Helyi Esélyegyenlőségi Program. Bodony Község Önkormányzata

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Bodony Község Önkormányzata 2013

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok... 6 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk i területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Bodony Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célcsoportjai A 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésének előírása értelmében a HEP célcsoportjai a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők. A település bemutatása Bodony, Heves megye, Pétervásárai Járás Bodony község az Észak Magyarországi régióban, Heves-megyében, Gyöngyöstől északkeleti irányban 20 km-re, a Parád-Recski medencében található. A község zsáktelepülés, kizárólag Parádról, a 24. számú főútról kiágazó bekötőúton érhető el. Az említett bekötőúton kívül más országos közúttal nem rendelkezik. Bodony területe 2896 hektár, a 2012-es adatok alapján az állandó népesség 766 fő. A 2013-as évben közös önkormányzati hivatalt hozott létre Parád községgel. Közműellátását tekintve minden közmű megépült. A központi belterületen van vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna, villamos energia, vezetékes gáz és távközlési szolgáltatás. A településen megtalálható háziorvosi rendelő, védőnői szolgálat. A szociális ellátást a pétervásárai ARANYKAPU Kistérségi Humán Szolgáltató Központ végzi, mely a Pétervásárai Kistérségi Többcélú Társulása fenntartásában működik. Ennek keretében a teleülésen gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtó szolgálat és támogató szolgálat működik. Bodony község demográfiai folyamataira az erős és tartós népességcsökkenés a jellemző. A település lakó- és állandó népessége 2007 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka, hogy az 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 utóbbi években az élveszületések számát folyamatosan meghaladta halálozások, így a természetes fogyás növekszik. A településen a beköltözés és elvándorlás is jellemző, azonban a vándorlási különbözet negatív, azaz növekszik az elköltözők aránya. Az elvándorlás oka a térség társadalmi gazdasági elmaradottsága. A községben a munkanélküliség a jelentős probléma. 1. számú táblázat - Lakónépesség Fő Változás % % % % számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések halálozások természetes szaporodás (fő) Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4

5 Az állandó lakosság körösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy jelentős arányú az idős népesség, kevés a fiatal. Az állandó népesség 2011-ben 766 fő, melynek 53 %-át az aktív korú éves korosztály jelenti. Másik nagyobb csoport a 60 év felettiek, ők az állandó népesség 32%-át teszik ki. A 0-14, illetve a éves korosztály együttvéve az állandó népesség 15%-a, ami igen alacsonynak mondható. A nők és férfiak arányát nézve a éves korosztályt kivéve mindenhol a nők vannak többségben. A 65 év felettieknél kétszer annyi a számuk, mint a férfiaké. A közösség népességmegtartó képességének megőrzése a jövő legfontosabb feladatai közé tartozik. 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 46% 0-2 évesek 0-14 éves % 48% éves % 50% éves % 54% éves % 34% 65 év feletti % 32% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Amint azt már a fenti adatok is jól mutatják, a település társadalmának folyamatos elöregedése látható. Az öregedési index összességében stagnál. Százalékos értéke magas, minden évben megközelítőleg 200%, így a későbbiekben az idősellátó rendszer kiszélesítésére merülhet fel igény. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok (fő) Öregedési index (%) ,9% ,6% ,0% ,8% ,0% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Értékeink, küldetésünk Településünkön a múlt században, még az 1960-as 70-es években is főleg mezőgazdasági termelésből éltek a helyi emberek: az aktív keresők több mint 75%-át foglalkoztatta ez az ágazat. A rendszerváltás után, mezőgazdasági termelés visszaesésével, a recski ércbányászat megszűnésével és a parádi üveggyár bezárásával jelentősen csökkent a térségben a munkahelyek. Nagyon szembetűnő a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának óriási visszaesése. Bodonyban alig van munkalehetőség, jelenleg néhány kisvállalkozás, (pl. állateledel gyártó cég) és az erdőbirtokosság jelent munkalehetőséget. A mezőgazdaságból élők is minimális, és a jelenlegi falusi turizmus sem jelent megélhetési forrást. 5

