Közösségek méltósága
|
|
- Csongor Szebasztián Orosz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Antal Attila Közösségek méltósága A legtöbb amerikai úgy véli, hogy a beszéddel, akár pszichológiailag káros, bántó beszéddel szembe is még több beszédet kell állítani, nem pedig rendőrségi fellépést. Úgy gondolják, hogy a megtámadott kisebbségeknek ellent kell állniuk, és érvelniük, harcolniuk kell a nekik kijáró tiszteletért, hogy hosszú távon a "helyes vélemény" győzzön, és mindenki, még a gyűlölködők is, kifejezhessék érzéseiket, és hangot adhassanak véleményüknek. Ez a gyűlöletbeszédről alkotott szemlélet persze érthetőbb annak részéről, aki még nem látott gyűlöletbeszédet széles körben gyűlöletcselekménnyé válni. A német és az európai tapasztalat más: mi már átéltük, hogy a beszéd és a cselekvés közötti távolság néha kicsi lehet. (Winfried Bruggerrel, a Heidelbergi Egyetem professzora) A gyűlöletbeszéd a hazai közéletet politikai és jogi szempontból egyaránt meghatározza. Viszonyítási pont, vitaindító, amelyhez időről-időre visszatérnek a jogalkotók, a köztársasági elnökök, alkotmánybírák és természetesen az utca emberei is, hogy késhegyre menő polémiák mellett végül is ne jussanak semmire. A gyűlöletbeszéd problematikája immár majd húsz éve megoldatlan, a rendszerváltás óta kialakult-kialakított nagy nemzeti legendák egyike, amely tekintetében csődöt mondott a jogi szabályozás. A kormány idén ősszel elkészítette sokadik tervezetét, amely vegyes fogadtatásra talált. Az elemzés célja az, hogy fellapozva a nemzeti legendáriumunkat bemutassunk (nemzetközi keretbe ágyazottan) a gyűlöletbeszéd hazai szabályozásának kísérleteit, valamint a sikertelenségre-ítéltség hungarikumait. A hazai szabályozás dialektikája Mindenek előtt tisztázzuk, hogy az elemzés szempontjából gyűlöletbeszéd alatt, olyan megnyilvánulásokat értünk, amelyek sértenek, megfélemlítenek vagy zaklatnak más személyeket származásuk, bőrszínük, etnikumuk, nemzetiségük, nemük, vallásuk (vagy más csoportképző tulajdonságuk) alapján, vagy amelyek alkalmasak ilyen csoporthoz tartozó személyekkel szembeni erőszak, gyűlölet vagy hátrányos megkülönböztetés szítására. Hazánkban a gyűlöletbeszéd tendenciaszerűen egyes társadalmi csoporthoz kapcsolódva jelentkezik. A gyűlöletbeszéd honi szabályozása kettős malomban őrlődik. Egyrészt a jogalkotó mindenkori törekvése és az Alkotmánybíróság judikatúrája között feszülő ellentét az, amely meghatározza a kialakult helyzetet, másrészt (az előző tartalmi vetületeként) a gyűlöletbeszéd - 1 -
2 kapcsán összeütköző két alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jog antagonisztikus küzdelme. A hazai szabályozást (és az ahhoz kapcsolódó közéleti diskurzust) három korszakra oszthatjuk: től 2007-ig büntető jogi kodifikációs kísérletek; től napjainkig polgári jogi eszközök alkalmazása; szeptemberétől sui generis szabályozás től a gyűlöletbeszéd jogi szabályozásának döntően büntető jellege bontakozott ki. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) 1989 szeptemberi módosítása kimondta: a jövőben csak a nagy nyilvánosság előtt történő gyűlöletre uszítás minősül az izgatás bűncselekményének. Az Alkotmánybíróság az 30/1992. (V. 26.) határozatában megállapította: nem alkotmányellenes a Btk. közösség elleni izgatás tényállásának azon rendelkezése, amely a valamely nép, nemzetiség, vagy faj elleni gyűlöletre uszítást rendeli büntetni. Alkotmányellenes viszont az a rendelkezés, amely tiltja a törvényben felsoroltakkal szemben sértő, lealacsonyító kifejezések használatát, ezért ezt a bekezdést megsemmisítették. Az Országgyűlés március 12-én nagy többséggel elfogadta a Btk. módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelynek meghozatalát Göncz Árpád államfő kezdeményezte. A törvény a többi között azt mondta ki: bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki a magyar nemzet, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el. Kis János