A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Átírás

1 A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2 AZ SZMSZ ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A diákönkormányzat a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola SZMSZ-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Kelt:.... az iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A szülői szervezet a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola SZMSZ-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Kelt: az iskolai szülői munkaközösség elnöke 3. A Közalkalmazotti Tanács a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola SZMSZének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Kelt: a Közalkalmazotti Tanács elnöke 4. A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a szervezeti és működési szabályzatot március 19. napján tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal 1-44/2013. (03.19.) számú határozatával elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Kelt:.. igazgató 2

3 FENNTARTÓI JÓVÁHAGYÁS A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola SZMSZ-ének elfogadásához, magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez a fenntartó Vidékfejlesztési Minisztérium a működtető egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentum IX. fejezetéhez, X. fejezetéhez, XV. fejezetéhez és a XVI. fejezet 4. pontjához egyetértését megadja, vagy ellenvetését az alábbiakban fogalmazza meg: Kelt:... tankerületi igazgató 3

4 TARTALOMJEGYZÉK I. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései és hatálya II. III. IV. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapját képező magasabb szintű jogszabályok és rövidítések Az iskola alapítása, szervezeti felépítése és működési rendszere 1. Az iskola alapítása, szervezeti felépítése, működési rendszere 2. Az iskola igazgatósága 3. Az iskola vezetősége 4. Helyettesítési rend 5. A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokat ellátó felelősök 6. Az intézet magasabb jogszabályban meghatározott, előírás szerinti működtetésével kapcsolatos további megbízatások 7. Pedagógiai munka belső ellenőrzése 8. A felnőttoktatás formái Az iskola vagyona és gazdálkodása 1. Az iskola vagyona 2. Az iskola gazdálkodása 3. Pedagógusok használatába kerülő informatikai eszközök V. Az iskola személyi ellátottsága és a közalkalmazottak munkavégzésére vonatkozó szabályok 1. Pedagógusok jogai és kötelezettségei 2. Adminisztratív és technikai dolgozók jogai és kötelezettségei 3. Vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos előírások 4. Kockázatértékelés VI. VII. Az iskola közösségei és ezek belső kapcsolatrendszere 1. Az iskolai alkalmazottak közössége, nevelőtestület, szakmai munkaközösségek 2. A tanulók közösségei 3. A tanuló fegyelmi felelőssége 4. A szülői szervezet 5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 5.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület 5.2. A diákönkormányzat és az iskolai vezetők kapcsolattartása 5.3. Iskolai sportkör 5.4. A nevelők és a szülők Az iskola külső kapcsolatrendszere, a belépés és a benntartózkodás rendje 1. Az iskola külső kapcsolatrendszere 2. A belépés és a benntartózkodás rendje azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel 3. Pedagógiai program elérhetősége 4. Reklámtevékenység szabályai 4

5 VIII. IX. Az iskola és az iskolai könyvtár munkarendje A tanuló által elkészített dologért járó díjazás, tanulók juttatása X. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje XI. XII. XIII. Intézményi védő, óvó előírások Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők A tankönyvellátás rendje XIV. Az iskola működési rendje XV. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolás XVI. Iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata MELLÉKLETEK: 1. Adatkezelési szabályzat 2. Iskolai könyvtári gyűjtőköri szabályzat 5

6 I. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései és hatálya A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület november hó 13. napján fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülői szervezet, véleményezte a Közalkalmazotti Tanács. igazgató

7 Az SZMSZ célja: A köznevelésről szóló évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ hatálya: Az SZMSZ időbeli hatálya: Az 1-197/2013. határozatszámon elfogadott és jóváhagyott SZMSZ az iskola vezetőjének jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a én elfogadott SZMSZ. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: Az iskolával jogviszonyban álló minden alkalmazottra, tanulóra. Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az iskola feladatainak megvalósításában. A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: Az iskola területére. Az iskola által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - iskolán kívüli programokra. A kihirdetés napja: november 13. Módosítása: az iskolaigazgató hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök Az SZMSZ nyilvánossága: - megtekinthető az iskolai könyvtárban, - az iskola irattárában, - az intézmény honlapján ( 2

8 II. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapját képező magasabb szintű jogszabályok és rövidítések évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.) évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi XCIII. törvény a munkavédelemről 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról évi XCVIII. törvény a évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről módosításáról 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvellátásról évi CLII. törvény a vagyonnyilatkozat-tételről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és a belső ellenőrzésről A Szervezeti és Működési Szabályzatban előforduló rövidítések: SZMSZ: KSZ: PP: AO: Szervezeti és Működési Szabályzat Kollektív Szerződés Pedagógiai Program Alapító Okirat 3

