LEVEGŐMINŐSÉGI TERV RÉSZLEGES FELÜLVIZSGÁLATA KÉSZÍTETTE:

Átírás

1 LEVEGŐMINŐSÉGI TERV RÉSZLEGES FELÜLVIZSGÁLATA SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS KARCAG VÁROS KEZDEMÉNYEZÉSÉRE KÉSZÍTETTE: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY SEMSEY SÁNDORNÉ KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÜGYINTÉZŐ Szolnok, szeptember Jóváhagyta: Dr. Kállai Mária kormánymegbízott

2 Tartalomjegyzék 1 Légszennyező anyagok A kén-dioxid élettani és ökológiai hatásai 1. táblázat A szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai 2. táblázat A nitrogén-dioxid élettani és ökológiai hatásai 3. táblázat Az ülepedő por élettani és ökológiai hatásai 4. táblázat A benzol élettani és ökológiai hatásai 5. táblázat Az ózon élettani és ökológiai hatásai 6. táblázat A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal illetékességi területének levegőkörnyezeti helyzete ( ) Általános értékelés A JNSZM KH területén található települések 7. táblázat Légszennyező anyagok kibocsátása Légszennyező telephelyek, pontforrások és kibocsátások a JNSZM KH területén között 8. táblázat Légszennyező telephelyek, pontforrások és kibocsátások településenként táblázat Évi összes levegőterhelés a JNKSZM KH területén, táblázat A legnagyobb SO 2 kibocsátó telephelyek a JNSZM KH területén táblázat A legnagyobb CO kibocsátó telephelyek a JNSZM KH területén, táblázat A legnagyobb NO x kibocsátó telephelyek a JNSZM KH területén, táblázat A legnagyobb szilárd anyag kibocsátó telephely a JNSZM KH területén, táblázat Háztartási eredetű kibocsátások Háztartási eredetű és telephelyi kibocsátások becslése 15. táblázat A környezeti levegő terheltsége a JNSZM KH területén Manuális mérőállomások az alábbi településeken működnek/működtek: Levegőminőségi terv Szolnok Megyei Jogú Városra A levegőterhelés helyei Általános jellemzők Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervezet A szennyezettség jellemzői és értékelése A légszennyezettség oka Szolnok területén található legnagyobb porkibocsátó telephelyek 16. táblázat A helyzet elemzése A levegőminőség javítása érdekében elfogadott intézkedések és programok A javításra irányuló, tervezett intézkedések és programok valószínűsíthető költségei és forrásai A hosszú távon tervezett intézkedések és programok részletei A tervezett kibocsátás csökkentés hatása a levegőminőségre Karcag Városra A levegőminőség javítása érdekében elfogadott intézkedések és programok A javításra irányuló, tervezett intézkedések és programok valószínűsíthető költségei és forrásai A hosszú távon tervezett intézkedések és programok részletei A tervezett kibocsátás csökkentés hatása a levegőminőségre

3 Előzmények A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rend (1)-(2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: (1) Azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekben a levegő kén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, PM 10, PM 2,5, ólom, benzol vagy szén-monoxid szintje az éves levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a határértéket, olyan megfelelő intézkedéseket tartalmazó levegőminőségi terv készítése szükséges, amelynek végrehajtásával a légszennyezettségi határértékek betartása a lehető legrövidebb időn belül biztosítható. (2) Azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekben az arzén, kadmium, nikkel és 3,4- benz(a)pirén vagy PM 2,5 koncentráció szintje az éves levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a célértéket, illetve a hosszú távú célkitűzést, a költséghatékonyság szempontjából arányos levegőminőségi terv készítése szükséges, amelynek végrehajtásával a célértékek betartása biztosítható. 1 Légszennyező anyagok A levegőbe kerülő szennyező anyagok környezeti hatásainak megítéléséhez elengedhetetlenül fontos az élettani hatások ismerete (1-6. táblázat). 1.1 A kén-dioxid élettani és ökológiai hatásai 1. táblázat Vegyjel és leírás Kén-dioxid, SO 2 Forrása Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat A SO 2 színtelen, vízben oldódó, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 A SO 2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, pl. szén és olaj (erőművek, házi széntüzelés, ill. dízelmotorok). A SO 2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is levegőbe juthat. A SO 2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához jutva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramban a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO 2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. 1 órás periódusban 250 mg/m 3, 24 órás átlaga 125 g/m 3, éves átlag: 50 g/m 3 III. veszélyes 3

4 Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra A SO 2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, veszélyezteti a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO 2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO 2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd (London típusú szmog) fő alkotórésze. 1.2 A szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai 2. táblázat Vegyjel és leírás Forrása Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Szén-monoxid, CO A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből kerül a levegőbe. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst is jelentős CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Az egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin COhemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agykéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehézlégzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatjai. 1 órás időszakban g/m 3, 8 órás átlag: 5000 g/m 3, éves átlag: 3000 g/m 3 II. fokozottan veszélyes 1.3 A nitrogén-dioxid élettani és ökológiai hatásai 3. táblázat Vegyjel és leírás Nitrogén-dioxid, NO 2 Az NO 2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon 4

