KÖRNYEZETÁLLAPOT ÉRTÉKELÉS 2012

Átírás

1

2 212 Készült: a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen Igazgató: Kónya Károly Az értékelést készítette: Természetvédelem: Hollanday Andrea Levegővédelem: Dr. Nagy Tibor Vízvédelem: Urbán Tamás és Lipták János Hulladékgazdálkodás: Szekeresné Majzik Ibolya Zajvédelem: Taray Tünde Szerkesztette: Szendrey Csaba Informatikai háttér: Légrádi Attila Lőrincz Sándor 5 Szolnok, Ságvári krt.4. Tel: Fax:

3 1 BEVEZETÉS...2 LÉGSZENNYEZÉS...4 LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK...4 ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS...8 LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA...9 MÉRŐHÁLÓZAT...27 VÁLTOZÁSOK, TRENDEK, JAVASLATOK...38 ZAJTERHELÉS...44 A ZAJ ELLENI VÉDELEM JOGI KERETEI...44 A MEGELŐZÉS ELVE...46 ÜZEMI ZAJFORRÁS...47 KÖZLEKEDÉSI EREDETŰ ZAJFORRÁS...5 KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS...5 VASÚTI KÖZLEKEDÉS...56 REPÜLÉSI ZAJ...57 EGYÉB ZAJOK...57 VIZEK VÉDELME...59 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV...59 FELSZÍNI VIZEK MEGFIGYELÉSE, MONITOROZÁSA...62 SZENNYVÍZKIBOCSÁTÓK ÁLTAL OKOZOTT TERHELÉS...69 FELSZÍN ALATTI VÍZKITERMELÉS, VESZÉLYEZTETÉS...72 FELSZÍN ALATTI VIZEK VESZÉLYEZTETÉSE. KÁRMENTESÍTÉSEK...74 JAVASLATOK:...75 TISZA-TÓ VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ...82 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...84 ALAPADATOK...84 HULLADÉKOK KELETKEZÉSE, KEZELÉSE...84 TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK...89 KIEMELT HULLADÉKÁRAMOK...91 VÁLTOZÁSOK, TRENDEK, JAVASLATOK:...96 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM...97 VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK HELYZETE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN...1 VÉDETT TERÜLETEINK...15 VÉDELEMRE TERVEZETT TERÜLETEK NATURA 2 TERÜLETEK VÁLTOZÁSOK, TRENDEK, JAVASLATOK...162

4 2 BEVEZETÉS Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség minden páros évben elkészíti a működési területére vonatkozó környezetállapot értékelését. Jelen dokumentáció, a 212. évben rendelkezésre álló adatainkat tartalmazza, illetve dolgozza fel. Kiemelt szerepet kapott a nemzeti és Európai Uniós védelem alatt álló természeti területeink részletes bemutatása. Az évi LIII. tv. A környezet védelmének általános szabályairól 12.. (3) pontja alapján ezen adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek. A dokumentációban szereplő táblázatok, térképek felhasználása a Felügyelőség hozzájárulását igényli. Felügyelőségünk jelenleg érvényben lévő illetékességi területét a 347/26. (XII. 23.) Kormányrendelet határozza meg, mely 7492 km2-re terjed ki 3 megyét érintve. Jász-NagykunSzolnok megyei részterületünk 75, Pest megyei részterületünk 16, Heves megyei részterületünk 11 települést foglal magába. A megyei szintű adatok felhasználását Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében sem tudjuk alkalmazni, mert 3 település - Jászárokszállás, Jászágó és Jászdózsa - más felügyelőség illetékességi területéhez tartozik. A 3 megyéből 18 város és 84 község, összesen 12 település tartozik Felügyelőségünkhöz. Felügyeletünk alatt áll a Tisza 187 km-e, valamint 13 holtága, a Zagyva 88 km-nyi vízfolyása és 7 holtága, továbbá a Tisza tó teljes, 127 km2-es vízfelülete. Felügyelőségünk illetékességi területének környezetállapotát a 347/26. (XII. 23.) Kormányrendeletben megfogalmazott hatósági és szakhatósági feladatainkból következően az alábbi szakterületekre bontva jellemezzük és értékeljük: Légszennyezés Zajterhelés Vizek védelme Hulladékgazdálkodás Természet- és tájvédelem

5 3

6 4 LÉGSZENNYEZÉS Légszennyező anyagok A levegőbe kerülő szennyező anyagok környezeti hatásainak megítéléséhez elengedhetetlenül fontos az élettani hatások ismerete (1-6. táblázat). 1. táblázat A kén-oxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Kén-dioxid, SO2 Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra 2. táblázat Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai A SO2 színtelen, vízben oldódó, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,7 A SO2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, pl. szén és olaj (erőművek, házi széntüzelés, ill. dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is levegőbe juthat. A SO2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához jutva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramban a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. 1 órás periódusban 25 mg/m3, 24 órás átlaga 125 µg/m3, éves átlag: 5 µg/m3 III. veszélyes A SO2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, veszélyezteti a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd (London típusú szmog) fő alkotórésze. A szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai Szén-monoxid, CO A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,1 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből kerül a levegőbe. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst is jelentős CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Az egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin CO-hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agy kéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehézlégzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése.

7 5 Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat 3. táblázat Leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatjai. 1 órás időszakban 1 µg/m3, 8 órás átlag: 5 µg/m3, éves átlag: 3 µg/m3 II. fokozottan veszélyes A nitrogén-oxid élettani és ökológiai hatásai Nitrogén-dioxid, NO2 Az NO2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,1 A NO2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talaj-baktériumok révén kerül a légkörbe. A NO2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO2 8%-át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos-, ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. 1 mg/m3 1 órás, 85 µg/m3 24 órás és 4 µg/m3 éves átlag II. fokozottan veszélyes A NO2 toxikus hatású a növényekre, 12 µg/m3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO2 és az O3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott mértékű. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők kialakulásában. A NO2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. A NO2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű nyári fotokémiai (ún. Los Angeles-i) füstködnek.

8 6 4. táblázat Rövidítések, jellemzés Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM1 PM2,5 Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra Az ülepedő por élettani és ökológiai hatásai TSPM - összes lebegő portartalom PM1-1 mikron átmérőnél kisebb részecskék PM2,5-2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegőben a szálló porrészecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM1 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 1 mikronnál kisebb (1 µm) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 1 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb PM2,5 porforrás az aktív és passzív dohányzás. Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 5 µg/m3, éves átlag 4 µg/m3 éves átlag 25 µg/m3, amit 215. január 1-ig kell elérni. III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcserenyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri, ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott.

9 7 5. táblázat Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Egészségügyi határérték Vesz. fokozat 6. táblázat Vegyjel és leírás Forrásai Egészségügyi hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az épületekre Hatása a látási viszonyokra Veszélyeztetett területek A benzol élettani és ökológiai hatásai Benzol, C6H6 Gyűrűs szénhidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma legfeljebb 1%. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. 1 órás átlag: 1 µg/m3, éves átlag: 5 µg/m3 I. különösen veszélyes Az ózon élettani és ökológiai hatásai Ózon, O3 Az O3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48, Az O3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben (25 és 5 km közötti magasságban) természetes úton képződik. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik. Képződésében ún. prekurzor, primer anyagok (NOx, CO, illékony szerves és egyéb szerves vegyületek) játszanak szerepet. A reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. Az O3 erősen mérgező. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 12 µg/m3, I. különösen veszélyes Az O3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktériumölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat. Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecskemaradványok, amik szórják a fényt, rontva a látási viszonyokat. Az O3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal.

10 8 Általános értékelés Felügyelőségünk illetékességi területe három megyét, Jász-Nagykun-Szolnok megyét (Jászárokszállás, Jászdózsa és Jászágó kivételével), Pest megye dél-keleti részét Pilisig, valamint Heves megye déli részét Heves városáig érinti. Az utóbbi öt évben a légszennyező anyagok éves összes kibocsátása csökkent, ami a gazdasági aktivitás csökkenésére is visszavezethető. A területünkön az alábbi szennyező anyag kibocsátások történtek ben (7. táblázat, 1-2. ábra). 7. táblázat Légszennyező telephelyek, források és kibocsátásaik, Telephely Pontforrás SO2 CO NOx Szilárd VOC CO2 Egyéb db db t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év Év Telephelyek száma, db ábra Légszennyező telephelyek száma a KÖTI-KTVF területén között

11 9 Pontforrások száma, db ábra 28 Légszennyező pontforrások száma a KÖTI-KTVF területén között Légszennyező anyagok kibocsátása A KÖTI-KTVF területén a jogszabályok előírásai alapján hatáskörünkbe tartozó telephelyek száma a 212-ben bekövetkezett változásokat figyelembe véve ben a 211. évre vonatkozóan benyújtott légszennyezés mértéke (LAIR-LM) jelentések száma 495, melyek 1761 légszennyező pontforrásra vonatkoznak. A kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét a 211. évre vonatkozóan a légszennyező pontforrásokat üzemeltető telephelyek által Felügyelőségünknek megküldött éves LAIR-LM jelentések alapján településenként foglalja össze a 8. táblázat. 8. táblázat Légszennyező telephelyek és pontforrások a KÖTI-KTVF területén 211-ben a benyújtott éves légszennyezés mértéke (LAIR-LM) jelentések alapján Abádszalók Telephely db 3 Pontforrás db 6 SO2 t/év CO t/év.1 NOx Szilárd t/év t/év Abony Alattyán Albertirsa Átány Berekfürdő Besenyszög Cegléd Ceglédbercel Cibakháza Csataszög Csemő Csépa Cserkeszőlő TELEPÜLÉS VOC t/év CO2 Egyéb t/év t/év

12 1 Telephely db Pontforrás db SO2 t/év.1 CO t/év Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászberény Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenő Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jásztelek Karcag Kenderes Kengyel Kétpó Kisköre Kisújszállás Kocsér Kömlő Kőröstetétlen Kőtelek Kuncsorba Kunhegyes Kunmadaras Kunszentmárton Martfű Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Mikebuda Nagyiván Nagykőrös Nagykörű Nagyrév Nyársapát TELEPÜLÉS Dánszentmiklós Doba Erdőtelek Fegyvernek Heves Hevesvezekény Hunyadfalva Jánoshida NOx Szilárd VOC t/év t/év t/év CO2 Egyéb t/év t/év

13 11 Öcsöd Örményes Pély Pilis Pusztamonostor Rákóczifalva Rákócziújfalu Sarud Szajol Szászberek Szelevény Szolnok Tápiószőlős Tarnaszentmiklós Tenk Tiszabő Telephely db Pontforrás db Tiszabura Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszanána Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tiszatenyő Tiszaug Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Törökszentmiklós Törtel Túrkeve Újszász Újszilvás Vezseny Zagyvarékas 2 TELEPÜLÉS SO2 t/év CO t/év NOx Szilárd VOC t/év t/év t/év CO2 Egyéb t/év t/év

14 12 Telephely Pontforrás SO2 CO NOx Szilárd VOC CO2 Egyéb db db t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év ÖSSZESEN : nincs az adott anyagból kibocsátás, vagy nem érkezett a felügyelőségre éves jelentés (LM). TELEPÜLÉS Néhány településen a termálvíz késérő gázaként jelen lévő metánt leválasztották, s gázmotorokban elégetik. Ezért nőtt jelentősen a kibocsátott CO, NOx és az el nem égett szénhidrogén mennyisége (pl. Berekfürdő, Kisújszállás, Tiszaföldvár). Néhány településen biogáz erőmű állt üzembe, s ezért nőtt a CO, NOx és az el nem égett szénhidrogén kibocsátás (pl. Jászapáti). Ugyancsak nőttek a kibocsátások a hőszolgáltatásra gázmotort vagy biomassza tüzelést használó telephelyeken (pl. Nagykőrös, Szolnok). A táblázat adatai nagyrészt a telephelyek jogszabály által előírt méréseiből, kisebb részt hatósági ellenőrző mérésekből származnak. A jelentős légszennyezők többnyire mérések alapján közlik éves légszennyezési adataikat. Az emissziós adatok nem tartalmazzák a lakossági eredetű légszennyezést, valamint a közlekedési, mezőgazdasági és egyéb ágazati kibocsátásokat. Ez utóbbi szennyezők, valamint a pontforrások szennyezésének együttes hatását a környezeti levegő minőségének ellenőrzésével követhetjük nyomon. Ugyanakkor a légszennyező telephelyek közel fele változatlanul Szolnok, Jászberény, Martfű, Törökszentmiklós, Karcag és Cegléd térségében található. E városokban van a bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások a KÖTI-KTVF területén lévő összes pontforrás közel 6 %-a. (Ld. térképmellékletek.) A szennyező anyagok kibocsátása 27-től csökken, 29-től stagnál. Ez alól kivétel a széndioxid, melynek kibocsátása változó (3. ábra) Kibocsátás, t/év CO (t/év) NOx (t/év) 29 VOC (t/év) 21 SO2 (t/év) 211 Szilárd (t/év)

15 13 Kibocsátás, tonna/év ábra 27 Egyéb VOC 28 Szilárd NOx SO2 CO 29 Légszennyező anyagok kibocsátása a KÖTI-KTVF területén ben Koncentrált légszennyező tevékenység van Martfűn. Itt, bár az utóbbi időben jelentős a csökkenés, még mindig 1 bejelentett telephelyen összesen 76 légszennyező pontforrást üzemeltetnek, olyanokat, mint pl. a BUNGE Zrt. Növényolajgyár erőművi kéménye. A légszennyező pontforrások közel 6%-a 1 m, vagy annál alacsonyabb magasságban bocsát ki szennyező anyagokat, ami arra enged következtetni, hogy a lakossági légszennyezéssel és a közlekedéssel együtt elsősorban helyileg befolyásolják egy adott település levegőkörnyezetét. Összességében a légszennyező pontforrások több mint 9%-a nem magasabb 2 m-nél (4. ábra) 7% 6% 57.6% gyakoriság, db 5% 4% 35.7% 3% 2% 1% 5.1%.79%.62%.11%.6% % magasság kategória (m) 4. ábra Légszennyező pontforrások magasság szerinti eloszlása 211-ben

16 14 Magasabb források (3 m felett) Cegléden, Jászberényben, Karcagon, Martfűn, Szolnokon, Tiszaföldváron és Törökszentmiklóson üzemelnek. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR)1 LAIR-LM jelentéseken alapuló nyilvántartásából lehet településekre, telephelyekre vonatkozó információkat szerezni. Az adatbázis 22-től kezdődően tartalmaz adatokat. Az adatok évente kerülnek publikálásra, az éves feldolgozási munka befejezését követően. Jelenleg az adatfeldolgozást 21-ig követhetjük nyomon. A CEIP (Centre on Emission Inventories and Projections) adatbázisa alapján készített térképek szerint országos összehasonlításban Felügyelőségünk a kibocsátásokat tekintve mérsékelt terhelésűnek mondható (5-1. ábra)2 5. ábra

17 15 6. ábra 7. ábra

18 16 8. ábra 9. ábra

19 17 1. ábra Fenti térképek az alábbi szektorok kibocsátását veszik figyelembe: energiaipari tüzelőberendezések, nem ipari tüzelőberendezések, ipari tüzelőberendezések, gyártási folyamatok kibocsátásai, fosszilis üzemanyagok extrakciója és desztillációja, oldószer és egyéb termékek használata, országúti szállítás, egyéb mozgó források és gépek, Hulladékkezelés és lerakás, mezőgazdaság, egyéb források és nyelők. A Felügyelőség illetékességi területén lévő településeken található telephelyek és légszennyező pontforrások számát, valamint a 211. évről szóló légszennyezés mértéke (LM) jelentések alapján az éves szennyező anyag kibocsátásokat mutatják be az alábbi térképek ( ábra).

20 ábra Az LM jelentést beküldő telephelyek száma, 211

21 ábra Az LM jelentést beküldő telephelyeken üzemelő légszennyező pontforrások, 211

22 2 13. ábra Az LM jelentést beküldő telephelyeken üzemelő légszennyező pontforrások kén-dioxid kibocsátásai, 211

23 ábra Az LM jelentést beküldő telephelyeken üzemelő légszennyező pontforrások szén-monoxid (CO) kibocsátásai, 211

24 ábra Az LM jelentést beküldő telephelyeken üzemelő légszennyező pontforrások nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátásai, 211

25 ábra Az LM jelentést beküldő telephelyeken üzemelő légszennyező pontforrások szálló por kibocsátásai, 211

26 ábra Az LM jelentést beküldő telephelyeken üzemelő légszennyező pontforrások illékony szerves oldószer (VOC) kibocsátásai, 211

27 ábra Az LM jelentést beküldő telephelyeken üzemelő légszennyező pontforrások egyéb szennyező anyag kibocsátásai, 211

28 ábra Az LM jelentést beküldő telephelyeken üzemelő légszennyező pontforrások szén-dioxid (CO2) kibocsátásai, 211

29 27 Mérőhálózat Települések levegőterheltségi állapota Illetékességi területünkön levegőminőségi (ún. immissziós) mérőhálózatot Szolnokon és Jászberényben működtetett az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Összesen 3 mérőállomáson folyamatos mintavétellel, de szakaszos feldolgozással mérik a nitrogén-dioxid koncentrációkat. 27-ig mérték a kén-dioxid és az ülepedő por mennyiségét is. 26-ban, ill. 27-ben a ceglédi mérés megszűnt. (9. táblázat). A mért légszennyező anyag koncentrációk éves átlagai nem érik el a határértékeket január óta működik Szolnokon az Ady Endre úton az immissziómérő konténer a KÖTIKTVF üzemeltetésében. 27-től az üzemeltetést az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Miskolc) végzi. A monitor állomás a nitrogénoxidok (NO+NO2), az ózon, a szén-monoxid (CO), szálló por PM1 (a 1 mikrométer, ill. az alatti szemcseméretű) frakciója és a benzol származékok (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok, együttesen BTEX) koncentrációit regisztrálja a meteorológiai paraméterek (szélsebesség, szélirány, páratartalom, légnyomás, globális sugárzás, hőmérséklet) mellett. Az Országos Légszennyezettség-mérő Hálózat (OLM) az alábbi szempontok szerint értékeli a levegő minőségét a folyamatos monitorvizsgálatok alapján.3 9. táblázat A évek légszennyezettsége az ún. RIV mérések alapján (a 212. évi mérések még nincsenek feldolgozva statisztikailag) Kén-dioxid (SO2) Nitrogén-dioxid (NO2) ,2 2,7 1,5 2,6 1,1 Cegléd 12,6 15,2 8, 11,6 8,5 - Ülepedő por átlagok (g/m2 3 nap) Cegléd Cegléd 8,1 9,2 Jászberény Szolnok 3 µg/m 3,1 3,1 1,7 1,6 2,3 2, 3,9 1,4 2,4 1,1 3,9 4, Jászberény Szolnok µg/m3 5,9 12,2 6,6 13,5 9,5 16,2 9,5 15,4 9,5 13,4 14,4 21,2 21,8 22,5 22,4 31,6 27,4 34,3 26, 27,3 Jászberény Szolnok g/m2 3 nap 7,7 8,4 9,4 7,5 Határérték 5 Határérték 4 Határérték 16

30 ,6 5,7 4,3 5,3 1 kiváló Kén-dioxid (µg/m3) Nitrogén-dioxid (µg/m3) Nitrogén-oxidok (mint NO2) (µg/m3) Szén-monoxid (µg/m3) órás átlag 24 órás átlag éves átlag órás átlag 24 órás átlag éves átlag órás átlag 24 órás átlag éves átlag órás átlag -4 6,7 7,3 5,5 5,9 2 4,3 7,3 5,9 5, erősen jó megfelelő szennyezett szennyezett * * * * * órás átlag** -2 éves átlag -12 órás átlag -72 Ózon 24 órás átlag** -48 (µg/m3) éves átlag*** -48 órás átlag -3 Szálló por (PM1) 24 órás átlag -2 (µg/m3) éves átlag -16 Egyéb komponens esetén a határérték %-ában (%) * A határértékek mellett figyelembe vesszük a tűréshatárt is, ezért évenként változik az értéke. ** Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. *** 8 órás futó átlag napi maximumainak átlaga, egy naptári éven belül. A táblázatban nem szereplő szennyező anyagok esetén az utolsó sorban megadott százalékok alapján kell meghatározni az index-számokhoz rendelendő koncentráció tartományokat. E kritériumok alapján összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg a szolnoki belvárosi levegő minőségéről. A szén-monoxid mérések alapján a levegő minősége ben kiválónak mondható (2. ábra).

31 29 % Határérték 1% Trendvonal ábra A szén-monoxid terheltség alakulása Szolnok belvárosában, ben az 1 órás átlagra vonatkozóan, határérték: 1 µg/m3 (1%) Az ábrából jól látható, hogy az elmúlt 3 évben a levegő CO terhelése átlagosan a 24 órás határérték (5 µg/m3) 1-12%-a (6 µg/m3) körüli volt, az utóbbi 2 évben stagnált. A reggeli és délutáni csúcsforgalmi időszakokban voltak megfigyelhetők a magasabb értékek. 212-ben sem volt túllépés a CO 8 órás mozgó átlagértéke tekintetében (határérték 5 µg/m3, ld. 21. ábra) CO [µg/m ] Dátum 1 órás átlag 21. ábra 8 órás mozgó átlag A szén-monoxid terheltség alakulása Szolnok belvárosában, 212-ben a 8 órás mozgó átlagra vonatkozóan, határérték: 5 µg/m3 A szálló por ún. PM1 (1 mikrométer, µm alatti szemcseméretű) frakciójának vizsgálatai azt mutatják, hogy a belváros levegőminősége nem ritkán szennyezett, néha erősen szennyezett, különösen az év végi, év eleji ún. inverziós légköri viszonyok mellett, amikor csekély a

32 3 függőleges keveredés, a hígulás mértéke (22. ábra). A közötti trendvonal folyamatos csökkenést mutat. % 3 Határérték, 1% Trendvonal ábra A szálló por terheltség alakulása Szolnok belvárosában a 24 órás átlagkoncentrációk alapján, ben. A 24 órás határérték 5 µ g/m3 (1%) Jól mutatja ezt a tendenciát az elmúlt 17 év porterheltségi trendje. A mérések alapján között folyamatosan csökkent a belváros Ady E. úton mért porterheltség (23. ábra). Inverziós légköri állapotok idején (főleg januárban) előfordultak határértéket meghaladó porterheltségek, de mértékük és idejük alatta maradt a 4/211. (I. 14.) VM rendelet 3. sz. melléklete szerinti tájékoztatási és riasztási küszöbértékeknek. A levegő PM1 terheltségének napi átlaga a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, a vidékfejlesztési miniszter által kiadott 4/211. (I. 14.) VM rendelet szerint évi 35 alkalommal haladhatja meg az 5 µg/m3 határértéket.

33 PM1, µg/m Trendvonal PM1 (ug/m3) Megengedett túllépések száma 35 db 23. ábra 212 nem fűtés 211 nem fűtés 21 nem fűtés 29 nem fűtés 28 nem fűtés 27 nem fűtés 26 nem fűtés 25 nem fűtés 24 nem fűtés 23 nem fűtés 22 nem fűtés 21 nem fűtés 2 nem fűtés 1999 nem fűtés 1998 nem fűtés 1997 nem fűtés 1996 nem fűtés Határérték (5 µg/m3) túllépések száma, db 31 Határérték túllépések száma A szálló por terheltség alakulása Szolnok belvárosában a fűtési és nem fűtési féléves átlagkoncentrációk alapján, ben. Az éves határérték 4 µ g/m3 Az időleges magas porterheltségnek oka lehet az Ady E. út utóbbi években megnövekedett forgalma is. A közlekedés levegőterhelő hatását mutatja a nitrogén-dioxid (NO2) mennyiségének alakulása ( ábra). A trend enyhén csökkenő, de 212-ben a 4/211. (I. 14.) VM rendelet szerint meghatározott maximális 18 helyett az órás terheltség 36-szor lépte túl az egy órás határértéket. % 12 Határérték, 1% Trendvonal ábra A nitrogén-dioxid terheltség alakulása Szolnok belvárosában, ben az 1 órás átlagokra vonatkozóan, határérték 1 µ g/m3 (1%)

34 Évi határérték túllépések gyakorisága, N=36 (>18) NO2 [µg/m3] Trendvonal Dátum NO2 25. ábra NO2 határérték A nitrogén-dioxid terheltség alakulása Szolnok belvárosában, 212-ben az 1 órás átlagokra vonatkozóan, határérték 1 µ g/m3 A benzol terheltség 212-ben erősen stagnált, a 24 órás határértéket nem lépte túl (26. ábra) BENZOL [µg/m3] Trendvonal Dátum BENZOL 26. ábra Benzol 24 órás határértéke: 1 ug/m3 A benzol terheltség alakulása Szolnok belvárosában, 212-ben a 24 órás átlagokra vonatkozóan, határérték 1 µ g/m3

35 33 A 212. évi száraz, sok napsütést hozó esztendő hatását jól mutatja a talaj közeli ózon terheltség növekedése, a 4/211. (I. 14.) VM rendelet szerint meghatározott 8 órás mozgó átlagra vonatkozó 12 µg/m3 határérték gyakori túllépése. A túllépések gyakorisága azonban nem haladta meg a jogszabály által megengedett 8 alkalom/év mértéket (27. ábra). 8 órás mozgó O3 átlag a Szolnok, Ady E. út 9. alatti mérőállomás adati alapján Évi határérték túllépések gyakorisága, N=51 (<8) O3 [mg/m3] Adatpont 1 órás átlag 26. ábra 8 órás mozgó átlag határérték A talaj közeli ózon terheltség alakulása Szolnok belvárosában, 212-ben; a 8 órás mozgó átlagokra vonatkozó határérték 12 µ g/m3 A légköri inverzió levegőminőséget alapvetően meghatározó jelentőségét jól szemlélteti, ha a szennyezettség mértékét a légnyomás és léghőmérséklet függvényében vizsgáljuk ( ábra). Az elemzésből kitűnik, hogy a magas légnyomás értékeknél jelentkező inverzió idején feldúsul a levegőben a szennyező anyagok mennyisége. A CO, a PM1, az NO2 és a benzol feldúsulása fűtési idényben és nyáron egyaránt bekövetkezik.

36 34 C O [µ g /m 3 ] ábra 1 A levegő szén-monoxid tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében P M 1 [µ /m 3 ] ábra A levegő szálló por tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében

37 35 NO 2 [ µ g /m 3 ] ábra A levegő NO2 tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében B E N Z O L [µ g /m 3 ] ábra A levegő benzol tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében

38 36 Az ábrákból jól látható, hogy a főleg közlekedési eredetű fenti szennyező anyagok a nagy légnyomással és alacsony, ill. közepes hőmérsékletekkel jellemezhető napokon, az ún. inverziós légköri állapotok mellett dúsul fel elsősorban. A talaj közeli ózon esetén a fenti elemzésből jól kitűnik, hogy az ózon elsősorban a napfényes, meleg napokon dúsul fel a levegőben (31. ábra). Ó z o n [µ g /m 3 ] ábra A levegő ózon (O3) tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében A belváros közlekedésből, az intézményi és lakossági fűtésből eredő évi átlagos szennyezettségét mutatják be sz. térképek. A térképek a Wölfel IMMI szoftverrel elvégzett terjedési modell számítás eredményeit ábrázolják. 33. ábra Szolnok belvárosának szén-monoxid (CO) terheltsége

39 ábra Szolnok belvárosának nitrogén-oxid (NOx=NO+NO2) terheltsége 35. ábra Szolnok belvárosának PM1 terheltsége 36. ábra Szolnok belvárosának el nem égett szénhidrogén terheltsége

40 ábra Szolnok belvárosának kén-dioxid (SO2) terheltsége 38. ábra Szolnok belvárosának szén-dioxid (CO2) terheltsége Jól látszik a térképeken, hogy Szolnok belvárosának levegőminőségét elsősorban a közlekedés és a lakossági fűtés határozzák meg. A lakossági fűtés hatását jól illusztrálják a 25. sz. (NOx) és a 29. sz. (CO2) térképek. A Ságvári krt.- Szántó krt.-pozsonyi út-ady E. út által határolt területen pl. a főleg 4-5 szintes lakóházak faláttöréses gázkonvektoros fűtései jelentős mennyiségű nitrogén-oxidot és szén-dioxidot bocsátanak a levegőbe. A belvárosi rekonstrukció folytán a közlekedési útvonalak, ill. csomópontok átrendeződtek, ill. a forgalmi súlypontok eltolódtak. Ennek következtében a Kossuth térhez képest a forgalom északra tolódott, amit az Ady E. út környékének magasabb légszennyezettsége is jól jelez. Változások, trendek, javaslatok Az immissziós és emissziós mérőhálózat és a modellezés fejlesztése elengedhetetlenül szükséges lenne annak érdekében, hogy a térség levegőminőségét elemezni, illetve tervezni tudják. Ehhez elengedhetetlen a környezeti levegő minőségét vizsgáló folyamatos monitorhálózat tovább fejlesztése.

41 39 Az egész országot tekintve az EMEP (European Monitoring and Evaluation Programme) háttérterheltségi vizsgálatai alapján4 felügyelőségünk nem mondható nagy levegőterheltségű területnek a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és szálló por tekintetében ( ábrák). A talaj közeli ózon esetében az egész országra elmondható, hogy időnként szennyezett (43. ábra). 39. ábra 4 Magyarországi kén-dioxid háttérterheltség, 21

42 4 4. ábra Magyarországi nitrogén-dioxid háttérterheltség, 21

43 ábra Magyarországi PM1 por háttérterheltség, 21

44 ábra Magyarországi PM2.5 (2,5 µm szemcseméret alatt) por háttérterheltség, 21

45 ábra Magyarországi talaj közeli ózon (O3) háttérterheltség, 21

46 44 ZAJTERHELÉS A hang észlelése életünk szükséges és fontos jelensége. Azonban bizonyos hangok zavaróak lehetnek számunkra. A zaj mindig is fontos probléma volt az emberiség történetében, már az ókori Rómában is szabályozták a zajkibocsátást. A középkori Európában is több helyen korlátozták a lovas szekerek használatát és a lovon való közlekedést az éjszaka folyamán, hogy megőrizzék a városlakók nyugalmát. De ezek a zajok össze sem vethetőek a mai kor emberét érő folyamatos zajhatásokkal. A zaj a XVIII. század, az iparosodás óta életünk állandó kísérőjévé vált. A közlekedés fejlődésével a településeken élők zajterhelése folyamatosan emelkedett. A zajnak e két fő forrása mellett az építkezések zaja is jelentős mértékben hat az emberekre. A zaj némileg különbözik a szennyezés többi fajtájától; általában nem állandó, amikor abbamarad, a környezet megszabadul az energiatermészetű ártalomtól. Ez a vegyszerek, hulladékok, a szennyvíz és más lég-, talaj- vagy vízszennyező anyagok esetében nem így van, az anyagtermészetű maradványok hosszú időn keresztül kézzelfoghatóak. Ráadásul a zaj által okozott fiziológiai és pszichológiai károsodások csak hosszú idő után észlelhetőek, amikor már nagyon nehéz az összefüggést megállapítani a károsodás és a zaj között. A hang megítélése is meglehetősen szubjektív lehet, nem egyértelmű és egyénenként változó, mi minősül zajnak. A zavarás mértékét befolyásoló tényezők lehetnek az egyéni tényezők: életkor, egészségi állapot, fáradtsági - idegállapot; társadalmi-gazdasági viszonyok, életvitellel kapcsolatos szokások, alkalmazkodás. A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem azokra a mesterségesen keltett energiakibocsátásokra terjed ki, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang, illetve rezgésterhelést okoznak a zajtól védendő környezetben. A szakterületen dolgozók célja ennek megfelelően a meglévő zaj- és rezgésforrások hatásának mérséklése, újabb szennyező források kialakulásának megakadályozása, illetve a jobb minőségű, csendesebb környezet iránti lakossági igények kielégítése, tekintettel arra, hogy a korlátozott zajszintű környezet a minőségi életkörülmények kialakításának fontos eleme. Munkánkat egyre inkább figyelemmel kíséri a környezettudatos lakosság, aki igényli a csendes környezetet és gyakran közérdekű bejelentésekkel tiltakozik az akusztikai komfortérzet rombolása ellen. A zaj elleni védelem jogi keretei Az Alkotmány 18., illetve 7/D. (2) bekezdései szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot, melyet az épített és a természetes környezet védelmével valósít meg. Az évi LIII. törvény rögzíti a környezetvédelmi általános szabályait; egyrészt a környezetvédelem elveit, másrészt meghatározza a környezeti elemek védelmének általános szabályait. A zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó átfogó, részletes szakterületi szabályokat a Kormány rendeletben állapította meg (A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/27. (X. 29.) Kormányrendelet). A hatályos joggyakorlat környezetvédelmi hatóságként a zajt illetve rezgést okozó tevékenység jellegétől függően a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki (213. január 1. után a tevékenységgel érintett település jegyzőjét). A kistérség székhelye szerinti illetve 213. január 1-ét követően indult ügyekben a települési önkormányzat jegyzője hatáskörébe utalt ügyekben a másodfokú hatósági és felügyeleti jogkört a felügyelőség gyakorolja.

