KÖRNYEZETÁLLAPOT ÉRTÉKELÉS 2010

Átírás

1

2 KÖRNYEZETÁLLAPOT ÉRTÉKELÉS 21 Készült: a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen Igazgató: Kónya Károly Az értékelést készítette: Természetvédelem: Hollanday Andrea Levegővédelem: Dr. Nagy Tibor Vízvédelem: Petráss András Hulladékgazdálkodás: Szekeresné Majzik Ibolya Zajvédelem: Taray Tünde és Széll Gábor Szerkesztette: Szendrey Csaba Informatikai háttér: Juhász József Légrádi Attila Lőrincz Sándor 5 Szolnok, Ságvári krt.4. Tel: Fax:

3 1 Tartalomjegyzék: BEVEZETÉS...2 LÉGSZENNYEZÉS...4 ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS... 4 LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK... 4 LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA...8 MÉRŐHÁLÓZAT...14 VÁLTOZÁSOK, TRENDEK, JAVASLATOK ZAJTERHELÉS...44 ÜZEMI ZAJ...45 KÖZLEKEDÉSI ZAJOK...5 VASÚTI KÖZLEKEDÉS...56 REPÜLÉSI ZAJ...57 EGYÉB ZAJOK...57 VIZEK VÉDELME...59 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV...59 FELSZÍNI VIZEK MEGFIGYELÉSE, MONITOROZÁSA SZENNYVÍZKIBOCSÁTÓK ÁLTAL OKOZOTT TERHELÉS...68 FELSZÍN ALATTI VÍZKITERMELÉS, VESZÉLYEZTETÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VESZÉLYEZTETÉSE. KÁRMENTESÍTÉSEK...73 JAVASLATOK:...73 TISZA-TÓ VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ... 8 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...82 ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS HULLADÉKOK KELETKEZÉSE, KEZELÉSE...82 VESZÉLYES HULLADÉKOK...84 NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK HULLADÉKOK KEZELÉSE...87 TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK...88 TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK...9 KIEMELT HULLADÉKÁRAMOK...91 VÁLTOZÁSOK, TRENDEK, JAVASLATOK:...98 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM...99 ÁLTALÁNOS JELLEMZÉS...99 VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK HELYZETE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN...11 VÉDETT TERÜLETEINK...16 NATURA 2 TERÜLETEK VÁLTOZÁSOK, TRENDEK, JAVASLATOK

4 2 Bevezetés Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség minden páros évben elkészíti a működési területére vonatkozó környezetállapot értékelését. Jelen dokumentáció, a 21. évben rendelkezésre álló adatainkat tartalmazza, illetve dolgozza fel, azaz a 29 évvel lezárt adatok alapján készítettük el. Kiemelt szerepet kapott a nemzeti és Európai Uniós védelem alatt álló természeti területeink részletes bemutatása. Az évi LIII. tv. A környezet védelmének általános szabályairól 12.. (3) pontja alapján ezen adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek. A dokumentációban szereplő táblázatok, térképek felhasználása a Felügyelőség hozzájárulását igényli. Felügyelőségünk jelenleg érvényben lévő illetékességi területét a 347/26. (XII. 23.) Kormányrendelet határozza meg, mely 7492 km2-re terjed ki 3 megyét érintve. Jász-NagykunSzolnok megyei részterületünk 75, Pest megyei részterületünk 16, Heves megyei részterületünk 11 települést foglal magába. A megyei szintű adatok felhasználását Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében sem tudjuk alkalmazni, mert 3 település - Jászárokszállás, Jászágó és Jászdózsa - más felügyelőség illetékességi területéhez tartozik. A 3 megyéből 18 város és 84 község, összesen 12 település tartozik Felügyelőségünkhöz. Felügyeletünk alatt áll a Tisza 187 km-e, valamint 13 holtága, a Zagyva 88 km-nyi vízfolyása és 7 holtága, továbbá a Tisza tó teljes, 127 km2-es vízfelülete. Felügyelőségünk illetékességi területének környezetállapotát a 347/26. (XII. 23.) Kormányrendeletben megfogalmazott hatósági és szakhatósági feladatainkból következően az alábbi szakterületekre bontva jellemezzük és értékeljük: Légszennyezés Zajterhelés Vizek védelme Hulladékgazdálkodás Természet- és tájvédelem Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

5 3 Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

6 4 LÉGSZENNYEZÉS Általános értékelés Felügyelőségünk illetékességi területe három megyét, Jász-Nagykun-Szolnok megyét (Jászárokszállás, Jászdózsa és Jászágó kivételével), Pest megye dél-keleti részét Pilisig, valamint Heves megye déli részét Heves városáig érinti. A jogszabályok előírásai alapján hatáskörünkbe tartozó telephelyek száma 573. Az utóbbi három évben a légszennyező anyagok éves összes kibocsátása csökkent, ami a gazdasági aktivitás csökkenésére is visszavezethető. A területünkön az alábbi szennyező anyag kibocsátások történtek ben. Telephely Pontforrás SO2 CO NOx Szilárd VOC CO2 Egyéb db db t/év t/év t/év t/év t/év t/év t/év Év Légszennyező anyagok A levegőbe kerülő szennyező anyagok környezeti hatásainak megítéléséhez elengedhetetlenül fontos az élettani hatások ismerete (1-6. táblázat). 1. táblázat Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra A kén-oxid élettani és ökológiai hatásai Kén-dioxid, SO2 A SO2 színtelen, vízben oldódó, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,7 A SO2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, pl. szén és olaj (erőművek, házi széntüzelés, ill. dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is levegőbe juthat. A SO2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához jutva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramban a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. 1 órás periódusban 25 mg/m3, 24 órás átlaga 125 µg/m3, éves átlag: 5 µg/m3 III. veszélyes A SO2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, veszélyezteti a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd (London típusú szmog) fő alkotórésze. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

7 5 2. táblázat Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat 3. táblázat Leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat A szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai Szén-monoxid, CO A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,1 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből kerül a levegőbe. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst is jelentős CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Az egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin CO-hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agy kéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehézlégzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatjai. 1 órás időszakban 1 µg/m3, 8 órás átlag: 5 µg/m3, éves átlag: 3 µg/m3 II. fokozottan veszélyes A nitrogén-oxid élettani és ökológiai hatásai Nitrogén-dioxid, NO2 Az NO2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,1 A NO2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talaj-baktériumok révén kerül a légkörbe. A NO2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO2 8%-át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos-, ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. 1 mg/m3 1 órás, 85 µg/m3 24 órás és 4 µg/m3 éves átlag II. fokozottan veszélyes Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

8 6 Hatása az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra 4. táblázat Rövidítések, jellemzés Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM1 PM2,5 Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra A NO2 toxikus hatású a növényekre, 12 µg/m3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO2 és az O3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott mértékű. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők kialakulásában. A NO2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. A NO2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű nyári fotokémiai (ún. Los Angeles-i) füstködnek. Az ülepedő por élettani és ökológiai hatásai TSPM - összes lebegő portartalom PM1-1 mikron átmérőnél kisebb részecskék PM2,5-2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegőben a szálló porrészecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM1 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 1 mikronnál kisebb (1 µm) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 1 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb PM2,5 porforrás az aktív és passzív dohányzás. Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 5 µg/m3, éves átlag 4 µg/m3 éves átlag 25 µg/m3, amit 215. január 1-ig kell elérni. III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

9 7 5. táblázat Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Egészségügyi határérték Vesz. fokozat 6. táblázat Vegyjel és leírás Forrásai Egészségügyi hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az épületekre Hatása a látási viszonyokra Veszélyeztetett területek A benzol élettani és ökológiai hatásai Benzol, C6H6 Gyűrűs szénhidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma legfeljebb 1%. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. 1 órás átlag: 1 µg/m3, éves átlag: 5 µg/m3 I. különösen veszélyes Az ózon élettani és ökológiai hatásai Ózon, O3 Az O3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48, Az O3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben (25 és 5 km közötti magasságban) természetes úton képződik. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik. Képződésében ún. prekurzor, primér anyagok (NOx, CO, illékony szerves és egyéb szerves vegyületek) játszanak szerepet. A reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. Az O3 erősen mérgező. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 12 µg/m3, I. különösen veszélyes Az O3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktériumölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat. Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecskemaradványok, amik szórják a fényt, rontva a látási viszonyokat. Az O3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

10 8 Légszennyező anyagok kibocsátása A KÖTI-KTVF területén 573 légszennyező telephelyet jelentettek be az üzemeltetők. 21-ben a 29. évre vonatkozóan benyújtott légszennyezés mértéke (LAIR-LM) jelentések száma 59, melyek 1822 légszennyező pontforrásra vonatkoznak. A kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét a 29. évre vonatkozó éves LAIR-LM jelentések alapján településenként foglalja össze a 7. táblázat. 7. táblázat Légszennyező telephelyek és pontforrások a KÖTI-KTVF területén 29-ben Abádszalók db 3 Pontforrá s db 16 Abony Alattyán Albertirsa Átány Berekfürdő Besenyszög Cegléd Ceglédbercel Cibakháza Csataszög Csemő Csépa Cserkeszőlő Dánszentmiklós Doba Erdőtelek Fegyvernek Heves Hevesvezekény Hunyadfalva Jánoshida Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászberény Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenő Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jásztelek TELEPÜLÉS Telephely SO2 CO NOx Szilárd VOC CO2 Egyéb t/év t/év.11 t/év.52 t/év.36 t/év t/év 44.9 t/év Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

11 9 Karcag Kenderes Kengyel Kétpó Kisköre Kisújszállás Kocsér Kömlő Köröstetétlen Kőtelek Kuncsorba Kunhegyes Kunmadaras Kunszentmárton Martfű Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Mikebuda Nagyiván Nagykőrös Nagykörű Nagyrév Nyársapát Öcsöd Örményes Pély Pilis Pusztamonostor Rákóczifalva Rákócziújfalu Sarud Szajol Szászberek Szelevény Szolnok Tápiószőlős Tarnaszentmiklós Tenk Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

12 1 Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszanána Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tiszatenyő Tiszaug Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Törökszentmiklós Törtel Túrkeve Újszász Újszilvás Vezseny Zagyvarékas ÖSSZESEN : nincs az adott anyagból kibocsátás, vagy nem érkezett a felügyelőségre éves jelentés (LM) A táblázat adatai nagyrészt a telephelyek jogszabály által előírt méréseiből, kisebb részt hatósági ellenőrző mérésekből származnak. A jelentős légszennyezők többnyire mérések alapján közlik éves légszennyezési adataikat. Az emissziós adatok nem tartalmazzák a lakossági eredetű légszennyezést, valamint a közlekedési, mezőgazdasági és egyéb ágazati kibocsátásokat. Ez utóbbi szennyezők, valamint a pontforrások szennyezésének együttes hatását a környezeti levegő minőségének ellenőrzésével követhetjük nyomon. Az utóbbi évek recessziója érezteti hatását a légszennyező anyagok kibocsátásán is, ui. mennyiségük az elmúlt 3 évben jelentősen csökkent. Bár a bejelentett telephelyek és pontforrások száma a vizsgált három évben 28-ban volt a legmagasabb (1. ábra), az önbevallások alapján a kibocsátott szennyező anyagok mennyisége jelentősen csökkent ez idő alatt (2-3. ábra). Telephely Pontforrás SO2 CO NOx Szilárd VOC CO2 Egyéb 27 db 54 db 198 t/év t/év t/év t/év 11.7 t/év 313. t/év t/év Év Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

13 11 Telephelyek száma, Pontforrások száma, ábralégszennyező telephelyek és pontforrások a KÖTI-KTVF területén a évi éves jelentések alapján 16 Kibocsátás, tonna/év CO 2. ábra 28 SO2 NOx Szilárd 27 VOC Egyéb Légszennyező anyagok éves kibocsátása, Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

14 12 CO2 CO2 kibocsátás, tonna/év ábra Éves szén-dioxid (CO2) kibocsátás, Ugyanakkor a légszennyező telephelyek közel fele továbbra is Szolnok, Jászberény, Martfű, Törökszentmiklós, Karcag és Cegléd térségében található. E városokban van a bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások a KÖTI-KTVF területén lévő összes pontforrás közel 6 %-a. (Ld. térképmellékletek.) Koncentrált légszennyező tevékenység van Martfűn. Itt, bár az utóbbi időben jelentős a csökkenés, még mindig 14 bejelentett telephelyen összesen 96 légszennyező pontforrást üzemeltetnek, olyanokat, mint pl. a Növényolajgyár erőművi kéménye. A légszennyező pontforrások több mint 5%-a 1 m, vagy annál alacsonyabb magasságban bocsát ki szennyező anyagokat, ami arra enged következtetni, hogy a lakossági légszennyezéssel és a közlekedéssel együtt elsősorban helyileg befolyásolják egy adott település levegőkörnyezeti állapotát. Összességében a légszennyező pontforrások több mint 9%-a nem magasabb 2 m-nél (4. ábra) 57.2% 56.5% 6% 56.7% 7% 35.9% 34.4% 4% 34.4% Gyakoriság, % 5% 3%.%.%.%.%.1%.%.1%.2%.1%.1%.1%.8%.1%.8%.9%.4%.6%.4% % 7.% 6.2% 1% 7.1% 2% <=1 m 11-2 m 21-3 m 31-4 m 41-5 m 51-6 m 61-7 m 71-8 m >8 m ábra Légszennyező pontforrások magasság szerinti eloszlása, Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

15 13 Magasabb források (3 m felett) Cegléden, Jászberényben, Karcagon, Martfűn, Szolnokon, Tiszaföldváron és Törökszentmiklóson üzemelnek. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR)1 LAIR-LM jelentéseken alapuló nyilvántartásából lehet településekre, telephelyekre vonatkozó információkat szerezni. Az adatbázis 22-től kezdődően tartalmaz adatokat. Az adatok évente kerülnek publikálásra, az éves feldolgozási munka befejezését követően. Jelenleg az adatfeldolgozást 28-ig követhetjük nyomon. A CEIP (Centre on Emission Inventories and Projections) adatbázisa alapján készített térképek szerint országos összehasonlításban Felügyelőségünk a kibocsátásokat tekintve mérsékelt terhelésűnek mondható (5-1. ábra)2 5. ábra 6. ábra 7. ábra 8. ábra 9. ábra 1. ábra Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

16 14 Fenti térképek az alábbi szektorok kibocsátását veszik figyelembe: energiaipari tüzelőberendezések, nem ipari tüzelőberendezések, ipari tüzelőberendezések, gyártási folyamatok kibocsátásai, fosszilis üzemanyagok extrakciója és desztillációja, oldószer és egyéb termékek használata, országúti szállítás, egyéb mozgó források és gépek, hulladék kezelés és lerakás, mezőgazdaság, egyéb források és nyelők. Mérőhálózat Települések légszennyezési állapota 29-ben és 21-ben illetékességi területünkön immissziós mérőhálózatot Szolnokon és Jászberényben működtetett az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Összesen 3 mérőállomáson folyamatos mintavétellel, de szakaszos feldolgozással mérik a nitrogén-dioxid koncentrációkat. 27-ig mérték a kén-dioxid és az ülepedő por mennyiségét is. 26-ban, ill. 27-ben a ceglédi mérés megszűnt. (8. táblázat). A mért légszennyező anyag koncentrációk éves átlagai nem érik el a határértékeket január óta működik Szolnokon az Ady Endre úton az immissziómérő konténer a KÖTIKTVF üzemeltetésében. 27-től az üzemeltetést az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Miskolc) végzi. A monitor állomás a nitrogén-oxidok (NO+NO 2), az ózon, a szén-monoxid (CO), szálló por PM1 frakciója és a benzol származékok (benzol, toluol, etil-benzol, xilolok, együttesen BTEX) koncentrációit regisztrálja a meteorológiai paraméterek (szélsebesség, szélirány, páratartalom, légnyomás, globális sugárzás, hőmérséklet) mellett. Az Országos Légszennyezettség-mérő Hálózat (OLM) az alábbi szempontok szerint értékeli a levegő minőségét a folyamatos monitorvizsgálatok alapján Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

17 15 8. táblázat A évek légszennyezettsége az ún. RIV mérések alapján Kén-dioxid (SO2) Nitrogén-dioxid (NO2) Ülepedő por átlagok (g/m2 3 nap) Cegléd µg/m3 1,2 2,7 1,5 2,6 1,1 - Jászberény Szolnok 3,1 1,7 2,3 3,9 2,4 3,9-3,1 1,6 2, 1,4 1,1 4, Cegléd Jászberény Szolnok Határérték 5,9 6,6 9,5 9,5 9,5 14,4 21,8 22,4 12,2 13,5 16,2 15,4 13,4 21,2 22,5 31,6 4 Jászberény Szolnok Határérték 7,7 9,4 6,7 7,3 5,5 5,9-8,4 7,5 4,3 7,3 5,9 5,3-16 (211-től nincs határéték) µg/m 12,6 15,2 8, 11,6 8,5 - Határérték 5 3 Cegléd 2 g/m 3 nap 8,1 9,2 5,6 5,7 4,3 5,3 - Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

18 16 1 kiváló Kén-dioxid (µg/m3) Nitrogén-dioxid (µg/m3) Nitrogén-oxidok (mint NO2) (µg/m3) Szén-monoxid (µg/m3) órás átlag 24 órás átlag éves átlag órás átlag 24 órás átlag éves átlag órás átlag 24 órás átlag éves átlag órás átlag erősen jó megfelelő szennyezett szennyezett * * * * * órás átlag** -2 éves átlag -12 órás átlag -72 Ózon 24 órás átlag** -48 (µg/m3) éves átlag*** -48 órás átlag -3 Szálló por (PM1) 24 órás átlag -2 (µg/m3) éves átlag -16 Egyéb komponens esetén a határérték %-ában (%) * A határértékek mellett figyelembe vesszük a tűréshatárt is, ezért évenként változik az értéke. ** Napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma. *** 8 órás futó átlag napi maximumainak átlaga, egy naptári éven belül. A táblázatban nem szereplő szennyező komponensek esetén az utolsó sorban megadott százalékok alapján kell meghatározni az index-számokhoz rendelendő koncentráció tartományokat. E kritériumok alapján összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg a szolnoki belvárosi levegő minőségéről. A szén-monoxid mérések alapján a levegő minősége ben kiválónak mondható (11. ábra). Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

19 17 A levegő CO terheltsége az 1 órás átlagok alapján, Szolnok, Ady E. út Határérték g/m µ CO, ábra Dátum A szén-monoxid terheltség alakulása Szolnok belvárosában, ben az 1 órás átlagra vonatkozóan, határérték: 1 µg/m3 Az ábrából jól látható, hogy az elmúlt 3 évben a levegő CO terhelése átlagosan 6 µg/m 3 körüli volt, az utóbbi 2 évben stagnált. A reggeli és délutáni csúcsforgalmi időszakokban voltak megfigyelhetők a magasabb értékek. A szálló por ún. PM1 (1 µm alatti szemcseméretű) frakciójának vizsgálatai azt mutatják, hogy a belváros levegőminősége nem ritkán szennyezett, néha erősen szennyezett, különösen az év végi, év eleji ún. inverziós légköri viszonyok mellett, amikor csekély a függőleges keveredés, a hígulás mértéke (12. ábra). A évi kismértékű csökkenés után emelkedett a porterhelés. A levegő PM1 terheltsége a 24 órás átlagok alapján, Szolnok, Ady E. út g/m µ 6 Határérték 5 PM1, ábra Dátum A szálló por terheltség alakulása Szolnok belvárosában a 24 órás átlagkoncentrációk alapján, ben. A 24 órás határérték 5 µg/m3 Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

20 18 Jól mutatja ezt a tendenciát az elmúlt 15 év porterheltségi trendje. A mérések alapján között folyamatosan csökkent a belváros Ady E. úton mért porterheltsége, majd 29ben ez a trend megfordult (13. ábra) PM1, µ g/m PM1 (mg/m3) 13. ábra Éves határérték (mg/m3) A szálló por terheltség alakulása Szolnok belvárosában az éves átlagkoncentrációk alapján, ben. Az éves határérték 4 µg/m3 A megforduló trendet még szemléletesebben illusztrálja az évi túllépések számának ismételt növekedése. A levegő PM1 terheltségének napi átlaga a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló, a vidékfejlesztési miniszter által kiadott 4/211. (I. 14.) VM rendelet szerint évi 35 alkalommal haladhatja meg az 5 µg/m3 határértéket (14. ábra) órás határérték túllépések száma (db/év) N(PM1>5 ug/m3) 14. ábra TÚLLÉPÉSEK MEGENGEDETT SZÁMA 35 db A szálló por 24 órás határértéket meghaladó terheltségének gyakorisága Szolnok belvárosában ben. A 24 órás határérték 5 µg/m3 Oka lehet a növekvő porterheltségnek az Ady E. út utóbbi években megnövekedett forgalma is. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

21 19 A közlekedés levegőterhelő hatását mutatja a nitrogén-dioxid (NO2) és benzol mennyiségének éves menete ( ábra). A trend itt is megfordult az utóbbi években, ami jól összecseng a porterheltséggel, mutatva e három szennyező komponens közlekedés általi meghatározottságát. A levegő NO2 terheltsége az 1 órás átlagok alapján, Szolnok, Ady E. út g/m µ,2 Határérték 1 8 NO ábra Dátum A nitrogén-dioxid terheltség alakulása Szolnok belvárosában, ben az 1 órás átlagokra vonatkozóan, határérték 1 µg/m3 A levegő benzol terheltsége az 1 órás átlagok alapján, Szolnok, Ady E. út g/m µ 6 4 BENZOL, ábra Dátum A benzol terheltség alakulása Szolnok belvárosában, ben az 1 órás átlagokra vonatkozóan, határérték 1 µg/m3 A 21. évi meglehetősen csapadékos és az átlagosnál hűvösebb, kevesebb napsütést hozó esztendő hatását jól mutatja a talaj közeli ózon terheltség csökkenése (17. ábra) Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

22 2 A levegő O3 terheltsége a 8 órás mozgó átlagok alapján, Szolnok, Ady E. út Határérték g/m µ,3 O ábra Dátum A talaj közeli ózon terheltség alakulása Szolnok belvárosában, 29-21ben; az 8 órás mozgó átlagokra vonatkozó határérték 12 µg/m3 A légköri inverzió levegőminőséget alapvetően meghatározó jelentőségét jól szemlélteti, ha a szennyezettség mértékét a légnyomás és léghőmérséklet függvényében vizsgáljuk ( ábra). Az elemzésből kitűnik, hogy a magas légnyomás értékeknél jelentkező inverzió idején feldúsul a levegőben a szennyező anyagok mennyisége. A szén-monoxid, a PM 1, az NO2 és a benzol feldúsulása fűtési idényben és nyáron egyaránt bekövetkezik. 18. ábra A levegő szén-monoxid tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

23 ábra A levegő szálló por tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében 2. ábra A levegő NO2 tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

24 ábra A levegő benzol tartalma a légynyomás és a hőmérséklet függvényében 24-ben elkészült a Szolnok város légszennyezettségének javítását szolgáló intézkedési program. 27. év végén befejeződött Szolnokon a belváros rekonstrukciója és az ehhez kapcsolódó közlekedési rendszer átépítése. A belváros közlekedésből, az intézményi és lakossági fűtésből eredő évi átlagos szennyezettségét mutatják be sz. térképek. A térképek a Wölfel IMMI szoftver levegőszennyezettség moduljával elvégzett terjedési modell számítás eredményeit ábrázolják. 22. ábra Szolnok belvárosának szén-monoxid (CO) terheltsége Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

25 ábra Szolnok belvárosának nitrogén-oxid (NOx=NO+NO2) terheltsége 24. ábra 25. ábra Szolnok belvárosának PM1 terheltsége Szolnok belvárosának el nem égett szénhidrogén terheltsége Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

26 ábra Szolnok belvárosának kén-dioxid (SO2) terheltsége 27. ábra Szolnok belvárosának szén-dioxid (CO2) terheltsége Jól látszik a térképeken, hogy Szolnok belvárosának levegőminőségét elsősorban a közlekedés és a lakossági fűtés határozzák meg. A lakossági fűtés hatását jól illusztrálják a 23. sz. (NOx) és a 27. sz. (CO2) térképek. A Ságvári krt.- Szántó krt.-pozsonyi út-ady E. út által határolt területen pl. a főleg 4-5 szintes lakóházak faláttöréses (parapetes) gázkonvektoros fűtései jelentős mennyiségű nitrogén-oxidot és széndioxidot bocsátanak a levegőbe. A belvárosi rekonstrukció folytán a közlekedési útvonalak, ill. csomópontok átrendeződtek, ill. a forgalmi súlypontok eltolódtak. Ennek következtében a Kossuth térhez képest a forgalom északra tolódott, amit az Ady E. út környékének magasabb légszennyezettsége is jól jelez. Változások, trendek, javaslatok Az immissziós és emissziós mérőhálózat és a modellezés fejlesztése elengedhetetlenül szükséges lenne annak érdekében, hogy a térség levegőminőségét elemezni, illetve tervezni tudják. Ehhez elengedhetetlen a környezeti levegő minőségét vizsgáló folyamatos monitorhálózat kiépítése. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

27 25 Az egész országot tekintve az EMEP (European Monitoring and Evaluation Programme) vizsgálatai alapján4 felügyelőségünk nem mondható nagy levegőterheltségű területnek a kéndioxid, nitrogén-dioxid és szálló por tekintetében ( ábrák). A talaj közeli ózon esetében az egész országra elmondható, hogy időnként szennyezett (33. ábra). 28. ábra 29. ábra 3. ábra 31. ábra 32. ábra 4 Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