5 Forrása Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 A NO 2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NO x ) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talaj-baktériumok révén kerül a légkörbe. A NO 2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO 2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO 2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolajfinomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO 2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos-, ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO 2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. 100 mg/m 3 1 órás, 85 g/m 3 24 órás és 40 g/m 3 éves átlag II. fokozottan veszélyes A NO 2 toxikus hatású a növényekre, 120 g/m 3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO 2 és az O 3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott mértékű. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők kialakulásában. A NO 2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. A NO 2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO 2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű nyári fotokémiai (ún. Los Angeles-i) füstködnek. 5

6 1.4 Az ülepedő por élettani és ökológiai hatásai 4. táblázat Vegyjel és leírás Forrása Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM 10 PM 2,5 Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra TSPM - összes lebegő részecske PM mikron átmérőnél kisebb részecskék PM 2,5-2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegőben a szálló porrészecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM 10 és a PM 2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 µm) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb PM 2,5 porforrás az aktív és passzív dohányzás. Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 50 g/m 3, éves átlag 40 µg/m 3 éves átlag 25 µg/m 3, amit január 1-ig kell elérni. III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcserenyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri, ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott. 6

7 1.5 A benzol élettani és ökológiai hatásai 5. táblázat Vegyjel és leírás Benzol, C 6 H 6 Forrása Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Gyűrűs szénhidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma legfeljebb 1%. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. 1 órás átlag: 10 g/m 3, éves átlag: 5 g/m 3 I. különösen veszélyes 1.6 Az ózon élettani és ökológiai hatásai 6. táblázat Vegyjel és leírás Ózon, O 3 Forrása Élettani hatásai Az O 3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 Az O 3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben (25 és 50 km közötti magasságban) természetes úton képződik. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik. Képződésében ún. prekurzor, primer anyagok (NO x, CO, illékony szerves és egyéb szerves vegyületek) játszanak szerepet. A reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O 3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O 3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. Az O 3 erősen mérgező. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a 7

8 Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra Veszélyeztetett területek tüdőkapacitást. Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 120 g/m 3, I. különösen veszélyes Az O 3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktériumölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat. Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecskemaradványok, amik szórják a fényt, rontva a látási viszonyokat. Az O 3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O 3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal. 2 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal illetékességi területének levegőkörnyezeti helyzete ( ) 2.1 Általános értékelés A levegőminőségi terv a 11. zónára (Kijelölt városok) Szolnok részére, valamint a 10. zónának (Ország többi területe) a JNKSZM Kormányhivatal illetékességi területére eső részére terjed ki. A Kormányhivatal illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megyére terjed ki, összesen 78 települést érint. A terület nagysága 5581,71 km 2, lakosainak száma fő (7. táblázat). 2.2 A JNSZM KH területén található települések 7. táblázat Település Terület Lakosság Lakások (km 2 ) száma száma Abádszalók Alattyán Berekfürdő Besenyszög Cibakháza Csataszög

9 Település Terület Lakosság Lakások (km 2 ) száma száma Csépa Cserkeszőlő Fegyvernek Hunyadfalva Jánoshida Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászágó Jászárokszállás Jászberény Jászboldogháza Jászdózsa Jászfelsőszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jásztelek Karcag Kenderes Kengyel Kétpó Kisújszállás Kőtelek Kuncsorba Kunhegyes Kunmadaras Kunszentmárton Martfű Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Nagyiván Nagykörű Nagyrév Öcsöd Örményes Pusztamonostor Rákóczifalva Rákócziújfalu Szajol Szászberek

10 Település Terület Lakosság Lakások (km 2 ) száma száma Szelevény Szolnok Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tiszatenyő Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Törökszentmiklós Túrkeve Újszász Vezseny Zagyvarékas JNSZM KH összesen 78 település 5581, Légszennyező anyagok kibocsátása Az utóbbi években a légszennyező anyagok éves összes kibocsátása csökkent, ami a gazdasági aktivitás csökkenésére is visszavezethető. A területünkön az alábbi szennyező anyag kibocsátások történtek ben (8. táblázat, 1-2. ábra). 2.4 Légszennyező telephelyek, pontforrások és kibocsátások a JNSZM KH területén között 8. táblázat Év Telephely Pontforrás CO SO 2 NO x Szilárd VOC Egyéb db db t/év t/év t/év t/év t/év t/év

11 Telephelyek száma ábra: Légszennyező telephelyek száma a JNKSZM KH területén, Pontforrások száma ábra: Légszennyező pontforrások száma a JNSZM KH területén

