AZ EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER TÜKRÖZŐDÉSE AZ EURO-INF AKKREDITÁCIÓS KÖVETELMÉNYEKBEN. Összefoglaló

Átírás

1 AZ EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZER TÜKRÖZŐDÉSE AZ EURO-INF AKKREDITÁCIÓS KÖVETELMÉNYEKBEN APPERANCE OF THE EUROPEAN QUALIFICATION FRAMEWORK IN THE REQUIREMENTS OF THE EURO-INF ACCREDITATION Nagy Zoltán 1, Rutkovszky Edéné 2, Aszalós László 2 Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő 1, Debreceni Egyetem, Informatikai Kar 2 Összefoglaló Az Európai Unióhoz csatlakozó országok felsőoktatási intézményeiben a Bolognai folyamatból legszélesebb körben a lineáris képzési rendszer ismert. Ennek a folyamatnak a részeként létrejött az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere, amely szükségessé tette új szabványok bevezetését és az oktatási folyamataink átvilágítását, átláthatóságának biztosítását. Az akkreditációs követelmények ennek megfelelően tudományterületenként követik az igényeket. Az informatikai képzések tekintetében a képzés során elsajátítandó alapozó és szakma specifikus tartalmakat a szabványok jól meghatározták, melyet várhatóan az egyes tagországok akkreditációs követelményei is felhasználnak a jövőben és a korábbi akkreditációs önértékelésekhez képest sok új elemet is tartalmaznak. Az akkreditációs önértékelési jelentés több részletében jól azonosíthatóak a gyakorlatorientált képzést áttekinthetővé és értékelhetővé tevő szempontok. Kulcsszavak Európai Képesítési Keretrendszer, akkreditáció, Euro-Inf Abstract The higher educational institutes of countries of the European Union are nowadays familiar with the Bologna process as they have introduced the linear educational system. The commission of the European Communities established the European Qualifications Framework as a reference tool to compare the qualification levels of different qualifications systems within a lifelong learning perspective. The standards and accreditation regulations follow these principles on the different fields of science. Regarding the informatics technology programmes the knowledge, skills and competences are strictly described and expected to be widely integrated in the national accreditation criteria of the countries of the European Union although they may contain many new elements compared to previous academic level based accreditation approaches. Many points of the practice oriented education are well recognized in the stricture of the accreditation self assessment report. Keywords European Qualifications Framework, accreditation, Euro-Inf 1

2 1. Bevezetés A bolognai folyamat sokak számára mint a kötelezően bevezetetett alap- és mesterszintű képzés fogalmazódik meg. Pedig ezen kívül szempont volt a megállapodásban a könnyen összehasonlítható képzések rendszerének kialakítása, az egységes kredittranszfer-rendszer (ECTS) megteremtése, diákok mobilitásának elősegítése, együttműködés a minőségbiztosításban és az európai dimenzió megteremtése a felsőoktatásban (együttműködés az intézetek között oktatásban, kutatásban, stb.) [2]. Sajnos, ezek közül még nem teljesült minden, de a kezdő lépéseket már megtették. Egyik ilyen lépés volt az Európai Képzési Keretrendszer (EKK) [6] megteremtése. Az Európai Unióban igen változatos a képzés, a 27 államnak más és más hagyományai vannak. Nem várható el, hogy egy cég ismerje mindegyik állam mindegyik egyetemének, főiskolájának a képzéseit illetve az ott végzett diákok képességeit. Éppen ezért cél volt egy olyan rendszer kidolgozása, mely alapján a munkáltató meg tudja határozni az egyes képzések relatív minőségét; a munkavállaló össze tudja hasonlítani a képzéseket, és dönteni tud, hogy melyik lehet szükséges vagy hasznos a számára; a képzésben részt vevők össze tudják hasonlítani a saját