GYŰLÖLETBESZÉD ÓRAVÁZLAT

Átírás

1 1 GYŰLÖLETBESZÉD ÓRAVÁZLAT A GYŰLÖLETBESZÉD FOGALMA A kommunikációnak ebbe a csoportjába azok a beszédek tartoznak, amelyekkel a beszélő általában előítélettől vagy éppen gyűlölettől vezérelve a társadalom faji, etnikai, vallási vagy nemi csoportjairól, vagy azok egyes tagjairól a csoporthoz tartozásukra tekintettel mond olyan véleményt, ami sértheti a csoport tagjait, és gyűlöletet kelthetnek a társadalomban a csoporttal szemben. (Halmai Gábor) a védett kör valójában ennél jóval tágabb is lehet (bármely azonosítható csoport). A KÖZÖSSÉG ELLENI IZGATÁS SZABÁLYOZÁSÁNAK TÖRTÉNETE ( ) Btk (1) Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség, b) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javítónevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 30/1992. (V. 26.) AB határozat (megsemmisíti a második bekezdést) A véleménynyilvánítás tartalma alapján egy demokratikus társadalmi rendben nem korlátozható, a jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi. A szólásszabadságnak kizárólag külső korlátai lehetnek, tehát csak valamely másik alapjog vagy alkotmányos cél érdekében korlátozható (szükségesség), de ekkor is csak az arányosság követelményeinek megfelelően. Az (1) bekezdésben szankcionált magatartás olyan veszélyt hordoz egyéni jogokra is, amelyek a közvetlen tárgyként szereplő köznyugalomnak olyan súlyt adnak, hogy [ ] a véleményszabadság korlátozása szükségesnek és arányosnak tekinthető. ( ) [A]z a döntő, hogy mi került veszélybe: az uszítás az alkotmányos értékrendben szintén igen magasan álló alanyi jogokat veszélyeztet. A (2) bekezdésben szereplő úgynevezett gyalázkodás tényállása alkotmányellenes, mert abban nem tényállási elem a köznyugalom megzavarására való alkalmasság, annak elvont, feltételezett veszélye pedig nem elegendő érv a szólásszabadság korlátozására. A felállított hipotézis: Politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással alakulhat ki. Aki tehát gyalázkodik, magát bélyegzi meg, s lesz a közvélemény szemében»gyalázkodó«. A gyalázkodásra bírálat kell hogy feleljen. E folyamatba tartozik az is, hogy számolni kelljen magas kártérítésekkel. Büntetőjogi büntetésekkel azonban nem a közvéleményt és a politikai stílust kell formálni ez paternalista hozzáállás, hanem más jogok védelmében az elkerülhetetlenül szükséges esetekben szankcionálni.

2 Btk (1) Aki nagy nyilvánosság előtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 12/1999. (V. 21.) AB határozat (megsemmisíti a kiegészítést) 2003 Btk (nem lépett hatályba) (1) Aki nagy nyilvánosság előtt valamely nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy mást vagy másokat a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 18/2004. (V. 25.) AB határozat (megsemmisíti a módosítást) A szabad véleménynyilvánítás jogának korlátozására a»gyűlöletre uszítás«esetében az egyéni alapjog-gyakorlás sérelme, illetve annak közvetlen veszélye miatt kerül sor. [ ] Fontos, hogy a köznyugalomban okozott veszély ne csupán feltételezés legyen, és a legalább hipotetikus visszacsatolás (a közlés alkalmas a köznyugalom megzavarására) elengedhetetlen Btk. 181/A. (nem lépett hatályba) (1) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nagy nyilvánosság előtt olyan különösen önkényuralmi rendszerre vagy eszmére emlékeztető vagy utaló testmozdulatot tesz, amely alkalmas a magyar nemzet, vagy lakosság egyes csoportjai, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport tagjai becsületének csorbítására, avagy emberi méltóságának megsértésére. (3) Nem büntethető, aki politikai párttal, vagy politikai közszereplést is folytató társadalmi szervezettel kapcsolatban közszerepelésükkel összefüggésben a) olyan kifejezést használ vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a lakosság e csoportjához tartozó tagok becsületét, vagy emberi méltóságát megsértse, b) a (2) bekezdésben meghatározott magatartást tanúsít. 95/2008. (VII. 3.) AB határozat (megsemmisíti az egész szakaszt)

