Sertéstartó és tenyésztő (valamint a kapcsolódó termékfeldolgozás hús, bőr) Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 (valamint a kapcsolódó termékfeldolgozás hús, bőr) Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: KOCSIS PÁL, ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, ALFÖLDI GARABONCIÁS KFT. A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Az én falkám olyan falka, ondolálva van a farka. Orrukban csak magyar mód csillog egy kis aranydrót. Van egy pösze kis malacom, fővárosi grófkisasszony. Sóhajtott is egy ízbe, nézi magát a vízbe. (József Attila: A kanász, részlet) Az állatok háziasítása, étkezési, ruházkodási céllal történő tartása több tízezer évre nyúlik vissza, az emberiség fejlődéstörténetének fontos állomását jelenti. Magyarország évszázadokra visszamenőleg állattartó nagyhatalomnak minősült Európában. A Kárpát-medencében őshonos sertés csak a múlt század közepétől vált meghatározó fontosságú haszonállattá. A 20. században a sertéstenyésztés fokozatosan fejlődött, és az állattenyésztés legfontosabb ágazatává vált. Részesedése az állattenyésztés bruttó termeléséből az 1980-as években megközelítette a 40%-ot. (A hús, illetve a zsiradék iránti növekvő igényt a többet ellő, viszonylag rövid idő alatt jelentős mennyiségű húst és zsírt előállító sertéssel lehetett biztosítani.) A szarvasmarhánál rövidebb tenyésztési idejénél fogva a sertésállomány gyorsan igazodik a piaci feltételek változásához. A sertéshús viszonylag olcsó ára miatt a világ számos térségében a húsfogyasztásból mind nagyobb részarányt foglal el. A sertések közel felét a mezőgazdaság nagyüzembe szervezése után is a magángazdaságok (háztáji-, kisegítő- és egyéni gazdaságok) tartották, ugyanakkor fellendült a húsipart kiszolgáló nagyüzemi sertéstenyésztés is. A nagyüzemekben a korábbiaknál jobb hússzerkezetű, és rövidebb hizlalási időt igénylő, de mind a takarmányozásra, mind a tartási körülményekre jóval A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK igényesebb hibridsertések terjedtek el ben arányuk még nem érte el a 20%-ot, 1991-ben pedig az állománynak már több mint a fele hibridsertés volt. A rendszerváltás után az ipari méretű tenyésztőtelepek tovább üzemeltek, csak a tulajdonosi szerkezetükben következett be változás, az üzemeltetők többségükben gazdasági társaságok vagy magángazdaságok, sokszor saját feldolgozó kapacitással. Az utóbbi években jelentősen romlottak a sertéstartás gazdaságossági mutatói, ezért a sertésállomány fokozatosan csökken, mind a nagyüzemi, mind a háztáji sertéstartás esetében. Az Európai Uniós csatlakozás újabb kihívásokat állított az ágazat elé, hiszen egyrészt piacot nyitott a hazai áruknak, másrészt új egészségügyi, termelési és nem utolsósorban versenypiaci feltételeket támasztott. A gazdák egy része visszatért az őshonos elsősorban mangalica fajták tenyésztéséhez, melyek zsírja egészségesebb, és így a belőle készült hústermékeket szívesebben fogyasztják mind a hazai, mind a nemzetközi piacokon, más gazdaságok feladták a küzdelmet és bezártak. Az állattenyésztési ágazatok a mai napig küzdenek ezekkel a kihívásokkal, ugyanakkor egyre több gazdaság ér el sikereket termékeivel nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is. Ahogy sok más szakmában, itt is a siker egyik legfontosabb záloga a hozzáértő, szakképzett munkaerő. A sertéstenyésztő szakma a mezőgazdasági szakmacsoportba ezen belül az állattenyésztő szakmák csoportjába tartozik. A sertéstenyésztő különböző nagyságú gazdaságokban foglalkozik a sertések tartásával, tenyésztésével, valamint a kapcsolódó elsődleges termékfeldolgozással (hús, bőr). Munkájának egy része egyszerű, szakképzettséget nem igénylő feladat (pl. ólak takarítása). Ahhoz azonban, hogy korszerű technikával üzemelő, EUelőírásoknak megfelelő tartási, egészségügyi körülmények között nevelkedő A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK állatokból minőségi termékek vagy feldolgozóipari alapanyagok kerüljenek előállításra, szükség van a képzett, modern technológiákat ismerő és alkalmazó munkaerőre. Melyek a jellemző tevékenységek, feladatok ebben a szakmában? A munka - a tenyésztett állatok fajtájától is függően sokrétű és változatos. Természetesen magában foglalja a szokványos sertéstartási feladatokat (pl. az etetők és itatók feltöltését, a trágya elhordását), de a szakképzett sertéstenyésztők ennél lényegesen szerteágazóbb feladatokat végeznek. A sertéstenyésztő: Takarmányozási feladatokat lát el: részt vesz a takarmány beszerzésében; takarmányt termel (vet, arat); takarmányt szállít, tárol, tartósít; előkészíti az etetést, itatást, ennek során pl. meggyőződik a takarmány minőségéről; adagolt etetésnél meghatározza a takarmány mennyiségét; kezeli a takarmányozás gépeit; naponta többször megeteti és megitatja az állatokat (kézzel vagy etető/itató berendezéssel). Állategészségügyi feladatokat lát el: figyelemmel kíséri az állat viselkedését, egészségi állapotát - eközben életjelenségeket figyel, klinikai alapértékeket mér (pl. tömeg, testhőmérséklet); szükség szerint elkülöníti a beteg állatot; A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK értesíti az állatorvost, szükség esetén (pl. járvány) teljesíti bejelentési kötelezettségét (pl. értesíti a körzeti állategészségügyi szolgálatot, ÁNTSZ-t); kezeli, illetve kezelteti a beteg állatot vagy részt vesz a terápiás beavatkozásokban: o elsősegélyt nyújt az állatnak, o segédkezik az állatorvosi kezeléskor, o ismeri a gyakrabban használt gyógyszereket és alkalmazásuk módját, o előkészíti a kezeléshez szükséges gyógyszereket és eszközöket, o beadja a gyógyszereket az állatorvos utasítása szerint, o utasítás szerint elvégzi az egyes tömeges kezeléseket (pl. oltás); betartja a járványvédelmi előírásokat, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényt, a vegyszerekre, gyógyszerekre és mérgező anyagokra vonatkozó előírásokat. Napi állattartási feladatokat lát el: neveli, hizlalja a sertést; levágja az állat körmét, agyarát; ivartalanít, elvégzi a farok kurtítását; az állatok egészségének megőrzése érdekében rendszeresen takarít, fertőtlenít, sterilez; kitrágyázást, almozást végez, ehhez kapcsolódó gépeket kezel; trágyát kezel; állatot jelöl, mérlegel; füröszti az állatokat; az épületeket, építményeket karbantartja. A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Szaporítási és a növendékállatokhoz kapcsolódó gondozási feladatokat lát el: kiválogatja a tenyésztésre alkalmas állatokat (tenyészkan, ivarzó koca); felkészíti az állatokat a pároztatási időszakra; megtermékenyítési tervet készít és hajt végre; elvégzi a pároztatást vagy mesterséges megtermékenyítést; ellés előtt álló kocákat a fiaztatóba telepíti; elhelyezi, megjelöli az újszülött állatot, gondoskodik a számára megfelelő körülményekről; növendékállatot gondoz, etet, mér. Részt vesz az értékesítésre szánt állomány ill. alapanyagok előkészítésében: neveli és hizlalja a sertéseket; részt vesz az állatok vágásában, vágóállatok húsipari értékesítésre történő előkészítésében; értékesítésre szánt élőállatot (pl. növendék vagy tenyészállat) válogat, osztályoz; elvégzi az értékesítéshez kapcsolódó szállítási, átadási és adminisztrációs feladatokat. Mindezek mellett a szakmailag felkészült, szakképzett sertéstenyésztő különböző gazdasági és adminisztrációs feladatokat is ellát, többek között: nyilvántartást (pl. egészségügyi nyilvántartás, tenyészkönyv) vezet, bizonylatokat állít ki (pl. szállítólevél); üzleti levelezést folytat, jelentéseket, kimutatásokat készít, adatszolgáltatást végez; beszerzi a szükséges (pl. állategészségügyi) engedélyeket; tervet, pályázatot készít, támogatást igényel; A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK gyűjti a gazdálkodással kapcsolatos információkat, gazdasági számításokat végez; állatot, takarmányt, anyagokat, gyógyszert rendel. Sőt különösen kisebb gazdaságokban munkájához tartozik az állattartási gépek, berendezések karbantartása, az eszközök, kéziszerszámok javítása, az állatok szállítása is. Nagyobb gazdaságok esetén pedig különféle gépeket és berendezéseket kezel. A munka során használatos gépek, berendezések, eszközök: A modern technikákkal végzett állattenyésztés során a sertéstenyésztő a következő berendezéseket használja: takarmánykiosztó berendezés, trágyakihordó, klímaberendezés, automatikus etetők, itatók, erőgépek, munkagépek, takarmánykeverő-, daráló berendezések, különböző környezetvédelmi berendezések, itatóvályúk, vákuumos önitatók, vízhálózatra kapcsolt itatók, rakodógépek, trágyaszánok, mosó- és fertőtlenítő berendezések, kaszáló-, rendfelszedő-, bálázógép és szecskavágó gép (a takarmánybetakarításhoz), fűtő-, szellőztető-, páratartalom-szabályozó berendezések. A-6

