A MAGYAR FÜRDŐSZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Általános alapelvek

Átírás

1 A MAGYAR FÜRDŐSZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Általános alapelvek A Magyar Fürdőszövetség (a továbbiakban: Egyesület) olyan önálló, független szakmai társadalmi szervezet, amely az érdekképviseleti, érdekegyeztető, érdekérvényesítési, a tagok és a nyilvánosság számára információt közvetítő tevékenysége mellett a fürdőszolgáltatás szakmai színvonalát folyamatosan fejleszti. Az Egyesület az egyesülési jogról szóló évi II. törvény és a társadalmi szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályok, a Közgyűlés által elfogadott Alapszabály, a Közgyűlési határozatok és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik a Választmány irányításával. Az Egyesület célja 1.) Az Egyesület célja: fürdők szakmai érdekképviselete és érdekvédelme belföldön és külföldön, a fürdők helyi és regionális fejlesztésének és működtetésének elősegítése, szakmai tanácsadás. 2.) Az Egyesület feladata különösen: rendszeres, szervezett kapcsolattartás a szövetség tagjaival ellátja tagjai érdekképviseletét a Választmányon keresztül, ellátja a szakmai érdekegyeztetés munkáltatói oldalának képviseletét a Választmányon keresztül, a szakmai fejlődéssel kapcsolatos hazai és külföldi szakirodalom tanulmányozása, hasznosításának segítése, időszakos kiadványok kibocsátása, működteti az Egyesület fürdőminősítési rendszerét, bel- és külföldi tanulmányutak szervezése, szakmai rendezvények lebonyolítása, részvétel a fürdőket érintő műszaki, gazdasági, egészségügyi és jogi szabályozások kidolgozásában, korszerűsítésében, a betegbiztosítókkal való kapcsolattartás koordinálása, részvétel a fürdők szakemberképzésének szervezésében, saját tanfolyamok szervezése, fürdő üzemeltetési, fejlesztési és tervezési szakértői, ill. konzultációs tevékenység, kapcsolattartás más bel- és külföldi társszervezetekkel és egyéb a fürdőszolgáltatásban érdekeltekkel, a szakma kiemelkedő egyéniségei emlékének és a hazai fürdő hagyományoknak megőrzése, fejlesztése. I.) Érdekképviselet, érdekegyeztetés 1.) Az Egyesület érdekképviseleti, érdekérvényesítési tevékenységének körében, illetve az Egyesületnek a jogalkotásban, jogszabály előkészítésben való részvétele során, a Titkárság felkérése alapján, az érintett Szekció - az illetékes Szakbizottság szükség szerinti bevonásával - készíti elő az Egyesület álláspontjának, véleményének, állásfoglalásának tervezetét. A tervezet alapján a Választmány alakítja ki az Egyesület álláspontját, amit a Választmány által kijelölt szerv, személy képvisel az érintett állami-kormányzati szerv vagy társadalmi szervezet felé. 2.) Az Egyesület tagjai önállóan is kezdeményezhetik új jogszabály alkotását, vagy a meglevő rendelkezés, szabályozás, hatósági intézkedés, rendelet módosítását. Ebben az esetben a Választmány az 1. pontban foglaltaknak megfelelően jár el. 3.) Abban az esetben, amikor az idő rövidsége miatt az érdekképviseleti fellépés a Szekción keresztül nem lehetséges, az Egyesület Elnökének (továbbiakban Elnök) útmutatása alapján a Titkárság összegzi a tagok véleményét. Az ily módon kialakított állásfoglalás az Elnök aláírásával kerül kiadásra. 4.) Az Egyesület érdekérvényesítési, érdekképviseleti, jogszabály előkészítő tevékenysége során hozott döntéseket, állásfoglalásokat a Választmány jóváhagyásával a Titkárság foglalja megfelelő formába. Az Egyesület tagjai érdekének hatékony képviselete érdekében a Választmány döntései alapján a Titkárság feladata a szakmai ajánlások, útmutatók, információs anyagok közreadása írott vagy elektronikus formában. II.) Kapcsolattartás