3 3 A GYŰLÖLETRE USZÍTÁS TÉNYÁLLÁSÁNAK LEHETSÉGES JELENTÉSEI Uszítás: Aki uszít, az valamely személy, csoport, szervezet, intézkedés ellen ellenséges magatartásra, ellenséges, kárt okozó tevékenységre bíztat, ingerel, lázít (Értelmező szótár) Izgatás: [Izgatás alatt] olyan lázongó kifakadások értendők, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly magas fokra lobbantsák, amelyből gyűlölet keletkezvén, a társadalmi rend és béke megzavarásához vezethet. (Királyi Curia) Lehetséges mércék: gyűlöletkeltésre alkalmas gyűlöletkeltésre irányul aktív, tevőleges gyűlölet felkeltésére alkalmas, és ezáltal annak némi veszélye is megállapítható (30/1992. Abh., 12/1999. Abh.) aktív, tevőleges gyűlölet felkeltésére irányul aktív, tevőleges gyűlölet felkeltésére alkalmas, és annak közvetlen és azonnali veszélyével jár (clear & present danger USA) aktív, tevőleges gyűlölet felkeltésére irányul, és annak közvetlen és azonnali veszélye állapítható meg (18/2004. és 95/2008. Abh. clear & present danger HUN) annak nyomán aktív, tevőleges gyűlölet alakul ki 2007 POLGÁRI JOGI MEGOLDÁSOK Ptk. 76/A. (nem lépett hatályba) (1) A személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. (2) A jogsértő nem hivatkozhat arra, hogy sérelmezett magatartása nem közvetlenül és felismerhetően az (1) bekezdés szerinti sérelem alapján igényt érvényesítő fél vagy felek ellen irányult. (3) A 84. (1) bekezdése szerinti igények érvényesítésére az a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet vagy alapítvány is jogosult, amelynek célja az emberi és állampolgári jogok védelme. A 84. (1) bekezdés e) pontja szerinti igényt az említett szervezetek csak a sértett közösség érdekében és az e célra létrehozott valamely közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú alapítvány javára érvényesíthetik. 96/2008. (VII. 3.) AB határozat (megsemmisítette a módosítást)