46 44 ZAJTERHELÉS A zaj mindig is fontos probléma volt az emberiség történetében, már az ókori Rómában is szabályozták a zajkibocsátást. A középkori Európában is több helyen korlátozták a lovas szekerek használatát és a lovon való közlekedést az éjszaka folyamán, hogy megőrizzék a városlakók nyugalmát. De ezek a zajok össze sem vethetőek a mai kor emberét érő folyamatos zajhatásokkal. A zaj a XVIII. század, az iparosodás óta életünk állandó kísérőjévé vált. A közlekedés fejlődésével a településeken élők zajterhelése folyamatosan emelkedett. A zajnak e két fő forrása mellett az építkezések zaja is jelentős mértékben hat az emberekre. A zaj némileg különbözik a szennyezés többi fajtájától; általában nem állandó, amikor abbamarad, a környezet megszabadul az energiatermészetű ártalomtól. Ez a vegyszerek, hulladékok, a szennyvíz és más lég-, talaj- vagy vízszennyező anyagok esetében nem így van, az anyagtermészetű maradványok hosszú időn keresztül kézzelfoghatóak. Ráadásul a zaj által okozott fiziológiai és pszichológiai károsodások csak hosszú idő után észlelhetőek, amikor már nagyon nehéz az összefüggést megállapítani a károsodás és a zaj között. A környezeti zaj és a rezgés elleni védelem azokra a mesterségesen keltett energiakibocsátásokra terjed ki, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang, illetve rezgésterhelést okoznak. A szakterületen dolgozók célja ennek megfelelően a meglévő zaj- és rezgésforrások hatásának mérséklése, újabb szennyező források kialakulásának megakadályozása, illetve a jobb minőségű, csendesebb környezet iránti lakossági igények kielégítése, mivel a korlátozott zajszintű környezet a minőségi életkörülmények kialakításának fontos eleme. A környezetünkben kialakuló zajviszonyokat számos tényező, de elsősorban a zajforrás típusa és működési körülményei befolyásolják. A környezeti zajállapotot a következő forráscsoportok határozzák meg: üzemi (ipari, mezőgazdasági) kibocsátás, közlekedési, légi közlekedés, vasúti forgalom, egyéb zajok. A környezetvédelem jogi keretei Az Alkotmány 18., illetve 7/D. (2) bekezdései szerint a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jogot, melyet az épített és a természetes környezet védelmével valósít meg. Az évi LIII. törvény rögzíti a környezetvédelmi általános szabályait; egyrészt a környezetvédelem elveit, másrészt meghatározza a környezeti elemek védelmének általános szabályait. A zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó átfogó részletes, szakterületi szabályokat a Kormány rendeletben állapította meg (A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/27. (X. 29.) Kormányrendelet). Az egyes emberi tevékenységek, létesítmények káros környezeti hatásainak kiküszöbölésének leghatékonyabb megoldása a nemkívánatos hatásoknak, változásoknak tervezéskor történő megelőzése. A megelőző zajvédelem gyakorlati megvalósításához - a tervezési stádiumban, illetve a távlati tervek készítéséhez - meg kell határozni a természetes és művi környezet várható mennyiségi és minőségi változásait. Erre ad megoldást a 284/27. (X. 29.) Kormányrendelet, mely bevezeti a hatásterület fogalmát. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a tevékenységek döntő többségénél a telekhatártól számított 1 m-es távolságot elérve a zaj olyan mértékben csillapul, hogy az Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

47 45 ezen kívül eső területekre gyakorolt hatása elhanyagolható. A hatásterület vélelmezése egy olyan szakmailag kielégítő, egyszerű megoldás, ami egyben jelentős költség-megtakarítást jelent a vállalkozók, közszolgáltatók számára. Az olyan beruházás környezetében, amelynek hatásterületén védendő terület, épület helyiség található, az csak a jogszabályi és rendeleti előírásoknak megfelelő zajkibocsátás esetén valósítható meg és üzemeltethető. A hatályos joggyakorlat környezetvédelmi hatóságként a zajt illetve rezgést okozó tevékenység jellegétől függően az illetékes természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi felügyelőséget vagy a kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. A kistérség székhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője hatáskörébe utalt ügyekben a másodfokú hatósági jogkört a felügyelőség gyakorolja ig összesen 15 másodfokú eljárás folytattunk. Felügyeleti intézkedést 1 esetben kértek hivatalunktól. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/27. (X. 29.) Kormányrendelet 4. (4) bekezdése alapján a honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az első fokú hatósági jogkört a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gyakorolja. A honvédelmi és katonai célú létesítményeknél a KTVF illetékességi területe az egész országra kiterjed (Lásd: a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 4/22. (III. 21). Korm. rendelet) Üzemi zaj Az ipari üzemek által kibocsátott zajok általában koncentráltan jelentkeznek, így a lakosság kis hányadát érintik. Az ipari zajok csoportjába az üzemi létesítmények, a fűtőművek, a transzformátorok, a gázfogadó állomások, a lakótelepi hőközpontok és tetőventilátorok stb. is beletartoznak. A környezetet terhelő létesítményeknél a zaj forrása nemcsak a technológia és kiegészítő tevékenységei (pl. szállítás, rakodás), hanem a termelést kiszolgáló egyéb berendezés is zajt emittál (technológiát magában foglaló épület fűtése, szellőztetése, klímatizálása, stb.). Az új beruházások zöme napjainkban vagy iparterületen - a környezetvédelmi szervezet ellenőrző - engedélyező tevékenysége mellett - vagy un. "zöldmezős" beruházásként létesül, ahol a környezetben nincs védendő épület. A közelmúlt ipartelepítési koncepciójának megfelelően kialakított Ipari Parkokban az újonnan megvalósuló és a belterületről kiköltöző vállalkozások már az előírásoknak megfelelően a környezet zavarása nélkül működnek. Működési területünkön számos ipari park (Jászfényszaru, Cegléd, Karcag, Martfű, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Kunszentmárton, Szolnok, Törökszentmiklós) kijelölésére került sor, ezzel is segítve az ipari szerkezetátalakítást, a vállalkozások számának gyarapodását. Az iparterületet az önkormányzat jelöli ki minden településen, célja, hogy helyet biztosítson a szektor szereplői számára. Kialakításuknál feltétel volt a jó közúti, vasúti megközelíthetőség, a kiépített infrastruktúra, a lakóterületektől megfelelő védőtávolságok biztosítása. A védendő területeket terhelő, zajjal járó beruházások a felügyelőség engedélyező-ellenőrző tevékenysége során valósulnak meg. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

48 46 A létesítési eljárásban benyújtásra kerülő zajvédelmi munkarészben az esetleges határérték túllépés esetére tervezett zajcsökkentő intézkedéseket a használatbavétel idejére meg kell valósítani. A tevékenység megkezdése előtt az üzemeltető köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és a határérték betartásának feltételeit megteremteni. Jogerős környezeti zajkibocsátási határérték határozat birtokában a kérelmezett tevékenység végezhető, a környezeti forrás üzemeltethető. A környezetvédelmi hatóság a zajvédelmi követelmények teljesítésének ellenőrzésére mérést, vizsgálatot végeztet(het) a zajforrás üzemeltetőjével. (Hidrogáz Energiatermelő Kft. Tiszaföldvár, Kossuth Lajos út 179.sz. gázmotor- hőközpont, Gázipari Kft. Berekfürdő gázmotoros kiserőmű, Ecseri Kft. Külterület - Ipari övezet 1153/2. Hrsz., Szilváshús KFT. Újszilvás, Alkotmány utca 76. meglévő húsüzem sertés- és marhavágóhíddal történő bővítése) Egyes esetekben a lakóterületen felépített - pékséggel ellátott - bevásárlóközpontok tetejére elhelyezett szellőventilátorok, hűtőpultok aggregátorai az akadálytalan hangterjedés következtében okoznak határérték feletti környezetterhelést. Panaszok forrása továbbá a kereskedelmi tevékenységet kiszolgáló, üzemi területen folytatott áruszállítás, rakodás is. Az Abony, Szolnoki út 2961/1. hrsz. ingatlanon lévő hipermarket üzemeltetőjét-, a létesítményre vonatkozó, jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket meghaladó környezeti zajkibocsátása miatt, a határértékek teljesülése érdekében a jogszabálysértés megszüntetésére köteleztük. A Tesco Globál Áruházak Zrt. az áruház tetején lévő hűtőgépek köré zajgátló falat épített. A Zrt. csatolt nyilatkozata szerint a bevásárlóközpont 6-22 h-ig tart nyitva. Éjszakai rakodás belső intézkedési terv alapján nem fordulhat elő, az árubeszállítás és - átvétel csak nyitvatartási időben történik. Az üzemeltető által végrehajtott zajcsökkentési, műszaki intézkedések hatásosságát, a határozatban előírt határértékeknek való megfelelést zajmérési jegyzőkönyvvel igazolta. A tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek nélkül folytatott környezeti zajokozás több alkalommal közérdekű panaszbejelentések nyomán derül ki, melynek kapcsán felhívtuk a figyelmet a hatósági engedélyező eljárás lefolytatására. (Szombati Fa-Ker Kft., Heves Földvár-Táp Kft. Tiszaföldvár) Az elmúlt néhány évben a zajos üzemek száma jelentősen csökkent, 62%-ról 27%-ra. A problémát elsősorban a védendő területeken működő üzemek, gazdasági társaságok, magánszemélyek ipari tevékenységei okozzák. Évek óta lakossági panaszok indukálói a lakóterületen lakóingatlan céljára vásárolt, - de esetleg megélhetési szükségszerűségből - vállalkozási célra felhasznált telephelyek, melyek a lakóterületek közé ékelődve, azok mellett működnek. Itt az alaprendeltetéséből következően csendes a környezet, a háttérterhelés értéke alacsony, jóval zavaróbbak a zajhatások. (Török kovácsműhely, Szolnok-Szandaszőlős) A régi, nagy múltú, jelentős területfoglalású nagyüzemek környezetbe kisugárzott zaja régebben sok panaszt okozott, mert a lakóterület körülnőtte ezeket a telephelyeket, ahol visszatérő probléma a zajterhelési határértékek túllépése. A nagykőrösi Bonduelle Central Europe (Nagykőrös, Ceglédi út 25.) üzeme a terhelési környezetében az előzetes vizsgálat során 17 db-es határérték túllépést mért. Ennek megszűntetésére szakértő bevonásával intézkedési terv készült. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

49 47 Sok esetben a zajcsökkentés megoldása beruházást nem igénylő eszközökkel megvalósítható, a zajforrás áttelepítésével a panaszra okot adó zajterhelés orvosolható. A Metál-Mix Kft. Cegléd, Külső-Kátai út 35/b. szám alatti telephelyére hulladékkezelési engedély kérelmet nyújtott be. A Kft. a hulladék begyűjtési, szállítási, előkezelési tevékenységet Magyarország egész területén kívánja végezni. A műanyag, papír és karton hulladékok előkezelése tömörítéssel, bálázással, darabolással, a fém és fémtartalmú hulladékok előkezelése válogatással, szétszereléssel, darabolással történik. A kábel hulladékokról a szigetelést kábelnyúzó géppel távolítják el. Egyes fémtartalmú hulladékokat előaprító berendezésen, majd speciális aprító-szelektáló berendezésen kezelik. A kábelnyúzó és az aprító-szelektáló berendezés a zárt szétszerelő műhelyben van. Lakossági panasz jogosságának érdemi vizsgálata során a Kft. nappali üzemvitel mellett a jogszabályi határértékeknek megfelelt. A Kft. tájékoztatta felügyelőségünket, hogy a szabadba telepített zajterhelést okozó darálógépet az éjjeli időszakban is szeretnék üzemeltetni, ezért a határértékek teljesülése érdekében a gépet a telephelyen belül áttelepítették. A megváltozott üzemelési körülményeket követően 21. áprilisban igazolta, hogy a megítélés helyén várható zajkibocsátás az éjszakai időszakra vonatkozóan teljesíti a védelmi követelményeket. Előfordul azonban, hogy a zajcsökkenés, zajkibocsátás megszűnése nem műszaki, szervezési intézkedésekre, hanem a termelés visszaesésére és a tevékenység-szerkezetben bekövetkezett változásokra vezethető vissza. Szolnokon már határérték feletti zajterhelést okozó üzemi létesítmény nincs. A Bige Holding Kereskedelmi és Termelő Kft. (Szolnok, Tószegi út 51.) üzemelése ( 24. évi zajmérés) az érintett lakótelepen határérték feletti zajterhelést okozott. A gyárban a foszforgyártás megszűnt, illetve zajcsökkentést hajtott végre. A gyár körül két irányban iparterület, egy irányban beépítetlen, mezőgazdasági használatú ingatlan, egy irányban lakóterület - a régi Vegyiművek lakótelep - található. Az intézkedés a 21. évi zajvizsgálat jegyzőkönyve szerint eredményes volt, a lakóterület irányában a zajterhelés határérték alá került. A megfelelő zajterhelés fenntartása érdekében a BIGE Holding részére a zajcsökkentő szerkezetek rendszeres karbantartását írtuk elő. A hatásterület csak az Ipari Park irányában nyúlik túl a telekhatáron. Megszüntette a cukortermelést szolnoki gyárában a Mátra Cukor Zrt. A cukorgyár bezárásával, felszámolásával olyan üzemi létesítmény szűnt meg, melynek működtetése során követelményértéket meghaladó és határértékre nem csökkenthető zajjal terhelte közvetlen környezetét. A cukorgyár létesítményi felszámolása a környezetében élőknek továbbra is jelentős zajterhelést okoz, mivel több tízezer m2 betonfelületet, épületszerkezetet kell elbontani, illetve helyben összetörni. A Mondi Szolnok Zrt. (Szolnok, Tószegi u. 2.) papírgyártási tevékenysége 29.év I. felében megszűnt. A K-i irányban lévő - korábban üzemi szolgálati lakások - lakóterület zajterhelését a hőközpont-erőmű zajforrásai, a füstgázelszívó rendszer elszívó- illetve befúvó ventilátorai, valamint a PCC gyártóüzem (gőzkifúvás) okozta. A határérték túllépés maximális mértéke éjjel 7 db volt a kritikus ponton. Az üzem intézkedési tervet nyújtott be a zaj csökkentésére 27-ben, majd 2 évvel később befejezte ipari tevékenységét. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

50 48 A gyártási, üzemi tevékenységek fejlesztését sokféle (minőségi, gazdaságossági, stb.) szempont indokolja, amelynek során a technológia egészének vagy egyes elemeinek változtatása szükséges. A technológiaváltozásnál kiemelten kell kezelni a környezetvédelmi előírásokat. Sokszor a technológiai fejlesztést, változtatást szinte kizárólag a környezeti elvárások indukálják. Az utánfutó- és felépítménygyártó Heves Ponyva Kft. (Heves, Lehel út 2.) szabadtéren üzemeltetett homokfúvó zajszennyezése ellen közérdekű bejelentéssel fordultak hatóságunkhoz 28-ban. A hatósági zajmérésekre alapozva a Kft-t zajcsökkentésre köteleztük, mert a technológiai berendezései a családi lakóházas környezetben nappal 7 db mértékű túllépést okoztak. A technológiát zárttá tették és 21-ben zajmérési jegyzőkönyvvel igazolták a zajkibocsátás megfelelőségét. Az Agrosprint Kft. ( Karcag, Telep út 1-6.) gyümölcs-és zöldségfeldolgozó ipari tevékenysége 24-óta folyamatosan lakossági panaszbejelentéseket okoz. Az ingatlanok tulajdonjogi változásai, illetve a meglévő telepi technológiai bővítése (TMK épület építése, új raktár építése, berendezések telepítése - 2 db evaporatív kondenzátor - figyelembevételével az üzemeltető részére új zajkibocsátási határértéket állapítottunk meg. A korábban túllépéssel érintett lakóépület a Kft. tulajdonába került, egyéb irányokban a határértékek teljesülnek. A Folprint Kft. (Karcag, Szent István sgt. 17.) a három műszakban dogozó fóliagyártó üzeme fejlesztést hajtott végre, a levegő leválasztó rendszerbe biofiltert telepített. Az elszívó ventilátor próbaüzeme alatt a zajkibocsátás ellen panaszbejelentés történt. A zajcsökkentés első fázisa (a kürtők magasságának csökkentése) nem hozta meg a kívánt eredményt, így a Kft. bejelentette a legnagyobb zajkibocsátású berendezések éjszakai szüneteltetését. A tett műszaki és szervezési intézkedések következtében az üzem zajkibocsátás határérték alá csökkent. A SAMSUNG Elektronics Magyar Zrt. jászfényszarui gyára (Jászfényszaru, Samsung tér 1.) tevékenysége környezetre gyakorolt hatásainak, határértéken felüli kibocsátása megszüntetésének feltételeire és a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés elérésére intézkedési tervet kellett készítenie. A ZRT. a zajcsökkentést az új SMD gyártóüzem (gépáttelepítések, régi gyártósorok megszüntetése, új összeszerelő sorok üzembe helyezése), kiegészítő létesítményei és parkoló bővítésével, valamint egyéb intézkedésekkel kívánta megoldani. SMD gyártócsarnok építésével egyidejűleg áttelepítésre kerültek a régi csarnokból a beültetőgépek, az ezekhez kapcsolódó elszívókat megszüntették. A csarnok tetőszerkezetére a hűtőgépeket, légkezelő berendezéseket, elszívó ventillátorokat és az utóégetőt zajcsökkentő elemekkel látták el. Az üzemhez fontos közmű és gépészeti helyiségeket magában épület földalatti kialakítású építmény, mely elé hűtőtornyokat helyeztek el. A telephelyen belüli tehergépjármű forgalom zajcsillapítását új zajárnyékoló falak elhelyezésével, a meglévők magasságának emelésével, illetve elnyelő paneljeinek cserélésével, végül a 3 műszakról 1 műszakra történő átállással oldották meg. A közérdekű bejelentések vizsgálatakor gyakran tapasztaljuk, hogy a környezetben élőket sok esetben még a határérték alatti zajszint is zavarja, bár a hatósági zajmérés a bejelentést megalapozatlannak minősíti. (ILPEA PROFEXT Kft. Jászberény, Ipartelepi út 5.szám alatti műanyag feldolgozó üzem, Róna 7 Kft. Jászkisér, Mária Malom Kft. Jászjákóhalma, Divon Hungary Kft. Karcag ) A bányászati tevékenységek két csoportra bonthatók, melyek a hatóság engedélyezőellenőrző tevékenysége mellett zajlanak. Az egyik csoportba a megszűnt bányászati tevékenységek okozta utóhatások tartoznak, ezek általában tájsebek, rekultiváció nélkül Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

51 49 maradt bányaterületek, bányatavak, hulladéklerakók. A másik csoportba a jelenleg is folytatott bányászati tevékenységek sorolhatók. A szélenergiával a legtisztább energianyerési forma valósul meg, minden más erőművel szemben a legkisebb hatása van, a környezeti hatásaiból gyakorlatilag a zajkibocsátás jelenthet problémát. A szélerőművek telepítésének tervezése során, a helyszín kiválasztásakor a szélenergiahasznosítás szempontjain (szélsebesség, szélárnyék) túl fontos tényező a lakott területtől való távolság is. A szélerőművek szinte kizárólag mezőgazdaságilag hasznosított területen állnak. A szélerőművek működés közben zajt keltenek, de a környező területek érintettsége csekély, mivel több száz méteres minimális távolságot betartják a létesítésnél (Törökszentmiklós, Mezőtúr). Az urbanizációs folyamatok következtében a mezőgazdasági tevékenység a települések belterületéről környezeti hatásai miatt kényszerűségből, vagy ésszer űségb ől kitelepült. A nagyüzemi gazdálkodás következtében létrejöttek külterületen olyan telepek (majorok), ahol állattartó épületek, tároló létesítmények, takarmánykeverők, terményfeldolgozók, gépjavító bázisok és más üzemi létesítmények találhatók meg. Működési területünkön gyakori a volt mezőgazdasági épületek ipari célú hasznosítása. Ezek az építmények a települések külterületi telepein (majorok) találhatóak; az így hasznosított épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatos zajhatások általában védett területeket nem érintenek. A nagy létszámú állattelepek jelentős környezetterhelő hatást gyakorolnak a települések környezetére. Potenciálisan számos környezeti hatást megváltoztathatnak, a telepen tartott állatok helyi zavaró hatást fejthetnek ki a zajhatás következtében (Pl. állatok hangja, takarmány-előkészítés és -kezelés, trágyakezeléssel összefüggő munkák, egyéb tevékenységek: etetés, állatok oltása, állatorvosi és egyéb kezelések). A telepek megfelelő elhelyezésével - tekintettel a védőtávolságokra, a köz- és állategészségügyi, továbbá környezetvédelmi követelményekre (a szag, a zaj, a porártalomtól való védelem, a fert őzések elterjedésének megakadályozása, stb.) - és tervezésével általában sikerül a zajhatásokat a szükséges határértéken belül tartani. A telepméretek növekedésével és a lakóövezetek terjedésével a zajcsökkentő technológiák (BAT) fontossága megnőtt. A növénytermesztés időszakosan terheli zajjal a közvetett és közvetlen környezetét (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termék-fuvarozás). A belterületi állattartás szabályozása az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, elsődlegesen ezen a szinten lehet a kérdésbe beavatkozni (védőtávolságok, egyedszám meghatározása stb.). A környezetvédelmi hatóságoknál több mint tíz éve folyó munka kedvező hatása elsősorban az üzemi (ipari, mezőgazdasági) zajforrások kibocsátásának csökkentésénél érvényesül ig terjedő időszakban több üzem, ipari létesítmény gazdasági tevékenység zajméréssel történő részletes, szakszerű felmérésére, ellenőrzésére került sor. A hatósági intézkedések következtében a korábban a megengedettnél nagyobb zajkibocsátású, lakott területtel határos üzemek a zajterhelés mértékét többnyire az ellenőrzött üzemek határértékre csökkentették. A mérések eredményét és az intézkedések fajtáit az 1. sz. melléklet tartalmazza. A táblázatban nem tüntettük fel a hatáskörünkben eljárást nem igénylő létesítményeket. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

52 5 Közlekedési zajok A környezet zajszennyezésének meghatározó hányada közlekedési eredetű. A közlekedési zajokat három csoportra osztjuk: közúti gépjármű, vasúti jármű és repülési eredetűre. A forgalom sűrűsége napszakonként és havonta is változik; a közúti és vasúti forgalom a reggeli (5-8 h- között) és délutáni (15-18 h között) időszakokban a legsűrűbb, míg a repülési közlekedés döntően a nappali órákra szorítkozik és időszakosan megjelenő. A nagy forgalmú utakon a forgalom eloszlása egyenletesebb, mint az alsóbbrendű utakon. Havi eloszlásban a személygépjárművek részaránya a nyári időszakban magasabb, mint a többi évszakban. A tehergépjármű hányad ősszel (főleg a mezőgazdasági áruszállítás miatt) jelentősebb. A közutak forgalma hétköznap nagyobb, mint hétvégén, de egyes területeken - az üdülőkörzetek ilyeneknek tekintendők - a hétvégi járműforgalom többszörösére emelkedhet a hétköznapinak, főleg a nyári csúcsidőszakban. Az elmúlt 2 évben a vasúti teher- és személyszállítás volumene visszaesett, különösen nagymértékben a teherszállításé, ami a közutakra átterhelődött. Egyes vasúti fővonalakon járnak kamion konténerszállító szerelvények (rola) is, de ezek mennyisége alig csökkenti a közutak túlterheltségét. A repülési zaj területünkön gyakorlatilag Szolnok-Abony térségét érinti, illetve a SzolnokAbony-Nagykörű vonalat és jellemzően a nappali órákra korlátozódik. Közúti közlekedés A települések zajterhelésének alapvető, meghatározó eleme a közúti közlekedés által okozott zaj. Ez két összetevőből áll: egyrészt a településen átmenő tranzit,- másrészt a belső forgalomból. A kis és nagytelepülések között e tekintetben döntő különbség van. A kis településeknél a tranzit forgalom a meghatározó, a belső forgalom gyakran elhanyagolható, míg nagy településeknél a belső forgalom a település méretével arányosan növekvő mértékű, lényeges tényező. Az elmúlt 22 évben az ország közútjain robbanásszerű forgalomnövekedés következett be. Ezt az alábbi adatsorral kívánjuk bizonyítani: 1989-ben - akkor még a 4-es főközlekedési út nyomvonala áthaladt Szolnok belvárosán - a város főutcáján mintegy 16. jármű közlekedett. Egy 21. évi forgalomvizsgálat szerint a Szent István hídon 17., míg a Százlábú hídon (ez Szolnok régi hídja) 26. jármű haladt át. Tekintettel arra, hogy az eredeti útirány is a Százlábú hídon ment át, a jelenlegi állapot az évi forgalom 17 %-os növekedését jelenti. Megjegyezzük, hogy valamennyi közúton jelentős forgalomnövekedés következett be. Az egyes utakra vonatkozóan az országos közutak keresztmetszeti forgalmáról a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság által készített kiadvány ad bővebb információt. Működési területünk települései belső útjai forgalma által okozott zajterhelésről aránylag kevés adatunk van, ezek zöme egyszeri mintavételezésből származik. Szolnok területén mivel 199.óta több alkalommal végeztünk különböző fölméréseket - számos mérési eredménnyel rendelkezünk. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

53 51 Az alábbi ábrán a Mátyás király úton tapasztalható zajterhelés mértékét 1993., 1998., 24. évre vonatkoztatva ábrázoltuk. Az egyenértékű zajterhelés mértéke nappal az első öt év alatt 3 db-lel (duplájára) növekedett, míg között az emelkedés mértéke nappal minimális, kevesebb, mint 1 db. Az éjszakai zajterhelés ugyanakkor folyamatos növekedést mutatott. Különösen kedvezőtlen, ha az alapzajok változását vizsgáljuk (háttérzaj L99 %-os szintet). 24-ben már alig volt olyan éjszakai időszak, amikor az alapzaj 4 db alá került. Ezen az útszakaszon a nyugodt alvás feltételei egyre kevésbé teljesültek. Szolnok, Mátyás király út zajterhelése 75, 7, 65, zajszint (dba) 6, 55, 5, 45, 4, 3, 16: 16:3 17: 17:3 18: 18:3 19: 19:3 2: 2:3 21: 21:3 22: 22:3 23: 23:3 : :3 1: 1:3 2: 2:3 3: 3:3 4: 4:3 5: 5:3 6: 6:3 7: 7:3 8: 8:3 9: 9:3 1: 1:3 11: 11:3 12: 12:3 35, LAeq1993 L99% 1993 LAeq1998 L99% 1998 idő (óra) L99 % 24 LAeq 24 A forgalom növekedés trendje azóta megállt, mivel Szolnok város többek között a Mátyás király útról kitiltotta a tranzit teherjármű forgalmat. Ilyen feltételek mellett sem kedvező azonban Szolnok belterületi zajterhelése. A 4 sávos József Attila úton - felújítása előtt - a lakóházak előtt az alábbi idősort mértük. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

