STRESSZ A MUNKAHELYEN

Átírás

1 SZILAS ROLAND CSILLAG SÁRA fókusztéma STRESSZ A MUNKAHELYEN Az élet sava-borsa közé tartoznak a negatív pszichológiai követ- - - számára is jól ismertek a stressz lehetséges szervezeti következményei: a munkával való alacsony teljesítmény, a munkahelyi balesetek és a megnövekedett betegszabadság gesen kevesebb szó esik viszont arról, hogy a mentális egészség és jól-lét illetve szervezeti oldalról nézve a magas munkavállalói elkötelezettség és teljesítmény szintén elképzel- - - stresszmodellt, majd szervezeti szempontból - munkahelyi stresszforrásként tartunk szá- - terhelések mellett ezek befolyásolják jelen- A munkavállalókkal szembeni és konkrétan - megközelítéseket és értelmezéseket néhány, leíró modellhez kötve fogjuk szemléletes- mutatunk be röviden olvasóinknak, amely alkalmas a munkahelyi stressz kockázatainak helyi stressz kezelésére irányuló legfontosabb részletesen a munkahelyi stressz lehetséges következményeit, az ezekre vonatkozó magyarországi empirikus eredményeket és a veszélyeztetett munkahelyi rizikócsoportokat. Általános stresszmodellek - kus válasza bármilyen igénybevételre. A válthatják ki, az emberi szervezet mégis nagyon hasonló biológiai folyamattal válaszol rájuk. A stressz keletkezésének folyamatát Selye az általános adaptációs szindróma leírásában három szakaszra bontja. Az alarm reakció alkalmazkodó és ellenálló képesség, majd a Az ellenállásnak elnevezett második szakaszban a stresszhatás tartós fennállása 15

2 esetén a szervezet olyan módon növeli alkalmazkodó és ellenálló képességét, hogy A folyamat harmadik szakasza a kimerülés, ekkor a szervezet már nem tud tovább energiaforrásai kiapadnak, amely teljes eltérést kell vizsgálnunk. Selye meghatározó stresszelméletének - lyozzák. A munkahelyi stresszel kapcsolatban például Selye modellje nem ugyanolyan pontossággal alkalmazható a zajos munka ábra Normál ellenállási szint egy stresszhatással szemben Alarm reakció Ellenállás Kimerülés A stressz pozitív vagy negatív hatásai tehát pességét milyen mértékben és milyen hosz- ményeket eredményeznek, abban az esetben viszont, amikor a stressz már káros következményekkel jár tainak megértéséhez szakítanunk kell te- adott emberi válaszreakció folyamatára. - közeli családtag elveszítése, válás, gyermek - 16

3 speciálisan a munkahelyi stressz elszenve- - - interakcionális stressz modelljét dell szerint a stressz akkor jelentkezik, ami- nem csak a környezet befolyásolhatja az embert, hanem az ember is hatással lehet az másodlagos értékelést Munkahelyi stresszmodellek modelleket továbbfejlesztve több speciális munkahelyi stresszmodellt alkottak legismertebb modellt fogjuk részletesen be- majd egyenként tárgyaljuk a lehetséges stresszforrásként számon tartott szervezeti Követelmény kontroll modell Karasek követelmény kontroll modellje - stresszforrásokat. A modell feltételezi, hogy a munkahelyi stressz a munka két megha ábra Strsszor E értéklés Strsszválasz Másolaos értéklés Copin válasz 17

4 fakad. Követelmények alatt olyan pszichológiai stresszorokat ért, mint például a lentmondó elvárások. A kontroll két össze- vonatkozik, hogy a munkavállalónak van-e jogköröket foglalja magába. Karasek meghatározása szerint a magas stresszel járó munkákat nagy pszichológiai megterhelés és alacsony döntési szabadság jellemzi. a munkahelyi társas támogatással - - A továbbfejlesztett modell feltételezése szerint akkor számíthatunk a legmagasabb munkahelyi stresszre, ha a követelmények magasak, a döntési szabadság és a társas támogatás szintje pedig egyaránt alacsony. modell dellje. A modell szerint akkor keletkezik szítések és az ezért kapott jutalmak aránya - distresszt okozhat. Siegrist modelljének három komponense és a jutalom a helyzeti, a túlvállalás - három lehetséges forrásának az anyagi juttatásokat, az elismeréseket és a karrier tá- a munkahelyi szituációkban megnyilvánuló zatát kívánja leírni. lanság tartósan jelen van, akkor bizonyos - A stresszt kiváltó szervezeti té bontva mutatjuk be. Egyaránt tárgyalunk - re irányuló szervezeti intervenciók megter- átfogó szervezeti diagnózis elkészítését. A - mértékben jelenhetnek meg. A munkahelyi stresszt okozó pszichoszociá- kiemelkednek a munkavállaló által betöltött 18