12 gyakoriság (%) A légszennyező pontforrások több mint fele 10 m, vagy annál alacsonyabb magasságban bocsát ki szennyező anyagokat, ami arra enged következtetni, hogy a lakossági légszennyezéssel és a közlekedéssel együtt elsősorban helyileg befolyásolják egy adott település levegőkörnyezetét. Összességében a légszennyező pontforrások több mint 90%-a nem magasabb 20 m-nél. (3. ábra). Magasabb források (30 m felett) Jászberényben, Karcagon, Martfűn, Szolnokon és Törökszentmiklóson találhatók. Az alacsony kibocsátási magasságok miatt a településeken üzemelő légszennyező források inkább lokális terheltséget okoznak, míg az illetékességi terültünk egészére a levegőkörnyezeti nyitottság jellemző, azaz a levegőminőség a helyi emissziók mellett a regionális nagy kibocsátók hatása által meghatározott. Légszennyező pontforrások magasság szerinti eloszlása (%) 70% 60% 50% 0<h<=10 m 57.46% 1005 db 40% 30% 20% 10% 0% 10<h<=20 m 35.62% 623 db 20<h<=30 m 5.20% 91 db 30<h<=40 m 40<h<=50 m 50<h<=60 m h>60 m 0.91% 0.63% 0.11% 0.06% 16 db 11 db 2 db 1 db magasság, h (m) 3. ábra: Légszennyező pontforrások magasság szerinti eloszlása A kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét a évre a légszennyező pontforrásokat üzemeltető telephelyek által hatóságunkra benyújtott éves légszennyezés mértéke éves Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) LAIR-LM jelentések alapján településenként foglalja össze a 9. táblázat. 2.5 Légszennyező telephelyek, pontforrások és kibocsátások településenként táblázat Telephelforrás anyagok Pont- Szerves SO 2 CO NO x Szilárd TELEPÜLÉS CO 2 Egyéb db db t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év Abádszalók 3 6 n.a n.a n.a. Alattyán 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Berekfürdő 2 6 n.a n.a. n.a n.a. Besenyszög 5 9 n.a n.a. 12

13 Cibakháza 3 7 n.a n.a n.a. Csataszög 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Csépa 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Cserkeszőlő 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Fegyvernek 5 11 n.a Hunyadfalva 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Jánoshida 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Jászalsószentgyörgy n.a. Jászapáti n.a E- 05 Jászberény Jászboldogháza 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Jászfelsőszentgyörgy 2 3 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Jászfényszaru 4 28 n.a Jászivány 1 1 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. Jászjákóhalma 4 10 n.a n.a. Jászkisér E- 05 Jászladány Jászszentandrás 3 6 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Jásztelek 2 5 n.a n.a. Karcag Kenderes n.a n.a. Kengyel 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Kétpó 1 3 n.a n.a n.a. Kisújszállás Kőtelek 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Kuncsorba 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Kunhegyes 5 12 n.a n.a. Kunmadaras 2 3 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Kunszentmárton Martfű Mesterszállás Mezőhék n.a. Mezőtúr Nagyiván 2 3 n.a E n.a. n.a. n.a. Nagykörű 1 2 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Nagyrév 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Öcsöd 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Örményes 3 4 n.a n.a. Pusztamonostor 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Rákóczifalva 2 3 n.a n.a n.a. Rákócziújfalu 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Sarud 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Szajol n.a n.a. 13

14 Szászberek 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Szelevény 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Szolnok Tiszabő 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Tiszabura 1 2 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Tiszaderzs 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Tiszaföldvár Tiszafüred n.a. Tiszagyenda 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Tiszaigar 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Tiszainoka 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Tiszajenő 2 4 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. Tiszakürt 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Tiszaörs 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Tiszapüspöki 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Tiszaroff 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Tiszasas 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Tiszasüly n.a n.a. Tiszaszentimre 3 6 n.a n.a n.a. Tiszaszőlős 1 1 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. Tiszatenyő 1 3 n.a n.a. n.a n.a. Tiszavárkony 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Tomajmonostora 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Tószeg 3 30 n.a n.a. Törökszentmiklós Túrkeve Újszász 2 11 n.a n.a n.a. Vezseny 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Zagyvarékas 3 4 n.a. n.a n.a. ÖSSZESEN n.a.: nincs az adott anyagból kibocsátás, vagy nem érkezett hatóságunkra éves jelentés (LM). A települések 2/3-ában üzemelnek bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások. Néhány településen a termálvíz kísérő gázaként jelen lévő metánt leválasztják, s gázmotorokban elégetik. Ezért nőhetett jelentősen a kibocsátott CO, NOx és az el nem égett szénhidrogén mennyisége (pl. Berekfürdő, Kisújszállás, Tiszaföldvár). Más településeken biogáz erőmű állt üzembe, s ezért a nagyobb kibocsátások (pl. Jászapáti). Ugyancsak emelkedtek a kibocsátások a hőszolgáltatásra gázmotort vagy biomassza tüzelést használó telephelyeken (pl. Szolnok). A táblázat adatai nagyrészt a telephelyek jogszabály által előírt gyakoriságú méréseiből, kisebb részt hatósági ellenőrző mérésekből származnak. A jelentős légszennyezők többnyire mérések alapján közlik éves légszennyezési adataikat. Az emissziós adatok nem tartalmazzák a lakossági eredetű légszennyezést, valamint a közlekedési, mezőgazdasági és egyéb ágazati kibocsátásokat. Ez utóbbi szennyezők, valamint a pontforrások szennyezésének együttes hatását a környezeti levegő minőségének ellenőrzésével követhetjük nyomon. A légszennyező telephelyek és források néhány nagyobb településre koncentrálódnak. 14