47 45 Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkör gyakorlója a felügyelőség valamennyi előzetes vizsgálat köteles, környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenység ügyében, a fokozottan zajos területekkel kapcsolatos eljárásokban, a honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában. A honvédelmi és katonai célú létesítményeknél a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe az egész országra kiterjed. A Hatósági Engedélyezési Iroda Levegővédelmi és Zajellenőrzési Osztálya zajellenőrzési csoportja feladat- és hatáskörébe tartozik a felügyelőség zaj-, rezgés- és sugárvédelmi szakértői, ezen eljárásokhoz szükséges hatósági és szakhatósági feladatok ellátása. (építésügyi, telepengedélyezési, a sajátos építményfajtákkal kapcsolatos stb.). Véleményezzük a települési önkormányzatok zajvédelmi tárgyú rendelet- és határozattervezeteit, a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét és a környezetvédelmi programokat; a kiemelt térségekre vonatkozó, a regionális, a megyei és a kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervet, a helyi építésügyi szabályzatokat, valamint a településrendezési terveket. 1. Táblázat Jellegzetes hangok hangnyomásszintje ( db hangnyomásszint Forrás (távolság) 18 A Krakatau vulkán robbanása 1 mérföldről (16 km) a levegőben 168 géppuska lövése 1 méterről 15 repülőgép sugárhajtóműve 3 méterről 14 pisztolylövés 1 méterről 12 fájdalomküszöb; vonat kürt 1 méterről 11 gyorsító motorkerékpár 5 méterről; láncfűrész 1 méterről 1 légkalapács 2 méterről; diszkó belül 9 üzemi zaj, kamion 1 méterről 8 porszívó 1 méterről, zaj forgalmas utca járdáján 7 erős forgalom 5 méterről 6 iroda vagy vendéglő belül 5 csendes vendéglő belül 4 lakóterület éjjel 3 színházi csend 1 emberi lélegzet 3 méterről emberi hallásküszöb (egészséges fül esetén); egy szúnyog repülésének hangja 3 méterről

48 46 A megelőzés elve Az egészséges környezethez való jog védelmének eszközei között a megelőzés elvén alapuló jogintézmények alkalmazásának elsőbbsége van. A környezeti, így a zajártalmak elleni fellépés egyik korai szakasza a településrendezés, melynek eszközei hosszú távon meghatározzák a település fejlődési irányait. A zaj elleni védelem szabályozásában is fontos szerepet kell betöltenie a településrendezésnek, a vonatkozó környezetvédelmi jogi és településrendezési szabályokat egymással összhangban kell gyakorolni. A zajforrások, telepek létesítése következtében kialakuló környezeti és szomszédjogi konfliktusok megelőzésének az egyik leghatékonyabb eszköze. A településrendezési terveket (településszerkezeti tervet) és a helyi építési szabályzatot a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt véleményeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási szervekkel, többek között az illetékes környezetvédelmi felügyelőségekkel is. A stratégiai, illetve akciójellegű tervfajtákban a környezeti zajhatárértékek olyan szennyezési lehetőséget jelentenek, mely keretet szabnak bizonyos létesítmények telepítéséhez és tevékenységek folytatásához. Az évi LXXVIII. Tv. (Étv.) 3. -a szerint az épített környezet alakítását és védelmét többek között a környezetvédelmi követelményekkel összhangban kell megvalósítani. Az épített környezet védelmébe tartozik annak környezeti ártalmaktól való, zaj- és rezgéstől való védelme is. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/27.(X.29.) Kormányrendelet 9. (2) bekezdése alapján a védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/28. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendeletben meghatározott zajterhelési határértékek teljesüljenek. A zajhatárértékek biztosítása és megkövetelése olyan feltétel, amely meghatározza, illetve korlátozza az egyes területek felhasználhatóságának körét. Egy terület felhasználásáról a meglévő állapot, az összes körülmény a fennálló beépítés és hasznosítás figyelembevételével, a védendő érdekeket alapul véve kell dönteni (pl. ipari területtől 6 m-re nem támogatható térségi idősek otthona és rehabilitációs központot telepítése). A különböző célú terület-felhasználásokból adódó környezeti hatás nem hanyagolható el és nem hangolható össze, a tervezett beruházás e környezetbe történő létesítésekor elveszítheti zavarásmentes funkcióját. A meglévő, működő zajforrás(ok) mellé védendő épület létesítésének engedélyezése megoldhatatlan zajcsökkentési feladat elé állít(hat)ja a területen működő zajforrás üzemeltetőjét, aki jóhiszeműen szerzett jog és meglévő engedélyek birtokában alapján gyakorolja tevékenységét. A zajvédelmet igénylő területek melletti földrészletekre zajos, ipari létesítmények engedélyezése a preventív védelmi szabályoktól szankciókkal biztosítható védelem felé való visszalépést jelent(het). Pl. szomszédjogi, helyi konfliktust indukál, ha már több éve kialakult és tényleges felhasználásának megfelelően egy falusias illetve kertvárosias lakóterület (Lf, Lk) gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató (Gksz) területté sorolnak át. A területi funkció fenti elhatározással történő megváltoztatása a fennálló állapothoz képest zajvédelmi szempontból jelentős és negatív változást jelent. A zajtól védendő környezet terhelési követelményértéke a fent leírtak alapján 1 db-el emelkedik ( gazdasági terület zajterhelési határértéke 6/5 db, átsorolást megelőzően 5/4 db nappal/éjjel). Az ilyen zajhelyzet által indukált panaszbejelentés megalapozatlan lehet, bár az ipari létesítmény határértékeknek való megfelelése az átsorolással biztosított, a környezeti zajterhelés mértéke hátrányosan változik növekszik a korábbi állapothoz képest.

49 47 1. ábra Különböző erősségű zajok A környezetünkben kialakuló zajviszonyokat számos tényező, de elsősorban a zajforrás típusa és működési körülményei befolyásolják. A környezeti zajállapotot a következő forráscsoportok határozzák meg: építési, üzemi (szabadidős) kibocsátás, közlekedési (közúti, légi, vasúti, vízi forgalom), egyéb zajok. Üzemi zajforrás Üzemi zajforrásnak minősül a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő járműhasználatot, járműmozgást, rakodást is. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy fenti zajforrások döntő többségénél a telekhatártól számított 1 m-es távolságot elérve a zaj olyan mértékben csillapul, hogy az ezen kívül eső területekre gyakorolt hatása elhanyagolható. A hatásterület vélelmezése egy olyan szakmailag kielégítő, egyszerű megoldás, ami egyben jelentős költség-megtakarítást jelent a vállalkozók, közszolgáltatók számára. Azok az ipari tevékenységek, amelyek a külön jogszabály szerint környezetvédelmi, egységes környezethasználati, hulladékkezelési, -hasznosítási, vízjogi stb. engedélykötelesek, egyebek mellett a zajvédelmi jogintézmények és követelmények hatósági érvényesítésével valósulhatnak meg, illetve gyakorolhatóak (GENERAL KONTAKT BT. Abony, nem veszélyes hulladék begyűjtő, kezelő; Partner-Szigeti Kft. Jászberény, hulladékkezelő-gyűjtő engedély; Siket Mikós ev. Pilis, Szolnok-Metál Bt. Szolnok hulladékkezelési tevékenység, Bodicsi József Nagykőrös, Pálfái Bánom dűlő quad - pálya teljes körű felülvizsgálat). A közelmúlt ipartelepítési koncepciójának megfelelően kialakított Ipari Parkokban az újonnan megvalósuló és a belterületről kiköltöző - korábban panaszokat okozó- vállalkozások már a környezet zavarása nélkül működnek. A védendő területeket terhelő, zajjal járó beruházások a felügyelőség engedélyező-ellenőrző tevékenysége mellett valósulnak meg. A környezetterhelést okozó források esetén a zajproblémák kialakulása még időben, az építési engedélyezési eljárás során is megakadályozhatóak. Az engedélyezési terv zajvédelmi munkarészében egyebek mellett - határérték felett várható emisszió esetén - ki kell dolgozni a zajcsökkentésre alkalmazandó módszereket (eszközök, megoldások, intézkedések), a várható zajcsökkenés elemzését. A létesítésre irányuló engedélyezési tervben szereplő zaj- és

50 48 rezgésvédelmi intézkedéseket, valamint műszaki megoldásokat a zaj- és rezgésforrás üzembe helyezésének, illetve használatbavételének időpontjára meg kell valósítani. A megelőzés elve hatékony érvényesítési lehetősége az üzemi források zajkibocsátási határértékének megállapítása: szakhatósági eljárásainkban megfelelő körültekintéssel, az építendő létesítmény jövőbeni rendeltetésére, célzott hasznosítására, a technológiai-, egyéb zajforrások zajhatásaira tekintettel, a zajvédelemhez való jog intézményes feltételeit és szakterületi jogszabályi követelményeit biztosítva járunk el. Környezeti zajt előidéző üzemi zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt az üzemeltető a jogszabályban foglalt kivétellel köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és a határértékek betartásának feltételeit megteremteni. Megjegyezzük, hogy az üzemi zajforrásokra vonatkozó zajvédelmi szabályozás nem a zajterhelési, hanem kibocsátási határértékekhez igazodik, s azokhoz kapcsolódóan rendelkezik a jogsértő magatartásokhoz fűződő szankciókról (zajbírság, intézkedési terv, korlátozás). Építési engedélyhez kötött környezeti zajforrás megvalósítása esetén a használatbavételi engedély megadásának feltétele a jogszabályi előírások, bizonyos esetekben a határérték teljesítésének megkövetelése igazoltan zajmérési jegyzőkönyvvel. Bejelentés-köteles építési munkát követő építményátadás esetén - zajvédelmi szempontból indokolt esetben - szintén zajmérési és határérték kérelem benyújtási kötelezettség megállapítására kerülhet sor. Az üzemszerű állapot melletti ellenőrzést az ideiglenes használatbavétel (meghatározott időtartam) során kell az üzemeltetőnek elvégezni, melynek során igazolni kell a zajvédelmi követelmények teljesítését - Cegléd, Ecseri Kft.; Újszilvás Szilváshús Kft. vágóhely és húsfeldolgozó-, Újszilvás, Bolyhos és Fia BT. pálinkafőzde; Abony, TESCO-GLOBAL ZRT. hipermarket (az esetleg az ehhez szükséges intézkedések haladéktalan megtételével). Jogsértő, követelményeknek nem megfelelő működés esetén a létesítmény nem kaphat végleges használatbavételi engedélyt. Hatóságunk folyamatosan ellenőrzi a megállapított határértékeket a zajvédelemhez való jog intézményes feltételeit biztosítva. A zaj elleni védelem szabályozásában a legfontosabb a zajos üzemek felügyelete, melyet éves ellenőrzési terv, valamint panaszbejelentések alapján végzünk. Lakossági bejelentést alapozhat meg, ha a létesítmény nem üzemszerűen működik. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez közérdekű bejelentés érkezett 211. februárban az Abony, Szolnoki út 2961/1. hrsz-ú ingatlanon létesült TESCO hipermarket áruszállítói Dembinszky úti zajokozásával kapcsolatban. A panasz szerint a hajnali, kora reggeli órákban érkező szállítmányok egy részét a fuvarozók az áruház mögötti Dembinszky utcából szándékoznak az áruház hátsó rakodóterületére bejuttatni, a beszállítók az áruház nyitásáig a sorompó előtt, néhány m-re a lakóházaktól járatják járműveiket, melynek zaja zavarja az ott élőket. Az ügyben előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét tartottunk. Az ellenőrzés időpontjában a Dembinszky út irányában elhelyezett sorompó nyitva volt. Üzemeltető az ingatlanhatáron található sorompót haladéktalanul lezárta. Üzemeltetői nyilatkozat szerint a panaszra okot adó állapot szokásostól eltérő volt, rendeltetésszerűen a Zrt. az áruszállítást a 4-es főközlekedési útról, a hipermarket bevezető útján bonyolítja, mely elhalad az áruházi parkoló, zajvédő fallal ellátott Viola utca felőli oldalán. (A Zrt. a bevásárlóközpont parkolója és Viola utca közé, a telekhatár mentén 1,32 m hosszú, 3 m magas előre gyártott kivitelű zajvédő falat épített.) A ZRT. a kibocsátási határértékek teljesítésére a próbaüzem alatt további, műszaki szervezési intézkedéseket tett: 22-6 óra között üzemi területen áruátvétel, rakodás nem fordulhat elő, a kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódóan a beszállítás csak nyitvatartási időben történhet (6-22 h-ig), továbbá az áruház tetején lévő hűtőgépek köré falat épített. Az üzemeltető által

51 49 végrehajtott zajcsökkentési, műszaki intézkedések hatásosságát, a határozatban előírt határértékeknek való megfelelést zajmérési jegyzőkönyvvel igazolta. Előfordul azonban, hogy a zajcsökkenés, zajkibocsátás megszűnése nem műszaki, szervezési intézkedésekre, hanem a termelés visszaesésére és a tevékenység-szerkezetben bekövetkezett változásokra vezethető vissza. A gyártási, üzemi tevékenységek fejlesztését sokféle (minőségi, gazdaságossági, stb.) szempont indokolja, amelynek során a technológia egészének vagy egyes elemeinek változtatása szükséges. A technológiaváltozásnál kiemelten kell kezelni a környezetvédelmi előírásokat. Sokszor a technológiai fejlesztést, változtatást szinte kizárólag a környezeti elvárások indukálják. A Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kft. (Szolnok, Tószegi út) üzemelése (24. évi zajmérés) az érintett lakótelepen határérték feletti zajterhelést okozott. A gyárban a foszforgyártás megszűnt, illetve zajcsökkentést hajtott végre. A gyár körül két irányban iparterület, egy irányban beépítetlen, mezőgazdasági használatú ingatlan, egy irányban lakóterület - a régi Vegyiművek lakótelep - található. Az intézkedés a 21. évi zajvizsgálat jegyzőkönyve szerint eredményes volt, a lakóterület irányában a zajterhelés határérték alá került. A megfelelő zajterhelés fenntartása érdekében a BIGE Holding részére a zajcsökkentő szerkezetek rendszeres karbantartását írtuk elő. Évente a környezeti zajterhelés megfelelőségét zajmérési jegyzőkönyvvel igazolja. Sok esetben a zajcsökkentés megoldása beruházást nem igénylő eszközökkel megvalósítható, a panaszra okot adó zajforrás áttelepítésével orvosolható. A Metál-Mix Kft. (Cegléd, Külső-Kátai út) szám alatti telephelyére hulladékkezelési engedély kérelmet nyújtott be. A műanyag, papír és karton hulladékok előkezelése tömörítéssel, bálázással, darabolással, a fém és fémtartalmú hulladékoké válogatással, szétszereléssel, darabolással történik. A kábel hulladékokról a szigetelést kábelnyúzó géppel távolítják el. Egyes fémtartalmú hulladékokat előaprító berendezésen, majd speciális aprító-szelektáló berendezésen kezelik. A kábelnyúzó és az aprító-szelektáló berendezés a zárt szétszerelő műhelyben van. Lakossági panasz jogosságának érdemi vizsgálata során a telep zajkibocsátása a nappali üzemvitel mellett a jogszabályi határértékeknek megfelelt. A Kft. tájékoztatta felügyelőségünket, hogy a szabadba telepített zajterhelést okozó darálógépet az éjjeli időszakban is tervezik üzemeltetni, ezért a határértékek teljesülése érdekében a gépet a telephelyen belül áttelepítették. A megváltozott üzemelési körülményeket követően a Kft. 21. áprilisban igazolta, hogy a megítélés helyén várható zajkibocsátás az éjszakai időszakra vonatkozóan teljesíti a védelmi követelményeket. A telepengedély birtokában folytatható tevékenységekkel kapcsolatos zajvédelmi eljárás - ha a tevékenység zajtól védett környezetet terhel - hasonlóan zajlik. A tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek nélkül folytatott környezeti zajokozás több alkalommal közérdekű panaszbejelentések nyomán derül ki, melynek kapcsán felhívtuk a figyelmet a hatósági engedélyező eljárás lefolytatására ( Kisújszállás, volt Fémisz telephely). A bejelentés-köteles, környezeti igénybevétellel járó tevékenység nyilvántartásba vételéről bár környezetvédelmi hatóság értesül, a bejelentés jogintézménye kapcsán az utólagos ellenőrzéseknek van a legfontosabb szerepe. Amennyiben a környezetvédelmi hatóság tudomására jut, hogy valamely környezetet terhelő létesítmény zajkibocsátási határérték nélkül üzemel, akkor hivatalból kell az eljárást lebonyolítania. Ha a mérések eredményéből az derül ki, hogy a zaj az előírt határértékhez képest nagyobb, a zajkibocsátásért felelős személyt vagy intézményt a zajterhelés csökkentésére, intézkedési terv készítésére kötelezzük (Szolnok, Szellő utca és Álom utca sarkán lévő villanyoszlopra épített erősítő berendezés 211. február T (éjjel) = 1 db; Magyar Posta Zrt. Szolnok 2. számú

52 5 Posta területén működő Logisztikai Üzem, 211. szeptember T (éjjel) = 8 db; Telekom klímatechnikai berendezés Kisújszállás, Piac út T (éjjel nappal) = 9/19 db). A közérdekű bejelentések vizsgálatakor gyakran tapasztaljuk, hogy a környezetben élőket sok esetben még a határérték alatti zajszint is zavarja, bár az objektív vizsgálat (zajmérés) a bejelentést megalapozatlannak minősíti. (Kun House Kft. bérelt varrodai tevékenység Karcag, József Attila út 211. július; Derula Gyártó és Kereskedelmi Kft. Szolnok, Újszászi út 212. május, Róna 7 Kft. Jászkisér). Közlekedési eredetű zajforrás A környezet zajszennyezésének meghatározó hányada közlekedési eredetű. Közlekedési zajvagy rezgésforrás: közlekedési útvonal (közút, közforgalom elől el nem zárt magánút), vasúti pálya, vízi út, valamint a repülőtér. A közúti közlekedési zaj intenzitása általában jóval meghaladja a 75 db zajszintet. A vasúti közlekedésben a zaj- és rezgésártalom együttesen lép fel, ugyanakkor a lakosságnak sokkal kisebb hányadát érinti, mint a közúti közlekedés zaja. A repülőtér közelében fellépő zajszintek sokkal nagyobbak, mint a közlekedés egyéb ágai által okozott zajszintek. A forgalom sűrűsége napszakonként és havonta is változik; a közúti és vasúti forgalom a reggeli (5-8 h között) és délutáni (15-18 h között) időszakokban a legsűrűbb. A repülési zaj területünkön ( Szolnok-Abony- Nagykörű térsége) jellemzően a nappali órákra korlátozódik és időszakosan jelenik meg. A vízi közlekedés - az üdülőterületeken a motorcsónakok, jetski-k - zaja is zavaró lehet. Közúti közlekedés Az elmúlt 22 évben az ország közútjain robbanásszerű forgalomnövekedés következett be. Az egyes utakra vonatkozóan az országos közutak keresztmetszeti forgalmáról a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság által készített kiadvány ad bővebb információt.( A települések zajterhelésének alapvető, meghatározó eleme a közúti közlekedés által okozott zaj. Ez két összetevőből áll: egyrészt a településen átmenő tranzit,- másrészt a belső forgalomból. A kis és nagytelepülések között e tekintetben döntő különbség van. A kis településeknél a tranzit forgalom a meghatározó, a belső forgalom gyakran elhanyagolható, míg nagy településeknél a belső forgalom a település méretével arányosan növekvő mértékű, lényeges tényező. A közúti közlekedés zajszintje függ az emissziótól, a sebességtől, a forgalomtól, a kamionok arányától, az utak burkolatától, a növénytakarótól, stb. Személygépkocsik esetén 55 km/h sebesség alatt a motor és a kipufogók zaja dominál, felette a gumiabroncsok súrlódása. Teherautóknál a motorzaj a legjelentősebb. A dízel üzemű járművek a benzinüzeműeknél hangosabbak. A nagy forgalmú utakon a forgalom eloszlása egyenletesebb, mint az alsóbbrendű utakon. Havi eloszlásban a személygépjárművek részaránya a nyári időszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármű hányad ősszel (főleg a mezőgazdasági áruszállítás miatt) jelentősebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén, de egyes területeken - az üdülőkörzetek ilyeneknek tekintendők - a hétvégi járműforgalom többszörösére emelkedhet a hétköznapinak, főleg a nyári csúcsidőszakban. Működési területünk települései belső útjai forgalma által okozott zajterhelésről aránylag kevés adatunk van, ezek leginkább egyszeri mintavételezésből származnak.

53 51 Abban az állampolgári beadványban, amelyben a Szolnok, József Attila utca négysávossá tétele következtében a nagysúlyú teherautók, kamionok jelentős forgalma miatt keletkezett rezgés és zajhatásokat sérelmezték, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa is vizsgálatot kezdeményezett. 28. október 6-1. között állampolgári bejelentésre a 4625.sz. Szolnok-Kiskunfélegyháza Szolnok, József Attila úti szakaszán bonyolódó forgalom által okozott zaj terhelési vizsgálatát - folyamatos mintavételezéssel, félóránkénti adatgyűjtéssel végeztük (2 x 2 sávos főút és a kis forgalmat bonyolító Százados utca kereszteződésében). A vizsgált közút a város belső és átmenő forgalma szempontjából nagy jelentőségű. Mindkét út aszfalt burkolatú. A József A. út számos helyen kiverődött, nyomvályús volt. Az úthibák miatt az áthajtó teher-, és nehézteher járművek a környező lakó,- intézményi és vállalkozási ingatlanokban rezgéspanaszokat is okoztak. A teljes útkereszteződés jelzőlámpákkal vezérelt. A mérési napokon nappal 7,1;73,1;7,8 71,1dB- éjjel 6,9;62,1;62,4 db mértékű zajterhelést rögzítettünk az éjszakai 8 és a nappali 16 óra megítélési időkre vonatkoztatva (új utakra LTH = 65/55 dba nappal/éjjel T = 7/8 db ). A zajméréssel egy időben a forgalmi adatok és a magyarországi gépjármű fajlagos emissziók figyelembe vételével légszennyezési modellszámítást is végeztünk, amelyből kimutatható volt, hogy az érintett útszakasz mentén az éves átlagos légszennyezettség nagy valószínűséggel megközelítette, illetve túlléphette a megengedett határértéket. A felügyelőség a közlekedési hatósághoz az út üzemeltetőjével szembeni intézkedés iránti kérelemmel fordult. A Magyar Közút Kht. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Igazgatósága tájékoztatása szerint az út nagy forgalmát és állapotát több ízben kifogásolták, így az Igazgatóság komoly erőfeszítéseket tett az útszakasz felújítása érdekében, különösen annak kátyúzással való fenntartásáról. Mindemellett az útszakasz a,,burkolat-felújítás I. főutak 28 elnevezésű projektben is szerepelt és a burkolat teljes felületének felmaratását követően új aszfalt kopóréteget kapott. A kiemelt szegélyeket átépítették, az autóbuszmegálló helyeket felújították, új burkolati jeleket festettek és a közúti jelzőtáblákat is újra cserélték. A 4. sz. főút Fegyvernek-Szapárfalun átmenő szakasza közlekedési zajterhelése ellen korábban is felmerültek panaszok. A főútvonal Fegyvernek-Szapárfalut érintő szakasza megegyezik a településrész gerincét jelentő Ady Endre utcával. Ezen szakasz mentén lakóházak, üzletek, vendéglátó egységek találhatók. Az első lakossági panaszt 21. májusban, 162 aláírással nyújtották be felügyelőségünkre. A panasz az út tervezett szélesítése ellen szólt, továbbá nehezményezték az épületek addigi állagromlását, az életminőségben bekövetkezett romlásokat. Felügyelőségünk, a megkeresett társhatóságok és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő KHT. nem rendelkezett információval az érintett útszakasz szélesítéséről. Ez utóbbi hivatal tájékoztatást adott arról, miszerint a 21-et követő 1 évben nem is tervezik a 4-es út fegyvernekszapárfalui átkelési szakaszának szélesítését, viszont távlatban az M4 gyorsforgalmi út a nagyközséget elkerüli, s ezt követően az Ady E. út forgalma jelentősen lecsökkenhet. Az előző beadványra is hivatkozva 23. májusban újabb panaszt nyújtottak be, egyrészt ismételten az út szélesítése ellen, másrészt az akkori elviselhetetlen zaj miatt is. A panasszal ismételten felkerestük az érintett hatóságokat. A Közútkezelő arról tájékoztatott, hogy folyamatban van a környezetvédelmi hatásvizsgálat elkészítése a 4. sz. főút korszerűsítésével kapcsolatban. Az ügy kapcsán 23. október között zajméréseket végeztünk egy Ady E. úti lakóház emeleti homlokzatánál. A mérések nappal 5,5-szeres, éjjel 28-szoros határérték túllépést regisztráltak. A méréskor hatályos 8/22. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete alapján a határérték nappal 65 db, éjjel 55 db.

54 októberben a helyi lakosok levélben követelték, hogy a főút kerülje el a falut. Ezt a tiltakozást elküldték a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő KHT-nek, a JászNagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnökének, a választókerület országgyűlési képviselőjének és a helyi polgármesteri hivatalnak. A levelet 238-an írták alá. A települést elkerülő szakasz környezetvédelmi engedélyét 24. júliusban adta ki felügyelőségünk 29. július 3-i érvényességgel. Az építkezés nem kezdődött el. Közben megkezdődött az M4 gyorsforgalmi út tervezése. Az OKTVF 29-ben adta ki az M4 erre a szakaszára vonatkozó környezetvédelmi engedélyét. Közérdekű bejelentés alapján felügyelőségünk 211. május között automata zajmérő műszerrel 48 órás folyamatos mérést végzett az érintett útszakaszon. A mérési eredmények alapján nappal 5 db-es, éjjel 14 db-es túllépést állapítottunk meg a 65/55 db határértékhez képest. A túllépés mértéke jelentős T>1 db. Jogszabályi felhatalmazás alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségnél indítványoztuk a vonalas létesítmény üzemeltetőjének zaj- és rezgéscsökkentő intézkedések megtételére kötelezését, majd a Magyar Közút Nonprofit Zrt-t zajvédelmi szempontú részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra köteleztük (ennek részeként elvégzett mérések szintén a jelentős mértékű határérték túllépést igazolták). 1.S3D db :: 2:: 2:: 8:: 14:: 2:: 2:: LAeq LAFmax LLpeak LAFmin Cursor: :: - 1:3: LAeq=72,6 db LAFmax=1,1 db LLpeak=14,2 db LAFmin=36,6 db ábra LAeq= 7,6 db LAeq= 7,6 db LAeq= 7.4 db :: LAeq= 69,2 db LAeq= 68.3 db Fegyvernek-Szapárfalu, Ady Endre utcai megítélési pont előtt felvett idősor A felülvizsgálat lehetséges intézkedésként a forgalom egy részének alternatív útvonalra tereléséig javasolja a kültéri zajszintet csökkentő (aktív) zajvédelmi megoldásként számításba vehető olyan kopóréteg építését, mely a kialakításának megfelelően jelentősebb zajelnyelésre is képes. Amely ingatlanoknál a burkolatcsere ellenére is megmarad a jelentős határérték túllépés, ott az érintett ingatlanoknak a közút felé néző homlokzatán lévő nyílászárók cseréjével passzív akusztikai védelmet javasoltak. Fenti információk, valamint a környezetvédelmi felülvizsgálat alapján a Jász-NagykunSzolnok Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége a Magyar Közút Nonprofit Zrt-t a 4. sz. Budapest-Debrecen-Záhony főút km szelvények közötti szakaszán (Fegyvernek-Szapárfalu) zajcsökkentő aszfalt burkolat kopóréteg beépítésére kötelezte.