54 52 7.S3D db :: 14:: 2:: 2:: 8:: 14:: 2:: LAeq LAFm in Cursor: :: - 8:3: LAeq=66,3 db LAFm ax=81,5 db LLpeak=13,4 db LAFmi n=53,3 db 2:: Az út szélső forgalmi sávjától kb. 6 m-re lévő lakást nappal 66 db, éjjel 58 db zaj terheli, ami nappal minimális, de éjszaka 3 db-es (a megengedett duplája) túllépést okozott. A 442-es út forgalmi zaja éjjel-nappal az új utakra megállapított határértéket meghaladó. Ez az út vezet rá az ártéri, úgynevezett százlábú hídra, illetve a régi Tisza hídra. Még 1997-ben végeztünk egy vizsgálatot a százlábú hídon megjelenő gépjárműforgalom megoszlásáról. A mérési adatok szerint volt olyan időszak, amikor egy óra alatt 16-at meghaladó volt a hídon átmenő járművek száma. A mérést kiterjesztettük a forgalom eredetének vizsgálatára is. A forgalomszámlálási adatokból az volt megállapítható, hogy a belváros felé közlekedő gépjárművek 35 %-a elővárosi (Szandaszőlős és Kertváros) eredetű. A belvárosból ezekre a célállomásokra hajtó járművek aránya ennél is magasabb, 4 %. A 442-es út forgalmi zaja meglehetősen sok embert érint. 23-as méréseink szerint éjszaka mintegy 8 m-es az a sáv, ahol meghaladta az akkor érvényben lévő 8/22. ( III.22.) KöMEüM. együttes rendeletben előírt 5 db-es határértéket. Az ábrán látható zajterhelés szint az út szélétől kb. 5 m-re mérhető. Az út szélső forgalmi sávjától kb. 6 m-re lévő lakást nappal 66 db, éjjel 58 db zaj terheli, ami nappal minimális, de éjszaka 3 db-es (a megengedett duplája) túllépést okozott. A 442-es út forgalmi zaja éjjel-nappal az új utakra megállapított határértéket meghaladó. Ez az út vezet rá az ártéri, úgynevezett százlábú hídra, illetve a régi Tisza hídra. Még 1997-ben végeztünk egy vizsgálatot a százlábú hídon megjelenő gépjárműforgalom megoszlásáról. A mérési adatok szerint volt olyan időszak, amikor egy óra alatt 16-at meghaladó volt a hídon átmenő járművek száma. A mérést kiterjesztettük a forgalom eredetének vizsgálatára is. A forgalomszámlálási adatokból az volt megállapítható, hogy a belváros felé közlekedő gépjárművek 35 %-a elővárosi (Szandaszőlős és Kertváros) eredetű. A belvárosból ezekre a célállomásokra hajtó járművek aránya ennél is magasabb, 4 %. A 442-es út forgalmi zaja meglehetősen sok embert érint. 23-as méréseink szerint éjszaka mintegy 8 m-es az a sáv, ahol meghaladta az akkor érvényben lévő 8/22. ( III.22.) KöM- Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

55 53 EüM. együttes rendeletben előírt 5 db-es határértéket. Az ábrán látható zajterhelés szint az út szélétől kb. 5 m-re mérhető zajszint (db) : 7:3 6: 4:3 3: 1:3 : 22:3 21: 19:3 18: 16:3 15: 13:3 LAeq 12: LASmin 3 1:3 LASmax 35 9: 4 idő (óra) Szandaszőlősön az elmúlt 8 évben folyamatos lakóterületi fejlesztések történtek. Ennek és a Szandai réten megépített bevásárló központok (CORA, Média Markt, OBI, Praktiker, Family Center) forgalomkoncentráló hatásának köszönhetően a járműforgalom tovább növekedett, a Százlábú hídon elérte a - polgármesteri hivataltól kapott információ szerint jármű/nap értéket. 28.évben méréseinket - az úttesttől kb.4 m távolságban - megismételtük. Az idősorokból látható, hogy a helyzet tovább romlott. Éjszaka az egyenértékű hangnyomásszint eléri a 6 db-t. Az éjszakai csendes időszak nagyon rövid és a 3 napig tartó vizsgálat ideje alatt csak egy esetben regisztrálható ( kurzor helye). 1.S3D db :: 2:: 14:: 2:: 14:: 2:: 14:: LAeq LAFmin Cursor: :3: - 2:: LAeq=51,3 db LAFmax=71,7 db LLpeak=97,3 db LAFmin=35,3 db 2:: Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

56 54 Szolnok járműforgalmának legkritikusabb szakasza a 442-es út kertvárosi körforgalmi csomópontja- Százlábú híd- Szabadság tér-pólya Tibor-Ady Endre út. A 27 ősze óta a Kossuth tér forgalmának korlátozásával a fentiekben említett 2. jármű/nap értéket meghaladó forgalom ezen a nyomvonalon közlekedik. A forgalom javítására a Szabadság téri körforgalmi csomópontot megszüntették és ismételten jelzőlámpás forgalmi rend került kialakításra. A kialakult állapot elemzésére, a jelzőlámpák üzemidejének finomítására 28 májusában került sor. Ekkor zajméréseket is végeztetett a beruházó. A város belterületének 23. évi zajállapotát - a nappali órákra vonatkozatva - a következő térkép szemlélteti. Amint az ábrákon látható, Szolnok városnak a Pólya-Ispán krt. Várkonyi tér-ságvári krt.szapáry-kossuth L. út által határolt területe nappal nagyon zajos volt. A főbb összekötő utak mentén a zajterhelés mértéke a db-es tartományba esik és a forgalom elől elzárt területek mentén is a nappali db közötti zajterhelés szint a jellemző. A valóságos helyzet ennél is rosszabb volt, mivel az összekötő utcákban nem volt zajmérés, így az ezekben történő járműközlekedés hatása a térképen nem jelenik meg. Az éjszakai zajterhelési térképről leolvasható, hogy a főközlekedési utak forgalma éjszaka is jelentős mértékű és csak kevés olyan forgalom elől elzárt lakóterület- található, ahol teljesül a lakosság zavarásmentes pihenését biztosító 45 db alatti (halványzöld színjelzésű) érték. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

57 55 A megváltozott forgalmi rend miatt ennek a térképnek az ismételt elkészítése indokolt lenne. A közúti közlekedés által okozott környezetszennyezés csökkentése és a zavartalan járműhaladás biztosítása érdekében az elmúlt években jelentős számú települést elkerülő út épült. Elkészült többek között a Szajolt, Cibakházát, Törökszentmiklóst, Abonyt elkerülő nyomvonal, a jászberényi elkerülő 2-ik szakasza, Nagykőrös elkerülő 1. szakasza. Kormányzati koncepció szerint az M4-es autópálya építésének megkezdése 215. előtt nem várható. Ugyanakkor a 4-es főközlekedési út túlterhelt, nehezen járható, ezért évekkel ezelőtt döntés született a forgalomgyorsítás kérdésében, ami az elkerülő utakkal, négysávúsítással biztosítható. E koncepció jegyében elkészült a Szolnoktól Törökszentmiklósig terjedő, mintegy 15 km-es -Szajol településen átvezető részén zajvédő fallal védett - szakasz, az km. szelvény közötti (Cegléd- Albertirsa közötti) Abonyt elkerülő szakasz, a TörökszentmiklósSzapárfalu ( km. szelvények) közötti szakasz négysávúsítása. Szapárfalu belterületi részén zajvédő fal létesült. Átadás alatt van a Kisújszállást elkerülő 4-es főközlekedési út több mint 11 km-es szakasza. Felügyelőségünk feladata az úttervek véleményezése, észrevételezése mellett az építés megkezdése előtti és befejezését követő környezetterhelés meghatározása is. Ennek megfelelően felmérést végeztünk Abony belterületén az elkerülő út átadását megelőző időszakban 25-ben, valamint Fegyvernek-Szapárfalu belterületi részén, 1 m-re a szélső forgalmi sáv középvonalától 23-ban (Az út ezen a szakaszon négysávos). Az ábrán látható, Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

58 56 hogy a pillanatnyi hangnyomásszint néha eléri a 95 db-t is és éjszaka alig csökken a félórára jutó zajterhelés mértéke. Fegyvernek belterületi szakaszán mérhető zajterhelés A 27/28.(XII. 3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 3. sz. melléklete új tervezésű utakra 65/55 db (nappal/éjjel) határértéket állapít meg, tehát ehhez viszonyítva a jelenlegi túllépés jelentős mértékű, nappal a határérték mintegy 5,5-szerese, éjjel 28-szorosa mérhető. Elkészültek Fegyvernek-Szapárfalu és Kisújszállás elkerülő út tervei, melyekhez Felügyelőségünk a szakhatósági hozzájárulását kiadta. Mindkét út érvényes építési engedéllyel rendelkezik. Számunkra ismeretlen okból a Fegyverneki elkerülő út programja visszavonásra került. Vasúti közlekedés Szakirodalmi adatok szerint a közlekedési zajok közül legkevésbé a vasúti zaj zavarja az embereket. Kiemelkedő forgalma csak a Szolnokot kettévágó 1 és 12/a jelű fővonalnak van, amelynek közlekedési eredetű zaja a város területén jelentős lakóterületeket érint. Szajol és Törökszentmiklós esetében a település szélén halad át. A 1-as vasúti pályakorszerűsítés, amely 16 km-es vonathaladási sebességet tesz lehetővé ISPA pályázati pénzeszközök felhasználásával Szolnok határáig elkészült. Az érintett településeken aluljárókat építettek ki. Befejeződött a Szajol-Mezőtúr közötti vonalszakasz rekonstrukciója is. Felügyelőségünk 29-évben lakossági panaszbejelentés kapcsán vizsgálta a vasúti zaj hatását Szolnok belterületén. A panaszokat elsődlegesen az okozza, hogy a közlekedési zajt a Zagyva-híd fémszerkezetei felerősítik. Méréseink szerint éjszaka (22-6 között) a kb. 1 m-re lévő Vitorla utcai sorháznál,9 db szerény mértékű a Városmajor út 76. sz. toronyháznál 4,6 db-es határérték túllépés tapasztalható az új létesítésű vasúti pályára előírt határértékhez képest (6/5 db éjjel/nappal). Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

59 57 A toronyház kb. 4 éve épült, amikor hazánkban még nem volt zajvédelmi szabályozás, a Vitorla utcai lakóingatlanok ben (Az ügy érdekessége, hogy a panaszok nem a lényegesen nagyobb zajjal terhelt toronyházból érkeztek.). Méréseink alapján 1-11 m az a sáv, amelyen belül az új építésű vasutakra előírt zajterhelési határérték nem teljesül abban az esetben, ha a védendő ingatlan homlokzata a vasúti sínek felé néz. Ezen a zónán belül lakó-, intézményi funkciójú ingatlan építése kiegészítő műszaki zajvédelem nélkül nem engedélyezhető. Repülési zaj A vizsgált területen állandó polgári repülőtér nincs, a katonai repülőtér zajkibocsátásának vizsgálata nem tartozik Felügyelőségünk hatáskörébe. Megjegyzendő, hogy a honvédség elkészítette és Felügyelőségüknek megismerés, véleményezés céljából megküldtek a repülőtér környezetében a zajgátló védőterület kijelölésére vonatkozó dokumentációt. A repülőtér környezetében nem várható a repülési tevékenység megszűnése, csökkenése, mivel a Fürst S. laktanya megszűnésével egy helyre, a szandaszőlősi bázisra koncentrálódik minden honvédségi tevékenység. A jelenlegi honvédségi előírások szerint 23 óra után kiképzés jellegű repülés nem végezhető. Idény jelleggel, elsősorban a Tisza-tó környezetében üzemelnek ideiglenes repülőterek, valamint sport- és turisztikai célú sárkányrepülő leszállópályák. Egyéb zajok Míg az ipari üzemek kibocsátása azok zajcsökkentése miatt kedvezően alakul, a lakossági panaszok egyre inkább a szórakozóhelyek ellen irányulnak. Lakott területek fő zajcsoportját a zeneszolgáltatást nyújtó vendéglátó létesítmények, rendezvények jelentik, az erre vonatkozó lakossági panaszok, bejelentések száma nő, melynek kapcsán indult ügyekben zajhatósági eljáró a kistérségi jegyző (éttermek, sörözők, presszók, szabadtéri fesztiválok). A zavaró hatás kritikusabb a szabadtéri rendezvények esetében, ahol hiányoznak hanggátlással rendelkező külső határoló szerkezetek, így fokozottabb a zajkibocsátás, a terhelés. E tevékenységek igazán kellemetlen elemei tulajdonképpen nem feltétlenül a zajszint méréssel értékelhető zajhatások: pl.: a zene, hanem a közterületen közlekedő, kiabáló állampolgár zajokozása. A szabadidős tevékenységek sorában egyes sporttevékenységek is elég nagy zajjal járnak és lakossági panaszra adhatnak okot.( pl. a lövészeti sportok). Szaporodnak a lakókörnyezetben a lakás vagy melléképülete részbeni átalakításával megvalósuló, alapvetően a szolgáltatási ágazatban tevékenykedő boltok, kis üzletek. A magas lakóépületekben a liftek, a szellőző, áramellátó berendezések újabb zajforrásokat jelentenek. Bejelentéseket indukálnak a lakótársak életviteléből származó szomszédzajok, épületen belüli zajok is. A lakáson belül óhatatlanul mindannyian keltünk zajt. A háztáji zajkibocsátás folyamatos növekedése elsősorban a lakások és kertek gépesítésére vezethető vissza. A pihenést, illetve egyes embereket zavarhat az otthon hobbiként végzett autószerelés, barkácsolás, fűnyírás. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

60 58 A felsorolt esetekben a "csendháborítás" tényállása szolgálhat a zajvédelem eszközéül. Az eljárást indokolatlanul keltett, megengedettnél nagyobb zajterhelés esetében lehet kezdeményezni. Ahol helyi rendelettel a zajvédelem szabályozásra került, a szomszédjogi eljárás a hatályos önkormányzati rendelet alapján is lefolytatható. A zajvédelmi ügyek Polgári Törvénykönyvre alapozott eljárásai ma jellemzően birtokvédelmi (Ptk ) jogalapról indulnak. A birtokvédelmi eljárást egy éven belüli zavarás esetén a helyi jegyzőnél és az illetékes bíróságnál lehet kezdeményezni. 1. melléklet Település Heves Létesítmény Heves Ponyva Kft. Heves Heves Heveshús Kft. Abony Wienerberger téglagyár közlekedési zaja Jászkisér Róna 7.Kft. Jászberény EGI, Dometic Rt. (Ifjúság út ) Jászberény ILPEA PROFEXT Kft. Jászfényszaru Samsung Electronics Magyar Zrt. Karcag Divon Hungary Kft. Karcag Agrosprint Kft. Kisújszállás Hidrogáz Energiat ermelő Kft Intézkedés Nem felel meg Bírság: 1.e FT Kötelezés Megfelel Nem felel meg Nem üzemszerű a túllépés, Kötelezés Megfelel 21. VI. hótól nem üzemel Részleges környezetvédelmi felülvizsgálat Független szakértői jegyzőkönyv a zajcsökkentés hatásosságának vizsgálatára T:5/- db Tevékenysége megszűnt Nem megalapozott Megfelel Nem felel meg Kötelezés Zajvédő falat tovább építik Nem megalapozott Megfelel Nem felel meg Ventilátorok zajcsökkentése Megfelel Szállító járművek Nem felel meg Kötelezés Megfelel Nem volt megalapozott Megfelel Nem felel meg ZKH Megfelel Nem felel meg T= 4/14 db Kötelezés Zajcsökkentés Megfelel Település Berekfürdő Létesítmény Gázipari Kft. Albertirsa Aquarius-Aqua Kft. Rákóczifalva Szabados- Hús Kft. Jászkarajenő Abony Törökszentmiklós Szolnok Mária Malom Kft. Tesco Global Zrt. hipermarket UNIVER Coop RT. (Kossuth tér 4.) Alfa Nova fűtőmű Cegléd, Béke tér Közlekedési zaj Karcag Folprint Kft. Szolnok Béke Metál Kft., Szolnok Intézkedés Megalapozott Kötelezés Zajcsökkentés Megfelel Nem felel meg ZKH, Kötelezés szakértői jegyzőkönyv a zajmérés megfelelőségére Megfelel Nem felel meg Ideiglenes használatbavétel Független szakértői jegyzőkönyv a zajcsökkentés hatásosságának vizsgálatára Ideiglenes használatbavétel Megfelel Nem volt megalapozott Megfelel Megalapozott Kötelezés Zajcsökkentés Megfelel Intézkedési terv Zajcsökkentés Megfelel Felülvizsgálat részeként előírt zajcsökkentés T: /6 db Megfelel Mérés Nem megalapozott Megfelel Megalapozott Ventilátorok zajcsökkentése Megfelel Mérés Nem volt megalapozott Megfelel Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

61 59 Vizek védelme Az Európai Unió irányelveinek hazai jogrendszerbe történő átültetését követő, végrehajtási időszak kezdeti szakaszában vagyunk. A környezetvédelem és azon belül a vízvédelem minden területén olyan tényleges, vagy tervezett beavatkozások sorát tapasztaljuk, melyek biztosítják az egészséges környezethez, vízhez való hozzájutás feltételeit. A felszíni vizek minőségének, a vízi ökoszisztéma védelme, állapotának javítása, a fenntartható vízhasználat és vízkészletek védelme érdekében folyamatban vannak a megalapozó monitoring vizsgálatok, melyek alapadatot biztosítanak a nemzetgazdaság számára a megfelelő stratégiák kialakításához. Szintén a felszíni és felszín alatti vizek védelmét hivatott védeni a 29. december 22-i határidővel véglegesített, és folyamatosan karbantartott vízgyűjtő gazdálkodási tervekben foglalt intézkedési sorozatok, melyek célkitűzése szerint 227. év végére minden víztest esetében el kell érni a jó ökológiai állapotot. Az emberi fogyasztására szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelvnek végrehajtásaként Magyarország vállalta, hogy 26. december 25-ig műszaki beavatkozást végez azokon a településeken, ahol a bór, fluorid és a nitrit határértéke magasabb a megengedettnél, 29. december 25-ig vállalta továbbá a 1µg/l-nél magasabb arzén értékek határértékre történő csökkentését is. A program kissé megkésve jelen időszakban a kivitelezési fázisban van, a kérdéses települések rendelkeznek kidolgozott műszaki megoldással a kifogásolt vízminőség kiváltására vagy megfelelő kezelésére. Szintén a felszíni vizek védelmét és közvetve a felszín alatti vízbázisok védelmét szolgálja a felszíni vízminőség szabályozási rendszer, mely 24. évi bevezetését követően új alapokra helyezi a szennyvíz kibocsátások minőségi és mennyiségi szabályozását. A kibocsátási oldal ellentételezéseként megjelentek a befogadók jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges határértékek, mely a kibocsátást terhelés szempontjából is szabályozhatóvá teszi. A szennyezőanyag kibocsátás mérséklését célozza meg a települési szennyvíztisztító telepek megvalósításának ütemezését tartalmazó Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és tisztítási Megvalósulási Program, melynek értelmében a 2 Leé fölötti településeken keletkező települési szennyvizek tisztítását 215.december 31-ig meg kell valósítani. A program végrehajtásként illetékességi területünkön lévő 88 db 2 Leé fölötti település közül 76-nak megoldott a szennyvíz elvezetése- tisztítása, míg a fennmaradó 12 település rendelkezik a tervezett műszaki megoldásra vízjogi létesítési engedéllyel. Illetékességi területünkön az ivóvíz-ellátás - Szolnok és kapcsolódó települései kivételéve - a felszín alatti vizek igénybevételével történik. A vízellátást mintegy 4 db termelő kút biztosítja, melyek éves víztermelése közel 3 millió m3 (82.2 m3/nap). Ugyancsak a mélységi vízadók igénybe vételével jár az évi 8, millió m 3 ( m3/nap) termál és gyógyvíz használata, bár ennek kb. fele ivóvíz ellátási célt szolgál. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Felszíni vizeink besorolása A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási terv 4 részvízgyűjtőre épülő, a 17 tervezési részegységből és 42 tervezési alegységből tevődik össze. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek tartalmazzák az összes szükséges információt, amely a víztestekről rendelkezésre áll, az állapotértékelések eredményét, azt, hogy milyen problémák Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

62 6 jelentkeznek a tervezési területen és ezek okait, továbbá, hogy milyen környezeti célokat tűzhetünk ki, és ezek eléréséhez milyen műszaki és szabályozási intézkedésekre van szükség. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv a vizek állapotát feltáró és annak jó állapot -ba hozását megalapozó koncepcionális és stratégiai terv. Célja az optimális intézkedési változatok átfogó (műszaki, szabályozási és gazdasági-társadalmi szempontú) ismertetése, amely meghatározza az intézményi feladatokat, és amely alapján folytathatók, illetve elindíthatók a megvalósítást szolgáló programok. Működési területünket lefedő alegységek a 2. Tisza részvízgyűjtőhöz tartoznak. A területünk 95%-át a 2-9 Hevesi-sík, 2-1 Zagyva alegység, 2-12 Nagykőrösi-homokhát, és a 2-18 Nagykunsági alegységek teszik ki, de megtalálható a Hortobágy-Berettyó, a Hármas-Körös és további három alegység kisebb peremterülete. Az alegységek lehatárolása vízgyűjtő szempontú, gyakorlatilag természetes területi egységet alkotnak. A Nagykunsági alegység a Tisza folyó bal partján, a Tisza folyó, a Körös, HortobágyBerettyó közötti és a Tisza-tó által lehatárolt területet foglalja magában. A Tisza-tó területe részét képezi az alegységnek. A Hevesi sík, a Millér,- Dobai,- Sajfoki és a Hanyi főcsatorna vízgyűjtő területét, a Nagykörösi-homokhát a Perje,- Gerje,- Kőrös-ér és a Pejtsik főcsatorna vízgyűjtő területét foglalja magába. A Zagyva alegység a Zagyva-Tápió vízfolyások vízgyűjtő területére terjed ki. Tekintettel arra, hogy a vízellátás, szennyvízelvezetési tevékenységek többnyire településekhez kapcsolhatóak az alábbi táblázatban egy településszerinti csoportosítást is készítettünk, azzal a megjegyzéssel, hogy egy település közigazgatási területe több alegységhez is tartozik(hat), mint például Szolnok város közigazgatási területe három alegységen is megtalálható (Nagykőrösi-homokhát, Nagykunsági és Zagyva): Sorszám Alegység megnevezése Hevesi-sík Átány Besenyszög Csataszög Erdőtelek Heves Hevesvezekény Hunyadfalva Jászszentandrás Jászapáti Jászivány Jászkisér Jászladány Kisköre Kömlő Kötelek Nagykörű Pély Sarud Tarnaszentmiklós Tenk Tiszabura Tiszanána Tiszasüly Nagykunsági Abádszalók Berekfürdő Cibakháza Cserkeszőlő Fegyvernek Karcag Kenderes Kengyel Kétpó Kisújszállás Kuncsorba Kunhegyes Kunmadaras Martfű Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Nagyrév Örményes Rákóczifalva Rákócziújfalu Kunszentmárton Tiszafüred Szajol Szelevény Tiszabő Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszakürt Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszaszentimre Tiszatenyő Tiszaug Tomajmonostora Törökszentmiklós Túrkeve Öcsöd Nagyiván Nagykőrösi homokhát Abony Albertirsa Cegléd Ceglédbercel Csemő Csépa Dánszentmiklós Jászkarajenő Kocsér Kőröstetétlen Mikebuda Nagykörös Nyársapát Pilis Szolnok Tápiószőlős Tápiószentmárton Tiszajenő Tiszavárkony Tószeg Törtel Újszász Újszilvás Vezseny Zagyva Alattyán Jánoshida Jászalsószentgyörgy Jászberény Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászfényszaru Jászjákóhalma Jásztelek Pusztamonostor Szászberek Zagyvarékas Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

63 61 Az alegységek meghatározta keret tovább tagolódik víztestekre, melyek már tervezési egységeket képeznek, és melyekre vonatkozóan meg lehet határozni minőségi, mennyiségi paramétereket, úgy terhelés, mint minőség vonatkozásában. Ugyancsak a víztestek szintjén került meghatározásra és működik a monitoring rendszer, melynek 212. évben záródó szakasza alapozza meg, a jó ökológiai állapot eléréséhez szükséges intézkedések körét. A folyó- és állóvizekre tagolódó víztesteket alegységenkénti megbontását az alábbi táblázatban összesítjük: Sorszám Alegység megnevezése Hevesi-sík Sajfoki főcs. Dobai főcs. Millér főcs. Jászsági főcs. Hanyi-ér Kanyari HT Nagykunsági Tisza folyó Nagyfoki-I bcs. Tiszaderzsi-3 bcs. Tiszabői bcs. Hortobágy-Berettyó Karcagi I. főcs. Villogó főcs. Kakat-ér Harangzugi bcs. Szajoli I. főcs. Németéri bcs. Nagykunsági főcs. Nagykunsági főcs. K-i ág Nagykunsági III-2 öcs. Tiszafüredi főcs. Mirhó-Gyolcsi bcs. Fegyverneki HT Alcsi HT Cibakházi HT Peresi HK Harangzugi HK Cserőközi HT Halászteki HK Harcsási HK Túrtői HK Szajoli HT Tisza tó: Tiszavalki med. Poroszlói med. Sarudi med. Abádszalóki med. Nagykőrösi homokhát Gerje-Perje Körös-ér Peitsik bcs. Zagyva Zagyva A fentieken túlmenően a területen található számos olyan halastó, mely nem köztulajdonban van, de víztestként van kijelölve. Ezekre a monitoring tevékenység nem terjed ki. Felszíni vizek megfigyelése, monitorozása A Közép-Tisza vidéken meghatározott víztestek monitorozására 21-ben 36 mintavételi hely került kijelölésre, melyek közül 12 db feltáró, illetve 24 operatív megfigyelő hely. A feltáró monitoring terv magába foglal olyan álló és vízfolyás víztesteket, melyek kockázatossága különböző hidromorfológiai okokra vezethető vissza, illetve részben a kismértékű mérgező,- vagy tápanyagtartalom vízminőségi határértéket meghaladó koncentrációja miatt. A feltáró monitoring mintavételi gyakorisága 12 minta/év, ökológiát támogató alapkémia komponenskörre. Az operatív kategóriába sorolt mintavételi helyek esetében a Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