15 Továbbra is főleg e településekről kerül a levegőkörnyezetbe a szennyező anyagok meghatározó mennyisége. A szennyező anyagok kibocsátása 2007-től csökken, 2009-től 2013-ig stagnál (4. ábra). Feltűnő a szilárd anyag kibocsátás utóbbi években tapasztalható növekedése. Ennek egyik oka lehet a szilárd és a biomassza tüzelés enyhén növekvő tendenciája. A JNKSZM KH területén az elmúlt 11 év összes kibocsátásait mutatja be az 10. táblázat és a 4. ábra. 2.6 Évi összes levegőterhelés a JNKSZM KH területén, táblázat Szennyezőanyag tonna/év Kén-oxidok (SO és SO 3 ) mint SO 2 Szén-monoxid Nitrogén oxidok (NO és NO 2 ) mint NO 2 Szilárd anyag Szerves anyagok ,0 2500,0 2000,0 1500,0 1000,0 500,0 0, CO t/év SO2 t/év NOx t/év Szilárd t/év VOC t/év 4. ábra: Légszennyező anyagok kibocsátása a JNKSZM KH területén, A 2015-re benyújtott OKIR-LAIR-LM jelentések alapján a fenti szennyező anyag kibocsátások legnagyobb kibocsátóit mutatják be a táblázatok. 15

16 2.7 A legnagyobb SO 2 kibocsátó telephelyek a JNSZM KH területén táblázat SORSZ. TELEPHELY TELEPÜLÉS KIBOCSÁTÁS (TONNA/ÉV) I. Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kft. vegyiművek Szolnok II. Kunsági Téglaipari Kft. Téglagyár Kisújszállás III. Tiszaszentimrei Mg. Kft. biogáz üzem Tiszaszentimre IV. MÁV FKG Kft. gépjavító, karbantartó üzem Jászkisér V. Kossuth Mg. Zrt. Jászárokszállás VI. Higi Papírsoft Papírtermékeket Gyártó És Forgalmazó Zrt. Szolnok VII. Cargill Takarmány Zrt. takarmánykeverő üzem Karcag VIII. FERRO-PRESS Kft. fémipari üzem Jászberény A legnagyobb CO kibocsátó telephelyek a JNSZM KH területén, táblázat SORSZ. TELEPHELY TELEPÜLÉS KIBOCSÁTÁS (TONNA/ÉV) 1. Kunsági Téglaipari Kft Téglagyár Kisújszállás Higi Papírsoft Papírtermékeket Gyártó És Forgalmazó Zártkörűen Szolnok Működő Részvénytársaság 3. Bunge Zrt. Növényolajgyár Martfű Jász-Plasztik Kft. Jászberény Derula KFT. faipari üzem Szolnok Eagle Ottawa Hungary Kft. bőrfeldolgozó üzem Cargill Takarmány Zrt. takarmánykeverő üzem Szolnok Karcag A legnagyobb NO x kibocsátó telephelyek a JNSZM KH területén, táblázat SORSZ. TELEPHELY TELEPÜLÉS KIBOCSÁTÁS (TONNA/ÉV) 1. Bunge Zrt. Növényolajgyár Martfű

17 SORSZ. TELEPHELY TELEPÜLÉS KIBOCSÁTÁS (TONNA/ÉV) 2. Jász-Plasztik Kft. Jászberény ROTARY Zrt. Jászberény Derula KFT. faipari üzem Szolnok Hidrogáz Kft. Kisújszállás FERRO-PRESS Kft Jászberény ALFA - NOVA Bioenergia KFT. biomassza tüzelés Szolnok Kaiser Food Kft. Szolnok A legnagyobb szilárd anyag kibocsátó telephely a JNSZM KH területén, táblázat SORSZ. TELEPHELY TELEPÜLÉS KIBOCSÁTÁS (TONNA/ÉV) 1. Tm Öntöde Kft. Törökszentmiklós Bunge Zrt. Martfű Derula KFT. Szolnok Cargill Takarmány Zrt. Karcag MONGOL-AGRÁR Zrt. tisztító szárító telep Mezőtúr Kunsági Téglaipari Kft. Kisújszállás Jászapáti Mg. Zrt. szárító, tisztító telep Jászapáti HÓD-TÉSZ Szövetkezet Kunszentmárton Búzavirág Kft. Túrkeve Ha megvizsgáljuk az illetékességi területünket magába foglaló 50 x 50 km-es EMEP 1 hálózat (grid) kibocsátásait között, azt látjuk, hogy a PM 2,5 szilárd frakciótól eltekintve a CEIP 2 modell szerint területünkön a szennyező anyag kibocsátások csökkenő trendje figyelhető meg (5-9. ábrák) Centre on Emission Inventories and Projections ( 17