9 III. Az iskola alapítása, szervezeti felépítése és működési rendszere 1.a) Alapítása Alapítás éve: Alapító: Közoktatási Minisztérium (1950. évi 40. számú törvényerejű rendelet) Az alapító jogutódja: az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve, Vidékfejlesztési Minisztérium Az intézmény azonosítószáma: (oktatási azonosító) AZ INTÉZMÉNY 1) Neve: Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola 2) Rövid neve: Kinizsi Szakképző Iskola 3) Székhelye: 7400 Kaposvár, Baross u ) Intézményirányító szerv: Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. 5) Jogszabályban meghatározott közfeladata: Ötv. 8. (1) alapján Oktatás 6) Maximális tanulólétszám: 1090 fő 7) Tagozat megnevezése, évfolyamok száma: Nappali tagozat (iskolai oktatás) Általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakasz Szakképzés Felnőtt tagozat Felnőttoktatás nappali oktatás munkarendje szerint Felnőttoktatás nappali rendszerű oktatás szerint Évfolyam szakközépiskola 4 szakiskola évfolyamra vagy/és érettségire épülő 1; évfolyamra vagy/és 16. betöltött életévre épülő 1; 2; 3 8. évfolyamra épülő 1; 2; 3 szakközépiskola 3; 4 szakmai képzés 1; 2; 3 4

10 8) Alaptevékenysége: TEÁOR Szakmai középfokú oktatás Szakágazat szám: Szakmai középfokú oktatás Szakfeladat számok január 1-jétől: Szakközépiskolai oktatás (9 12/13. évfolyam) Szakiskolai oktatás (9 10. évfolyam) 8532 Szakmai középfokú oktatás Emelt szintű szakközépiskolai szakmai oktatás, képzés Egyéb felnőttoktatás 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység Könyvtári tevékenység 56 VENDÉGLÁTÁS Oktatásban, üdültetésben részt vevők, sportolók, dolgozók elkülönült étkeztetése Foglalkoztatási jogviszonyok: Az intézményben foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény alapján áll fenn. A költségvetési szerv jellege: Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az iskola vezetőjének kinevezési rendje: Az intézményvezetői megbízást a fenntartó adja. A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. Az intézmény megszüntetése: Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. 5

11 MUNKA- KÖZÖSSÉG VEZETŐK GYAKORLATI OKTATÁS- VEZETŐ 1.b) Szervezeti felépítése, működési rendszere Az iskola szervezeti felépítése: ISKOLÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE IGAZGATÓ IGAZGATÓ - HELYETTES Gazdasági vezető ÁLTALÁNOS IGAZ- GATÓHELYETTES SZAKOKTATÓK TECHNIKAI DOLGOZÓK TANÁROK Az iskola engedélyezett létszáma: Ebből technikai dolgozók száma: 68 fő 15 fő Az iskola működési rendszere: Az iskolát az intézményvezető (igazgató) irányítja, ő a legfelsőbb vezető, ő látja el az alapfeladatokat. Az intézményen belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve azonos szinten belül a mellérendeltség Az iskolán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. Az iskola legfontosabb döntéshozó fóruma a nevelőtestület. 6

12 2. Az iskola igazgatósága A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola vezetési szerkezetét - a köznevelésről szóló évi törvényben és a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendeletben meghatározott kötelezően foglalkoztatott vezetők, - az iskola pedagógiai programjában meghatározott köznevelési és szakképzési feladatok határozzák meg. Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint a közvetlen munkatársaiból álló alábbi vezető beosztású dolgozók alkotják: - igazgatóhelyettesek - gazdasági vezető - gyakorlatioktatás-vezető Igazgató: az iskola felelős vezetője, aki a munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízása jogszabályban meghatározott módon történik. Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért. Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörbe. Felel: - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, - a tanulói baleset megelőzéséért, - a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának a megszervezéséért, - a pedagógus etikai normák betartásáért és betartatásáért, - a nevelőtestület vezetéséért, - az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért. Előkészíti a munkatervet, tantárgyfelosztást, nevelőtestületi értekezleteket. Végzi és szervezi az ellenőrző tevékenységet. Jóváhagyja a vezetőtársai által véleményezett tanmeneteket. Irányítja a személyzeti munkát (munkaerő-gazdálkodás, tanárok minősítése, bérfejlesztés, jutalmazás). Feladata a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, ellenőrzése. Segíti a diákmozgalmat, biztosítja működési feltételeit, felügyeli tevékenységét. Képviseli az iskolát. Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, a vezetőtársai közreműködésével végzi. Akadályoztatása esetén - a munkáltatói jogkör, a tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése jogkör kivételével - az általános igazgatóhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. A vezetők megbízását - a tantestület véleményének a kikérésével - az igazgató adja, a vezetői megbízás határozatlan időre szól. Vezető beosztású dolgozó csak az iskola határozatlan időre alkalmazott munkavállalója lehet. Az iskola alábbi vezető beosztású dolgozóit a magasabb jogszabályban meghatározott vezetői pótlék illeti meg. 7

