Épületgépészeti technikus

Átírás

1 Épületgépészeti technikus A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma Az épületgépészeti technikusok az építőipari jellegű foglalkozások, azon belül az építész-technikus foglalkozási szakmacsoportba taroznak ben a szakmacsoport létszáma fő körül mozgott. Munkahelyek jellege Az épületgépészeti technikusok többsége építőipari szolgáltatásokat nyújtó cégeknél tevékenykedik, ugyanakkor az ipar és a szolgáltatás szinte valamennyi területén találkozhatunk e szakemberek munkájával, így a szakiparban, a szerelőiparban, a kivitelező építőiparban is. A technikusok által betöltött pozíció gyakran vezetői csoportvezető, szerelésvezető de a pályakezdők többnyire fizikai szakmunkákat is végeznek. A kisebb vállalkozásokban nem tud markánsan elkülönülni a vezetői és a fizikai munkát végző technikusi munkakör, a vezető gyakran maga is ellát szakipari munkákat. Az épületgépészeti technikus a különféle rendeltetésű építmények víz-, gáz-, klíma-, fűtési- (stb.) berendezéseinek és csővezeték rendszerének kiépítésével, karbantartásával, üzemeltetésével foglalkozik. A technikusi végzettséggel dolgozók több, mint kétharmada az építőiparban tevékenykedik. Egyharmaduk 10 fő alatt foglalkoztató, kétharmaduk 10 fő felett foglalkoztató szervezetben vállal munkát, főként kis- és középvállalkozásoknál. Az építőiparban foglalkoztatottak száma összességében Pest megyében a legmagasabb.

2 Az építőipar foglalkoztatási aránya a megyei foglalkoztatás szerkezetében, valamint az alágazati foglalkoztatottak eloszlása a megyék között Az építőipar aránya a megye foglalkoztatásszerkezetében (%) 8 % és felette 7 7,99 % 6 6,99 % 5 5,99 % 5 % alatt Az építőipar alágazatai Építési előkészület Építés (magas, mély, közlekedési) Épületgépészet Befejező építészet Építőipari kölcsönzés Az egyes oszlopok mérete arányos a foglalkoztatottak számával Munkarend, Bérezés Az épületgépészeti szakma komplex elméleti-gyakorlati összetettségéből következően szerteágazó ismeretanyag birtokosává teszi a végzetteket. Nem jellemző, hogy a pályakezdők nem alkalmazotti (tehát vállalkozó) státuszban kezdik meg a szakmai pályájukat. A gyakorlott technikusoknál előfordul, hogy egy-egy épület karbantartását egyéni vállalkozóként végzik, teljes- vagy részmunkaidőben, ugyanis ehhez a tevékenységhez kismértékű tőkebefektetés-, viszont annál nagyobb tapasztalat szükséges. A szakmabeliek többnyire kétműszakos munkarendben, heti 40-, napi 8 órában dolgoznak, de a feszített tempójú építkezéseken dolgozó épületgépészeti technikusoknak alkalomadtán túlórázniuk szükséges. Általában egy épületgépészeti technikus értéke a cégnél eltöltött idővel párhuzamosan emelkedik, így az idő és (a pozíció megtartásához is szükséges) minőségi munkavégzés határozzák meg legjobban a kezdő bér növekedésének alakulását. Gyakori, hogy a szakmabeliek továbbképzéssel, pontosabban gépészmérnökké-, épületgépészmérnökké történő átképzésükkel olyan karrier-utat nyitnak meg maguk számára, amelyben rendszerint jóval magasabb jövedelmek érhetőek el, mint az épületgépészeti technikus végzettséggel betölthető munkakörökben. A 2006-os hivatalos bruttó béradatok szerint építész-technikusként átlagosan 134 ezer, pályakezdőként 72 ezer Forintot lehet keresni. A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet Az épületgépészeti technikus szakemberek iránti keresletet az ingatlanpiac fejlődése, a különféle építmények (lakóházak, üzemek, ipari létesítmények) létesítésének dinamikája, a felépített állomány állapota határozza meg a legjobban. A megépített létesítmények folyamatos karbantartása, átépítése és az új ingatlan-beruházások dinamikus növekedése folyamatos keresletet biztosítanak a szakmabeliek iránt. Az épületgépészeti technikusok továbbra is fontos részét képezik az építőipari jellegű szolgáltatások nyújtásának, de egyre inkább egy olyan vállalati törekvés mutatkozik meg, amely az épületgépészeti technikusok iránti keresletet középtávon csökkenteni fogja. A tendencia a következő: az egyre bonyolultabb technológiájú berendezések javításához, új megoldások tervezéshez és megvalósításához gépészmérnököket foglalkoztatnak, míg a fizikai jellegű munkálatokat gép- és szerkezetlakatossal, víz-, gáz-, és klímaszerelő szakmunkásokkal végeztetik el.