18 5. ábra: SO x (SO 2 +SO 3 ) kibocsátások, (t/év) 6. ábra: CO kibocsátások, (t/év) 18

19 7. ábra: NOx kibocsátások, (t/év) 8. ábra: PM (10+2,5) kibocsátások, (t/év) 19

20 9. ábra: PM 2,5, (t/év) A PM 2,5 terhelés 2000 óta emelkedő trendje utalhat a lakossági szilárd tüzelés növekvő elterjedésére is. Ugyanakkor terjed a biomassza tüzelés és a gázmotoros fűtés a távhőszolgáltatásban Háztartási eredetű kibocsátások A lakossági kibocsátások első sorban a fűtésből származnak. Kibocsátásuk hozzájárulhat a fenti emelkedő PM 2,5 terheléshez. A széntüzelésű kazánok viszonylagos munkaigényességük és alacsony hatásfokuk miatt kiszorultak az elmúlt 20 évben, az utóbbi években viszont nő a jelentőségük és felhasználásuk. A háztartási tüzelőolajjal fűtött kazánok a háztartási tüzelőolaj áremelkedése miatt szintén kiszorultak. A magas hatásfokú földgáztüzelésű kazánok jelentős mértékben behatoltak a háztartási szektorba. A vizsgált periódusban érvényesült a földgáz kiszorító hatása a szóba jöhető alternatív tüzelőanyagokkal szemben (szén, háztartási tüzelőolaj, távhő). A 75-80%-os földgáztüzelésű kazánok háztartási alkalmazásba vétele az energiahatékonyság javítását is jelentette, mivel szenes kazánokat, olajkazánokat, cserépkályhákat szorított ki. A földgáz a jelentős behatolása miatt domináns tüzelőanyaggá vált az elmúlt évtizedekben 55,1%-os részesedésével. A második leggyakrabban alkalmazott energiafajta a villamos energia, míg a harmadik a biomassza. A földgáz háztartási behatolásához jelentősen hozzájárult a korábban támogatott háztartási földgázár. Az utóbbi években megfigyelhető a háztartási földgázfogyasztás csökkenéséhez is jelentősen hozzájárult a földgáz egyre szélesebb körű helyettesítése szénnel, tűzifával, egyéb 20

21 biomasszával. Ez a trend az elmúlt évben tovább folytatódott hatóságunk területén is ( ábrák) ábra: SO 2 kibocsátások Magyarországon a KSH adatai alapján 11. ábra: CO kibocsátások Magyarországon a KSH adatai alapján

22 12. ábra: NOx kibocsátások Magyarországon a KSH adatai alapján 13. ábra: PM 10 kibocsátások Magyarországon a KSH adatai alapján 22

23 14. ábra: PM 2,5 kibocsátások Magyarországon a KSH adatai alapján Az ábrákból kitűnik, hogy míg az SO 2, CO, PM 10 és PM 2,5 háztartási kibocsátási aránya től erőteljes növekedést mutat, addig az NO x stagnál, ui. a szilárd tüzelés arányának növekedésével a tüzelőberendezésekben az égési hőmérséklet csökken, ami nem kedvez az ún. termikus NO x képződésnek, de a PM 10 és PM 2,5 aeroszol frakcióknak igen. A fenti energiahordózó eloszlást és fajlagos kibocsátásokat figyelembe véve a területünkön lévő települések háztartási eredetű kibocsátásait az alábbiak szerint becsültük (15. táblázat) Háztartási eredetű és telephelyi kibocsátások becslése 15. táblázat Éves Éves Éves olaj Éves szénfelhasználá (tűzifa) biomassza földgáz felhasználá Település felhasználá s s felhasználá s s SO 2 CO NOx Szilárd m3/év liter/év kg/év kg/év tonna/év Abádszalók Alattyán Berekfürdő Besenyszög Cibakháza Csataszög Csépa Cserkeszőlő Fegyvernek Hunyadfalva

24 Éves Éves Éves olaj Éves szénfelhasználá (tűzifa) SO 2 CO NOx Szilárd biomassza földgáz Település felhasználá felhasználá s s felhasználá s s Jánoshida Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászberény Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörg y Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jásztelek Karcag Kenderes Kengyel Kétpó Kisújszállás Kőtelek Kuncsorba Kunhegyes Kunmadaras Kunszentmárton Martfű Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Nagyiván Nagykörű Nagyrév Öcsöd Örményes Pusztamonostor Rákóczifalva Rákócziújfalu