6 Lakossági felmérés során a megkérdezettek a legfőbb problémának a lakosság elöregedését, és a munkahelyek hiányát tartják. A gondok következő csoportjába a szolgáltatások hiányát, a település közlekedési nehézségeit sorolták. A lakossági igényfelmérés során a válaszolók a település legtöbb utcájában a közterületek elhanyagoltságát látják, nagy az igény a rendezett fásított utcaterületek kialakítására. A munkahelyteremtéssel kapcsolatban, leginkább a turizmusfejlesztésben látják azt a lehetőséget, amely új munkahelyeket hozna a faluban élők számára. A turisztikai fejlesztésekhez azonban szükséges az infrastruktúra fejlesztése. A szolgáltatások, vendéglátás, valamint a kis- és közepes ipari vállalkozások is a népesség által támogatott munkahely lehetőségek között szerepelnek. A község települési marketing programja Bodony arculatának fejlesztését tűzte ki célul. A vonzó településkép kialakításának elengedhetetlen feltétele a biztonságos és minőségi életkörülmények biztosítása, a lakhatás feltételinek javítása. Ennek következtében a település ingatlan árai nőnek, a község vonzóbbá válik a potenciális betelepülők és befektetők számára; népességmegtartó ereje növekszik, az elvándorlás csökken. Az ingatlanok értéknövekedése ösztönözni fogja a magánszféra beruházási kedvét, s ennek nyomán várhatóan kereskedelmi, szolgáltató fejlesztések, beruházások indulnak meg. Új munkahelyek jönnek létre, az Önkormányzat adóbevételei nőnek, maga után vonva a település további gazdasági-társadalmi fejlődését. A vállalkozási kedv növekedésén keresztül a falusi turizmus is lendületet kap, amely szintén magával hozza Bodony község gazdasági fejlődését. Az idegenforgalom hazánkban egyre bővülő, fejlődő gazdasági ág, előnye, hogy jelentős élőmunkaerőt igényel, így hozzájárulhat a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez. Az 1980-as évek végéig nem volt jellemző turisztikai tevékenység Bodonyban. A KSH történelmi adatbázisában fellelhető adatok alapján az összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek, még 1985-ben is 0 volt. Az utóbbi évtizedben a hétvégi üdülési lehetőséget keresők kezdték megvásárolni az elnéptelenedő parasztházakat, és megindult egyfajta idegenforgalmi fejlődés. A faluban több helyen is megjelent a falusi turizmus vendégeit vonzó szálláshelyek. A település gazdasági életének teljes átalakulása miatt a község szinte egyedüli komoly fejlődési lehetősége tehát a turizmusban maradt, ehhez a környékbeli adottságok kiválóak. A Mátra közelsége, a gyógyfürdők, látnivalóink és nem utolsósorban a település kulturális értékei mind turistacsalogatók. A Mátra északi lábánál fekvő Palócföldi Kilencek települései - közéjük tartozik Bodony is - Észak-Magyarország leglátogatottabb idegenforgalmi helyei, ahol a természeti és néprajzi adottságok számtalan élményt biztosítanak az ide látogatók számára. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Bodony település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 6

7 A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 7

8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. A települési önkormányzat adatai alapján releváns információkkal nem rendelkezünk e területet illetően. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Bodony Község évi Költségvetési koncepciója Bodony Község évi költségvetési koncepciója Bodony Község Településrendezési terve, Településszerkezeti és Szabályozási Terv Bodony Község évi Településfejlesztési koncepciója 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása 2013-ban, az előző évekhez hasonlóan megállapodás született: - feladatellátási szerződés óvodai ellátásra Parád, Bodony és Parádsasvár községek vonatkozásában. Az intézmény fenntartója Parád Nagyközség Önkormányzata. 8

9 További megállapodás született 2006-ban határozatlan időtartamra: - az önkormányzati kötelező feladatokat ellátó (védőnői szolgálat) önkéntes társulás létrehozásáról Parád, Bodony és Parádsasvár községek vonatkozásában. A gesztor feladatokat Parád Nagyközség Önkormányzata látja el júniusában társulási megállapodás született: Pétervásárai Kistérségi Többcélú Társulása. A társulásban 20 település vesz részt (Bodony, Bükkszék, Bükkszenterzsébet, Erdőkövesd, Fedémes, Istenmezeje, Ivád, Kisfüzes, Mátraballa, Mátraderecske, Parád, Parádsasvár, Pétervására, Recsk, Sirok, Szajla, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Terpes, Váraszó). A tagönkormányzatok a közös célok és a hatékonyság megvalósítása érdekében 2004 júniusa óta folyamatosan együttműködnek a következő feladatok végrehajtásában: közoktatás, gyermekek átmeneti gondozása, egészségügy, belső ellenőrzés, területfejlesztési feladatok közös ellátása, kistérségi ügyintézés korszerűsítése, gyermekjóléti szolgálat, mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatok, családsegítés, házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, sport- és diákköri feladatok, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítésére szolgáló kiegészítő adatok felkutatását az önkormányzat saját adatbázisát felhasználva segítette. Az oktatási koncepció kiegészítéseként a köznevelési intézmények saját hatáskörükbe tartozó adatbázissal álltak rendelkezésre. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A települési önkormányzat törvény által biztosított lehetőségei alapján alakítja bevételi és kiadási lehetőségeit az adórendszer eszközeinek segítségével. Helyi adóként jelenik meg: magánszemélyek kommunális adója, tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó, iparűzési adó. A települési önkormányzat költségvetése segítségével próbálja megteremteni a hozzá tartozó intézmények, szolgáltatások feltételeit. Az önkormányzat törekszik arra, hogy biztosítsa a folyamatban lévő beruházások önerejét, további beruházásokhoz próbál anyagi forrásokat mellérendelni. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. Az elemzést összevetjük térségi és országos adatokkal is. A település év közötti lakónépessége 2008 óta csökkenő tendenciát mutat. Ezzel párhuzamosan 2008-tól 2010-ig a nyilvántartott álláskeresők nőtt, 2011-ben visszacsökkent. Ez a folyamat külön a nőknél és a férfiaknál is megfigyelhető. A nyilvántartott álláskeresők 2008 és 2011 között 15-20%-át tették ki a éves lakónépességnek. A nemek arányát nézve 2010-ig az álláskereső férfiak voltak többen bár az ő számuk a évesek között is magasabb, mint a nőké -, 2011-ben azonban a nők volt nagyobb. Ez valószínűleg amiatt következett be, hogy egyre több, leginkább férfi lakost tudnak bevonni a közfoglalkoztatásba. Problémaként merül fel, hogy a településen nem elégséges a munkahely kínálat a lakosok számára. A foglalkoztatottak jelentős része nem a településen dolgozik. Az ingázás közeli, fő célpontja a parádfürdői kórház. Távolabbi célpontok például Recsk, illetve a Mátrában található 9

