Mezőgazdasági technikus Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: ALICE MARKETING MANUFAKTÚRA PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: SZŰCS KATALIN, SZAKMAI INTÉZMÉNYEGYSÉG-VEZETŐ, FARKAS GYULA SZAKKÉPZŐ ISKOLA A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Gondolkodva gazdálkodni. /Széchenyi István/ Az állatok háziasítása, valamint a föld művelése több tízezer évre nyúlik vissza, az emberiség fejlődéstörténetének fontos állomását jelenti. Magyarország évszázadokra visszamenőleg mezőgazdasági nagyhatalomnak minősült Európában. A kereskedelem fejlődésével már a késő középkorra kialakultak azok az egyes haszonállatfajokra, illetve mezőgazdasági terményekre jellemző állattartási és növénytermesztési régiók, melyek kisebb-nagyobb körzetekben (de sokszor az ország határain túl is) biztosították az állati és növényi termékeket, valamint alapvető élelmiszereket a lakosság és a feldolgozó ágazatok számára. Ugyanakkor mind a mai napig szinte alig látunk olyan vidéki portát, ahol ne kapirgálna egy csapat tyúk az udvarban és ne lenne zöldségeskert, tehát a háztáji állattartásnak és növénytermesztésnek is nagy hagyománya van. A mezőgazdaság az 50-es évek végén kezdődő átalakulásával (termelőszövetkezetek) együtt a nagyüzemi állattartás és a ráépülő nagyipari feldolgozó ágazatok (húsipar, tejipar stb.) vették át a vezető szerepet az állattartási, állattenyésztési ágazatokban. A növénytermesztésre szintén a nagyüzemi termelés és így elsősorban a gabonatermelési ágazatok erősödése volt a jellemző. A 90-es évek végétől a rendszerváltást követően átalakult ez az ágazat hazánkban. Az ipari méretű tenyésztőtelepek, sok tízezer hektáron gabonát termelő gazdaságok helyét szinte teljes egészében átvették a magángazdaságok, melyek mára egyrészt tömegtermelést ellátó nagyüzemi méreteket öltöttek, másrészt kisgazdaságokként üzemelnek, mindkét A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK esetben sokszor saját feldolgozó kapacitással. Az Európai Uniós csatlakozás újabb kihívásokat állított a mezőgazdaság elé, hiszen egyrészt piacot nyitott a hazai áruknak, másrészt új minőségi, egészségügyi, termelési és nem utolsósorban versenypiaci feltételeket támasztott. A mezőgazdaság ágazatai a mai napig küzdenek ezekkel a kihívásokkal, ugyanakkor egyre több gazdaság ér el sikereket termékeivel nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi piacokon is. Ahogy sok más szakmában, itt is a siker egyik legfontosabb záloga a hozzáértő, szakképzett munkaerő. A jól képzett szakmunkások és a magasan kvalifikált agrármérnökök munkája mellett szükség van olyan szakemberekre, akik egyrészt rendelkeznek a napi gazdálkodási feladatok ellátásához szükséges ismeretekkel és gyakorlattal, másrészt magasabban képzettek a szakmunkásoknál, tehát gyakorlatorientált irányítási, szervezési, gazdasági feladatok elvégzésére is alkalmasak. Ezek a szakemberek a mezőgazdasági technikusok. A mezőgazdasági technikus a mezőgazdasági üzemek, gazdaságok közvetlen szervezésében, a gazdálkodás irányításában, a kutatási eredmények mezőgazdasági alkalmazásának kidolgozásában vesz részt. A termeléssel összefüggő szakmai feladatok gyakorlati megvalósítását szervezi, irányítja mint középvezető. Fő feladatok, tevékenységek A mezőgazdasági technikus legjellemzőbb feladatai: talaj-előkészítést, vetést végez/végeztet; A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK a talaj termelőképességének fenntartásával kapcsolatos feladatokat lát/láttat el; növényápolást végez/végeztet; terménybetakarítást irányít, termék-előállítást végez/irányít; tartástechnológiai feladatokat lát/láttat el; állatot takarmányoz/takarmányoztat; állatot szaporít/szaporíttat; állatjóléti és higiéniai feladatokat lát/láttat el; gépet, épületet, építményt karbantart, egyszerű javítást végez vagy végeztet; környezet-, tűz- és munkavédelmi feladatokat lát el; vállalkozási, szervezési és ügyviteli tevékenységet végez; szervező, ellenőrző tevékenységet