13 Igazgatóhelyettesek (2 fő): A mindennapi pedagógiai tevékenység - ezen belül és elsősorban az elméleti oktatás és nevelőmunka területén - szervezésében, irányításában és ellenőrzésében segítik az igazgatót. - általános igazgatóhelyettes - műszaki igazgatóhelyettes Gazdasági vezető (1 fő): Segíti az igazgató munkáját az oktatás tárgyi eszközeinek, valamint a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésében. Az iskola gazdasági ügyeinek felelős vezetője. Gyakorlatioktatás-vezető (1 fő): az iskola tanműhelyeiben, valamint a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés szervezésében, irányításában és ellenőrzésében segíti az igazgatót. A gyakorlóhely gazdálkodását, a képzés feltételrendszerének a biztosítását és az ezzel kapcsolatos szervezési, irányítási feladatokat látja el. Munkaközösségek vezetői: Létszám: a fenntartó jóváhagyása alapján Megbízásuk időtartama: 1 év Juttatás, kedvezmény: alapbérjellegű pótlék, az illetményalap 5 %-a 3. Az iskola vezetősége Az iskola vezetőségének tagjai: - igazgató - gazdasági vezető - igazgatóhelyettesek - gyakorlatioktatás-vezető - a szakmai munkaközösségek vezetői - a közalkalmazotti tanács elnöke. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, szülői szervezet, diákönkormányzat, és az intézeti szakszervezet(ek) vezetőivel. Az iskola vezetősége az iskola éves munkatervében meghatározott időben ülésezik. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 4. Helyettesítési rend Az igazgatót távollétében (3 munkanapot meghaladóan) a munkáltatói feladatok kivételével az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat az igazgatóhelyettesek az alábbi sorrendben látják el: 8

14 általános igazgatóhelyettes műszaki igazgatóhelyettes gazdasági vezető gyakorlatioktatás-vezető A helyettesek akadályoztatása esetén a helyettesítési feladatokat a gyakorlatioktatás-vezető, vagy az osztályfőnöki munkaközösség-vezető látja el. A vezetők intézményben tartózkodási rendjéről a tanév egészére heti beosztásban az iskola beosztást készít. Ez az intézmény honlapján nyilvánossá tételre kerül. A munkáltatói jogok gyakorlása során az igazgató a munkáltatói jogokat nem ruházza át, kivétel a munkaviszonyra vonatkozó igazolások kiadása. 5. A nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokat ellátó felelősök - Osztályfőnökök Megbízásuk időtartama: 1 év Létszám: azonos az osztályok számával Juttatás, kedvezmény: alapbérjellegű pótlék, az illetményalap 10 %-a - Ifjúságvédelmi felelősök Létszám: szakiskolában 1 fő, középiskolában 1 fő Megbízásuk időtartama: 1 év - Diákönkormányzat munkáját segítő tanár Létszám: szakiskolában 1 fő, középiskolában 1 fő Megbízásuk 1 évre szól. 6. Az intézet magasabb jogszabályban meghatározott, előírás szerinti működtetésével kapcsolatos további megbízatások - Nem függetlenített munkavédelmi felelős Létszám: 1 fő Megbízása: határozatlan időre - Tűzvédelmi megbízott Létszám: 1 fő Megbízása: határozatlan időre Továbbá: Írásbeli megbízást adhat az igazgató olyan feladatok ellátására, melyek az intézmény működése szempontjából fontosak, de nem tartoznak a közalkalmazott munkahelyi kötelességei közé. Ilyen esetben megbízási díjat kap a feladat elvégzéséért. Eseti megbízást adhat az igazgató az intézet közalkalmazottjainak a gazdasági munka egy-egy részterületének ellenőrzésére, amiért juttatás, kedvezmény nem jár. 9

15 7. Pedagógiai munka belső ellenőrzése A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Az ellenőrzés célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, illetve a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az intézmény vezetője - az intézményvezető helyettesei - gyakorlatioktatás-vezető - külső szakértő A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatók a munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás - írásbeli beszámoltatás - értekezlet - óralátogatás - továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése - kompetencia felmérések eredményei - vizsgaeredmények, versenyeredmények - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok 8. A felnőttoktatás formái: Nappali oktatási rendszerben történik a szakmunkások szakközépiskolai oktatása, érettségi vizsgára való felkészítése 2 évfolyamon. Nappali oktatási rendben szakmai képzés történik élelmiszeripari szakmacsoportban, környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakmacsoportban és vegyipari szakmacsoportban 1-3 évfolyamon. IV. Az iskola vagyona és gazdálkodása Az iskola képviseletére az intézmény igazgatója jogosult. 1. Az iskola vagyona A feladatellátást szolgáló vagyon: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló 467/2. hrsz. (Kaposvár, Baross u. 19.), 587. hrsz. (Kaposvár, Anna u. 1.), 3536/3. hrsz. (Kaposvár, 10