10 szállodalétesítmények és egyéb vendéglátóhelyek. A fő foglalkozási tevékenységek ágazatonkénti foglalkoztatottsági megoszlása közül az ipari, építőipari tevékenységet végzők aránya a legnagyobb. A helyben lakók között legtöbben szolgáltatásban és az építőiparban dolgoznak, és a naponta ingázók között is legtöbben ipari, építőipari foglalkozásúak. Számottevőnek mondható a népesség körében a nem főfoglalkozású mezőgazdasági tevékenységet folytató lakosok is. A regisztrált munkanélküliek korcsoport szerinti megoszlását nézve átlagosan a év közöttiek teszik ki a nyilvántartott álláskeresők legnagyobb részét, de tőlük alig 1%-al van csak lemaradva a éves korosztály. Őket követik a pályakezdő fiatalok, egészen 30 éves korig bezárólag. Az említett 3 nagyobb csoport tendenciáját nézve stagnálás látható, vagyis a foglalkoztatási rendszerben 2008 óta nem történt maradandó előrelépés. Egyedül a éves korosztálynál figyelhető meg minimális csökkenés 2009 óta. A 30 év alattiak %-os aránya sem mondható alacsonynak, hiszen a nyilvántartott álláskeresők 20-30%-át teszik ki évről évre tól 2010-ig a nyilvántartott munkanélküliek közel 60%-a tartós munkanélküli volt, ami igen magasnak mondható. Bár 2011-re ez az érték lecsökkent 44%-ra, még így is nagy számban vannak a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek. A településen a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők 2008-tól kismértékben ugyan, de megnövekedett, míg a éves lakónépesség ezzel egyidejűleg csökkent. Ennek oka, hogy a környéken sajnos kevés a munkalehetőség. Természetesen ez a probléma nem csak a pályakezdő fiatalokat érinti. Fontos feladatunk tehát, hogy megakadályozzuk a munkanélküliek számának növekedését. Különösen érdemes odafigyelni a év közötti korosztályra, akik koruknál fogva már sokkal nehezebben találnak állást, illetve a pályakezdő fiatalokra, akik munkahely hiányában kénytelenek elhagyni a települést számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők és aránya, évesek év közötti nyilvántartott álláskeresők (fő) lakónépesség (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,6% 43 16,9% 77 15,2% ,6% 47 23,3% 87 17,5% ,2% 49 19,9% 92 19,1% ,7% 36 14,6% 77 16,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 10

11 számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők összesen fő éves és fiatalabb fő % 3,9% 2,3% 5,4% 3,9% év fő % 10,4% 8,0% 10,9% 14,3% év fő % 14,3% 9,2% 14,1% 7,8% év fő % 11,7% 16,1% 15,2% 19,5% év fő % 11,7% 14,9% 8,7% 9,1% év fő % 13,0% 9,2% 8,7% 5,2% év fő % 20,8% 24,1% 23,9% 18,2% év fő % 6,5% 10,3% 7,6% 13,0% év fő % 7,8% 5,7% 4,3% 9,1% 61 év felett fő % 0,0% 0,0% 1,1% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,8% 60,5% 61,0% ,5% 55,3% 58,6% ,1% 53,1% 58,7% ,2% 36,1% 44,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 11