64 62 kockázatosságot részben a veszélyes anyagok, a táp- és szerves anyagok, esetenként a hidromorfológiai kockázat jelenti. Ebbe a kategóriába sorolt víztestek esetében a mintavétel gyakorisága általában 4 minta/év, a komponenskör változó, általában a külső hatások okozta terhelések, szennyezések kimutatása a cél, a releváns szennyezőanyagok meghatározása érdekében, melyek kiküszöbölése, mérséklése a jövő feladata lesz. Nevesítve, a feltáró és operatív megfigyelési pontok a Tisza folyón (4), a Zagyva folyón (2), a holtágakon (13), belvízcsatornákon (17), a Hortobágy-Berettyón (1) helyezkednek el. Felszíni vizeink kémiai állapota A felszíni vizeink VKI szerinti teljes körű minősítésére nincs lehetőség, tekintettel arra, hogy egy összetett minősítési rendszerről van szó és erre még kidolgozott, közzétett módszer nincs kidolgozva. Erre való tekintettel csak a kémiai állapot vizsgálatára teszünk kísérletet, vizsgálva egyaránt a veszélyes és nem veszélyes anyagokat. Tisza folyó A Tisza folyó Felügyelőségünk illetékességi területére eső részén, négy (megszokott) szelvényben kerül sor rendszeresen vízmintavételre. A négy szelvényben három típusú mintavételre kerül sor. A Tiszafüredi és Tiszaugi szelvényben az operatív program szerint Tiszafüredi szelvényben évi 4 mintavétellel, alapkémiára, a Szolnoki szelvényben szintén az operatív program szerint, de a felszíni vízkivételi műre tekintettel év 12 mintával, egy bővített és összetettebb komponenskörre, illetve a feltáró monitoring keretében évi 12 mintavétellel a Kiskörei és a Tiszaugi szelvényben szintén alapkémiára vizsgálva. Az alábbi táblázatban az éves számtani átlag értékeket tüntettük fel, illetve a 1/21. (VIII.18.)VM rendelet szerinti Vízfolyások F típusú Síkvidéki közepes és nagy folyók -ra vonatkozó határértékeket: Komponens Víz hőmérséklet C ph(laboratórium) Klorid mg/l KOIcr er mg/l Oldott oxigén mg/l Oxigén telítettség % BOI5 mg/l Ammónium-nitrogén mg/l Nitrát mg/l Nitrit mg/l O,foszfát µg/l Összes foszfor µg/l a-klorofill mg/m3 Tisza Tisza Vízminőségi Tisza Tisza -Tiszafüre -Szolno határérték Kisköre Tiszaug d k 11,75 11,9 11,85 11,9 6,5-9, 7,94 7,93 7,87 7,88 < ,25 <25 15,5 19,17 18,42 18,25 >7 9,5 8,91 8,28 8, ,5 81,17 74,5 73,42 <4 4,55 3,47 3,83 2,83 <,4,5,7,8,8 <2 4,57 4,78 4,98 4,83 <,6,185,8,56,42 <12 247,5 187,5 134, 298,3 < ,8 134, 141,6 2,87 6,4 1, 3,2 A vizsgálati eredmények alapján a víz minősége a tápanyagok vonatkozásában nem elégíti ki a jó állapothoz tartozó szennyezettségi határértéket, nevezetesen a nitrit, nitrát és az ortofoszfát esetében. A három komponens külön vizsgálat tárgyát is képezheti tekintettel arra, hogy az átlag érték a vízminőségi határérték kétszeresét is túllépi. Hossz-szelvényben vizsgálva megállapítható, hogy a nitrát kisebb ingadozással mindvégig a 4,-4,98 mg/l érték Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

65 63 között váltakozik és már a felső határszelvényben is hasonló nagyságrendű, vagyis a terhelés a felső vízfolyás szakaszon következik be. A nitrit szintén kimutatható a határszelvényben, de ennek értéke a továbbiakban növekedik, ami a területünkön bekövetkező terhelések eredményeként jelentkezik. Az ortofoszfát tartalom magasabb értéket mutat a Tiszafüred-i szelvényben és csökkenő tendenciát a Szolnok fölötti szelvényig, majd ismételten egy növekedést mutat, mindvégig határérték fölötti értéktartományban maradva. Az eredmény sorból, a Tiszafüredi szelvény alatti szakaszon végbemenő természetes lebomlási folyamatok mértékére lehet következtetni (BOI5; oldott ox.), és a Szolnok illetve alatta bekövetkező szennyezőanyag terhelésre, növekedésre. A klorofill-a 6,4 mg/m 3 alatti (kívánatos érték) értéke, megfelel a hasonló típusú síkvidéki vizeknél elvárt értéknek. A vízkémiai adatok alapján történő minősítés nem tekinthető teljesnek, csak következtetések levonására alkalmas. Ugyanis ezeket az eredményeket szembe kell állítani az ökológiai,- és mindenekelőtt a biológiai vizsgálatok eredményével és összefüggésében vizsgálni a kémiai hatást a biológiai állapotra. Ez alapján lehet talán meghatározni a kémia-biológia kölcsönhatást befolyásoló paramétert, melynek a korlátozására, kiküszöbölésére kell intézkedéseket meghatározni. Amint a fenti értékelésből is kiderül egyes paraméterek vonatkozásában szükségessé válható intézkedések nem biztos, hogy a vizsgált víztestre vonatkoznak, tekintettel arra, hogy már az a felső jellemző szelvényben (víztestben) is kimutatható, mint limitáló tényező. Ez erősíti meg a vízgyűjtő szemléletű szabályozás szükségességét, és nem utolsó sorban az eseti határokon átnyúló vízgazdálkodási tervek, monitoring meglétét. Szennyező,- elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagféleségek meghatározására a Tiszafüredi és Szolnok fölötti szelvényekben került sor. Jellemzően a mért komponensek - kevés kivétellel a kimutathatósági határérték alatt voltak. A Tisza folyóvizének ivóvízszempontú vizsgálata A felszíni ivóvízbázis minőségi állapotának ellenőrzése érdekében a Tisza folyó Zagyva beömlése fölötti szelvényben kerül sor vízmintavételre. A mintavétel gyakorisága 12 minta/év, változó komponenskörre történő vizsgálattal. A vizsgálandó komponensek körét az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/22. (XI. 5.) KvVM rendelet 3. számú melléklete határozza meg. A víz minősége akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a vizsgálati eredmények egy szennyezőanyag tekintetében 95%-ban megfelel a hivatkozott jogszabály 1. számú mellékletében meghatározott minőségi határértéknek. Az alábbi táblázatban összesítettük a vizsgált jellemzőket, összehasonlítva az A3-as kezelési kategóriára előírt határértékekkel. A mérési eredményeknek az évközbeni szórása kismértékű, ezért a jellemzően igen alacsony szennyezettségi szintre is tekintettel megállapítható, hogy a Tisza Szolnok fölött szelvényének vízminősége megfelel a kezelési kategóriára előírt határértékeknek. Zagyva folyó A kijelölt víztest szempontjából az általunk megfigyelt víztest EU kódja HU_RW_AAB74_-63, a besorolás szerint nem minősül erősen módosítottnak, vagy mesterséges víztestnek, szerves anyag terhelés szempontjából nem kockázatos, ellenben tápanyag-terhelés alapján kockázatosnak minősül. Ez utóbbinak oka a pontszerű bevezetések lehetnek. A veszélyes-anyag terhelés alapján a diffúz bevezetések okán lehetséges a kockázat. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

66 64 A vízminőség vizsgálatára két szelvényben került sor: a Jásztelki,- és a torkolat-közeli Újszászi szelvényben. A jásztelki szelvényben 4 minta/év gyakorisággal,- az újszászi szelvényben pedig 12 (havi egy) mintavételre került sor. A szennyező és elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagféleségek közül a fenolok meghatározására került sor az újszászi szelvényben. Komponens ph(laboratórium) Fajlagos vezetőképesség µs/cm KOIcr er mg/l Oldott oxigén mg/l Oxigén telítettség % BOI5 mg/l Ammónium-nitrogén mg/l Nitrát mg/l Vízminőségi Zagyva határérték Jásztelek 6,5-9, 8,1 Nitrit mg/l O,foszfát µg/l Összes foszfor µg/l Összes nitrogén mg/l a-klorofill mg/m3 <9 <25 > <4 <,4 <2 146,5 3,3 8,5 75,3 4,2,1 13,7 <,6 <12 <25 <3 <2,9,1 967,5 372,5 4,1 6,1 Zagyva - Újszász ,1 8,16 15, 152,17 35,4 2, ,31 7,73 8,8-1 64,58 69, ,98 2,4 2,8-3,4,9,12,18-,3 12,2 11,36 2,5-3,2,2,11,7,4 936, , ,17 77, ,5 3,19 8,57 3, A fenti táblázatban a vizsgált paraméterek közül csak azokat tüntettük fel, amelyekre a jogszabálytervezetben van meghatározva határérték. Látható, hogy a határérték fölötti vizsgálati eredmények túlsúlyban vannak, csak az oxigénháztartás mutatói és a ph értéke illeszkedik a jó állapothoz tartozó szennyezettségi határértékekhez. Ugyan a biológiai vizsgálatok nem állnak rendelkezésre, de feltehetően a jó állapothoz szükséges határértékekhez viszonyítottan minden területen jelentkező rossz kémiai állapot a biológiai állapotban is megmutatkozik. A Zagyva-Tarna vízgyűjtő utóbbi évek vizsgálati eredményét áttekintve megállapítható, hogy a szentlőrinckátai és a Tarna jászdózsai szelvényében vett minták vizsgálati eredményei a foszforformák esetében egy nagyságrenddel kedvezőbbek, de így is meghaladják a jó állapothoz szükséges határértékeket. Ennek alapján feltételezhető, hogy a szennyezés növekedés a Jászberény és térségében bevezetett szennyvizek eredményeként jön létre, melynek felülvizsgálatára, korlátozására van szükség. Ugyanakkor az utolsó oszlopban feltüntetett utóbbi évek átlagértéke alapján megállapítható, hogy a korábbi években egy kedvezőbb állapot állt fenn, mely arra enged következtetni, hogy a vízminőségi állapot részben javítható. A sokéves átlag érték alapján szintén megállapítható, hogy az utóbbi 3-35 év vizsgálati eredményei tápanyag háztartás szempontjából egyetlen évben sem feleltek meg a jó állapot eléréséhez szükséges határértékeknek. Azt is szükséges kiemelni, hogy a Zagyva-Tarna vízgyűjtő egyike azoknak a vízgyűjtőknek, melynek területe teljes egészében hazánk területén helyezkedik el, ezért a vízminőség szabályozása hazai feladat. Tó víztestek holtágak vízminősége 21-ban 11 db holtág vízminőségének vizsgálatára került sor, változatosan 4-12 mintavétel/év gyakorisággal. Komponenskör vonatkozásában minden esetben sor került az általánosnak tekinthető vízkémiai vizsgálatokra. Veszélyes anyagok vizsgálatára nem került sor. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

67 65 A tó víztestek kategóriába tartozó holtágak jellemzése alapján megállapítható, hogy felület szempontjából kicsinek tekinthetőek, mesterségesen létrejött víztestek de jellegük jelentős módosítások nélküli, természetesnek tekinthető. Vízminőség szempontjából szerves,- és tápanyagterhelés szerinti kockázatosság lehetséges, de inkább kockázatosnak tekinthetőek. A vizsgálati eredmények átlag értékeit a könnyebb áttekinthetőség kedvéért az alábbi táblázatban összesítettük: Komponens, Határérték, Holtág megn. Halásztelki HK Peresi HK Harcsási HK Túrtői HK Cibaki HT Szajoli HT Alcsi HT Fegyverneki HT Cserőközi HT Gyova-Mámai HT Györgyéri halastó Oldott oxigén (mg/l) >5 6,8 7,58 8,4 7,5 7,58 6,75 6,28 9,53 1,97 6,8 6,58 Oxigén telített. (%) ,1 7, 81,5 66,5 68,25 57,65 59, 86,25 15,42 63,25 58,75 KOIk (mg/l) BOI5 (mg/l) <4 26,5 53,25 34,4 26,8 44, 53,5 31,75 27,75 56,75 34, 33, <4 3,7 7,43 5,9 4,4 7,68 8,78 4,35 4,93 13,75 5,13 5,75 Összes nitrogén (mg/l) <3 1,3 1,76 1,2 1,2 1,38 2,65,35 1,3 1,68 1,43 1,6 Összes foszfor (μg/l) <4 212,7 475, 112,7 185,5 87,5 98, 15, 127,5 388,33 72,5 77,5 Ortofoszfá t (μg/l) <2 48,2 113, 152,7 37,3 152,5 2581,65 19, 245, 761,67 13, 95, A holtágakba jellemzően nem kerül közvetlenül tisztított szennyvíz, előfordulhat esetlegesen strandokról származó használt termálvíz bevezetése, melynek a szerves anyag tartalma nem számottevő, só tartalomban okozhat némi növekedést. A Cserőközi Holt-Tiszát leszámítva a holtágak vízminőségében jelentős eltérés nem tapasztalható, Megállapítható, hogy az oxigénháztartás szempontjából a víz minősége megfelelő, szerves szennyezőanyag atartalom alapján az összes terhelés nem kimagasló, de általában a biológiailag lebontható rész meghaladja a kívánatos 4 mg/l értéket. Tápanyag tartalom szempontjából az ortofoszfát tartalom jellemzően magas ami az állóvizek eutrofizációs folyamatában szerepet játszhat. Az algaszám tekintetében a klorofill-a szám alapján megállapítható, hogy az átlag 15-2 mg/m 3 közötti értéktartományban helyezkedik el, 5-7 mg/m 3 maximális értékkel, mely megfelel a 4 mg/m3 vízminőségi határértéknek. A Cserőközi Holt-Tisza jellemző kedvezőtlen állapota egy alaposabb vizsgálatot igényel. Belvízcsatornák vízminősége A működési területünk síkvidéki jellegéből adódóan a területen számtalan olyan belvízcsatorna van melynek nyomvonala természetes úton alakult ki, de némi korrekcióval, módosított jellegűnek tekinthető. Ennek megfelelően a belvízcsatornák víztestként történő jellemzése, általában nem tekinti mesterséges víztestnek, de az erősen módosított jellegét valószínűsíti. A belvízcsatornák a belvízelvezető funkciójuk mellett, az utóbbi időben jellemzően nagyobb település tisztított szennyvíz elvezető funkcióját is betöltik, ezért szerves,- és tápanyag terhelés szempontjából a rá települt pontszerű szennyvíz bevezetések hatására kockázatosnak minősülnek, illetve legtöbb esetben a veszélyesanyag terhelés is mint kockázati tényező lép fel. A belvízcsatornák a Hanyi főcsatorna kivételével időszakos vízfolyásnak minősül. Ennek tükrében tekintsük át az egyes belvízcsatornák vízminőségét jellemző vizsgálati eredményeket: Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

68 66 Komponens, Határérték, Belvízcsatorna megnevezése Perje fcs. Gerje fcs. Közös fcs. Németh-éri fcs. Tiszabői fcs. Karcag-I. fcs. Sajfoki fcs. Hanyi-ér Mirhó-Gyócsi fcs. Harangzugi fcs. Szajoli fcs. Pejtsik fcs. Tiszaderzsi 3 bcs. Körös-ér Nagyfoki I. bcs. Dobai fcs. Villogó fcs. Oldott oxigén (mg/l) >5 3,6 7,23 5,45 3,63 5,1 2,88 5,2 6,4 7,3 7,98 3,83 4,38 5,85 5,28 7,6 8,75 6,68 Oxigén telítetts. (%) ,5 66,75 49,46 34,5 46,5 26,75 48,5 53,75 69,95 75,25 32,75 35,7 57,25 46, 8,25 82,5 6, KOIk (mg/l) BOI5 (mg/l) <4 68,75 46, 62,73 143, 49,75 126,75 72,75 34,17 39,5 66,25 6,5 58, 59,25 5,5 64,75 38, 44,5 <4 15, 11,9 15,35 45,48 12,53 32,85 17,88 5,63 6,97 9,63 9,53 15,38 13,25 13,2 16,18 9,78 6,6 Összes nitrogén (mg/l) <3 7,35 2,11 3,12 1,86 1,13 11,5 2,4 1,67 3,95 9,18 1,54 1,86 1,87 5,63 3,1 2,67 1,41 Összes foszfor (μg/l) <4 77, 73, 578, 565, 21, 127,5 52,5 411,67 974, , 156, 272,5 175, 89, 44, 365, 45, Ortofoszf át (μg/l) <2 247,5 19, 1492,7 1567,5 522,5 2457,5 1317,5 165, ,84 634, 445, 632,5 397,5 2182,5 46, 717,5 247,5 A belvízcsatornák többsége 16. és 17. típusú víztest, ezért határértéként a síkvidéki pangó vizű vízfolyások esetében megállapított határértékeket vettük. A vizsgálati eredmények zöme a megállapított határérték fölött van. Ennek oka elsősorban az a tény, hogy az Alföldön kevés állandó vízfolyást találunk, mely a települések tisztított szennyvizeinek elvezetését biztonságosan, vízminőség romlást kizáró módon megoldaná. Az időszakos vízfolyás meghatározása is utal annak befogadói minőségének kedvezőtlen tulajdonságaira: olyan állandó vízhozammal, illetve vízborítással nem rendelkező vízfolyás (így különösen ér, patak, belvízcsatorna), amely időszakosan kiszárad tisztított szennyvíz, illetve használt víz bevezetése nélkül. Az időszakosság társulva a tisztított szennyvíz befogadói funkcióval eredményezi a nyári időszakban bekövetkező rendkívüli vízminőségi állapotot. Mint látható a vizsgálati eredményekből a belvízcsatornák vizének igen magas a szerves anyag tartalma, és rendkívül magas a tápanyagháztartást jellemző komponensek értéke. Az igen szennyezett belvízcsatornák általában társíthatóak egy településsel, melynek a tisztított szennyvizeinek a befogadója, mint pl. Perje Abony; Körös-ér Nagykörös; Szajoli fcs. Törökszentmiklós, vagy Karcag I. fcs. Karcag város. A vízgyűjtő gazdálkodási tervben lévő elemzés alapján a területünkön lévő belvízelvezető csatorna típusú víztestek esetében jó ökológiai állapot csak 227-re érhető el, tekintettel arra, hogy egy korábbi határidőig a szükséges intézkedésekhez aránytalanul magas gazdasági ráfordítást igényelnének. 215-ig szükségesnek tartott intézkedések a területek vízháztartásának kiegyensúlyozásában látják, vízvisszatartással, a területen lévő szennyvíztisztító telepek megvalósításával a Nemzeti Program szerint, eseti szűrőmezős tisztítás beépítésével, illetve az ipari jellegű szennyvíztisztítás intenzifikálásában. A későbbi időszakban között a vízfolyások mederrehabilitációját kell megvalósítani, illetve a vízgyűjtő területen át kell térni egy víztakarékos termőföldművelésre. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

69 67 Összefoglaló A fentiekben bemutatott vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy legrosszabb kémiai állapotban a belvízcsatornák és a Zagyva folyó van, mely természetes módon eredményezi a rossz biológiai állapotot is. A Zagyva folyó vonatkozásában visszatekintve az 197-es évek közepén- és az azt követően mért eredményekre megállapíthatjuk, hogy már abban az időben sem beszélhetünk a Zagyva jó minőségi állapotáról. Azt követően a vízfolyás állapota csak romlott, az iparosodás eredményeként megnövekedett mennyiségű - és csak részben tisztított - bevezetett szennyvizek hatására. Ennek eredményeként a vízminőségben 199-ig egy igen markáns kedvezőtlen változás következett be, majd fokozatosan a 21-ig egy kismértékű javulás állt be, majd többnyire stagnált a víz minősége. A jó ökológiai állapot elérésére kitűzött időpont 221. (Zagyva alsó), illetve 227. (Zagyva felső), vagyis mindössze 1-15 év áll rendelkezésre a jó állapot eléréséhez. Ez feltehetően nem azt jelenti, hogy a kitűzött határidőre minden kémiai paraméternek meg kell feleljen a meghatározott határértékeknek, hanem ezen határértékekhez való közelítés megvalósítása, azzal a feltétellel, hogy a jó biológiai állapot is létrejöjjön. A határértékeket vizsgálva ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy a BOI5 esetében a 16. és 17. típusú víztestek esetében előírt <4 mg/l igen alacsony értéknek tekinthető, - sőt talán elérhetetlen -, tekintettel arra, hogy ez az érték a Tisza folyóra jellemző átlag értéknek felel meg. Az időszakos vízfolyásnak minősülő belvízcsatornáink esetében az elméleti jó ökológiai állapot elérése igen nehéz feladatnak bizonyulhat, tekintettel arra, hogy a csatorna időszakonként kiszáradhat (ekkor nem beszélhetünk a víz biológiai állapotáról), illetve belvizes időszakban a mezőgazdasági területekről meglehetősen rossz minőségű víz érkezik, továbbá folyamatosan szennyvízzel terhelt, és a tisztított szennyvíz bevezetés is jelentős szerves,- szennyezőanyag terhelést jelent. A fentiekben ismertetett, határértékhez viszonyított kémiai paraméterek egyes víztípusoknál előrevetítik a jó ökológiai állapot elérésének komplexitását. A feladat végrehajtására vállalt 1-15 év, egy rendkívül magas szennyezettségi állapotra beállt biológiai állapot megváltoztatásához nem tekinthető hosszúnak, ezért mihamarabb meg kell teremteni a meghatározott intézkedések végrehajtásához - szükséges jogi és gazdasági környezetet, hogy elkezdődhessen az átfogó környezetvédelmi-, vízgazdálkodási intézkedés sorozat és hozzá tartozó szemléletváltás, melynek eredményeként 227-ben majd elmondhatjuk, hogy vizeink jó ökológiai állapotba kerültek. Szennyvízkibocsátók által okozott terhelés Települési szennyvízcsatorna ellátottság Illetékességi területünkön lévő 14 település közül 28 település 2 lakos szám alatti, melyek nem szerepelnek a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program 215-ig terjedő ütemezésében. Ezen települések közül öt település (Mesterszállás, Mezőhék, Kétpó, Tenk, Köröstetétlen) regionális rendszerhez csatlakozva, vagy önálló kezdeményezésként megoldotta a település szennyvíztisztítását elvezetését. A csatornahálózattal ellátott települések közül 29 település csatlakozik 9 regionális rendszerhez. Szennyvíztisztító telepeink száma pedig 39. A szennyvíztisztító telepek közül 16 telep biológiai + nitrogén és foszfor eltávolítási fokozattal, 15 db csak biológiai fokozattal ellátott. Két szennyvíztisztító tisztított szennyvizének az elhelyezése nyárfás területen történik (Tenk Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

70 68 és Ceglédbercel) illetve három telep esetében a szennyvíz beszállítása tengelyen valósul meg (Öcsöd, Fegyvernek, Kétpó). A Nemzeti Szennyvíztisztítási-elvezetési Program szerint 215-ig még további 12 településnek kell megvalósítani a szennyvízelvezetést és tisztítását: Erdőtelek, Jánoshida, Jászjákóhalma, Jászkarajenő, Jászladány, Kengyel, Tápiószőlős, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszaszentimre, Tiszatenyő és Újszilvás, melyek összes kapacitása Leé. A települések rendelkeznek az építéshez szükséges vízjogi létesítési engedéllyel. Jelenleg kiépített kapacitás m3/nap, mely Leé kapacitásnak felel meg, mellyel szemben a terhelés Leé vagyis 55%-os. A telepek 5%-a fogad szippantott szennyvizet is, melynek összes mennyisége 226 em3/év. Csatornázottság szempontjából a területünkön lévő lakásból, van bekötve a csatornahálózatba (5%), illetve lakás van ellátott területen de nem csatlakozik a hálózatra. A csatornázatlan területen lévő lakások száma db. A távlati cél a minimum 7%-os ellátottság elérése. A kommunális szennyvízelvezetés mellett az intézményi szennyvízkibocsátás Leé. A nem kommunális jellegű szennyvízterhelés jellemzően mezőgazdasági, élelmiszeripari, strandok, illetve elenyésző hányada feldolgozó iparból származik. Az intézményi kibocsátás jelentős részét a Bige Holdink Kft. adja. Figyelemre méltó a nem közcsatornát terhelő szennyvíz számított terhelése, mely Leé. Szennyvízkibocsátás Működési területünkön közel 12 olyan kibocsátót tartunk nyilván, melyeknek szennyvízkibocsátása önellenőrzésre kötelezett, vagyis a kibocsátott szennyvízmennyisége meghaladja a 15 m3/nap mennyiséget, vagy a kibocsátása valamilyen technológiai határértékkel szabályozott. A kibocsátások nagyrészt a Nagykunsági alegységet (47 db), illetve a Tisza folyót terhelik. Kisebb a terhelés a Zagyva és a Hevesi-sík alegységen jelentkezik és jellegét tekintve kommunális szennyvíz jellegű, jelentősebb a Nagykőrösihomokháton ahol a kommunális jellegű terhelés mellet jellemző az élelmiszeripari kibocsátás, mely esetében szintén a szerves anyag kibocsátás a jellemző. A települési szennyvíztisztító telepek összes szennyvízkibocsátása em 3, melyből a Szolnoki regionális rendszer em3 t tesz ki. A kibocsátott szennyvíz minősége Ipari és egyéb intézményi terhelés alegységenként ) év ) év g/ év ) m 3/ (k Ik Q (e z er O BO I5 g/ (k N 3H H 4- N Ö N K P (k g/ év ) g/ év an ) ya g (k N eb ss z sl ss ze Ö eg ő (k g /é v) 2 szempontjából a teljes kibocsátás átlag koncentrációja árul el a legtöbbet: Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