16 Kenyérgyár u. 2.) ingatlan, valamint az intézmény vagyonleltárában nyilvántartott tárgyi eszközök. A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyonnal való gazdálkodás vonatkozásában a működtetéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek az iskolát illetik, illetve terhelik. A gazdálkodáshoz az ingatlanokról vagyonkezelési szerződést kell kötni a vagyon tulajdonosával. Kisegítő és vállalkozási tevékenysége és ezek arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az iskola a Kaposvár-TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. tagja. A Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola számlaszáma: Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatósága Az iskola általános szabályok szerinti áfa alany. Az iskola jogi személy. 2. Az iskola gazdálkodása A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény alapján az intézmény állami fenntartású. A gazdálkodási feladatokat a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola önállóan látja el. A gazdálkodáshoz az iskola költségvetési tervet készít, amelyet a fenntartó Vidékfejlesztési Minisztérium fogad el. A költségvetés összeállításakor az ellátandó feladatokból és az ismert bevételekből kell kiindulni. A működési bevétel felhasználásához a fenntartó előzetes jóváhagyását kell kérni. Az intézmény a gazdálkodásáról féléves és éves beszámolót készít, vagyoni helyzetéről negyedéves mérlegjelentést küld, rendszeresen pénzügyi adatszolgáltatást küld a fenntartónak. Kötelezettségvállalás A költségvetési szerv nevében a feladatainak ellátása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola igazgatója vagy az általa megbízott személy jogosult az alapító okiratában foglalt feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel. A kötelezettségvállalás a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt személy ellenjegyzése után és csak írásban történhet. Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a kifizetés időpontjában a szükséges fedezet rendelkezésre áll, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. A belső ellenőrzési kötelezettség ellátására az intézmény megállapodást kötött Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával. 11

17 Az iskola működésével kapcsolatos reprezentációs kiadásokat a szakfeladatok között egyenletesen kell felosztani. Reprezentációs kiadásokról előzetesen kötelezettségvállalást kell készíteni, teljesítésének igazolására az igazgatóhelyettesek, illetve a gyakorlatioktatás-vezető jogosult. Az iskolai gépjármű csak iskolai feladatok ellátására vehető igénybe. A gépjármű használatát előzetesen az intézményvezető, távollétében a helyettesítési rend szerinti személyek engedélyezhetik. A gépjárművet a vezetéshez szükséges, érvényes okmányokkal rendelkező iskolai alkalmazott vezetheti a munkakörében lévő leírás vagy eseti megbízás alapján. A gépjármű használatáról minden esetben menetlevelet kell vezetni. Az iskolai feladatok ellátására az intézmény dolgozói vezetékes telefont, az igazgató pedig rádiótelefont is használhat. A magáncélú telefonokat a dolgozóknak írásban rögzíteni kell az erre a célra rendszeresített füzetben, és havonta utólag az összeget az iskolai pénztárba kötelesek befizetni. 3. Pedagógusok használatába kerülő informatikai eszközök Az iskolai eszközök közül laptop és projektor kerülhet a pedagógusok használatába. A használatba vett eszközökről átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell készíteni, azt mellékelni kell az eszköznyilvántartó laphoz. Meg kell határozni a használat idejét. Sérülés vagy hiány esetén a használó teljes kártérítési felelősséggel tartozik, kivétel vis maior helyzet. V. Az iskola személyi ellátottsága és a közalkalmazottak munkavégzésére vonatkozó szabályok 1. Pedagógusok (tanárok, gyakorlati oktatók) jogai és kötelezettségei Pedagógus munkakörben magasabb jogszabályban meghatározott végzettséggel rendelkező közalkalmazott foglalkoztatható. (1) A tanár, a gyakorlati oktató (szakoktató) [a továbbiakban tanár] a nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad választásával végzi. A nevelés hatékonysága érdekében szorosan együttműködik az osztályfőnökkel. (2) Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolatában érvényesülnek a kulturált érintkezés szabályai. (3) Oktató-nevelő munkáját tanmenetekben tervezi, ezeket szeptember hó 15-ig a munkaközösség-vezető vagy igazgatóhelyettesek útján jóváhagyásra az igazgatónak átadja. (4) Hivatásából eredő kötelességének tekinti a szakmai és az általános műveltségének fejlesztését. Jobbítás céljával bírál, javasol, segíti a helyes kezdeményezések megvalósulását. A szolgálati titkot megőrzi. (5) Magántanítványt - ellenszolgáltatásért - az intézet tanulói közül nem vállalhat. 12

