervezetek különadójának elszámolt összegéből 2

3 Árfolyamrögzítés június: törvény elfogadása Korlátok: nincs fizetéskönnyítés alatt ingatlan érték max. 30 millió HUF késedelem max. 90 nap augusztus: jelentkezés indítása 3 éves árfolyamrögzítés gyűjtőszámlahiteles kombinációval (CHF 180, EUR 250, JPY 2) a gyűjtőszámla BUBOR-on kamatozik Közepes érdeklődés (3200 ügyfél az egymillióból). A banki saját adósmentő konstrukciók népszerűbbek voltak. A végtörlesztés szeptemberi bejelentése keresztbe vágta. Nagyobb társadalmi elvárás! Médiában erős bankellenes megnyilvánulások! Jól hangzó demagóg üzenetek! 3

4 Végtörlesztés Politikai válasz a felgyűlt feszültségekre! Minden terhet a bankszektorra helyez. Korlát: Felvételkori árfolyam alacsonyabb, mint a fixált árfolyam: CHF 180, EUR 250, JPY 2 Forrásai (cca): Új forint hitelek (25%), megtakarítások (bankbetétek, otthoni pénzek, külföldről hazahozott pénzek : 70%) és készpénzzé tett értéktárgyak (5%). Eredmény: Portfolió -21,5%, ügyfelek -16% Az átlagnál jobb ügyfelek éltek vele! Banki veszteség: 330 milliárd (Decemberi megállapodás: bankadóból 30% visszatérítés) De magyar és EU-s jogorvoslatok indultak! 4

5 Banki különadók hatása Magyarországon 1 BÉT-en jegyzett bankok árfolyam alakulása (banki különadó, gyűjtőszámla, végtörlesztés) OTP FHB Forrás: BÉT

6 Banki különadók hatása Magyarországon 2 Állományi hatások (hitelintézetek mérlegfőösszege) Milliárd Ft. Forrás: MNB Folyamatos csökkenés a következmény! 6

7 Késedelmes hitelek változása 7

8 A bankszektor eredményessége 8

9 Az eredmény összetevői 9

10 Források alakulása ( hitel/ betét =1,5) Erős a külföldi függősség! 10

11 Decemberi megállapodás Résztvevők: NGM, MNB, Bankszövetség Pénzügyi és politikai elit megbékélése! Eredmények: Végtörlesztés pontosítása, terhek enyhítése (2011. adóból 30%) 90+: forintosítás, 25% elengedés (2012. adóból 30%) NET: minden gyermekes család (5 25ezer) Nyilatkozat a rászorultságról CCY hitelesek: árfolyamrögzítés új verziója 5 évre CHF , EUR , JPY 2,5-3,3 (felette az állam) Sávhatárban: kamatrész - ½ állam, ½ bank tőkerész - ügyfél, Bubor Növekedési paktum: nemzetgazdaság iránti elkötelezettség Lakosság, KKV, EU-s pályázatok Bankadó jövője, egyeztetések Kiszámíthatóság!?! 11

12 További fejlemények MNB aktivizálódik (Feladata - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a kormány gazdaságpolitikájának támogatása!) Javaslatok a Növekedési Paktum céljaihoz: 1. Hosszú forrás biztosítása, rövid betét ellenében 2. Kötvények elfogadása fedezetként az államkockázatig 3. Jelzáloglevél kibocsátás liberalizálás (Az 1. és 2. likviditási szempontból figyelembe veendő, a 3. kapcsán éles szabályozói és piaci viták várhatók!) IMF-EU megállapodás: Tét: az ország finanszírozhatósága A pénzügyi piacon a hírek szerepe felértékelődött! Mindenképpen kell! Az átfutási idő igen tartalmas megállapodást tesz lehetővé! Az EU pártpolitikailag erősen megosztott! 12

13 Mi van az Európai Unióban? 13

14 A pénzügyi intézmények adóztatása mögött meghúzódó filozófiák A válság hatására kormányok előtti kettős feladat - A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának javítása; szabályozáson keresztül. - A bankszektorba pumpált közpénzek visszaszerzése, erős politikai nyomás. Egyes nézetek szerint, a szektort a külön adóztatással büntetni kell a válság okozásában betöltött szerepe miatt. A bevételek lehetséges felhasználása - Kiegyenlítő mechanizmusként alapok gyűjtése. - A kevésbé fejlett országok sérülékenységének csökkentése. 14

15 Legújabb nemzetközi fejlemények G-20 csúcstalálkozó, Pittsburgh szeptember - IMF felkérése javaslat kidolgozására Az IMF két adótípust javasol 2010 júniusában - Financial Stability Contribution (FSC) : járadék az esetleges, jövőbeli szektortámogató költségvetési kiadások fedezetére (alap??) - Financial Activities Tax (FAT) : pénzügyi intézmények eredménye, illetve a javadalmazások (bérköltségek) alapján kivetett adó; egyéb (pl. költségvetési) célra 15

16 Fejlemények az Európai Unióban Az Európai Bizottság 2010 októberében 3 adótípust javasol 1. Financial Activity Tax (FAT) : IMF javaslat átvétele 2. Financial Transaction Tax (FTT) : ún. Tobin-adó alkalmazása 3. A pénzügyi intézmények mérlegét, vagy egyes tételeit figyelembe vevő adóztatás Végül 2011 júniusában a Bizottság a Tanács részére csak az FTT bevezetését javasolja az EU-ban (ECOFIN 2012 januárjában veszi ismét napirendre) 16