25 Éves Éves Éves olaj Éves szénfelhasználá (tűzifa) SO 2 CO NOx Szilárd biomassza földgáz Település felhasználá felhasználá s s felhasználá s s Szajol Szászberek Szelevény Szolnok Tiszabura Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tiszatenyő Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Törökszentmiklós Túrkeve Újszász Vezseny Zagyvarékas ÖSSZESEN A JNSZM KH TERÜLETÉN LÉVŐ TELEPHELYEK KIBOCSÁTÁSAI ÖSSZESEN 54.4% 45.6% A HÁZTARTÁSI EREDETŰ KIBOCSÁTÁSOK ARÁNYA AZ A TELEPHELYEK KIBOCSÁTÁSAINAK ARÁNYA AZ ÖSSZES ÖSSZES KIBOCSÁTÁSHOZ KIBOCSÁTÁSHOZ % % % % % % 25

26 Megállapíthatjuk tehát, hogy az illetékességi területünk levegőminőségét jelentős mértékben a háztartások kibocsátásai határozzák meg óta növekszik a PM 10 és a PM 2,5 kibocsátások háztartási eredetének aránya A környezeti levegő terheltsége a JNSZM KH területén Levegőterhelést mérő állomás a területünkön nagyon kevés helyen üzemel. Folyamatos monitor állomás található Szolnokon (Ady Endre út 9.), ahol 1996 óta folyamatosan mérik és rögzítik a levegő SO 2, CO, NO x (NO+NO 2 ), ózon, PM 10 részecske frakció, benzol, toluol, etilbenzol, xilol tartalmát, ill. a szélsebességet és szélirányt. Az eredményeket a Szolnok város levegőkörnyezeti állapota című fejezetben elemezzük Manuális mérőállomások az alábbi településeken működnek/működtek 4 : Fegyvernek, : ülepedő por - Angolkert utca Jászberény, 1990-: SO 2, NO 2, ülepedő por - Szt. István tér Rákóczi u Lehel Vezér tér18. Kócsújfalu, : ülepedő por - Tisza-Víz Kft. Vízműtelep Nagyiván, : ülepedő por - Fő út 82. Szolnok, : SO 2, NO 2, ülepedő por - Ady E. u Zagyva Cukrászda - Kossuth u Gorkij u Liget u. 6. Szolnok, 2007-: NO2 - Ady E. u Kossuth u. 11. Tiszaörs, : ülepedő por - Tisza-Víz Kft. Vízműtelep Tiszaörvény, : ülepedő por - Tiszai Kertsor 17. Tiszaszőlős, : ülepedő por - Fő u. 9. E települések közötti mérési eredményeit az alábbiakban foglaljuk össze

27 2002. január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október január március május július szeptember november január március május július szeptember november január március május július szeptember november ülepedő por, g/m 2 30 nap Fegyvernek (15. ábra): Ülepedő por (g/m2/30 nap) Ülepedő por éves átlag (g/m2/30 nap) határérték, 16 g/m2 30 nap 15. ábra: Fegyvernek ülepedő por terheltsége (g/m 2 30 nap), Jászberény ( ábra) kén-dioxid, g/m SO2 (ug/m3) éves SO2 határérték, 50 ug/m3 SO2 éves átlag (ug/m3) 16. ábra: Jászberény kén-dioxid (SO 2 ) terheltsége (µg/m3),

28 2002. január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október ülepedő por, g/m 2 30 nap január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember nitrogén-dioxid, g/m NO2 (ug/m3) éves NO2 határérték, 40 ug/m3 NO2 éves átlag (ug/m3) 17. ábra: Jászberény nitrogén-dioxid (NO 2 ) terheltsége (µg/m3), Ülepedő por (g/m2/30 nap) Ülepedő por éves átlag (g/m2/30 nap) határérték, 16 g/m2 30 nap 18. ábra: Jászberény ülepedő por terheltsége (g/m 2 30 nap),

29 2002. január március május július szeptember november január március május július szeptember november január március május július szeptember november ülepedő por, g/m 2 30 nap január március május július szeptember november január március május július szeptember november január március május július szeptember november ülepedő por, g/m 2 30 nap Kócsújfalu (19. ábra) Ülepedő por (g/m2/30 nap) Ülepedő por éves átlag (g/m2/30 nap) Ülepedő por határérték, 16 g/m2 30 nap 19. ábra: Kócsújfalu ülepedő por terheltsége (g/m 2 30 nap), Nagyiván (20. ábra) Ülepedő por (g/m2/30 nap) Ülepedő por éves átlag (g/m2/30 nap) Ülepedő por határérték, 16 g/m2 30 nap 20. ábra: Nagyiván ülepedő por terheltsége (g/m 2 30 nap),

30 2002. január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október január április július október ülepedő por, g/m 2 30 nap Szolnok manuális mérőállomásai ( ábra) Ülepedő por (g/m2/30 nap) Ülepedő por évi átlagok (g/m2/30 nap) határérték, 16 g/m2 30 nap 21. ábra: Szolnok kén-dioxid terheltsége (µg/m 3 ), kén-dioxid, g/m SO2 (mg/m3) SO2 évi átlagok (ug/m3) éves SO2 határérték, 50 u/m3 22. ábra: Szolnok ülepedő por terheltsége (g/m 2 30 nap),