11 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Ezek mellett a sertéstenyésztő használ olyan hagyományos eszközöket is munkája során, mint a tetoválófogó (jelöléshez), a farokcsipesz, vagy akár az egyszerű lapát és gereblye. A felkészült szakmunkás munkája során számítógépet és irodai programokat használ. Munkahely, munkakörnyezet A hatékonyan működő korszerű nagyüzemi sertéstartás valószínűleg megéri a ráfordítást, erről árulkodik, hogy a leggazdagabb magyar évi 54 ezer sertés nevelésére képes telep fejlesztését tervezi. Az általa birtokolt cégcsoport évi 500 ezer sertést vág, ezt néhány év alatt szeretnék megduplázni. A telepek nem csak a saját húsipari cég alapanyagigényét biztosítják, maga a korszerű technológia is piacképes termék. (forrás: A munkahely rendkívül változatos lehet, a legkorszerűbb, zárt, szabályozott levegőjű csarnoktól a hagyományos ólakban történő tartásig minden előfordulhat. A munkahét hét napból áll, mivel az állatokat a hétvégén is el kell látni. A munka a munkakörnek megfelelően a meghatározott épülethez és részben szabad területhez kötött, de ezen belül szabad mozgást tesz lehetővé. A különböző értékesítési, szállítási, beszerzési feladatok egy részét a szakmunkás telepen kívül (pl. takarmányszállítónál, feldolgozóüzemben, átvevőnél stb.) végzi. Adminisztratív feladatai egy részét a sertéstenyésztő végezheti irodában is, a takarmánytermelés ugyanakkor teljes egészében szabadban végzett tevékenység. A-7