12 számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők és a éves népesség évesek Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,5% 3 5,2% 7 6,7% ,0% 2 3,3% 5 4,8% ,0% 7 12,5% 9 9,4% ,5% 4 7,4% 8 8,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2001-ben a 15 éves és idősebb lakosság összesen 747 fő. Közülük a 15-x éves legalább általános iskolát végzettek 572 fő, míg az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 175 fő, vagyis 23%-a a 15 éves és idősebb lakosságnak. Ez az arány igen magasnak mondható. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező nők és férfiak arányát tekintve a nők több mint kétszer annyian vannak, mint a férfiak. Alacsony iskolázottságuknál fogva így sokkal nehezebben találnak munkát. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlását nézve 2008-tól átlagosan az álláskeresők 49%-a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségű, 40%-nak van általános iskolai, illetve 11%- nak 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettsége. Ezek az adatok tendenciájukat nézve 2008 óta stagnálnak. Amint látjuk magas a százalékos arányuk azoknak a lakosoknak, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A 8 általánosnál magasabb iskolai végzettségűeknél akadályként merülhet fel, hogy olyan végzettséggel rendelkeznek, amivel nem tudnak elhelyezkedni. Bár az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők alacsony, ez a csoport folyamatos problémát jelent a foglalkoztatás terén, hiszen nagyrészt csak alkalmi munkákat tudnak vállalni, így a nyugdíjuk is alacsony lesz. A és a os táblázatban jól megfigyelhető volt, hogy a településen több olyan lakos él, akik 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek, illetve a nyilvántartott álláskeresők között is találunk olyanokat, akik csak általános iskolai végzettséggel vagy éppen azzal sem rendelkeznek. A települési önkormányzat feladatának tekinti az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező foglalkoztatási csoportok munkaerő-piaci helyzetének javítását, mellérendelve a munkaerőpiaci-szolgáltatást nyújtó szereplőket és a felnőttképzést biztosító oktatási intézményeket. Jelen állás szerint a felnőttképzéssel kapcsolatos adatok nem relevánsak, mivel a települési önkormányzat saját forrásaiból e feladatot felvállalni ez ideáig nem tudta. Természetesen az önkormányzat az erre való igény előzetes felmérését követően tud lépéseket tenni. 12

13 számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x lakosság általános iskolát év évesek összesen végzettek összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,4% ,8% 58 17,0% 2011 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,1% 32 41,6% 38 49,4% ,3% 31 35,6% 47 54,0% ,0% 38 41,3% 43 46,7% ,7% 32 41,6% 36 46,8% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők fő Fő % Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) 13

14 számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) A települési önkormányzat a törvény adta lehetőségek alapján vállalja fel a közfoglalkoztatás koordinálását, alkalmazva a szociálisan hátrányos helyzetben élő helyi lakosok egy részét. Ez alapján az elmúlt éveket tekintve 2011-ben 41 ember, 2012-ben pedig 24 ember dolgozott a közmunkaprogramban. Ebből 2011-ben 32, 2012-ben pedig 21 ember volt foglalkoztatva a START közmunkaprogram keretében. A településen élő lakosok foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyeinek növelése érdekében a helyi önkormányzat körülményeihez képest maximálisan megteremtette a közlekedési infrastrukturális lehetőségeket együttműködve az e területen működő szolgáltatókkal. Az itt élő lakosság mobilitási lehetőségeit mindenki számára elérhető tömegközlekedési eszközök biztosítják. A munkaerő-piaci programokhoz való hozzáférést július 1-ig a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége biztosította július 1. napjával az illetékes hatóság a Pétervásárai Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége. A foglalkoztatási nehézségekkel küzdő célcsoportok részére e szolgáltató szervezet adott és ad felnőttképzési, oktatási, munkaerő-piaci lehetőségeket. A települési önkormányzat célja mindazon vállalkozások, beruházások támogatása, melyek elsősorban az idegenforgalom területét lefedve valósítanak meg munkaerő-piaci programokat, ezzel segítve az itt élő lakosság elhelyezkedési lehetőségeit. A közfoglalkoztatást biztosító települési önkormányzat szem előtt tartja a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság foglalkoztatását, munkaerő-piaci helyzetének javítását. A foglalkoztatás területén hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos adatokkal nem rendelkezünk, adott esetben az e területen felmerülő problémákat kivizsgáljuk, továbbítjuk a megfelelő szervek felé. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A év közötti lakónépesség közül az álláskeresési segélyben részesülők alacsony, 2008-tól 2011-ig mindössze 1-2,2%-át teszik ki az aktív korú lakónépességnek. Az álláskeresők számához viszonyítva ez 2008-tól 6-13%-ot jelent. 14