2 1.) Az állami-kormányzati szervekkel és szakmai társadalmi szervezetekkel az érdekképviselet, érdekérvényesítés és érdekegyeztetés céljából történő állandó kapcsolattartás a Választmány feladata, a Titkárság bevonásával. 2.) Az Elnök rendszeres kapcsolatot tart az állami-kormányzati szervekkel, tudományos és felsőoktatási intézményekkel, társadalmi szervezetekkel, más hasonló tevékenységet végző hazai és külföldi szakmák szövetségeivel, szervezeteivel. 3.) A kapcsolattartás során felmerülő feladatok ellátása a Titkárság feladata a Választmány útmutatása alapján. 4.) Az Egyesület céljai elérése érdekében a Titkárság közreműködésével nemzetközi tanulmányutakat szervez, illetve azok szervezésében részt vesz. III.) Egyéb feladatok, tevékenységek. 1.) Az Egyesület kitüntetéseket, elismeréseket alapíthat. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet a fürdő szakmának az a kiemelkedő, köztiszteletben álló személyisége, vagy szervezete akit, vagy amelyet erre a tagságra az Egyesület közgyűlése a Választmány javaslatára megválaszt. 2.) A szekciók és a szakbizottságok véleményének figyelembevételével Választmány döntése alapján - a Titkárság koordinálásával - az Egyesület részt vesz szakmai projektek, előkészítő tanulmányok stb. pályázatain. 3.) Az Egyesület valamennyi választott, illetve munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban álló tisztségviselője, alkalmazottja köteles az Egyesület üzleti titkait megőrizni. IV. Az Egyesület szervezete 1.) KÖZGYŰLÉS A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, a tagok összessége. A Közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagoknak több mint 50 százaléka jelen van. Az ismételten összehívott Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes a meghívóban szereplő napirendi kérdésekben. A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni, továbbá akkor is ha a bíróság elrendeli, illetve ha a tagok egyharmada, vagy bármelyik Szekció az ok és cél megjelölésével kívánja. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik: a.) az Alapszabály és Szervezeti és Működési Szabályzat megállapítása, módosítása, b.) az elnök és a Választmány tagjainak megválasztása, felmentése titkos szavazással (ezen tisztségekre rendes tagot, illetve jogi személy tag esetén annak képviselőjét lehet megválasztani), c.) a tagok felvétele és kizárása, d.) a tagdíj megállapítása, e.) a Választmány, a Szekciók és a Bizottságok éves beszámolójának elfogadása, f.) az éves költségvetés elfogadása, g.) más társadalmi szervezettel való egyesülés vagy feloszlás kimondása, h.) más gazdasági, vagy egyéb társaság alapítása, i.) a Választmány előterjesztése alapján tízmillió forint összeg feletti kötelezettség vállalása, j.) döntés szakmai szervezetekben való részvételről, k.) Egyesületi kitüntetés alapítása, adományozása, l.) minden egyéb, amit jogszabály, vagy az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe von. Az a.), f.), g.) és i.) ponthoz a jelenlévők kétharmados, míg a többi pontokban írtakhoz a jelenlevők egyszerű többsége kell.