12 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A sertéstenyésztő dolgozhat: növendéknevelő telepen, tenyész- és szaporítótelepen, árutermelő telepen. Kapcsolatok A munka egyéni vagy kiscsoportos jellegű. A sertéstenyésztő munkája során leginkább a következő személyekkel kerülhet kapcsolatba: kisegítők, tanulók munkatársak üzem- vagy telepvezető tulajdonos gazda szállítók, felvásárlók, vevők állatorvos, állategészségügyi hatóságok A-8

13 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

14 KÖVETELMÉNYEK Fizikai igénybevétel A sertéstenyésztő munkája közepesen megterhelő, ill. a kevésbé gépesített üzemekben nagyon megterhelő testi munka is lehet. Gyakori a szabadtéri munkavégzés, a tevékenység így az időjárási viszonyoktól függő (nedvesség, huzat, forróság, hideg). Ezenkívül az ól (csarnok) és a szabad levegő között nagy hőmérsékletváltozásnak lehet kitéve a szakmunkás. A szakmára a sok állás és járás jellemző, gyakran egyenetlen talajon. A sertéstartó egész nap talpon van, és gyakran kell hajlott, térdelő testhelyzetben dolgoznia. Általános a hajnali munkakezdés és a késő délutáni munkazárás, ill. gyakori a hétvégi és ünnepnapi ügyelet. Környezeti ártalmak Balesetveszélyt jelent az állatok esetleges harapása, rúgása. Említést érdemelnek még a kéziszerszámok helytelen használatából eredő kézsérülések. A környezet nedves és piszkos, valamint a takarmány és az állati szőrök miatt a munkások sok port és allergén anyagot lélegeznek be. A munka sok esetben mesterséges megvilágítású csarnokban (ólban) végzendő. A bőrt és a légutakat irritáló fertőtlenítőszerek és takarmányadalékok allergiás megbetegedéseket okozhatnak. A szakmára jellemzőek az erős szagok és zajok. B-1

15 KÖVETELMÉNYEK Egészségügyi követelmények Egészségi kizáró okok: gyenge fejlettség és izomerő a végtagoknak azok a helyre nem hozható rendellenességei, amelyek a munkavégzést akadályozzák súlyosabb szívbetegségek krónikus légúti betegségek súlyos bőrbetegségek A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas nem görnyedhet, térdelhet, guggolhat, hajolhat karok, kezek, ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők: tartós állómunkát nem végezhet allergizáló anyagokkal munkát nem végezhet egyes vegyi anyagokkal munkát nem végezhet több műszakos munkarendben munkát nem végezhet B-2