31 2002. január március május július szeptember november január március május július szeptember november január március május július szeptember november ülepedő por, g/m 2 30 nap január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember január május szeptember nitrogén-dioxid, g/m NO2 (ug/m3) éves NO2 határérték, 40 ug/m3 NO2 évi átlagok (ug/m3) 23. ábra: Szolnok nitrogén-dioxid terheltsége (µg/m 3 ), Tiszaörs (24. ábra) Ülepedő por (g/m2/30 nap) Ülepedő por éves átlag (g/m2/30 nap) Ülepedő por határérték, 16 g/m2 30 nap 24. ábra: Tiszaörs ülepedő por terheltsége (g/m 2 30 nap),

32 2002. január március május július szeptember november január március május július szeptember november január március május július szeptember november ülepedő por, g/m 2 30 nap január március május július szeptember november január március május július szeptember november január március május július szeptember november ülepedő por, g/m 2 30 nap Tiszaörvény (25. ábra) Ülepedő por (g/m2/30 nap) Ülepedő por éves átlag (g/m2/30 nap) Ülepedő por határérték, 16 g/m2 30 nap 25. ábra: Tiszaörvény ülepedő por terheltsége (g/m 2 30 nap), Tiszaszőlős (26. ábra) Ülepedő por (g/m2/30 nap) Ülepedő por éves átlag (g/m2/30 nap) Ülepedő por határérték, 16 g/m2 30 nap 26. ábra: Tiszaörvény ülepedő por terheltsége (g/m 2 30 nap),

33 Az ábrákból látható, hogy a rövid ideig tartó vizsgálatok mindegyik településen éves átlagban határérték alatti ülepedő por terheltségeket regisztráltak. A KÖTI-KTVF 2003 októberében Szolnok város légszennyezettségének javítását szolgáló intézkedési programot készített. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete szerint az illetékességi területünkön Szolnok kivételével az összes település a 10. zónába van besorolva (az ország többi területe). Szolnok a 11. kijelölt városok zónába tartozik. Az intézkedési program készítésére okot adott az akkor regisztrált, az évi megengedett gyakoriság fölötti PM 10 részecske terheltség. Karcag településen nem működött és jelenleg sem működik automata vagy manuális mérőállomás, de figyelembe véve Karcag lakosságának számát, valamint a bejelentett telephelyeket és pontforrásokat, így kijelenthető, hogy Karcag településen is kielégítő a környezeti levegő minősége. Az elsődleges feladat e kielégítő levegőminőség megőrzése, de kiemelt cél a környezeti levegő minőségének szinten tartásán kívül annak javítása, hiszen a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának adatai szerint Karcag környezetében mindkét nem esetén a légzőrendszeri betegségek okozta halálozási adatok (27. ábra) rosszabbak az országos átlagnál. Forrás: OTH HaMIR, ábra: A légzőrendszeri betegségek miatti halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megye járásaiban ( ) A település környezeti levegő minőségének szinten tartása mellett, annak javítása érdekében Karcag Városra levegőminőségi terv készült. 33

34 3 Levegőminőségi terv 3.1 Szolnok Megyei Jogú Városra A levegőterhelés helyei A por- és egyéb szennyező anyag terhelés területeit, a fő útvonalakat mutatja be az 28. ábra. A város levegőjének porterhelését elsősorban a közlekedési utak forgalma okozza. A városban pillanatnyilag egy ponton, az Ady E. u. 9. sz. alatti automata mérőállomáson végez folyamatos PM10 vizsgálatot a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya. Ez egy tipikus belvárosi közlekedési monitor a város legforgalmasabb részén. A porterhelés elsősorban közlekedési eredetű. A kialakuló porszennyezésben szerepet játszhat az is, hogy a városi közlekedés a környező mezőgazdasági földekről a szél útján bekerülő port veri fel, ill. erre szuperponálódik a közlekedési és egyéb források szilárd anyag emissziója. 28. ábra: Szolnok város főbb légszennyező területei 34

35 3.1.2 Általános jellemzők Szolnok város területét légszennyezettség szempontjából a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete 11. Kijelölt városok c. pontja az alábbiak szerint sorolja be: Nitrogé n-dioxid Kéndioxid Szénmonox id PM 1 0 Ben zol Talajkö zeli ózon PM 10 Arzén (As) PM 10 Kadmiu m (Cd) PM 10 Nikkel (Ni) PM 10 Ólom (Pb) PM10 benz(a)- F D E D F O-I F F F F B pirén (BaP) A 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 5. sz. melléklete meghatározása szerint a D besorolásba tartozik az a terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték, az 1. melléklet pontjában foglalt táblázat 3 6. sorában szereplő anyagok esetében a célérték között van. Az E besorolásba tartozik az a terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. Felső vizsgálati küszöbérték Alsó vizsgálati küszöbérték 24 órás átlagérték PM 10 Éves átlagérték PM 10 a határérték 70%-a (35 µg/m 3, bármely naptári évben legfeljebb harmincötször léphető túl) a határérték 50%-a (25 µg/m 3, bármely naptári évben legfeljebb harmincötször léphető túl) a határérték 70%-a (28 µg/m 3 ) a határérték 50%-a (20 µg/m 3 ) D besorolás µg/m µg/m 3 E besorolás µg/m µg/m 3 A város levegőkörnyezeti jellegét elsősorban a környező mezőgazdasági területekről a szél útján bekerülő talajeredetű porok határozzák meg, amit erősít a városi közlekedés. A belvárosban a szélirány eloszlását mutatja be az 29. ábra. 29. ábra: Szélirány és szélsebesség eloszlás Szolnokon 35