18 (6) A munkajogi szabályok szerint anyagilag is felelős a rábízott oktatási eszközökért (gépek, szerszámok, laboratóriumi felszerelések), óvja épségüket és gondoskodik üzemképes állapotukról. (7) Az iskolában szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatott tanárnak is ismernie és alkalmaznia kell a működési szabályzat előírásait, meg kell őriznie a szolgálati titkot. (8) A pedagógus köteles első tanítási órája előtt 15 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapokon programjának kezdete előtt 15 perccel annak helyén megjelenni. (9) A pedagógus alapvető kötelességeit a köznevelési törvény 62. tartalmazza. Kötelessége különösen a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladat maradéktalan teljesítése. (10) A közalkalmazott munkából való távolmaradásának okát előző nap, de legkésőbb munkájának kezdete előtt 15 perccel köteles az intézmény vezetőjének vagy helyettesének bejelenteni. (11) A pedagógusok munkakörével összefüggésben megillető jogokat a köznevelési törvény 63. tartalmazza. A pedagógus közalkalmazottak munkavégzésére vonatkozó további szabályokat a KSZ. VI pontja tartalmazza. Megállapodás alapján vállalható feladatok: a/ újságok, folyóiratok terjesztése b/ közhasznú munkán a tanulók felügyelete c/ nem oktatással összefüggő tanulói felügyelet d/ iskolaszintű színházlátogatás szervezése e/ színház- és mozibérletek árusítása A felsorolt feladatok elvégzésére a pedagógusok nem kötelezhetők. A feladatok ellátására az illetékes külső szervek a pedagógust felkérhetik, és az a feladat önként vállalása esetén azt díjazás ellenében elvállalhatja. Ebben az esetben a pedagógus semmilyen részfeladatot nem háríthat át a többi pedagógusra. 2. Adminisztratív és technikai dolgozók jogai és kötelezettségei Az iskola összes adminisztrációs feladatait (számviteli, pénzügyi, gondnoki, ügyviteli stb.) és a folyamatos működéshez szükséges fizikai munkát végzik. Az adminisztrációs tevékenységük a tanulók esetében kiterjed: - tanulók balesetbiztosításának ügyintézésére - menzadíjak beszedésére - tankönyvek árusítására - iskolalátogatási bizonyítványok kiadására - ösztöndíj, szociális juttatások fizetésére - névsorok készítésére - levelezésre stb. 13

19 Az egyes beosztásokra vonatkozó konkrét feladatokat az érintettek munkaköri leírása tartalmazza. 3. Vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos előírások Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény figyelembevételével az intézménynél alkalmazásban álló személyek nyilatkozati kötelezettsége az alábbi okból adódhat: - a közszolgálatban álló személy javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során (3. /1/ b); - közszolgálatban álló személy javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során (3. /1/ c) o költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett - közszolgálatban álló személy javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi támogatásról való döntésre irányuló eljárás során (3. /1/ d); - közszolgálatban álló személy javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagyonfelhasználással való elszámolás során (3. /1/ e). Az iskolában nyilatkozattételre kötelezettek: Igazgató Igazgatóhelyettes Gazdasági vezető Gyakorlatioktatás-vezető 4. Kockázatértékelés Az intézmény egészére el kell végeztetni a kockázatértékelést, amelyben minőségileg és mennyiségileg értékelni kell a dolgozók egészségét és biztonságát veszélyeztető körülményeket. Külön kémiai kockázatelemzést kell készíttetni a veszélyes anyagokra és keverékekre, továbbá a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelést jogszabályban meghatározott időszakonként felül kell vizsgálni. VI. Az iskola közösségei és ezek belső kapcsolatrendszere 1. Az iskolai alkalmazottak közössége, nevelőtestület, szakmai munkaközösségek a/ Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit, a magasabb jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján megállapított munkakörökre, az intézmény igazgatója alkalmazza. Helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszonyra is az iskola igazgatója alkalmazza a dolgozót. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 14

20 b/ Nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. (2) bekezdés pontjaiban dönt, a (3) bekezdésben meghatározott előírások szerint véleményt nyilváníthat. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezletet tartja: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - kettő alkalommal nevelési értekezlet, - feladattól függően munkaértekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak több mint 50 %-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van, - a nevelőtestület döntéseit a testületi létszám 50 %-a + 1 fő többséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület a döntéshozatalai során a szavazást az intézmény székhelyén bonyolítja le. A szavazás menete és eredményének összesítése szóban történik, kivétel, ha azt más jogszabály ettől eltérően nem szabályozza. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: - egy osztályban tanító nevelők értekezlete, - felnőtt tagozat nevelőinek értekezlete, - gyakorlati oktatók értekezlete. 15