filozófus, az SZDSZ volt elnöke nem sokkal később a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére kelt. Az Alkotmánybíróság 12/1999. (V.21.) határozata szerint alkotmányellenes a Btk. közösség elleni izgatásra vonatkozó törvényi tényállásának gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el fordulata, mert az határozatlansága miatt magában hordozza a véleménynyilvánításhoz való jog önkényes korlátozásának lehetőségét is, ezért azt megsemmisítette ban széleskörű sajtópolémia bontakozott ki a kormány javaslatáról, amely a Btk. közösség elleni izgatásra vonatkozó paragrafusának módosításával újraszabályozta a gyűlöletbeszéd szankcionálását. Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke és Kis János filozófus közös cikkében úgy foglalt állást, hogy szükségtelen, alkotmányellenes, a szólásszabadságot csorbító a módosítás. A parlamentben végül négyfős többséggel elfogadott változtatás tartalmazza az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívást és az uszítás helyett az izgatás szót használta. Mádl Ferenc köztársasági elnök a jogszabály előzetes alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. A testület 18/2004. (V. 24.) határozata alkotmánysértőnek minősítette a Btk. módosítását. Az indokolás szerint a gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy az az alaptörvény sérelmét eredményezte júliusában az MSZP jogi és közigazgatási tagozata a gyűlöletbeszéd büntetendővé nyilvánítását kezdeményezte az igazságügy- és a belügyminiszternek címzett nyílt levélben től jogalkotói szemléletváltás következett be: az alkotmánybírósági álláspont nyomán a jogalkotók eljutottak oda, hogy a gyűlöletbeszédet polgári jogi eszközökkel is lehet kezelni júniusában Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közös javaslatban szorgalmazta a Ptk. módosítását. E - 2 -
3 szerint a jogszabály kiegészülne azzal, hogy a sértő megnyilvánulás ellen a csoport érdekeit védő szervezet, illetve a csoport bármely tagja jogosult lenne fellépni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök augusztus 31-én, a Magyar Gárdáról tartott ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. Az Országgyűlés szeptember 24-én kezdte meg a Ptk. módosításáról szóló kormányjavaslat általános vitáját. A törvényjavaslat egyértelművé tette volna, hogy a gyűlöletbeszéd az a sértő megnyilvánulás, ami faji hovatartozásra, nemzeti, vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek ilyen vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. A kisebbik kormánypárt, az SZDSZ támogatta a javaslatot, a nagyobbik, az MSZP frakciója úgy vélte, hogy ez a megoldás nem elégséges, szükség van a büntető jogi szabályozásra is. Az Országgyűlés október 29-én a Ptk. gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását, február 18-án pedig a Btk. módosítását (amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét) fogadta el. Sólyom László köztársasági elnök mind a két módosítást véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak, amely 2008 júliusában [96/2008. (VII. 3.) ABh. és 95/2008. (VII. 3.) ABh.] alkotmányellenesnek mondta ki azokat. A kormány 2008 szeptemberében az Országgyűlés elé terjesztette az új Ptk-ról szóló Tervezetét, amely tartalmaz egy Védelem a gyűlöletbeszéd ellen című részt. A Tervezet szövegezésekor még nem volt ismert az előbb említett AB-határozat. A kodifikátorok azonban arra hivatkoznak, hogy beépítették a törvénytervezetbe a köztársasági elnök javaslatait. Ennek ellenére megjelentek olyan hírek is, hogy ezt a részt kiveszik a Tervezetből. 