4 T/6219. számú törvényjavaslat az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról (függőben) 1. (1) A csoport tagjainak személyhez fűződő jogát sérti, aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti, etnikai hovatartozás, a vallási meggyőződés vagy a szexuális irányultság által meghatározott csoportot sértő, céljában vagy hatásában megalázó vagy félelemkeltő magatartást tanúsít. Mentesül a jogkövetkezmények alól, ha bizonyítja, hogy a csoportot sértő magatartása az eset összes körülményére figyelemmel nem volt olyan súlyú, hogy az a csoport tagja személyhez fűződő jogának sérelmét okozta. (2) Nagy nyilvánosságon a magatartás sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő tanúsítását is érteni kell. 2. (1) Akit személyhez fűződő jogában az 1. szerint megsértenek, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 84. -a (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott igények érvényesítése iránt a jogsértést követő 30 napos jogvesztő határidőn belül lehet a polgári pert megindítani úgy, hogy a keresetlevélnek legkésőbb e határidő utolsó napján kell a bírósághoz megérkeznie. 3. (1) Az 1. -on alapuló perekre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. A bíróság a perben soron kívül jár el. (2) Ha a keresetindítási határidőn belül azonos ténybeli és jogi alapból több pert is megindítanak, azokat egyesíteni kell. A keresetlevél beérkezését követően a bíróság azt haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül megvizsgálja abból a szempontból, hogy szükséges-e a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 124. (1) bekezdésében megállapított intézkedések meghozatala. Az első tárgyalást a 2. (2) bekezdésében meghatározott jogvesztő határidő elteltét követő napon kell a bíróságnak kitűznie legkésőbb az ettől számított tizenötödik napra. Ha a keresetlevél a bíróságnak a Pp ában meghozott intézkedése folytán válik tárgyalásra alkalmassá, akkor a tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidőt ettől az időponttól kell számítani. 4. Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépése után történt személyhez fűződő jogsértésre kell alkalmazni. ÖSSZEGZÉS 1. Az AB eredendően mint a 30/1992. Abh. idézett hipotézisből is kiderül kiemelkedően fontosnak tekintette a szólásszabadságot, azt az alapvető értéket, amely elengedhetetlen az alkotmányos demokrácia működtetéséhez. Az első testület a lehető legszélesebb szabadságot akarta adni a közvélemény előtt zajló vitáknak, azzal a nem titkolt ambícióval végezte munkáját, hogy határozatai által maga mutassa meg az irányt a jövő fejlődése számára, így nem a mindenkori társadalmi valóság alapján jelölte ki az egyes alapjogok határait. 2. Amikor tovatűntek a rendszerváltás kezdeti mámoros évei, és lassan kezdett elképzelhetővé válni, hogy az AB hipotézise előbb-utóbb megdől, a testületben nem volt meg a rugalmasság, és a társadalmi szintű változásokról, a demokrácia tényleges megvalósulásának nehézségeiről tudomást nem véve úgy döntött, hogy makacsul ragaszkodik saját korábbi álláspontjához. Ezzel persze erősítette a testület gyakorlatának kétségtelenül szükséges koherenciáját is. Ugyanakkor más, rokon kérdésekben nem óvta ennyire a koherenciát. Az egyidejű következetlenség és rugalmatlanság oda vezetett, hogy a testületet több kritika érte, és bizony olykor nem voltak könnyen értelmezhetőek a döntései. A clear and present danger mérce későbbi, megmagyarázatlan átvétele mindenesetre nehezen érthető.

5 5 3. A törvényhozó eközben több alkalommal is szinte provokálta az AB-t, és időről időre megpróbált visszacsempészni korábban egyértelműen alkotmányellenesnek minősített fordulatokat, jogszabályszöveget, illetve olyan minőségű jogszabályokat fogadott el, amelyek esetében az AB vizsgálatának aligha lehetett a megsemmisítésen kívül más vége. A jogalkotó és a kormányzat időközben a gyűlöletbeszéd jogi szabályozását olyan kiemelt politikai kérdéssé emelte, és olyan felfokozott hangulatot teremtett a vita során, olykor burkoltan burkolt rasszizmussal vádolva az ügyészségeket, bíróságokat, sőt magát az AB-t is, hogy az adott helyzetben figyelembe véve a testület korábbi gyakorlatát és a jogszabályszövegek minőségét is az AB szinte belekényszerült a szerepébe, és a nem is olyan finom politikai presszió (valamint a 2007 novembere és 2008 novembere között elfogadott négy különböző törvény!) eredményeképpen lehetetlenné vált a testület számára az, hogy átértékelje, és esetleg megváltoztassa korábbi álláspontját, amire egyébként rendes körülmények között minden további nélkül meglenne a módja. A GYŰLÖLETBESZÉD KORLÁTOZÁSÁNAK LEHETSÉGES SZEMPONTJAI - Az egyenlőség, egyéni autonómia érve - A sérelemokozás érve, az egyenlő emberi méltóság védelme - A demokratikus közvélemény érve - Az egyenlő részvételi jogok érve - A fórum biztosításának érve - A kontraproduktivitás érve - A történelmi körülmények érve