3 2.) VÁLASZTMÁNY A Választmány az Egyesület folyamatos működésének irányító, összehangoló, ügyintéző testülete, tagjait a Közgyűlés titkosan választja. 7 tagja van, amelyből 1 fő az Egyesület elnöke 6 fő az Egyesület alelnökei és a Választmány további tagjai. Az Egyesület tisztségviselőit a 2 sz. melléklet tartalmazza. A Választmányi tagság általában 4 éves. A választott tagok megbízásukat a választás napjától számított négy éves ciklusban, de legkésőbb a ciklus lejáratának évében meg-tartandó közgyűlésig látják el. Az új tagok mandátumáról ez az utolsó közgyűlés mindenképp köteles dönteni. A választmányi választás időpontját az előbbiekre figyelemmel a Választmány határozza meg. A Választmány tagjainak a rendes tagot, illetve a jogi személy tag képviselőjét lehet megválasztani. A Választmányi tagság megszünik: - a tag halálával, - lemondással, - felmentéssel, - a tag képviseleti jogosultságának megszűnésével, amennyiben 30 napon belül új képviseleti jogosultságot nem szerez. Választási cikluson belüli lemondás, vagy a választmányi tagság egyéb módon történő megszűnése esetén az új választmányi tagot a következő Közgyűlés választja meg, a ciklus végéig tartó időre. Az elnök lemondása vagy választmányi tagsága egyéb módon történő megszűnése esetén feladatait és hatáskörét a Választmány által kijelölt elnökhelyettes veszi át. Utódját a következő Közgyűlés választja meg a ciklus végéig tartó időre. Az Egyesület alkalmazottaival szemben a munkáltatói jogokat a Választmány előzetes hozzájárulásával az elnök gyakorolja. A Választmány felülvizsgálja, vagy felülvizsgáltatja a szövetség számszaki és szöveges beszámolóját, a szövetség gazdasági, pénzügyi tevékenységét. A Választmány dönt a főtitkár, valamint a gazdasági és pénzügyi vezető személyéről. A Választmány hatáskörébe tartozik: a./ az Egyesület tevékenységének a közgyűlés határozataival összhangban álló irányítása az Egyesület következő évi munkaprogramjának meghatározása, a tagság szempontjából alapvető kérdésekben az Egyesület álláspontjának kialakítása, b./ a közgyűlés összehívása, c./ az alapszabály, vagy módosításának elkészítése és beterjesztése a Közgyűlés elé, d./ a gazdaságpolitikával és a munka világával összefüggő koncepciókra, jogalkotásra vonatkozó szövetségi állásfoglalások és javaslatok kialakítása és a megfelelő fórum irányba történő továbbítása, az Egyesület szintű lobby tevékenység koordinálása, irányítása, e./ állandó és ad hoc bizottságok létrehozása és megszűntetése, jelentéseik megvitatása, elfogadása, f./ az elnök javaslatára titkárság tagjainak kijelölése, illetve felmentésének jóváhagyása, g./ a Választmány feladatainak ellátásáról és az Egyesület ügyintéző szervezetének működéséről szóló éves jelentés megvitatása, elfogadása tárgyában határozathozatal, h./ szakmai kérdésekben az Egyesület képviseletére tag, vagy annak meghatározott képviselőjének, illetve az Egyesület bizottságának felkérése, megbízása, i./ az Egyesület tagjainak, munkavállalóinak más társadalmi vagy állami szerv által adományozandó kitüntetésre történő javaslattétel a szekciók és a szakmai bizottságok véleménye alapján, j./ szerződések megkötése, kötelezettségek vállalása tízmillió forint összeghatárig.

4 A Választmány éves munkaterv alapján működik és szükség szerint, de legalább félévente tart ülést. Az ülés összehívásáról az Egyesület elnöke gondoskodik. A Választmány feladatainak ellátásáról a közgyűlést rendszeresen tájékoztatja. A Választmány ülésén az Egyesület elnöke elnököl. Az ülésről a közgyűlésnél részletezettek szerint jegyzőkönyvet kell készíteni. A Választmány ülésén tanácskozási joggal részt vesz az Ellenőrző Bizottság elnöke, a főtitkár és a gazdasági vezető, továbbá a Szekciók és az Állandó Bizottságok elnökei. A Választmány a döntéseit egyszerű szótöbbséggel, általában nyílt szavazással hozza. A Választmány bármelyik tagja kezdeményezhet titkos szavazást, melyről nyílt szavazással döntenek. Szavazategyelőség