képzésüket a hasonló képzésekkel, és az eltérések segíthetnek a minőségbiztosítási elvek alkalmazásában [4]. Az Euro-Inf szervezet [5] azért jött létre, hogy az európai informatikai képzések számára egy európai pecsétet alkosson, érdemben megítélhesse hogy milyen szintű, és mennyire keresett az adott képzés. Az Euro-Inf szervezet alapvetően a német ASIIN akkreditációs szervezet szabványait alkalmazza, de az európai informatikai társaságok is segítettek a szabványok pontosításában, valamint a közelmúltban végzett próbaakkreditációk sorozatának tapasztalatai. Egy ilyen akkreditációban vett részt a Debreceni Egyetem Informatikai Kara is 2008 márciusában. 2. Európai Képzési Keretrendszer Az EKK alapja egy nyolcszintű osztályozás, mely mérték az oktatással és képzéssel foglalkozó nemzeti és szakági hatóságoknak. Ez a nyolc szint nem csak a felsőoktatásban használható, hanem már a középfokú, sőt a felnőttképzésben is. A szintek meghatározása kimenteti követelmények segítségével történik, a rendszer megadja, hogy az adott szinten levő tanuló mit tud, mit ért meg és mit képes megoldani a képzés végén. Ezzel az oktatási módszerekről és folyamatokról a képzés tárgyára helyeződik át a hangsúly, és ezzel megkönnyíti az összehasonlíthatóságot. Az EKK-ban a kimeneti követelmények tudás, gyakorlat és a kompetencia kombinációjaként lettek megfogalmazva. Természetesen a képzésnek megfelelően az egyes részek aránya más és más lehet, gondoljunk egy elméleti szakemberre és egy szakmunkásra. Lássuk ezeket az összetevőket kicsit részletesebben: A tudás az oktatás során elsajátított elméleti ismereteket jelenti: tények, alapelvek, tételek, a témakörhöz kapcsolódó módszerek. A gyakorlat azt jelenti, hogyan képes alkalmazni célszemély a tudását feladatok és problémák megoldásakor. A gyakorlat lehet kognitív (logikai, intuitív, problémamegoldó gondolkodás) illetve gyakorlatias: kézügyességet igénylő, módszerek, eszközök, gépek használata. 2

3 A kompetencia bizonyított képességét jelenti annak, hogyan képes munka vagy tanulás során felhasználni a személy a tudását, a gyakorlatát, személyes és szociális képességeit. A keretrendszernek értelemszerűen csak akkor lesz hatása, ha az egyes nemzeti akkreditációs és minőségbiztosítási szervezetek mindegyik alkalmazza. Előreláthatólag erre 2011-ig sor is kerül az unió országaiban, így hazánkban is. Érzékelhető a tudás és a valódi önálló gyakorlati készségeket jelentő kompetencia éles szétválása, amely eddigi fogalmainkban eléggé összemosódott. Az oktatott tantárgyakon belül is a gyakorlat, a szeminárium és az előadás oktatási formák esetében is elég jelentős átfedések adódhatnak a fenti rendszerben. Az Euro-Inf akkreditációs önértékelő jelentésben lényegi fejezetet foglal el az ipari partnerek szerepe nyilván a gyakorlat orientált képzés oldaláról kiindulva. Az ipari partnert jelenléte az oktatási célkitűzésektől kezdve, a külső gyakorlati helyeken, szakdolgozatok meghatározásakor és megírásakor, valamint a jövőbeli lehetséges munkahely feltérképezéséig mindenhol nagy hangsúlyt kap, ami a többi mérnöki és műszaki tudományterület esetében talán jobban megszokott, mint az informatika esetén. 3. A magyar és Euro-Inf akkreditációk összehasonlítása A magyar akkreditációs rendszer több fajta akkreditációt ismer. Létezik a szakalapítási akkreditációs eljárás, amikor egy új, korábban még nem létező képzés lehetőségét próbálja valamely felsőoktatási intézmény megteremteni. Ekkor lényegében a képzést kell ismertetni. Kedvező döntés után a szak megjelenik az Oktatási Minisztérium listáján [1], s bármely felsőoktatási intézmény pályázhat a szak indítására. Ez a pályázat egy újabb akkreditációt jelent. Ennek keretében bizonyítani kell, hogy az intézmény rendelkezik megfelelő oktatói gárdával, elegendőek az