folytat; önálló agrárgazdasági vállalkozást irányít, működtet; természetvédelmi-rendészeti feladatokat lát el; agrár-környezetgazdálkodási feladatokat lát el. Ezen túl részt vesz a piackutatásban és a marketingmunkában. Figyeli a szaktudomány fejlődését, és javaslatot tesz az eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségeire. Munkahely, munkakörnyezet A mezőgazdasági technikusok igen különböző munkaterületeken (mezőgazdasági termelés, termékfeldolgozás, értékesítés, kutatás, termelésfelügyelet stb.) helyezkedhetnek el, munkahelyi körülményeik is nagyon eltérőek lehetnek. Dolgozhatnak mezőgazdasági üzemekben, tervezőirodában, hatóságnál, hivatalban vagy kutatóintézetben. A A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK termelésben, termékfeldolgozásban munkájuk javarészt a szabadban, illetve zárt csarnokokban folyik (szabadföldi termesztőhelyeken, állattartó telepeken, üvegházakban, elsődleges termékfeldolgozó üzemekben stb.). Ha hivatalban dolgoznak, vagy kísérleti munkában vesznek részt, akkor munkájukat főleg zárt helyen, irodában (pl. adminisztrációs feladatok ellátása), laboratóriumban végzik. A mezőgazdasági technikusok többnyire kétműszakos munkarendben, heti 40, napi 8 órában dolgoznak, de a mezőgazdasági- és gépipari termelőüzemben alkalmazott mezőgazdasági technikusoknak gyakran túlórázniuk is szükséges. A vegyes gazdaságokban (állattenyésztés és növénytermesztés) általában kiegyenlített az évszakok változásával együtt járó munka mennyisége, a csak növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságokban télen kevesebb a munka, ilyenkor nem jellemzőek a túlórák. A saját- vagy társvállalkozásban dolgozó szakmabelinek a jövedelmét számos körülmény befolyásolja (piaci árak, vállalkozói véna, szakértelem stb.), de azt általánosságban el lehet mondani, hogy a magánvállalkozó technikusnak többet kell dolgoznia gazdasága fenntartása/működése érdekében, mint egy alkalmazotti státuszban lévő szakembernek. i végzettséggel rendelkezem. A családi hagyományoknak megfelelően én magam is mezőgazdasági tevékenységgel kívánok foglalkozni. Gyerekkorom óta részt vettem a családi gazdaság munkájában. Saját vállalkozásomban a fő tevékenység az állattartás lesz. Húshasznú marha- és juhtartással fogok foglalkozni. Az állatokat már megvásároltam, és elkezdtem a saját és bérelt földjeimen is a gazdálkodást. A földeken az állataim részére termelem meg az abrakot és a A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK szálastakarmányokat. Az induló fiatal gazda pályázaton egy nagyméretű állattartó gazdaság létrehozását céloztam meg, melynek létrehozását már az első évben sikerült teljesítenem. Ehhez a gazdasághoz a legmagasabb adható támogatási összeget, a eurót pályáztam meg, melyet el is nyertem. - Így mutatkozik be Ferenc, aki fiatal gazdaként nyert saját vállalkozása megvalósításához támogatást. (Forrás:mezosoft.tvn.hu) A munkavégzés során használt eszközök: Az mezőgazdasági technikusok különféle eszközöket, felszereléseket használnak munkavégzésük során. Ezek közül a legjellemzőbbek: növénytermesztés gépei, eszközei, berendezései növényvédelem gépei, eszközei talajművelés gépei, eszközei kertészet kéziszerszámai, kisgépei, eszközei, berendezései gyümölcstermelés kisgépei, eszközei, berendezései építészet és gépészet kéziszerszámai, kisgépei erő- és munkagépek javításának, karbantartásának szerszámai, eszközei, berendezései állattenyésztés, állattartás eszközei, berendezései, építményei tangazdasági berendezések számítástechnikai eszközök internet-hozzáférés iroda felszerelések jogszabálygyűjtemény kommunikációs eszközök gépjármű munkabiztonsági berendezések A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK környezetvédelmi berendezések Kapcsolatok A szakemberek mind a termelés, mind a feldolgozás, mind a kutatás területén csapatmunkát végeznek. A mezőgazdasági technikus munkája során kapcsolatba kerül: vezetőkkel, tulajdonosokkal, beosztottakkal, szállítókkal, kereskedőkel. A-6