55 53 A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Zajvédelmi Laboratóriuma 211. szeptemberben annak a közérdekű panaszbejelentésnek okán, mely szerint a Szolnok-Kertvárosban a sz. Szolnok-Jászkisér összekötő úton bonyolódó, közúti közlekedésből származó zaj zavarja a Szolnok, Szellő utca lakóterületet, környezeti zajterhelés vizsgálatot végzett. (211. szeptember 19-én 22. h-tól szeptember 22-e 6. h-ig tartó időszakban a sz. Szolnok-Jászkisér összekötő út km m szelvényében). A számú közút a Budapest-Debrecen-Záhony elsőrendű 4-es számú főközlekedési út 11 km szelvényétől tart Jászkisérig. A vizsgált útszakasz a sz. út km szelvényében található. A sz. út a 442. számú Szolnok-Kunszentmárton másodrendű főút folytatása a város irányába, amely lebonyolítja a Kunszentmárton irányából érkező forgalmat. Az út mellett K-i irányban található Szolnok-Kertváros, ahol kertes családi házak vannak az úttól mintegy 15 m-re, melyeket közvetlenül érintenek a közlekedés környezeti hatásai. Az éjszakai 8 és a nappali 16 óra megítélési időre vonatkoztatva a túllépés mértéke nappal 2 db az éjszakai időszakban 4 db (új utakra LTH = 6/5 dba). A közérdekű bejelentés kivizsgálása során meghatározott megítélési zajszintek alapján - a felügyelőségnek a vonalas létesítménnyel kapcsolatban a közlekedési hatóságnál nincs kezdeményezési jogköre a közút kezelőjének zajcsökkentő intézkedésre vonatkozó kötelezésére (A felügyelőség kezdeményezési jogkörét meghatározó jelentős mértékű túllépés 1 db). A mérési jegyzőkönyvet a közlekedési hatóságnak megküldtük. 1.S3D db :: 8:: 14:: 2:: 2:: 8:: 14:: 2:: LAeq LAFmax LLpeak LAFmin Cursor: :59: - 6:: LAeq=62,1 db LAFmax=72,3 db LLpeak=93,4 db LAFmin=48,5 db LAeq= 61,7 db LAeq= 62,2 db 3. ábra :: LAeq= 52,7 db LAeq= 53,4 db LAeq= 53,6 db Idősor a megítélési ponton A Gyökér út Szolnok D-i és DK-i részén halad keresztül, összekötve a Tószegi utat a Kőrösi úttal. Ezen a szakaszon becsatlakoznak kisebb forgalmat lebonyolító lakóterületi gyűjtőutak, bekötő utak. Az út forgalmának túlnyomó részét a Tószegi út és Kőrösi út közötti fogalom

56 54 adja. Jelentős tehergépjármű forgalmat bonyolít le a Gyökér úton található ALCUFER Kft. hulladékgyűjtő telepe. A vizsgált útszakasz mentén lakóházak, gazdasági tevékenység végzésére szolgáló telephelyek találhatók. Az út számos helyen kiverődött, nyomvályús, helyenként az útban lévő aknaszemek, víznyelők jelentősen megsüllyedtek. Az út forgalma és az úthibák miatt az áthajtó teher-, és nehézteher járművek a környéken lakóknál panaszokra adtak okot. Az áthaladó forgalom lassítására, szabályozására sebességkorlátozás van érvényben - amit a lakók szerint a járművezetők nem tartanak be. A közérdekű bejelentést óra óra közötti időszakban vizsgáltuk ki. A vonalas létesítmény által okozott zajterhelés az új utakra vonatkozó előírásoknak megfelelt ( LAM, kö = 59/53 db LTH = 65/55 dba (nappal/éjjel)). 1.S3D db :: 2:: 2:: 8:: 14:: 2:: 2:: LAeq LAFm ax LLpeak LAFm in Cursor: :: - 9:3: LAeq=6,7 db LAFm ax=78,9 db LLpeak=1,5 db LAFmi n=37, db 8:: LAeq= 58,8 db LAeq= 52,8 db LAeq= 59,3 db LAeq= 53 db LAeq= 6.5 db 4. ábra A Szolnok, Gyökér u. lakóház védendő homlokzata előtt 2 m-re rögzített idősor Felügyelőségünk a Jászjákóhalma, Mikszáth Kálmán utcák kamionforgalma (Jászjákóhalma, Rego-Plast Bt.) által okozott zaj és rezgés elleni panaszbejelentése kivizsgálása céljából 212. március h március h között közlekedési zajmérést végzett. Az út által okozott zajterhelés (LAM, kö = 52/41 db nappal/éjjel) a mérés napján megfelelt a zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/28. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete 2. sora szerinti zajterhelési LTH = 55/45 db határértékeinek. Tekintettel a Mikszáth Kálmán utcák forgalmával kapcsolatban 211-ben is előfordult lakossági panaszokra, a Jászjákóhalma településrendezési terv módosítása (Rego-Plast Bt. területi átsorolása GKsz-ről Ge-re) kapcsán javasoltuk, hogy a Rego-Plast Bt. lakosságot kevésbé zavaró megközelíthetőségét a Hámán Kató úton tervezzék lebonyolítani. Továbbá, a nehéz tehergépjármű forgalom várható 2-25 %-os növekedése miatt - a 31.sz. főközlekedési út Jászjákóhalmát elkerülő szakaszának megépítéséig - indokolt a Hámán Kató út

57 55 korszerűsítése, szélesítése (szabályozási szélessége 19-2 méter) a telephely forgalmának lebonyolítása érdekében. 1.S3D db :: 1:: 13:: 1:: 13:: 1:: LAeq LAFmax LLpeak LAFmin Cursor: :: - 6:1: LAeq=51,7 db LAFmax=63,9 db LLpeak=85,5 db LAFmin= ábra 13:: 1:: A Jászjákóhalma Mikszáth Kálmán utcai lakóház előtt rögzített idősor A meglevő közlekedési létesítmények forgalma által okozott zaj és rezgés mértékének jelentős csökkentése belátható időn belül nem valósítható meg. A közlekedési zajra vonatkozó határértékek elsősorban új létesítményekre értelmezhetők. Ennek megfelelően a zajvédelmi rendelet a meglevő közlekedési létesítmények esetében csak szűk körre, az emberi egészség védelme érdekében halaszthatatlan feladatokra korlátozza az intézkedés lehetőségét. A közúti közlekedés által okozott környezetszennyezés csökkentése és a zavartalan járműhaladás biztosítása érdekében az elmúlt években jelentős számú települést elkerülő út épült (Szajolt, Cibakházát, Törökszentmiklóst, Kisújszállást, Abonyt elkerülő nyomvonal, a Jászberényt elkerülő 2. szakasza, Nagykőrös elkerülő 1. szakasza, TörökszentmiklósSzapárfalu ( km. szelvények) közötti szakasz négysávúsítása). Elkészültek Fegyvernek-Szapárfalu elkerülő út, az M4 autópálya Abony - Törökszentmiklós Kelet csomópont ( km sz.) közötti szakaszának tervei, melyekhez felügyelőségünk a szakhatósági hozzájárulását adta. A Fegyverneki elkerülő út programja visszavonásra került. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség az M8 gyorsforgalmi út Kecskemét (M 5) - Szolnok közötti szakasz A nyomvonal változatának létesítésére 28-ban környezetvédelmi engedélyt adott. Az M8 gyorsforgalmi út km. sz. - új szelvényezés szerint km.sz. - Szolnok-Kecskemét közötti, illetékességi területünkhöz tartozó szakasza és kapcsolódó közlekedési létesítményei útépítési engedélyezéséhez 212-ben előírásokkal hozzájárulást adtunk. A gyorsforgalmi és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/211. (VI.29) Kormányhatározat 2. számú melléklete szerint a beruházást a

58 56 programban foglalt ciklus és az ütemek sorrendjében kell végrehajtani ( I. ütem ( ) M8 autópálya Nagykőrös Dél (441. főút) Szolnok Nyugat, II. ütem (217-22) M5-M44 gyorsforgalmi utak közötti szakasz). Ütemezés az alábbiak szerint történik: I. ütem: M8 autópálya Szolnok Nyugat Nagykőrös Dél 441 sz. főút ( km. sz.), II. ütem: M8 autópálya Nagykőrös Dél (441 sz. főút) M5 autópálya ( km sz.) közötti szakasz. 211-ben megkezdődött az M4-es autópálya M autóút Cegléd ( km sz.) közötti szakasz útépítési eljárása, mely felügyelőségünk területén Pilis, Albertirsa, Ceglédbercel és Cegléd települések közigazgatási területét érinti. Vasúti közlekedés Szakirodalmi adatok szerint a közlekedési zajok közül legkevésbé a vasúti zaj zavarja az embereket. Kiemelkedő forgalma csak a Szolnokot kettévágó 1 és 12/a jelű fővonalnak van, amelynek közlekedési eredetű zaja a város területén jelentős lakóterületeket érint. Szajol és Törökszentmiklós esetében a település szélén halad át. A 1-as vasúti pályakorszerűsítés, - mely 16 km-es vonathaladási sebességet tesz lehetővé ISPA pályázati pénzeszközök felhasználásával - Szolnok határáig elkészült. Az érintett településeken aluljárókat építettek ki. Befejeződött a Szajol-Mezőtúr közötti vonalszakasz rekonstrukciója is. Felügyelőségünk 29-évben lakossági panaszbejelentés kapcsán vizsgálta a vasúti zaj hatását Szolnok belterületén, a Zagyva folyót keresztező vasúti híd mellett. A panaszokat elsődlegesen az okozta, hogy a vasúti közlekedési zajt a híd fémszerkezetei felerősítik. A vizsgálati adatok szerint éjszaka (22-6 h között) a kb. 1 m-re lévő Vitorla utcai sorháznál,9 db, a Városmajor úti toronyháznál 4,6 db-es határérték túllépés tapasztalható az új létesítésű vasúti pályára előírt határértékhez képest (6/5 db éjjel/nappal). Méréseink alapján 1-11 m az a sáv, amelyen belül az új építésű vasutakra előírt zajterhelési határérték nem teljesül abban az esetben, ha a védendő ingatlan homlokzata a vasúti sínek felé néz. Ezen az övezeten belül lakó- és intézményi funkciójú ingatlan építése kiegészítő műszaki zajvédelem nélkül nem engedélyezhető (A toronyház kb. 4 éve épült, amikor hazánkban még nem volt zajvédelmi szabályozás, a Vitorla utcai lakóingatlanok ben) októberben zajvédelemmel kapcsolatos panasz érkezett hivatalunkhoz, miszerint a bejelentőt a Cegléd, Bürgeház dűlői ingatlanán zavarja a Cegléd állomás vasúti pálya fővonalain bonyolódó és ebből származóan az ingatlanát érő vasúti közlekedési zaj. A külterületi földrészlet a Budapest-Cegléd-Szolnok-Lökösháza, valamint a Cegléd-Szeged országos vasúti fővonal között található. A panaszos beadványában előadta, hogy az ingatlanát 28-ban vásárolta állattartás céljából. Tájékoztatása szerint jelenleg a földrészleten meglévő építményt lakófunkciójú rendeltetéssel használja. Az elbíráláshoz szükséges ténybeli adatot a területileg illetékes építésügyi hatóságtól (Cegléd Város Önkormányzatának Jegyzője) szereztük be. Az ügy érdemére vonatkozó tájékoztatás alapján a meglévő épület gazdasági építmény rendeltetésű, zajtól jogszabállyal nem védett épületnek minősül. Bár az ingatlan közlekedési övezetben, a vasútvonal védőtávolságán belül van, az építmény rendeltetésétől eltérő - lakófunkcióval történő - használata a jogszabályon alapuló zajvédelmet nem alapozta meg. A Cegléd (kiz.) Szolnok (kiz.) vasútvonal ISPA Projekt keretében Európai Uniós közlekedésfejlesztési támogatással lezajló korszerűsítést követően 29-ben kapta meg a

59 57 használatbavételi engedélyt. A fővonal Abonyt érintő szakasza a város D-i szélén halad, a Baross Gábor utcával párhuzamosan. A felügyelőséghez közérdekű, zajvédelemmel kapcsolatos bejelentés érkezett Abonyból, a Tamási Áron utcából. A panaszost zavarja az Abony állomás vasúti pálya vonalain bonyolódó és ebből származóan az ingatlanát érő vasúti közlekedési zaj. A felügyelőség Zajvédelmi Laboratóriuma 211. október 12-én 22. h-tól október 14-e 6. h-ig tartó időszakban a vasúti közlekedésből származó zajimmisszió megállapítására - 1 mérési ponton, a vasúti pályától mintegy 8 m-re lévő lakóház védendő homlokzata előtt - zajmérést végzett. A vizsgálati adatok alapján megállapítást nyert, hogy a forgalmi helyzethez tartozó megítélési szint a zajtól védendő területre vonatkozó terhelési határértéket az éjjeli és nappali időszakban nem haladja meg. A panasz megalapozottsága a mérés napján nem nyert igazolást. Repülési zaj A vizsgált területen állandó polgári repülőtér nincs. A szolnoki repülőtér környezetében nem várható a repülési tevékenység csökkenése, mivel a Fürst Sándor laktanya megszűnésével a szandaszőlősi bázisra koncentrálódik minden honvédségi tevékenység. Az érvényben lévő honvédségi előírások szerint 23 óra után kiképzés jellegű repülés nem végezhető. A repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 59/21. (V. 6.) Korm. rendelet a repülőtereket a rajtuk végzett tevékenység jellege szerint I. től VI.-ig terjedő osztályba sorolja, ezen kívül megkülönböztet két leszállóhely osztályt is. Az osztályba sorolásnak az a célja, hogy a repülőterekre vonatkozó szabályokat a rajtuk végzett tevékenység jellegétől függően differenciálják. Így például az V. osztályba tartozó repülőterek engedélyezésében, amelyekről kizárólag légi mentés végezhető (egészségügyi intézmények mentő helikopter leszállói), a felügyelőség szakhatóságként nem vesz részt (a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/27. (X. 29.) Kormányrendelet hatálya nem terjed ki az egészségügyi mentési tevékenység által keltett zajra és rezgésre). Fenti jogszabály szerint leszállóhelyként csak olyan létesítmények üzemelhetnek, amelyek átmeneti jellegűek: rendezvény miatt szükséges, vagy a repülőgéppel/helikopterrel munkát végeznek róla (pl.: permetezés, esetleg teheremelés). A nem nyilvános fel- és leszállóhelyként engedélyezett létesítmények az engedélyben meghatározott határideig, de legfeljebb 21. december 31-éig működhettek. A légiközlekedési hatóság ezeket a létesítményeket üzemeltető kérelmére 21. év végéig a rendeletben meghatározott repülőtérosztályok valamelyikének megfelelő repülőtérré minősíthette (a repülőtér létesítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásával). Egyéb zajok Miközben az ipari üzemek kibocsátása azok zajcsökkentése miatt kedvezően alakul, a lakossági panaszok egyre inkább a szórakozóhelyek, zeneszolgáltatást nyújtó vendéglátó létesítmények, rendezvények zajkibocsátása ellen irányulnak. A szabadidős zajforrásokra vonatkozó lakossági panaszok, bejelentések száma nő, melynek kapcsán indult ügyekben zajhatósági eljáró a kistérségi január 1. után indult ügyekben a tevékenység helye szerinti települési - jegyző. A zavaró hatás kritikusabb a szabadtéri rendezvények esetében, ahol hiányoznak hanggátlással rendelkező külső határoló szerkezetek, így a terhelés nagyobb területeket és fokozottabban érint.

60 ben jelent meg a 23/211. (III. 8.) Kormányrendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló jogszabály, melynek hatálya a 3 személynél nagyobb befogadóképességű tömegtartózkodásra szolgáló építményben és szabadban tartandó 1 főt meghaladó szabadtéri rendezvényre terjed ki. Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési jegyző adja ki. Az engedélyezési eljárásban a felügyelőség szakhatóságként nem vesz részt. A zenés táncos rendezvények további kellemetlen elemei lehetnek a közterületen közlekedő, kiabáló állampolgárok zajokozása. Szaporodnak a lakókörnyezetben a lakás vagy annak melléképülete részbeni átalakításával megvalósuló, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kis üzletek. A magas lakóépületekben a liftek, a szellőző, áramellátó berendezések újabb zajforrásokat jelentenek. A lakáson belül óhatatlanul mindannyian keltünk zajt. Bejelentéseket indukálnak a lakótársak életviteléből származó szomszédzajok is. A háztáji zajkibocsátás folyamatos növekedése elsősorban a lakások és kertek gépesítésére vezethető vissza. A pihenést, illetve egyes embereket zavarhat az otthon hobbiként végzett autószerelés, barkácsolás, fűnyírás. A felsorolt esetekben a "csendháborítás" tényállása szolgálhat a zajvédelem eszközéül. Az eljárást indokolatlanul keltett, megengedettnél nagyobb zajterhelés esetében lehet kezdeményezni. Ahol helyi rendelettel a zajvédelem szabályozásra került, a szomszédjogi eljárás a hatályos önkormányzati rendelet alapján is lefolytatható. A zajvédelmi ügyek Polgári Törvénykönyvre alapozott eljárásai ma jellemzően birtokvédelmi (Ptk ) jogalapról indulnak. A birtokvédelmi eljárást egy éven belüli zavarás esetén a helyi jegyzőnél, azon túl az illetékes bíróságnál lehet kezdeményezni.

61 59 VIZEK VÉDELME Az Európai Unió irányelveinek hazai jogrendszerbe történő átültetését követő, végrehajtási időszak kezdeti szakaszában vagyunk. A környezetvédelem és azon belül a vízvédelem minden területén olyan tényleges, vagy tervezett beavatkozások sorát tapasztaljuk, melyek biztosítják az egészséges környezethez, vízhez való hozzájutás feltételeit. A felszíni vizek minőségének, a vízi ökoszisztéma védelme, állapotának javítása, a fenntartható vízhasználat és vízkészletek védelme érdekében folyamatban vannak a megalapozó monitoring vizsgálatok, melyek alapadatot biztosítanak a nemzetgazdaság számára a megfelelő stratégiák kialakításához. Szintén a felszíni és felszín alatti vizek védelmét hivatott védeni a 29. december 22-i határidővel véglegesített, és folyamatosan karbantartott vízgyűjtő gazdálkodási tervekben foglalt intézkedési sorozatok, melyek célkitűzése szerint 227. év végére minden víztest esetében el kell érni a jó ökológiai állapotot. Az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelvnek végrehajtásaként Magyarország vállalta, hogy 26. december 25-ig műszaki beavatkozást végez azokon a településeken, ahol a bór, fluorid és a nitrit határértéke magasabb a megengedettnél, 29. december 25-ig vállalta továbbá a 1µg/l-nél magasabb arzén értékek határértékre történő csökkentését is. A program kissé megkésve jelen időszakban a kivitelezési fázisban van, a kérdéses települések rendelkeznek kidolgozott műszaki megoldással a kifogásolt vízminőség kiváltására vagy megfelelő kezelésére. Szintén a felszíni vizek védelmét és közvetve a felszín alatti vízbázisok védelmét szolgálja a felszíni vízminőség szabályozási rendszer, mely 24. évi bevezetését követően új alapokra helyezi a szennyvíz kibocsátások minőségi és mennyiségi szabályozását. A kibocsátási oldal ellentételezéseként megjelentek a befogadók jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges határértékek, mely a kibocsátást terhelés szempontjából is szabályozhatóvá teszi. A szennyezőanyag kibocsátás mérséklését célozza meg a települési szennyvíztisztító telepek megvalósításának ütemezését tartalmazó Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósulási Program, melynek értelmében a 2 Leé fölötti településeken keletkező települési szennyvizek tisztítását 215.december 31-ig meg kell valósítani. A program végrehajtásként illetékességi területünkön lévő 81 db 2 Leé fölötti település közül 69 dbnak megoldott a szennyvíz elvezetése- tisztítása, míg a fennmaradó 12 település rendelkezik a tervezett műszaki megoldásra vízjogi létesítési engedéllyel. Illetékességi területünkön az ivóvíz-ellátás - Szolnok és kapcsolódó települései kivételéve - a felszín alatti vizek igénybevételével történik. A vízellátást mintegy 4 db termelő kút biztosítja, melyek éves víztermelése közel 22 millió m3 (6 m3/nap). Ugyancsak a mélységi vízadók igénybe vételével jár az évi ~8,5 millió m 3 (~233 m3/nap) termál és gyógyvíz használata, bár ennek egy része ivóvíz ellátási célt szolgál. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Felszíni vizeink besorolása A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási terv 4 részvízgyűjtőre épülő, 42 tervezési alegységből tevődik össze. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tartalmazzák az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák

62 6 jelentkeznek a tervezési területen és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre van szükség. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv a vizek állapotát feltáró és annak jó állapot -ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok. Működési területünket lefedő alegységek a 2. Tisza részvízgyűjtőhöz tartoznak. A területünk 95%-át a 2-9 Hevesi-sík, 2-1 Zagyva alegység, 2-12 Nagykőrösi-homokhát, és a 2-18 Nagykunsá alegységek teszik ki, de megtalálható a Hortobágy-Berettyó, a Hármas-Körös és további három alegység kisebb peremterülete. Az alegységek lehatárolása vízgyűjtő szempontú, gyakorlatilag természetes területi egységet alkotnak. A Nagykunság alegység a Tisza folyó bal partján, a Tisza folyó, a Körös, Hortobágy-Berettyó közötti és a Tisza-tó által lehatárolt területet foglalja magában. A Tisza-tó területe részét képezi az alegységnek. A Hevesi sík, a Millér,- Dobai,- Sajfoki és a Hanyi főcsatorna vízgyűjtő területét, a Nagykörösi-homokhát a Perje,- Gerje,- Kőrös-ér és a Pejtsik főcsatorna vízgyűjtő területét foglalja magába. A Zagyva alegység a Zagyva-Tápió vízfolyások vízgyűjtő területére terjed ki. Tekintettel arra, hogy a vízellátás, szennyvízelvezetési tevékenységek többnyire településekhez kapcsolhatóak az alábbi táblázatban egy településszerinti csoportosítást is készítettünk, azzal a megjegyzéssel, hogy egy település közigazgatási területe több alegységhez is tartozik(hat), mint például Szolnok város közigazgatási területe három alegységen is megtalálható (Nagykőrösi-homokhát, Nagykunság és Zagyva): Sorszám Alegység megnevezése Hevesi-sík Átány Besenyszög Csataszög Erdőtelek Heves Hevesvezekény Hunyadfalva Jászszentandrás Jászapáti Jászivány Jászkisér Jászladány Kisköre Kömlő Kötelek Nagykörű Pély Sarud Tarnaszentmiklós Tenk Tiszabura Tiszanána Tiszasüly Nagykunság Abádszalók Berekfürdő Cibakháza Cserkeszőlő Fegyvernek Karcag Kenderes Kengyel Kétpó Kisújszállás Kuncsorba Kunhegyes Kunmadaras Martfű Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Nagyrév Örményes Rákóczifalva Rákócziújfalu Kunszentmárto n Szajol Szelevény Tiszabő Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszakürt Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszaszentimre Tiszatenyő Tiszaug Tomajmonostora Törökszentmiklós Túrkeve Öcsöd Nagyiván Nagykőrösi homokhát Abony Albertirsa Cegléd Ceglédbercel Csemő Csépa Dánszentmiklós Jászkarajenő Kocsér Kőröstetétlen Mikebuda Nagykörös Nyársapát Pilis Szolnok Tápiószőlős Tiszajenő Tiszavárkony Tószeg Törtel Újszász Zagyva Alattyán Jánoshida Jászalsószentgyörgy Jászberény Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászfényszaru Jászjákóhalma Jásztelek Pusztamonostor Szászberek Zagyvarékas Újszilvás Vezseny

63 61 Az alegységek meghatározta keret tovább tagolódik víztestekre, melyek már tervezési egységeket képeznek, és melyekre vonatkozóan meg lehet határozni minőségi, mennyiségi paramétereket, úgy terhelés, mint minőség vonatkozásában. Ugyancsak a víztestek szintjén került meghatározásra és működik a monitoring rendszer, melynek 212. évben záródott szakasza alapozza meg, a jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges intézkedések körét. A folyó- és állóvizekre tagolódó víztesteket alegységenkénti megbontását az alábbi táblázatban összesítjük: Sorszám Alegység megnevezése Hevesi-sík Nagykunság Nagykőrösi homokhát Zagyva 1. Sajfoki főcs. Tisza folyó Fegyverneki HT Gerje-Perje Dobai főcs. Nagyfoki-I bcs. Alcsi HT Körös-ér Millér főcs. Tiszaderzsi-3 bcs. Cibakházi HT Peitsik bcs. Jászsági főcs. Tiszabői bcs. Peresi HK Hanyi-ér Hortobágy-Berettyó Harangzugi HK Karcagi I. főcs. Cserőközi HT Villogó főcs. Halászteki HK Kakat-ér Harcsási HK Harangzugi bcs. Túrtői HK Szajoli I. főcs. Szajoli HT Németéri bcs. Tisza tó: Zagyva Kanyari HT Tiszavalki med. Nagykunsági főcs. 13. Poroszlói med. Nagykunsági főcs. K-i ág 14. Sarudi med. Nagykunsági III-2 öcs. 15. Abádszalóki med. Tiszafüredi főcs. 16. Mirhó-Gyolcsi bcs. A fentieken túlmenően a területen található számos olyan halastó, mely nem köztulajdonban van, de víztestként van kijelölve. Ezekre a monitoring tevékenység nem terjed ki.

64 62 Felszíni vizek megfigyelése, monitorozása A Közép-Tisza vidéken meghatározott víztestek monitorozására 212-ben 37 mintavételi hely került kijelölésre, melyek közül 12 db feltáró, illetve 25 operatív megfigyelő hely. A feltáró monitoring terv magába foglal olyan álló és vízfolyás víztesteket, melyek kockázatossága különböző hidromorfológiai okokra vezethető vissza, illetve részben a kismértékű mérgező,- vagy tápanyagtartalom vízminőségi határértéket meghaladó koncentrációja miatt. A feltáró monitoring mintavételi gyakorisága 12 minta/év, ökológiát támogató alapkémia komponenskörre. Az operatív kategóriába sorolt mintavételi helyek esetében a kockázatosságot részben a veszélyes anyagok, a táp- és szerves anyagok, esetenként a hidromorfológiai kockázat jelenti. Ebbe a kategóriába sorolt víztestek esetében a mintavétel gyakorisága általában 4 minta/év, a komponenskör változó, általában a külső hatások okozta terhelések, szennyezések kimutatása a cél, a releváns szennyezőanyagok meghatározása érdekében, melyek kiküszöbölése, mérséklése a jövő feladata lesz. Nevesítve, a feltáró és operatív megfigyelési pontok a Tisza folyón (4), a Zagyva folyón (2), a holtágakon (12), belvízcsatornákon (18), a Hortobágy-Berettyón (1) helyezkednek el. Felszíni vizeink kémiai állapota A felszíni vizeink VKI szerinti teljes körű minősítésére nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy egy összetett minősítési rendszerről van szó és erre még kidolgozott, közzétett módszer nincs kidolgozva. Erre való tekintettel csak a kémiai állapot vizsgálatára teszünk kísérletet, vizsgálva egyaránt a veszélyes és nem veszélyes anyagokat. Az alábbi táblázatokban a 212. év számtani átlag értékeket tüntettük fel. Tisza folyó A Tisza folyó Felügyelőségünk illetékességi területére eső részén, négy (megszokott) szelvényben kerül sor rendszeresen vízmintavételre. A négy szelvényben három típusú mintavételre kerül sor. Az operatív program szerint a Tiszafüredi szelvényben évi 4 mintavétellel, alapkémiára, a Szolnoki szelvényben szintén az operatív program szerint, de a felszíni vízkivételi műre tekintettel év 12 mintával, egy bővített és összetettebb komponenskörre, illetve a feltáró monitoring keretében évi 12 mintavétellel a Kiskörei és a Tiszaugi szelvényben szintén alapkémiára vizsgálva.

65 63 Az alábbi táblázatban a 212. év számtani átlag értékeket mutatjuk be, illetve a 1/21. (VIII.18.) VM rendelet szerinti Vízfolyások F típusú Síkvidéki közepes és nagy folyók -ra vonatkozó határértékeket: Komponens Víz hőmérséklet C ph (laboratórium) Klorid mg/l KOIcr er mg/l Oldott oxigén mg/l Oxigén telítettség % BOI5 mg/l Ammónium-nitrogén mg/l Nitrát mg/l Nitrit mg/l Orto-foszfát µg/l Összes foszfor µg/l a-klorofill mg/m3 Tisza Tisza Vízminőségi Tisza Tisza -Tiszafüre -Szolno határérték Kisköre Tiszaug d k 14, 13,2 13, 12,9 6,5-9, 8,5 8, 7,9 8, < ,3 25,8 27,3 <25 11,5 9,3 9,4 8,3 >7 9,45 9,5 8,7 8, , 88,7 8, 8,6 <4 2,43 2,6 2,1 2, <,4,11,1,2,1 <2 4,2 4,3 4,2 4,3 <,6,6,1,1,1 <12 145, 172,5 254,2 223,3 <25 92,5 85, 115,8 17,5 6, 7,9 3,5 5,1 A vizsgálati eredmények alapján a víz minősége a tápanyagok vonatkozásában nem elégíti ki a jó állapothoz tartozó szennyezettségi határértéket, nevezetesen a nitrit, nitrát és az ortofoszfát esetében. A három komponens külön vizsgálat tárgyát is képezheti tekintettel arra, hogy egyes esetekben az átlag érték a vízminőségi határérték kétszeresét is túllépi. Hosszszelvényben vizsgálva megállapítható, hogy a nitrát mindvégig a 4,2-4,3 mg/l érték között váltakozik, már a felső határszelvényben is, vagyis a terhelés nem a felső szakaszról érkezik, hanem egyenletes eloszlású az érintett vízfolyás szakaszon. A nitrit szinte egyenletesen a,1 mg/l értéket (átlag érték) mutatja, mely az előző évek adataihoz képest változott. A korábbi években a nitrit értéke kimutatható volt a határszelvényben, de ennek értéke a továbbiakban növekedett, ami a területünkön bekövetkező terhelések eredményeként jelentkezett. Az ortofoszfát tartalom a Szolnok feletti szelvényig növekvő tendenciát mutat, majd alatta kismértékű csökkenést a Tiszaugi szelvényig, mindvégig határérték fölötti értéktartományban maradva. Az eredmény sorból, a Tiszafüredi szelvény alatti szakaszon végbemenő természetes lebomlási folyamatok mértékére lehet következtetni (KOI, BOI5, oldott ox.), és a Szolnok illetve alatta bekövetkező szennyezőanyag terhelésre, növekedésre. A klorofill-a 6,4 mg/m3 alatti (kívánatos érték) értéke, megfelel a hasonló típusú síkvidéki vizeknél elvárt értéknek. A vízkémiai adatok alapján történő minősítés nem tekinthető teljesnek, csak következtetések levonására alkalmas. Ugyanis ezeket az eredményeket szembe kell állítani az ökológiai,- és mindenekelőtt a biológiai vizsgálatok eredményével és összefüggésében vizsgálni a kémiai hatást a biológiai állapotra. Ez alapján lehet talán meghatározni a kémia-biológia kölcsönhatást befolyásoló paramétert, melynek a korlátozására, kiküszöbölésére kell intézkedéseket meghatározni. Amint a fenti értékelésből is kiderül egyes paraméterek vonatkozásában szükségessé válható intézkedések nem biztos, hogy a vizsgált víztestre vonatkoznak, tekintettel arra, hogy már az a felső jellemző szelvényben (víztestben) is kimutatható, mint limitáló tényező. Ez erősíti meg a vízgyűjtő szemléletű szabályozás

66 64 szükségességét, és nem utolsó sorban az eseti határokon átnyúló vízgazdálkodási tervek, monitoring meglétét. Szennyező,- elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagféleségek meghatározására a Szolnok fölötti szelvényben került sor. Jellemzően a mért komponensek a kimutathatósági határérték alatt voltak. A Tisza folyóvizének ivóvízszempontú vizsgálata A felszíni ivóvízbázis minőségi állapotának ellenőrzése érdekében a Tisza folyó Zagyva beömlése fölötti szelvényben kerül sor vízmintavételre. A mintavétel gyakorisága 12 minta/év, változó komponenskörre történő vizsgálattal. A vizsgálandó komponensek körét az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/22. (XI. 5.) KvVM rendelet 3. számú melléklete határozza meg. A víz minősége akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a vizsgálati eredmények egy szennyezőanyag tekintetében 95%-ban megfelel a hivatkozott jogszabály 1. számú mellékletében meghatározott minőségi határértéknek. Az alábbi táblázatban összesítettük a vizsgált jellemzőket, összehasonlítva az A3-as kezelési kategóriára előírt határértékekkel. A mérési eredményeknek az évközbeni szórása kismértékű, ezért a jellemzően igen alacsony szennyezettségi szintre is tekintettel megállapítható, hogy a Tisza Szolnok fölötti szelvényének vízminősége megfelel a kezelési kategóriára előírt határértékeknek. Komponens ph (laboratórium) Vezetőképesség µscm Nitrát mg/l Fluorid mg/l Oldott vas mg/l Oldott mangán mg/l Réz mg/l Cink mg/l Bór mg/l Arzén mg/l Kadmium µg/l Összes króm µg/l Ólom µg/l Szelén µg/l Higany µg/l Bárium mg/l Cianid mg/l Szulfát mg/l Klorid mg/l Orto-foszfát mg/l Fenolindex mg/l KOI mg/l Szennyezettségi határérték (A3) 5,5-9,5 <25 <5 <2, <2 <1 <2 <5 <1 <,1 <5 <1 <5 <1 <1 <1 <,5 <25 <25 <1 <,1 <1 Tisza -Szolnok 7,9 427,1 4,2 <,1 <,4 <,2,35,39,43,27 <,1 <1 1,8 <2 <,4,73 <, ,8,25 <2 9,4

67 65 Oxigén telítettség % BOI5 mg/l Kjeldahl-nitrogén mg/l PAH mg/l >3 <1 <6 <,1 8, 2,1,3 <,133 Zagyva folyó Vízminőségi határérték Komponens ph (laboratórium) 6,5-9, Fajl. vez. kép µs/cm KOIcr er mg/l Oldott oxigén mg/l Oxigén telítettség % BOI5 mg/l Ammónium-N mg/l Nitrát mg/l Nitrit mg/l O,foszfát µg/l Összes foszfor µg/l Összes nitrogén mg/l a-klorofill mg/m3 <9 <25 > <4 <,4 <2 <,6 <12 <25 <3 <2,9 Zagyva Jásztelek ,1 146, 5 3,3 8,5 75,3 4,2,1 13,7,1 967,5 372,5 4,1 6,1 8,2 1264, 5 18,3 7,8 7,8 3,7,34 19,4, ,73 8,3 Zagyva - Újszász , ,8-3,4,18-,3 2,5-3,2,2-, ,16 8,1 8,1 152,17 15, 1222,5 2,83 35,4 19,2 7,73 7,31 6,9 69,8 64,58 6,1 2,4 4,98 4,3,12,9,19 11,36 12,2 15,2,7,11, ,33 936, ,5 349,17 83,3 3,19 3,5 4,6 3,77 8,57 3,2 A kijelölt víztest szempontjából az általunk megfigyelt víztest - Zagyva alsó -, besorolás szerint erősen módosítottnak minősül, vagy mesterséges víztestnek, szerves anyag terhelés szempontjából nem kockázatos, ellenben tápanyag-terhelés alapján kockázatosnak minősül. Ez utóbbinak oka a pontszerű bevezetések lehetnek. A veszélyes-anyag terhelés alapján a diffúz bevezetések okán lehetséges a kockázat. A vízminőség vizsgálatára két szelvényben került sor: a Jásztelki,- és a torkolat-közeli Újszászi szelvényben. A jásztelki szelvényben 4 minta/év gyakorisággal,- az újszászi szelvényben pedig 12 (havi egy) mintavételre került sor. A szennyező,- elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagféleségek meghatározására a 212 évben nem került sor. A fenti táblázatban a vizsgált paraméterek közül csak azokat tüntettük fel, amelyekre a jogszabálytervezetben van meghatározva határérték. Látható, hogy a határérték fölötti vizsgálati eredmények túlsúlyban vannak, csak az oxigénháztartás mutatói és a ph értéke illeszkedik a jó állapothoz tartozó szennyezettségi határértékekhez. Ugyan a biológiai vizsgálatok nem állnak rendelkezésre, de feltehetően a jó állapothoz szükséges határértékekhez viszonyítottan minden területen jelentkező rossz kémiai állapot a biológiai állapotban is megmutatkozik. A Zagyva-Tarna vízgyűjtő utóbbi évek vizsgálati eredményét áttekintve megállapítható, hogy a szentlőrinckátai és a Tarna jászdózsai szelvényében vett minták vizsgálati eredményei a foszforformák esetében egy nagyságrenddel kedvezőbbek, de így is meghaladják a jó állapothoz szükséges határértékeket. Ennek alapján feltételezhető, hogy a szennyezés növekedés a Jászberény és térségében bevezetett szennyvizek eredményeként jön létre,