3 Az építész-technikusként elhelyezkedni kívánók lehetőségei a jövőben csökkeni fognak. A szakmában dolgozok száma 2015-re várhatóan a maihoz képest 8%-al fog lesz kevesebb. Ez azt jelenti, hogy a területen várható nyugdíjazásokkal és az egyéb okból történő pályaelhagyással is számolva évente körülbelül 1500 fő új munkavállaló tud elhelyezkedni a szakmában 2015ig. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) A szakma iránt főként Budapesten, nagyobb tíz fő felett foglalkoztató vállalatoknál de szerte az országban jelentkezik igény. Az építésztechnikusok iránti éves kereslet száma Budapest Pest Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Tolna Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói Életkormegoszlás Az épületgépészeti technikus szakmát egyenetlen életkoreloszlás jellemzi. Az épületgépészeti technikusok inkább az idősebb korosztály köréből kerülnek ki, több mint 50%-uk 40 év feletti. A hivatást választóknak többnyire közös jellemzője a műszaki berendezések-, építészet iránti elméleti-gyakorlati érdeklődés és hogy viszonylag rövid képzési idő alatt (2 év) relatíve magas minőségű szakmára kívánnak szert tenni. Az épületgépészeti technikus szakma a változó (álló, guggoló, fekvő) testhelyzetben, többnyire - de nem kizárólagosan - zárt térben, egyrészt kézi-, és gépi meghajtású eszközökkel (rendszerek beszerelése, szerelése), másrészt CAD programmal, rajzeszközökkel (rendszerek tervezése) végzett munka iránt érdeklődők számára a legmegfelelőbb, akik az utasításoknak megfelelően képesek önállóan javítási-, karbantartási-, valamint (rész)tervezési munkálatokat végezni. Az épületgépészeti technikus gyakran összekötő láncszem a gépészmérnök és az ipari szakmunkások között, tehát koordinálja, ellenőrzi utóbbiak munkáját. A szakmát többinyire nagyfokú önállóság jellemzi, de gyakoriak az egyeztető megbeszélések a gépészmérnökkel, (főként a tervezés, a javítás területén), valamint a szakipari szakmunkásokkal (víz-, gáz-, fűtés-, stb. rendszerek kiépítésekor).

4 Épületgépészeti technikus 20,0 15,0 % 10,0 5,0 0, X Forrás: KSH Népszámlálás 2001, korcsoport (év) 3K Consens, 2007 Fő feladatok, munkakörülmények Az épületgépészeti technikus fizikai és szellemi munkát egyaránt végezhet. Feladatunk elsősorban, hogy irányítsák a kivitelezési munkát, de az életben gyakran megkövetelik a szakemberektől, hogy gyakorlatban is tudjanak dolgozni. A szakmabeli részt vesz az épületgépészeti rendszerek, gyártmányok korszerűsítési munkálataiban, szerkezetek tervezésben, épületgépészeti folyamatok szabályozásának megtervezésében és üzemeltetésben, a munkálatok kivitelezéshez kapcsolódó költségvetés készítésében, a szerelés teljes folyamatának ellenőrzésében, koordinálásban, gépészeti rendszerek próbaüzemeltetésében, hibák feltárásában, elhárításában. Jellemző, hogy a szellemi és fizikai munkakörök a cégek méretének növekedésével különülnek el leginkább egymástól, a kisebb cégek technikusai általában szerteágazó tevékenységet folytatnak. Az új szakképzési rendszerben a épületgépész technikus szakképesítés megszerzésével válhat valaki a terület szakértőjévé. A szakma iskolai rendszerben és felnőttképzésben egyaránt tanulható, a képzési idő 2 év, felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra. A cégek a gyakorlott, angol és/vagy német szakmai anyagot olvasni képes szakembereket részesítik előnyben, mert az új megoldásokhoz gyakran idegen nyelvű leírásokat közölnek. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások A közelmúltban az épületgépész technikus szakmában technológiai újítások jelentek meg (NC/CNC technológiák terjedése), ugyanakkor megmaradtak a korábbi tudások iránti munkáltatói igények is. A vállalatok jelenleg-, illetve a közeljövőben fokozottabban érvényesülő igényei az épületgépészeti technikusokkal szemben: - NC/CNC vezérlésű gépek kezelése, - CAD alapismeretek, - gépi kéziszerszámok használata, - mérés- és szakrajztudás, - térlátás és műszaki érzék, - kézügyesség, - jó szisztematikuskövetkeztető gondolkodás (hibakeresés), - ötletgazdagság (műszaki találékonyság a hiba keresésénél), - alapfokú szakmai idegen-nyelv ismeret. A magas fokú precizitás és koncentráció alapelvárások. Az elvárt kompetenciák munkakörönként változhatnak, de csoportvezetői munkaköröknél a fenti szaktudások általában kívánatosak, ugyanakkor ezekben a munkakörökben a tárgyalási tapasztalatok, a tárgyalástechnikai készségek, a kiváló kommunikáció is lényegesek. Karrier Egy épületgépész technikus karrier-pályáját saját szaktudásán, munkavégzésén kívül elsősorban a szervezet mérete határozza meg. A kisebb (2-9 fős) műhelyek esetében általában nincs mód arra, hogy a szakember kilépjen a fizikai munkavégzésből, és irányítói pozíciót foglaljon el, tehát aki csoportvezető, tervező, az gyakran szerelő-szakmunkás is egyben (kapcsolt munkakör). A nagyobb vállalatoknál már lehetőség nyílik arra, hogy a technikus

5 ténylegesen kiemelkedjen a közvetlen termelői szintről, és irányítói pozíciót foglaljon el csoportvezetőként. Karriernek lehet minősíteni azt az esetet is, amikor a technikus gyakorlati oktató lesz a cégnél. Általános tapasztalat, hogy ennél feljebb csak akkor léphet egy szakmabeli a hierarchiában, ha egyben iskolai végzettségét is növeli. Az anyagi megbecsülés az évek számával emelkedik, az egyre tapasztaltabb technikusoknak a cég iránti elkötelezettségét relatíve vonzó juttatásokkal igyekeznek erősíteni.