3. A legújabb törvényjavaslat "az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról" címet viseli. A javaslat alapjogi indíttatású olyan különleges jogszabályként lépne életbe, amely bár elkülönül a Ptk-tól, de logikájában a 2007-es Ptk. módosítását követi, vagyis a gyűlölködő beszéddel megsértett csoportok tagjainak adna lehetőséget arra, hogy a bíróságtól kérjenek elégtételt. Így a tervezet egyszerre involválná a közjogi és magánjogi normatartalmat. A közjogi kötődést az eljárásjogi elemek (a keresetet a sérelmezett kijelentést követő 30 napon belül be kellene nyújtani, kizárólag a Fővárosi Bíróság lenne illetékes, amelynek minden, ugyanarra a megnyilatkozásra vonatkozó keresetet egyesítenie kellene) felvétele, a magánjogi kapcsolatot pedig az igényérvényesítés esetében a Ptk. rendelkezéseire való utalás erősíti (kártérítést azonban nem lehet követelni). Az SZDSZ és az MDF sem zárkózott el a törvényjavaslat támogatásától, de mindkét párt kifogásolta, hogy a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés nem a Ptk-ban nyerne szabályozást
4 A gyűlöletbeszéd szabályozásának alakulása Időpont Szabályozás Alkotmánybírósági reakció Büntető jogi kodifikációs kísérletek 1989 Btk. módosítás 30/1992. (V.26.) ABh. részben alkotmányellenes a módosítás 1996 Göncz-féle javaslat 12/1999. (V.21.) ABh a kormány javaslatot tesz a Btk. módosítására, elfogadják szűk többséggel 18/2004. (V.24.) Abh. (Mádl Ferenc köztársasági elnök előzetes normakontrollja nyomán) Közéleti vetület Kis János a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére kelt. Sajtópolémia a javaslat körül; Kis János és Sólyom László közös cikkben tiltakozik a javaslat ellen július Az MSZP jogi és közigazgatási tagozata a gyűlöletbeszéd büntetendővé nyilvánítását kezdeményezte az igazságügy- és a belügyminiszternek címzett nyílt levélben. Polgári jogi eszközök alkalmazása 2007 június Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) közös javaslatban szorgalmazta a Ptk augusztus szeptember október február szeptember a Ptk-módosítás az Országgyűlés előtt a Ptk-módosítás elfogadása Btk-módosítás elfogadása, amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét a kormány benyújtotta az új Ptk. tervezetét, amelynek részét képezi a Védelem a gyűlöletbeszéd ellen Sui generis szabályozás szeptember 12. T/6219. számú törvényjavaslat az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról 96/2008. (VII. 3.) ABh. (Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollja nyomán) 95/2008. (VII. 3.) ABh. (Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollja nyomán) módosítását. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a Magyar Gárdáról tartott ötpárti nemzetközi sajtóértekezleten jelentette be, hogy a kormány a Ptk. módosítását kezdeményezi a vallási, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, illetve a szexuális orientáció miatt kisebbségben lévő személyek védelmében. Az SZDSZ támogatja, az MSZP frakció szerint azonban szükség van büntető szabályozásra is. TASZ ellenvéleményt fejt ki. A Tervezet a köztársasági elnök észrevételeinek megfelelően alakította át a szabályozást. Nem találták a parlament Emberi Jogi Bizottsága általános vitára alkalmasnak; a Magyar Helsinki Bizottság és TASZ ellenvéleménye
5 A szabadság vagy a méltóság? A gyűlöletbeszéd nemzetközi szabályozási tendenciák áttanulmányozása nyomán két szélső pont rajzolódik ki. Az egyik a jelenleg érvényes amerikai joggyakorlat. Ennek alapján a szólásszabadság magában foglalja a gyűlöletbeszédet is - kivéve az élet vagy a testi épség elleni fenyegetéseket. A véleménynyilvánítás szabadsága szövegszerkezetileg is az első: az amerikai alkotmány Bill of Rights-a ezt említ meg először. Egyetlen korlátja a testi épség közvetlen fenyegetettsége, vagyis az a helyzet, amikor nyilvánvaló és közvetlen a veszély (clear and present danger). Ezzel szemben a Németország nagyobb hangsúlyt fektet a gyűlöletbeszéd célpontjai méltóságának, becsületének, tiszteletének és egyenlőségének védelmére (maga az alkotmány is sok jogot eleve úgy tételez, mint amelyek feltételezik a szólásszabadság korlátozottságát). Ezek miatt nevezik az amerikai alkotmányt a szabadság, míg a németet a méltóság alkotmányának. A különbségek kulturális jellegűek. Ahogyan azt (a már idézett) Winfried Bruggerrel megfogalmazta: Az amerikai