esetén a választmányi ülés elnökének szavazata dönt. A Választmány határozatképes, ha az ülésen a szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább fele jelen van. Az Egyesületre háruló feladatok eredményes megoldására, egyeztetett álláspont kialakítására és hatékony érvényesítésének biztosítására a Választmány munkabizottságokat hozhat létre. A bizottságok működési szabályait a feladatokhoz illeszkedve saját maguk alakítják ki a Választmány jóváhagyásával. A Választmány a nagy tapasztalatokkal rendelkező, már nyugállományban levő, a szövetségi munkában korábban aktívan résztvevő vezetőkből tanácsadó testületet hozhat létre, mely testület a bizottság jogosítványaival, feladataival rendelkezik. 2.1.) A Választmány Elnöke, képviselete, bélyegzője Az Elnök - egyben a választmány elnöke is - az Egyesület képviseletét egy személyben, korlátlanul látja el, az Egyesület nevében egyedül ír alá. Akadályoztatása esetén az aláírás joga két Alelnököt együttesen, vagy egy Alelnököt és a Főtitkárt együttesen illeti meg. Hárommillió forint összeghatárig a szerződések megkötésének, kötelezettségek vállalásának a joga az Elnököt illeti meg. Az elnök akadályoztatása vagy lemondása esetén a teendőit az alelnökök látják el, a Választmány által meghatározott sorrendben. A Választmány által külön meghatározott esetekben és ügyekben az Egyesület képviseletét a Főtitkár is elláthatja. Az Egyesület bélyegzője:.... Az Egyesület bélyegzőjének használatára az Egyesület tisztségviselői, alkalmazottai a fentiek szerint jogosultak. 3.) TITKÁRSÁG A titkárságnak két, a Választmány által kinevezett tagja van: a főtitkár, valamint a gazdasági és pénzügyi vezető. A Titkárság munkájának segítésére bármely tag, vagy jogi személy tag alkalmazottja felkérhető alkalmi vagy folyamatos munkavégzésre. A Titkárság alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a Főtitkár gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítésére, vagy munkavégzésre irányuló megbízási és egyéb szerződések megkötésének joga az Elnököt illeti meg. Az Egyesület vagy a Titkárság napi működésével, működtetésével kapcsolatban szerződések megkötésének, kötelezettségek vállalásának joga a Főtitkárt egymillió forint összeghatárig illeti meg. A főtitkár kapcsolatot tart a kül- és belföldi társszervezetek titkárságaival, ellátja a nyilvántartási,adminisztrációs feladatokat és mindazt, amit az elnök meghatároz. A Főtitkár felelős: az Egyesület jogszabályoknak megfelelő működését biztosító szabályzatok elkészítésért, azoknak a Választmány elé jóváhagyásra terjesztéséért, majd megfelelő alkalmazásukért. az Elnök iránymutatása alapján az Egyesület közgyűlésének, illetve a Választmányi ülések előkészítéséért. Felügyeli a gazdasági és pénzügyi vezető munkáját A Titkárság feladata a szekciók, bizottságok, és más hivatalos rendezvények üléseinek előkészítése, dokumentálása, a tagság tájékoztatása az illetékes szakmai szerv vezetőjének iránymutatása alapján.

5 A Közgyűlés tagjai számára a Választmány által előzetesen jóváhagyott anyagot legalább 8 nappal az ülés előtt megküldi a főtitkár, különös tekintettel a következő éves költségvetés tervezetére, az éves költségvetés elfogadására, az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítására. A gazdasági és pénzügyi vezető biztosítja a Egyesületnek a pénzügyi-számviteli előírásoknak megfelelő működését, felelős: a pénzügyi intézkedésekért, a tagdíjak időben történő kiszámlázásáért és beszedéséért, az egyesület szabályszerű gazdálkodásáért. A Titkárság a tisztségviselők és a tagok számára minden meghívást, közleményt vagy értesítést elsősorban elektronikus levélben küldi meg. 4.) SZEKCIÓK Az Egyesület tagjai az Egyesület munkájában való aktív részvételét részben a Szekció keretei közt gyakorolják. A Szekciók ülései nyilvánosak, azokon a részvétel és a sza-vazati jog a közgyűlési renddel megegyeznek. A Szekciók döntés-előkészítő, véleménynyilvánító hatáskörrel