5 - - - anya, feleség, férj, testvér vagy éppen ba- - a szerepelvárások észlelése és értelmezése határozza meg. alatt olyan mun munkáját munkatársai elfogadják vagy elutasítják. A nagyon gyakori szervezeti, technológiai vagy személyi abban az esetben be- ben legalább két egymással összeegyeztethetetlen szerepelvárás jelenik meg 4. Erre - - elvárja beosztottjaitól, hogy 5 óra után is az irodában dolgozzanak, ha ez napi feladatuk elvárt munkát elvégezni, vállalásait teljesí- 5. Szerepalulterheltség esetében a probléma éppen ge tudását, készségeit alkalmazni munkája során. Az utóbbival kapcsolatos jól ismert ton munkavégzés problematikája. stresszorok több ponton is kapcsolódnak terheltség problémája éppen arra mutatott rá, hogy mennyire fontos a munkavállalók tudá- ladatok megtalálása. A munkafeladatok mi- -. A szempontjából leg- - kérdése. Empirikus kutatások bizonyítják nem alkalmazkodnak a munkavállalók biológiai órájához, személyes preferenciáihoz 19

6 rabban alkalmazott 24 órás készenlétet vagy hasonlóan magas kockázattal bírnak. A csökkenhetnek, hiszen csökken az utazással it. Ugyanakkor kockázatot jelenthet a mun- információáramlás romlása, adott esetben ezek a megoldások a visszajelzések csökke- nek. A munka tartalma szempontjából kiemel- amelyekre a Napjainkban a futószalag mellett dolgozó- - - ráadásul egész napos számítógépes munkájukat gyakran nagy, közös és zajos irodate- Személyes munkakapcsolatok A munkahelyi személyes kapcsolatok mi- lyi stressz kialakulásával. Fontos szerepet töltenek be a közvetlen munkatársakkal, személyes kapcsolatok egyaránt. A munkatársak kutatások bizonyították, hogy ez gyakran nagyobb segítséget jelent, mint akár a há- a zaklatás, a diszkrimináció vagy éppen a ki- példa egy olyan munkavállaló esete, akinek reggeli köszönését senki nem viszonozza, munkatársai nem állnak szóba vele. A lítése és alkalmazott módszerei a kialakuló pozitív és negatív irányban egyaránt. Az agresszív vezetés, a passzív vezetés, a lassez- kázatait. A vezetés pozitív hatásainak le- az kapcsán említik, amely igyekszik összekapcsolni a munkavállaló és elvnél ugyanakkor elengedhetetlen a hiteles- nipulációs célokat szolgálhat, amelyek hosz- kockázatosak. Szervezeti struktúra és kultúra Szervezeti struktúra alatt egy adott szervezetnek a munkakörmegosztással, hatáskörmeg- zatali folyamatba való részvétel módjával, a munka feletti kontroll és autonómia szintjé- 20

7 Szervezeti kultúra alatt a szervezet tag- - - lalók által észlelt munkahelyi igazságtalanság munkahelyi elégedetlenséget. HR rendszerek A vállalati HR rendszerek kulcsszerepet játszanak a munkahelyi stressz kialakulásában désének támogatásában. Az eddig bemuta- kapcsolatba hozhatóak valamelyik HR rend- helyi stressz tekintetében. A HR rendszerek áttekintése stressz szempontjából minden bizonnyal egy önálló cikk témája lehetne. tartunk. A toborzás kiválasztás egyén szervezet és az egyén munkakör illeszkedés illetve a megvalósított orientációs képzés fejlesztés - - karriermenedzsment rendszerével kapcsolatban feltét- nedzsmenttel mazását illetve a teljesítményre vonatkozó kompenzáció és javadalmazás - kiáramlás rendszerével kapcsolatban természetesen a munkahelyek ához kapcsolódó szervezeti stresszhatásokat, - részletesen. Általánosságban elmondha- negatív irányba egyaránt befolyásolhatja a munkahelyi stresszt. Kiválthatja a korábbi monoton munkafeladatokat, támogathatja a döntéshozatalt és tartalmasabb munkakörök létrehozását, ugyanakkor megnövelheti a szervezeti változások gyakoriságát, az elvárt munkatempót, a szellemi megterhelést és gyakran a munka elszemélytelenedéséhez A munkahelyi stresszmodelleket és stresszhatásokat áttekintve stratégiai fon- kahelyi stressz kialakulásával és az azzal telmezés alapjaiban fogja meghatározni a megvalósítandó intervenciók célját, körét és mélységét. kat vitatott kérdése, ami a tömeges leépítések, 21