infrastrukturális feltételek, és valós igény van a szakon végzett szakemberekre. Távoktatás esetén az indítási pályázat része a teljes oktatási anyag, illetve a minőségbiztosítási elvekre vonatkozó garancia [3]. Ha a szak elindult, újabb akkreditációk már nemigen várnak rá. A felsőoktatási intézményt viszont rendszeresen akkreditálni fogja a Magyar Felsőoktatási Akkreditácós Bizottság (MAB), viszont ez az akkreditáció alapjában a menedzsment működésére vonatkozik, a képzések részletei nem kerülnek elő. Időnként a MAB megvizsgálja az egy tudományághoz tartozó képzéseket az egész országban, de erről részletes információt nem találtam a honlapjukon. Az Euro-Inf akkreditáció kiegészíti a magyar akkreditációkat, legalábbis olyan szempontból, hogy futó képzési programokat vizsgál meg, s erről mond véleményt. Természetesen az Euro-Inf által kidolgozott követelményeknek megfelelően el kell készíteni egy önértékelő jelentést, amely öt nagy témakörre osztható: A diákok, munkaadók, informatikai társaságok igényei; oktatási célok: megfelelésük az intézmény küldetésének és nyilvánosság; kimeneti követelmények és a gyakorlat összhangja. Oktatási folyamat: tervek (a tanterv minősége), végrehajtás (oktatói és hallgatói vélemények feldolgozása, terhelési statisztikák) és értékelések (alkalmazott szabályok nyilvánossága). Erőforrások: oktatói és segítő személyzet kompetenciája, minősége, kutatói és tanácsadói tevékenység; infrastruktúra: tantervek, számítógépes ellátottság, könyvtári állomány; gazdasági adatok; nemzeti és nemzetközi kapcsolatok és megállapodások. 3

4 Oktatási folyamat értékelése: felvételi követelmények és arányok, végzettek száma, szakirányban elhelyezkedettek aránya, munkáltatók véleménye. Irányítási rendszer, menedzsment: szervezeti felépítés, döntéshozatali folyamatok; minőségbiztosítási rendszer: eljárások, értékelési rendszerek. Az előbbi pontok részletekbe menő boncolgatása helyett nézzük az alapelveket, a fontosabb részeket: A képzés haszonélvezői, a képzésben érintettek köre az eddigi akkreditációs anyagainkban nem szerepeltek. Ide tartozik nemcsak a hallgatók, hanem a leendő munkaadók köre is, fontos a képzési célkitűzések kialakításakor a részt vevő szakmai társaságok, szakmai kollégiumok ajánlása; az állami és a magán üzleti szféra képviselőinek és a vállalkozásoknak a véleménye és támogató nyilatkozata a képzési tartalom kialakításakor, még a képzés megindítása előtt. Egyértelműen meg kell határozni, hogy milyen módszerekkel történne a képzésben résztvevők igényeinek a felmérése (közvélemény-kutatás, interjú) és hogy ezek az igények hogyan kerülnek be a képzési célkitűzésekbe az előkészítési fázis során és milyen rendszerességgel történik ezeknek a felülvizsgálata. A képzési program célkitűzései összehasonlításra kerülnek a felsőoktatási intézmény küldetésnyilatkozatával. Ehhez nagy segítség, ha angol nyelven is elérhető az intézet honlapján a küldetésnyilatkozat. Lényeges, hogy a képzési követelmények kialakításában részt vevő kellően motivált hallgatók, szakmai szempontból releváns munkáltatók vettek-e részt. Ezért az informatika területén szerencsés a hazai piacvezető cégek képviselőit bevonni ebbe a munkába. Ettől függetlenül a képzési célkitűzéseknek az alapképzésben is megvalósíthatónak kell lennie; a kitűzött követelményeket meg kell feleltetni nemcsak az az EKK szerinti felosztásnak, hanem az Euro-Inf szabványoknak is. A diploma megszerzésének teljesíthetőségét, a mintatanterven és az egyes modulok folytonosságát igazoló syllabusokon (tanterveken) keresztül a felvételiző hallgatók számára is jól áttekinthetően nyilvánosságra kell hozni, melynek a kari és a tanszéki honlapjaink többnyire megfelelnek. Ezen túlmenően az egyes tantárgyak tartalmának összhangban kel lenni a képzési