17 Fejlemények az Európai Unióban Az Európai Bizottság elvárása az FTT (Financial Transaction Tax) bevezetésétől - Erősíteni a stabilitást a pénzügyi piacokon, visszafogva a spekulatív pénzügyi tranzakciókat. - A szektorban felhasznált kormányzati pénzek visszaszerzése, illetve mechanizmus létrehozása a későbbi hasonló kiadások fedezetére. 17

18 Rövid kitekintés: FTT (Tobin adó) 1971-ben az USA feladta a Bretton-Woods-i egyezményt: - Az USD aranyra válthatósága megszűnt turbulenciák Cél: a nemzetközi pénzügyi stabilitás helyreállítása / fenntartása a devizapiacok mechanizmusának lassításával Módszere: az azonnali devizakonverziók esetében, a tranzakciók méretétől függő adó kivetése Több kísérlet az alkalmazására, főként nemzeti tőkepiacokon. Innovatív piacokon nem eredményes! 18

19 Az Európai Bankföderáció kritikája az FTT bevezetésével szemben Nyertesek és vesztesek - Csak világméretű bevezetésével érhetőek el a kívánt hatások, egyébként piactorzító. - Nem egyenletes a teher elosztása (péü. központok!). - Tisztázatlan, hogy végső soron ki fogja viselni a terhet. - Nem tesz különbséget a válság alatt jól és rosszul működő intézmények között. - Rossz a bevezetés időzítése, mert visszafogja a hitelkínálatot, ami akadályozza a gazdaság helyreállítását. 19

20 Az Európai Bankföderáció kritikája az FTT bevezetésével szemben Működtetési problémák (nemzetek feletti adó). Nem segíti a kijelölt célokat: - A korábbi költségvetési források visszaszerzése kétséges az adó beszedésének/szétosztásának bonyolultsága miatt. - A stabilitási funkciója kétséges, amennyiben nem világméretűen egységes és kötelező a bevezetése. - Büntetné azokat a pénzügyi és nem pénzügyi intézményeket és fogyasztókat, akik tényleges fedezeti (hedging) célból kötnek pénzügyi ügyleteket. A bankszektor lobbiereje lecsökkent - Hitelezés vagy tőkeemelés (2012. júl.1. elsődleges tőke 9%)!!?? - Politikai elit (válság alatt) visszaszerezte elsőbbségét 20

21 A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban Pénzügyi tranzakciós adót (FTT) alkalmazó tagállamok 21

22 A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban Pénzügyi aktivitáson alapuló adót (FAT) alkalmazó tagállamok 22

23 A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban Mérlegfőösszeg, vagy bizonyos mérlegtételek alapján kivetett adót alkalmazó tagállamok 23

24 A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban A pénzügyi szektor adóinak felhasználása Költségvetésbe Pénzügyi alapba 24

25 A válság tanulságai: Új fejezet kezdődik A világban: Nő a pénz ára, drágul a likviditás és a tőke Szigorodnak a szabályozások, tőkekövetelmények Erősödik a fogyasztói érdekvédelem/érdekérvényesítés Magyarországon új lehetőségek nyílnak meg (Az EU egyik legstabilabb kormánya a magyar!): Nemzeti és európai kérdések újraértelmezése Takarékszövetkezetek és MFB új szerepe Nő az állami szerepvállalás a gazdaságban 25

26 2012 fő magyar kihívásai 1 1. A pénzügyi szektor európai beágyazottsága biztosítja a stabilitást, tőkemegfelelést és likviditást; a pénzügyi szektor erős és kész a reálszféra kiszolgálására. - A hitelpiacon lassú növekedés prognosztizálható; - A külső likviditás bevonása szűkül kisebb hitel/betét arány. 2. Alapkövetelmény a politikai és gazdasági elit megbékélése - a lassú gazdasági növekedéssel; (annak megbecsülése!) - az európai beágyazottsággal; azaz a megerősödő magyar középosztálynak az európai birodalomban kell kiharcolnia az új helyét. (1867 vs. 1848!) 26

27 2012 fő magyar kihívásai éves, átmeneti újrapozícionálási időszakban élünk, amelyben újraértelmezzük az európai hatás vs. magyar hatás viszonyát. Ezt követően egy új egyensúlyi állapot következik be a magyar pénzügyi szektorban, amely állapot fő jellegzetessége marad az Európai Birodalomba való beágyazottság, a nemzeti érdekek, értékek fokozottabb hangsúlyozásával. 4. Az árfolyamgát konstrukció törvénykezési feltételrendszerének kialakítása. 5. A lakossági hitelezés újraértelmezése - expanzióból optimalizálás - a hitel szerepe és feltételrendszere 27

28 2012 fő magyar kihívásai 3 6. Real estate financing új korszakba lép; új feltételrendszer - több, mint ciklus management; - külföldi befektetők szerepe átértékelődött; - szigorúbb risk feltételek 7. A souvereign risk átminősítése - az önkormányzatok; - a treasury műveletek és - az állami vállalatok terén Az európai pénzügyi rendszer szerves része maradunk! Az IMF-EU megállapodásnak nincs alternatívája! Köszönöm a figyelmüket! 28