16 KÖVETELMÉNYEK Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők szabadban munkát nem végezhet Kedvező tulajdonságok, kompetenciák Ez a foglalkozás, szakma olyan személyiségvonásokat igényel, amelyekben benne foglaltatik a természet, az állatok szeretete, a gondoskodásra való hajlandóság. Biztos kézzel, nyugodtan, fegyelmezetten, felelősségteljesen és lelkiismeretesen kell dolgozni - ez a gondoskodás, tartás fő alapszabálya. Egy másik alapszabály a pontosság és rendszeretet, hiszen a hanyagság az állatok megbetegedését, elhullását is okozhatja. Fontos a jó megfigyelő- és a gyors helyzetfelismerő képesség a beteg állatok mielőbbi kiszűréséhez. Az állatok mozgása néha kiszámíthatatlan, ezért fontos a gyors reagálóképesség. A nagyobb gazdaságokban a nehéz fizikai munkát már nagyrészt gépek végzik. Ezek kezelése és karbantartása technikai érzéket követel. A szentimentális állatszeretet az állatok leölése idején nem előnyös. A szakma sikeres gyakorlását a következő szakmai és személyes kompetenciák megléte biztosíthatja. Szakmai készségek: elemi szintű számítógép-használat köznyelvi beszédkészség olvasott szakmai szöveg megértése szakmai szöveg megértése hallás után beszédkészség szakmai nyelven B-3

17 KÖVETELMÉNYEK elemi számolási készség mennyiségérzék Személyes kompetenciák: megbízhatóság felelősségtudat elhivatottság, elkötelezettség döntésképesség erős fizikum állóképesség tűrőképesség kézügyesség kapcsolatteremtő és kapcsolatfenntartó készség áttekintőképesség tisztaság, rend iránti igény A szakma tanulása, megfelelő végzése szempontjából fontos tantárgyak: biológia kémia matematika technika Érdeklődési kör: A szakemberek szerint a sertéstenyésztő foglalkozásához az alábbi három érdeklődési kör a legfontosabb: szabadban végzett munka szeretete, növényekkel, állatokkal foglalkozni, megfelelő testi erő. B-4

18 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

19 SZAKKÉPZÉS A sertéstartó és tenyésztő szakma állattenyésztési szakma, tehát a végzettség megszerzéséhez állattenyésztőnek kell tanulni, és a képzés során mint szakot, elágazást kell ezt a területet választani. Milyen előképzettség szükséges a szakmához, hol történik a szakképzés, mennyi ideig tart, milyen költségekkel jár? A szakképzettség megszerezhető iskolai rendszerű képzésben és felnőttképzésben is. Az iskolai rendszerű képzés különböző szakközépiskolákban zajlik országszerte, és a felnőttképzési tanfolyamokat is országosan indítják, általában szintén szakközépiskolákban. A szakma megszerzéséhez az alapfokú iskolai végzettség megszerzésén kívül semmilyen más előképzettség nem szükséges. Az iskolai rendszerű képzésben a szakmai képzés az alaptantárgyak egyidejű oktatása mellett történik, ezért sok helyen a végzettség megszerzésével együtt (4 év alatt) érettségi bizonyítványt is lehet szerezni. A képzési idő:2 év (felnőttképzésben 2000 óra), melyből 1 év zajlik a szakosított (pl. sertéstenyésztő) képzéssel. A felnőttképzésben a képesítés általában költségtérítéses formában szerezhető meg. Tananyag A képzés során a tanulók a következőket sajátítják el: C-1