15 számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők év közötti segélyben segélyben év lakónépesség részesülők fő részesülők % ,2% ,2% ,1% ,0% 2012 n.a. 1 n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékra jogosultak már valamivel magasabb, százalékos arányuk azonban itt is alacsony, 10-16% között mozog. A jogosultsági kör szűkülését elsősorban a támogatási rendszer megváltozása okozhatja számú táblázat - Járadékra jogosultak év nyilvántartott álláskeresők álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,6% ,5% ,3% ,4% 2012 n.a. 5 n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Rendszeres szociális segélyben az elmúlt éveket tekintve átlagosan a évesek 7%-a részesült óta a regisztrált munkanélküliek közel 40%-a részesül foglalkoztatást helyettesítő támogatásban. A településen 2012-ben 4 olyan lakos volt, aki 30 nap munkaviszonyt nem tudott igazolni és így az FHT jogosultságtól elesett. Nincsenek olyan személyek, akiktől önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást. 15

16 számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek rendszeres Foglalkoztatást helyettesítő szociális támogatás (álláskeresési segélyben támogatás) év részesülők fő évesek %- ában fő munkanélküliek %-ában Azoknak a, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást ,30% 36 47% % 29 33% ,60% 31 34% ,70% 35 45% n.a. 32 n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adatgyűjtés 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A településen található lakásállományok összességében stagnál, 2008-tól 2011-ig csak minimális változások láthatóak ben számuk 459. Ezek között nem található olyan lakás, amely elégtelen lakhatási körülményeket biztosítana. Az önkormányzat 2 db bérlakás tulajdonosa, melyekből jelenleg egyben laknak, a másik jelentős felújításra szorul. Bodony Község Önkormányzata szociális lakással nem rendelkezik, ugyanakkor használatukra, használatba vételükre lenne igény, miután a településen több mélyszegénységben élő lakos nem rendelkezik megfelelő lakhatási körülményekkel. Az önkormányzatnak erre a célra lakások megvásárlására és építésére jelenleg anyagi forrása nincs. A településen egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nem található. Évről évre nő azok, akik igénybe veszik, és információval rendelkeznek a lakásfenntartási támogatásról óta nincs olyan lakos, aki adósságcsökkentési támogatásban részesült volna. A lakosság adósságkezelési problémáiról adattal nem rendelkezünk. Valószínűsíthetően az országos tendenciának megfelelő adósságállomány mutatható ki. 16

17 számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállo mány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülmények et biztosító lakások egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülmény eket biztosító lakások Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek adósságcsökkentési támogatásban részesülők Forrás: TeIR, KSH Tstar 17

18 Bodony kizárólag közúton elérhető település. Közműellátását tekintve minden közmű megépült. A központi belterületen van vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna, villamos energia, vezetékes gáz és távközlési szolgáltatás. A lakosság mobilitási lehetőségeit segítik a térségben működő közlekedési társaságok. Ettől függetlenül az itt élők problémaként sorolják a további szolgáltatások, valamint az utcák, közterek kiépítettségének hiányát, és a település közlekedési nehézségeit. A Bodony Mátraballa összekötőút megépítését szinte mindenki támogatja, sokan a közlekedési gondok egyik megoldását látják abban, hogy a település könnyebben elérhetővé válik a megyeszékhely irányába. Ezen felül az önkormányzat, illetve a lakosok többsége fejlesztési célként az útépítést, járdaépítést, árokjavítást jelöli meg, valamint a település legtöbb utcájában látják a közterületek elhanyagoltságát, nagy az igény a rendezett fásított utcafelületek kialakítására. Külterületen 3 db magántulajdonban lévő lakó ingatlan található. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Bodony község viszonylatában telepi jelleget mutató terület nem található. A szociális hátrányokkal küzdő lakosság szórt jelleget mutat a településen belül. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A községben az alapellátást nyújtó szolgáltatás részeként háziorvosi rendelő és védőnői szolgálat működik. A szomszédos Parád településen további szolgáltatások érhetőek el, pl. fogorvosi rendelő, valamint magán gyermekorvosi rendelő, fogtechnikai labor és gyógyszertár Az egészségügyi ellátást tovább erősíti a Parádfürdői Állami Kórház. A gyógy intézmény a fekvőbeteg ellátás mellett, a szakorvosi ellátás bizonyos területeinek igénybevételét is lehetővé teszi a mikrotérség lakói számára (pl. röntgen, labor, fizikoterápia, gasztroenterológia, belgyógyászat, nőgyógyászat, reumatológia, ultrahang, urológia, mozgásszervi rehabilitáció). A felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok településünkön 2008 óta változatlanul 1. Községünkben nincs külön felnőttek és gyermekek részére szervezett szolgáltatás. A gyermekek ellátását is a felnőtt házi orvos végzi számú táblázat Orvosi ellátás év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok Forrás: TeIR, KSH Tstar A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 2008-tól 2009-ig minimálisan megnövekedett, majd 2010-re ismét lecsökkent. Az állandó népesség számához viszonyítva ez az állapot 2008-tól 2011-ig összességében stagnál ben az állandó lakosság 5%-a rendelkezett közgyógyellátási igazolvánnyal, ami alacsonynak mondható. Feltételezhető, hogy a lakosság egy része az igénybevétellel kapcsolatosan nem rendelkezik részletes információról. Az ápolási díjban részesítettek szintén alacsony. 18