11 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

12 KÖVETELMÉNYEK Fizikai igénybevétel, megterhelés A mezőgazdasági technikus általában könnyű fizikai munkát végez. Mivel sokat tartózkodik a szabadban, szélsőséges időjárási viszonyok közt is helyt kell állnia, jó fizikai kondícióra van szüksége. Fontos a megfelelő ruházat és lábbeli viselete. Időnként hosszabb ideig kell gyalogolnia, állnia és járnia. Környezeti ártalmak, hátrányok Környezeti ártalmakkal nem kell számolni, azonban különösen az állattenyésztés esetében az átlagosnál szennyezettebb környezetben kell dolgozni, a higiéniai követelményekre fokozottan kell ügyelni. Egészségügyi tényezők A különböző gépek és berendezések működtetéséhez elengedhetetlen a karok, kezek, ujjak jó működőképessége. A tapintás, a színlátás és az ízlelés az átlagosnál nagyobb jelentőségű ebben a szakmában. A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas sok gyaloglást és/vagy járkálást igénylő munkát nem végezhet szabadban munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők karok/kezek/ujjak fokozott használatát B-1

13 KÖVETELMÉNYEK igénylő munkát nem végezhet közepesen nehéz fizikai munkát nem végezhet együttműködést kívánó munkát nem végezhet váltakozó/gyakori utazást igénylő munkahelyen munkát nem végezhet Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényezők egyes vegyi anyagokkal munkát nem végezhet A munka végzéséhez szükséges kompetenciák Ahhoz, hogy a mezőgazdasági technikus szeresse a szakmáját, elengedhetetlen a természet szeretete, az állatokkal, növényekkel való foglalkozás igénye. Emellett azonban sok más követelményt is támaszt ez a szakma: a feladatok szerteágazóak, sokrétűek és mindennek meg kell felelni. Jó műszaki érzék kell ahhoz, hogy az alkalmazott gépek, berendezések üzemeltetésében ne legyen fennakadás. Figyelem, fegyelmezettség szükséges ezen a pályán, hiszen gyakori a balesetveszélyes tevékenység. Megfelelő körültekintéssel, előrelátással tervezett munkára van itt szükség. Sok az olyan munkatevékenység, ahol minimális instrukció alapján kell eredményesen dolgozni. Fontos, mint a csoportmunkáknál általában, a jó együttműködés, a kapcsolatteremtő képesség. B-2

14 KÖVETELMÉNYEK Szakmai kompetenciák: szakmai alap-kompetenciák: számítógép használat, elemi számolási készség, megfelelő kézírás, szövegértés, beszédkészség ECDL 2-7.m. o Operációs rendszerek o Szövegszerkesztés o Táblázatkezelés o Adatbázis-kezelés o Prezentáció o Információ és kommunikáció idegen nyelv ismerete mennyiségérzék térérzékelés, tájékozódás Személyes kompetenciák: önállóság önfegyelem pontosság rugalmasság megbízhatóság felelősségtudat döntésképesség szervezőkészség kockázatvállalás érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság megfelelő külső megjelenés szorgalom, igyekezet határozottság, meggyőzőkészség Társas kompetenciák: irányítási készség tömör fogalmazás készsége konfliktusmegoldó készség kapcsolatteremtő és -fenntartó készség kezdeményezőkészség B-3