8 ságból okozott környezeti katasztrófák okán szerepe van a tulajdonosok és menedzserek nek, értékeinek, és az ezeken alapuló választásaiknak. Bármennyire egymásnak gyökeresen ellentmondó vélemények és iskolák séget valamilyen formában minden elméletben megtaláljuk. A részvényesi elméletben- részvényesek vagyonának maximalizálása. ge a nyereség növelése 10. A menedzsment mértékben fontosak a cégnek, amennyiben ja a részvényárfolyam maximalizálása, erre A teljesítményt gátló és így a részvényesek - jelenik meg, és a stresszkezelés célja kizárólag a vállalati nyereségmaximalizálás. Az érintett-elmélet (stakeholder theory) den olyan csoport vagy egyén, aki befolyásolhatja a szervezet célmegvalósítását, vagy alapja, hogy a vállalat vezetése stratégiájában és egyes gazdasági döntéseinél vegye érintett felek jogait, érdekeit, motivációit, az Az érintett-elmélet logikája alapján a munkahelyi stressz, mint munkahely által - eszköze. Az érintett elmélet a munkavállalókat az esetek nagy részében még mindig - len hatással bírnak, így az ember még min- munkahelyi stressz kezelés középpontjába. fémjelzett közjó modellben a vállalat felada- mindazon javakért, amelyek a szervezet- páros lelki, testi, tudati, érzelmi, esztétikai, társas és erkölcsi dimenziókban értelmezi, A munkahelyi stressz egyaránt gátolhatja a ebben az értelmezésben a stressz kezelése, tása, mint fontos vállalati cél jelenik meg. en és nyíltan világnézetileg elkötelezett, a Katolikus Egyház társadalmi tanítására támaszkodik, ugyanakkor a közjó fogalma más vallásokban is megjelenik. 22

9 A szervezeti intervenciók eredményessé- - get 11 mellett elkötelezett, az önmagáért való etikus viselkedés - ám csak akkor, ha ezek közép-, de legalább vábbgondolandó és izgalmas kérdés, hogy a szervezeti intervenciók kivitelezésének sikerességét a vállalat hozzáállása, a szerve- A stresszhatások kockázatainak A munkahelyi stressz kockázatainak elem- által kifejlesztett módszert és annak továbbfejlesztéseit mutatjuk be olvasóink számá- stresszorok mellett a munkahelyi stressz - Egy kockázat nagyságának meghatározá- gyakoriságát és a megjelenés következ- kázatelemzés célja, hogy informatív és a magas kockázatot hordozó és az alacsony kockázatot hordozó stresszhatásokat. Meg- ségtelen, hogy a kockázatok felmérésében kvalitatív módszerek alkalmazása is lehetséges. társak által észlelt szubjektív stresszhatások vezeti szinten értelmezett korrelációt egy konkrét stresszhatás és a stressz negatív következményei között. Mindezek alapján a stresszhatások kockázatainak értékeléséhez Kockázat = stresszhatás észlelt szintje x korrelációja A fenti módszer segítségével a munkahelyi stresszhatások kockázatai az iparági/munkaköri normákkal összehasonlítva alacsony, közepes és magas kategóriákba sorolhatóak. tatott intervenciós megoldások irányát és tá- téseiket a legmagasabb kockázatot hordozó munkahelyi stresszhatásokra fókuszálják. A bemutatott kockázatelemzési mód- - - kockázatfelmérési módszerre tesznek javas- Kockázat = stresszhatás észlelt szintje x és megküzdés szorzatának korrelációja a elméleti ismeretek következetes alkalmazá- tervenciós megoldások kiválasztásához. A munkahelyi stresszforrások felmérése, a pot szolgáltatnak intervenciós programok - 23

10 második az intervenció momentuma 12 alap- Az intervenció fókusza szerint a munka- nyuló intervenciókat valósíthatunk meg. Az egyén fókuszú intervenciós programok olyan készségek és technikák elsajátítását szolgálják, amelyek segítenek a stresszel való szemé- ményeivel szemben. Ezek közé tartoznak a kognitív terápiás elemek, a relaxáció, az A szervezet fókuszú intervenciós programok a munkahelyi környezet és egyéb szervezeti nyulnak. Ezek a programok gyakran irányulnak az ergonómiai stresszorokra, célozhatják a munkahelyi társas támogatás növelését, a célok és elvárások pontosítását, a kommunikáció javítását vagy éppen a participatív Az intervenció momentuma szerint meg- célja a munkahelyi másodlagos intervenciók a magas munkahelyi - kentik a munkahelyi stressz káros hatásait vításával vagy outplacement szolgáltatások harmadlagos intervenciók a munkahelyi stressz következményeként már kialakult betegséget kezelik, a munkavállalók rehabilitációját célozzák. Erre az intervenciós típusra példa a hosszan tartó betegállomány utáni visszatérés támogatása vagy a pszichoterápiás kezelés. programok többsége másodlagos és harmadlagos intervenció, tehát a munkahelyi stressz következményeinek kezelésére fókuszál. Szintén megállapítható, hogy a vál- leszteni, míg a szervezeti stresszorok csökkentésére irányuló programok ritkábbak - kahelyi stressz kezelésében a preventív és magatartásformák kombinált megváltoztatását célzó stresszkezelési programok ígé- 24

11 25