19 számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők Forrás: TeIR, KSH Tstar számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek ápolási díjban részesítettek év Forrás: TeIR, KSH Tstar A prevenciós feladatok ellátása első körben a védőnői, illetve a háziorvosi hálózat feladatkörébe tartozik. A törvényben előírt kötelező feladatok közül a 0-14 éves korú gyermekek, illetve a felnőttek rendszeres szűrővizsgálata tartozik tevékenységük közé. A kora gyermekkori kötelező szűrésekkel a szakemberek segítik a testi, mentális problémák felismerését, adott esetben a fejlesztő és rehabilitációs lehetőségekhez való hozzáférést. Ezen szolgáltatások elsősorban a megyeszékhelyen vehetők igénybe. A közétkeztetést a szomszédos Parád településen működő központi konyháról tudjuk biztosítani. Az óvodai, iskolai, munkahelyi, valamint szociális étkeztetés keretében kb. 400 fő ellátására van lehetőség, így a konyha igény szerint Bodony község lakosai számára is biztosít étkezési lehetőséget. A szolgáltatás biztosítása során figyelmet fordítanak az egészséges táplálkozás szempontjaira. Az étel szállítását Parád Nagyközség Önkormányzata egy ételszállításra rendszeresített ÁNTSZ engedéllyel rendelkező gépjárművel oldja meg. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat elsősorban az általános iskola és az óvoda igyekszik megvalósítani. A Parádon működő Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér további ezzel kapcsolatos programokat (pl. egészségneveléssel kapcsolatos előadások) és sportolási lehetőségeket biztosít nem csak Parád, hanem Bodony lakosainak számára is (pl. etka-jóga, aerobic, step aerobic, röplabda sportszakkör, kerékpártúrák, sportnapok.) 19

20 További személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatást az ARANYKAPU Kistérségi Humán Szolgáltató Központ biztosít. Ennek keretén belül a településen működik gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtó szolgálat, jelzőrendszeres házi segítségnyújtó szolgálat, illetve támogató szolgálat. Ezen felül az Önkormányzatnál további szolgáltatásként a szociális étkeztetést vehetik igénybe a lakosok. Az igénybevevők 2009 óta csökkenő tendenciát mutat. E szolgáltatások területén hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos adatokkal nem rendelkezünk. A jövőben felmerülő esetek kivizsgálásra kerülnek. A települési önkormányzat hátránykompenzáló juttatást biztosít az arra rászoruló lakosok számára: gyermekek részére tankönyvtámogatás, ingyenes tízórai; családok részére tüzifa támogatás, vetőburgonya osztás. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A közösségi élet meghatározó színterei Bodony községben a volt óvoda épülete, a Római Katolikus templom, valamint Bodony különböző közterületei (pl. volt Művelődési Ház előtti tér, Panoráma kilátó), amelyek több évtizede adnak helyet különböző rendezvényeinknek. A minden évben megtartott nemzeti ünnepeinken, jeles ünnepnapjainkon kívül a községben kevés a programlehetőség. Az itt élők közös összefogással szoktak rendezni táncház esteket, muzsikus esteket saját szórakoztatásukra. A Művelődési Ház 2010-ben zárt be. Az Önkormányzatnak nem volt, s jelenleg sincs elég anyagi forrása az épület fenntartására. Rendezvényeink alkalmával a településünkön élő fiatalok és idősek közös szereplésekkel készülnek, így megmutatva a hagyományok ápolásának és a közösség építésének fontosságát, hiszen a hagyományok, a szokások - amelyek az élet minden területére kiterjednek - tartják fenn az adott közösséget. A Parádon működő Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér 10 szolgáltatástípusán belül (pl. közművelődési programok; ifjúsági közösségi programok; egészségfejlesztési programok; közösségfejlesztési folyamatok generálása; lakosság, vállalkozások információhoz való hozzájutásának elősegítése, stb.) különböző programtípusok (pl. előadás, tanfolyam, tréning, klubfoglalkozás, stb.) közül választhatnak a lakosok, saját érdeklődési körüknek megfelelően. Minden korosztály megtalálhatja a számára legmegfelelőbb programot. Itt problémaként merül fel a két település közötti közlekedési nehézségek (pl. helyközi menetrendszerinti buszjáratok alacsony, sok idős ember nem rendelkezik személygépkocsival). Ennek megoldására a jövőben kívánunk lépéseket tenni. Bodony az időnkénti nehézségek ellenére egy összetartó közösség. Etnikai konfliktusok nem tapasztalhatóak. A helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai láthatóak a beteg gyermekek részére időszakonként megszervezett kupak- és műanyag palackok gyűjtésénél, vagy épp a helyi plébános által kihirdetett adománygyűjtéseknél, különböző károsultak javára. A bajba jutott, támogatásra szoruló lakosok részére több alkalommal szerveztünk jótékonysági műsorokat. A gyűjtésekben és azok szervezésében a falu lakosai aktívan részt vesznek. 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Településünkön Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik. Célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenységük elsősorban a roma gyermekek támogatásában nyilvánul meg. A települési önkormányzattal folyamatos kapcsolatot tartanak fenn. 20