célkitűzésekkel. Ebben a rendszerben a különböző képzések összehasonlítását az ECTS kreditrendszer nem tudja teljes mértékben biztosítani, csak az Euro-Inf szabványaiba beépített EKK. A számonkérési formáknak is ehhez kell igazodni, a vizsgakövetelményeknek egyértelműen meg kell határozni a kredit megszerzéséhez szükséges elsajátítandó készségeket vagy tudás tartalmat. A humán erőforrások és az infrastruktúra minden akkreditációs követelményrendszer egyik sarkalatos pontja. Be kell mutatni az oktatói állomány összetételét, kompetenciáját, amely az ipari partnerekhez fűződő kapcsolatok, szabadalmak, szellemi, szakmai alkotások, közös projektmunkák bemutatását is jelenti az eddigi publikációs tevékenység bemutatásán alapuló önéletrajzokhoz képest. Az oktatók és a hallgatók számának relatív aránya a tantermi előadás és a gyakorlatok esetében más, időnként meglepő mutatót eredményezett. Be kell mutatni a hallgatók által elérhető tantermeket, az azokban elérhető eszközöket, statisztika készítése szükséges a tantermek kihasználtságáról, s lényeges, hogy a tantermek és géptermek pozitiv tanulási környezetet alakítsanak ki a hallgatók számára. Noha a könyvtári állományunkat a Matematikai Intézettel közösen működtetjük, de a rendelkezésre álló szakirodalom megfelel a kívánt követelményeknek. A felvett hallgatóknak a diploma megszerzését követően értékelni kell az előrehaladását. A felvételi követelményeknek biztosítani kell a képzés teljesítéséhez kellően motivált leendő hallgatók kiválogatását, amely a jelenlegi felvételi rendszerünkben a személyes felvételi 4

5 elbeszélgetés hiányában nehézségekbe ütközik. Az egyes tanévekben beiratkozott hallgatók túlélési görbéje, teljesítési aránya, a diploma megszerzéséhez szükséges időtartam megadása nemcsak az értékelő jelentés, de az oktatók, a kari vezetés számára is fontos. A végzetteknek a leendő munkahelyükön történő elhelyezkedésük átlagos ideje, a munkáltatók véleménye rendszeres hallgatói utánkövetést igényel, melynek egyes részletei még javításra szorulnak. A szervezeti felépítés, döntéshozói rendszer folyamatainak a bemutatása, működésirányítási folyamatok dokumentálása a jelenlegi egyetemi szintű szabályozási folyamatok részét képezik. Az önértékelési jelentésen kívül az Euro-Inf más iratokat is kért tőlünk: felvételi követelményet, mintatantervet, tantárgyakra vonatkozó adatokat: kimeneti követelmények, előfeltételek, tematika, értékelési rendszer, az elmúlt három év szakdolgozatainak listája a képzés infrastrukturális feltételei: épületek, tantermek, laboratóriumok, és eszközök listái oktatói, technikai, és segítő személyzet életrajzai. Az itt felsoroltak közül a keretrendszernek lényegében a tantárgyi adatlapokra van hatása, így a következőkben ezzel foglalkozunk részletesebben. Viszont érdemesnek látjuk meg a személyi adatlapok kitöltésével kapcsolatos tapasztalatainkat megosztani. Az itt kért adatok jelentős része megegyezik azzal, amit a magyar akkreditációk során is kérnek. Furamód viszont az oktatók nyelvtudása nem érdekelte a bizottságot. Ám nem csak a tantárgyfelelősök személyi adatlapjait kérték mint az a magyar akkreditácók során megszokott, hanem mindazon oktatókét is, akik jegyet adnak, vizsgáztatnak, azaz röviden a kreditek sorsáról döntenek. Az adatlapok tartalmaztak rubrikákat az ipari kapcsolatokról, szabadalmakról is, melyek sok kollegánknál üresek maradtak. Sajnos itt még jelentős elmaradásunk van, valószínűleg ezen a területen kellene fejlesztenünk. Ahogy az egy folyosói beszélgetésből kiderült, a látogató bizottság tagjai alaposan átolvasták a nem oktató munkatársak önéletrajzait is. 4. Tantárgyi adatlapok szerkezete az EKK szempontjai szerint A tantárgyi adatlap a következő adatokat kérte: megnevezés és rövidítés tantárgy szintje: mivel alapképzéshez tartozó tárgyak szerepeltek csak, így itt a válasz First Cycle lett minden esetben. mintatanterv szerinti félév tantárgyfelelős és oktatók oktatás nyelve tanterv szerint osztályozás oktatás formája, létszámok, heti terhelés kontaktórákon és egyéni felkészülés során kreditpontok száma előfeltételek 5