68 66 melynek felülvizsgálatára, korlátozására van szükség. A 212 évi vizsgálati eredményt vizsgálva kiemelendő, hogy az előző évi adatokhoz képest a foszforformák emelkedése mutatható ki. A vízminőség romlásában nagy szerepe van az idáig nem csatornázott Zagyva menti települések szennyvízbevezetéseinek (Alattyán, Jásztelek). Az utóbbi évek átlagértéke alapján megállapítható, hogy a korábbi években egy kedvezőbb állapot állt fenn, mely arra enged következtetni, hogy a vízminőségi állapot részben javítható. A sokéves átlag érték alapján szintén megállapítható, hogy az utóbbi 3-35 év vizsgálati eredményei tápanyag háztartás szempontjából egyetlen évben sem feleltek meg a jó állapot eléréséhez szükséges határértékeknek. Azt is szükséges kiemelni, hogy a Zagyva-Tarna vízgyűjtő egyike azoknak a vízgyűjtőknek, melynek területe teljes egészében hazánk területén helyezkedik el, ezért a vízminőség szabályozása hazai feladat. Állóvíz víztestek holtágak vízminősége 212-ban 11 db holtág vízminőségének vizsgálatára került sor, változatosan 4-12 mintavétel/év gyakorisággal. Komponenskör vonatkozásában minden esetben sor került az általánosnak tekinthető vízkémiai vizsgálatokra. Veszélyes anyagok vizsgálatára nem került sor. A tó víztestek kategóriába tartozó holtágak jellemzése alapján megállapítható, hogy felület szempontjából kicsinek tekinthetőek, mesterségesen létrejött víztestek de jellegük jelentős módosítások nélküli, természetesnek tekinthető. Vízminőség szempontjából szerves,- és tápanyagterhelés szerinti kockázatosság lehetséges, de inkább kockázatosnak tekinthetőek. A vizsgálati eredmények átlag értékeit a könnyebb áttekinthetőség kedvéért az alábbi táblázatban összesítettük, valamint összehasonlításként a 21. évi vizsgálati eredményeket is feltüntettük. Komponens, Határérték* Holtág megn. Halásztelki HK 21 Halásztelki HK 212 Peresi HK 21 Harcsási HK 21 Harcsási HK 212 Túrtői HK 21 Túrtői HK 212 Cibakházi HT 21 Cibakházi HT 212 Szajoli HT 21 Szajoli HT 212 Alcsi HT 21 Alcsi HT 212 Fegyverneki HT 21 Fegyverneki HT 212 Cserőközi HT 21 Cserőközi HT 212 Gyova-Mámai HT 21 Gyova-Mámai HT 212 Györgyéri halastó 21 Györgyéri halastó 212 Kanyari HT 212 Oldott oxigén (mg/l) ,8 9,83 7,58 8,4 8,42 7,5 9,27 7,58 8,65 6,75 9,29 6,28 9,3 9,53 7,95 1,97 2,31 6,8 8,4 6,58 5,57 6,25 Oxigén telített. (%) ,1 87,75 7, 81,5 84,33 66,5 93,67 68,25 77,75 57,65 91,67 59, 83,5 86,25 55,25 15,42 18,33 63,25 76,25 58,75 57, 55,25 KOIk (mg/l) <4 26,5 21,8 53,25 34,4 28,89 26,8 2,78 44, 41,5 53,5 85,17 31,75 27, 27,75 13,75 56,75 35,83 34, 59,5 33, 23, 55,75 BOI5 (mg/l) <4 3,7 6,1 7,43 5,9 5,72 4,4 5,4 7,68 11,2 8,78 2,28 4,35 5,93 4,93 1,6 13,75 1,6 5,13 17, 5,75 6,13 12,3 Összes nitrogén (mg/l) <2,5 1,3 1,83 1,76 1,2 1,35 1,2 1,38 1,38 1,8 2,65 2,64,35 <1, 1,3 <1, 1,68 2,2 1,43 1,77 1,6 1,39 <1, Összes foszfor (μg/l) <3 212,7 152,5 475, 112,7 177,78 185,5 144,44 87,5 132,5 98, 33, 15, 11, 127,5 122,5 388,33 351,67 72,5 195, 77,5 146,67 15, Ortofoszfát (μg/l) <12 48,2 249,17 113, 152,7 227,78 37,3 26,67 152,5 25, 2581,65 222,5 19, 147,5 245, 192,5 761,67 546,67 13, 212,5 95, 93,33 13,

69 67 * A víztestek többnyire 13 víztest típusba sorolhatóak, ezért határértékként a 1/21.(VIII.18.) VM rendelet mellékletében ennek megfelelően meghatározott vízminőségi határértékeket vettük figyelembe. A holtágakba jellemzően nem kerül közvetlenül tisztított szennyvíz, előfordulhat esetlegesen strandokról származó használt termálvíz bevezetése, melynek a szerves anyag tartalma nem számottevő, só tartalomban okozhat némi növekedést. A 21. évi vizsgálati eredmények alapján a Cserőközi és a Szajoli Holt-Tiszát leszámítva a holtágak vízminőségében jelentős eltérés nem tapasztalható. A 212. évi vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy több holtág vízminőségében jelentős vízminőség romlás tapasztalható. A Szajoli Holt-Tisza vízminőség vizsgálati eredményei is alátámasztják az állóvízben az év során többször kialakult rendkívüli állapotot (halpusztulást), melyet elsősorban a szárazság okozott. Az év során a víztest vízpótlását a Tiszai vízszintek nem biztosították, és csak súlyos anyagi ráfordításokkal lehetett a Tiszából beemelt friss vízzel az ökológiai állapotot helyreállítani. A vízpótlásra szeptember hónapban került sor, melynek hatásait a melléklelt grafikon is jól mutat. 8, 7, KOIcr er mg/l 6, Oldott oxigén mg/l 5, Oxigén telítettség % 4, BOI5 mg/l 3, O,foszfát µg/l Összes foszfor µg/l 2, Összes nitrogén mg/l , , A Cibakházi Holt-Tiszánál is elég kritikus volt a helyzet a vízhiány miatt, de a Tiszából történt vízpótlással megakadályozható volt az állóvíz egyensúlyának felbomlása. A vizsgálati eredmények a Gyova-Mámai Holt-Tisza vízminőségében szintén romlást mutatnak, mely ugyancsak összefüggésbe hozható a vízhiánnyal, de beavatkozás nem történt. A nagy vízrendszerekbe be nem kapcsolható holtágak vízutánpótlásáról a tavaszi árhullám (akár mesterséges utánpótlásával), belvízelvezetés, vagy egyéb vízkormányzással gondoskodni kell. Az üzemi vízszint közeli vagy azt meghaladó tavaszi vízszint biztosításának hiányában, a kritikus holtágak vízminőség romlására kell számítani. A jövőben meg kell határozni a holtágak esetében azt a vízszintet, mely bekövetkezése esetén az üzemeltető kötelező módon bevezeti a vízkorlátozást. Belvízcsatornák vízminősége A működési területünk síkvidéki jellegéből adódóan a területen számtalan olyan belvízcsatorna van melynek nyomvonala természetes úton alakult ki, de némi korrekcióval, módosított jellegűnek tekinthető. Ennek megfelelően a belvízcsatornák víztestként történő jellemzése, általában nem tekinti mesterséges víztestnek, de az erősen módosított jellege a meghatározó. A belvízcsatornák a belvízelvezető funkciójuk mellett, az utóbbi időben jellemzően nagyobb település tisztított szennyvíz elvezető funkcióját is betöltik, ezért szerves,- és tápanyag terhelés szempontjából a rá települt pontszerű szennyvíz bevezetések

70 68 hatására kockázatosnak minősülnek, illetve legtöbb esetben a veszélyesanyag terhelés is mint kockázati tényező lép fel. A belvízcsatornák a Hanyi főcsatorna kivételével időszakos vízfolyásnak minősül. Ennek tükrében tekintsük át az egyes belvízcsatornák vízminőségét jellemző vizsgálati eredményeket: Komponens, Határérték, Belvízcsatorna megnevezése Perje fcs. Gerje fcs. Közös fcs. Németh-éri fcs. Tiszabői fcs. Karcag-I. fcs. Sajfoki fcs. Hanyi-ér Mirhó-Gyócsi fcs. Harangzugi fcs. Szajoli fcs. Pejtsik fcs. Tiszaderzsi 3 bcs. Körös-ér Nagyfoki I. bcs. Dobai fcs. Villogó fcs. Oldott oxigén (mg/l) >5 3,6 7,23 5,45 3,63 5,1 2,88 5,2 6,4 7,3 7,98 3,83 4,38 5,85 5,28 7,6 8,75 6,68 Oxigén telítetts. (%) ,5 66,75 49,46 34,5 46,5 26,75 48,5 53,75 69,95 75,25 32,75 35,7 57,25 46, 8,25 82,5 6, KOIk (mg/l) BOI5 (mg/l) <4 68,75 46, 62,73 143, 49,75 126,75 72,75 34,17 39,5 66,25 6,5 58, 59,25 5,5 64,75 38, 44,5 <4 15, 11,9 15,35 45,48 12,53 32,85 17,88 5,63 6,97 9,63 9,53 15,38 13,25 13,2 16,18 9,78 6,6 Összes nitrogén (mg/l) <3 7,35 2,11 3,12 1,86 1,13 11,5 2,4 1,67 3,95 9,18 1,54 1,86 1,87 5,63 3,1 2,67 1,41 Összes foszfor (μg/l) <4 77, 73, 578, 565, 21, 127,5 52,5 411,67 974, , 156, 272,5 175, 89, 44, 365, 45, Ortofoszf át (μg/l) <2 247,5 19, 1492,7 1567,5 522,5 2457,5 1317,5 165, ,84 634, 445, 632,5 397,5 2182,5 46, 717,5 247,5 A belvízcsatornák többsége 16. és 17. típusú víztest, ezért határértéként a síkvidéki pangó vizű vízfolyások esetében megállapított határértékeket vettük. A vizsgálati eredmények zöme a megállapított határérték fölött van. Ennek oka elsősorban az a tény, hogy az Alföldön kevés állandó vízfolyást találunk, mely a települések tisztított szennyvizeinek elvezetését biztonságosan, vízminőség romlást kizáró módon megoldaná. Az időszakos vízfolyás meghatározása is utal annak befogadói minőségének kedvezőtlen tulajdonságaira: olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkező vízfolyás (így különösen ér, patak, belvízcsatorna), amely időszakosan kiszárad tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül. Az időszakosság társulva a tisztított szennyvíz befogadói funkcióval eredményezi a nyári időszakban bekövetkező rendkívüli vízminőségi állapotot. Mint látható a vizsgálati eredményekből a belvízcsatornák vizének igen magas a szerves anyag tartalma, és rendkívül magas a tápanyagháztartást jellemző komponensek értéke. Az igen szennyezett belvízcsatornák általában társíthatóak egy településsel, melynek a tisztított szennyvizeinek a befogadója, mint pl. Perje Abony; Körös-ér Nagykörös; Szajoli fcs. Törökszentmiklós, vagy Karcag I. fcs. Karcag város. A vízgyűjtő gazdálkodási tervben lévő elemzés alapján a területünkön lévő belvízelvezető csatorna típusú víztestek esetében jó ökológiai állapot csak 227-re érhető el, tekintettel arra, hogy egy korábbi határidőig a szükséges intézkedésekhez aránytalanul magas gazdasági ráfordítást igényelnének. 215-ig szükségesnek tartott intézkedések a területek vízháztartásának kiegyensúlyozásában látják, vízvisszatartással, a területen lévő szennyvíztisztító telepek megvalósításával a Nemzeti Program szerint, eseti szűrőmezős tisztítás beépítésével, illetve az ipari jellegű szennyvíztisztítás intenzifikálásában. A későbbi időszakban között a vízfolyások mederrehabilitációját kell megvalósítani, illetve a vízgyűjtő területen át kell térni egy víztakarékos termőföldművelésre.

71 69 Összefoglaló A fentiekben bemutatott vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy legrosszabb kémiai állapotban a belvízcsatornák és a Zagyva folyó van, mely természetes módon eredményezi a rossz biológiai állapotot is. A Zagyva folyó vonatkozásában visszatekintve az 197-es évek közepén- és az azt követően mért eredményekre megállapíthatjuk, hogy már abban az időben sem beszélhettünk a Zagyva jó minőségi állapotáról. Azt követően a vízfolyás állapota csak romlott, az iparosodás eredményeként megnövekedett mennyiségű - és csak részben tisztított - bevezetett szennyvizek hatására. Ennek eredményeként a vízminőségben 199-ig egy igen markáns kedvezőtlen változás következett be, majd fokozatosan a 21-ig egy kismértékű javulás állt be, majd többnyire stagnált a víz minősége. A jó ökológiai potenciál elérésére kitűzött időpont 227. (Zagyva felső), vagyis mindössze év áll rendelkezésre a jó állapot eléréséhez. Ez feltehetően nem azt jelenti, hogy a kitűzött határidőre minden kémiai paraméternek meg kell feleljen a meghatározott határértékeknek, hanem ezen határértékekhez való közelítés megvalósítása, azzal a feltétellel, hogy a jó biológiai állapot is létrejöjjön. A határértékeket vizsgálva ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy a BOI5 esetében a 16. és 17. típusú víztestek esetében előírt <4 mg/l igen alacsony értéknek tekinthető, - sőt talán elérhetetlen -, tekintettel arra, hogy ez az érték a Tisza folyóra jellemző átlag értéknek felel meg. Az időszakos vízfolyásnak minősülő belvízcsatornáink esetében az elméleti jó ökológiai állapot elérése igen nehéz feladatnak bizonyulhat, tekintettel arra, hogy a csatorna időszakonként kiszáradhat (ekkor nem beszélhetünk a víz biológiai állapotáról), illetve belvizes időszakban a mezőgazdasági területekről meglehetősen rossz minőségű víz érkezik, továbbá folyamatosan szennyvízzel terhelt, és a tisztított szennyvíz bevezetés is jelentős szerves,- szennyezőanyag terhelést jelent. A fentiekben ismertetett, határértékhez viszonyított kémiai paraméterek egyes víztípusoknál előrevetítik a jó ökológiai állapot elérésének komplexitását. A feladat végrehajtására vállalt 1-15 év, egy rendkívül magas szennyezettségi állapotra beállt biológiai állapot megváltoztatásához nem tekinthető hosszúnak, ezért mihamarabb meg kell teremteni a meghatározott intézkedések végrehajtásához - szükséges jogi és gazdasági környezetet, hogy elkezdődhessen az átfogó környezetvédelmi-, vízgazdálkodási intézkedés sorozat és hozzá tartozó szemléletváltás, melynek eredményeként 227-ben majd elmondhatjuk, hogy vizeink jó ökológiai állapotba kerültek. Szennyvízkibocsátók által okozott terhelés Települési szennyvízcsatorna ellátottság Illetékességi területünkön lévő 14 település közül 28 település 2 lakos szám alatti, melyek nem szerepelnek a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program 215-ig terjedő ütemezésében. Ezen települések közül öt település (Mesterszállás, Mezőhék, Kétpó, Tenk, Köröstetétlen) regionális rendszerhez csatlakozva, vagy önálló kezdeményezésként megoldotta a település szennyvíztisztítását elvezetését. A csatornahálózattal ellátott települések közül 29 település csatlakozik 9 regionális rendszerhez. Szennyvíztisztító telepeink száma pedig 35. A szennyvíztisztító telepek közül 16 telep biológiai + nitrogén és foszfor eltávolítási fokozattal, 15 db csak biológiai fokozattal ellátott. Két szennyvíztisztító tisztított szennyvizének az elhelyezése nyárfás területen történik (Tenk

72 7 és Ceglédbercel) illetve három telep esetében a szennyvíz beszállítása tengelyen valósul meg (Öcsöd, Fegyvernek, Kétpó). A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szerint 215ig még további 12 településnek kell megvalósítani a szennyvízelvezetést és tisztítását: Erdőtelek, Jánoshida, Jászjákóhalma, Jászkarajenő, Jászladány, Kengyel, Tápiószőlős, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszaszentimre, Tiszatenyő és Újszilvás, melyek összes kapacitása Leé. A települések rendelkeznek az építéshez szükséges vízjogi létesítési engedéllyel. Csatornázottság szempontjából a területünkön lévő lakásból, van bekötve a csatornahálózatba (6%), illetve lakás van ellátott területen de nem csatlakozik a hálózatra. A csatornázatlan területen lévő lakások száma db. A távlati cél a minimum 7%-os ellátottság elérése. A települési szennyvíztisztító telepek 77%-a fogad szippantott szennyvizet is, melynek összes mennyisége 199 em3/év. A nem kommunális jellegű szennyvízterhelés jellemzően mezőgazdasági, élelmiszeripari, a strandfürdők kibocsátásai, illetve elenyésző hányada feldolgozó iparból származik. Szennyvízkibocsátás Működési területünkön közel 14 olyan kibocsátót tartunk nyilván, melyeknek szennyvízkibocsátása önellenőrzésre kötelezett, vagyis a kibocsátott szennyvízmennyisége meghaladja a 15 m3/nap mennyiséget, vagy a kibocsátása valamilyen technológiai határértékkel szabályozott. A kibocsátások nagyrészt a Nagykunság alegységet (47 db), illetve a Tisza folyót terhelik. Kisebb a terhelés a Zagyva és a Hevesi-sík alegységen jelentkezik és jellegét tekintve kommunális szennyvíz jellegű, jelentősebb a Nagykőrösi-homokháton ahol a kommunális jellegű terhelés mellet jellemző az élelmiszeripari kibocsátás, mely esetében szintén a szerves anyag kibocsátás a jellemző. A települési szennyvíztisztító telepek összes szennyvízkibocsátása em3, melyből a Szolnoki regionális rendszer 8.48 em3 t tesz ki. A kibocsátott szennyvíz minősége szempontjából a teljes kibocsátás átlag koncentrációja árul el a legtöbbet: Komponens KOIk (mg/l) Határérték időszakos 75 (125)* vízfolyásra Átlag kibocsátás 12 *technológiai határérték BOI5 (mg/l) Lebegő anyag (mg/l) Összes nitrogén (mg/l) Összes foszfor (mg/l) A táblázat rámutat azokra a területekre, melyek vonatkozásában további intézkedésre van szükség. Meg kell jegyezni, hogy a befogadóink túlnyomó része időszakos vízfolyás ezért a technológiai határértékhez képest szigorúbb előírásokat kell betartani a szerves szennyezőanyagok tekintetében, mely általában nem teljesül. Szintén a szerves anyaghoz kapcsolódik az ötnapos biológiailag bontható szennyezőanyag mennyiség, mely átlag érték alapján szintén nem teljesül. Magyarázatra szorul a tápanyag kibocsátás átlag értékei is, melyek alatta maradnak az előírt határértékeknek, annak ellenére, hogy a 35 db települési szennyvíztisztító telepeink közül csak 16 db rendelkezik tápanyag eltávolítási fokozattal. Ez arra utal, hogy a beépített III. tisztítási fokozatok nem a kibocsátási határértékekhez vannak méretezve, hanem nagyobb biztonsággal pl. 2-3 mg/l összes foszfor kibocsátásra, értelemszerűen nagyobb beruházási és üzemeltetési költségek mellett. Szintén ezt támasztja

73 71 alá a bírságolt kibocsátók száma is (2 db.), mely a határértéket meghaladó szennyezőanyag kibocsátásra utal. Települési szennyvízkibocsátók terhelése alegységenként Q (ez er m3 /év ) BO I, k g/é v KO I, k g/é v N (kg /é v) P (k g/é v) Felszín alatti vizeink besorolása Felszín alatti vizek vonatkozásban az alegységek lehatárolását a viszonylag egységes földtanivízföldtani felépítés határozta meg, a fejlődéstörténet során létrejött sekély és mély porózus geológiai rétegződések figyelembe vételével. Sekély porózus víztest vonatkozásában illetékességi területünk észak - észak-keleti részét a Jászság-Nagykunság, és a Hortobágy víztest fedi le, középső és déli részét a Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy illetve a nyugati részén a Duna-Tisz-közi hátság egy része nyúlik be. A porozus termál víztestek vonatkozásában a területünket az Észak-Alföld víztest uralja, a Tiszazug területét a Dél-Alföldi víztest, a keleti részen a Délkelet-Alföldi víztest egy részét találjuk, míg a nyugati részen a Nyugat-Alföld néven nyilvántartott víztestet. (melléklet) Az alábbiakban a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv-ből, az egyes víztestekre vonatkozó jellemő adatokat idézünk: Hevesi-sík Az alegység területén 8 db felszín alatti víztest található, részben egymásra települve részben pedig horizontálisan egymáshoz kapcsolódva. Ez 1 db termál karszt, 1 db porózus termál, 3 db porózus, és 3 db sekély porózus víztestet jelent. Az alegység felszín alatti víztesteinek mindegyike jelentős mértékben átnyúlik másik tervezési alegység területére is. Az alegység területén 3 db sekély porózus víztest osztozik. Ezek az alegység 1389,62 km 2-es területének egészét lefedik. Az alegység területének mintegy 2/3-án a Jászság-Nagykunság, mintegy 27%-án a Duna-Tisza köze Közép-Tisza-völgy víztest terül el, és csak a maradék 6,5% tartozik az Északi-középhegység peremvidékéhez. A sekély porózus víztestek területének nagyobbik része (76,-95,9%) a környező alegységekhez tartozik. Az alegység területének teljes egészén megtalálható alsó helyzetű víztest a pt.2.2. jelű ÉszakAlföld nevű porózus termál víztest. A tervezési alegység ennek a víztestnek a központi részén helyezkedik el, annak 14,13%-át lefedve.

74 72 Zagyva alegység az Északi-középhegység előtti hordalékkúp területe (Mátra alja, felsőjászság) a hegylábi beszivárgási területre illetve annak közelébe esik, addig a terület déli része (Zagyvarékas, Szolnok térsége) már egyértelműen feláramlási zónába tartozik. Ezzel összefüggésben az alegység déli részének középső és alsó területén az ivóvízbázisok és egyéb felszín alatti vízbázisok megfelelő természetes hidrogeológiai védettséggel rendelkeznek. Az északi részen viszont (Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy és Pusztamonostor vízbázisain) a felszínhez viszonylag közeli rétegek megcsapolása és a kőzettani felépítés miatt a vízadó összletek (illetve azok egy része) sérülékenyek. A Nagykunság alegység felszín alatti hidrodinamikai szempontból sajátos helyzetben van, mivel a nagy üledékes medencékre, köztük az Alföldre is jellemző nagy áramlási rendszer központi, feláramlási területén helyezkedik el. Ennek megfelelően a mélyebben elhelyezkedő vízadó rétegek utánpótlódását az összletek egymás közötti kommunikációja, illetve az oldalirányú szivárgások határozzák meg, a felszín irányából történő beszivárgás itt nem jellemző. A viszonylag nagy mélységben történő település mellett ez az oka annak, hogy az alegység területén található és termelt ivóvízbázisok mindegyike megfelelő természetes hidrogeológiai védettségű. Nagykőrösi-homokhát alegység területén a felszín alatti vízkészletek mennyiségi állapotába történő legjelentősebb beavatkozásnak a vízkivételek minősülnek. A vízkivételek túlnyomó része fúrt kutakból történik, az egyéb víznyerő objektumok aránya elenyésző. Kijelenthető, hogy az elvégzett minősítő tesztek (süllyedési teszt) alapján az érintett termál (pt.1.2, pt.2.2) víztestek állapota nem jó. Ugyancsak nem jó a mennyiségi állapota az sp és sp víztestnek (annak nyugati peremterületei miatt) a helyenként igen jelentős talajvízszint süllyedés és ehhez kapcsolódóan a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák nem megfelelő állapota miatt. A többi víztest (p.2.1.2, p.2.1.1) mennyiségi állapota a vízmérleg teszt alapján bizonytalan (jó/nem jó minősítés határán) az engedélyezett és engedély nélküli víztermelések közvetlen, illetve közvetett hatása miatt. Felszín alatti vízkitermelés, veszélyeztetés Működési területünkön közel 268 db kút található, melyek közül 193 db termálvízkút (3 fok fölötti hőmérséklet), 225 db rétegvízre és 165 db talajvízre telepített kút. A kutakból évente összesen 34,3 millió köbméter víz kerül kitermelésre, melyből 5,1 millió köbméter termálvíz (212. év). A közel 17 db monitoring kút általában talajvízre telepített, rendeltetésük egy tevékenység, legyen az állattartó telep, szennyezőanyag elhelyezés hatásának megfigyelése, illetve kármentesítésekhez kapcsolódnak. Ezekből a kutakból csak környezeti kárelhárítás esetén kerül sor vízkivételre. A rétegvízre telepített kutak száma a legmagasabb, tekintettel arra, hogy ez a fő vízadó az ivó és egyéb jó vízminőséget igénylő tevékenységek részére. Az ivóvízcélú vízkivétel teszi ki a 2/3-át a kitermelt vízmennyiségnek (22,1 millió köbméter). A kitermelt vízmennyiségnek a tendenciája az utóbbi három évben csökkenő. Az ivóvízigényt követően az ipari vízfelhasználás mintegy 6%-át teszi ki az összes vízkitermelésnek, ennek éves mennyisége csökkenő tendenciával 2,1 millió köbméter évente. A termálvíz hasznosítója főként a közfürdők, kisebb mértékben történik energetikai célú termálvíz kitermelés (9 db). A 3 fok körüli, de még termálvíz besorolású kutak vizét általában ivó- vagy ipari vízként hasznosítják. A fürdők az összes kitermelt termálvíz mennyiségnek a 4%-át hasznosítják.

75 73 Az alábbiakban szemléltetésként összesítettük időszak vízkitermelését (m3-ben) és hasznosításának módját a vízkészlet jellege alapján:

76 74 gyógyvíz: vízhasználat jellege gyógyászat közcélú gazdasági ivó gazdasági egyéb fürdő 21. év év év termálvíz: vízhasználat jellege gyógyászat közcélú gazdasági ivó gazdasági egyéb fürdő 21. év év év rétegvíz: vízhasználat jellege közcélú gazdasági ivó gazdasági egyéb öntözés állattartás fürdő 21. év év év talajvíz: vízhasználat jellege gazdasági ivó gazdasági egyéb öntözés állattartás 21. év év év Felszín alatti vízkivétel szempontjából talán a leg problémásabb a Nagykőrösi-homokhát, mely része a Duna-Tisza közi tájegységnek, ahol az intenzív felszín alatti vízkitermelés hatására az utóbbi időben jelentős vízszintcsökkenés tapasztalható. A probléma oka a sekély porózus és porózus víztestek esetében elsősorban a közvetlen vízkivételekben (beleértve az engedély nélküli vízhasználatokat), a porózus termál víztestek esetében a korábbi vízkivételek maradék hatásában, kisebb részben pedig az engedély nélküli (vagy az engedélyezett illetve bevallott mennyiséget jelentősen meghaladó) vízhasználatokban keresendő. Felszín alatti vizek veszélyeztetése. Kármentesítések A működési területünkön 67 db olyan környezeti kárt tartunk nyilván, melyek a kármentesítés különböző fázisaiban vannak. Tényfeltárási szakaszban 7 db valószínűsített szennyezés van, aktív beavatkozási fázisban 3 db eset, illetve a lezáró kármentesítési monitoring szakaszban

77 75 3 db szennyezés. A szennyezések által érintet terület nagysága összesen ~ 23 ha tesz ki. A szennyezések jellemzően szénhidrogén származékok, az esetek 8%-ban fordul elő egyéb toxikus anyaggal okozott környezeti kár. A felmérés nem tartalmazza az állattartó telepek területén ismert nitrogénformákkal okozott szennyezéseket, tekintettel arra, hogy azok természetes lebomlásának megfigyelésére kerül sor, aktív beavatkozás nem indokolt. A szennyezett területek többsége a Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy felszín alatti víztestet érinti, számszerűen ezt követi a Jászság, Nagykunság víztesten nyilvántartott szennyezések száma. Összterületet tekintve a víztestek,2-,3%-a érintett valamilyen típusú szennyezéssel. Javaslatok: A felszíni és felszín alatti vizeink jó mennyiségi és minőségi állapotának elérése érdekében a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben foglalt javaslatok alapján el kell készíteni egy átfogó, a gazdasági tevékenység minden ágára (szolgáltatás, mezőgazdaság, ipar) kiterjedő cselekvési tervet, mely biztosítja azon intézkedések végrehajtását, melyek a felszíni és felszín alatti vizek terhelését az elvárt szintre csökkentik. A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programban foglalt települési szennyvíztisztító és elvezető rendszerre vonatkozó programot az előírt határidőre meg kell valósítani. A települési szennyvíztisztító telep esetében meg kell valósítani a III. tisztítási fokozatot a tápanyag kibocsátás csökkentése érdekében. Az cselekvési programok megvalósításának nyomon követésére a megfelelő monitoring rendszert ki kell alakítani. A vízgyűjtő-gazdálkodási Terv végrehajtásának érdekében a megfelelő jogszabályi módosításokat el kell végezni.

78 76

79 77

80 78

81 79

82 8

83 81

84 82 TISZA-TÓ VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Tisza-tó vízminőségi állapotáról és a tó üzemeltetési feltételeiről 23 óta ad tájékoztatást a Felügyelőség a elérhetőségű web lapon. A Tisza-tóval kapcsolatosan az általános tudnivalókon túl - megközelítés, meteorológiai előrejelzés, fürdési tudnivalók, stb. - 5 aktuális információról tájékoztatjuk az érdeklődőket: a védett területek látogathatóságáról, a területileg illetékes ÁNTSZ-ek vizsgálati eredményei alapján a strandok aktuális vízminőségéről,

85 83 a Felügyelőség akkreditált vízminőségi laboratóriuma vizsgálati eredményei alapján a Tisza és a Tisza-tó víztereinek vízminőségéről, a Tisza tavon belüli közlekedési feltételekről, azaz az öblítő csatornák műtárgyainak nyitott, vagy zárt állapotáról, továbbá a MOHOSZ közreműködésével a vízterek átlátszóságáról, amely a horgászokon túl minden érdeklődőnek fontos információkat nyújt.