71 69 Komponens KOIk (mg/l) BOI5 (mg/l) Lebegő anyag (mg/l) Összes nitrogén (mg/l) Összes foszfor (mg/l) Határérték időszakos 75 (125)* vízfolyásra Átlag kibocsátás *technológiai határérték A táblázat rámutat azokra a területekre, melyek vonatkozásában további intézkedésre van szükség. Meg kell jegyezni, hogy a befogadóink túlnyomó része időszakos vízfolyás ezért a technológiai határértékhez képest szigorúbb előírásokat kell betartani az összes szerves szennyezőanyagok tekintetében, mely általában nem teljesül. Szintén a szerves anyaghoz kapcsolódik az ötnapos biológiailag bontható szennyezőanyag mennyiség, mely átlag érték alapján szintén nem teljesül. Magyarázatra szorul a tápanyag kibocsátás átlag értékei is, melyek alatta maradnak az előírt határértékeknek, annak ellenére, hogy a 39 db települési szennyvíztisztító telepeink közül csak 16 db rendelkezik tápanyag eltávolítási fokozattal. Ez arra utal, hogy a beépített III. tisztítási fokozatok nem a kibocsátási határértékekhez vannak méretezve, hanem nagyobb biztonsággal pl. 2-3 mg/l összes foszfor kibocsátásra, értelemszerűen nagyobb beruházási és üzemeltetési költségek mellett. Szintén ezt támasztja alá a bírságolt kibocsátók száma is (18 db.), mely a határértéket meghaladó szennyezőanyag kibocsátásra utal. Települési szennyvízkibocsátók terhelése alegységenként Q (ez er m3 /év ) BO I, k g/é v KO I, k g/é v N (kg /é v) P (k g/é v) Felszín alatti vizeink besorolása Felszín alatti vizek vonatkozásban az alegységek lehatárolását a viszonylag egységes földtanivízföldtani felépítés határozta meg, a fejlődéstörténet során létrejött sekély és mély porózus geológiai rétegződések figyelembe vételével. Sekély porózus víztest vonatkozásában illetékességi területünk észak - észak-keleti részét a Jászság-Nagykunság, és a Hortobágy alegység fedi le, középső és déli részét a Duna-Tisza Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

72 7 köze - Közép-Tisza-völgy illetve a nyugati részén a Duna-Tisz-közi hátság egy része nyúlik be. A porozus termál víztestek vonatkozásában a területünket az Észak-Alföld alegység uralja, a Tiszazug területét a Dél-Alföldi alegység, a keleti részen a Délkelet-Alföldi alegység egy részét találjuk, míg a nyugati részen a Nyugat-Alföld néven nyilvántartott alegységet. (melléklet) Hevesi-sík Az alegység területén 8 db felszín alatti víztest található, részben egymásra települve részben pedig horizontálisan egymáshoz kapcsolódva. Ez 1 db termál karszt, 1 db porózus termál, 3 db porózus, és 3 db sekély porózus víztestet jelent. Az alegység felszín alatti víztesteinek mindegyike jelentős mértékben átnyúlik másik tervezési alegység területére is. Az alegység területén 3 db sekély porózus víztest osztozik. Ezek az alegység 1389,62 km 2-es területének egészét lefedik. Az alegység területének mintegy 2/3-án a Jászság-Nagykunság, mintegy 27%-án a Duna-Tisza köze Közép-Tisza-völgy víztest terül el, és csak a maradék 6,5% tartozik az Északi-középhegység peremvidékéhez. A sekély porózus víztestek területének nagyobbik része (76,-95,9%) a környező alegységekhez tartozik. Az alegység területének teljes egészén megtalálható alsó helyzetű víztest a pt.2.2. jelű ÉszakAlföld nevű porózus termál víztest. A tervezési alegység ennek a víztestnek a központi részén helyezkedik el, annak 14,13%-át lefedve. Zagyva alegység az Északi-középhegység előtti hordalékkúp területe (Mátra alja, felsőjászság) a hegylábi beszivárgási területre illetve annak közelébe esik, addig a terület déli része (Zagyvarékas, Szolnok térsége) már egyértelműen feláramlási zónába tartozik. Ezzel összefüggésben az alegység déli részének középső és alsó területén az ivóvízbázisok és egyéb felszín alatti vízbázisok megfelelő természetes hidrogeológiai védettséggel rendelkeznek. Az északi részen viszont (Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy és Pusztamonostor vízbázisain) a felszínhez viszonylag közeli rétegek megcsapolása és a kőzettani felépítés miatt a vízadó összletek (illetve azok egy része) sérülékenyek. (VGT) A Nagykunsági alegység felszín alatti hidrodinamikai szempontból sajátos helyzetben van, mivel a nagy üledékes medencékre, köztük az Alföldre is jellemző nagy áramlási rendszer központi, feláramlási területén helyezkedik el. Ennek megfelelően a mélyebben elhelyezkedő vízadó rétegek utánpótlódását az összletek egymás közötti kommunikációja, illetve az oldalirányú szivárgások határozzák meg, a felszín irányából történő beszivárgás itt nem jellemző. A viszonylag nagy mélységben történő település mellett ez az oka annak, hogy az alegység területén található és termelt ivóvízbázisok mindegyike megfelelő természetes hidrogeológiai védettségű. (VGT) Nagykőrösi-homokhát alegység területén a felszín alatti vízkészletek mennyiségi állapotába történő legjelentősebb beavatkozásnak a vízkivételek minősülnek. A vízkivételek túlnyomó része fúrt kutakból történik, az egyéb víznyerő objektumok aránya elenyésző. Kijelenthető, hogy az elvégzett minősítő tesztek (süllyedési teszt) alapján az érintett termál (pt.1.2, pt.2.2) víztestek állapota nem jó. Ugyancsak nem jó a mennyiségi állapota az sp és sp víztestnek (annak nyugati peremterületei miatt) a helyenként igen jelentős talajvízszint süllyedés és ehhez kapcsolódóan a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák nem megfelelő állapota miatt. A többi víztest (p.2.1.2, p.2.1.1) mennyiségi állapota a vízmérleg teszt alapján bizonytalan (jó/nem jó minősítés határán) az engedélyezett és engedély nélküli víztermelések közvetlen, illetve közvetett hatása miatt. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

73 71 Felszín alatti vízkitermelés, veszélyeztetés Működési területünkön közel 19 db kút található, melyek közül 152 db termálvízkút (3 fok fölötti hőmérséklet), 1 db rétegvízre,-és 7 db talajvízre telepített kút. A kutakból évente összesen 38 millió köbméter víz kerül kitermelésre, melyből 8 millió köbméter termálvíz. A közel 7 db monitoring kút általában talajvízre telepített, rendeltetésük egy tevékenység, legyen az állattartó telep, szennyezőanyag elhelyezés hatásának megfigyelése. Ezekből a kutakból csak környezeti kárelhárítás esetén kerül sor vízkivételre, ritkábban hasznosítják ipari vagy mezőgazdasági célra. A rétegvízre telepített kutak száma a legmagasabb, tekintettel arra, hogy ez a fő vízadó az ivó és egyéb jó vízminőséget igénylő tevékenységek részére. Az ivóvízcélú vízkivétel teszi ki a 2/3-át a kitermelt vízmennyiségnek (24 millió köbméter). A kitermelt vízmennyiségnek a tendenciája növekvő. Az ivóvízigényt követően az ipari vízfelhasználás mintegy 1/6-át teszi ki az összes vízkitermelésnek ennek éves mennyisége csökkenő tendenciával 5,2 millió köbméter évente. A termálvíz hasznosítója főként a közfürdők, kisebb mértékben történik energetikai célú termálvíz kitermelés (9db). A 3 fok körüli, de még termálvíz besorolású kutak vizét általában ivó- vagy ipari vízként hasznosítják. A fürdők az összes kitermelt termálvíz mennyiségnek a 6%-át hasznosítják, éves vízigényük növekvő tendenciával 4 millió köbméter. A mezőgazdaság beleértve az öntözést is mindössze 1%-át teszi ki az összes vízfelhasználásnak. Az alábbiakban szemléltetésként összesítettük időszak vízkitermelését és hasznosításának módját: Vízfelhasználás módja monitoring ivó ipari energetikai önözés egyéb mezőgazdaság fürdő egyéb Kitermelés éve Kutak száma Felszín alatti vízkivétel szempontjából talán a leg problémásabb a Nagykőrösi-homokhát, mely része a Duna-Tisza közi tájegységnek, ahol az intenzív felszín alatti vízkitermelés hatására az utóbbi időben jelentős vízszintcsökkenés tapasztalható. A probléma oka a sekély porózus és porózus víztestek esetében elsősorban a közvetlen vízkivételekben (beleértve az engedély nélküli vízhasználatokat), a porózus termál víztestek esetében a korábbi vízkivételek maradék hatásában, kisebb részben pedig az engedély nélküli (vagy az engedélyezett illetve bevallott mennyiséget jelentősen meghaladó) vízhasználatokban keresendő. Az alábbi táblázatba összesítettük a Nagykőrösi-homokhát alegységen nyilvántartott kutak számát és a kitermelt vízmennyiségek hasznosítását.(vgt) Nagykőrösi monitoring ivó ipari Kitermelés éve Kutak száma Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

74 72 energetikai önözés egyéb mezőgazdaság fürdő egyéb Összesen: Az öntözési célú kutak vízkitermelésre vonatkozó adatait az alábbi táblázatban összesítettük. A táblázat adataiból kiolvasható, hogy míg az első három alegység területen található közötti kútszámból a kitermelt vízmennyiség 1-15 em3/év mennyiségű, addig a nagykőrösi-homokhát területén lévő kutak sokkal kisebb vízhozamot biztosítanak, ugyanis hasonló nagyságrendű vízmennyiség kitermelését ez esetben közel 1 db kút teszi lehetővé: Alegységek Hevesi-sík Zagyva Nagykunsági Nagykőrösi Összesen: Kitermelés éve/kitermelt mennyiség em Kutak száma Felszín alatti vizek veszélyeztetése. Kármentesítések A működési területünkön mintegy 7 db olyan környezeti kárt tartunk nyilván melyek a kármentesítés különböző fázisaiban vannak. Tényfeltárási szakaszban 9 valószínűsített szennyezés van, aktív beavatkozási fázisban 32 eset, illetve a lezáró kármentesítési monitoring szakaszban 3 szennyezés. A szennyezések által érintet terület nagysága összesen 237 ha tesz ki. A szennyezések jellemzően szénhidrogén származékok, az esetek 8%-ban fordul elő egyéb toxikus anyaggal okozott környezeti kár. A felmérés nem tartalmazza az állattartó telepek területén ismert nitrogénformákkal okozott szennyezéseket, tekintettel arra, hogy azok természetes lebomlásának megfigyelésére kerül sor, aktív beavatkozás nem indokolt. A szennyezett területek többsége a Duna-Tisza köze - Közép-Tisza-völgy felszín alatti víztestet érinti, számszerűen ezt követi a Jászság, Nagykunság víztesten nyilvántartott szennyezések száma. Összterületet tekintve a víztestek,2-,3%-a érintett valamilyen típusú szennyezéssel. Javaslatok: A felszíni és felszín alatti vizeink jó mennyiségi és minőségi állapotának elérése érdekében a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben foglalt javaslatok alapján el kell készíteni egy átfogó, a gazdasági tevékenység minden ágára (szolgáltatás, mezőgazdaság, ipar) kiterjedő cselekvési tervet kell készíteni, mely biztosítja azon intézkedések végrehajtását, melyek a felszíni és felszín alatti vizek terhelését az elvárt szintre csökkentik. A Nemzeti Szennyvíztisztítási és elvezetési Programban foglalt települési szennyvíztisztító és elvezető rendszerre vonatkozó programot az előírt határidőre meg kell valósítani. A települési szennyvíztisztító telep esetében meg kell valósítani a III. tisztítási fokozatot a tápanyag kibocsátás csökkentése érdekében. Az cselekvési programok megvalósításának nyomon követésére a megfelelő monitoring rendszert ki kell alakítani. A vízgyűjtő-gazdálkodási Terv végrehajtásának érdekében a megfelelő jogszabályi módosításokat el kell végezni. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

81 79 Tisza-tó vízminőségi tájékoztató A Tisza-tó vízminőségi állapotáról és a tó üzemeltetési feltételeiről 23 óta ad tájékoztatást a Felügyelőség a elérhetőségű web lapon. A Tisza-tóval kapcsolatosan az általános tudnivalókon túl - megközelítés, meteorológiai előrejelzés, fürdési tudnivalók, stb. - 5 aktuális információról tájékoztatjuk az érdeklődőket: a védett területek látogathatóságáról, a területileg illetékes ÁNTSZ-ek vizsgálati eredményei alapján a strandok aktuális vízminőségéről, Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

82 8 a Felügyelőség akkreditált vízminőségi laboratóriuma vizsgálati eredményei alapján a Tisza és a Tisza-tó víztereinek vízminőségéről, a Tisza tavon belüli közlekedési feltételekről, azaz az öblítő csatornák műtárgyainak nyitott, vagy zárt állapotáról, továbbá a MOHOSZ közreműködésével a vízterek átlátszóságáról, amely a horgászokon túl minden érdeklődőnek fontos információkat nyújt. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

83 81 Hulladékgazdálkodás Általános értékelés A Közép-Tisza vidék gazdasági tevékenységére általánosan jellemző, hogy a gazdálkodó szervezetek legnagyobb része a szolgáltató szektorba, a gépiparba és a mezőgazdaságba tartozik. A területre a terület adottságaiból, valamint földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jellemző a mezőgazdaság és az erre épülő élelmiszeripari feldolgozóipar. A Közép-Tisza vidék jelentős szerepet tölt be az ország növénytermesztésében és az állattenyésztésben is. Hulladékok keletkezése, kezelése Adatgyűjtés: A jelenleg rendelkezésre álló már feldolgozott és véglegesített adatok a hulladéktermelők/kezelők által 21. évben beküldött adatlapokból származtathatók, amelyek a 29. évben keletkezett/kezelt hulladékokra vonatkoznak. Az első adatsorral - nem veszélyes hulladékok tekintetében évről rendelkezünk a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/23. (X. 18.) Kormányrendelet értelmében, de a különleges szabályozás miatt a Felügyelőségeken kezelt egyes adatok nem tükrözik híven a valódi helyzetet. A hulladék visszagyűjtésre és hasznosításra alakult koordináló szervezeteknek átadott hulladékokról ugyanis a termelőnek nem kell adatot szolgáltatnia, csak a koordinálóknak. Miután területünkön ilyen szervezet nincs, ilyen téren semmiféle információval nem rendelkezünk. Ilyen hulladékok pl. a csomagolóanyag-, gumiabroncs-, elektronikai-, növényvédőszeres göngyöleg-, szárazelemhulladékok. Előzőek miatt ezen hulladékok tekintetében csak országos adatokkal lehet számolni. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

84 82 Keletkezés Az év során keletkezett hulladékok összes mennyisége tonna volt. Az éves hulladék mennyiség 72 %-a a következő 1 településen képződött: Szolnok, Mezőtúr, Nagykőrös, Jászberény, Tiszaföldvár, Cegléd, Karcag, Törökszentmiklós, Martfű és Túrkeve h u lla d é k m e n n y isé g (k g ) L e g t ö b b h u lla d é k o t ( v e s z é ly e s, n e m v e s z é ly e s ) t e r m e lő t e le p ü lé s e k ( é v /k g ) S z o ln o k M e z ő tú r N a g y k ő rö s Já sz b e ré n y T isz a fö ld v á r C e g lé d K a rc a g T ö rö k s z e n tm ik ló s M a rtfű T ú rk e v e Szolnok település kiugróan magas hulladékkeletkezési adatait a Szolnoki Cukorgyár bontásából származó hulladékmennyiség okozza, míg a második helyen lévő Mezőtúr településen a vasút-rekonstrukciós munkálatok hulladékai okoztak jelentős mennyiségi növekedést az előző évekhez képest. A keletkezett veszélyes hulladékok fizikai megjelenési forma szerinti megoszlását mutatja a következő ábra: V e s z é ly e s h u lla d é k o k f iz ik a i m e g j e le n é s i f o r m a s z e r in t i m e g o s z lá s a ( é v /k g ) sz ilá rd fo ly é k o n y isz a p ; 62% ; 18% ; 2% Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

85 83 A keletkezett nem veszélyes hulladékok fizikai megjelenési forma szerinti megoszlását mutatja a következő ábra: N e m v e s z é ly e s h u lla d é k o k f iz ik a i m e g j e le n é s i f o r m a s z e r in t i m e g o s z lá s a ( é v /k g ) s z ilá rd fo ly é k o n y isz a p ; 79% ; 13% ; 8% Veszélyes hulladékok (Σ t) Az alábbi ábra mutatja, hogy öt főcsoportba tartozó veszélyes hulladékok alkotják az összes keletkező mennyiség 8 %-át: K e le t k e z e t t v e s z é ly e s h u lla d é k E W C f ő c s o p o r t o n k é n t ( é v /k g ) h u lla d é k m e n n y isé g (k g ) E W C fő c so p o rt [1 6 /2 1. (V II. 1 8.) K ö M re n d e le t a la p já n ] Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

86 84 1. Az összes keletkezett veszélyeshulladék mennyiségének mintegy 34 %-át képviseli az építési-bontási hulladékok csoportja (EWC 17 főcsoport), ennek kb. háromnegyed része a veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek hulladék, mely ebben az évben főleg a Szolnoki Cukorgyár bontásából származott. Ártalmatlanításuk illetékességi területünkön kívüli hulladékkezelőknél történt. 2. A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok (EWC 16 főcsoport) 74 %-át a szervetlen hulladékok csoportja teszi ki. Ennek szinte teljes mennyisége a volt Tiszamenti Vegyiművek Rt., jelenleg Bige Holding Kft. (Szolnok) telephelyén keletkezett nátriumfluorid tartalmú kovasav. Az évente keletkező teljes mennyiség felhasználásra kerül egy termésnövelő anyag előállítási technológiában. Ezen csoport tartalmazza a selejt akkumulátorok (savas és lúgos) mennyiségét is, összesen 129 tonnát, ami a hulladékfőcsoporton belül 5 %-os részarányt képvisel. A selejt akkumulátorok átvételét, elszállításig történő gyűjtését a korábbi MÉH telepek, illetve átvevők oldják meg területünkön. A savas akkumulátorok külföldi feldolgozókba, míg a lúgos akkumulátorok a területünkön lévő bontóba kerülnek, a kinyert anyagok hasznosíthatóságának szem előtt tartásával. 3. Az összes keletkezett veszélyes hulladék mennyiség mintegy 15 %-át képviseli az emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából származó hulladékok csoportja (EWC 18 főcsoport). Ezen csoport egyértelműen amiatt került a lista elejére, mert től megszűnt a hulladékjegyzék Kiegészítő listája, mely egyedi besorolást tartalmazott. Mivel az elhullott állati tetem a listában csak nem veszélyes hulladékként szerepel, ezért az ÁTEV Zrt. a veszélyes hulladékként kezelendő szarvasmarha tetemeket EWC * számon veszi át. Mind az állathullák, mind a ténylegesen egészségügyből származó veszélyes hulladékok elszállításra kerülnek a területünkről ártalmatlanítás céljából. 4. Nagy mennyiségben keletkeztek még az olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (EWC 13 főcsoport), melyek a képződött hulladékok 8 %-át teszik ki. Ennek közel fele fáradtolaj, másik fele pedig olajos iszap veszélyes hulladék, melyek ártalmatlanítása területünkön kívül megoldott. 5. Jelentősnek mondható még a fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok (EWC 11 főcsoport) aránya, mely szintén kb. 8 %-ot képvisel a keletkezett összmennyiségből. Ennek mintegy fele az öblítő- és mosóvizek hulladék, melyet a galvanizáló üzemek jelentettek. Kezelésük szintén területünkön kívül történik. Nem veszélyes hulladékok (Σ to) Az alábbi ábra mutatja, hogy három főcsoportba tartozó nem veszélyes hulladékok alkotják az összes keletkező mennyiség közel 85 %-át: Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

87 85 K e le t k e z e tt n e m v e s z é ly e s h u lla d é k E W C f ő c s o p o r to n k é n t (é v /k g ) h u lla d é k m e n n y isé g (k g ) E W C fő c s o p o rt [1 6 /2 1. (V II ) K ö M re n d e le t a la p já n ] 1. Az összes keletkezett hulladék mennyiségének mintegy 56 %-át képviseli az építésibontási hulladékok csoportja (EWC 17 főcsoport), mely mennyisége kiugróan magas az előző évekhez képest, mert ebben az évben történt meg a Szolnoki Cukorgyár bontásának jelentős része. Ha kivonjuk az összesből ezen telephely adatait, azt tapasztaljuk, hogy az egyéb helyszínekről jelentett hasonló építési-bontási hulladékok mennyisége kb. megduplázódott, mely nyilván nem a keletkezett mennyiség növekedését jelenti ilyen nagy mértékben, hanem inkább a bejelentési hajlandóság növekedését. Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/24. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet által előírt hulladék nyilvántartó lapok szerint azonban még ennek is sokszorosa keletkezik területünkön. Kezelésükre (törés) és a megfelelő minőségű darálék hasznosítására számos termelő/kezelő rendelkezik területünkön is engedéllyel. 2. A következő legnagyobb mennyiségben keletkezett nem veszélyes hulladékok a hulladékkezelő létesítményektől, szennyvízkezelőktől származó hulladékok (EWC 19 főcsoport), mely háromnegyed részt két hulladékból áll: egyrészt a települési szennyvíztisztítók iszapja ( 35 %), másrészt a területünkön működő egyetlen biogáz üzem jelentett hulladékai ( 4 %). A települési szennyvíztisztítók iszap hulladékának egy része a már működő komposztálók valamelyikére, más része pedig legalább fél éves szikkasztást követően mezőgazdasági területekre vagy hulladéklerakóra takaróföldként kerül. 3. A vizsgált évben keletkezett hulladékok 13 %-a mezőgazdasági termelésből és élelmiszer-előállításból származó (EWC 2 főcsoport), amelynek 43 %-a trágya, a többi pedig főleg növényi és állati eredetű hulladék. A bejelentett trágya teljes mennyiségben biogáz üzemben hasznosul, ugyanis a termőföldön történő elhelyezés nem a hulladékos jogszabályok hatálya alá tartozik, ezért a keletkező trágyának ezen mennyisége nem is bejelentés köteles. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

88 86 Hulladékok kezelése Galvániszap szárítás, téglázás Fenti tevékenység a TERSZOL Szövetkezet iszapkezelő/gyűjtőudvar telephelyén történik, Szolnok, Panel u. 2 sz. alatt. Az iszapszárító berendezés kapacitása 12 ezer t/év iszapszerű hulladék szárítása. Az iszapot ezután téglázzák, csomagolják és végleges lerakón ártalmatlanítják. A berendezés megfelel az érvényes levegőtisztaság-védelmi határérték előírásoknak. Lúgos akkumulátor bontás A Tarnaszentmiklósi Metalloglobus Területi Kft. végzi engedélyünkkel. A bontósornak van még szabad kapacitása. Elektronikai hulladék bontás Jelenleg számos vállalkozás rendelkezik Felügyelőségünktől érvényes, elektronikai hulladék bontására vonatkozó engedéllyel, azonban ezt jelentős hulladékmennyiséggel gyakorló cég nincs. Autóbontók Jelenleg az alábbi vállalkozások rendelkeznek Felügyelőségünktől érvényes, autóbontásra vonatkozó engedéllyel: Jászautó Centrum Kft., Jászkísér, hrsz.:152/6. ALCUFER Kft., Szolnok, Gyökér u. 2. Karcagi Ferro-Metál Kft., Karcag, Gyarmati u. 21/1. Nagy és Éder Kft., Szolnok Nagysándor J. út Mátyás Péter, Pilis, Homoki dűlő 1. Papp és Papp Bt., Szolnok, Panel u. 17. HEXA-COOP Szövetkezet, Cegléd, Külső-Jászberényi u. 3 Scont Car Kft., Jászalsószentgyörgy, Béke u. 2. Használt Vas Kft., Nagykőrös, Árboz dűlő 34. Gumifeldolgozók Illetékességi területünkön az alábbi nagy gumihulladék feldolgozást végző szervezetek találhatók, valamennyi Pest megyében. Az Euro-Novex Kft. és Euro-Rubber Kft. Újszilváson, míg a Cansar Kft. Cegléden működik. Mindegyik - országos szinten is - jelentős részt vállal a termékdíjas körbe tartozó gumiabroncs-hulladék hasznosítását szolgáló feldolgozása terén. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