hagyomány jobban bízik abban, hogy amikor a jó vélemény ütközik a rossz véleménnyel, a jó győzedelmeskedik. Amerikával kapcsolatban az az ember érzése, hogy a sértő beszéd időnként felszabadító hatással járt, mint például a polgárjogi mozgalom küzdelmei vagy a vietnami háború elleni tüntetések idején; ezzel szemben Németország és Európa nagy része kizárólag vagy elsősorban úgy tekint a gyűlöletbeszédre, mint az elnyomás és megsemmisítés egyik eszközére. Amerikában és Európában tehát más paradigma uralkodik, amely az eltérő kulturális fejlődésből és tapasztalatokból táplálkozik. Hazánkban egészen speciális a helyzet. Magyarországon az amerikai és német tendenciák találkoznak. Az 1990-es évek elején [30/1992. (V. 26.) AB-határozatban] alakult ki az a liberális (amerikaihoz hasonló) alkotmánybírósági gyakorlat, amely szerint a sértő kifejezés is élvezi a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét, ezért korlátozására csak akkor kerülhet sor, ha kimutatható, hogy a közlés alanyi jogokat sért, és a korlátozás szükséges és arányos az elérni kívánt céllal. Ez azt jelenti, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának nincsenek belső korlátai, alkotmányellenes a tartalom szerinti megkülönböztetés. Külső korlátot képez azonban mások alkotmányos jogainak a védelme. A jogalkotó nem dönthet tehát úgy, hogy azért rendel hátrányos jogkövetkezményt egy adott magatartáshoz, mert annak tartalma akár más egyénre nézve, akár a társadalomra nézve káros. A jogalkotó csak akkor léphet közbe, és korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát, ha az más személyek konkrét alanyi jogait sérti. A 18/2004. (V. 25.) AB-határozat egyes megállapításai pedig egyértelművé tették, hogy a gyűlöletbeszéd kérdése nem feltétlenül a büntetőjog eszközrendszerével kezelendő. A büntetőjog ultima ratio, csak akkor alkalmazandó, ha más jogági eszközök már nem elegendőek. A magyar társadalomban és az azt leképező jogalkotási folyamatokban azonban megjelent a német-modell (meg kell jegyezni, hogy az Alkotmánybíróság egyéb kérdésekben mintaként tekint a német társszervezetre). Az a német-modell, amely leképezi az európai tapasztalatokat a gyűlöletbeszéddel, s még inkább az abból eredő gyűlöletcselekményekkel kapcsolatban. Ezen diszkrepancia (amerikai típusú véleménynyilvánítás-felfogás és német szabályozási igény) azt eredményezte, hogy a jogalkotó 2007-ig azzal volt kénytelen szembesülni, hogy a pönalizálási kísérletei rendre kudarcba fulladtak. Az Alkotmánybíróság határozataiban - 5 -
6 azonban tanácsot adott a szabályozás elképzelhető formáira: a polgári jogi eszközök alkalmazása. Egyelőre ez az út látszik járhatóbbnak, bár a taláros testület alkotmányellenesnek mondta ki a legutóbbi Ptk-módosítást, de a jogalkotó egy speciális megoldáshoz folyamodott: kivette a tisztán közjogi és tisztán magánjogi vertikumból a közösségek méltóságának kérdéskörét és egy vegyes jellegű törvényt készített. A hazai helyzetet illetően kiemelést érdemel még, hogy a gyűlöletbeszéd szabályozási tendenciái 2007-től egyéb nóvumot is felmutatnak. A szélsőséges (illetve annak vélt) erők elleni verbális küzdelem gyakorlati eszköze lett gyűlöletbeszéd szabályozása. A közösségek méltóságáért folytatott harcban kapcsolódik össze a politikai és a szakmai elem. A gyűlöletbeszéd kodifikációja kapcsán a jogalkotó több kihívással is szembetalálja magát. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogalkotás harmadik hulláma jelzi, hogy szemléletváltás kell: vagy az alkotmánybírósági gyakorlat kell, hogy változzon, vagy pedig a jogalkotó szabályozási szándéka. Ha egyik sem változik, akkor új technikára van szükség: egy olyan (közjogi és magánjogi alapokon álló) szabályozásra, amely képes arra, hogy hazának alkotmányos és kulturális hagyományainak figyelembevételével közvetítsen a szabadság és a méltóság között, s ezzel egyidejűleg mentes legyen a napi politikai érdekektől. Felhasznált irodalom: évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 30/1992. (V. 26.) AB határozat 12/1999. (V.21.) AB határozat 18/2004. (V. 24.) AB határozat 96/2008. (VII. 3.) AB határozat 95/2008. (VII. 3.) AB határozat T/6219. számú törvényjavaslat az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról T/5949. számú törvényjavaslat az Új Polgári Törvénykönyvről Gárdos-Orosz Fruzsina: Polgári joggal a gyűlöletbeszéd ellen (in Beszélő, október 12.) Interjú Winfried Bruggerrel, a Heidelbergi Egyetem professzorával (készítette Halmai Gábor, megjelent Élet és Irodalom (52. évfolyam, 31. szám) - 6 -
GYŰLÖLETBESZÉD ÓRAVÁZLAT
1 GYŰLÖLETBESZÉD ÓRAVÁZLAT A GYŰLÖLETBESZÉD FOGALMA A kommunikációnak ebbe a csoportjába azok a beszédek tartoznak, amelyekkel a beszélő általában előítélettől vagy éppen gyűlölettől vezérelve a társadalom
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1206/B/1996 Budapest, 1999.05.19 12:00:00 de. Strausz János Dr. 12/1999. (V. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1999. évi 44. számában
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10592. számú törvényjavaslat az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013.
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenA véleménynyilvánítás szabadsága
A véleménynyilvánítás szabadsága A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az Európai Unió támogatásával,
RészletesebbenJAVASLATOK AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSÁRA - e javaslatcsomag az Országgyűléshez benyújtott T/6958 sz. törvényjavaslat vonatkozásában készült 2012. május
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenA büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó T/11705 számú törvényjavaslatról
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet véleménye A büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó T/11705 számú törvényjavaslatról Készítette: dr. Simon Éva Politikai szabadságjogok programvezető
Részletesebben[1] számú OTKA támogatásával született.
Gárdos-Orosz Fruzsina-Pap András László: A gyűlöletbeszéd szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben - az alkalmazást meghatározó alkotmányos, jogi és jogpolitikai környezet 1 Az elmúlt években a gyűlöletbeszéd
RészletesebbenGondolatok a gyűlöletbeszéd polgári jogi szabályozásának jogi és jogpolitikai környezetéről ***
Gárdos-Orosz Fruzsina * Pap András László ** Gondolatok a gyűlöletbeszéd polgári jogi szabályozásának jogi és jogpolitikai környezetéről *** Az írás arra reflektál, hogy a jogalkotó a gyűlöletbeszéd kapcsán
RészletesebbenA BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*
VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)
RészletesebbenAz Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a Lex CEU eltörléséről címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Iromány száma: T/17873. Benyújtás dátuma: 2017-10-16 15:03 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 10AKAGBR0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebben2014. évi... törvény zwtt: 2014 W: ~ r 0 1,
2014. évi... törvény zwtt: 2014 W: ~ r 0 1, a Szent Korona fokozottabb védelme érdekében a Büntet ő Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáró l 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi
RészletesebbenA MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGVÉDŐ IODA JAVASLATA A GYŰLÖLETBESZÉD ÉS A SÉRELEMDÍJ SZABÁLYOZÁSÁRA
A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG ÉS A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGVÉDŐ IODA JAVASLATA A GYŰLÖLETBESZÉD ÉS A SÉRELEMDÍJ SZABÁLYOZÁSÁRA 2008. január 25. Az új Ptk. kodifikációjának jelenlegi szakaszában
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenIromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001
Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: 2018-11-06 18:35 Miniszterelnökség Parlex azonosító: N4BKLD730001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr.