86 84 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Alapadatok A Közép-Tisza vidék gazdasági tevékenységére általánosan jellemző, hogy a gazdálkodó szervezetek legnagyobb része a szolgáltató szektorba, a gépiparba és a mezőgazdaságba tartozik. A területre a terület adottságaiból, valamint földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jellemző a mezőgazdaság és az erre épülő élelmiszeripari feldolgozóipar. A Közép-Tisza vidék jelentős szerepet tölt be az ország növénytermesztésében és az állattenyésztésben is. Hulladékok keletkezése, kezelése Adatgyűjtés: A jelenleg rendelkezésre álló már feldolgozott adatok a hulladéktermelők/kezelők által 212. évben beküldött adatlapokból származtathatók, amelyek a 211. évben keletkezett/kezelt hulladékokra vonatkoznak január 1-ig a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/23. (X. 18.) Kormányrendelet szerint kellett bejelentést tenni, de a különleges szabályozás miatt a Felügyelőségeken kezelt egyes adatok nem tükrözik híven a valódi helyzetet. A hulladék visszagyűjtésre és hasznosításra alakult koordináló szervezeteknek átadott hulladékokról ugyanis a termelőnek nem kell adatot szolgáltatnia, csak a koordinálóknak, melyek azokat a Főfelügyelőségre továbbítják. Ilyen hulladékok pl. a csomagolóanyag-, gumiabroncs-, elektronikai-, növényvédőszeres göngyöleg-, szárazelemhulladékok. Előzőek miatt ezen hulladékok tekintetében csak országos adatokkal lehetne számolni, Felügyelőségünk illetékességi területére az adatok nem visszaszármaztathatóak. Keletkezés Az év során keletkezett hulladékok összes mennyisége tonna volt. Az éves hulladék mennyiség 83 %-a a következő 12 településen képződött: Szolnok, Kenderes, Jászberény, Nagykőrös, Újszilvás, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Abony, Cegléd, Karcag, Jászfényszaru, Martfű

87 85 Legtöbb hulladékot (veszélyes, nem veszélyes) termelő települések (év/kg) Hulladékmennyiség (kg) Szolnok Kenderes Jászberény Törökszentmiklós Abony Cegléd 1 Nagykőrös Újszilvás Mezőtúr Karcag Jászfényszaru Martfű Szolnok település kiugróan magas hulladékkeletkezési adatait az építési/bontási hulladékok nagy aránya (36%) valamint a jelentős fémhulladék mennyiség (19%) okozza, míg a második helyen lévő Kenderes településen a biogáz-üzem folyékony és iszap fermentumai (57%) teszi ki a keletkező hulladékok nagyobb részét. Veszélyes hulladékok (Σ kg) A keletkezett veszélyes hulladékok fizikai megjelenési forma szerinti megoszlását mutatja a következő ábra: Veszélyes hulladékok fizikai megjelenési forma szerinti megoszlása (év/kg) folyékony iszap szilárd

88 86 Az alábbi ábra mutatja, hogy három főcsoportba tartozó veszélyes hulladékok alkotják az összes keletkező mennyiség több mint 5 %-át: Keletkezett veszélyes hulladék EWC főcsoportonként (év/kg) hulladékmennyiség (kg) EWC főcsoport {16/21. (VII. 18.) Köm rendelet alapján} 1. A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok (EWC 16 főcsoport) a keletkező összes veszélyes hulladék közel 6%-át teszi ki. Ezen belül 71 %-os részesedéssel a szervetlen hulladékok csoportja található. Ennek szinte teljes mennyisége a Bige Holding Kft. (Szolnok) telephelyén a kriolit-gyártási technológiából keletkezett nátrium-fluorid tartalmú kovasav. Az évente keletkező teljes mennyiség felhasználásra kerül egy termésnövelő anyag előállítási technológiában. Ezen csoport tartalmazza a selejt akkumulátorok (savas és lúgos) mennyiségét is, összesen 123 tonnát, ami a hulladékfőcsoporton belül 3 %-os részarányt képvisel. A selejt akkumulátorok átvételét, elszállításig történő gyűjtését a korábbi MÉH telepek, illetve átvevők oldják meg területünkön. A savas akkumulátorok külföldi feldolgozókba, míg a lúgos akkumulátorok a területünkön lévő bontóba kerülnek, a kinyert anyagok hasznosíthatóságának szem előtt tartásával. 2. A fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok (EWC 11 főcsoport) az összes keletkezett veszélyes hulladék mennyiség mintegy 25 %-át képviseli. Ennek több mint fele a veszélyes anyagokat tartalmazó öblítő és mosóvizek. Az előző évektől eltérően előkelő pozíciója a toplistán abból adódik, hogy területünkön számos nagy kapacitású (többen IPPC engedélykötelesek) felületkezelő üzem létesült. Ezen hulladékok ártalmatlanítása területünkön kívül megoldott 3. Viszonylag jelentős mennyiségben keletkezik még az olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (EWC 13 főcsoport), melyek a képződött összes veszélyes hulladék 17 %-át teszik ki. Ennek közel fele fáradtolaj, másik fele pedig olajos iszap veszélyes hulladék, melyek ártalmatlanítása területünkön kívül megoldott.

89 87 Nem veszélyes hulladékok (Σ kg) A keletkezett nem veszélyes hulladékok fizikai megjelenési forma szerinti megoszlását mutatja a következő ábra: Nem veszélyes hulladékok fizikai megjelenési forma szerinti megoszlása (év/kg) folyékony iszap szilárd Az alábbi ábra mutatja, hogy három főcsoportba tartozó nem veszélyes hulladékok alkotják az összes keletkező mennyiség 7 %-át: Keletkezett nem veszélyes hulladék EWC főcsoportonként (év/kg) hulladékmennyiség (kg) EWC főcsoport {16/21. (VII.18.) Köm rendelet alapján} 1. Az összes keletkezett hulladék mennyiségének mintegy 44 %-át képviseli az építésibontási hulladékok csoportja (EWC 17 főcsoport), mely mennyiség drasztikusan csökkent az előző évekhez képest, hiszen 211-ben már befejeződött a Szolnoki Cukorgyár bontása. A Cukorgyár bontását megelőző évek adataival összevetve azonban azt tapasztaljuk, hogy azokhoz képest lényeges növekedés állapítható meg, mely nyilván nem a keletkezett mennyiség növekedését jelenti ilyen nagymértékben, hanem inkább a

90 88 bejelentési hajlandóság növekedését. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/24. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet által előírt hulladék nyilvántartó lapok szerint azonban ennek sokszorosa keletkezik területünkön. Kezelésükre (törés) és a megfelelő minőségű darálék hasznosítására számos termelő/kezelő rendelkezik területünkön is engedéllyel. 2. A következő legnagyobb mennyiségben keletkezett nem veszélyes hulladékok a hulladékkezelő létesítményektől, szennyvízkezelőktől származó hulladékok (EWC 19 főcsoport), mely az összes nem veszélyes hulladék mintegy 34%-át teszi ki. Háromnegyed részt két hulladékból áll: egyrészt a települési szennyvíztisztítók iszapja ( 22 %), másrészt a területünkön 211 évben működő egyetlen biogáz üzem jelentett hulladékai ( 52 %). A települési szennyvíztisztítók iszap hulladékának egy része a már működő komposztálók valamelyikére, más része pedig legalább fél éves szikkasztást követően mezőgazdasági területekre vagy hulladéklerakóra takaróföldként kerül. 3. A vizsgált évben keletkezett hulladékok 22 %-a mezőgazdasági termelésből és élelmiszerelőállításból származó (EWC 2 főcsoport), amelynek 43 %-a trágya, a többi pedig főleg növényi és állati eredetű hulladék. A bejelentett trágya teljes mennyiségben biogáz üzemben hasznosul, ugyanis a termőföldön történő elhelyezés nem a hulladékos jogszabályok hatálya alá tartozik, ezért a keletkező trágyának ezen mennyisége nem is bejelentés köteles. Kezelés Galvániszap szárítás, téglázás Fenti tevékenység a TERSZOL Szövetkezet iszapkezelő/gyűjtőudvar telephelyén történt 211. elejéig a Szolnok, Panel u. 2 sz. alatt. A telephely és technológia üzemeltetésére a Design Kft. szerezte be a hulladékkezelési engedélyt, de a tevékenységet azóta sem végzi. Az iszapszárító berendezés kapacitása 12 ezer t/év iszapszerű hulladék szárítása. A berendezés megfelel az érvényes levegőtisztaság-védelmi határérték előírásoknak. Lúgos akkumulátor bontás A Tarnaszentmiklósi Metalloglobus Területi Kft. végzi engedélyünkkel. A bontó kapacitása 6 t/év, de 211-ben csak alig 25 tonna lúgos akkumulátor került a telephelyre beszállításra, tehát a bontósornak van még szabad kapacitása. Elektronikai hulladék bontás Jelenleg számos vállalkozás rendelkezik Felügyelőségünktől érvényes, elektronikai hulladék bontására vonatkozó engedéllyel, azonban ezt jelentős hulladékmennyiséggel gyakorló cég nincs. Autóbontók Jelenleg az alábbi vállalkozások rendelkeznek Felügyelőségünktől érvényes, autóbontásra vonatkozó engedéllyel: Jászautócentrum Kft., Jászkísér, hrsz.:152/6. ALCUFER Kft., Szolnok, Gyökér u. 2. PMR Kft., Karcag, Gyarmati u. 21/1. Nagy és Éder Kft., Szolnok Nagysándor J. út Mátyás Péter, Pilis, Homoki dűlő 1.

91 Papp és Papp Bt., Szolnok, Panel u. 17. HEXA-COOP Szövetkezet., Cegléd, Külső-Jászberényi u. 3 Rozsdás Kft., Abony, Baross G. u. 2. Gumifeldolgozók Illetékességi területünkön az alábbi nagy gumihulladék feldolgozást végző szervezetek találhatók, valamennyi Pest megyében. Az Euro-Novex Kft. és Euro-Rubber Kft. Újszilváson, míg a Cansar Kft. Cegléden működik. Mindegyik - országos szinten is - jelentős részt vállal a termékdíjas, ill. a nem termékdíjas körbe tartozó gumiabroncs-hulladék hasznosítását szolgáló feldolgozása terén. Építési- bontási hulladék feldolgozók Illetékességi területünkön számos építési-bontási hulladék előkezelő, feldolgozó telep található. Ezek egy része mobil törő-feldolgozó berendezést birtokol, mellyel közvetlenül az építés/bontás helyszínére tud települni, jelentősen csökkentve ezzel a kezelés költségeit. Az aprított, megfelelő minőségű hulladék alkalmas alapanyag kiváltására. A hasznosítás elsősorban útalapba, betonozott felületek alapjába, másodsorban pedig területfeltöltésre történik. Mivel a Hulladék Keretirányelv szerint az építési/bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását tömegében minimum 7%-ra kell növelni 22-ig, ezért szükségessé vált az építési/bontási hulladékok felhasználásának újraszabályozása, mely jelenleg meglehetősen körülményes. Ezt várhatóan a hulladékról szóló 212. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) végrehajtási rendeletei fogják megoldani. Települési szilárd hulladék A 211. évi bejelentések szerint hulladékbegyűjtők területünkön kb. 164 ezer tonna települési szilárd hulladékot vettek át, de nyilvánvalóan volt olyan begyűjtő is, aki/amely nem szolgáltatott adatot. Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy amennyiben az adott termelő nem a közszolgáltatóval kötött szerződés keretében szállítja el települési hulladékát, úgy arról neki kell bejelentést tenni. Az ily módon bejelentett települési hulladék mennyisége 211-ben kb. 7 ezer tonna volt. Mivel 21. évtől már csak a regionális lerakók fogadnak hulladékot, így lehetővé vált az adatszolgáltatás pontosságának számon kérése, ami várhatóan pontosítani fogja a bejelentett adatokat. A hulladéklerakók adatszolgáltatása szerint az illetékességi területünkön összesen kb. 188 ezer tonna vegyes települési hulladék lerakással történő ártalmatlanítása történt meg. A begyűjtött és lerakott hulladékmennyiségek különbségeként adódott kb. 17 ezer tonna települési hulladék illetékességi területünkön kívül keletkezett, de itt került ártalmatlanításra. Az illetékességi területünkön hat olyan üzemelő regionális hulladéklerakó található, melyek a jogszabályi előírásoknak maradéktalanul eleget tudnak tenni. Ezek közül három ISPA támogatással készült a közelmúltban. Ezek beüzemelésével gyakorlatilag lefedetté vált az illetékességi területünk, azaz valamennyi település korszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladéklerakóra hordhatja keletkező települési hulladékát. Ezt a következő térkép szemlélteti:

92 9 K özép-t isza-vid éki K ör nye zetvé de lm i T er m é sze tvédelm i és V ízü gyi Fe lügyelõ sé g ille téke sség i te rü letén m ûkö dõ hu lladé kle rakó k és szolgáltatási terü letü k Erdõtelek Tenk Tiszafüred Átány Heves Sarud J ászszentandrás Pusztamonostor J ászfényszaru Hevesvezekény J ászivány J ászjákóhalma Kömlõ Tiszaderzs J ászberény J ászfelsõszentgyörgy J ásztelek Tiszaszentimre J ánoshida Nagyiván Abádszalók Tiszabura J ászkisér Tiszaörs Kisköre Pély J ászapáti Alattyán Portelek Kócsújfalu Tiszaigar Tiszanána Tarnaszentmiklós Tomajmonostora Kunmadaras Tiszaroff J ászalsószentgyörgy J ászboldogháza Tiszasüly Berekfürdõ Tiszagyenda Kunhegyes J ászladány Tilalmas Kõtelek Hunyadfalva Újszász Pilis Szászberek Tápiószõlõs Albertirsa Ceglédbercel Dánszentmiklós Fegyvernek Abony Tiszapüspöki Törökszentmiklós Tiszatenyõ Törtel Köröstetétlen Tószeg Tiszavárkony Kengyel Rákóczifalva J ászkarajenõ Nagykõrös Kisújszállás Örményes Szajol Szolnok Nyársapát Kenderes Surjány Cegléd Mikebuda Csemõ Karcag Nagykörû Zagyvarékas Újszilvás Tiszabõ Csataszög Besenyszög Kocsér Martfû Túrkeve Kétpó Rákócziújfalu Vezseny Tiszajenõ Kuncsorba Mezõhék Mezõtúr Cibakháza Tiszaföldvár Mesterszállás Nagyrév Tiszainoka Kungyalu Tiszakürt Cserkeszõlõ Öcsöd Tiszaug Kunszentmárton Tiszasas Csépa Szelevény Hulladéklerakó központ Heves megyei hulladékgazdálkodási rendszerhez csatlakozott települések Ceglédi regionális hulladéklerakó szolgáltatási területe Jászsági és Dél-hevesi regionális hulladéklerakó szolgáltatási területe Kétpói regionális hulladéklerakó szolgáltatási területe Szelevényi regionális hulladéklerakó szolgáltatási területe Karcagi hulladéklerakó szolgáltatási területe Tisza-tavi regionális hulladéklerakó szolgáltatási területe A regionális hulladéklerakókhoz kapcsolódóan számos gyűjtősziget és hulladék-gyűjtőudvar is létesült, melyek a lakossági szelektív hulladékgyűjtés elősegítésével a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítását teszik lehetővé. Ez rendkívül fontos, hiszen az EU-s jogharmonizáció kapcsán a Ht. is rögzíti, hogy

93 91 a települési hulladéklerakóban a biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmat csökkenteni, a hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítási arányát pedig növelni kell a jogszabályban meghatározott mértékben. Kiemelt hulladékáramok Csomagolási hulladékok Miután a csomagolás a termékdíjas törvény hatálya alá tartozik, így a koordináló szervezetekhez csatlakozott termelők nem tesznek ezen hulladékról bejelentést. Ezért pontos adat a területi szerveknek nem áll rendelkezésére. Az alábbi felsorolásban feltüntettük a területünkről érkezett bejelentések adatainak összegzéséből származó mennyiségeket: Bejelentett mennyiség (t) Papír csomagolási hulladék: Műanyag csomagolási hulladék: Fém csomagolási hulladék: Üveg csomagolási hulladék: Vegyes, kevert csomagolási hulladék: Fa: A bejelentett mennyiség fenti okok miatt lényegesen eltér az illetékességi területünkön valóban keletkezett mennyiségektől! A már említett termékdíjas rendszer igen ösztönző a visszagyűjtés megszervezésére, melyet mutat az is, hogy az adatok a két évvel ezelőttinek átlagosan kétszeresei! A nagy hulladéktermelő cégeknek jogszabályi kötelezettségük, de egyben gazdasági érdekük is, hogy szelektíven gyűjtsék fenti hasznosítható hulladékaikat, ezért az igazán nagy kihívás a lakossági hulladék szelektív gyűjtésének megoldása. Szerencsére az utóbbi időben gombamód szaporodtak a hulladék-gyűjtőszigetek, a megvalósult regionális hulladékkezelő beruházások keretében a gyűjtőudvarok, illetve a hulladékválogató létesítmények. Biológiailag lebomló szerves hulladék A biológiailag lebomló hulladékok különböző forrásokból származnak: cégek által termelt biológiailag lebomló szerves hulladék, települési szilárd hulladék biológiailag lebomló része. A biológiailag lebomló szerves hulladék főleg élelmiszergyártásból, ill. mezőgazdasági termelésből keletkezik. Az ilyen hulladékot nagy mennyiségben termelő cégeknek jogszabályi kötelezettségük a szelektív gyűjtés és a hasznosítás megoldása. A nagy kihívás itt is a lakosságnál keletkező zöldhulladék begyűjtése, hasznosítása (komposztálása). Miután Magyarországnak EU-s kötelezettsége a települési hulladéklerakókon a biológiailag lebontható hulladék lerakásának ütemezett csökkentése, így Felügyelőségünk fokozott figyelmet szentel ezen kérdésnek. A regionális hulladéklerakók IPPC engedélyében korlátoztuk a lerakható szerves anyag mennyiségét, de a Ht. alapján az Önkormányzatoknak

94 92 is ki kell venni részüket az EU-s kötelezettség teljesítésében, elsősorban a szelektív gyűjtés, s a házi komposztálás támogatásával. Jelenleg illetékességi területünkön a lerakott települési hulladék mintegy 25%-a a biológiailag lebomló rész. Szerencsére egyre több települési önkormányzat gondoskodik maga, vagy közszolgáltatója által a zöldhulladék begyűjtéséről. A regionális lerakókhoz kapcsolódóan is számos helyen létesült a szelektív gyűjtést elősegítő létesítmény, melyeket összefoglalja az alábbi táblázat: hulladéklerakó Jászsági-és délhevesi térségi Karcagi kistérségi Kétpói térségi Tiszazugi térségi Ceglédi térségi Tisza-tavi térségi átrakóhulladéktömörítőállomás van (Jászberény) hulladék válogató komposztáló nincs van nincs van (Szolnok) nincs nincs van (Mezőkövesd) van, de nem gépesített van nincs van van térségben van van nincs van (Nagykőrös) van A fenti táblázatnak megfelelően lassan kialakul a komposztáló kapacitás, de a lakossági zöldhulladék begyűjtés terén további erőfeszítéseket kell tenni. Hulladék olajok Illetékességi területünkön a HIR célprogramból származó adatok alapján 1.11 tonna/év hulladék olaj keletkezett. A keletkező hulladék olajok 8 %-a fáradt olaj, amely szinte kizárólag a MOL Nyrt.-hez kerül átvételi feljogosítással rendelkező begyűjtő szervezeteken keresztül. A MOL Nyrt. az átvett fáradt olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban kezeli. Az egyéb olajok szintén begyűjtőkön keresztül nagyrészt a hulladékégetőkbe kerülnek ártalmatlanítás céljából. Illetékességi területünkön hulladék olaj hasznosító, ártalmatlanító szervezet nincs. Poliklórozott bifenilek(pcb) és poliklórozott terfenilek(pct) PCB-t tartalmazó berendezésekről 212. óta nem érkezik bejelentés, mivel az eddig jelentett valamennyi készülék, ill. töltet cseréje megtörtént 211. év folyamán. PCB és PCT veszélyes hulladékról (EWC kód: 1331*) bejelentés nem érkezett. PCB-ket tartalmazó transzformátorokat és kondenzátorokat (EWC kód 1629*) 2,2 t mennyiségben jelentettek. PCB/PCT hasznosító és ártalmatlanító létesítmény illetékességi területünkön nincs, ilyen létesítmény tervezéséről nincs tudomásunk.

95 93 Akkumulátorok és elemek A 25-től hatályos, de 28-ban módosított 181/28.(VII.8.) Korm. rendelet, mely az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szól, már a 26 évi bejelentésekben is láthatóvá tette a begyűjtő hálózat kialakulásának és működésének pozitív hatásait, mely azóta évről-évre javuló tendenciát mutat. Az akkumulátorok és elemek átvételére alakult társaságok, ill. a forgalmazók ugyanis olyan kiterjedt begyűjtőrendszert működtetnek, mely révén az ilyen típusú hulladékok jelentős része megnyugtató módon kerül feldolgozásra. A bejelentést tett termelők ezért nagyon csekély mennyiséget rögzítettek bejelentőlapjaikon, hiszen ez a koordináló szervezetek feladata volt, így ezen adat szintén csak országos szinten áll rendelkezésre. Jelenleg a begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. Most van megvalósítás alatt az érvényes IPPC engedéllyel rendelkező hazai savas akkumulátor feldolgozó üzem. Az üzem Jászberényben létesül 15. t/év feldolgozási kapacitással. A lúgos akkumulátorokat a Tarnaszentmiklósi Metalloglobus Területi Kft. bontja, mely bontósor kapacitása 6 t/év. Az elemeket a területünkön kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át. Gumiabroncsok Mióta a gyártott és forgalmazott gumiabroncsok termékdíjasok lettek, kialakult az országos visszagyűjtő hálózat ezen hulladékra is. A termékdíj-mentesség megszerzéséhez a forgalmazott, illetve saját célra felhasznált gumiabroncs mennyiség meghatározott arányát begyűjteni szükséges (ez 21-től 5 %), mégpedig úgy, hogy az összes begyűjtött mennyiség 1 %-a kerüljön hasznosításra. Területünkön koordináló szervezet nincs, de Újszilváson az Euro-Novex Kft. és Euro-Rubber Kft., valamint Cegléden a Cansar Kft. - mint feldolgozó, kezelő szervezetek - csatlakoztak a begyűjtő-hálózathoz. Így érthető, hogy míg illetékességi területünkről összesen t gumiabroncs keletkezését jelentették, addig területünkön kívülről még plusz t gumiabroncs érkezett. Ezeket végső soron teljes mértékben hasznosítottak (gumiőrlemény, gumidarálék, hőhasznosítás). A három feldolgozó gépsorainak összes kapacitása meghaladja a 2 ezer t/év-et, melyben azonban az ipari gumi feldolgozó kapacitás is benne foglaltatik. Kiselejtezett gépjárművek A hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/24. (IX. 23.) Korm. rendelet értelmében 26. január 1-től az összes hulladékká vált gépjármű az átlagos gépjárműtömeget alapul véve újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya el kell, hogy érje az évi 85 tömeg %-ot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen pedig legalább az évi 8 tömeg %-ot. Ennek érdekében a roncsautókra vonatkozóan is meg kellett szervezni az országos begyűjtőhálózatot, melynek keretében azonban csak regisztrált bontók működhetnek. Illetékességi területünkön jelenleg 8 hulladékkezelési engedéllyel rendelkező bontó működik, összesen tonna/év bontókapacitással. Sajnos kapacitásuk messze nem kihasznált, mert még mindig sokan törvénysértő módon, illegális bontóknak adják le autójukat, a jobb anyagi kondíciók miatt évről összesen 374 tonna roncsautó kezeléséről tettek a bontók bejelentést. A valóságban azonban a forgalomból való kivonás szabályozási rendszerének hiányosságai

96 94 miatt ez jóval többre tehető. Az illegális bontók fokozott ellenőrzése és felszámolása, s a vonatkozó jogszabály várható szigorodása következtében azonban a helyzet javulása várható. Hulladék elektromos és elektronikai berendezések A hűtőberendezések már régebben, de az egyéb elektromos és elektronikai berendezések csak 26-tól termékdíj-kötelesek. Az előzőekben a gumiabroncs hulladékkal kapcsolatban már leírtak miatt a begyűjtés várhatóan drasztikus mértékben növekedni fog. Jelenleg a területünkről összesen 633 t ilyen hulladék keletkezéséről érkezett bejelentés és területünkön kívülről 72 tonna hulladék érkezett az átvevőkhöz. Ugyanakkor csak 4,8 tonna elektronikai hulladék kezelését jelentették. Ennek magyarázata, hogy a legnagyobb hűtőgép-bontó területünkön kívül található. Jelenleg van megvalósítás alatt Karcagon egy 22. t/év kapacitású elektronikai hulladék-feldolgozó üzem. Egészségügyi hulladék Illetékességi területünkön a bejelentések adatai alapján összesen 996 t/év veszélyes és nem veszélyes egészségügyi hulladék keletkezett. A hat városban (Szolnok, Jászberény, Karcag, Mezőtúr, Cegléd, Nagykőrös) üzemelő hét kórház közül már egy sem működtet önálló égető berendezést. Valamennyi hulladék engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kerül átadásra. Állati eredetű hulladék Állattenyésztésből és vágóhidakról származó hulladék bejelentett mennyisége t, mely 5%-a trágya. A trágyát akkor kell hulladékként jelenteni, ha nem szántóföldi hasznosítása valósul meg. Jelen esetben a bejelentett trágya mennyisége az illetékességi területünkön működő kenderesi, és a próbaüzemet folytató abonyi biogáz-üzem adataiból származtatható. Azóta beüzemelt a Jászapáti Mg 2 Kft. biogáz üzeme, ill. megvalósítás/beüzemelés alatt van a kengyeli, tiszaszentimrei, törökszentmiklósi biogáz üzem, valamint érvényes engedély van még egy nagykőrösi biogáz üzem kialakítására vonatkozóan is. Környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi szempontból az állati eredetű hulladékok 45/212.(V.8.)VM rendeletben szabályozottak szerinti hasznosítása a legmegfelelőbb. Ezen jogszabály értelmében 213. január 1-től az állati eredetű hulladékok bejelentését kizárólag az illetékes állategészségügyi hatóság részére kell megtenni. Növényvédőszer hulladék és csomagolás Veszélyes anyagokat tartalmazó mezőgazdasági vegyi hulladékról összesen 26 t-ról érkezett bejelentés. Ebből 17 tonna növényvédőszeres mosófolyadék, mely minősítés nélkül lett veszélyes hulladékként elszállítva) Jelentősebb felhalmozott mennyiségről a fenti veszélyes hulladékok esetében nincs tudomásunk. Növényvédőszerek és csomagolásuk hasznosításával és ártalmatlanításával foglalkozó vállalkozások nem találhatók illetékességi területünkön. A CSEBER Kft., mint koordináló szervezet több helyen megszervezte a növényvédőszeres göngyöleg hulladékok visszagyűjtését országos szinten is, így a fenti mennyiség bizonyosan lényegesen kevesebb a valóban keletkezettnél, hiszen a szervezethez csatlakozott

97 95 termelőknek, forgalmazóknak nem kell ezen hulladékról az illetékes Felügyelőség részére bejelentést tenni. Építési és bontási hulladék Az építési-bontási hulladékok csoportjába különböző típusú építkezésből, felújításból, bontásból származó hulladékok tartoznak. Illetékességi területünkön 26 évben tonna, 29 évben pedig tonna, míg 211 évben tonna ilyen jellegű hulladékról tettek bejelentést. A 29 évi kiugró növekedés nagyrészt a Szolnoki Cukorgyár teljes lebontásából keletkezett mennyiségnek köszönhető. Ugyanakkor látható az is, hogy e bontást leszámítva is növekszik a bejelentett építési/bontási hulladékok mennyisége. Fenti mennyiség 2 %-a került hulladéklerakókra, feleslegesen terhelve ezzel a lerakási kapacitásukat, mely különösen az EU-s előírásoknak megfelelő felépítettségű lerakók számára megengedhetetlen luxus. Szerencsére azóta területünkön is működik jó néhány építési/bontási hulladék-feldolgozó telephely, mely saját vagy bérelt gépsorokkal dolgozza fel az átvett hulladékokat, melyek ezután -megfelelő minőség esetén- hasznosításra kerülnek (többnyire útalapként, ill. betonfelületek alá). Sajnos a magas átvételi árak miatt a lakosság, de még a vállalkozók is gyakran válasszák az olcsóbb megoldást, azaz, hogy illegálisan szabaduljanak meg ilyen jellegű hulladékaiktól erdőben, árokparton, tájsebek feltöltésével. A térségben folyó nagyszabású útépítések következtében nagy mennyiségben keletkezik bontott aszfalt és bitumen hulladék is, melyek újrafeldolgozása és hasznosítása mobil berendezések telepítésével és alkalmazásával többnyire megoldottnak mondható. A folyamatban levő EU-s pályázatokból megvalósuló vasút rekonstrukciós munkák következtében igen nagy mennyiségű vasúti pálya kavicságya, kő, szennyezett föld hulladék keletkezik. Ezek hasznosítására több ízben adtunk ki engedélyt, melyek régi hulladéklerakók rekultivációjára, mélyfekvésű területek feltöltésére vagy települési utak alapjainak készítésére történő felhasználásról szólnak. Nagy problémát jelent az építési/bontási hulladékokkal kapcsolatban, hogy még mindig kevesen ismerik a hulladékgazdálkodási törvény ( 213. január 1-től a Ht. )azon előírását, mely szerint bármilyen hulladék kezelése (hasznosítás, ártalmatlanítás) kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Így a régebben megszokott útalapba, terület feltöltésére történő hasznosítás az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül tilos! Települési szennyvíziszap Jelentős probléma a települési szennyvíztisztítókból keletkező szennyvíziszapok ártalmatlanítása. Ezen hulladék ugyan jól hasznosítható lenne mezőgazdasági területen történő elhelyezéssel, mégsem sokan tudják ezt választani, hiszen ahhoz bevizsgált

98 96 saját/bérelt földterületnek kellene lenni. Átadhatnák ugyan a legalább hat hónapig tárolt iszapot más földtulajdonosoknak is, de a vizsgálatok és kihelyezés költségei minden gazdálkodót visszariasztanak ettől. További hasznosítási lehetőség a komposztálást követő termőföldön történő kihelyezés, mely csak akkor egyszerűbb megoldás, ha a végtermék állandó összetételű, s így termékké minősíthető. A nem termékként való kihelyezés problémája pedig ugyanaz, mint az iszapnál említett. Sajnos jelenleg még az ilyen jellegű hulladékok döntő többsége valamely kezelést követően a hulladéklerakókon köt ki, takaróföldként felhasználva azt. A hulladékgazdálkodási alapelveket figyelembe véve az iszapok minél szélesebb körű hasznosítását kell előtérbe helyezni, különös tekintettel a mezőgazdaságban történő talajjavítási célú hasznosítására. Változások, trendek, javaslatok: A települési szilárd hulladék kezelés tekintetében miután valamennyi ISPA nyertes regionális hulladéklerakó beüzemelt igen kedvező helyzet alakult ki illetékességi területünkön. Ugyanakkor komoly problémát jelent és fog is jelenteni a felhagyott települési hulladéklerakók rekultivációja, s későbbiekben a tájbaillesztés, utómonitorozás. Bővítésre vár a szelektív gyűjtési rendszer, melyhez a térségben legalább a városokban hulladékudvarok - illetve valamennyi településen -, gyűjtőszigetek kialakítása szükséges. Külön hangsúlyt kell fektetni a lakossági zöldhulladék szelektív gyűjtésének, ill. a házi komposztálásnak az elterjesztésére. A veszélyes hulladék kezelés terén talán a régebbi törvényi szabályozás miatt nincsenek súlyos gondok. Megoldásra vár a volt Tiszamenti Vegyiművek felhalmozott NaF-tartalmú kovasav veszélyes hulladékának hasznosítása. A talajjavító anyag előállítása folyamatos, az üzemet most működtető Bige Kft.-nek még négy éve van a teljes felhalmozott mennyiség feldolgozására. Egyéb hulladékok tekintetében mint az Észak-Alföldi régió tagja Jász-Nagykun-Szolnok megyének a regionális tervben megfogalmazottak szerint kell a régiós feladatok megoldásában közreműködnie. Ugyanez igaz illetékességi területünk Heves-, illetve Pest megyei részein található településekre/gazdálkodókra is. Az ipari/termelési nem veszélyes hulladékok körében a térség jellegéből adódóan különösen a biológiailag lebontható hulladékok (sörgyári iszap, növényolajgyári iszap, zöldhulladék, szennyvíziszap, stb.) komposztálására, illetve az állati eredetű hulladékok biogáz üzemekben történő feldolgozására vonatkozó kapacitás kiépítése tűnik a legfontosabb feladatnak. Ugyanilyen fontos a jelentős mennyiségben keletkező építési/bontási hulladék szelektív gyűjtése, mert ez teszi lehetővé, hogy előkezelést követően alapanyagok kiváltására lehessen hasznosítani, az EU-s előírásként megfogalmazott hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében. Várhatóan a jogi szabályozás elő fogja segíteni az építési-bontási hulladék feldolgozók üzemeltetését, azaz olyan feltételeket fog teremteni, melyekkel ezen hulladékok minél nagyobb részét tudjuk irányítani a hasznosítási lehetőségek felé.