15 KÖVETELMÉNYEK Módszerkompetenciák: lényegfelismerés (lényeglátás) problémamegoldás, hibaelhárítás módszeres munkavégzés logikus gondolkodás környezet tisztán tartása Fontos tantárgyak A szakma sikeres gyakorlásához a következő tantárgyakból kell jó eredményt elérni: biológia kémia matematika mezőgazdasági ismeretek műszaki ismeretek informatikai ismeretek Érdeklődési kör A szakemberek szerint ehhez a foglalkozáshoz az alábbi területek iránti érdeklődés a legfontosabb: szabadban végzett munka, növényekkel, állatokkal való foglalkozás, fizikai munka, laboratóriumban végzett munka. B-4

16 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

17 SZAKKÉPZÉS Előképzettség, képzés helye, ideje, költségek A mezőgazdasági technikus végzettség megszerzéséhez előképzettségként a sikeres érettségi vizsga, valamint előfeltételként egészségügyi alkalmassági vizsgálat a minimum követelmény. szakképzést iskolai rendszerben és felnőttképzésben is indítanak. nak az agrártechnikusi képzés keretében lehet tanulni. A mezőgazdasági technikus képzés ennek az OKJ-s képzésnek az egyik elágazása. Ilyen elágazás még az agrárrendész és a vidékfejlesztési technikus is. A mezőgazdasági technikusi munkakör a három elágazás akármelyikének elvégzésével betölthető. A képzési idő 2 év. A felnőttképzés ideje legfeljebb 2000 óra. A tanulók a képzés során amely emelt szintű szakképesítést ad 40%-ban elméleti és 60%-ban gyakorlati oktatásban részesülnek. A felnőttképzésben elsősorban költségtérítéses tanfolyamokról beszélhetünk. A képzés során tanulandó közös tárgycsoportok/modulok: kereskedelem, vállalkozás és ügyvitel gépüzemeltetés és karbantartás mezőgazdasági alapismeretek növénytermesztés állattenyésztés és -tartás környezet-, tűz- és munkavédelem A három szakirány speciális moduljai: C-1

18 SZAKKÉPZÉS 1. mezőgazdasági technikusi szakirány: szervezés és ellenőrzés 2. agrárrendészeti szakirány: agrárrendészet 3. vidékfejlesztési technikusi szakirány: vidékfejlesztés A modulokon belül megszerezhető fontosabb ismeretek: növénytermesztés állattenyésztés állatbonctan és élettan munkavédelem állategészségügyi és higiéniai ismeretek mezőgazdasági géptan üzemgazdaságtan szakmai gyakorlatok Az elméleti és a gyakorlati ismereteket a szakképző iskolákban és mezőgazdasági üzemekben, magángazdaságokban, mezőgazdasági szövetkezetekben szervezett gyakorlatokon sajátítják el a jövő mezőgazdasági technikusai. A szakmai gyakorlatok kiterjednek a növénytermesztés, a növényvédelem és a talajerő-gazdálkodás, az állattenyésztés különböző gépeinek kezelésére, beállítására és karbantartására. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet honlapjának ( Képzés és Szakképzési dokumentumok menüpontja alatt és a Nemzeti Pályaorientációs Portálon( C-2

19 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

20 KERESETI LEHETŐSÉGEK Munkakereslet, munkanélküliség A foglalkozást kereső munkanélküliek számát és a bejelentett álláshelyek számát az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Év Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Összes munkanélküli és álláskereső Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Év Bejelentett álláshelyek száma Az elmúlt évek adatai szerint a szakmában elhelyezkedni kívánók száma 2007-ről 2009-re jelentősen csökkent. A keresleti oldal csak tört részét fedi ennek a számnak, és ugyanúgy csökkenő tendenciát mutat. Átlagkereslet A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: D-1