RészletesebbenA büntetı törvénykönyv módosítására vonatkozó T/25. számú törvényjavaslatról
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédı szervezet véleménye A büntetı törvénykönyv módosítására vonatkozó T/25. számú törvényjavaslatról Készítette: dr. Simon Éva Politikai szabadságjogok programvezetı
RészletesebbenA véleményszabadság határai: Gyűlöletbeszéd
A véleményszabadság határai: Gyűlöletbeszéd A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az Európai
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10749. számú törvényjavaslat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek az Alaptörvény negyedik
RészletesebbenSZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
RészletesebbenTisztelt Sebián-Petrovszki László!
Tisztelt Sebián-Petrovszki László! Az MTI Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. részére 2016. március 22. napján megküldött közérdekű adatigénylésének, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
RészletesebbenA szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
RészletesebbenAB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének
RészletesebbenHatályos: től
MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi
RészletesebbenAz Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét
Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Alapjogokért Központ üdvözli az Európa Tanács szaktestületének, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (ECRI) Romániával
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3258/2015. (XII. 22.) AB HATÁROZATA
3258/2015. (XII. 22.) AB határozat 3061 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3258/2015. (XII. 22.) AB HATÁROZATA bírói kezdeményezés elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 936/A/2003 Budapest, 2004.05.24 12:00:00 de. Kukorelli István Dr. 18/2004. (V. 25.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2004. évi 70.
RészletesebbenT/706. számú törvényjavaslat. a magánélet védelméről
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/706. számú törvényjavaslat a magánélet védelméről Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2018. június 2018. évi törvény a magánélet védelméről A magánélet,
RészletesebbenIromány száma: T/1499. Benyújtás dátuma: :19. Parlex azonosító: K6O78VVW0001
Iromány száma: T/1499. Benyújtás dátuma: 2018-09-18 16:19 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: K6O78VVW0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenSzólásszabadság, média, internet
VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai
RészletesebbenKÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015
KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015 KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kormányfő miniszterelnök államfő Mi a köztársasági elnök kifejezés megfelelője? MONARCHIA KÖZTÁRSASÁG császár király cár sah köztársasági
RészletesebbenAki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna
Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás
RészletesebbenIromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001
Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
Részletesebben2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról
Érk zo: 2012. V:2:.Ea. 2012. évi.. törvény a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról 1. A pártok m űködéséről és gazdálkodásáról
RészletesebbenTóth J. Zoltán 1. I. Bevezetés
Tóth J. Zoltán 1 Az önkényuralmi jelképek használata mint a véleménynyilvánítási szabadság korlátja? (A 4/2013. AB határozat előzményei, indokai és következményei, valamint az új Btk.- szabályozás pozitívumai
RészletesebbenIII. sz. melléklet. A gyűlöletbeszéd büntetőjogi szabályozása és az Alkotmánybíróság gyakorlata
III. sz. melléklet A gyűlöletbeszéd büntetőjogi szabályozása és az Alkotmánybíróság gyakorlata I. 1. A véleménynyilvánítás szabadsága és a szólásszabadság a demokratikus társadalom, a közösségi együttélés
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenV. sz. melléklet. A gyűlölet-bűncselekmények üldözésének ügyészi tapasztalatai
V. sz. melléklet A gyűlölet-bűncselekmények üldözésének ügyészi tapasztalatai Az egyes alapvető jogokat sértő bűncselekmények bírói gyakorlata elnevezésű kúriai joggyakorlat-elemző csoport munkájához a
RészletesebbenBírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás
Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás A családon belüli, vagy úgynevezett otthoni erőszak (violence in the family,
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A rendőrség alapjogvédelmi kötelezettsége gyűlöletincidensek esetén a Gyöngyöspata- per ítélete Dr. Jovánovics Eszter
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.
RészletesebbenKONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez
KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink
RészletesebbenBüntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;
RészletesebbenVÉLEMÉNYSZABADSÁG VS. KÖZÖSSÉGEK MÉLTÓSÁGA
PONGRÁCZ DÁVID VÉLEMÉNYSZABADSÁG VS. KÖZÖSSÉGEK MÉLTÓSÁGA 1. BEVEZETÉS A közösségek méltóságának védelme, mint a szólásszabadság egyik lehetséges korlátja már a rendszerváltás óta egy rendszeresen visszatérő
RészletesebbenValki László A szabad véleménynyilvánítás és a nemzetközi jogi kötelezettségek
Valki László A szabad véleménynyilvánítás és a nemzetközi jogi kötelezettségek Vihart kavart a hazai közéletben az az Országgyűlés által 2010. február 22-én, a testület utolsó ülésén elfogadott törvény,
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenÁllam- és jogtudomány
Állam- és jogtudomány LV. évfolyam 2014 2. szám tartalom Tanulmány Gárdos-Orosz Fruzsina Pap András László Gondolatok a gyűlöletbeszéd polgári jogi szabályozásának jogi és jogpolitikai környezetéről 3
RészletesebbenT/11105/31. szám. Az Országgyűlé s. Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának. ajánlás a. záró vitájához
ORSZAGGYÜLÉS HIVATA L I', T/11105/31. szám Érkezett : 2013 JuN 0 3. Az Országgyűlé s Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának ajánlás a az egyes büntetőtárgyú törvények módosításáról szóló
Részletesebben2 1. Az Előterjesztő az alábbi helyesírási pontosításokat javasolja : 44/1. Az egységes javaslat 17. -ában a Btk (1) bekezdése b) pontjához : /1
T/1917/46.szám ORSZÁ~OLÉS HIVATALA w M APR 0 2 nnrüy üi / =~LÜiYSüP + Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ajánlása a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3146/2018. (V. 7.) AB HATÁROZATA
762 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3146/2018. (V. 7.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Részletesebben2003. évi CXXV. törvény
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,
RészletesebbenBÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1
Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI
Részletesebben1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér
1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november
Részletesebben2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról
2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető
RészletesebbenT/6854. számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel szembeni fellépést elősegítő módosításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/6854. számú törvényjavaslat Előadó: Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2008. november 2 2008. évi törvény 1. (1) A Polgári Törvénykönyvről
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 28. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. április 28. (OR. en) 7281/1/17 REV 1 ENFOPOL 121 JAI 239 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA a Dán Királyság és az Európai
RészletesebbenIromány száma: T/708. Benyújtás dátuma: :58. Parlex azonosító: 1JHJJRAQ0001
Iromány száma: T/708. Benyújtás dátuma: 2018-06-26 19:58 Miniszterelnökség Parlex azonosító: 1JHJJRAQ0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK
Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?
RészletesebbenSzikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig
Szikora Veronika: Az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjának folyamata (tansegédlet) 1. Az 1959-es Ptk.-tól az új Ptk. kodifikációjának kezdetéig Magyarország els magánjogi törvénykönyvét, a Polgári Törvénykönyvet
Részletesebben2010 1,IAJ 17, A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáró l
Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportj a lwrkclt. í7 2010 1,IAJ 17, TI... számú törvényjavaslat A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
RészletesebbenGazdasági jog alapjai
I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság droghatározata
Az Alkotmánybíróság droghatározata Hozzáadta: Buday Gergely 2007. november 27. kedd 14:36 Utolsó frissités 2007. november 27. kedd 19:25 Neszívdmeg.hu ---------------------------------------------------------------
RészletesebbenTÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT
TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenEgyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik
Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
RészletesebbenBaksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a évi költségvetés
Baksay Gergely A Költségvetési Tanács szerepe és a 2019. évi költségvetés Ezekben a hetekben zajlik Magyarország 2019. évi költségvetésének tárgyalása, amelynek során a Költségvetési Tanácsnak is kiemelt
RészletesebbenA.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. akaratelhatározás előkészület kísérlet befejezett bcs. A cselekmény
RészletesebbenKALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29.
KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED 2011.09.29. Hillary Clinton az internetről Az internet a világ új idegrendszereként értelmezhető, ahol minden felhasználónak joga van az információ szabad keresésére,
RészletesebbenHivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/2936.) Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága. A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata.
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/2936.) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3205/2015. (X. 27.) AB végzés 2725 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenMélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Adatvédelmi kérdések a gyűlölet-bűncselekmények tanúinak kihallgatásakor Dombos Tamás Háttér Társaság Nemzeti Közszolgálati
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 471/B/1995 Budapest, 1995.10.04 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 61/1995. (X. 6.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1995. évi 84. számában
RészletesebbenFelvezető előadás 2009. október 17. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu
Felvezető előadás 2009. október 17. Dombos Tamás tdombos@hatter.hu Gyűlölet-bűncselekmény olyan bűncselekmények, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása
Részletesebben1. oldal, összesen: 18 oldal
1. oldal, összesen: 18 oldal Ügyszám: 1354/A/2007 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. : Támadott jogi aktus: Határozat száma: 96/2008. (VII. 3.) AB határozat ABH oldalszáma: 2008/816
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenKözoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos
Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU B8-0977/1. Módosítás
12.9.2016 B8-0977/1 1 Paloma López Bermejo, Maria Lidia Senra Rodríguez, Ángela Vallina, Marina Albiol Guzmán, Cornelia Ernst, Marie-Christine Vergiat, Tania González Peñas, Miguel Urbán Crespo, Lola Sánchez
RészletesebbenA MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/ SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL
A vélemény elkészítését a pénzügyi támogatása tette lehetővé. A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/14237. SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL 2017. március 7. www.lmbtszovetseg.hu A
RészletesebbenA.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró okok rendszere; a jogos védelem és a végszükség Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
Részletesebben2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S
'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére
Részletesebben20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
RészletesebbenRákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet
Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 763/B/1995 Budapest, 2000.05.08 12:00:00 de. Strausz János Dr. Kukorelli István Dr. 13/2000. (V. 12.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
Részletesebben2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté
om~iés Hivatala iwm nyszi rn :-q4 a+i. sti. Érkezett: 2005 JúN 13. i~üi4!~lpp?#?iepáa eeee..epbeóó Ebóbeel éi~i' ` :? ;srnrrrru mü~~prr,~iriiüüinsrsl ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ T/16127/ képviselői módosító
RészletesebbenA/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia
A. A/1. Alkotmányfogalmak és az alkotmányosság alapelvei: népszuverenitás, hatalommegosztás, jogállam, demokrácia 2/1993. ABh (népszuverenitás gyakorlása) A/2. Alkotmányozási eljárások: alkotmányos átalakulás
Részletesebben1/2011. (IV.4.) BK vélemény
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA BÜNTETŐ KOLLÉGIUMÁNAK VEZETŐJE 1055 Budapest V., Markó utca 16. Telefon: 268-4813 1/2011. (IV.4.) BK vélemény Amennyiben a bíróság elrendeli a tanú személyi adatainak a zárt kezelését,
RészletesebbenTANULMÁNYOK B. Dr. Palánkai Tiborné AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG BÜNTETÕJOGI TÁRGYÚ HATÁROZATAI; A BÜNTETÕJOG KODIFIKÁCIÓJÁNAK ALKOTMÁNYJOGI ÖSSZEFÜGGÉSEI 1
BÜNTETÕJOGI KODIFIKÁCIÓ B 2002. 3. szám 3 B TANULMÁNYOK B Dr. Palánkai Tiborné AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG BÜNTETÕJOGI TÁRGYÚ HATÁROZATAI; A BÜNTETÕJOG KODIFIKÁCIÓJÁNAK ALKOTMÁNYJOGI ÖSSZEFÜGGÉSEI 1 I. RÉSZ Bevezetõ
RészletesebbenORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG :1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 : 33-104 fax: 33-303 /fax: 443-5733 : orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/547- /2012.P. Tárgy: alapvető jogot sértő
RészletesebbenEsélyegyenlőségi Képzés
Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március
Részletesebben