99 97 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM5 Általános jellemzés A Jász-Nagyun-Szolnok megyei illetékességünk középső részén található területek döntő részben a folyószabályozás után kialakult másodlagos-táj jellegűek. A jellegzetes alacsony és magas-ártéri élőhelyeket jórészt szántóföldi, vagy egyéb művelésbe vonták. Az intenzív tájhasználat ellenére a folyók hullámtere és a mentett ártér egyes részei is természeti területekben viszonylag gazdagok. A Tisza hullámterén kívül még ma is jelentős mozaikos szerkezetű gyepfoltok maradtak fenn. Kiemelt jelentőségük van a különböző típusú szikes réteknek, amelyekből a védelem alatt álló hullámtérben csak igen kis területek vannak, viszont lokális jelentőségük nagy. A túlnyomó részben erdőművelésű hullámtérrel szemben, a mentett ártér erdősültsége meglehetősen kisfokú. A kisebb-nagyobb telepített tölgyesek mellett jellemzőek a tájidegen fa és cserjefajokból álló állományok. A területre jellemzően a forgalmas közutak mezsgyéjében, valamint az erősen urbanizálódó területeken kiemelkedően nagy védett növény - réti iszalag, kornistárnics, macskahere, sziki kocsord, réti őszirózsa, nyúlánk sárma, fátyolos nőszirom - állományok találhatók. Réti iszalag Clematis integrifolia Kornistárnics Gentiana pneumonanthe Sziki kocsord Peucedanum officinale Réti őszirózsa Aster sedifolius A Tisza mentett oldali területein - főleg a gátlábhoz közeli részeken - csapadékos periódusokban jellemzőek a laposokban kialakuló mocsár jellegű élőhelyek. 5 A TIR adatlapok, a Nemzeti Park Igazgatóságok honlapjai, a Natura 2 adatlapok, valamint a NPI-k őrszolgálati jelentése a jelzetteken kívül saját fényképfelvételeink - felhasználásával készült: BNPI Tóth László; DINPI Vince Tibor; HNPI Juhász Tibor, Monoki Ákos, Dr.Tallósi Béla, Sallai Zoltán.

100 98 Heves megyei területeink hőmérsékletjárása a legszélsőségesebbek közé tartozik hazánk területén. A táj vízháztartását alacsony csapadékmennyiség és magas párolgás jellemzi. Természetes vízfolyásokban a terület szegény. Két fő vízfolyása a Laskó és a Hanyi-ér. A talajvíz ásványi só tartalma egyes részeken igen jelentős. A térségben a Tisza II. tározó megépítése után a másodlagos szikesedés folyamataival is számolni kell. A táj egyik jellegzetessége az erős csatornázottságból fakadó gyors vízelvezetés. A Hevesi Füves Puszták TK területén található jelentősebb természetes vizes élőhelyek a csak foltokban fellelhető időszakos vízborítású mocsarak, illetve fertők. A legégetőbb probléma ezen élőhelyek vízutánpótlásának megoldása. A Pélyi-szikesek tömb területén, a Bútelki csatorna mellett húzódó mozaikos fertők csatornába vezető árkai részben betemetésre kerültek, lehetővé téve a vízvisszatartást. A Dél-Hevesi Tájegység legjelentősebb élőhelyeit a füves területek jelentik. Legnagyobb kiterjedésben sziki- illetve löszgyepek találhatók, melyeket hagyományosan legeltetéssel hasznosítottak. Mára az extenzív állattartás jelentősen visszaesett, mely a gyeptársulások megjelenésén is nyomon követhető. Lokálisan nagy gondot jelent a náddal fertőzött szikes puszták rekonstrukciója, mely a védett területek közül a leginkább érintett Hamvajárás területén indult meg. A térség erdősültsége igen alacsony. Az állományalkotó fajok közül legjelentősebb a kocsányos tölgy, akác, kőris és nemes-nyár. Az erdők cserjeszintje rendkívül gyengén fejlett. Az egész térségre jellemző az erdőfoltok és fasorok illegális letermelése. A tájegység legfontosabb természeti értékét annak madárvilága jelenti. A felmérések a legtöbb faj esetében csökkenő tendenciákat jeleznek, így jelentős állománycsökkenés mutatható ki a kék- és vörös vércse, a búbos banka, az erdei fülesbagoly, a gyurgyalag és a parti fecske esetében. Ugyanakkor az egerészölyv állománya emelkedést mutatott. A legjelentősebb és egyben a legfontosabb problémát az élőhelyek megőrzése jelenti. A konkrét fajvédelmi intézkedések odú és műfészek kihelyezés, téli etetés, fészekőrzés stb. mellett alapvető fontosságú a területek zavartalanságának biztosítása. Erdei fülesbagoly Asio otus Vörös vércse Falco tinnunculus

101 99 Pest megyei területeink nagy részén a legnagyobb természetvédelmi problémát szintén a vízhiány okozza, a szikes laposokat, szikes tavakat kivétel nélkül lecsapolták az elmúlt évtizedekben. A teljes területen jellemző a gyepszélek elszántása, a zárványszántókon intenzív használat folyik. A gyepek fenntartását szarvasmarhával és birkával történő legeltetéssel biztosítják. A halastavakon intenzív halgazdálkodás folyik, erőteljes a víz trágyázása, a vízszintek beállításánál nincsenek figyelemmel a madárvilágra. Lápfoltok, kiszáradó láprétek, mocsárrétek, homok-pusztagyepek és szikes gyepek váltakoznak patakparti fűzesekkel, rekettyefűzesekkel. A térség vizes élőhelyeinek sorában a kiszáradó kékperjés láprétek a legfontosabb botanikai értékek őrzői. A térség orchideáinak zöme ezeken az élőhelyeken találja meg életfeltételeit. A Gerje-vidék vizes élőhelyeinek másik nagy területű növénytársulása a nádas. Növénytanilag talán kevésbé változatos és értékes, mint a lápréti társulás, de az állatvilág számára rendkívül fontos élőhely. Mocsári kosbor Orchis palustris Poloskaszagú kosbor Orchis coriophora Pókbangó Ophrys sphegodes A terület madárvilága változatos, fajokban gazdag. A következő fajokról van dokumentált előfordulás: barna rétihéja, hamvas rétihéja, kerecsensólyom, pusztai ölyv, haris, ugartyúk, kékbegy, kis őrgébics, tövisszúró gébics, parlagi pityer, szalakóta, bölömbika, cigányréce, fattyúszerkő, gólyatöcs, gulipán, kis vizicsibe, pettyes vizicsibe, küszvágó csér, nagy kócsag, törpegém, vörös gém.

102 1 Védett természeti értékek helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében Madarak Kanalasgém: Alattyán határában a rekultivált szeméttelepen ismert vegyes gémtelepen 1 pár sikertelenül fészkelt. Nagy kócsag: A Cserkei-fertőn 1 pár, a Csukás-fertőn 6 pár, a Csépai- fertőn 85 pár fészkelését regisztráltuk. A védett területeken kívül a Cibakházi-Holt- Tiszán 55 pár, a Kékeslaposon 31 pár fészkelt. A Kenderes melletti Sóskúti-halastavakon 18 pár költött. A fióka szám és a költési siker jócskán alulmaradt a korábbi évhez képest. Nagykunsági fészkelő állománya stabilnak tűnik. A Darvas kiszáradása idején, szeptember elején, a sekély vízben mintegy 22 példányt számláltak. Kis kócsag: Alattyán határában a rekultivált szeméttelepen ismert vegyes gémtelepen 8 pár költött. A Kenderes melletti Sóskúti-halastavakon vegyes gémtelepben 6 pár költött. Bakcsó: Alattyán határában a rekultivált szeméttelepen ismert vegyes gémtelepen 5 pár fészkelt. A kisújszállási téglagyár mellett idén 25 pár költött, a Sóskúti-halastavakon vegyes gémtelepben 8 pár költött. A kisújszállási Téglagyári tavak területén kb pár fészkelt. A Kis-Darvas telepén a szokásos 1-12 pár költött. Május végétől június végéig nem volt ritka a 1-15 példányos csapat sem a Darvas szegélyében. Üstökös gém: Alattyán határában a rekultivált szeméttelepen ismert vegyes gémtelepen 1 pár fészkelt. A Kenderes melletti Sóskúti-halastavakon vegyes gémtelepben 4 pár költött. Vörös gém: A Kenderes melletti Sóskúti-halastavakon vegyes gémtelepben 1 pár költött. Szürke gém: A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben a pélyi madárrezervátumban 97 pár, az óballai fokozottan védett területen 58 pár, a csongrádi gémtelepen 54 pár költött. Az idei év tavaszán került elő a jászteleki Pusztamizsei erdőben egy 211. évi, 5 fészket számláló szürke gém telep, ahol idén 4 pár kezdett költésbe. A Kenderes melletti Sóskúti-halastavakon vegyes gémtelepben 4 pár költött. Fekete gólya: A tájegység területén a 212. évben 1 pár kezdett biztosan költésbe, további 6 revírben a fészkek pontos helye ismeretlen. Az ismert aktív fészkekben 3 pár sikeresen költött a Nagykunság tájegységben Kisújszálláson és Kenderesen, 6 pár fészkelése meghiúsult, 1 pár pedig költésbe kezdett, de költési eredményéről nincs pontos adatunk. A sikeres fészekaljakból összesen 6 fiatal repült ki. Legalább 4 pár költött a Nagykunság területén. Kisújszálláson, a Kiserdőben 2, a Mezőgép erdőben 2, Kenderesen, a Hosszú-háti erdőben szintén 2 fiókát repített. A Farkas-szigeti erdőben 1 pár fészkelt, majd 2 fióka repült ki a fészekből sikeresen. Parlagi sas: Az idei évben 37 pár költött a tájegységben, további 6 revírben költésről nincs tudomásunk. A 27 sikeres pár összesen 54 fiatalt repített, melyek közül 9 műholdas jeladóval is el lett látva. A fennmaradó 1 pár költése meghiúsult. A Bige-fertőben lévő műfészekben a parlagi sas pár sikeresen költött, 1 fiókát repített. Karcagon, a Füredi út mellett fészkelő parlagi sas pár költése sikertelen volt. Rétisas: 212-ben 16 költés és további 8 revír volt ismert a tájegység területén. 12 pár sikeresen nevelt fiókákat, 4 költés meghiúsult. Az ismert fészekaljakból összesen 23 fiatal repült ki. Augusztusban Törökszentmiklós térségében egy fiatal madár került kézre, melynek szárnytollai és farka elektromos áramütés következtében megégtek. A Nagykunságban a hordódi rétisas pár sikeresen költött, 2 fiókát röpített. Karcagon, az Olajos erdőben 3, Kenderesen, a Kakat parton 2, Kunhegyesen, a Tornyi erdőben 2 fióka repült ki sikeresen. A

103 11 Borzas-erdőben a tél végén egy új réti sas pár jelent meg és fészket épített a DNY-i erdőtagban. Két fiókájukat sikeresen felnevelték. Kék vércse: A jászberényi Legelő erdei telepen 6 pár költése volt ismert, melyek fészkében összesen 21 tojás volt. A zagyvai telepen 2 pár kezdett költésbe, 14 sikeres fészekaljból 42 fiatal repült ki. A jászboldogházi telepen 22 pár kezdett költésbe, melyek közül 14 fészekaljból 39 fiatal repült ki biztosan. A jászboldogházi szoliter régió becslés alapján 6-8 párra tehető, tehát összesen a jászságban pár kékvércse kezdett költésbe. Túrkevén mesterséges költőládában a Pásztói-legelő Natura 2 területen 5 pár kezdett költésbe, de a fészekaljak a ragadozók következtében megsemmisültek. A faj költése Karcag határában, Magyarkán 2 pár, a Kontai sertéstelepnél és Ködszálláson 1-1 pár volt. Három tavalyi költőhelyén -Vitéz, Köves-halmi, Bökönyi és Szekereszugi erdőcskék - kívül idén a Borzaserdőben megint volt költés, így legalább 2-22 pár költött. Túzok: Elsősorban Túrkeve, illetve Mezőtúr térsége tekinthető illetékességi területünkön a faj élőhelyének. A túrkevei telelő állomány 8-11 példány között mozgott, a fészkelők számra 1-3 párra tehető. Tavasszal a Nagykunságban, Karcag Botonás területén a korábbi évektől eltérően nem volt túzokdürgés, a területen maximum 17 pld. (7 kakas, 1 tyúk) fordult elő. Szalakóta: A 84 ellenőrzött odúból 45-ben költött szalakóta. A 41 sikeres fészekaljból 111 fióka repült ki. Daru: A szinkron számláláson a legtöbb 13 példány volt. Átnyaralás idén is az Ecsezug, Szőkefenék térségében kezdődött. Az első őszi vonuló családot augusztus végén észlelték. Szeptember végétől kezdve a nagykunsági tájegység két elárasztott pontján alakult ki éjszakázó helyük, ahol november elejére gyűlt össze a legnagyobb létszám: 1.3 példány. Székicsér: Karcag és Kisújszállás határában 19 sikeres költést regisztráltak, ezekből 24 fiókát figyeltek meg. A fészkelések területi megoszlása: Karcagon a Czina-deréknál 2, Tilalmason 1, Kisújszálláson a Vasas területén 1, a Nagyréten 15 pár. Sikertelen költés 21 esetben fordult elő, melyeket általában pótköltés követett. Kerecsensólyom: A faj fészkelése, a 75 kv-os légvezeték tartóoszlopain elhelyezett 6 költőláda közül, 4 helyen volt sikeres. Kunmadaras Kungacsa területrészen, a 12 kv-os légvezeték tartóoszlopán elhelyezett költőládában fészkelő pár költése szintén sikeres volt. Ágota-puszta déli részén, a 75 kv-os magasfeszültségű tartóoszlopon is fészkelt, a fiókák száma bizonytalan. Karcag Tilalmas területrészén szintén a 75 kv-os magasfeszültségű tartóoszlopon fészkelő pár 1 fiókát repített. Kis kárókatona: 8-1 pár ismét költött a nagykunsági Kis-Darvas vegyes gémtelepén. Bölömbika: Idén a tavalyinál jóval kevesebb szólt költési időben, rnaximum 3 pár a kunkápolnási mocsárban, 1-2 pár Zámon. Gyöngybagoly: Az előző évi 9-1 párnyi állománya idén is rendben megvolt. November elején egy telelni szándékozó példány megint beköltözött a Darvas betekintőjébe Kuvik: Minden ismert költőhelyén idén is megtalálható volt. Emlősök: Eurázsiai hód: A tájegység területén, a Zagyván és a Tiszán, valamint holtágain stabil hódállomány található, a becsült állomány család, illetve további 6-8 magányos egyed. A Nagykunság területén az Aranyosi-sziget közelében 1 új hódvár került elő. Az északi és déli területekre is elmondható, hogy a hódrágások szépen szaporodnak.

104 12 Vidra: Szerencsére nincs jele semmilyen állománycsökkenésnek. Arkus, Sárosér, Németér, Hortobágy folyó, Csécs lecsapolója és leginkább a Kunkápolnási-mocsár vízrendszere stabil jelenlétüket mutatta. Ürge: Jelentős számú ürge előfordulás a Kunmadarasi-pusztán lévő Kondás tanyánál és a Kecskeri-pusztán lévő Bene tanya környékén volt. A Boda-zug területén a hodály környékén egy kisebb ürgekolónia (1-15 pld.) szigetszerű populációban él. A Pemetés-háton végre megint emelkedett a számuk, a tavalyinak kb. kétszeresére. Gerinctelenek: Tompa folyamkagyló: A Közép-Tisza számos pontján figyelték meg erős és stabilnak tűnő állományait, néhány helyen a festő kagylóval keverten. Veszélyeztető tényezőkén jelentkezett a strandolók és a horgászok részéről folyó gyűjtés. Sárgás szitakötő: A fajt számos alkalommal sikerült megfigyelni a tiszavirágzás idején, továbbá a folyóparton nagy számban kerültek elő levedlett lárvabőrök. Tiszavirág: Az utóbbi évek leglátványosabb és leghosszabb ideig tartó kérészrajzását lehetett tapasztalni a Közép-Tiszán. A rajzás idején a faj viselkedésére vonatkozóan olyan szokatlan jelenséget is megfigyeltek, hogy a megtermékenyített nőstények az ún. kompenzációs repülés végén azonnal elmerültek a víz alá és a peterakás a fenéken történt, esetleg nem is következett be, a lávák az elpusztult nőstény egyed testén belül kelnek ki. Kis fehérsávos lepke: Dobánál figyelték meg, mint a tájegységre új, korábban fel nem jegyzett védett lepkefajt. Kis fehérsávos lepke Neptis sappho Tiszavirág átváltozás közben Palingenia longicauda Farkasalma lepke: Nagyobb rajzást nem figyeltek meg, de a faj jelen volt és főleg a Szolnok feletti árvízvédelmi töltéseken jelentkezett. Nagy tűzlepke: A korábbi évekhez képest jóval ritkább volt. Nagy sziki bagolylepke: A rákóczifalvai sziki kocsord állományban a megtámadott tövek alapján becsült állománysűrűsége viszonylag nagy (2-25%) volt ugyan, de a tápnövényállomány jelentősen csökkent. Besenyszögnél ebben az évben sem találtak egyetlen növényen se a faj jelenlétére utaló nyomokat, és tápnövényállomány továbbra is leromlott állapotban van. Skarlátbogár: Feltehetően a szárazság következtében jelentősen csökkent a megtalált lárvák száma, imágóval pedig csak 1-2 alkalommal találkoztak.

105 13 Díszes nünüke: A faj főleg azokon az árvízvédelmi töltéseken jelentkezett szinte gradációszerűen, amelyeknél még nincs kő- vagy sóderréteg szétterítve a gátkoronán. Fokorúpuszta és Óballa környékén különösen gyakori volt. A többi hólyaghúzófaj az előző évekhez képest jóval ritkább volt vagy nem is került elő. Növények: Epergyöngyike: A jászfelsőszentgyörgyi öregerdőn a 212. évben tömeges virágzása volt tapasztalható. Állománya becslés alapján mintegy 5 tő. Volgamenti hérics: Kengyel és Tiszatenyő határmezsgyéjében 2+28 tő került elő. Az állomány megóvása érdekében megkezdődtek a konkrét természetvédelmi lépések. Fekete kökörcsin: Az állomány növekedett és már nem csak az ismert termőhelyen, hanem a fenyves határában is előkerült. Jelenlegi ismert állománya mintegy 1-12 tő. A nyílt homokpusztagyepeken további védett növényfajok vannak jelen, melyek állományai stabilak: homoki imola, homoki árvalányhaj, kései szegfű. Az ismert nyílt homokpusztagyepek jelenleg semmilyen védettséget nem élveznek, a hosszú távú megőrzésüket védetté nyilvánítással és természetvédelmi kezelésbe vonással lehetne biztosítani. Vörösbarna nőszőfű: A jászberényi Újerdő és Portelek közötti erdőrészletekben több száz töves állománya található. Tavaszi hérics: A Jászberény és Jászágó közigazgatási határán húzódó mezsgyén 62 töves állománya található. A területen két tő erdélyi hérics (Adonis x hybrida) is előkerült. Jelenleg ez a növény egyetlen magyarországi ismert termőhelye. Vörösbarna nőszőfű Epipactis atrorubens Tavaszi hérics Adonis vernalis Tarka nőszirom: A jászfelsőszentgyörgyi megyehatárnál az út és a szántó közötti 2m széles mezsgyében kb. 6m hosszan található állományban kevés egyed virágzása volt megfigyelhető. Törpe mandula: Újszász határában az út mentét érintő cserje irtásnak köszönhetően folyamatosan terjeszkedik, emellett a pusztamonostori öreg temető erdőszegélyét végig törpe mandula állomány kíséri. Lassú terjeszkedése figyelhető meg többi állományában is, Tiszatenyőnél, Kétpó-Csugarnál, Mezőhéknél, Túrkevénél, illetve Tiszaföldvárnál egy új állomány került elő.

106 14 Kisfészkű aszat: Virágzását az ismert termőhelyeken 212-ben sem tapasztalták, de a tőlevelek alapján az állomány 3-5 tőre becsülhető. A nagykunsági tájegységben a Sulymos, Őzes területén lévő zsombékosokban és a Bócsai legelőn néhány kisebb foltban fordult elő. Bár nagy aszály volt, az előző évit meghaladó mennyiségben díszlett a zsombékosokban, nedvesebb szikes réteken. Feltűnő volt Zámon, a Disznós-laposban pionírkodó igen erős állomány - több ezer példány -. Szokatlanul alacsony (4-6 cm-es) egyedekből álló sűrű állomány volt a Darvas- szigeten is. Ligeti csillagvirág: Az alattyáni Berki erdőben hatalmas mennyiségben virágzott 212-ben is. A rét mögötti telepített tölgyesben az állomány terjeszkedése tapasztalható. A becsült állomány 16 tő (2 tő/nm). Kálmos: A már ismert Tápió menti állomány mellett további állományok kerültek elő a Zagyva jászfelsőszentgyörgyi árterén, a Zagyva jászberényi- hatvani hídja, illetve a jásztelki 32-es híd lábánál. A jászsági tölgyesek orchideái: virágzási intenzitásuk évenként változik, de állományuk stabil a két ismert termőhelyen: fehér madársisak, kardos madársisak, kislevelű nőszőfű, széleslevelű nőszőfű, békakonty. Sziki kocsord: A jászság területén 5 különböző nagyobb állománya ismert. Borsóhalmán, az Alattyáni Berki erdőben, Jászdózsán a Tarna mentén, illetve Jászberény külterületén 2 helyen. Emellett szórványosan előfordult Jászboldogháza-Újszász térségében is. Bár sínylődött a nagy szárazságban, a borzasi Nagy- szigeten legalább 5 egyedét számlálták. Ugyanitt a gátról eltűnt, de Mihályhalmánál akadt 8-1 példány. A kunsági bükköny tisztító kaszálása tavasszal megtörtént. Egy új telepet is találtak. A szárazság miatt kevés mag volt rajta. Agár kosbor: Valószínűleg a nagy meleg miatt korábban, és csak néhány napig virított. Állománya valamivel kevesebb volt az előző évinél az Aranyosi kosborosban. Pettyegetett réti őszirózsa: A tájegység több pontján, a korábbi éveknek megfelelő helyeken előfordult, de a szárazság miatt gyérebben virágzott. Valószínűleg nem szenvedett annyit a csapadékhiánytól, de a borzasi összes állományát nyár végén lelegeltették. Ha 213-ban csapadékos év lesz, érdekes lesz megfigyelni, hogy a növény milyen sűrűségben hajt ki ismét. Erdélyi útifű: Az aszály ellenére is elég szépen előjött a Mérges-ér, Sárga-gát, Rácsos-kút és Dél-Zám térségében. A területen több tízezres állományok fordultak elő. Macskahere: A tavalyinál több virágzott Zámon, bár a virágzás közepén már igen sínylették a szárazságot. A szeptemberi esők után mindenütt kihajtott a levélzete. Taréjos búzafű: Az Ecsehalom, a Kenderhátó-halom és a Darvas- halom területén, valamint a zárni Dögös-háton a szokásos állományokban virágzott.

107 15 Védett területeink Országos jelentőségű védett területek CEGLÉDI-RÉT TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET A Cegléd 151/2/a-b, 151/4/a, 8194/4/d ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számok által lefedett 17,4 hektár kiterjedésű terület. A védetté nyilvánítás elsődleges célja a fokozottan védett és veszélyeztetett pókbangó legnagyobb ismert hazai állományának védelme, melynek becsült maximális egyedszáma már megközelíti az 5 tövet. Pókbangó - Ophrys sphegodes Pókbangó állomány a ceglédi réten A poloskaszagú kosbor, valamint a mocsári kosbor is jelentős számban van jelen a területen. További védendő érték az itt előforduló egyéb értékes fajok által alkotott növénytársulás is. A térségben gyurgyalag, szalakóta, kékvércse és gólyatöcs fészkeléseket regisztráltak.

108 16 Ceglédi rét Ceglédi rét Ceglédi rét Ceglédi rét A terület igen kicsi és mivel a belterület határán fekszik, így számos veszély fenyegeti: vízrendezés, virágzási időben is történő legeltetés, szemétlerakás, égetés, járműforgalom. ERDŐTELKI ARBORÉTUM TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET

109 17 Az Erdőtelki Arborétum természeti viszonyait tekintve az Alföld északi részének és a nógrádi domborulat déli részének hatása alatt áll. Növényföldrajzilag átmeneti jelleget mutat. Ennek megfelelően megtalálható a pusztai tölgyes, de mélyebb területeken a tölgy-kőris-szil ligeterdő és a fűz-nyár-égerliget díszlik itt, jelezvén a víz közelségét. Klimatikus szempontból az Alföld száraz, csapadékban szegényebb részei közé tartozik. Talajára a gyengén lúgos kémhatás jellemző, ezért a térségben a mészérzékeny növények nem fordulnak elő. BNPI archív 195. május 3-án országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. Gazdagságát jelzi, hogy ezen a kis területen jelenleg 12-nál is több fa, cserje és évelő él. A kert kezelője 1951-ben a Mátrai Erdőgazdaság volt, ig a Fővárosi Kertészeti Vállalat, mely a kert kezelését dec. 31-én átadta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak. A fejlesztés felgyorsult, megkezdődött a tó kikotrása, faiskola létesült. Területe a bővítéssel együtt m ben sikerült továbbfejleszteni 19 ha füves, égerlápos területtel ERDŐTELKI ÉGERLÁP TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Az Erdőtelki Arborétum közvetlen szomszédságában található terület 1989-ben lefolytatott védetté nyilvánításának célja az Alföldön mára megritkult éger- és fűzlápi, valamint a mocsári tölgyes növénytársulások élővilágának megőrzése volt. Területe 22,4 ha. Az égerláp területén ered a Hanyi-ér, amely az értékes erdőtársulások vízutánpótlását is biztosítja. Bár az égeres fajkészlete szegényes, az erdő megjelenése, a lábas égerfáknak köszönhetően visszaidéz valamit az Alföld eredeti természeti képéből. BNPI archív

110 18 Természetvédelmi szempontból legértékesebb növényfajai a mocsári gólyahír, a vízmelléki csukóka és az erdei káka. A Hanyi-ér és az égerláp, mint vizes élőhely, fontos kétéltű szaporodóhely. Gyakori faj a vöröshasú unka és a zöld varangy, de előfordul a tarajos gőte és a mocsári béka is. A terület madártani értékét az égeres szegélyein, a cserjeszintben és a bolygatott, cserjésedő gyepekben, valamint magaskórós élőhelyen költő, fészkelő fajok jelentik. Az égeresben gyakori faj a fülemüle, a barátposzáta, a kis poszáta és az erdei pinty. A ritkás fás-bokros élőhelyen jellemző faj a tövisszúró gébics és a mezei poszáta. Emlősök közül megemlítendő a hermelin, mely a település közelsége ellenére is előfordul a területen. HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetet 1993 márciusában hozták létre az ember által formált pusztai élőhelyek, illetve az itt élő életközösségek védelme érdekében. 25-ben és 28-ban bővült, jelenlegi területe ha. A tájvédelmi körzet Felügyelőségünk illetékességi területén a következő településeket érinti: a heves megyei Átány, Dormánd, Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Pély, Sarud, Tarnaszentmiklós, Tiszanána településeket, továbbá Jászivány települést Jász-Nagykun Szolnok megyében.

111 19 Az ország legszárazabb tájai közé tartozik. A csapadék évi összege a területen mm, amellett, hogy a csapadék bizonytalansága nagy. Ebből kifolyólag a tájat jelentős vízszegénység jellemzi. A területen csak néhány jelentősebb felszíni vízfolyás található. Csapadékosabb időjárás esetén a mélyedésekben, illetve a régi holtágak helyén kisebbnagyobb időszakos vízállások jelennek meg. A terület talajtani szempontból igen változatos. A térség talajainak jelentős része - 53% - szikes, vagy sóhatás alatt áll. Az erdőterületek szinte teljesen eltűntek, alig maradt néhány 1 ha-nál nagyobb tömb a térség szétszórt pontjain. A védett terület legnagyobb részét a gyepek -47 %- és a szántók -46 %teszik ki. Közel 5 % a művelésből kivont területek, alig több, mint 1 % az erdők és fásítások aránya. Annak ellenére, hogy kultúrtáj jellegű vidékről van szó, az extenzív jellegű gazdálkodás és a változatos élőhelyek sorának fennmaradása az állatfajok változatosságát is megőrizte a mai napig. A gerincesfauna a leginkább feltárt, kutatott csoport. Az emlősök közül különös értéket képvisel a térségben előforduló pusztai görény, a vadmacska, valamint a vidra. A térség vadászati szempontból igen értékes nyúl- és őzállománnyal rendelkezik. Természetvédelmi szempontból az egyik legértékesebb, és egyben a legjobban ismert a madárfauna. A Magyarországon előforduló mintegy négyszáz madárfaj közül a térségben eddig 275 fajt észleltek. A terület főleg a pusztai madárfajok számára fontos élőhely, illetve kisebb-nagyobb vízállásai a tavaszi és őszi partimadár vonulás során töltenek be jelentős szerepet. Ilyenkor a pajzsos cankó, és az aranylile mellett olyan ritkaságok is előkerülnek, mint az észak-amerikai cankópartfutó, amelynek második hazai megfigyelése a pélyi szikeseken volt. Az utóbbi években a területen táplálkozó vadludak száma is jelentősen megnövekedett. A Tisza-tavon éjszakázó madarak nagy létszámban keresik fel napközben a térség szántóit. Az utóbbi években rendszeressé vált a globálisan veszélyeztetett vörösnyakú lúd és a kis lilik néhány egyede is, illetve a hazánkban ritka apácalúd kisebb csapatai is rendszeresen megjelennek. Jelentős állományai telelnek a területen a gatyás ölyvnek, illetve a kékes rétihéjának. Emellett a rétisas állománya érdemel említést, amely az utóbbi időben meg is telepedett a térségben. A fészkelő madárfajok közül a legértékesebb a túzok, a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kék vércse, a hamvas rétihéja, valamint a szalakóta állománya. Sajnos a túzokhoz hasonlóan a kék vércse és a hamvas rétihéja állománya is nagyon sérülékeny, míg a parlagi sas, a kerecsensólyom és a szalakóta állományai stabilnak mondhatók. A ritka és értékes fészkelő fajok mellett számos olyan karakterfaj is megtalálható, amelyek a pusztai madárközösségek jellegzetes tagjai. Csapadékosabb években a nedvesebb gyepterületeken, lucernában előfordul a haris, valamint a mocsarakban a pettyes vízicsibe. Hüllőfajok tekintetében a terület rendkívül szegény. Mindössze a mocsári teknős és a vízi sikló fordul elő a vizes területek közelében, valamint a fürge gyík a száraz gyepeken. A kétéltűek igen nagy egyedszámban képviseltetik magukat a számukra alkalmas élőhelyeken. Egy csapadékosabb időszakban egy-egy este akár több ezer béka hangját is lehet hallani néhány nagyobb vízállás mellett. A leggyakrabban előforduló fajok a vöröshasú unka, a leveli béka, a barna ásóbéka és a zöld varangy, de kora tavasszal a mocsári béka néhány példányát is meg lehet figyelni bizonyos helyeken. A vizes élőhelyek vizsgálata során csapdázással sikerült kimutatni a pettyes gőte és a tarajos gőte jelenlétét.