89 87 Építési- bontási hulladék feldolgozók Illetékességi területünkön számos építési-bontási hulladék előkezelő, feldolgozó telep található. Ezek egy része mobil törő-feldolgozó berendezést birtokol, mellyel közvetlenül az építés/bontás helyszínére tud települni, jelentősen csökkentve ezzel a kezelés költségeit. Mivel az aprított, megfelelő minőségű hulladék alkalmas alapanyag kiváltására, ezért a hulladékgazdálkodási alapelvek is megkövetelik a minél nagyobb arányú hasznosítást. A hasznosítás elsősorban útalapba, betonozott felületek alapjába, másodsorban pedig területfeltöltésre történik. Mivel a Hulladék Keretirányelv szerint az építési/bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását tömegében minimum 7%-ra kell növelni 22-ig, ezért szükségessé vált az építési/bontási hulladékok felhasználásának újraszabályozása, mely jelenleg meglehetősen körülményes. Ezt várhatóan az új hulladékgazdálkodási törvény és annak végrehajtási rendeletei fogják megoldani. Települési szilárd hulladék A 29. évi bejelentések szerint hulladékbegyűjtők területünkön kb. 23 ezer tonna települési szilárd hulladékot vettek át, de nyilvánvalóan volt olyan begyűjtő is, aki/amely nem szolgáltatott adatot. Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy amennyiben az adott termelő nem a közszolgáltatóval kötött szerződés keretében szállítja el települési hulladékát, úgy arról neki kell bejelentést tenni. Az ily módon bejelentett települési hulladék mennyisége 29-ben kb. 4.4 tonna volt. Egyelőre ennél pontosabb adatok nincsenek, de várható, hogy 21. évtől - amikortól már csak a regionális lerakók fogadnak hulladékot - az adatszolgáltatás is pontosabbá fog válni. Az illetékességi területünkön öt olyan üzemelő regionális hulladéklerakó található, melyek a jogszabályi előírásoknak maradéktalanul eleget tudnak tenni. Ezen kívül Karcag város is egy bizonyos fokú műszaki védelemmel rendelkező kistérségi hulladéklerakót üzemeltet. A regionális hulladéklerakókhoz kapcsolódóan számos gyűjtősziget és hulladék-gyűjtőudvar is létesült, melyek a lakossági szelektív hulladékgyűjtés elősegítésével a hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítását teszik lehetővé. Ez rendkívül fontos, hiszen az EU-s jogharmonizáció kapcsán a hulladékgazdálkodási törvény is rögzíti, hogy a települési hulladéklerakóban a biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmat csökkenteni, a hulladékká vált csomagolóanyagok hasznosítási arányát pedig növelni kell meghatározott mértékben. A fent említett öt lerakó beüzemelésével gyakorlatilag lefedetté vált az illetékességi területünk, azaz valamennyi település korszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladéklerakóra hordhatja keletkező települési hulladékát. Ezt a következő térkép szemlélteti: Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

90 88 K ö z é p -T is z a -v id é k i K ö r n y e z e tv é d e lm i T e r m é sz e tv é d e lm i é s V íz ü g y i F e lü g y e lő s é g ille t é k e s sé g i te r ü le té n m ű k ö d ő h u lla d é k le r a k ó k é s s z o lg á lta tá si t e r ü le tü k Erdő te le k Te nk Tiszafüred Át ány Sarud He ves vezek ény Jászsze nt andrá s Pu sztam onos tor Jászfé ny szaru Jászivány Jászjákóhalma H Köm lő He ves Tiszaig ar Tiszanána Ta rn as ze ntmiklós Tiszaderzs Jászberény Jászfe ls ős zen tgyörg y Jászte le k H Tiszas ze nt im re Jászkisé r Jáno shida Na gyiv án Abádszalók Tiszabura Tom ajm onos tora Alattyá n Port elek Tiszaö rs Kisk öre Pély Jászapá ti Kóc sújfa lu Ku nm ad aras Tiszaro ff Jászalsósze nt gy örg y Jászboldogháza Tilalm as Tiszas üly Be re kfürdő Tiszagye nd a Kun hegyes Jászladány Kőte le k Hun ya df alv a Újszás z Pilis Albe rt irsa H Fe gy vernek Abo ny Tiszapüspöki Törökszentm ik lós Tiszate nyő Törtel Köröste tétlen Tó szeg Ke ngy el Tiszav árkony Jászka ra je nő Na gykőrös Kisú jszállás Örménye s Szajol Szo lnok Ny ársapát H Ke n de re s Su rjány Ce gléd Mike buda Cs emő Ka rc ag Na g ykörű Za gy varéka s Újszilv ás Tiszab ő Cs atas zög Be senys zög Tá piószőlős Ce glédberce l Dá nszentmikló s Szászb erek Ko c sér Rá kóczifalva M artfű Kuncs orba Túrkev e Ké tpó Rá kócziújfa lu Vezse ny Tiszajenő H M ezőhé k Mezőt úr Cibakhá za Tiszaföldvár M este rs zá llás Na gyré v Tiszainoka Ku ngyalu Tiszak ürt Cs erkes zőlő Öcs öd Tiszau g Kun szent márton Tiszas as Cs épa H Szelevény H H u lla d é k le ra k ó k ö z p o n t H e v e s m e g y e i h u l la d é k g a z d á lk o d á s i r e n d s z e r h e z c s a t l a k o z o t t t e l e p ü lé s e k C e g l é d i r e g i o n á l i s h u ll a d é k l e r a k ó s z o l g á l t a t á s i t e r ü le t e J á s z s á g i é s D é l - h e v e s i r e g i o n á l i s h u ll a d é k l e r a k ó s z o l g á l t a t á s i t e r ü le t e K é t p ó i r e g i o n á l is h u l l a d é k l e r a k ó s z o l g á l t a tá s i t e r ü l e t e S z e l e v é n y i r e g i o n á l i s h u l l a d é k l e r a k ó s z o l g á l t a tá s i t e r ü l e t e K a r c a g i h u l la d é k l e r a k ó s z o l g á lt a t á s i te r ü l e t e T i s z a - t a v i r e g i o n á l i s h u ll a d é k l e r a k ó s z o l g á l t a t á s i t e r ü le t e Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

91 89 Települési folyékony hulladék Tapasztalataink és a rendelkezésre álló adatok alapján a települési folyékony hulladék (továbbiakban TFH ) elhelyezésére sok település vonatkozásában fogadókapacitás nem kellő mértékben áll rendelkezésre és a területi aránytalanságok miatt esetenként jelentős szállítási távolságok alakulnak ki, de vannak olyan szennyvíztisztító telepek, szennyvízrendszerek is, ahol a fogadókapacitás kihasználtsága alacsony. Országos szinten nincs a jogszabályoknak megfelelő hálózat kiépítve. A korábbi leürítő helyek kubikgödrök, szeméttelepek, falu szélén kijelölt gödrök nem felelnek meg a jogszabálynak, így a folyékony hulladék egy része illegálisan kerül elhelyezésre. A települési folyékony hulladék fogadására alkalmas szennyvíztisztító telepek kapacitása jóval kisebb, mint amennyi hulladék valójában keletkezik. A fogadókapacitás rendelkezésre állása azonban nem a nagyobb probléma, sőt ha a területen található kapacitást összességében vizsgáljuk meg a hivatalosan beszállított (dokumentált) mennyiségekkel együtt, az mindaddig elégségesnek tekinthető, amíg a kihasználtság mutatói ilyen rosszak. A szennyvíztisztító telepeket üzemeltető cégek adatszolgáltatásai alapján az elmúlt években emelkedett ugyan a fogadott TFH mennyisége, évben már tonna volt - de ez még a rendelkezésre álló szűkös kapacitásnak is csak kb. negyede! Ugyanis a települések hiába rendelkeznek a TFH-ra vonatkozó helyi közszolgáltatás ellátásáról szóló képviselőtestületi (önkormányzati) rendelettel, mely kötelező helyi közszolgáltatásként előírja a TFH elhelyezés mikéntjét, de mindaddig, amíg a közös gazdasági érdek fennáll a megrendelő és a szállító között, ill. amíg valóban olcsóbb emésztőt építeni, üzemeltetni, vagy a szigetelt tárolókból kiszivattyúzni, kilocsolni a szennyvizet, a TFH-nak csak töredéke kerül környezetvédelmi szempontból megfelelő módon elhelyezésre. Megoldás lehetne a lakossági oldalról: a csatornázatlan területeken a vízfelhasználással arányos díj kifizettetése, a szállító/begyűjtő oldaláról: kizárólag a ténylegesen legális leürítőhelyre szállított, igazolt mennyiségű TFH után járó díj kifizetése. A fenti szakmai kérdésekhez szorosan kapcsolódó probléma még a korábban települési folyékony hulladék fogadására szolgáló a műszaki védelem nélküli, földmedrű leürítőhelyek, területek további sorsa. Ezek felszámolása még akkor sem könnyű, ha a település környékén legális lehetőség van a TFH szennyvíztisztító telepen történő elhelyezésére. Ha ésszerű távolságon belül erre nincs is lehetőség, akkor a probléma majdhogynem megoldhatatlanná válik. A felhagyást követően pedig előtérbe kerül a leürítőhely felülvizsgálatán alapuló rekultivációjának kivitelezése, mely a jogszabályi előírások ellenére sem könnyen teljesíthető az Önkormányzatok ismert anyagi lehetőségei miatt. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

92 9 Kiemelt hulladékáramok Csomagolási hulladékok Miután a csomagolás a termékdíjas törvény hatálya alá tartozik, így a koordináló szervezetekhez csatlakozott termelők nem tesznek ezen hulladékról bejelentést. Ezért pontos adat a területi szerveknek nem áll rendelkezésére. Az alábbi felsorolásban feltüntettük a területünkről érkezett bejelentések adatainak összegzéséből származó mennyiségeket, ill. az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által közzétett, s a koordináló szervezetek adatszolgáltatásából lakosságszám arányában származtatható adatokat: Papír csomagolási hulladék: Műanyag csomagolási hulladék: Fém csomagolási hulladék: Üveg csomagolási hulladék: Vegyes, kevert csomagolási hulladék: Fa: Bejelentett mennyiség t t 19 t 46 t 192 t 3.45 t Számolt mennyiség t t t t 1.74 t t A bejelentett mennyiség fenti okok miatt lényegesen eltér az országos adatokból származtathatótól, mely azonban jobban megközelíti a valós keletkezési (visszagyűjtési) adatokat. A már említett termékdíjas rendszer igen ösztönző a visszagyűjtés megszervezésére, melyet mutat az is, hogy az adatok a két évvel ezelőttinek átlagosan kétszeresei! A nagy hulladéktermelő cégeknek jogszabályi kötelezettségük, de egyben gazdasági érdekük is, hogy szelektíven gyűjtsék fenti hasznosítható hulladékaikat, ezért az igazán nagy kihívás a lakossági hulladék szelektív gyűjtésének megoldása. Szerencsére az utóbbi időben gombamód szaporodtak a hulladék-gyűjtőszigetek, a megvalósult regionális hulladékkezelő beruházások keretében a gyűjtőudvarok, illetve a hulladékválogató létesítmények. Biológiailag lebomló szerves hulladék A biológiailag lebomló hulladékok különböző forrásokból származnak: cégek által termelt biológiailag lebomló szerves hulladék, települési szilárd hulladék biológiailag lebomló része. A biológiailag lebomló szerves hulladék főleg élelmiszergyártásból, ill. mezőgazdasági termelésből keletkezik. Az ilyen hulladékot nagy mennyiségben termelő cégeknek jogszabályi kötelezettségük a szelektív gyűjtés és a hasznosítás megoldása. A nagy kihívás itt is a lakosságnál keletkező zöldhulladék begyűjtése, hasznosítása (komposztálása). Miután Magyarországnak EU-s kötelezettsége a települési hulladéklerakókon a biológiailag lebontható hulladék lerakásának ütemezett csökkentése, így a jövőben fokozott figyelmet kell majd szentelni ezen kérdésnek. Jelenleg illetékességi területünkön a lerakott települési Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

93 91 hulladék mintegy 25%-a a biológiailag lebomló rész. Szerencsére egyre több települési önkormányzat gondoskodik maga vagy közszolgáltatója által a zöldhulladék begyűjtéséről. A regionális lerakókhoz kapcsolódóan is számos helyen létesült a szelektív gyűjtést elősegítő létesítmény, melyeket összefoglalja az alábbi táblázat: hulladéklerakó Jászsági-és dél-hevesi térségi Karcagi kistérségi Kétpói térségi Tiszazugi térségi Ceglédi térségi Tisza-tavi térségi átrakóhulladéktömörítőállomás van (Jászberény) hulladék válogató komposztáló nincs van nincs van (Szolnok) nincs nincs van (Mezőkövesd) nincs van nincs van van térségben van van nincs van (Nagykőrös) van A fenti táblázatnak megfelelően lassan kialakul a komposztáló kapacitás, de a lakossági zöldhulladék begyűjtés terén további erőfeszítéseket kell tenni. Hulladék olajok Illetékességi területünkön a HIR célprogramból származó adatok alapján 124 tonna/év hulladék olaj keletkezett. A keletkező hulladék olajok 8 %-a fáradt olaj, amely szinte kizárólag a MOL Zrt.-hez kerül átvételi feljogosítással rendelkező begyűjtő szervezeteken keresztül. A MOL Zrt. az átvett fáradt olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban kezeli. Az egyéb olajok szintén begyűjtőkön keresztül nagyrészt a hulladékégetőkbe kerülnek ártalmatlanítás céljából. Illetékességi területünkön hulladék olaj hasznosító, ártalmatlanító szervezet nincs. Poliklórozott bifenilek(pcb) és poliklórozott terfenilek(pct) PCB-t tartalmazó berendezésekről 3 felhasználó tett bejelentést. Ennek alapján 29-ben a nyilvántartásban 38 db berendezés szerepel 8.64,5 dm3 olajmennyiséggel. Ezeknél a PCBtartalom ténylegesen nem ismert, így,5%-nál nagyobb koncentráció van vélelmezve. PCB és PCT veszélyes hulladék (EWC kód: 1331*),85 t mennyiségben szerepel a bejelentésekben. PCB-ket tartalmazó transzformátorokat és kondenzátorokat (EWC kód 1629*) 1,4 t mennyiségben jelentettek. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

94 92 PCB/PCT hasznosító és ártalmatlanító létesítmény illetékességi területünkön nincs, ilyen létesítmény tervezéséről nincs tudomásunk. Akkumulátorok és elemek A 25-től hatályos, de 28-ban módosított 181/28.(VII.8.) Korm. rendelet, mely az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szól, már a 26 évi bejelentésekben is láthatóvá tette a begyűjtő hálózat kialakulásának és működésének pozitív hatásait, mely azóta évről-évre javuló tendenciát mutat. Az akkumulátorok és elemek átvételére alakult társaságok, ill. a forgalmazók ugyanis olyan kiterjedt begyűjtőrendszert működtetnek, mely révén az ilyen típusú hulladékok jelentős része megnyugtató módon kerül feldolgozásra. A bejelentést tett termelők ezért nagyon csekély mennyiséget rögzítettek bejelentőlapjaikon, ezen adat szintén csak országos szinten áll rendelkezésre. A gyártói felelősség alapján történő kezelésről szóló adatlapok összesítése révén az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által közzétett adatok szerint illetékességi területünkön összesen mintegy 1.29 tonna akkumulátort (hordozható elemek és akkumulátorok, ipari elemek és akkumulátorok, gépjármű elemek és akkumulátorok) forgalmaztak 29-ben. Ugyanakkor a begyűjtött mennyiség kb tonnára tehető. A két mennyiségnek nyilván nem kell egyeznie, hiszen az elemek és akkumulátorok nagyrészt nem a forgalmazás évében válnak hulladékká. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat a Tarnaszentmiklósi Metalloglobus Területi Kft. bontja, míg az elemeket a területünkön kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át. Gumiabroncsok Mióta a gyártott és forgalmazott gumiabroncsok termékdíjasok lettek, kialakult az országos visszagyűjtő hálózat ezen hulladékra is. A termékdíj-mentesség megszerzéséhez a forgalmazott, illetve saját célra felhasznált gumiabroncs mennyiség meghatározott arányát begyűjteni szükséges (ez 21-től 5 %), mégpedig úgy, hogy az összes begyűjtött mennyiség 1 %-a kerüljön hasznosításra. Területünkön koordináló szervezet nincs, de Újszilváson az Euro-Novex Kft. és Euro-Rubber Kft., valamint Cegléden a Cansar Kft. - mint feldolgozó, kezelő szervezetek - csatlakoztak a begyűjtő-hálózathoz. Így érthető, hogy míg illetékességi területünkről összesen 539 t gumiabroncs keletkezését jelentették, addig 29. évben t gumiabroncs kezeléséről adtak számot, melyet végső soron teljes mértékben hasznosítottak (gumiőrlemény, gumidarálék, hőhasznosítás). Kiselejtezett gépjárművek A hulladékká vált gépjárművekről szóló 267/24. (IX. 23.) Korm. rendelet értelmében 26. január 1-től az összes hulladékká vált gépjármű az átlagos gépjárműtömeget alapul véve újrahasználatának és hasznosításának együttes aránya el kell, hogy érje az évi 85 tömeg %-ot, az újrahasználat, újrafeldolgozás és visszanyerés együttesen pedig legalább az évi 8 tömeg %-ot. Ennek érdekében a roncsautókra vonatkozóan is meg kellett szervezni az országos begyűjtőhálózatot, melynek keretében azonban csak regisztrált bontók működhetnek. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

95 93 Illetékességi területünkön jelenleg 9 hulladékkezelési engedéllyel rendelkező bontó működik, összesen 8.78 tonna/év bontókapacitással. Sajnos kapacitásuk messze nem kihasznált, mert még mindig sokan törvénysértő módon, illegális bontóknak adják le autójukat, a jobb anyagi kondíciók miatt. 29. évről összesen 1.27 tonna roncsautó kezeléséről tettek a bontók bejelentést. Ez ugyan a regisztrált bontók által szolgáltatott adattól nem tér el túlságosan (kb. 1.7 t), de a valóságban a forgalomból való kivonás szabályozási rendszerének hiányosságai miatt ez jóval többre tehető. Az illegális bontók fokozott ellenőrzése és felszámolása, s a vonatkozó jogszabály várható szigorodása következtében azonban a helyzet javulása várható. Hulladék elektromos és elektronikai berendezések A hűtőberendezések már régebben, de az egyéb elektromos és elektronikai berendezések csak 26-tól termékdíj-kötelesek. Az előzőekben a gumiabroncs hulladékkal kapcsolatban már leírtak miatt a begyűjtés várhatóan drasztikus mértékben növekedni fog. Jelenleg a területünkről összesen 1.27 t ilyen hulladék keletkezéséről érkezett bejelentés, ugyanakkor a bontók összesen csak mintegy 4 tonna hulladék kezelését jelentették. Ennek magyarázata, hogy a legnagyobb hűtőgép-bontó területünkön kívül található. Egészségügyi hulladék Illetékességi területünkön a bejelentések adatai alapján összesen t/év veszélyes és nem veszélyes egészségügyi hulladék keletkezett. A hat városban (Szolnok, Jászberény, Karcag, Mezőtúr, Cegléd, Nagykőrös) üzemelő hét kórház közül már egy sem működtet önálló égető berendezést. Valamennyi hulladék engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kerül átadásra. Állati eredetű hulladék Állattenyésztésből és vágóhidakról származó hulladék bejelentett mennyisége t, mely 8%-a trágya. A trágyát akkor kell hulladékként jelenteni, ha nem szántóföldi hasznosítása valósul meg. Jelen esetben a bejelentett trágya mennyisége az illetékességi területünkön működő Kenderesi és a próbaüzemet folytató Abonyi biogáz-üzem adataiból származtatható. Az engedélyezett vágóhidak hulladéka legnagyobbrészt az ÁTEV valamelyik üzemébe kerül. Az egyéni gazdálkodóknál keletkező mennyiség döntő többsége valószínűleg Felügyelőségünkhöz bejelentésre nem került. Az egyéni gazdálkodók egy része a keletkező vágóhídi hulladékaikat dögkutakban, dögtemetőkben helyezi el (annak ellenére, hogy ezek működését már tiltják a jogszabályok), esetleg saját maguk elássák, azokról bejelentést nem tesznek. A mezőgazdasági termelés visszaesése, valamint egyéb gazdasági tényezők hatására a háztáji állattartás jelentősen visszaszorult, s a nagyüzemi állattartó telepek közül is jó néhány megszűnt, illetve csökkentette tevékenységét. Ennek ellenére területünkön jelentős még az állatlétszám, illetve a háztartásokban is sok esetben az állattenyésztés a kiegészítő jövedelem, így a megyében keletkező hulladékok jelentős részét az állattartásból keletkező hulladékok alkotják. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

96 94 Még mindig sok településen működik dögkút és dögtemető, melyek műszaki állapota a jelenlegi környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg. Sajnos a magas átvételi árak miatt egyre gyakoribb, hogy illegális, illetve a hatályos jogszabályoknak nem megfelelő elhelyezés (elásás) történik. Környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi szempontból az állati eredetű hulladékok 71/23.(VI.27.)FVM rendeletben szabályozottak szerinti hasznosítása lenne a legmegfelelőbb. Növényvédőszer hulladék és csomagolás Veszélyes anyagokat tartalmazó mezőgazdasági vegyi hulladékról összesen 1,8 t-ról érkezett bejelentés. Jelentősebb felhalmozott mennyiségről a fenti veszélyes hulladékok esetében nincs tudomásunk. Növényvédőszerek és csomagolásuk hasznosításával és ártalmatlanításával foglalkozó vállalkozások nem találhatók illetékességi területünkön. A CSEBER Kft., mint koordináló szervezet több helyen megszervezte a növényvédőszeres göngyöleg hulladékok visszagyűjtését országos szinten is, így a fenti mennyiség bizonyosan lényegesen kevesebb a valóban keletkezettnél, hiszen a szervezethez csatlakozott termelőknek, forgalmazóknak nem kell ezen hulladékról az illetékes Felügyelőség részére bejelentést tenni. Növényvédőszer hulladékról 29-ben 164 kg-ról tettek a termelők bejelentést, mely teljes egészében égetőbe került. Építési és bontási hulladék Az építési-bontási hulladékok csoportjába különböző típusú építkezésből, felújításból, bontásból származó hulladékok tartoznak. Illetékességi területünkön 26 évben tonna, 29 évben pedig tonna ilyen jellegű hulladékról tettek bejelentést. Ez a több mint tízszeres növekedés azonban nagyrészt a Szolnoki Cukorgyár teljes lebontásából keletkezett mennyiségnek köszönhető. Ugyanakkor látható az is, hogy e bontást leszámítva is következetesen növekszik a bejelentett építési/bontási hulladékok mennyisége. Fenti nagy mennyiség 2 %-a került hulladéklerakókra, feleslegesen terhelve ezzel a lerakási kapacitásukat, mely különösen az EU-s előírásoknak megfelelő felépítettségű lerakók számára megengedhetetlen luxus. Szerencsére azóta területünkön is működik jó néhány építési/bontási hulladék-feldolgozó telephely, mely saját vagy bérelt gépsorokkal dolgozza fel az átvett hulladékokat, melyek ezután megfelelő minőség esetén- hasznosításra kerülnek (többnyire útalapként, ill. betonfelületek alá). Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

97 95 Sajnos a magas átvételi árak miatt a lakosság, de még a vállalkozók is gyakran válasszák az olcsóbb megoldást, azaz, hogy illegálisan szabaduljanak meg ilyen jellegű hulladékaiktól erdőben, árokparton, tájsebek feltöltésével. A térségben folyó nagyszabású útépítések következtében nagy mennyiségben keletkezik bontott aszfalt és bitumen hulladék is, melyek újrafeldolgozása és hasznosítása mobil berendezések telepítésével és alkalmazásával többnyire megoldottnak mondható. A folyamatban levő EU-s pályázatokból megvalósuló vasút rekonstrukciós munkák következtében igen nagy mennyiségű vasúti pálya kavicságya, kő, szennyezett föld hulladék keletkezik. Ezek hasznosítására több ízben adtunk ki engedélyt, melyek régi hulladéklerakók rekultivációjára, mélyfekvésű területek feltöltésére vagy települési utak alapjainak készítésére történő felhasználásról szólnak. Nagy problémát jelent az építési/bontási hulladékokkal kapcsolatban, hogy még mindig kevesen ismerik a hulladékgazdálkodási törvény azon előírását, mely szerint bármilyen hulladék kezelése (begyűjtés, hasznosítás, ártalmatlanítás, szállítás) kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Így a régebben megszokott útalapba, terület feltöltésére történő hasznosítás az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül tilos! Települési szennyvíziszap Jelentős probléma a települési szennyvíztisztítókból keletkező szennyvíziszapok ártalmatlanítása. Ezen hulladék ugyan jól hasznosítható lenne mezőgazdasági területen történő elhelyezéssel, mégsem sokan tudják ezt választani, hiszen ahhoz bevizsgált saját/bérelt földterületnek kellene lenni. Átadhatnák ugyan a legalább hat hónapig tárolt iszapot más földtulajdonosoknak is, de a vizsgálatok és kihelyezés költségei minden gazdálkodót visszariasztanak ettől. További hasznosítási lehetőség a komposztálást követő termőföldön történő kihelyezés, mely csak akkor egyszerűbb megoldás, ha a végtermék állandó összetételű, s így termékké minősíthető. A nem termékként való kihelyezés problémája pedig ugyanaz, mint az iszapnál említett. Sajnos jelenleg még az ilyen jellegű hulladékok döntő többsége valamely kezelést követően a hulladéklerakókon köt ki, takaróföldként felhasználva azt. A hulladékgazdálkodási alapelveket figyelembe véve az iszapok minél szélesebb körű hasznosítását kell előtérbe helyezni, különös tekintettel a mezőgazdaságban történő talajjavítási célú hasznosítására. A települési szennyvíztisztítók iszap hulladékának eredete (szennyvíztisztítómű) Abádszalók-Kunhegyes Berekfürdő Cibakháza Cserkeszőlő Kiszállított összes iszap sza. tonna Kezelés módja 3,25 szikkasztás - monodepónia 12 szikkasztás 24,8 deponálás Elhelyezés módja mezőgazdasági hasznosítás szennyvíztisztító telepen hulladéklerakóban hulladéklerakóban Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