rendelkeznek minden, az Egyesület, illetve tagjait érintő kérdésekben. Határozataikat szótöbbséggel hozzák, melyet a Választmány döntéseinél köteles figyelembe venni, azonban azok rá nézve nem bírnak kötelező erővel. A Szekció határozatát a Választmány csak a szekció elnökének meghallgatása után írásbeli indoklással utasíthatja el. A Szekciók üléseiket szükség szerint tartják, de évente legalább egyszer - lehetőleg Közgyűlést megelőző időszakban - össze kell hívni. A Szekció tagjait érintő jelentős kérdésekben - amiben határozatot is hozott - kezdeményezheti a Választmány összehívását, amit az Elnök köteles teljesíteni. A szekció üléseiről a közgyűlésnél részletezettek szerint jegyzőkönyvet kell készíteni. A Szekciók saját tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választanak, működésük egyéb szabályait saját maguk határozzák meg. Ugyanazon személy a szekció elnökének, alelnökének legfeljebb két egymást követő ciklusban választható meg. Az Egyesületben az alábbi szekciók működnek: a.) Gyógyfürdő szekció Ide kerülnek besorolásra azok a rendes tagok, akik gyógyfürdőt, vagy gyógy-szolgáltatást is nyújtó fürdőt üzemeltetnek. b.) Uszoda szekció Ide kerülnek besorolást azok a rendes tagok, akik uszodát üzemeltetnek. c.) Strand szekció Ide kerülnek besorolásra azok a rendes tagok, akik épített, vagy természetes strandokat (élményfürdőt, aquaparkot, idényfürdőt) üzemeltetnek, illetve tevékenységük alapján az előző szekciókba nem sorolhatók be. Minden rendes tag megjelölheti, hogy melyik szekció munkájában kíván résztvenni, ennek hiányában a Választmány dönt a besorolásról. Valamely szekcióba besorolt tag a többi szekció munkájában is részt vehet. 5.) BIZOTTSÁGOK A Közgyűlés választással különböző feladatok ellátására állandó és ad-hoc bizottságokat hozhat létre. Így a fürdők tevékenységéhez kapcsolódóan területi, vagy országos szakmai bizottságok is létrehozhatók. Az állandó bizottságok általában 4 éves ciklusra, de legkésőbb a ciklus lejáratának évében megtartandó bizottsági választásig választott 4-10 tagból állnak. A bizottság saját tagjai közül elnököt, alelnököt választ azzal, hogy a tisztségre ugyanazon személy legfeljebb két egymást követő ciklusban választható meg. Az Egyesületen belül működő állandó bizottságok:

6 1.) Ellenőrző bizottság Az elnökből és a két tagból álló, a közgyűlés által általában 4 éves ciklusra, de legkésőbb a ciklus lejártának évében megtartandó választásig választott Ellenőrző Bizottság feladata az Egyesület alapszabály szerinti működésének, gazdálkodásának és az Egyesület szervei határozatainak a végrehajtásának ellenőrzése. Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai tisztségüket társadalmi megbízásként látják el. Az Ellenőrző Bizottság tagjait az Egyesület valamennyi iratába az irányadó jogszabályok keretei között - betekintési jog illeti meg. Az Ellenőrző Bizottság helyszíni ellenőrzési tapasztalatokat és a rendelkezésre álló információk alapján megállapításairól és javaslatairól éves jelentést készít, valamint 2 évenként átfogó jelentést terjeszt a Közgyűlés elé. A tájékoztatót és a jelentést a Választmánynak előzetesen meg kell tárgyalnia. Az ellenőrző bizottság szükség szerint, de legalább félévente ülésezik, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait az Egyesület ügyeiben intézkedési jog nem illeti. 2.) Szakmai bizottságok: Közgazdasági és Jogi Szakbizottság Marketing Szakbizottság Minősítő Szakbizottság Műszaki Szakbizottság Humánerőforrás Szakbizottság Orvosi Szakbizottság A szakmai bizottságok szükség szerint, de legalább félévente üléseznek, melyről emlékeztetőt kell készíteni. Az állandó bizottságok az Egyesület Választmánya felé szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal beszámolni kötelesek. Magyar Fürdőszövetség jelen Szervezeti és Működési Szabályzatát és az Alapszabályát az Egyesület Közgyűlése május 6-án a /2008. számú határozatával fogadta el. Budapest, május 06.