21 c/ Nevelők szakmai munkaközösségei Részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében. Munkáját munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg. A szakmai munkaközösségek feladatai - a munkaközösséghez tartozó tagok pedagógiai és szakmai munkájának összehangolása - a nevelési és pedagógiai program egységes értelmezése és végrehajtása - szakmai, módszertani kérdésekben segítség adása az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez, ellenőrzéséhez és fejlesztéséhez - gondoskodás a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről, különösen a fiatal, pályakezdő kollégák munkájának segítése - a munkaközösség működési rendjének meghatározása, munkatervének elkészítése - döntés a munkaközösség területén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről - döntés a munkaközösség területén a továbbképzési programokról - a munkaközösség területén az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességének véleményezése, javaslattevés ennek továbbfejlesztésére - a munkaközösség területét érintően a nevelési, pedagógiai program véleményezése - helyi tanterv kidolgozása - taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztása - tanmenetek elkészítése, egyeztetése - korrepetálási, szakköri igények felmérése, egyeztetése - egységes javító-, pót- és osztályozóvizsga tételek elkészítése - módszertani eljárások fejlesztése - szaktanterem felszereléseinek fejlesztése, dekoráció elkészítése - tanulmányi versenyekkel kapcsolatos szervezési, felkészítési feladatok ellátása - munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében - pedagógus teljesítmény-értékelési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában - rendszeresen konzultál az iskolavezetéssel a munkaközösség-vezető, és negyedévente beszámol a végzett munkáról - a munkaközösség kísérje figyelemmel a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítse a gyakornokok beilleszkedését - a munkaközösség vezetője szakmai ellenőrző munkát, óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézményvezetőnek A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartási rendszere - oktatástechnikai eszközigény összeállítása előtt egyeztetés - oktatástechnikai eszközök használatának összehangolása - tankönyvrendelés során egyeztetés - tantárgyfelosztás készítésekor együttműködés - belső és külső továbbképzések egyeztetése, összehangolása - tanulmányi versenyekre szervezés, jelentkezés egyeztetése 16

22 - szakmai együttműködés a közismereti munkaközösségek között, különösen a különböző műveltségi területeken belül a tantárgyak közötti koncentrációk megvalósítása érdekében - szakmai együttműködés a szakképzési munkaközösségek között - szakmai együttműködés a közismereti és a szakképzési munkaközösségek között, az alapozó tárgyak és szakmai tárgyak közötti koncentrációk megvalósítása érdekében Az iskolában működő munkaközösségek speciális feladatai, együttműködése, kapcsolattartási rendszere Humán munkaközösség: - év eleji felmérők elkészítése, értékelése a 9. évfolyamon - érettségi tételek elkészítése - részvétel tanfolyamokon, előadásokon - felkészítés a kompetenciamérésre - színház, mozi, múzeumlátogatás szervezése - az osztályfőnöki munkaközösséggel folyamatos kapcsolattartás: az esztétikai nevelés keretében múzeumlátogatások, színházi előadások, mozifilmek megtekintésére szervezés - háziversenyek szervezése a diáknapon - az iskolai diákolimpián szereplő csapatokkal kapcsolatos szervezési, felkészítési feladatok ellátása - aerobik foglalkozások, sportünnepélyek zenei anyagának összeállítása az ének-zene szaktanárral - az egészséges életmód kialakítása, a higiéniai szabályok betartása, a testi és értelmi fejlődés harmonikus fejlődése - a teljesítménymérések rendszerezése - a sportmozgások biomechanikai elemzése Nyelvi munkaközösség: - egységes érettségi és más vizsgakövetelmények és feladatok kidolgozása - tankönyvválasztási elvek meghatározása és egységes/közös tankönyvválasztás - szoros szakmai együttműködés a humán, illetve a természettudományos munkaközösségekkel az egymáshoz közel álló ismeretek (nyelvtani kategóriák, országismeret) feldolgozásának és közvetítésének céljából - a szakképző osztályokban a szakmai idegennyelv tanításához egyeztetés, konzultáció, igényfelmérés a szakmai munkaközösségekkel - idegen nyelvű könyvtárfejlesztés - nyelvi versenyekre felkészítés, háziversenyek szervezése - audiovizuális tananyagfejlesztés Természettudományos munkaközösség: - év eleji felmérések matematikából a 9. osztályokban - feladatbank készítése a kompetenciamérések feladattípusait figyelembe véve - érettségi vizsgák előkészítése, tételsorok felülvizsgálata, szóbeli vizsgafeladatok előkészítése 17