98 96 Fegyvernek Hunyadfalva Jászberény Jászfényszaru Karcag Kétpó Kisújszállás Kunmadaras Kunszentmárton Martfű Mezőtúr Szolnok Tiszaföldvár Tiszafüred Törökszentmiklós Túrkeve Mezőhék Tiszasas Mesterszállás Szajol MOL Kenderes Heves Nagykőrös Csemő Albertirsa Pilis Kisköre Abony Cegléd Jászapáti-JászszentandrásJászkisér Ceglédbercel Alattyán Tiszaroff Öcsöd 46,59 szikkasztás 1,82 tárolás 45 komposztálás 78,29 Alattyán-Lőrincire szállítják 174 komposztálás 3,48 Mezőtúrra szállítja 25,2 iszapprés, tárolás szalmával keverve - lerakás 15 szikkasztás 18,4 centrifugálás 146,1 szikkasztás 1195,8 komposztálás 79,6 szikkasztás 138,138 tárolás szalmával 4,98 akeverve telepen van komposztálás 131,4 szikkasztás 5,4 Mezőtúrra szállítja 133,6 Szelevényre szállítja,84 Mezőtúrra szállítja 12 12,4 komposztálás 95 biodegradációs telep 289,11 komposztálás 3,6 Fedett tárolás 228,42 hat havi tárolás deponálás után a Kétpói komposztálóba Mezőgazdasági hasznosítás iszap tárolás szikkasztóágyon a komposztálásig, komposzt tárolás betonozott felületen rekultivációra használják mezőgazdasági hasznosítás mezőgazdasági hasznosítás mezőgazdasági hasznosítás szv. telepen szikkasztó ágyon Bácsvíz Zrt. Kecskeméti telepén hulladéklerakóban mezőgazdasági hasznosítás mezőgazdasági hasznosítás Szelevény mezőgazdasági hasznosítás még sehova nem szállítottak 21-ben szikkasztó ágyon mezőgazdasági hasznosítás hulladéklerakóban mezőgazdasági hasznosítás DESIGN elszállítja Kisújszállási Városgazdálkodási Vállalat komposztáló telepén Lőrinci egyenlőre a telephelyen mezőgazdasági hasznosítás szerződés alapján elszállították a Vikom Trans Kft. Szentgyörgypusztai iszapkezelő telepére 47,32 hat havi tárolás tervezetten a Nagykőrösi komposztálóba - komposztálás Terra-Vita Kft elszállítja - komposztálás telepen tárolják 514 tárolás víztelenítés után Biopetrol Kft. által elszállítva 232,5 gépi iszapvíztelenítés 21 nincs kezelés 3,1 tárolás 27 tárolás, szikkasztás 84 iszapprés tárolás Hulladéklerakóban, ill. szántóterületen hasznosítás szántóföldön Jásztelek hulladéklerakó mezőgazdasági hasznosítás Remondis Aqua elszállítja -komposztálja Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

99 97 Változások, trendek, javaslatok: A települési szilárd hulladék kezelés tekintetében miután valamennyi ISPA nyertes regionális hulladéklerakó beüzemelt igen kedvező helyzet alakult ki illetékességi területünkön. Ugyanakkor komoly problémát jelent és fog is jelenteni a felhagyott települési hulladéklerakók felülvizsgálata, s későbbiekben a tájbaillesztés, utómonitorozás. Bővítésre vár a szelektív gyűjtési rendszer, melyhez a térségben legalább a városokban hulladékudvarok - illetve valamennyi településen -, gyűjtőszigetek kialakítása szükséges. Külön hangsúlyt kell fektetni a lakossági zöldhulladék szelektív gyűjtésének elterjesztésére. A települési folyékony hulladék kezelés terén sajnos jelentős fehér-foltok mutatkoznak. Az olyan települések, melyek a jogszabály által előírt bármely leürítőhely igénybevételét önhibájukon kívül nem tudják megoldani, súlyos gondokkal küzdenek. A veszélyes hulladék kezelés terén talán a régebbi törvényi szabályozás miatt nincsenek súlyos gondok. Megoldásra vár a volt Tiszamenti Vegyiművek felhalmozott NaF-tartalmú kovasav veszélyes hulladékának hasznosítása. A talajjavító anyag előállítása folyamatos, az üzemet most működtető Bige Holding Kft.-nek még két éve van a teljes felhalmozott mennyiség feldolgozására. Egyéb hulladékok tekintetében mint az Észak-Alföldi régió tagja Jász-Nagykun-Szolnok megyének a regionális tervben megfogalmazottak szerint kell a régiós feladatok megoldásában közreműködnie. Ugyanez igaz illetékességi területünk Heves-, illetve Pest megyei részein található településekre/gazdálkodókra is. Az ipari/termelési nem veszélyes hulladékok körében a térség jellegéből adódóan különösen a biológiailag lebontható hulladékok (sörgyári iszap, növényolajgyári iszap, zöldhulladék, szennyvíziszap, stb.) komposztálására, illetve az állati eredetű hulladékok biogáz üzemekben történő feldolgozására vonatkozó kapacitás kiépítése tűnik a legfontosabb feladatnak. Jelentős feladat a jövőben az építési-bontási hulladék feldolgozók üzemelésének elősegítése, azaz olyan feltételek teremtése (főleg jogszabályi), melyekkel ezen hulladékok minél nagyobb részét tudjuk irányítani a hasznosítási lehetőségek felé. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

100 98 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM5 Általános jellemzés A Közép-Tisza-vidék középső részén található területek döntő részben a folyószabályozás után kialakult másodlagos-táj jellegűek. A jellegzetes alacsony és magas-ártéri élőhelyeket jórészt szántóföldi, vagy egyéb művelésbe vonták. Az intenzív tájhasználat ellenére a folyók hullámtere és a mentett ártér egyes részei is természeti területekben viszonylag gazdagok. A Tisza hullámterén kívül még ma is jelentős mozaikos szerkezetű gyepfoltok maradtak fenn. Kiemelt jelentőségük van a különböző típusú szikes réteknek, amelyekből a védelem alatt álló hullámtérben csak igen kis területek vannak, viszont lokális jelentőségük nagy. A túlnyomó részben erdőművelésű hullámtérrel szemben, a mentett ártér erdősültsége meglehetősen kisfokú. A kisebb-nagyobb telepített tölgyesek mellett jellemzőek a tájidegen fa és cserjefajokból álló állományok. A területre jellemzően a forgalmas közutak mezsgyéjében, valamint az erősen urbanizálódó területeken kiemelkedően nagy védett növény - réti iszalag, kornistárnics, macskahere, sziki kocsord, réti őszirózsa, nyúlánk sárma, fátyolos nőszirom - állományok találhatók. A Tisza mentett oldali területein - főleg a gátlábhoz közeli részeken - csapadékos periódusokban jellemzőek a laposokban kialakuló mocsár jellegű élőhelyek. A Jászság területén is rendkívül csapadékos volt a 21-es év. Gyakorlatilag október kivételével minden hónapban esett jelentősebb mennyiségű csapadék. A magas csapadéknak megfelelően a folyók is hosszan tartó, lassan apadó magas áradást produkáltak. Ennek következtében májusban átvágták a Tarna és a Zagyva gátját, elárasztva a Borsóhalmi vésztározó területét. A tározó legnagyobb kiterjedése 11 ha körül alakult. Nem sokkal később a Jásztelki vésztározó is elárasztásra került. December elején egybefüggő 1-15 cm-es hótakaró alakult ki, amely a karácsonyi felmelegedés következtében nagyrészt elolvadt, növelve a belvizes területek mértékét. A hőmérséklet a havi átlaga a korábbi évekhez viszonyítva alacsonyabban alakult. Heves megyei területeink hőmérsékletjárása a legszélsőségesebbek közé tartozik hazánk területén. A táj vízháztartását alacsony csapadékmennyiség és magas párolgás jellemzi. Természetes vízfolyásokban a terület szegény. Két fő vízfolyása a Laskó és a Hanyi-ér. A talajvíz ásványi só tartalma egyes részeken igen jelentős. A térségben a Tisza II. tározó megépítése után a másodlagos szikesedés folyamataival is számolni kell. A táj egyik jellegzetessége az erős csatornázottságból fakadó gyors vízelvezetés. A Hevesi Füves Puszták TK területén található jelentősebb természetes vizes élőhelyek a csak foltokban fellelhető időszakos vízborítású mocsarak, illetve fertők. A legégetőbb probléma ezen élőhelyek vízutánpótlásának megoldása. A Pélyi-szikesek tömb területén, a Bútelki csatorna 5 A TIR adatlapok, a Nemzeti Park Igazgatóságok honlapjai, valamint a NPI-k következő dolgozóinak jelentése - döntően saját fényképfelvételeink - felhasználásával készült: BNPI Tóth László; DINPI Vince Tibor; HNPI Juhász Tibor, Monoki Ákos, Dr.Tallósi Béla, Sallai Zoltán. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

101 99 mellett húzódó mozaikos fertők csatornába vezető árkai részben betemetésre kerültek, lehetővé téve a vízvisszatartást. A Dél-Hevesi Tájegység legjelentősebb élőhelyeit a füves területek jelentik. Legnagyobb kiterjedésben sziki- illetve löszgyepek találhatók, melyeket hagyományosan legeltetéssel hasznosítottak. Mára az extenzív állattartás jelentősen visszaesett, mely a gyeptársulások megjelenésén is nyomon követhető. Lokálisan nagy gondot jelent a náddal fertőzött" szikes puszták rekonstrukciója, mely a védett területek közül a leginkább érintett Hamvajárás területén indult meg. A térség erdősültsége igen alacsony. Az állományalkotó fajok közül legjelentősebb a kocsányos tölgy, akác, kőris és nemes-nyár. Az erdők cserjeszintje rendkívül gyengén fejlett. Az egész térségre jellemző az erdőfoltok és fasorok illegális letermelése. A tájegység legfontosabb természeti értékét annak madárvilága jelenti. A felmérések a legtöbb faj esetében csökkenő tendenciákat jeleznek, így jelentős állománycsökkenés mutatható ki a kék- és vörös vércse, a búbos banka, az erdei fülesbagoly, a gyurgyalag és a parti fecske esetében. Ugyanakkor az egerészölyv állománya emelkedést mutatott. A legjelentősebb és egyben a legfontosabb problémát az élőhelyek megőrzése jelenti. A konkrét fajvédelmi intézkedések odú és műfészek kihelyezés, téli etetés, fészekőrzés stb. mellett alapvető fontosságú a területek zavartalanságának biztosítása. Pest megyei területeink nagy részén a legnagyobb természetvédelmi problémát szintén a vízhiány okozza, a szikes laposokat, szikes tavakat kivétel nélkül lecsapolták az elmúlt évtizedekben. A teljes területen jellemző a gyepszélek elszántása, a zárványszántókon intenzív használat folyik. A gyepek fenntartását szarvasmarhával és birkával történő legeltetéssel biztosítják. A halastavakon intenzív halgazdálkodás folyik, erőteljes a víz trágyázása, a vízszintek beállításánál nincsenek figyelemmel a madárvilágra. Lápfoltok, kiszáradó láprétek, mocsárrétek, homok-pusztagyepek és szikes gyepek váltakoznak patakparti fűzesekkel, rekettyefűzesekkel. A térség vizes élőhelyeinek sorában a kiszáradó kékperjés láprétek a legfontosabb botanikai értékek őrzői. A térség orchideáinak zöme ezeken az élőhelyeken találja meg életfeltételeit. A Gerje-vidék vizes élőhelyeinek másik nagy területű növénytársulása a nádas. Növénytanilag talán kevésbé változatos és értékes, mint a lápréti társulás, de az állatvilág számára rendkívül fontos élőhely. A terület madárvilága változatos, fajokban gazdag. A következő fajokról van dokumentált előfordulás: barna rétihéja, hamvas rétihéja, kerecsensólyom, pusztai ölyv, haris, ugartyúk, kékbegy, kis őrgébics, tövisszúró gébics, parlagi pityer, szalakóta, bölömbika, cigányréce, fattyúszerkő, gólyatöcs, gulipán, kis vizicsibe, pettyes vizicsibe, küszvágó csér, nagy kócsag, törpegém, vörös gém. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

102 1 Védett természeti értékek helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megyében MADARAK A Tisza áradása miatt a szakadó-partokon kialakult partifecske telepek mind víz alá kerültek, a közép-tiszai állomány kiszorult a hullámtérből. Elsősorban térségi homokbányákban telepedtek meg a madarak, ahol a termelés következtében két helyszínen is jelentősen károsodtak a költőtelepek. Jászjákóhalma határában egy felhagyott homokbányában viszont egy 1 párból álló telep alakult ki, zavartalanul zajlott le a költésük. A jászsági területen 21-ben 17 pár parlagi sas kezdett költésbe, melyekből kettő új fészkelő pár. A sikeres párok fészkeiből összesen 19 fióka repült ki, melyből 12 lábára került színes gyűrű is. Szerencsére ebben az évben elpusztult parlagi sas nem került elő. A feltehetően a nagyon alacsony mezei nyúl és hörcsög állomány miatt jelentős telelő parlagi sas állományról nem tudunk. A túrkevei immatur parlagi sas pár fészkelése meghiúsult Fehér-tón. A tiszaburai fészkelő parlagi sas pár 2 fiókát nevelt új fészekben, melyet az erős szelek igen megtépáztak, így egy szomszédos fán műfészekbe kerültek áthelyezésre a fiókák. Új parlagi sas pár telepedett meg a Pélyi Madárrezervátum területén, eredményesen neveltek 2 fiókát. Mezőtúrnál és Mezőhéknél 1-1 pár parlagi sas fészkelt sikeresen a korábbi években megtalált revírekben, de mindkét helyszínen új fészekben. Mezőtúrnál, a Nagykúriánál 2 fióka volt a ládában, míg a Kiskúriánál és a Száraz-laposnál az új párnál sikertelen volt a költés. A legsikeresebb pár a térségben Martfű területén, a Kalapos-tanyánál költött, 21-ben 4 fiókát sikerült röptetnie. A tiszaroffi rétisas pár a 29-es fészkelőhelyéről eltűnt (feltehetően Tiszabő, Felső-réten fészkelhet a Gói-tói-Holt-Tisza térségében), a Pityókán fészkelő pár 1 fiókát nevelt. Egy új rétisas pár került elő a törökszentmiklósi Szenttamási-erdőben, a pár 1 fiókát nevelt, mely szintén színes gyűrűt kapott. A tiszasasi rétisas fészekben sikeres volt a költés, két fióka volt. Nagyréven mindkét fészek lakatlannak tűnt, az öreg madarakkal a környéken sem sikerült találkozni. A mesterszállási rétisaspár visszaköltözött a Hármas-Körös jobb parti hullámterébe. Vezsenynél egy új rétisas pár telepedett meg a jobb parti hullámtérben, valószínűleg itt is sikeres volt a költés, mert a szülő madarak riasztottak. A Jászságban 16 pár kerecsensólyom kezdett költésbe. A költési siker nagyon rosszul alakult. Az ismert fészkekből csak 3 fészekalj érte el a fiókás kort, és abból is csak a jászboldogházi kerecsen pár tudott 3 fiókát reptetni. A többi fészekaljban a fiókák az esőzések következtében átáztak, megfáztak és 3-4 hetes korban elpusztultak. Törökszentmiklóson 1 pár, Fegyverneken 2 pár, Tiszaburán 1 pár, Túrkevén 2 pár, Kengyelen 1 pár, Kisújszálláson 1 pár, Mezőtúron 1 pár, Kenderesen 2 pár, Kunhegyesen 1 pár kerecsensólyom fészkelés volt nyomon követhető. 21-ben a kék vércse költő párok számát tekintve a borsóhalmi legelőerdőn, a Zagyvamentén, valamint a jászboldogházi régióban lévő három telep alulmúlta a tavalyi eredményeket. A telepeken a szoliter párokkal együtt összesen 55 foglaló párból 25 pár kezdett költésbe. A kék vércse gyülekező a maximum példányszámot nézve jobban alakult a tavalyi évnél. A Zagyva ártéren gyülekező madarak maximum példányszáma elérte a 626-t. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

103 11 A szalakóta fészkelések ellenőrzései is nehezen zajlottak a felázott terep miatt. 18 odúból 12ben volt költés. 21-ben két vetési varjú telep alakult ki Jászboldogháza térségében. A 23 és 28 lakott fészekből álló telepeken a varjak sikeresen repítettek. Pusztamonostor határában egy hamvas rétihéja revír került meg, a fészek pontos helyét nem sikerült megtalálni. A fehér gólyák esetében a hideg és a szélsőséges csapadék következtében gyenge volt a költés sikeressége. Az őszi vonulást követően 4 itt maradt gólyáról szereztünk tudomást. Ezek közül egy fekete gólyát Tiszapüspökinél, egyet pedig Zagyvarékasnál sikerült megfogni és megmenteni. A csapadékos időjárás a vízi madaraknak kedvezett. A Borsóhalmi vésztározón vegyes szerkőtelepek alakultak ki. Kb. 9 pár fattyúszerkőből és 5 pár fehérszárnyú szerkőből álló telep létesült, amely később a tározó leeresztése következtében 9%-ban megsemmisült. A vésztározó Ló-ormosi részén is kialakult egy kb. 8 pár fattyúszerkő, 1 pár kormos szerkő és 4 pár fehérszárnyú szerkő alkotta telep, itt a magas vízállásnak és a leeresztés megállításának köszönhetően az ismert fészekaljak sikeresen kirepültek. A székicsér állomány a HNPI működési területén összesen 2-23 fészkelő párra volt tehető 6 telepen, melyek közül 3 helyszínen 9+2 fészekaljat sikerült a szakembereknek fellelni és megjelölni. A borsóhalmi vésztározó környékén, a HNPI vagyonkezelésében lévő gyepen az idei évben 6 haris revír, illetve a Négyszállási részen egy belvízfolton 1 revír került elő. A csapadékos és belvizes évnek köszönhetően jól alakult a gólyatöcsök költése is. Jászboldogháza térségében min. 6 pár, Jászberény - Jászjákóhalma között min. 5 pár, a Pusztamonostori legelőn 1 pár kezdett költésbe. A törökszentmiklósi Óballa fokozottan védett gémtelepén idén 13 pár szürke gém fészkelt. Csépai-fertő Cserkei-fertőn 196 pár nagykócsag, 1 pár bütykös hattyú, a Csukás-fertőn 12 pár nagykócsag, míg a Csépai-fertőn 51 pár nagykócsag fészkelése regisztrált. A védett területen kívül a Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

104 12 Mámai-Holt-Tiszán 2 pár bütykös hattyú, a Cibakházi-Holt-Tiszán 73 pár nagykócsag, míg a kunszentmártoni Kékes-laposi halastónál 6 pár nagykócsag, az öcsödi Báboczkai halastavaknál 2 pár bütykös hattyú fészkelt. Túrkeve határában jelentős kiterjedésű nem védett gyepterületek vannak, melyek a fokozottan védett túzok jelentős telelőhelyeinek minősülnek. A területek nagy jelentőséggel bírnak a dürgés és költés szempontjából is. Viszont annak köszönhetően, hogy kimaradtak mind a Natura 2-es jelölésből, mind az érzékeny természeti területek hálózatából, így sajnos túzokvédelmi szempontból kevés lehetőség kínálkozik a helyi állomány védelmére. A területen 1-13 példány túzok telelt, illetve 1-3 pár fészkelt. LEPKÉK Viszonylag nagy gyakorisággal fordult elő a Tisza mentén tavalyig ismeretlen zöldes gyöngyházlepke, valamint gyakori volt az atalanta lepke is. A nagy tűzlepke valamivel ritkábban volt megfigyelhető, mint általában. A nagy szikibagoly(lepke) állománysűrűsége a rákóczifalvai sziki kocsord állományban a megtámadott tövek alapján igen jelentős volt. Besenyszögnél ebben az évben sem találtak egyetlen növényen sem a faj jelenlétére utaló nyomokat. zöldes gyöngyházlepke Pandoriana pandora nagy szikibagoly Gortyna borelli EMLŐSÖK A Közép-Tisza vidékén egy helyen ismert stabil hód állomány, a Szolnoki déli ipartelep hullámtéri víztározója - Vegyi-kubik - környékén. Jelenlétükre utaló nyomokkal egész évben találkozni lehetett. A halászati hasznosító beszámolója alapján továbbra is legalább 5-6 egyed él a területen. December végén, a Tisza magas vízállása a Csatlói-Holt-Tiszán a töltéshez szorított ki egy hódcsaládot. Vidráról kevés adatunk van 21-ből. A halászati hasznosítók jelzései és személyes tapasztalatok alapján a Tisza és a Zagyva mentén, valamint a Milléri-halastavakon, a Szászbereki-Holt-Zagyán és az Alcsiszigeti-Holt-Tiszán stabil állomány él. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

105 13 vidra-élőhely a Zagyva mentén elhagyott vidra-lakhely A mezőtúri földikutya lelőhelyeken a tavaly szeptemberi bejárás idején a tiszaföldvári út mellett 4-5 állat mozgott. NÖVÉNYEK A sziki kocsord az Alattyáni Berki-erdőben virágzott. A korcs nőszirom virágzása - köszönhetően a nedves évnek - a Jászboldogházi gyepeken jónak volt mondható, viszont a Borsóhalmi legelőn a magas vízállás miatt elmaradt. Besenyszög és Rákóczifalva területén sziki kocsord, réti őszirózsa állományok, Szolnok területén két kiterjedt fátyolos nőszirom állomány és egy kisebb és fogyatkozó kornistánics állomány, valamint a Tisza hullámtéri töltéslábai mentén tiszaparti margitvirág, nyári tőzike, réti iszalag, debreceni torma állományok, Szolnok térségében Szórópuszta, valamint Zagyvarékas-Szászberek határában jelentős réti őszirózsa állományok, az utóbbi helyen egy stabil macskahere és fátyolos nőszirom állomány volt fellelhető. sziki kocsord Peucedanum officinale réti őszirózsa Aster sedifolius A hosszas eljárás eredményeként Besenyszögnél megmentett sziki kocsord állomány vitalitása valamit javult. Ennek az oka elsősorban a kedvezőbb időjárás volt, míg az élőhely állapota továbbra sem kielégítő. Szintén a sziki kocsord kiterjedt állományait találjuk Rákóczifalvánál a Papírhodályi-réten. A növények élőhelye és a teljes állomány a tavaly ősszel befejeződött töltésáthelyezés során kíméleti terület volt és jó állapotban maradt fenn. Jelenleg a terület kezelésének hiánya jelent egyre fokozódó gondot. A hullámtérbe szorult állomány a nyári árvíz során feltehetően jelentősen károsodott, esetleg el is pusztult. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

106 14 réti iszalag Clematis integrifolia A tiszai töltések vízoldali részén, tehát védett természeti területen, sokfelé megtalálható réti iszalag és tiszaparti margitvirág állományokat a kaszálások többnyire elkerülték, de a nyári árvíz jelentősen károsította őket. Virágzás alig volt. 21 év során a pusztai tyúktaréjt Kunszentmártonnál és Öcsödnél új lelőhelyeken találták meg őrkollegáink. Tiszasason az ex lege szikes-tó melletti gyepterületen több-ezer töves nagyságban virított. Tiszasason az előző év őszén megtalált kunsági bükköny termőhelyén 6-8 virágzó tövet számláltak. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

107 15 Védett területeink Országos jelentőségű védett területek CEGLÉDI-RÉT TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET A Cegléd 151/2/a-b, 151/4/a, 8194/4/d ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számok által lefedett 17,4 hektár kiterjedésű terület. A védetté nyilvánítás elsődleges célja a fokozottan védett és veszélyeztetett pókbangó legnagyobb ismert hazai állományának védelme, melynek becsült maximális egyedszáma már megközelíti az 5 tövet. pókbangó - Ophrys sphegodes pókbangó állomány Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

108 16 A poloskaszagú kosbor, valamint a mocsári kosbor is jelentős számban van jelen a területen. További védendő érték az itt előforduló egyéb értékes fajok által alkotott növénytársulás is. A térségben gyurgyalag, szalakóta, kékvércse és gólyatöcs fészkeléseket regisztráltak. poloskaszagú kosbor - Orchis coriophora mocsári kosbor - Orchis palustris A terület igen kicsi és mivel a belterület határán fekszik, így számos veszély fenyegeti: vízrendezés, virágzási időben is történő legeltetés, szemétlerakás, égetés, járműforgalom. Ceglédi rét Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

109 17 ERDŐTELKI ARBORÉTUM TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Az Erdőtelki Arborétum természeti viszonyait tekintve az Alföld északi részének és a nógrádi domborulat déli részének hatása alatt áll. Növényföldrajzilag átmeneti jelleget mutat. Ennek megfelelően megtalálható a pusztai tölgyes, de mélyebb területeken a tölgy-kőris-szil ligeterdő és a fűz-nyár-égerliget díszlik itt, jelezvén a víz közelségét. Klimatikus szempontból az Alföld száraz, csapadékban szegényebb részei közé tartozik. Talajára a gyengén lúgos kémhatás jellemző, ezért a térségben a mészérzékeny növények nem fordulnak elő. BNPI archív 195. május 3-án országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították. Gazdagságát jelzi, hogy ezen a kis területen jelenleg 12-nál is több fa, cserje és évelő él. A kert kezelője 1951-ben a Mátrai Erdőgazdaság volt, ig a Fővárosi Kertészeti Vállalat, mely a kert kezelését dec. 31-én átadta a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak. A fejlesztés felgyorsult, megkezdődött a tó kikotrása, faiskola létesült. Területe a bővítéssel együtt m ben sikerült továbbfejleszteni 19 ha füves, égerlápos területtel. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