36 A közlekedés meghatározó szerepét igazolják a járműszámlálási adatok [Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma az országos közúthálózat átlagos napi forgalma összesítő táblázatok (országos és kezelőnkénti bontás). Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, június]: Közút száma Szelvény (km) Utca Forgalmi sávok száma Összes forgalom (jármű/nap) Abonyi úti Iskola 2x es elkerülő MOL kút 2x Nagysándor J. út Rékasi útkereszteződés 2x Mátyás Király út 2x Baross út/gólya 2x Nagykörű-Besenyszögi elágazás 2x Szandaszőlős elkerülő 4-es kereszteződés 2x Szandaszőlős 2x József A. u. Rózsa F. u. kereszteződés 2x Tószegi út Gáz útkereszteződés 2x Tószegi út TVM kereszteződés 2x Ez elsősorban a belvárost, ill. közvetlenül az utak mellett élőket érinti, mintegy embert. Az érintett területek városias beépítettségűek, a védendő objektumok elsősorban lakóházak, bár az Abonyi úton iskola, a régi 4. sz. főút városi szakasza mentén számos intézmény található. Az Ady Endre úti mérőállomás mellett van a városi piac és egy lakótelep Az intézkedések végrehajtásáért felelős szervezet Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 5000 Szolnok, Kossuth tér A szennyezettség jellemzői és értékelése Az utóbbi években a PM 10 szálló por koncentráció-növekedést nem tapasztalunk. Ez elsősorban az elmúlt évtizedben, a városban és környékén végrehajtott infrastrukturális beruházások (4. főút Szolnokot elkerülő szakasza, városi forgalomszervezés, burkolt utak arányának növekedése, burkolatcsere, a városcentrumból a forgalom kizárása, forgalomkorlátozott övezet létrehozása a város Tisza-parti részén, stb.) és az energetikai korszerűsítések eredménye. Hozzájárult ehhez még, néhány nagyüzem bezárása is (pl. a Szolnok ipartelepén meghatározó korom és SO 2 kibocsátó Cukorgyár). 36

37 Az 30. ábra jól mutatja, hogy a belvárosban az éves átlagos porkoncentrációk 1996 óta nem haladták meg a határértéket. Az 31. ábrán a 24 órás határérték túllépések láthatók között. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. melléklete Kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok előírásai alapján a szálló por (PM 10 ) 24 órás határértéke legfeljebb évi 35 alkalommal léphető túl. Ezt meghaladó gyakoriságú előfordulást 2003-ban regisztráltunk utoljára. 30. ábra: Szolnok belvárosának szálló por (PM 10 ) terhelése 31. ábra: A 24 órás szálló por határérték túllépések éves száma 37

38 A évi levegőminőséget javító akcióprogram óta az alábbiak szerint alakult a szolnoki belváros levegőterheltsége az éves átlagos levegőterheltségeket illetően ( ábrák). Sajnos a monitor állomás kén-dioxidmérő berendezése között meghibásodás miatt nem üzemelt. A közötti viszonylag magas SO 2 terheltsége részben magyarázható a szilárd tüzelésű lakossági tüzelőberendezések újbóli elterjedésével is. 32. ábra: Kén-dioxid terheltség Szolnok belvárosában, ábra: Nitrogén-oxid terheltség Szolnok belvárosában,

39 34. ábra: Szén-monoxid terheltség Szolnok belvárosában, ábra: Ózon terheltség Szolnok belvárosában, Az ózonmérő műszer között üzemképtelen volt. A között tapasztalható enyhe emelkedés a Kossuth téri forgalom Ady Endre útra való terhelésével mindenképpen összefügg. A napi gépjármű forgalom alternatív útvonalra terelése mindenképpen megoldandó a jövőben. 39

40 36. ábra: PM 10 terheltség Szolnok belvárosában, ábra: Benzol terheltség Szolnok belvárosában, A légszennyezettség oka A város levegőkörnyezetét elsősorban a környező mezőgazdasági területekről a szél útján bekerülő talajeredetű porok határozzák meg, amit tovább erősít a városi közlekedés. Hozzájárul a szennyezettséghez a télen az utakra juttatott jelentős mennyiségű, fűrészporral kevert só, aminek tavaszi eltakarítása az utóbbi időben nagyobb odafigyeléssel történik. 40