23 - továbbképzési témák és tapasztalatok ismertetése a munkaközösség tagjaival - az aktuális versenyekre nevezés, felkészítés - szaktantermi szertárak fejlesztése - tankönyvrendelés egyeztetése - kapcsolattartás a humán munkaközösséggel, hogy a diákok eredményesebbek legyenek a matematikai és fizikai feladatok szövegértésében - háziverseny szervezése a diáknap keretében - oktatástechnikai eszközök, műszerek használata: belső továbbképzések szervezése - egységes követelményrendszer megfogalmazása (százalékok és tartalmak) - a szükséges (és lehetséges) szoftver és hardver változások megbeszélése - folyamatos egyeztetés a rendszergazdával: gépek cseréje, javíttatása, patroncsere stb. - a számítógépes hálózat kialakítási igényeinek felmérése és megbeszélése - egyeztetés a rendszergazdával (osztályfőnöki munkaközösség) - osztályozó- és javítóvizsgák anyagának egyeztetése - a gyakorlati munka tárgyi feltételeinek biztosítása, összehangolása - szakmai vizsgák előkészítése (tételsorok összeállítása, technikai előkészítés, gyakorlati vizsga lebonyolítása) Szakmai munkaközösség: - háziverseny szervezése - szaktanterem felszereléseinek fejlesztése - egyeztetés a többi munkaközösséggel, a szakiskolai előkészítő évfolyamok tananyagfejlesztésével kapcsolatban - egyeztetés a szakképzés tananyagfejlesztésével kapcsolatban - tanulmányi versenyekkel kapcsolatos szervezési, felkészítési feladatok ellátása - eszközigény összeállítása - oktatástechnikai eszközök, műszerek használata, belső továbbképzések szervezése Osztályfőnöki munkaközösség: - összehangolja az osztályfőnöki munka során adódó közös feladatokat - elősegíti a nevelési programban megfogalmazott célok egységes értelmezését, végrehajtását - segítséget nyújt a statisztikai adatszolgáltatásban - kapcsolatot tart az ifjúságvédelmi felelősökkel, iskolapszichológussal, védőnővel - részt vesz az érintett pedagógusok munkájának ellenőrzésében, értékelésében - javaslatot tesz az osztályfőnökök személyére - javaslatot tesz a szülői értekezletek témáira - rendszeres kapcsolat a természettudományos munkaközösséggel az egészségnevelési feladatok terén, a humán munkaközösséggel az esztétikai nevelés során adódó lehetőségekről 2. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén, mint pedagógus-vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. 18

24 Az osztályközösség tagjaiból osztályképviselőt (képviselőket) választ. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákköröket a tantárgyfelosztás tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek és diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt, a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján, a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. 3. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedés: Szóbeli figyelmeztetés Írásbeli figyelmeztetés: - osztályfőnöki figyelmeztetés odaítéléséről az osztályfőnök dönt a fegyelmi vétségek alapján, de adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát. Javaslatot tehet rá az osztályban tanító szaktanár is. - igazgatói figyelmeztetés Írásbeli intés: - osztályfőnöki intő 1 alkalommal adható egyszeri vétségért, figyelembe véve annak nagyságát és várható hatását, vagy ha a tanuló sorozatos kisebb fegyelemsértésekkel elérte a fokozatot. - igazgatói intő Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. 19

25 A fegyelmező intézkedések, illetve fegyelmi büntetés kiszabásakor figyelembe kell venni és biztosítani kell az ODB idevonatkozó jogait. A fenti jogszabályokban megfogalmazottak alapján a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: - szóbeli figyelmeztetés - írásbeli figyelmeztetés - írásbeli intés A fentieket fegyelmi tárgyalás nélkül adhatja: - szaktanár, szakoktató - osztályfőnök - igazgató A fegyelmező intézkedések kihirdetése a vétség súlyosságától függően történhet: - osztályközösség előtt - igazgató előtt - tantestület előtt - iskolai közösség előtt Fegyelmi büntetés: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetőleg megvonása - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától - kizárás az iskolából A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az osztályfőnök javaslata alapján az igazgató dönt. A fegyelmező intézkedést általában a szaktanár vagy az osztályfőnök, fegyelmi büntetést az igazgató és/vagy a tantestület hoz a fegyelmi eljárás során. A fegyelmi eljárás során a Knt a szerint kell eljárni. Fegyelmi eljárás a tanulóval szemben: Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő kéri. A fegyelmi eljárás alapján a tanuló írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás b) szigorú megrovás c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása d) áthelyezés másik iskolába, tanulócsoportba vagy iskolába e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától f) kizárás az iskolából 20