6 kimeneti követelmények számonkérés anyaga: elméleti tudás, és gyakorlati feladatmegoldás témakörei tematika ajánlott irodalom oktatási közeg: előadás, jegyzet, prezentációk Többé-kevésbé ezeket az adatokat szokás magyar akkreditációk során is megadni. Viszont volt pár olyan más kérdés is, ami nálunk egyáltalán nem megszokott, s ennek megfelelően az oktatói gárda nincs is vele tisztában. Eddig jellemzően még nem kérdezték meg az oktatóktól, milyen módszerrel méri, hogy a diákok valóban elsajátították-e a tantárgy kimeneti követelményeit, sőt rendszerint ezeket a kimeneti követelményeket sem kellett megfogalmazni. Noha a magyar akkreditációs rendszer elmozdult a kompetencia alapú képzések irányába, a kompetenciák számonkérése még nem jellemző. A programtervező informatikus alapképzés kimeneti követelményei elérhetőek Oktatási Minisztérium honlapján [1]. Ez már kompetencia alapú megfogalmazást tartalmaz, de a tizenhárom elemű lista igen általános kompetenciákat tartalmaz, melyeknek a számonkérése körülményes. Az Euro-Inf az informatikusok számára ötven elemből álló listát fogalmaz meg, s bizonyítani kellett, hogy ezeket a kompetenciákat a diákok valóban elsajátítják. Bizonyítási módszert nem adtak meg, így a következő módszert alkalmaztuk: készítettünk egy táblázatot, amely sorainak az Euro-Inf által felsorolt kompetenciák, az oszlopainak pedig a tantárgyak feleltek meg. Ha a szóban forgó tantárgy kifejezetten segíti az adott kompetencia elsajátítását, akkor a táblázat megfelelő helyére egy X-et tettünk. Az előzetes elképzeléseinket aztán a tárgyak felelőseivel illetve oktatóival egyeztettük. Ennek segítségével jól tudtuk azonosítani képzésünk erősségeit és gyengeségeit, egyúttal az Euro-Inf és a EKK követelményeknek való jobb megfelelés irányelveit is meg tudtuk fogalmazni. Az előzetes elképzeléseinket segítette, hogy a tantárgyi adatlapok a tematikák mellett tartalmazták az adott tantárgyak kimeneti követelményeit. Az Euro-Inf mintájának megfelelően megköveteltük hogy a tantárgyfelelősök megadják az elsajátítandó tárgyi ismeretek mellett azokat a gyakorlati ismereteket/képességeket is, melyekre a tárgyat teljesített hallgatók már képesek. A tárgyak tematikáinak leírásának része volt az adott tananyag EKK szerinti besorolását, azaz a tudás, a gyakorlat és a kompetencia megadását a nyolcszintű skálán. Habár a felsőoktatási képzéseknél az EKK szerinti besorolás az 5-8 fokozatokat javasolja, a tantárgyaknál ezeket az értékeket túlzónak találtuk a fokozatok részletes leírása alapján. Az ott leírtakat követve a bevezető tárgyakat rendszerint hármas tudásszintre soroltuk: tények, alapelvek, módszerek és általános fogalmak ismerete az adott témakörben. A negyedik szint már széleskörű elméleti és adatszerű tudást vár el, ami alapképzés esetén rendszerint nem teljesül. Ezt csak fakultatív tárgyaknál érjük el, ahol a témakörök már lényegesen kisebbek. Irodalomjegyzék [1] Alapképzési és mesterképzési szakok jegyzéke, upload/200707/kepzesi_es_kimeneti_kovetelmenyek_ pdf [2] Bologna declaration, 1999, bologna.pdf [3] Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, Szabályok, a_szabalyok.html 6

7 [4] Proposal for Recommendation of the European Parliament and of the Council on the establishment of the European Qualifications Framework for lifelong learning, 2006, [5] The Euro-Inf Project - European Accreditation of Informatics Programmes, [6] The European Qualifications Framework, educ/eqf/index_en.html 7