112 11 Nagy tűzlepke Lycaena dispar Leveli béka Hyla arborea A nappali lepkék közül általánosan elterjed faj a sakktáblalepke, de a Hanyi-ér mentén előfordul a Vörös Könyvben szereplő farkasalmalepke is. A mocsarakban helyenként jelentős állományai élnek a védett nagy tűzlepkének és kis tűzlepkének. Viszonylag gazdag a terület halfaunája, 22 fajt sikerült kimutatni. Külön említést a területen stabil állománnyal bíró, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok érdemelnek, mint a kurta baing, a szivárványos ökle és a vágó csík. A futóbogarak közül eddig 95 fajt mutattak ki a térségben, amely a hazai fajok 2 %-át jelenti. A térségben 43 növénytársulás fordul elő, melyek közül országosan 2 kipusztulással veszélyeztetett, 5 aktuálisan, 31 potenciálisan veszélyeztetett. A jelentős természetátalakító beavatkozások miatt - homoki tölgyesek kiirtása, mocsarak, löszpuszták feltörése - igen magas azon védett növényfajok száma, melyeket kipusztultnak kell tekintenünk a térségből (pl. tátorján, szártalan és érdes csűdfű, sömörös kosbor. A szikes laposok ( fertők ) zsiókás, sziki harmatkásás, hernyópázsitos mocsaraiban és rétjein él a kisfészkű aszat, a sziki here és a sziki boglárka. Legkiterjedtebbek a cickórós és az ürmös sziki gyepek, melyeket hagyományosan legeltetéssel hasznosítanak. Érdemes még kiemelni egy szikesekhez köthető, de löszfajokban is gazdag értékes növénytársulást: a sziki erdőspuszta-rétet, melynek legértékesebb állományai a dormándi Nagy-Hanyiban találhatók. Jellemző védett fajai a fátyolos nőszirom, a sziki kocsord és a réti őszirózsa. A löszgyepeket jórészt már a neolitikumtól kezdve feltörték és hasznosították. Maradványaik főleg határmezsgyéken, sáncokon, illetve a szikesekből kiemelkedő löszös hátakon találhatók meg. A tájvédelmi körzet értékes löszfajai közül kiemelkedő a macskahere, a változó gurgolat, a hibrid gyujtoványfű és a hengeresfészkű peremizs.

113 111 DÉVAVÁNYAI - ECSEGI PUSZTÁK Nagykiterjedésű, mozaikos elhelyezkedésű fátlan gyepei Túrkeve, továbbá Kisújszállás külterületén érinti Felügyelőségünket. A Berettyó folyó szétterülő vize táplálta az Alföld hajdan legnagyobb mocsárvidékét, a NagySárrétet. A hátas területeket vízjárta legelők, rétek, néhol kisebb erdőfoltok borították. A Berettyó szabályozása után a tájkép gyökeresen átalakult. Megváltozott a térség vízgazdálkodása, a dús füvű ártéri gyepek kiszáradtak, és kialakult a vidékre jellemző szikes puszták mozaikja. A Hortobágy-Berettyó folyó védett 2 km-es szakasza elkerülte a folyószabályozást. Lassan meanderezve nagy kanyarokat ír le, közrefogva a zugoknak nevezett hangulatos gyepterületeket. Gazdag élővilága megőrizte a tündérfátyol, a vízitök, a sulyom és a rucaöröm állományait. Tavasztól őszig a vízimadarak kedvelt táplálkozóhelyei a kiöntések és a gyékényes, vízpart közeli tisztások.

114 112 Szürke gém Ardea cinerea Tündérfátyol Nymphoides peltata Találkozni lehet szárcsával, tőkés récével, vízityúkkal, de feltűnőbbek a nagyobb testű gémfélék, mint a szürke- és vörösgémek, a bakcsók, a kis kócsagok, üstökösgémek. A ritka gémfélék a közeli védett területen lévő erdőben évről-évre telepesen költenek is. A folyó árterén vidrák találják meg életfeltételeiket. Az ecsegpusztai területen a hagyományos legeltető állattartás és építményei jórészt fennmaradtak. Az ecsetpázsitos kaszáló- és mocsárrétek övezte gulyakutakban olyan, az Alföldön ritka virágtalan növények lelhetők fel, mint a védett gímpáfrány és az aranyos fodorka. Az un. Ördögárok mintegy másfél kilométeres szakasza gyönyörű pusztai környezetben régi korok hangulatát idézi jellegzetes löszpusztai növényfajokkal: zsályafélék, macskahere, taréjos tarackbúza. Mezei zsálya Salvia pratensis Kamillamező sziken A szárazabb térszíneket cickafarkfüves puszta, ürmös füves puszta borítja. Ahol a kopár talajfelszín erősebb sófelhalmozódásra utal, ott megtaláljuk a sziki mézpázsit, sziki üröm leveleit. A nedvesebb helyeket ecsetpázsitos rét foglalja el. Különleges növénytani értéket képviselnek a jelentős pettyegetett őszirózsa, sziki kocsord állományok.

115 113 HORTOBÁGYI NEMZETI PARK: KUNKÁPOLNÁSI MOCSÁR EGYEK-PUSZTAKÓCSI MOCSARAK TISZA-TÓ A Nemzeti Park összes területének közel 15%-a négy illetékességi területünkön lévő településre esik, melyek a Kunkápolnási mocsár elnevezésű területrészen Karcag, Kunmadaras, Nagyiván külterülét, az Egyek-Pusztakócsi mocsarak területegységen belül Tiszafüred külterületét érinti, összesen ha nagyságban. A Hortobágy az elmúlt néhány tízezer évben egy többé-kevésbé fátlan, később különböző mértékben szikesedő, dél-felé lejtő, lapos hordalékkúp-végződés, melyet alacsony fekvése miatt időszakos áradások - legmagasabb hátait kivéve - viszonylag rendszeresen érintettek. A Hortobágy tehát nagyon is különös füves puszta, mert végig magas talajvizű maradt, időszakos felszíni elöntésekkel és áradásokkal. Európa legnagyobb összefüggő szikes talajelőfordulása, mely sokszínű mozaikosságban jelenik meg. Tanya a kunmadarasi pusztán Gulya a Nagy-legelőn A hortobágyi pusztáknak a nemzeti parkba eső része már a kezdetektől fogva jelentős nemzetközi elismerést élvezett, egésze bioszféra rezervátum lett, később felvételt nyert a nemzetközileg is elismert vízimadár élőhelyek sorába (Ramsari egyezmény), december

116 114 elsejétől pedig az UNESCO által adományozott, a "Világörökség része" címet is elnyerte. A bizottság értékelése szerint a magyar puszta máig fennmaradt kiemelkedő példája a több évezrede folyó tradicionális földhasználatnak, amely tartós együttélést tett lehetővé ember és természet között. TISZA-TÓ Elkülönülő területegységként szintén a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezi a Tisza-tó. A Tisza-tó - eredeti elnevezése szerint Kiskörei tározó - területe az 196-as évek elejéig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galéria erdők váltakoztak üde fás legelőkkel, kaszálókkal, holt-ágakkal, morotvákkal, és gyümölcsösökkel. A tározón belül szárazulatok, - erdők, volt kaszálók - és különböző mélységű vízterek váltják egymást. Természetvédelmi szempontból így jött létre az a kedvező állapot, ahol a tervezett víztározón belül új élőhelyek alakultak ki erdővel borított szigetek, mocsár rétek, mocsarak és különböző mélységű vízterek váltakozásával. A Tisza-tó területe 127 ha, amelynek napjainkra %-át borítja növényzet az ideálisnak mondható % helyett. A növényzet térhódítása az utóbbi években felgyorsult, ezért a tározón belüli növényzetszabályozás halélettani és vízminőség védelmi szempontból is szükségszerű és fontos. A Tisza-tó teljes területéből 6184 ha a védett. A védett terület két részből áll: a 33-as közúttól északra fekvő 25 ha-os madárrezervátum, valamint a közúttól délre eső, az öko-turizmus számára kijelölt 35 ha-os bemutató terület. Mindkét terület a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik.

117 115 Poroszlói medence jobb szélen a Kis-Tisza A védett területeken belül az un. bemutató útvonalakon szabad közlekedni. A tó területén két helyen épült bemutató út. 25-ben került átadásra Poroszló térségében egy vízről elérhető, 15 méter hosszú, a vízi világot bemutató donga út két madármegfigyelővel és egy kilátóval. A poroszlói tanösvény egyik kikötője Donga út a kilátóból Megépült egy kilátó az Ó-Halászi holt-ág mellett is. 27-ben fejeződött be egy olyan 25 m-es szárazföldi bemutató út kialakítása, ahol pihentető erdei séta keretében ismerhető meg az ártéri erdők és a vizek gazdag élővilága. A sétaút a tiszafüredi Szabics kikötő területéről közelíthető meg. A Tisza-tó növényvilága az elmúlt 3 év alatt folyamatosan változott és változik napjainkban is. A tározó területén található magasabb rendű fás és lágyszárú fajok száma eléri a százat. A tározóban 14 jellemző növénytársulás és ezek különböző szintű társulási formája különíthető el. Az uralkodó növénytársulás a rucaöröm-sulyomhínár. A gazdag növényállományból kiemelhető a béka szőlő, a tündér fátyol, a tündérrózsa és ezeknek a hínárfélékkel alkotott társulása. A mocsári növények közül jelentős mennyiségben találunk a tározóban széles és keskeny levelű sást, gyékényt, kákaféléket, kolokánt, ágas béka buzogányt, béka tutajt, nyílfüvet és sárga nőszirmot.

118 116 Nyílfű Sagittaria sagittifolia Sárga nőszirom Iris pseudacorus A Tisza-tó állatvilága A duzzasztás következtében a korábbi folyóvízi halfauna jelentősen megváltozott és összességében gazdagabb lett. A tározó létesítésével, a biomassza növekedésével és a tározó mozaikosságának kialakulásával a halállomány is megváltozott. A Tisza medrében meghatározó fajok a dévér és a karika keszeg, a ponty, a süllő, a harcsa, és a csuka. A tározótérben és a holtmedrekben az állóvízi körülményekhez alkalmazkodó fajok dominálnak. A zárt vízterek növényállományához kötődő fajok közül a vörös szárnyú keszeg, a sügér, a compó, a kárász, és az ezüst kárász is jelen van. A magyarországi védett halfajok közül: a réti csík, a kövi csík, a vágó csík, a lápi póc, a kurta baing, a német bucó, a magyar bucó, a selymes durbincs, a széles durbincs, a folyami géb és a tarka géb fordul elő a Tisza tóban. A Tisza-tó sekélyvizű, illetve időszakos vízborítású területei ideális élőhelyei a kétéltűeknek. Nagy számban él a tározó területén a tavi és kis tavi kecskebéka, a barna varangy, a levelibéka, a vörös hasú unka. Kecskebéka Rana esculenta Barna varangy Bufo bufo A hüllők közül jelentős állománya van a vízi siklónak és a mocsári teknősnek.

119 117 A Tisza-tó területe mind fészkelő, mind vonuló és pihenő helyként fontos szerepet tölt be a hazai vizes élőhelyek között. Legjelentősebb fészkelő fajok a vegyes gémtelepekben fészkelő gém félék, a réce fajok, a nyári lúd, de természetesen a nádasokban és ártéri erdőkben nagyon sok énekes madár és ragadozó madár is költ. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány olyan fajt, amelyekkel a túrák során legtöbbször találkozhatnak a látogatók: nagykócsag, szürke gém, vörös gém, bakcsó, üstökös gém, szárcsa, nyári lúd, kormorán, danka sirály, ezüst sirály, fattyú szerkő, búbos vöcsök, pettyes vízicsibe, tőkés réce, barát réce, böjti réce, csörgő réce, cigány réce, nádi rigó, jégmadár és parti fecske. Szürke gém - Ardea cinerea - a poroszlói öbölben Fészlekő danka sirályok - Larus ridibundus - a Tisza-tavon A védett emlősök közül pár vidra él a Tisza-tó középső részén. Állományuk stabilnak ítélhető, egyedszámuk lassan változik, de növekvő tendenciájú. A vadászat következtében az 18-as évek közepére Magyarország területéről kipusztult a hód. 25. októberében 13 példányt telepítettek a Tisza tó területére. A táplálkozási rágási - nyomok alapján a telepítés sikeres volt. Kis egyedszámban, de előfordul még a tó területén a borz, a pézsmapocok, a nyest és a vadmacska is. KECSKERI PUSZTA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET

120 118 A hajdan nagy kiterjedésű, mocsarakkal tarkított nagykunsági puszták utolsó maradványai és az itt kialakult élővilág védelme érdekében 1993-ban ha-on nyilvánították védetté. Karcag külterületének nyugati részén helyezkedik el. A védett terület tájföldrajzi szempontból a Szolnok-Túri-sík kistájon terül el. Természetvédelmi feladata, hogy extenzív területhasználati módok - legeltetés, kisszerszámos halászat - alkalmazásával tegye lehetővé a régióra jellemző növény- és állatfajok megőrzését. KÖRÖS-ÁRTÉR A terület Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár települések külterületi részein érinti Felügyelőségünket. A Körösökön 1856-ban indultak meg a vízrendezési munkálatok: mederrendezések, átvágások, védtöltések építése. A szabályozás után a vizes életterek jó része megszűnt, vagy beszűkült. A hullámtér ennek ellenére ma is fontos szerepet tölt be a régi vízi világ jellemző fajainak fennmaradásában. A Hármas-Körös Csárdaszállás és Szelevény közötti szakasza az érintett megyék által került természetvédelmi oltalom alá, majd 1997 óta a nemzeti park részét képezi.

121 119 A folyót puhafás ártéri erdők, füzes-nyárasok ligetes állományai, ártéri gyepek, kaszálók kísérik. A hullámtéri erdők két jellemző típusa található itt: a gyakoribb fűz-nyár puhafa ligeterdő, a bokorfüzes és a ma már ritkább, a magas hátakon található tölgy-kőris-szil keményfa ligeterdő. Az előbbi érdekes kúszó cserjéje a vörös könyves ligeti szőlő, az utóbbi maradványfoltjai még őriznek néhány lágyszárú növényritkaságot, mint például a széleslevelű nőszőfű, a nyári tőzike. A hullámtéren belül maradt medermaradványok és rétek az egykori alföldi mocsárvilágot idézik. A víz és pára folyamatos jelenléte miatt a mocsári és vízi növényzet igen gazdag. A vízi növénytársulások fajai között számos védett is található. Ilyen egyebek között a fehér tündérrózsa, a rucaöröm, a sulyom és a tündérfátyol. Értékes élőhelyek a holtágak között elterülő, valamint a folyót a mentett oldalon is kísérő ártéri kaszálórétek, és a főként veresnadrág csenkeszes és mézpázsitos sziki gyeptársulások különböző változatai. A nedves kaszálók védett növénye a réti iszalag. A Körösön és a kubikokban gyakran találkozhatunk bakcsóval, kis kócsaggal, szürke gémmel. Nyár végi - ősz eleji vonuláskor rendszeresen megfigyelhető a fekete gólya. Télen a jégmentes folyó vadrécék ezreinek nyújt pihenő helyet. Az emlősök közül a vidra sokfelé előfordul. Vidra-élőhely A kevéssé zavart, idősebb erdőállományokban gémtelepek alakulnak ki, ritka ragadozó madárfajok fészkelnek, számos odúlakó madár- és denevérfaj él itt. A háborítatlan, öreg kubikerdők költési időszakban hangosak a különféle énekesmadarak koncertjétől. A vízi növényekben gazdag morotvákban a ritkuló halfajok szaporodnak. Így a réticsík és a ma már veszélyeztetett kárász is megtalálják életfeltételeiket. Népes állománya alakult ki a vágócsíknak, a halványfoltú küllőnek és a kis elterjedési területű széles durbincsnak.

122 12 KÖZÉP-TISZAI TÁJVÉDELMI KÖRZET

123 121 A tájvédelmi körzet területei a Tisza folyó hullámterében találhatók. A kihirdetés szerint maga az árvízvédelmi töltés is része a tájvédelmi körzetnek, mint a védett hullámtér határa. A tájvédelmi körzet további bővítésének védetté nyilvánítási javaslata, valamint természetvédelmi kezelési terve elkészült. A hullámtér egyben ökológiai folyosóként is funkcionál, amely az ökológiai háló egyéb elemei és a további magterületek közötti kapcsolatot biztosítja. A tájvédelmi körzetben Törökszentmiklós-Óballa külterületén az egykori vegyes, ma már csak szürke gém alkotta gémtelepnek otthont adó terület, továbbá a pélyi madárrezervátum fokozottan védett. A törökszentmiklósi gémtelepen 13 pár szürke gém fészkelt. Az elmúlt években mindkét területen, helyenként nagyobb arányban, tájidegen cserje- és fafajok előretörése tapasztalható. A Vezseny külterületén található, az egykori gémtelepnek otthont adó erdős terület szintén fokozottan védett. E terület faállománya az elmúlt évtizedben erősen elöregedett, és a tájidegen fajok kerültek túlsúlyba. A gémtelep rég megszűnt. A fontosabb madárfajok közül ma már csak a fekete gólya és a fekete harkály költenek a területen. Az elmúlt években az időjárási és vízállási viszonyok jelentősen változtak. A tájvédelmi körzetnek több szentély besorolású hullámtéri holtága van. A szentély holtágak többször és jelentős mennyiségű vízutánpótlást kaptak. Az áradások több halfaj számára kedvező feltételeket teremtettek az íváshoz, kiemelkedő mennyiségű halszaporulat kezdte meg életét, melyek a tartós és többszöri elöntés miatt részben a folyókba, holtágakba is eljutottak a kubikokból, laposokból. Kubikerdő Rákóczifalvánál Tiszavirág Palingenia longicauda A korábbi évekhez képest kevés lehetőség kínálkozott a tiszavirág rajzásának nyomon követésére. Partról csak néhány helyen lehetett látni kérészeket repülni.

124 122 SZIKRA ÉS AZ ALPÁRI RÉT A Lakitelek és Tiszaalpár között fekvő terület a mozaikos elhelyezkedésű Kiskunsági Nemzeti Park részterülete 7. sorszámmal, nagysága 138 ha. Közismertebb neve a Tőserdő. Felügyelőségünket Tiszasas külterületén érinti. Magasabb térszint képviselő buckavonulatok és meredekebb löszpartok kísérik végig ezt a területet. A terület két holtágat is magába foglal, a szikrait és a tiszaalpárit, melyeket értékes ártéri erdőtársulások öveznek. Dél felé a védett terület a tiszasasi helyrajzi számokat is magában foglaló Alpári rétben öblösödik ki. A szikrai holtág mentén közvetlenül a vízparton puhafás ligeterdők vannak. Jellemző fajai a bokorfüzesek, fűz-nyár-éger ligetek. A mélyebb fekvésű vízzel borított helyeken égerláp erdők állnak. A magasabb térszíneken tölgy-kőris-szil ligeterdők képviselik a keményfás társulásokat. A Tisza-völgy védett, bennszülött virága az e területen is előforduló tiszaparti margitvirág. A holtág erdeiben gyakori a fákra kapaszkodó ligeti szőlő. A nyirkosabb helyeken a ritka kontyvirág él. Kontyvirág - Arum maculatum - terméses hajtása Tiszaparti margitvirág - Chrysanthemum serotinum

125 123 A holtágak gazdag hínár vegetációjának néhány képviselője: a fehér tündérrózsa, a sárga virágú vízi tök, a békattutaj és a békaliliom. A változatos élőhely sokszínű madárvilágnak biztosít táplálkozó és fészkelőhelyet. Énekesmadár faunája a Duna-Tisza közén kiemelkedőnek számít. Az ártéri erdők fontos fajai a szürke küllő és a fekete harkály. Az ártéri odvas füzesek baglyok és denevérek számára biztosítanak otthont. Az elmúlt évtized szárazsága miatt az Alpári-rét gémtelepe szinte teljesen elnéptelenedett, de ahogy újra víz alá került, az ismét úszó fészektelepek gémfélék százait csábították ittmaradásra. Újra fészkelnek itt a kanalasgémek, a nagy- és kiskócsagok, a bakcsók, a vörös- és szürke gémek. Szárítkozó kormoránok Phlacrocorax sp. Tavirózsa Nymphea alba Számos más madárfaj is megjelent a területen. Kormoránok lepték el a halban gazdag vizeket. A Magyarországon ritka fészkelő kis kárókatonát is megfigyelték a madarászok. A halász sas is feltűnt a kiterjedt vizek felett. A színpompás jégmadarat is többször láthatjuk vadászat közben. Sokfelé úszkálnak récék, vöcskök is a hirtelen újjászületett Alpári-réten. TÁPIÓ-HAJTA VIDÉKE TÁJVÉDELMI KÖRZET

126 124 A tájvédelmi körzet Újszász külterületén érinti Felügyelőségünk területét. A Tápió-vidék három nagy tájegység a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre júliusában a Tápió-Hajta vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, melyből egy terület esik illetékességi területünkre. Az Újszász határában található gyepterületek egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. Elsősorban az őszi-tavaszi madárvonulásban van kiemelkedő szerepük. Természetvédelmi beruházásként itt készült el egy 3 ha-os mesterséges szikes tó, amely többek között a fokozottan védett, felfelé görbülő csőréről könnyen felismerhető gulipán, illetve a hosszúlábú gólyatöcs fészkelő helye. Problémát jelent a rét- és legelőterületek nem megfelelő kezelése. Egyes helyeken túllegeltetés történik, vagy a kaszálással nem várják meg a védett növények magérlelését. Őszi időszakban több helyen előfordult a gyepterületek peremi részeinek beszántása. TISZAIGARI ARBORÉTUM TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET

127 125 Az arborétum alapjait az a 1867-ben létesített 2 hektáros sétakert vetette meg, amelyet a vidék őshonos fáival telepítettek be. Ennek előtte sem lehetett azonban fátlan a terület, hiszen az itt húzódó hajdani Tisza-medret fűz-nyár, illetve tölgy-kőris ligeterdők kísérték. Egy-két idős egyed még ma is ezeknek az emlékét őrzi. A sétakert anyagát a hazánkban őshonos fák és cserjék mellett távolabbi tájak növénykülönlegességeivel is gazdagították, s területét fokozatosan bővítették. Előbb egy 9 hektáros része, majd 1958-ban az egész terület természetvédelmi rendeltetésű erdőrészlet besorolást kapott, s jelentős új telepítésekre is sor került ban 2 hektárnyi részét természetvédelmi területté nyilvánították. TISZAKÜRTI ARBORÉTUM TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Tiszakürtön a két Bolza-generáció az évtizedek során neves parkot formált az egykori ártéri erdő szép, idős fáinak meghagyásával, illetve részben külföldről hozott fák és cserjék ültetésével. Az arborétum fő vonalait úgy alakították ki, hogy a külhonos növények, a kertészeti változatok szín- és formagazdag csoportjai, szoliterei a kocsányos tölgy uralta állomány szegélyére, előterébe kerültek. Az őshonos és telepített növényzet látképi egységet alkot.

128 126 Az arborétum a Tisza-gát mentén fekszik. A talajvíz a növények számára könnyen elérhető és kedvező a nyári félévi hőösszeg is. Ezeknek köszönhető, hogy a Tisza egykori árterületén kialakult öntéstalajon a növények kiválóan növekednek. Az arborétum alapállományát adó természetes, illetve természetes összetételű erdő fő fajai a kocsányos tölgy, a pannon kőris és a mezei juhar. Területe mintegy 6 ha. ZÁDOR-HÍD ÉS KÖRNYÉKE TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Noha vizes élőhelyek itt már csak elvétve találhatók, az árvízszabályozások előtt a szeszélyes Zádor-ér táplálta vízzel a térség mocsarait. A közlekedés biztosítása állandó nehézséget jelentett, ezért 184-ben Karcag elöljárói szükségesnek látták, hogy a vízfolyáson keresztül a régi töltés helyett állandó kőhidat állítsanak, mely az év minden szakában lehetővé teszi az átjárást. A jelenleg is álló híd alapkövét 186. november 27-én rakták le, és 189-ben adták át a forgalomnak. A híd eredetileg kilenc lyukú volt, és mintaként szolgált az 1833-ban elkészült hortobágyi kőhídhoz. A Zádor-híd húsz évig viselte a vizek ostromát, de az 183-as áradás elsodorta két-két szélső pillérjét. Az újjáépítést követően nyerte el mai ötlyukú formáját. Az állandó vizek azóta eltűntek, s napjainkban már meglepő látvány ez a "partravetett híd".

129 127 A Karcag várostól északkeletre, a régi Pest-Szolnok-Debrecen postaút mentén található műemlék Zádor-hidat és a környező szikes pusztát 71,5 ha-os kiterjedésben 1976-ban nyilvánították védetté. Sulinet.hu A terület védetté nyilvánításának célja nem csak a kultúrtörténeti értékként is jelentős híd megóvása, hanem a jellemző hagyományos pásztorkodás eredeti környezetben történő bemutatása is. Védelemre tervezett területek JÁSZSÁGI TÁJVÉDELMI KÖRZET Több éve folyik a jászsági természeti területek felmérése és az értékesebb területekre vonatkozó védetté nyilvánítási javaslat kidolgozása. A jelenlegi állapot alapján több mint 13. ha természeti terület védetté nyilvánítása szerepel a javaslatban. A védelemre tervezett területek nagy része gyep. Sajnos a sok tekintetben igen specifikus jászsági gyepek az utóbbi évekre egyre fogyatkoznak. Általánosan jellemző a legelők felszántása, vagy sávos elszántása, legtöbbször teljes egészében funkciómentesen. Az ilyen felszántott gyepek egy-két év sikertelen próbálkozást követően parlagon maradnak, és gyomokkal fertőzik a környező területeket is. Zagyva menti rétek A Zagyva Zagyvarékas és Szolnok között A védetté nyilvánítás során az elsődleges cél az volt, hogy a természeti területek között, ahol csak lehetséges, kapcsolat létesüljön. Az így megvalósuló hálózat központi tengelye a Zagyva folyó lenne. Az eljárás során problémát jelent, hogy nagymértékű a terület tulajdonjogi felaprózottsága, valamint nem hagyható figyelmen kívül a vadásztársaságok és az erdőgazdálkodók ellenérdekeltsége sem.

130 128 Darázspók Argiope bruennichi a Zagyva partján Réti iszalag - Clematis integrifolia a Zagyva menti réten KÖRÖS-ÉR MENTI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET A védetté nyilvánításhoz szükséges megalapozó szakanyag már elkészült, melynek alapján a terület kezelési terve készül. A térség több pontján megmaradt löszpusztafoltok növényvilágának sok faja a táj érintetlenségét jelzi. Különleges érték, hogy a Duna-Tisza közi flórajárás jellegzetességei a tiszántúli flórajárás egyes típusaival helyenként együtt, keverten fordulnak elő. Ilyen például a törpe nőszirom mellett megjelenő szártalan csüdfű, mely bizonyítja a lösznövényzet természetes állapotát. Törpe nőszirom szártalan csűdfű virágzás előtt Nádas élőhely A szikes puszták növényvilága fajokban sokkal szegényesebb, mint a löszpuszta, de az erdélyi útifű (Plantago schwarzhenbergiana) és a pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium ) tömege a táj érintetlenségének bizonyítéka. A térség vizes élőhelyeinek sorában a kiszáradó kékperjés láprétek a legfontosabb botanikai értékek őrzői. A térség orchideáinak zöme ezeken az élőhelyeken találja meg életfeltételeit. A Gerje-vidék vizes élőhelyeinek másik nagy területű növénytársulása a nádas. Növénytanilag talán kevésbé változatos és értékes, mint a lápréti társulás, de az állatvilág számára rendkívül fontos élőhely. Állattani értékek tekintetében a terület jelentős, az itt előforduló Bonni és Berni Egyezményben szereplő ritka, fokozottan védett és a Vörös Könyvben szereplő fajok nagy aránya miatt, melynek következtében a terület a Natura 2 hálózat különleges madárvédelmi területei közé már bekerült.

131 129 NATURA 2 területek BOLDOGI VAJDA-RÉT HUBN 242 A különleges természet-megőrzési terület Felügyelőségünk illetékességi területét Jászfényszaru külterületén 3 helyrajzi számon érinti. Jelölő élőhelyek: sík- és dombvidéki kaszálórétek 6%; kékperjés láprét 1%. Enyves éger és magaskőris ligeterdő 2% Jelölő fajok: vöröshasú unka, vérfű hangyaboglárka(lepke), nagy tűzlepke, kisfészkű aszat. NAGY-HANYI HUBN 237 A természet-megőrzési terület illetékességi területünket Erdőtelek külterületén érinti. Jelölő élőhelyek: síksági Pannon löszgyepek 2%; Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 35%. Folyóvölgyek mocsárrétjei 1% Jelölő fajok: Vöröshasú unka, réti csík, vágócsík, nagy tűzlepke, molnárgörény, kisfészkű aszat, Janka tarsóka.

132 13 HEVESI SÍK HUBN 14 A madárvédelmi terület Felügyelőségünk területét 11 település külterületén érinti: Jászivány, Pély, Tarnaszentmiklós, Sarud, Tiszanána, Heves, Hevesvezekény, Kömlő, Átány, Tenk és Erdőtelek. Pusztai madárfajok számára fontos élőhely. A parlagi sas, kerecsensólyom és kis őrgébics fajok egyik legjelentősebb hazai élőhelye. Globális jelentőségű túzok állomány él a területen. A jelölő fészkelő fajok a területen a következők: barna réti héja (14 pár), parlagi sas, kékvércse, kerecsensólyom, túzok, ugartyúk, kis őrgébics (17 pár), szalakóta (9-1 pár), bölömbika, törpegém, fehérgólya (12 pár), hamvas réti héja, réti füles bagoly, kékbegy, fülemülesitke, balkáni fakopáncs, jégmadár, lappantyú, tövisszúró gébics (5 pár), karvalyposzáta, parlagi pityer (13 pár), kis vizicsibe, barna kánya, nagy goda, parti fecske, üstökös gém. Függőcinke fészek a Hanyi-ér mentén Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus

133 131 NAGY-FERTŐ GULYA-GYEP HAMVAJÁRÁS SZIKES PUSZTÁI HUBN 24 A természet-megőrzési terület Átány, Hevesvezekény, Kömlő és Tarnaszentmiklós külterületén helyezkedik el. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 55%; síksági Pannon löszgyepek 5%. Jelölő fajok: vöröshasú unka, nagy tűzlepke, molnárgörény, kisfészkű aszat. PÉLYI SZIKESEK HUBN 241 A természet-megőrzési terület Jászivány, Pély, Hevesvezekény és Tarnaszentmiklós külterületén érinti Felügyelőségünket. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 65%; síksági Pannon löszgyepek 1%. Jelölő fajok: vörös hasú unka, vérfű hangyaboglárka, nagy tűzlepke, kisfészkű aszat. A pélyi Ludas A pélyi Ludas

134 132 ABONYI KASZÁLÓERDŐ HUDI 11 A madárvédelmi terület Abony közigazgatási határán belül található, döntően akácból, kisebb részt nyárból álló telepített erdő, melyben a telep területe 3-4 ha. Körülötte kiterjedt szikes legelők vannak. Jelölő fajai a kék vércse, parlagi pityer, kis őrgébics, tövisszúró gébics, szalakóta. Legnagyobb problémát az egyre erősödő falopások jelentik, melynek során az elmúlt évben is nagyszámú fészkes fát vágtak ki. Ugyancsak veszélyeztető tényező a közeli gyepterületek lassú, de folyamatos beszántása. A környező gyepterületek egy részét kaszálják, nagyobbik felét birkákkal legeltetik. 21. évben az előző évhez képest a fészkelő kék vércse párok száma drasztikusan, a korábbi 4-5 párról 2 párra csökkent. A vetési varjú (Corvus frugilegus) állomány létszáma azonban nem változott, megközelítőleg 4 pár fészkelt.