20 SZAKKÉPZÉS Az állati csontváz részei, az állatok testtájai, az értékes húsrészeket adó izmok; A szervek felépítése és működése, különös tekintettel az emésztő- és ivarszervekre; A takarmányok kémiai összetétele, hatásuk az állati szervezet felépítésében; A takarmányadag összeállításának elvei, a takarmány-kiegészítők, a különböző minőségű takarmányok megkülönböztetése, a legfontosabb mérgező növények; A veszteségmentes tartósítási, tárolási módok; Az állatjelölések módjai, a törzskönyvezés alapjai; Az állatok tenyésztésének, szaporításának folyamatai (ivarzás, pároztatás, vemhesség, ellés, nevelés); A ló, sertés, juh, szarvasmarha, baromfi fajtái, ill. a hibridek. Az állatok értékmérő tulajdonságai, küllemi sajátosságai, valamint az ivar, kor és hasznosítás szerinti elnevezésük; Az állati termékek előállításának folyamata, a termékek minőségének megítélése; Az állatok betegségének kialakulása és feltételei, az egészséges és beteg állatok megkülönböztetése, a betegségek megelőzését és leküzdését szolgáló fertőtlenítések, az egyszerű kezelések és életmentő beavatkozások; Az állatok ellátásának folyamatai (etetés, itatás stb.); A különböző állatfajok tartási épületei és azok belső elrendezése; Az állattartásban használatos gépek, berendezések működése, a legfontosabb műszaki alapfogalmak, a traktorok főbb szerkezeti egységei; C-2

21 SZAKKÉPZÉS A higiéniai, egészségügyi előírások, a környezetkímélő állattartás szabályai, a tűzvédelmi és biztonságtechnikai előírások; Elsősegélynyújtás baleset esetén, a tűzoltóeszközök használata; A vállalkozás lényege és belső struktúrája, a vállalkozások működésének követelményei; A vállalkozások működésének technikai elemei (egyszeres könyvvezetés, bizonylatolás, számlák kezelése, leltározás, pénzügyi terv készítése); A mezőgazdaság adózási viszonyai, a társadalombiztosítási szabályok, a mezőgazdaság támogatási rendszere, hitelformák, a hitelfelvétel szabályai; A vállalkozások tervezése, az üzleti tárgyalás technikája, a szerződéskötés szabályai. A szakmai képzésen belül az elmélet aránya: 30 %, a gyakorlat aránya: 70 %. A szakképesítés megszerzéséhez az iskolai rendszerű képzésben az előírt kötelező szakmai gyakorlat elvégzése szükséges. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon ( C-3

22 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

23 KERESETI LEHETŐSÉGEK Kereseti lehetőségek, munkanélküliség: A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: Az itt található adatok alapján a szakma átlagkereseti lehetőségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Országos átlagkereseti adatok sertéstenyésztő (bruttó Ft/hónap) Év Személyi alapbér Teljes kereset Ebben a szakmában az átlagjövedelem folyamatosan nő, ugyanakkor nem éri el az országos átlagkereset szintjét. A szakképzett állattenyésztők viszont jövedelmüket háztáji állattartással, kistermelői tevékenységgel, vagy akár saját vállalkozás indításával egészíthetik ki. A munkanélküliség ebben a szakmában nem nőtt a nemzetgazdasági átlaghoz képest kimagaslóan az elmúlt években, azonban a szigorodó EU-előírások és a gazdasági visszaesés ezt az ágazatot is megviselte. A szakképzett munkavállalóknak azonban jobb lehetőségük van arra, hogy akár a magángazdaságokban állást találjanak, akár saját vállalkozást indítsanak. D-1

24 KERESETI LEHETŐSÉGEK Átképzés, szakmaváltás A szakma iránt mélyebben érdeklődők érettségi bizonyítvány megszerzését követően állattenyésztő és állategészségügyi technikus képesítést is szerezhetnek, vagy akár a felsőfokú oktatási intézményekben indított agrárszakok valamelyikére is jelentkezhetnek. A sertéstartók és tenyésztők bármilyen más állattartási szakmára könnyebben szerezhetnek képesítést felnőttképzés területén, de megfelelő érdeklődés és képzettség esetén a kapcsolódó feldolgozóipari szakmák is nyitottak számukra (pl. húsipari szakmák). További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a weboldal Statisztika menüpontja alatt. Ami biztos: a jó minőségű hazai sertéshúsra és az abból készült húsárukra hosszú távon is szükség lesz, hiszen húsevő nemzet vagyunk. S ahogy a malacdivatok változnak, a mangalicakolbász még a Tengerentúl is népszerű lehet. Eltérően a mindennapi, sivár malachústól, a mangalica márványos, és a zsírja szinte elolvad az ember nyelvén. Krémes és lágy, hasonlóan a legendásan híres japán marhahúséhoz. mondja egy világhírű amerikai étterem szakácsfőnöke. D-2

25 Egyéb információs források - Nyomtatott információk - Elektronikusan elérhető információk

26 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Szakkönyvek Háztáji Sertéstartás, Black & White Kiadó, Szépirodalom, film Babe amerikai családi film, 1995 Elektronikusan elérhető források - a Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztők Szövetsége az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja Nemzeti Pályaorientációs Portál E1