21 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák Foglalkoztatással kapcsolatos problémák, tartós munkanélküliség. Alacsony iskolázottság. Szakképzetlenség. Közösségi szintű eszközök hiánya. Lakhatási körülményekkel kapcsolatos problémák Közlekedési nehézségek Utcák, közterek kiépítettségének hiánya Közösségi-, szabadidős programok alacsony fejlesztési lehetőségek Munkanélküliek számának csökkentése, munkahely teremtő beruházás. Felzárkóztató képzések megszervezése, indítása a településen, aluliskolázottak beiskolázása a munkaügyi központ bevonásával. Szakképzések megszervezése, indítása, a munkaügyi központ bevonásával. Eszközbeszerzés, technikai fejlesztés pályázat útján. Lakhatási körülmények javítása; szociális lakás építése, vásárlása. Útépítés, járdaépítés, árokjavítás, rendezett fásított utcafelületek kialakítása Közösségi élet szervezése a lakosság bevonásával 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Településünkön a 2012-es adatok szerint a 18 év alatti gyermekek 134 fő. Ez az állandó népesség 17%-át jelenti. A további demográfiai adatok (pl. életkori megoszlás) a Település bemutatása részben már ismertetésre kerültek. Községünkben az alacsony gyermekszám miatt általános iskola és óvoda nincs. Az óvoda 2010 szeptemberétől szűnt meg. A bodonyi gyermekek a parádi Bendegúz Óvodába, illetve a szintén Parádon működő Fáy András Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolába járnak, melybe a gyermekek több környező településről (Bodony, Parádsasvár, Recsk) is bejárnak. A bejárást az alsó tagozatos és az óvodás gyermekek esetében Parád Nagyközség Önkormányzatának 20 személyes kisbuszával oldjuk meg. A felső tagozatos gyermekek az Agria Volán Zrt. Bodony-Parád helyközi menetrendszerinti járatával juthatnak el az iskoláig. A tanulók bérletének árát az intézményfenntartó finanszírozza. A 2012/2013-as tanévben a 220 általános iskolás tanuló közül 50 gyermek volt bodonyi. Az alsó tagozatos gyermekek délutáni foglalkozása 4 csoportos napköziben történik. Az alapfokú művészetoktatás keretein belül művészeti képzés, zene- és tánctanítás folyik. A Parád, Bodony és Parádsasvár települések gyermekei számára rendelkezésre álló Bendegúz Óvoda, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 110 férőhelyes, hosszabb ideje 3 csoportosként funkcionál, azonban szeptember 1-től már 4 csoport indul. Az intézmény Parád, Bodony, Parádsasvár önkormányzatai között létrejött feladatellátási szerződés keretein belül működik, Parád gesztorságával. A veszélyeztetett kiskorú gyermekek a településen 2008 és 2012 között növekvő tendenciát mutat ben a 18 év alatti gyermekek 28%-a volt veszélyeztetett, ami igen magasnak mondható. A védelembe vett 18 év alattiak 2011-ig bezárólag 0 volt, 2012-ben 1 gyermek lett védelembe véve, az ő esetében év végére sikerült megszűntetni a védelembe helyezést. 21

22 számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek év védelembe vett 18 év alattiak Megszűntetett esetek a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek Forrás: TeIR, KSH Tstar, helyi adatgyűjtés A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek 2008 óta csökkenő tendenciát mutat, hiszen a 2008-as adathoz képest 2011-re számuk a felére csökkent ben a településen élő 18 év alatti gyermekek 36%-a részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Ebből a tartósan beteg, fogyatékos gyermekek 0. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesítettek 2008 és 2011 között szintén 0. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 2008-tól 2011-ig nem részesült senki számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek Ebből Ebből Rendszeres Kiegészítő Rendkívüli tartósan tartósan gyermekvédelmi gyermekvédelmi gyermekvédelmi beteg beteg év kedvezményben kedvezményben kedvezményben fogyatékos fogyatékos részesítettek részesítettek részesítettek gyermekek gyermekek Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés Gyermekek jogán járó helyi juttatásban részesülők 0. 22