135 133 JÁSZKARAJENŐI PUSZTÁK - HUDI14 A madárvédelmi terület döntően szikes legelőterületeket foglal magába Felügyelőségünk illetékességi területén a következő településeket érintve: Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Tiszajenő, Tiszavárkony, Tószeg, Törtel, melyeket zárványszántók választanak el egymástól. Jellemző a szikes laposok, szikes tavak nagy száma. Körgátas módszerrel építették meg a Jászkarajenői-halastavat, mely a térség egyik legfontosabb madárvonuló helye. A területen ben megfigyelt madárfajok előfordulási adatai az értékeke nem egyedre, hanem párra vonatkoznak! -: Barna rétihéja 1-15, hamvas rétihéja 1-5, kerecsensólyom 1-5, pusztai ölyv 2-3, haris 1-5, ugartyúk 1-5, kékbegy 5-1, kis őrgébics 11-5, tövisszúró gébics 11-5, parlagi pityer 1-2, szalakóta 11-5, bölömbika 5-1, cigányréce 5-1, gólyatöcs 1-5, gulipán 1-25, kis vízicsibe 1-5, pettyes vízicsibe 5-1, küszvágó csér 1-5, nagy kócsag 5-1, törpegém 2, vörös gém 51, kékvércse 2-3. A legnagyobb természetvédelmi problémát a vízhiány jelenti, a szikes laposokat, szikes tavakat kivétel nélkül lecsapolták az elmúlt évtizedekben. A tavalyi csapadékos év jelentős javulást eredményezett. Jellemző a gyepszélek elszántása, illetve ritkábban nagyobb gyepterületek szántóvá alakítása is. A Jászkarajenői-halastavon gyakori a madárriasztás, illetve rendszeres az őszi vízivad-vadászat. Gyakori a szikes részek gépjárművek általi összejárása.

136 134 Jászkarajenői puszták Jászkarajenői puszták GERJE-MENTE HUDI 221 A természet-megőrzési terület Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Nyársapát, Pilis, Törtel települések külterületeit érinti. A szabályozott, néhol töltésekkel kísért Gerje-patakot, illetve a beletorkolló vízfolyások mentén elhelyezkedő gyepterületeket foglalja magába. Ceglédi rét Gerje-mente

137 135 Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 3%; folyóvölgyek mocsárrétjei - 3%; kékperjés láprét 15%; mészkedvelő üde láp- és sásrétek 3%; enyveséger magas kőris ligeterdő 5%. Jelölő fajok: vidra, közönséges ürge, mocsári teknős, vöröshasú unka, skarlátbogár, szivárványos ökle, réticsík, vágócsík, nagy tűzlepke, vérfű hangyaboglárka, kisfészkű aszat, Lápfoltok, kiszáradó láprétek, mocsárrétek, homokpusztagyepek és szikes gyepek váltakoznak patakparti fűzesekkel, rekettyefűzesekkel, a felső szakaszon égeresekkel. A homoki gyepeken több helyen láthatunk szürkenyarasokat. Jellemzőek a zárványszántók és az idősebb parlagok. A Besnyő-csatorna mellett kiterjedt szikes laposok és szikes tómedrek helyezkednek el. A Kis-Gerje melletti egykori tőzegbányáknál zsombékosok, illetve egy tőzegmohás folt található. A vízfolyások rendezése, a nagyszámú belvízcsatorna kialakítása miatt vízhiány jellemzi a területet. A Gerje-csatorna vízminősége a települési szennyvíztisztítók elégtelen működése következtében igen rossz. A gyepek állapota változó, sok helyen túllegeltetés, illetve illegális beszántások jelei tapasztalhatók. A Cegléd és Ceglédbercel közötti részen építkezések, engedély nélküli más célú hasznosítások zajlottak. Tetszhalott vöröshasú unka Bombina bombina Nagy tűzlepke pár Lycaena dispar GÓGÁNY- ÉS KÖRÖS-ÉR MENTE HUDI 222 A természet-megőrzési terület Nagykőrös külterületi helyrajzi számokat foglal magába.

138 136 Jelölő élőhelyek: kékperjés láprét 45%; folyóvölgyek mocsárrétjei 4%; mészkedvelő üde láp- és sásrét 5%; Pannon homoki gyepek 3%; enyves éger magas kőris ligeterdő 2%. Jelölő fajok: közönséges ürge, vöröshasú unka, szivárványos ökle, vágócsík, nagy tűzlepke, vérfű hangyaboglárka, kisfészkű aszat. A Gógány- és Kőrös-ér mentén elterülő mocsár- és lápréteket, a patakokat kísérő fűzeseket, kisebb kőrisligeteket foglalja magában. Több helyen láthatunk az egykori bányászat után visszamaradt tőzeggödröket. A vízfolyások szabályozása, illetve az ebből eredő szárazodás mellett a legsúlyosabb problémát a Nagykőrös város szennyvizét befogadó Kőrös-ér rossz vízminősége okozza. A mocsárrétek egy részét korábban intenzíven használták (műtrágyázás, felülvetések), ma már csak foltokban jellemző a túllegeltetés, illetve a korai kaszálás. NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYES HUDI 235 A természet-megőrzési terület Csemő és Nagykőrös települések külterületeit érinti. Jelölő élőhelyek: Euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek 7%; mészkedvelő üde láprét 3%; Pannon homoki gyepek 2%; kékperjés láprét 2%. Jelölő fajok: skarlátbogár, nagy tűzlepke, tartós szegfű, homoki kikerics, homoki nőszirom, szarvas ganéjtúró, közönséges-,nagyfülű-, csonkafülű-,hegyesorrú-, piszeorrú denevér. A terület különlegességét az Alföldre valaha jellemző erdős sztyepp pusztai tölgyesek utolsó maradvány foltjai jelentik. A területen több védett növényfaj él, köztük a tartós szegfű, nagy ezerjófű, piros madársisak, homoki nőszirom, homoki kikerics. A terület megőrzése érdekében 24-ben a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság LIFE pályázatot nyújtott be, melynek során invazív fafajok eltávolítása és őshonos fafajokkal való erdőfelújítás történt. Nagykőrösi pusztai erdősstyepp-tölgyes Homoki nőszirom Iris humilis ssp. arenaria

139 137 HAJTA MENTE HUDI 225 A természet-megőrzési terület illetékességi területünkön Jászberény és Jászfelsőszentgyörgy külterületét érinti két különálló foltban. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 65%; síksági Pannon löszgyepek 2%; Pannon homoki gyepek 2%; kékperjés láprétek 1%; Euro-szibériai erdőstyepp tölgyesek 1%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 1%; mészkedvelő üde láp- és sásrétek 1%; Alföldi, hegyvidéki vízfolyások Ranun. fl növényzettel 1%. Homoki gyepek élőhely Védett fajok a gyepben Jelölő fajok: vidra, ürge, dunai tarajos gőte, mocsári teknős, vöröshasú unka, lápi póc, réti csík, vágó csík, szivárványos ökle, nagy szikibagoly(lepke), nagy tűzlepke, lápi szitakötő, vérfű hangyaboglárka, skarlátbogár, szarvasbogár, homoki nőszirom, kisfészkű aszat. Szarvasbogár hím Lucanus cervus Szarvasbogár nőstény Lucanus cervus

140 138 SZÉKEK HUDI 246 A természet-megőrzési terület Abony, Cegléd, valamint Törtel települések külterületeit érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 75%; Pannon homoki gyepek 2%; síksági Pannon löszgyepek 1%. Jelölő fajok: vidra, molnárgörény, közönséges ürge, mocsári teknős, vöröshasú unka, réti csík, nagy tűzlepke, kisfészkű aszat. Több területegységen elhelyezkedő vakszikes foltokkal és szikes tómedrekkel tarkított legelők és rétek együttese. A szikpadkák tetején több helyen fajgazdag löszgyepek vannak. Csatornák szabdalta terület Abony és Cegléd között Szikes partél és szikfoltos gyep A területet nagyszámú mesterséges csatorna és töltésekkel szabályozott vízfolyás (Perje, KisPerje) hálózza be. A fás állományokat csak néhány akác- és ezüstfacsoport képviseli. A Cigány-szék területén elhelyezkedő szikes tavat töltéssel vették körbe, amely így mocsári állapotokat mutat. Több helyen az összefüggő gyepeket zárványszántók szakítják meg. A területre jellemző az általános vízhiány, ami a vízelvezetés túlsúlyára vezethető vissza. Problémát jelent a gyepszélek elszántása, illetve a szántók felől érkező vegyszer- és műtrágyaterhelés. Az utóbbi időben felerősödött a felázott szikes felszínek gépjárművek általi összejárása. A terület nagyobbik részét szabad láb alól birkákkal, illetve szarvasmarhákkal legeltetik, a csapadékmennyiségtől függően azonban foltokban kaszálni is szoktak. A gyepek egy része ennek ellenére az alulhasználat jeleit mutatja. A Cigány-széki tározó, illetve a szikes tavak esetében jellemző a nádaratás.

141 139 TÁPIÓGYÖRGYE ÚJSZILVÁSI SZIKESEK HUDI 224 A természet-megőrzési terület Felügyelőségünk illetékességi területén Újszilvást érinti Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 7%; síksági Pannon löszgyepek 1%; vízfolyások Ranunculion fl. növényzettel 1%. Pannon szikes sztyeppék és mocsarak élőhely Jelölő fajok: vidra, molnárgörény, közönséges ürge, mocsári teknős, vöröshasú unka, lápi póc, szivárványos ökle, réti csík, vágócsík, dunai tarajosgőte, nagy tűzlepke, kisfészkű aszat. Vöröshasú unka Bombina bombina Réti csík Misgurnus fossilis Nagy kiterjedésű szikes legelők és rétek, tavasszal víz alatt álló szikes tómedrek, illetve a közéjük ékelődő kisebb zárványszántók együttese. A szabályozott, egyik oldalról töltéssel kísért Egyesült-Tápió vize a Tisza, illetve a Zagyva áradása esetén visszaduzzadva nagy területeket elönt. A legelőket jelentős számú csatorna hálózza be. Fás állomány alig van, ezek többsége az egykori tanyahelyek melletti akác- és ezüstfaliget. A legnagyobb problémát a vízhiány okozza, mely döntően a vízfolyások szabályozására, valamint a nagyszámú csatornára vezethető vissza. Minden évben előfordul, hogy a gyepekből elszántanak egy-egy darabot. A szomszédos intenzíven művelt szántók felől a gyepterületeket vegyszer- és műtrágyaterhelés éri.

142 14 DÉVAVÁNYA KÖRNYÉKI GYEPEK HUKM 214 A természet-megőrzési terület Túrkeve külterületén érinti Felügyelőségünket 235 ha szántó, 59 ha gyep, 1 ha erdő, továbbá 35 ha kivett művelési ágú területet magába foglalva. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 65%; síksági Pannon löszgyepek 1%; oligo mezotróf állóvizek,1%. Jelölő fajok: vidra, közönséges ürge, molnárgörény, mocsári teknős, dunai tarajos gőte, vöröshasú unka, réti csík, vágó csík, szivárványos ökle, szarvasbogár, nagy zikibagoly(lepke), nagy tűzlepke, kisfészkű aszat. DÉVAVÁNYAI-SÍK HUKM 13 A madárvédelmi terület Túrkeve külterületén érinti Felügyelőségünket 71 ha szántó, 1815 ha gyep, 265 ha erdő, továbbá 44 ha kivett művelési ágú területet magába foglalva.

143 141 A hazai túzokállomány egyik legfontosabb élőhelye. E globálisan veszélyeztetett faj országos állományának egyharmada a területen fordul elő. Fészkelő, vonuló vízimadár állománya jelentős ben a fészkelő állományok legjelentősebb fajai a következők: túzok 445 egyed, bakcsó 6-12 pár, kiskócsag 1-2 pár, nagykócsag 5-1 pár, kanalasgém 2-8 pár, vörösgém1-2 pár, barna réti héja1-25 pár, hamvas réti héja 3-5 pár, fattyúszerkő 112 pár, réti fülesbagoly5-8 pár, szalakóta 9-14 pár, gulipán 1-15 pár, kékvércse 5-1 pár. Bakcsó Nycticorax nycticorax Kiskócsag Egretta garzetta HÁRMAS-KÖRÖS HUKM 217 A természet-megőrzési terület Kunszentmárton, Mezőtúr, Mesterszállás, Öcsöd, Szelevény, továbbá Tiszaföldvár külterületén érinti Felügyelőségünket 46 ha szántó, 235 ha gyep, 155 ha erdő, továbbá 15 ha kivett művelési ágú területet magába foglalva.

144 142 Jelölő élőhelyek: folyóvölgyek mocsárrétjei 2%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 1%; természetes eutróf tavak 7%; iszapos partú folyók 3%; síksági Pannon löszgyepek 1%; Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 1%; oligo mezotróf állóvizek,1%. Jelölő fajok: tavi denevér, vidra, dunai tarajos gőte, mocsári teknős, vöröshasú unka, garda, halványfoltú küllő, magyar bucó, réti csík, törpecsík, vágócsík, selymes durbincs, szivárványos ökle, balin, széles durbincs, tompa folyamkagyló, szarvasbogár, nagy tűzlepke. Halványfoltú küllő Gobio albipinnatus Tompa folyamkagylók Unio crassus HORTOBÁGY-BERETTYÓ HUKM 215 A természet-megőrzési terület Túrkeve, továbbá Kisújszállás külterületén érinti Felügyelőségünket 1,5 ha szántó, 688,5 ha gyep, 24 ha erdő, továbbá 34 ha kivett művelési ágú területet magába foglalva.

145 143 Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 15%; folyóvölgyek mocsárrétjei 1%; iszapos partú folyók 2%; természetes eutróf tavak 2%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 1%. Jelölő fajok: vidra, vöröshasú unka, mocsári teknős, dunai tarajos gőte, réti csík, vágócsík, széles durbincs, selymes durbincs, szivárványos ökle, halványfoltú küllő, balin, szarvasbogár. ALATTYÁNI BERKI ERDŐ - HUHN 274 Alattyán és Jánoshida külterületén 7 helyrajzi számra kiterjedő természet-megőrzési terület. Jelölő élőhelyek: Euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek 75%; Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 15%. Jelölő fajok:vöröshasú unka, nagy szikibagoly lepke, szarvasbogár. ARANYOSI LEGELŐ - HUHN 2138 Abádszalók külterületén 2 helyrajzi számot érintő természet-megőrzési terület. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 75%; síksági Pannon löszgyepek 1%. Jelölő faj: nincs.

146 144 ALSÓ ZAGYVA HULLÁMTERE - HUHN 289 Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület Szolnok külterületén, a Zagyva mentén. Jelölő élőhelyei: folyóvölgyek mocsárrétjei 25%; sík- és dombvidéki kaszálórétek 1%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 1%. Jelölő fajok: vidra, mocsári teknős, dunai tarajosgőte, vágócsík, szivárványos ökle, szarvasbogár, nagy tűzlepke. A Zagyva Szolnok felett Vidrahely az előző kép jobb szélén Mocsárrét Part-menti füzes és ligeterdő

147 145 BIHAR HUHN 13 A különleges madárvédelmi terület illetékességi területünkön Karcag külterületét érinti, jelentős számú vízi és pusztai fajok előfordulásával. A jelölő fajok közül túzok 8-12 egyed, kékvércse 6-8 pár, szalakóta pár, parlagi pityer 4-8 pár, kis őrgébics 1-15 pár, tövisszúró gébics 5-1 pár, barna rétihéja 8-1 pár állandó előfordulása tapasztalható. A területen előforduló további jelölő fajok: Rétisas, gólyatöcs, daru, kis kárókatona, bölömbika, törpegém, kis kócsag, nagy kócsag, vörös gém, fekete gólya, fehér gólya, batla, kanalasgém, cigányréce, barna kánya, kígyászölyv, hamvas rétihéja, békászó sas, parlagi sas, kerecsensólyom, gulipán, ugartyúk, küszvágó csér, fattyúszerkő, réti fülesbagoly, kis bukó, pajzsoscankó, vékonycsőrű póling, kékes rétihéja, réti cankó, pettyes vízicsibe, aranylile, balkáni fakopáncs, halászsas. BORSÓHALMI LEGELŐ HUHN276 A természet-megőrzési terület illetékességi területünkön Jászberényi és Jászjákóhalmi külterületi helyrajzi számokat érint. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 5%; síksági Pannon löszgyepek 5%. Jelölő fajok: közönséges ürge, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, szarvasbogár, nagy szikibagoly(lepke).

148 146 CSÉPA SZELEVÉNYI GYEPEK HUHN 2154 A természet-megőrzési terület 26 Szelevényi helyrajzi számot érint. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 9%. Jelölő fajok: mocsári teknős, vöröshasú unka. CSERKEI NAGY-FERTŐ HUHN 2155 A természet- megőrzési terület Cserkeszőlői külterületeket foglal magába. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 9%. Jelölő fajok: vidra, mocsári teknős, vöröshasú unka. HEGYESBOR HUHN 2146 A természet- megőrzési terület Karcagi külterületi ingatlanokat érint. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 7%; síksági Pannon löszgyepek 5%. Jelölő faj: ürge.

149 147 HORTOBÁGY HUHN 22 A természet- megőrzési terület Felügyelőségünk illetékességi területét Karcag, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszafüred, Tiszaigar és Tiszaörs területén érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 68%; természetes eutróf tavak 5%; síksági Pannon löszgyepek 1%; euro-szibériai erdősstyepp tölgyesek,3%; oligo mezotróf állóvizek,1%. Jelölő fajok: csíkos szöcske egér, molnárgörény, vidra, ürge, közönséges tarajos gőte, mocsári teknős, vöröshasú unka, halványfoltú küllő, réti csík, selymes durbincs, széles durbincs, szivárványos ökle, lápi póc, vágócsík, nagy hőscincér, nagy szikibagoly(lepke), nagy tűzlepke, szarvasbogár, sztyeplepke, kisfészkű aszat, négylevelű mételyfű. Nagy Füves halom Kisfészkű aszat Cirsium brachycephalum

150 148 HORTOBÁGY (a Tisza-tóval együtt) HUHN 12 A madárvédelmi terület Felügyelőségünk illetékességi területén a következő településeket érinti: Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Kisköre, Kunmadaras, Nagyiván, Poroszló, Sarud, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszanána, Tiszaörs, Tiszaszőlős. További védettsége: Fontos Madárélőhely - Hortobágy és Tisza-tó IBA; Ramsari terület. Magyarország legfontosabb madárélőhelye, amelyet a legnagyobb számú kritériumfaj jelenléte is bizonyít. Egyaránt fontos fészkelőhelye a pusztai és vízimadaraknak, gémféléknek, de jelentős vonulóhely is. Kiemelt táplálkozóterületek az átvonuló libák és darvak csapatainak az utóbbi faj legnagyobb európai csoportosuló helye -. A Tisza-tavon a védett természeti területein található jelentős gémállományok mellett a nyílt vízfelületek és csendes öblök a vonuló madárcsapatok fontos pihenőhelyei. A területen és határain található falvakban közel 3 pár fehér gólya költ. A vonuló és telelő ragadozó madarak számára is fontos terület. A területen évben előforduló fajok: Bölömbika pár, törpegém 4-12 pár, bakcsó 3-7 pár, üstökösgém 5-14 pár, kis kócsag 5-1 pár, nagy kócsag 8-18 pár, vörös gém 2-3 pár, batla -2 pár, kanalasgém 2-4 pár, cigányréce 1-25 pár, rétisas 8-15 pár, barna rétihéja 2-5 pár, hamvas rétihéja 5-15 pár, kék vércse 1-25 pár, kerecsensólyom 5-1 pár, túzok 113 egyed, gulipán 1-5 pár, küszvágó csér 5-2 pár, fattyúszerkő 2-1 pár, kormos szerkő 3 pár, kékbegy 2-6 pár, csíkosfejű nádiposzáta 3-7 pár, kis őrgébics 1525 pár, balkáni fakopáncs 1-2 pár, pettyes vízicsibe 5-15 pár,

151 149 Nádi poszáta Acrocephalus scirpaceus Fattyúszerkő Chlidonias hybridus A területen évben előforduló fajok (folyt.): pajzsoscankó -1 pár, fülemülesitke pár, ugartyúk 1-5 pár, réti fülesbagoly -5 pár, parlagi pityer 1-2 pár, pusztai ölyv -5 pár, fekete gólya 1-5 pár, fehér gólya 2-3 pár, darázsölyv 1 pár, barna kánya -2 pár, haris -5 pár, gólyatöcs -13 pár, szalakóta 45 pár, fekete harkály 1-15 pár, tövisszúró gébics 25-3 pár, kis vízicsibe 2-8 pár, kis kárókatona pár. A Hortobágyon az egyik legfontosabb probléma a hagyományos legeltető állattartás felhagyása, felváltása kaszálással. Az állatállomány csökkenése miatt a gyepek kevésbé alkalmasak a madarak táplálkozására a magasabb növényzet és a kisebb táplálékmennyiség miatt. A halgazdálkodás, a területhatárokon kívüli zavarás szintén problémát jelentenek. Több helyen vizesélőhely-rekonstrukció történt. Speciális gyepgazdálkodási előírások biztosítják a csíkosfejű nádiposzáta fészkelőhelyének, valamint a daru és a kis lilik őszi pihenőhelyének védelmét. JÁSZAPÁTI JÁSZKISÉRI SZIKESEK HUHN 285 A természet-megőrzési terület Jászapáti, Jászkisér, valamint Jászivány külterületi helyrajzi számait érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 6%; síksági Pannon löszgyepek 5%. Jelölő fajok: molnárgörény, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, skarlátbogár, szarvasbogár, nagy szikibagoly(lepke), kisfészkű aszat.

152 15 JÁSZSÁG HUHN 15 A madárvédelmi terület Felügyelőségünk illetékességi területén a következő településeket érinti: Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászboldogháza, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jásztelek, Szászberek, Újszász. További védettség: Fontos madárélőhely: Dél-Heves - Jászság IBA, 572 ha területen. A pusztai madárfajok szempontjából tartozik jelentős élőhelyeink közé, kiemelkedik parlagisas és kerecsensólyom állománya. Megfelelő vízborítottság esetén, mint az elmúlt évben is, nagyszámú vonuló és táplálkozó vízimadár fordul meg a területen. A területen ben előforduló fajok: parlagi sas 6-1 pár, kerecsensólyom 4-5 pár, kék vércse 4-75 pár, túzok -1 egyed, szalakóta 3-55 pár, kis őrgébics 1-15 pár, balkáni fakopáncs 1-1 pár, tövisszúró gébics 8-12 pár, parlagi pityer 5-15 pár, fekete harkály 15 pár, fekete gólya 1-3 pár, ugartyúk -3 pár, barna réti héja 1-3 pár, réti fülesbagoly -5 pár, gólyatöcs 1-5 pár, nagy goda 2-7 pár, piroslábú cankó 1-5 pár.

153 151 JÁSZSÁGI ZAGYVA HUHN 278 A természetmegőrzési terület illetékességi területünkön Jászalsószentgyörgy és Jászberény külterületét érinti. Jelölő élőhelyek: folyóvölgyek mocsárrétjei 3%; sík- és dombvidéki kaszálórétek 15%; keményfás ligeterdők nagy folyók mentén 1%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 3%; síksági Pannon löszgyepek 2%. Jelölő fajok: hód, vidra, mocsári teknős, vöröshasú unka,dunai tarajosgőte, nagy hőscincér, szarvasbogár, skarlátbogár, nagy tűzlepke. KECSKERI PUSZTA ÉS KÖRNYÉKE HUHN2145 A természet-megőrzési terület Karcagi, Kunhegyesi és Kunmadarasi külterületeket foglal magába. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 8%; síksági Pannon löszgyepek 5%. Jelölő fajok: vidra, ürge, mocsári teknős, kisfészkű aszat. KENDERESI LEGELŐ HUHN 2144 A természet-megőrzési terület Kenderes külterületét érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 8%; síksági Pannon löszgyepek 1%. Jelölő faj: ürge.

154 152 KÖZÉP-TISZA HUHN 215 A természet-megőrzési terület Felügyelőségünk illetékességi területén a következő településeket érinti: Besenyszög, Cibakháza, Csataszög, Csépa, Fegyvernek, Kisköre, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Nagyrév, Pély, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszajenő, Tiszakürt, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Törökszentmiklós, Vezseny. Jelölő élőhelyek: folyóvölgyek mocsárrétjei 2%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 1%; Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 5%; keményfás ligeterdők nagy folyók mentén 2%; iszapos partú folyók 2%; természetes eutróf tavak 1%. Jelölő fajok: tavi denevér, hód, vidra, mocsári teknős, vöröshasú unka, dunai tarajosgőte, garda, halványfoltú küllő, magyar bucó, balin, réti csík, vágócsík, selymes durbincs, szivárványos ökle, széles durbincs, nagy hőscincér, szarvasbogár, skarlátbogár, nagy szikibagoly(lepke), nagy tűzlepke, tompa folyamkagyló, kisfészkű aszat.

155 153 KÖZÉP-TISZA HUHN 14 A természet-megőrzési terület Felügyelőségünk illetékességi területén a következő településeket érinti: Besenyszög, Cibakháza, Csataszög, Cserkeszőlő, Csépa, Fegyvernek, Kisköre, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Nagyrév, Pély, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszajenő, Tiszakürt, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszavárkony, Törökszentmiklós, Vezseny. A madárvédelmi terület egyben fontos madárélőhely is: Közép-Tisza IBA, ha. Legjelentősebb értékei gémtelepei, feketeharkály, feketególya és rétisas állománya. A területen ben előforduló fajok: rétisas pár, bölömbika 5-1 pár, törpegém 15-3 pár, fekete gólya 2-25 pár, fehér gólya -5 pár, cigányréce 515 pár, barna kánya 7-18 pár, haris 5-2 pár, balkáni fakopáncs 1-2 pár, fekete harkály 5-6 pár, jégmadár 35-5 pár, tövisszúró gébics 1-2 pár, karvalyposzáta 1-2 pár, szürke gém 15-3 pár. Partifecske üregek a Tisza leszakadt partfalában

156 154 KUNSZENTMÁRTON BÁBOCKAI LEGELŐ HUHN 2152 A természet-megőrzési terület Kunszentmárton és Öcsöd külterületét érinti. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 9%. Jelölő faj: nincs. MEZŐTÚRI SZANDAZUGI LEGELŐ HUHN 2149 A természet-megőrzési terület Mezőtúr külterületét érinti. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 8%. Jelölő faj: nincs. PÁSZTÓI LEGELŐ HUHN 2148 A természet-megőrzési terület Túrkeve külterületét érinti. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 7%. Jelölő faj: kisfészkű aszat.

157 155 PUSZTAMIZSEI ERDŐ HUHN 279 A különleges természet-megőrzési terület Jánoshida és Jásztelek külterületeit érinti. Jelölő élőhely: keményfás ligeterdők nagy folyók mentén - 8%. Jelölő fajok: dunai tarajosgőte, nagy hőscincér, szarvasbogár, skarlátbogár, nagy tűzlepke. SZALÓKI NAGY-FERTŐ HUHN 2139 A természet-megőrzési terület 11 Abádszalóki helyrajzi számot foglal magába. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 9%; síksági Pannon löszgyepek 1%. Jelölő fajok: molnárgörény, kisfészkű aszat. SZELEVÉNYI TÓKÖZ HUHN 2153 A természet-megőrzési terület Szelevény külterületét érinti. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 1%. Jelölő faj: nincs.

158 156 TISZAIGARI TISZAÖRSI KÖRTVÉLYES HUHN 2141 A természet-megőrzési terület Tiszaigar, Tiszaörs, és Tiszaszentimre külterületeit érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 75%; síksági Pannon löszgyepek 1%; Euro-szibériai erdőssztyep tölgyesek 5%. Jelölő fajok: dunai tarajosgőte, nagy szikibagoly (lepke). TISZAKÜRTI TISZAINOKAI GYEPEK HUHN 2158 A természet-megőrzési terület Tiszakürt és Tiszainoka külterületeit érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 7% síksági Pannon löszgyepek 1% Jelölő fajok: mocsári teknős, dunai tarajosgőte, vöröshasú unka, réti csík, kisfészkű aszat. ÚJSZÁSZ JÁSZBOLDOGHÁZI GYEPEK HUHN 281 A természet-megőrzési terület Jászboldogháza, Szászberek és Újszász külterületeit érinti. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 6%. Jelölő fajok: ürge, molnárgörény, dunai tarajos-gőte, vöröshasú unka, nagy szikibagoly(lepke), nagy tűzlepke, skarlátbogár.

159 157 TISZA TÓ HUHN 23 Illetékességi területünkön a következő települések külterületét érinti a természet-megőrzési terület: Abádszalók, Kisköre, Poroszló, Sarud, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszanána, Tiszaszőlős. Jelölő élőhelyek: természetes eutróf tavak 45%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 1%; keményfás ligeterdők nagy folyók mentén 1%. Jelölő fajok: tavi denevér, vidra, mocsári teknős, dunai tarajosgőte, vöröshasú unka, balin, garda, halványfoltú küllő, magyar bucó, selymes durbincs, szivárványos ökle, széles durbincs, vágócsík, apró fillércsiga, tompa folyamkagyló, nagy hőscincér, szarvasbogár, lápi szitakötő, nagy szikibagoly(lepke). Füredi holtág Eger patak

160 158 TISZASASI LÁP LEGELŐ HUHN 2156 A természet-megőrzési terület 9 Tiszasasi helyrajzi számot foglal magába. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 9%. Jelölő faj: kisfészkű aszat. TISZAUGI KÖRTVÉLYES ÉS BOKROS HUHN 2157 A természet-megőrzési terület illetékességi területünkön 2 Tiszakürti helyrajzi számot érint. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 7%; síksági Pannon löszgyepek 15%. Jelölő fajok: ürge, vöröshasú unka. ÚRBÉRI LEGELŐ HUHN 214 A természet-megőrzési terület Abádszalók és Tiszaderzs külterületeit érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 85%; síksági Pannon löszgyepek 15%. Jelölő faj: kisfészkű aszat.

161 159 JÁSZFÉNYSZARUI ERDŐ HUHN 277 Jászfényszaru külterületén 3 helyrajzi számot érint a természet-megőrzési terület. Jelölő élőhely: Euro-szibériai erdőssztyep tölgyesek 5%. Jelölő fajok: nagy hőscincér, szarvasbogár, skarlátbogár. TISZA ALPÁR-BOKROSI ÁRTÉRI ÖBLÖZETE HUKN 228 A természet-megőrzési terület illetékességi területünkön Tiszasas külterületi helyrajzi számokat érint. Jelölő élőhelyek: enyves éger - magas kőris ligeterdő 5%; természetes eutróf tavak 4%, folyóvölgyek mocsárrétjei 2,5%; keményfás ligeterdő nagy folyók mentén 1,5%; oligo mezotróf állóvizek,2%. Jelölő fajok: tavi denevér, vidra, dunai tarajosgőte, mocsári teknős, vöröshasú unka,

162 16 lápi póc, réti csík, apró fillércsiga, skarlátbogár. A Tisza hullámtere holtágakkal, morotvákkal, ártéri mocsarakkal, puhafás ligeterdőkkel, faültetvényekkel, égeres-kőrises láperdőkkel, ártéri kaszálókkal és szántókkal. TISZA ALPÁR-BOKROSI ÁRTÉRI ÖBLÖZETE HUKN 14

163 161 A madárvédelmi terület illetékességi területünkön Tiszasas külterületi helyrajzi számokat érint. A madárvédelmi terület egyben fontos madárélőhely is: Tiszaalpár-bokrosi ártér IBA, 4946 ha. A területen egyaránt jellemzőek az erdők, a nedves rétek és a vizes területek madárfajai. Jelentős gémtelepnek ad otthont a terület. A területen ben fészkelő és jelenlévő állomány adatai: Üstökösgém 1-15 pár, kis kócsag 2-4 pár, kanalasgém 2-4 pár, kis kárókatona 4-5 pár, bölömbika 1-3 pár, törpegém 8-1 pár, bakcsó 8-15 pár, nagy kócsag 15-3 pár, vörös gém 5-1 pár, fehér gólya 1-2 pár, cigányréce 5-1 pár, barna rétihéja 3-5 pár, gólyatöcs 21 pár, fattyúszerkő -5 pár, hamvas küllő 2-3 pár, fülemülesitke -3 pár, pettyes vízicsibe 5-1 pár, balkáni fakopáncs 2-5 pár, közép fakopáncs 3-6 pár, fekete harkály 5-1 pár, tövisszúró gébics 15-2 pár, kis vízicsibe 3-5 pár, piroslábú cankó 5-1 pár, nyári lúd 1-2 pár. Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus Bakcsó - Nycticorax nycticorax