26 Az e)-f) pontban hozott fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetén rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta 3 hónap már eltelt. A fegyelmi büntetés megállapításánál figyelembe kell venni a cselekmény súlyát, az ismétlődések számát, a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt értesíteni kell. Az eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, biztosítani kell, hogy védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a kötelezettségszegést, vagy a tényállás ezt indokolja, tárgyalást kell tartani. A fegyelmi tárgyalás időpontjáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt 8 nappal a tárgyalás előtt írásban értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazon kötelezettségszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Végrehajtani jogerős határozatot lehet. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás rendje a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet értelmében: o A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg. o Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél (szülője), valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló (szülője) egyetért. o A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben fel kell hívni a figyelmet az egyeztető eljárás lehetőségére. o A szülő a kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. o Harmadszori kötelességszegés esetén elutasítható. o Az egyeztető eljárásban írásban kell megállapodni a sérelem orvoslásáról. o Ilyenkor 3 hónapra a fegyelmi tárgyalást fel kell függeszteni. o Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel. o A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél (szülője) nem kéri a folytatást. 4. A szülői szervezet Az iskolában a szülőknek a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezetét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezete a szülők köréből tisztségviselőket választ. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott szülői szervezet elnöke vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetének elnökei vesznek részt. 21

27 Az iskolai szülői szervezet vezetősége a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet tisztségviselőit, melynek az elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van; döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi jogok illetik meg: - házirend, munkaterv, tanév rendjének elfogadása előtt gyakorolja véleményezési jogát, - tankönyvtámogatás rendjének meghatározásában véleményezési jog, - hozzájárul az iskolai büfé egészséges termékkínálatának kialakításához, - megválasztja saját tisztségviselőit, - kialakítja saját működési rendjét, - képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Intézményi Tanács: október 14-én alakult meg Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, az iskola nevelőtestülete és a szülői szervezet képviselőjéből a háromtagú tanács. Feladata a diák és a szülői érdekek szervezett, a pedagógusokkal, esetleg az önkormányzattal is összehangolt képviselete. A tanács az igazgatóval tartja a kapcsolatot a saját munkarendje szerint. Az igazgató félévente beszámol a tanácsnak a működésről, a tanács pedig kialakítja és eljuttatja álláspontját a fenntartó felé. 5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 5.1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével, a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések. 22

28 Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, az elektronikus, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével A diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje Az iskola egészének életéről, az iskola pedagógiai programjáról és munkatervéről, az aktuális feladatokról az igazgató: - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen évente 1-1 alkalommal - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon rendszeresen tájékoztatják a tanulókat. A diákönkormányzat vezetésével évente egy alkalommal az igazgató megbeszélést folytat. Ezen felül a vezetőség kérésére aktuális kérdésekben a kapcsolattartás folyamatos az igazgató, az iskolavezetés és a DÖK munkáját segítő tanár között Iskolai sportkör Az iskolai sportkör működését az intézmény tanítási napokon a tanítási idő végétől (14.00 órától) óráig biztosítja. Az iskolai sportkör megalakulásáért és annak az iskolai testneveléshez való kapcsolódásáért az intézmény testnevelő tanárai a felelősek. Az iskolai sportkör működéséről az igazgató, az éves munkatervben meghatározottak szerint, időszakonként egyeztetést, illetve megbeszélést folytat. Munkáját a diáksportköri gyűlés által jóváhagyott diáksportköri szabályzat alapján végzi. A diáksportkör felnőtt vezetőjét - a diáksportkör vezetősége véleményének figyelembevételével - az igazgató jelöli ki A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a/ az igazgató - a szülői szervezet vezetőségi ülésén, - alkalmanként írásbeli tájékoztatón keresztül b/ az osztályfőnökök - az osztályszülői értekezleten, 23

29 - vagy írásban tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - szülői értekezletek, - fogadóórák, - nyílt napok, - és a családlátogatások indokolt esetben. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét, az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezet vezetőségével. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint általános igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. VII. Az iskola külső kapcsolatrendszere, a belépés és a benntartózkodás rendje 1. Az iskola külső kapcsolatrendszere Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - a fenntartóval, - a szakképzésért felelős tárcával, - a Nemzetgazdasági Minisztériummal - az Emberi Erőforrások Minisztériumával, - a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel, - az Oktatási Hivatallal, - a Somogy Megyei Kormányhivatallal, - a megyei pedagógiai intézettel, - a helyi oktatási intézmények vezetőségével, - az élelmiszeripari szakképzést folytató intézmények vezetőségével, - a helyi nevelési tanácsadóval, - a gyermekjóléti szolgálatokkal, - az iskola-egészségügyi szolgálattal, - a kamarákkal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes szakképzés érdekében az iskola jelenleg rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő gazdálkodó szervezetekkel: 24