21 KERESETI LEHETŐSÉGEK Egy mezőgazdasági technikus keresete nagymértékben függ attól, hogy milyen munkaköri pozícióban, és milyen szervezetnél kerül alkalmazásba, ugyanakkor a szakmai életút színvonala is jelentősen befolyásolja a bér alakulását. Az itt található adatok alapján a szakma átlagkereseti lehetőségeit az alábbi táblázat tartalmazza: Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Év Személyi alapbér Teljes kereset A technikusok átlagbére az elmúlt években láthatóan növekedett. Ahogy fentebb is említettük, a szakemberek bérezése nyilvánvalóan függ pozíciójuktól, tapasztalatuktól és végzettségüktől, ennek megfelelően változhat. Az átlagkereset az érettségivel rendelkezők nemzetgazdasági átlagát már jóval meghaladja, a főiskolát végzettekét azonban még nem éri el. Szakmaváltás, átképzési lehetőségek, karrier Egy mezőgazdasági technikus karrierpályáját saját szaktudásán, munkavégzésén kívül elsősorban a szervezet mérete határozza meg. A kisebb gazdaságok esetében általában nincs mód arra, hogy a mezőgazdasági technikus kilépjen a termelésből és irányítói pozíciót foglaljon el, tehát aki mű- vagy csoportvezető, az gyakran termelőszakmunkás is egyben (kapcsolt munkakör). A nagyobb gazdaságokban, D-2

22 KERESETI LEHETŐSÉGEK üzemekben már lehetőség nyílik arra, hogy a technikus ténylegesen kiemelkedjen a közvetlen termelői szintről, és irányítói pozíciót foglaljon el csoport-, illetve művezetőként, de általában soha nem jellemző a fizikai munkától való teljes eltávolodás. Karriernek lehet minősíteni azt az esetet is, amikor a mezőgazdasági technikus gyakorlati oktató lesz a cégnél. Általános tapasztalat, hogy ennél feljebb csak akkor léphet egy mezőgazdasági technikus a hierarchiában, ha egyben iskolai végzettségét is növeli. Az anyagi megbecsülés az évek számával emelkedik, az egyre tapasztaltabb technikusok cég iránti elkötelezettségét relatíve vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni. A szakképzett munkavállalóknak jobb lehetőségük van arra, hogy akár a magángazdaságokban állást találjanak, akár saját vállalkozást indítsanak. Átképzés, szakmaváltás A szakma iránt mélyebben érdeklődők akár a felsőfokú oktatási intézményekben indított agrárszakok valamelyikére is jelentkezhetnek. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a weboldal Statisztika menüpontja alatt. D-3

23 Egyéb információs források - Nyomtatott információk - Elektronikusan elérhető források

24 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Szakkönyvek Észak-Alföldi régió mezőgazdaságának versenyképessége (Agroinform Kiadó, 2004) Észak-Magyarország agrárfejlesztésének lehetőségei (Agroinform Kiadó, 2003) Agrárjövőnk nemzeti intézménye a termékpályás szövetkezet (Afroinform Kiadó, 2000) Kerek Zoltán-Marselek Sándor: A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések (Szaktudás Kiadó Ház, 2009) Dr. Hajós László: Mezőgazdasági szövetkezetek az Európai Unióban (Mezőgazdasági szaktudás Kiadó, 2000) Szépirodalom, film Fekete István: Tüskevár c. könyv (Móra Könyvkiadó, 2009) és film (1967) Fekete István: Téli berek c. könyv Tüskevár folytatása (Móra Könyvkiadó, 2009) Elektronikusan elérhető források a Magyar Agrár-környezetgazda Egyesület honlapja mezőgazdasági portál - a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetének honlapja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályainformációs honlapja Nemzeti Pályaorientációs Portál E-1