23 Az ingyenes étkezésben részesülő iskolások 2009-től 2011-ig növekvő tendenciát mutat ban a bodonyi tanulók 72%-a étkezett térítésmentesen. Az óvodai étkezésben ingyenesen részesülő gyermekek 2010 óta minimálisan csökkent. Nem rendelkezünk pontos adattal, az 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak számáról évfolyamon. A helyi általános iskola adatai szerint 2011-ben 1, 2012-ben 3, 2013-ban pedig 4 gyermek részesült 50%-os kedvezményben 1-8. évfolyamon. Változó a az óvodáztatási támogatásban részesített gyermekeknek től 2012-ig átlagosan 9 gyermek kapott támogatást számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők év Ingyenes étkezésben résztvevők óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők Óvodáztatási támogatásban részesülők Nyári étkeztetésben részesülők n.a. n.a. n.a. 10 n.a n.a. n.a. 5 n.a n.a n.a n.a. 9 n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok, helyi adatgyűjtés A magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek számáról pontos adattal nem rendelkezünk. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Bodony község viszonylatában telepi jelleget mutató terület nem található. A szociális hátrányokkal küzdő lakosság a gyermekek esetében is szórt jelleget mutat a településen belül. 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése Parádon a védőnői körzet évtől kibővült, így Bodony és Parádsasvár település is a körzet részévé vált, amely intézményfenntartó társulás keretei között működik 1 fő védőnővel. A védőnő finanszírozását a három település közösen végzi. A 3 községben 2008-ban összesen 394, 2009-ben 386, 2010-ben 391, ben éves gyermek jutott a védőnőre. A kimondottan Bodony községre vonatkozó adatok, vagyis az egy védőnőre jutó gyermekek az alábbi táblázatban látható és 2009 között csökkenés figyelhető meg, ezt követően újból megnövekedett, majd ismét lecsökkent az egy védőnőre jutó gyermekek. Ezzel egyidejűleg a 0-3 éves gyermekek folyamatosan csökkent ban 30, 2009-ben 26, 2010-ben 25, 2011-ben pedig éves gyermek volt összesen. Nagyobb számban vannak tehát az 23

24 általános iskolások, illetve az óvodások. A védőnő feladatellátási kötelezettsége mind a három településre kiterjed, a személyi feltételek hozzárendelésével a szakmai feladatok elvégzése könnyebbé válhatna számú táblázat Védőnői álláshelyek év védőnői álláshelyek Egy védőnőre jutó gyermekek Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Amint az már látható volt a es táblázatban, községünkben nincs külön felnőttek és gyermekek részére szervezett szolgáltatás. A gyermekek ellátását a felnőtt házi orvos végzi. A felnőtt házi orvos által ellátott esetek a felnőttek és gyermekek ellátást foglalja magában és 2010 között nagymértékű növekedés figyelhető meg, majd 2011-ben csökkenés látható számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői Betöltetlen Felnőtt házi Háziorvos Gyermekorvos felnőtt orvos által által ellátott által ellátott év háziorvosi ellátott személyek gyerekek praxis/ok gyerekek n.a n.a n.a n.a Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A prevenciós feladatok ellátása első körben a védőnő, illetve a háziorvos feladatkörébe tartozik. A törvényben előírt kötelező feladatok közül egyik fő tevékenységük a 0-14 éves korú gyermekek rendszeres szűrővizsgálata. A fogyatékkal élő gyermekek részére az ARANYKAPU Kistérségi Humán Szolgáltató Központ támogató szolgálata nyújt további szociális szolgáltatást. A 0-7 éves korúak kötelező szűréseivel a szakemberek segítik a testi, mentális problémák felismerését, adott esetben a fejlesztő és rehabilitációs lehetőségekhez való hozzáférést. Ezen szolgáltatások elsősorban a megyeszékhelyen vehetők igénybe. 24

25 Községünkben bölcsőde és családi napközi nem működik, ennek létrehozására lakossági igény nem merült fel, így a as, illetve a es számú táblázat adatai településünkre nem relevánsak számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek év bölcsődék bölcsődébe beírt gyermekek Szociális szempontból felvett gyerekek (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek Forrás: TeIR, KSH Tstar számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek év családi napköziben engedélyezett férőhelyek családi napköziben a térítésmentes férőhelyek Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi A gyermekekkel kapcsolatos beavatkozásokat az ARANYKAPU Kistérségi Humán Szolgáltató Központ gyermekjóléti és családsegítő szolgálatának munkatársai végzik. A gyermekjóléti szolgálat keretében családgondozást végeznek a családban jelentkező működési zavarok megoldása érdekében. A gyermekjóléti szolgálat munkája a jelzőrendszerre épül. A családgondozó a kapcsolatfelvételt követően dönt arról, hogy alapellátás keretében gondozza a továbbiakban a családot, vagy szükséges a hatóság bevonása a veszélyeztetettség mielőbbi megszüntetése érdekében védelembe vétel keretében. A szolgálat működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. Az együttműködés elvére 25