110 18 ERDŐTELKI ÉGERLÁP TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Az Erdőtelki Arborétum közvetlen szomszédságában található terület 1989-ben lefolytatott védetté nyilvánításának célja az Alföldön mára megritkult éger- és fűzlápi, valamint a mocsári tölgyes növénytársulások élővilágának megőrzése volt. Területe 22,4 ha. Az égerláp területén ered a Hanyi-ér, amely az értékes erdőtársulások vízutánpótlását is biztosítja. Bár az égeres fajkészlete szegényes, az erdő megjelenése, a lábas égerfáknak köszönhetően visszaidéz valamit az Alföld eredeti természeti képéből. BNPI archív Természetvédelmi szempontból legértékesebb növényfajai a mocsári gólyahír, a vízmelléki csukóka és az erdei káka. A Hanyi-ér és az égerláp, mint vizes élőhely, fontos kétéltű szaporodóhely. Gyakori faj a vöröshasú unka és a zöld varangy, de előfordul a tarajos gőte és a mocsári béka is. A terület madártani értékét az égeres szegélyein, a cserjeszintben és a bolygatott, cserjésedő gyepekben, valamint magaskórós élőhelyen költő, fészkelő fajok jelentik. Az égeresben gyakori faj a fülemüle, a barátposzáta, a kis poszáta és az erdei pinty. A ritkás fás-bokros élőhelyen jellemző faj a tövisszúró gébics és a mezei poszáta. Emlősök közül megemlítendő a hermelin, mely a település közelsége ellenére is előfordul a területen. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

111 19 HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetet 1993 márciusában hozták létre az ember által formált pusztai élőhelyek, illetve az itt élő életközösségek védelme érdekében. 25-ben és 28-ban bővült, jelenlegi területe ha. A tájvédelmi körzet Felügyelőségünk illetékességi területén a következő településeket érinti: a heves megyei Átány, Dormánd, Erdőtelek, Heves, Hevesvezekény, Kisköre, Kömlő, Pély, Sarud, Tarnaszentmiklós, Tiszanána településeket, továbbá Jászivány települést Jász-Nagykun Szolnok megyében. Az ország legszárazabb tájai közé tartozik. A csapadék évi összege a területen mm, amellett, hogy a csapadék bizonytalansága nagy. Ebből kifolyólag a tájat jelentős vízszegénység jellemzi. A területen csak néhány jelentősebb felszíni vízfolyás található. Csapadékosabb időjárás esetén a mélyedésekben, illetve a régi holtágak helyén kisebbnagyobb időszakos vízállások jelennek meg. A terület talajtani szempontból igen változatos. A térség talajainak jelentős része - 53% - szikes, vagy sóhatás alatt áll. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

112 11 Az erdőterületek szinte teljesen eltűntek, alig maradt néhány 1 ha-nál nagyobb tömb a térség szétszórt pontjain. A védett terület legnagyobb részét a gyepek -47 %- és a szántók -46 %teszik ki. Közel 5 % a művelésből kivont területek, alig több, mint 1 % az erdők és fásítások aránya. Annak ellenére, hogy kultúrtáj jellegű vidékről van szó, az extenzív jellegű gazdálkodás és a változatos élőhelyek sorának fennmaradása az állatfajok változatosságát is megőrizte a mai napig. A gerincesfauna a leginkább feltárt, kutatott csoport. Az emlősök közül különös értéket képvisel a térségben előforduló pusztai görény, a vadmacska, valamint a vidra. A térség vadászati szempontból igen értékes nyúl- és őzállománnyal rendelkezik. Természetvédelmi szempontból az egyik legértékesebb, és egyben a legjobban ismert a madárfauna. A Magyarországon előforduló mintegy négyszáz madárfaj közül a térségben eddig 275 fajt észleltek. A terület főleg a pusztai madárfajok számára fontos élőhely, illetve kisebb-nagyobb vízállásai a tavaszi és őszi partimadár vonulás során töltenek be jelentős szerepet. Ilyenkor a pajzsos cankó, és az aranylile mellett olyan ritkaságok is előkerülnek, mint az észak-amerikai cankópartfutó, amelynek második hazai megfigyelése a pélyi szikeseken volt. Az utóbbi években a területen táplálkozó vadludak száma is jelentősen megnövekedett. A Tisza-tavon éjszakázó madarak nagy létszámban keresik fel napközben a térség szántóit. Az utóbbi években rendszeressé vált a globálisan veszélyeztetett vörösnyakú lúd és a kis lilik néhány egyede is, illetve a hazánkban ritka apácalúd kisebb csapatai is rendszeresen megjelennek. Jelentős állományai telelnek a területen a gatyás ölyvnek, illetve a kékes rétihéjának. Emellett a rétisas állománya érdemel említést, amely az utóbbi időben meg is telepedett a térségben. A fészkelő madárfajok közül a legértékesebb a túzok, a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kék vércse, a hamvas rétihéja, valamint a szalakóta állománya. Sajnos a túzokhoz hasonlóan a kék vércse és a hamvas rétihéja állománya is nagyon sérülékeny, míg a parlagi sas, a kerecsensólyom és a szalakóta állományai stabilnak mondhatók. A ritka és értékes fészkelő fajok mellett számos olyan karakterfaj is megtalálható, amelyek a pusztai madárközösségek jellegzetes tagjai. Csapadékosabb években a nedvesebb gyepterületeken, lucernában előfordul a haris, valamint a mocsarakban a pettyes vízicsibe. Hüllőfajok tekintetében a terület rendkívül szegény. Mindössze a mocsári teknős és a vízi sikló fordul elő a vizes területek közelében, valamint a fürge gyík a száraz gyepeken. A kétéltűek igen nagy egyedszámban képviseltetik magukat a számukra alkalmas élőhelyeken. Egy csapadékosabb időszakban egy-egy este akár több ezer béka hangját is lehet hallani néhány nagyobb vízállás mellett. A leggyakrabban előforduló fajok a vöröshasú unka, a leveli béka, a barna ásóbéka és a zöld varangy, de kora tavasszal a mocsári béka néhány példányát is meg lehet figyelni bizonyos helyeken. A vizes élőhelyek vizsgálata során csapdázással sikerült kimutatni a pettyes gőte és a tarajos gőte jelenlétét. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

113 111 leveli béka Hyla arborea nagy tűzlepke Lycaena dispar A nappali lepkék közül általánosan elterjed faj a sakktáblalepke, de a Hanyi-ér mentén előfordul a Vörös Könyvben szereplő farkasalmalepke is. A mocsarakban helyenként jelentős állományai élnek a védett nagy tűzlepkének és kis tűzlepkének. Viszonylag gazdag a terület halfaunája, 22 fajt sikerült kimutatni. Külön említést a területen stabil állománnyal bíró, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok érdemelnek, mint a kurta baing, a szivárványos ökle és a vágó csík. A futóbogarak közül eddig 95 fajt mutattak ki a térségben, amely a hazai fajok 2 %-át jelenti. A térségben 43 növénytársulás fordul elő, melyek közül országosan 2 kipusztulással veszélyeztetett, 5 aktuálisan, 31 potenciálisan veszélyeztetett. A jelentős természetátalakító beavatkozások miatt - homoki tölgyesek kiirtása, mocsarak, löszpuszták feltörése - igen magas azon védett növényfajok száma, melyeket kipusztultnak kell tekintenünk a térségből (pl. tátorján, szártalan és érdes csűdfű, sömörös kosbor. A szikes laposok ( fertők ) zsiókás, sziki harmatkásás, hernyópázsitos mocsaraiban és rétjein él a kisfészkű aszat, a sziki here és a sziki boglárka. Legkiterjedtebbek a cickórós és az ürmös sziki gyepek, melyeket hagyományosan legeltetéssel hasznosítanak. Érdemes még kiemelni egy szikesekhez köthető, de löszfajokban is gazdag értékes növénytársulást: a sziki erdőspuszta-rétet, melynek legértékesebb állományai a dormándi Nagy-Hanyiban találhatók. Jellemző védett fajai a fátyolos nőszirom, a sziki kocsord és a réti őszirózsa. A löszgyepeket jórészt már a neolitikumtól kezdve feltörték és hasznosították. Maradványaik főleg határmezsgyéken, sáncokon, illetve a szikesekből kiemelkedő löszös hátakon találhatók meg. A tájvédelmi körzet értékes löszfajai közül kiemelkedő a macskahere, a változó gurgolat, a hibrid gyujtoványfű és a hengeresfészkű peremizs. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

114 112 DÉVAVÁNYAI - ECSEGI PUSZTÁK Nagykiterjedésű, mozaikos elhelyezkedésű fátlan gyepei Túrkeve, továbbá Kisújszállás külterületén érinti Felügyelőségünket. A Berettyó folyó szétterülő vize táplálta az Alföld hajdan legnagyobb mocsárvidékét, a NagySárrétet. A hátas területeket vízjárta legelők, rétek, néhol kisebb erdőfoltok borították. A Berettyó szabályozása után a tájkép gyökeresen átalakult. Megváltozott a térség vízgazdálkodása, a dús füvű ártéri gyepek kiszáradtak, és kialakult a vidékre jellemző szikes puszták mozaikja. A Hortobágy-Berettyó folyó védett 2 km-es szakasza elkerülte a folyószabályozást. Lassan meanderezve nagy kanyarokat ír le, közrefogva a zugoknak nevezett hangulatos gyepterületeket. Gazdag élővilága megőrizte a tündérfátyol, a vízitök, a sulyom és a rucaöröm állományait. Tavasztól őszig a vízimadarak kedvelt táplálkozóhelyei a kiöntések és a gyékényes, vízpart közeli tisztások. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

115 113 szürke gém Ardea cinerea tündérfátyol Nymphoides peltata Találkozni lehet szárcsával, tőkés récével, vízityúkkal, de feltűnőbbek a nagyobb testű gémfélék, mint a szürke- és vörösgémek, a bakcsók, a kis kócsagok, üstökösgémek. A ritka gémfélék a közeli védett területen lévő erdőben évről-évre telepesen költenek is. A folyó árterén vidrák találják meg életfeltételeiket. Az ecsegpusztai területen a hagyományos legeltető állattartás és építményei jórészt fennmaradtak. Az ecsetpázsitos kaszáló- és mocsárrétek övezte gulyakutakban olyan, az Alföldön ritka virágtalan növények lelhetők fel, mint a védett gímpáfrány és az aranyos fodorka. Az un. Ördögárok mintegy másfél kilométeres szakasza gyönyörű pusztai környezetben régi korok hangulatát idézi jellegzetes löszpusztai növényfajokkal: zsályafélék, macskahere, taréjos tarackbúza. mezei zsálya Salvia pratensis kamillamező sziken A szárazabb térszíneket cickafarkfüves puszta, ürmös füves puszta borítja. Ahol a kopár talajfelszín erősebb sófelhalmozódásra utal, ott megtaláljuk a sziki mézpázsit, sziki üröm leveleit. A nedvesebb helyeket ecsetpázsitos rét foglalja el. Különleges növénytani értéket képviselnek a jelentős pettyegetett őszirózsa, sziki kocsord állományok. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

116 114 ORTOBÁGYI NEMZETI PARK: KUNKÁPOLNÁSI MOCSÁR EGYEK-PUSZTAKÓCSI MOCSARAK TISZA-TÓ A Nemzeti Park összes területének közel 15%-a négy illetékességi területünkön lévő településre esik, melyek a Kunkápolnási mocsár elnevezésű területrészen Karcag, Kunmadaras, Nagyiván külterülét, az Egyek-Pusztakócsi mocsarak területegységen belül Tiszafüred külterületét érinti, összesen ha nagyságban. A Hortobágy az elmúlt néhány tízezer évben egy többé-kevésbé fátlan, később különböző mértékben szikesedő, dél-felé lejtő, lapos hordalékkúp-végződés, melyet alacsony fekvése miatt időszakos áradások - legmagasabb hátait kivéve - viszonylag rendszeresen érintettek. A Hortobágy tehát nagyon is különös füves puszta, mert végig magas talajvizű maradt, időszakos felszíni elöntésekkel és áradásokkal. Európa legnagyobb összefüggő szikes talajelőfordulása, mely sokszínű mozaikosságban jelenik meg. Tanya a kunmadarasi pusztán Gulya a Nagy-legelőn Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

117 115 A hortobágyi pusztáknak a nemzeti parkba eső része már a kezdetektől fogva jelentős nemzetközi elismerést élvezett, egésze bioszféra rezervátum lett, később felvételt nyert a nemzetközileg is elismert vízimadár élőhelyek sorába (Ramsari egyezmény), december elsejétől pedig az UNESCO által adományozott, a "Világörökség része" címet is elnyerte. A bizottság értékelése szerint a magyar puszta máig fennmaradt kiemelkedő példája a több évezrede folyó tradicionális földhasználatnak, amely tartós együttélést tett lehetővé ember és természet között. TISZA-TÓ Elkülönülő területegységként szintén a Hortobágyi Nemzeti Park részét képezi a Tisza-tó. A Tisza-tó - eredeti elnevezése szerint Kiskörei tározó - területe az 196-as évek elejéig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galéria erdők váltakoztak üde fás legelőkkel, kaszálókkal, holt-ágakkal, morotvákkal, és gyümölcsösökkel. A tározón belül szárazulatok, - erdők, volt kaszálók - és különböző mélységű vízterek váltják egymást. Természetvédelmi szempontból így jött létre az a kedvező állapot, ahol a tervezett víztározón belül új élőhelyek alakultak ki erdővel borított szigetek, mocsár rétek, mocsarak és különböző mélységű vízterek váltakozásával. A Tisza-tó területe 127 ha, amelynek napjainkra %-át borítja növényzet az ideálisnak mondható % helyett. A növényzet térhódítása az utóbbi években felgyorsult, ezért a tározón belüli növényzetszabályozás halélettani és vízminőség védelmi szempontból is szükségszerű és fontos. A Tisza-tó teljes területéből 6184 ha a védett. A védett terület két részből áll: a 33-as közúttól északra fekvő 25 ha-os madárrezervátum, valamint a közúttól délre eső, az öko-turizmus számára kijelölt 35 ha-os bemutató terület. Mindkét terület a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

118 116 Poroszlói medence jobb szélen a Kis-Tisza A védett területeken belül az un. bemutató útvonalakon szabad közlekedni. A tó területén két helyen épült bemutató út. 25-ben került átadásra Poroszló térségében egy vízről elérhető, 15 méter hosszú, a vízi világot bemutató donga út két madármegfigyelővel és egy kilátóval. A poroszlói tanösvény egyik kikötője Donga út a kilátóból Megépült egy kilátó az Ó-Halászi holt-ág mellett is. 27-ben fejeződött be egy olyan 25 m-es szárazföldi bemutató út kialakítása, ahol pihentető erdei séta keretében ismerhető meg az ártéri erdők és a vizek gazdag élővilága. A sétaút a tiszafüredi Szabics kikötő területéről közelíthető meg. A Tisza-tó növényvilága az elmúlt 3 év alatt folyamatosan változott és változik napjainkban is. A tározó területén található magasabb rendű fás és lágyszárú fajok száma eléri a százat. A tározóban 14 jellemző növénytársulás és ezek különböző szintű társulási formája különíthető el. Az uralkodó növénytársulás a rucaöröm-sulyomhínár. A gazdag növényállományból kiemelhető a béka szőlő, a tündér fátyol, a tündérrózsa és ezeknek a hínárfélékkel alkotott társulása. A mocsári növények közül jelentős mennyiségben találunk a tározóban széles és keskeny levelű sást, gyékényt, kákaféléket, kolokánt, ágas béka buzogányt, béka tutajt, nyílfüvet és sárga nőszirmot. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

119 117 nyílfű Sagittaria sagittifolia sárga nőszirom Iris pseudacorus A Tisza-tó állatvilága A duzzasztás következtében a korábbi folyóvízi halfauna jelentősen megváltozott és összességében gazdagabb lett. A tározó létesítésével, a biomassza növekedésével és a tározó mozaikosságának kialakulásával a halállomány is megváltozott. A Tisza medrében meghatározó fajok a dévér és a karika keszeg, a ponty, a süllő, a harcsa, és a csuka. A tározótérben és a holtmedrekben az állóvízi körülményekhez alkalmazkodó fajok dominálnak. A zárt vízterek növényállományához kötődő fajok közül a vörös szárnyú keszeg, a sügér, a compó, a kárász, és az ezüst kárász is jelen van. A magyarországi védett halfajok közül: a réti csík, a kövi csík, a vágó csik, a lápi póc, a kurta baing, a német bucó, a magyar bucó, a selymes durbincs, a széles durbincs, a folyami géb és a tarka géb fordul elő a Tisza tóban. A Tisza-tó sekélyvizű, illetve időszakos vízborítású területei ideális élőhelyei a kétéltűeknek. Nagy számban él a tározó területén a tavi és kis tavi kecskebéka, a barna varangy, a levelibéka, a vörös hasú unka. kecskebéka Rana esculenta barna varangy Bufo bufo A hüllők közül jelentős állománya van a vízi siklónak és a mocsári teknősnek. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

120 118 A Tisza-tó területe mind fészkelő, mind vonuló és pihenő helyként fontos szerepet tölt be a hazai vizes élőhelyek között. Legjelentősebb fészkelő fajok a vegyes gémtelepekben fészkelő gém félék, a réce fajok, a nyári lúd, de természetesen a nádasokban és ártéri erdőkben nagyon sok énekes madár és ragadozó madár is költ. A teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány olyan fajt, amelyekkel a túrák során legtöbbször találkozhatnak a látogatók: nagykócsag, szürke gém, vörös gém, bakcsó, üstökös gém, szárcsa, nyári lúd, kormorán, danka sirály, ezüst sirály, fattyú szerkő, búbos vöcsök, pettyes vízicsibe, tőkés réce, barát réce, böjti réce, csörgő réce, cigány réce, nádi rigó, jégmadár és parti fecske. Szürke gém - Ardea cinerea - a poroszlói öbölben. Fészlekő danka sirályok - Larus ridibundus - a Tiszatavon. A védett emlősök közül pár vidra él a Tisza-tó középső részén. Állományuk stabilnak ítélhető, egyedszámuk lassan változik, de növekvő tendenciájú. A vadászat következtében az 18-as évek közepére Magyarország területéről kipusztult a hód. 25. októberében 13 példányt telepítettek a Tisza tó területére. A táplálkozási rágási - nyomok alapján a telepítés sikeres volt. Kis egyedszámban, de előfordul még a tó területén a borz, a pézsmapocok, a nyest és a vadmacska is. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

121 119 KECSKERI PUSZTA TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET A hajdan nagy kiterjedésű, mocsarakkal tarkított nagykunsági puszták utolsó maradványai és az itt kialakult élővilág védelme érdekében 1993-ban ha-on nyilvánították védetté. Karcag külterületének nyugati részén helyezkedik el. A védett terület tájföldrajzi szempontból a Szolnok-Túri-sík kistájon terül el. Természetvédelmi feladata, hogy extenzív területhasználati módok - legeltetés, kisszerszámos halászat - alkalmazásával tegye lehetővé a régióra jellemző növény- és állatfajok megőrzését. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

122 12 KÖRÖS-ÁRTÉR A terület Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár települések külterületi részein érinti Felügyelőségünket. A Körösökön 1856-ban indultak meg a vízrendezési munkálatok: mederrendezések, átvágások, védtöltések építése. A szabályozás után a vizes életterek jó része megszűnt, vagy beszűkült. A hullámtér ennek ellenére ma is fontos szerepet tölt be a régi vízi világ jellemző fajainak fennmaradásában. A Hármas-Körös Csárdaszállás és Szelevény közötti szakasza az érintett megyék által került természetvédelmi oltalom alá, majd 1997 óta a nemzeti park részét képezi. A folyót puhafás ártéri erdők, füzes-nyárasok ligetes állományai, ártéri gyepek, kaszálók kísérik. A hullámtéri erdők két jellemző típusa található itt: a gyakoribb fűz-nyár puhafa ligeterdő, a bokorfüzes és a ma már ritkább, a magas hátakon található tölgy-kőris-szil keményfa ligeterdő. Az előbbi érdekes kúszó cserjéje a vörös könyves ligeti szőlő, az utóbbi maradványfoltjai még őriznek néhány lágyszárú növényritkaságot, mint például a széleslevelű nőszőfű, a nyári tőzike. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

123 121 A hullámtéren belül maradt medermaradványok és rétek az egykori alföldi mocsárvilágot idézik. A víz és pára folyamatos jelenléte miatt a mocsári és vízi növényzet igen gazdag. A vízi növénytársulások fajai között számos védett is található. Ilyen egyebek között a fehér tündérrózsa, a rucaöröm, a sulyom és a tündérfátyol. Értékes élőhelyek a holtágak között elterülő, valamint a folyót a mentett oldalon is kísérő ártéri kaszálórétek, és a főként veresnadrág csenkeszes és mézpázsitos sziki gyeptársulások különböző változatai. A nedves kaszálók védett növénye a réti iszalag. A Körösön és a kubikokban gyakran találkozhatunk bakcsóval, kis kócsaggal, szürke gémmel. Nyár végi - ősz eleji vonuláskor rendszeresen megfigyelhető a fekete gólya. Télen a jégmentes folyó vadrécék ezreinek nyújt pihenő helyet. Az emlősök közül a vidra sokfelé előfordul. vidraélőhely A kevéssé zavart, idősebb erdőállományokban gémtelepek alakulnak ki, ritka ragadozó madárfajok fészkelnek, számos odúlakó madár- és denevérfaj él itt. A háborítatlan, öreg kubikerdők költési időszakban hangosak a különféle énekesmadarak koncertjétől. A vízi növényekben gazdag morotvákban a ritkuló halfajok szaporodnak. Így a réticsík és a ma már veszélyeztetett kárász is megtalálják életfeltételeiket. Népes állománya alakult ki a vágócsíknak, a halványfoltú küllőnek és a kis elterjedési területű széles durbincsnak. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

124 122 KÖZÉP-TISZAI TÁJVÉDELMI KÖRZET Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

125 123 A tájvédelmi körzet területei a Tisza folyó hullámterében találhatók. A kihirdetés szerint maga az árvízvédelmi töltés is része a tájvédelmi körzetnek, mint a védett hullámtér határa. A tájvédelmi körzet további bővítésének védetté nyilvánítási javaslata, valamint természetvédelmi kezelési terve elkészült. A hullámtér egyben ökológiai folyosóként is funkcionál, amely az ökológiai háló egyéb elemei és a további magterületek közötti kapcsolatot biztosítja. A tájvédelmi körzetben Törökszentmiklós-Óballa külterületén az egykori vegyes, ma már csak szürke gém alkotta gémtelepnek otthont adó terület, továbbá a pélyi madárrezervátum fokozottan védett. A törökszentmiklósi gémtelepen idén 13 pár szürke gém fészkelt. Az elmúlt években mindkét területen, helyenként nagyobb arányban, tájidegen cserje- és fafajok előretörése tapasztalható. A Vezseny külterületén található, az egykori gémtelepnek otthont adó erdős terület szintén fokozottan védett. E terület faállománya az elmúlt évtizedben erősen elöregedett, és a tájidegen fajok kerültek túlsúlyba. A gémtelep rég megszűnt. A fontosabb madárfajok közül ma már csak a fekete gólya és a fekete harkály költenek a területen. Az elmúlt évben az időjárási és vízállási viszonyok jelentősen megváltoztak. A területre jellemző védett, vagy különös értéket képviselő természeti értékek életkilátásaira és szaporodására kedvezőtlenül hatott a sok csapadék és az elárasztás. 21-ben három nagy árvíz vonult le a folyókon. A hullámtéri gyepek vegetációja a többszöri tartós elárasztás miatt károsodott, mely az adventív fajok előretörésének kedvezett. A tájvédelmi körzetnek több szentély besorolású hullámtéri holtága van. A szentély holtágak többször és jelentős mennyiségű vízutánpótlást kaptak. Az áradások több halfaj számára kedvező feltételeket teremtettek az íváshoz, kiemelkedő mennyiségű halszaporulat kezdte meg életét, melyek a tartós és többszöri elöntés miatt részben a folyókba, holtágakba is eljutottak a kubikokból, laposokból. A korábbi évekhez képest 21-ben nagyon kevés lehetőség kínálkozott a tiszavirág rajzásának nyomon követésére, köszönhetően a nagy áradásnak. Partról csak néhány helyen lehetett látni kérészeket repülni, nagyobb, száz fölötti egyedet meghaladó rajzásról a KözépTiszáról nincs információnk. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

126 124 SZIKRA ÉS AZ ALPÁRI RÉT A Lakitelek és Tiszaalpár között fekvő terület a mozaikos elhelyezkedésű Kiskunsági Nemzeti Park részterülete 7. sorszámmal, nagysága 138 ha. Közismertebb neve a Tőserdő. Felügyelőségünket Tiszasas külterületén érinti. Magasabb térszint képviselő buckavonulatok és meredekebb löszpartok kísérik végig ezt a területet. A terület két holtágat is magába foglal, a szikrait és a tiszaalpárit, melyeket értékes ártéri erdőtársulások öveznek. Dél felé a védett terület a tiszasasi helyrajzi számokat is magában foglaló Alpári rétben öblösödik ki. A szikrai holtág mentén közvetlenül a vízparton puhafás ligeterdők vannak. Jellemző fajai a bokorfüzesek, fűz-nyár-éger ligetek. A mélyebb fekvésű vízzel borított helyeken égerláp erdők állnak. A magasabb térszíneken tölgy-kőris-szil ligeterdők képviselik a keményfás társulásokat. A Tisza-völgy védett, bennszülött virága az e területen is előforduló tiszaparti margitvirág. A holtág erdeiben gyakori a fákra kapaszkodó ligeti szőlő. A nyirkosabb helyeken a ritka kontyvirág él. ligeterdő ligeti szőlő - Vitis sylvestris Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

127 125 A holtágak gazdag hínár vegetációjának néhány képviselője: a fehér tündérrózsa, a sárga virágú vízi tök, a békattutaj és a békaliliom. A változatos élőhely sokszínű madárvilágnak biztosít táplálkozó és fészkelőhelyet. Énekesmadár faunája a Duna-Tisza közén kiemelkedőnek számít. Az ártéri erdők fontos fajai a szürke küllő és a fekete harkály. Az ártéri odvas füzesek baglyok és denevérek számára biztosítanak otthont. Az elmúlt évtized szárazsága miatt az Alpári-rét gémtelepe szinte teljesen elnéptelenedett, de ahogy újra víz alá került, az ismét úszó fészektelepek gémfélék százait csábították ittmaradásra. Újra fészkelnek itt a kanalasgémek, a nagy- és kiskócsagok, a bakcsók, a vörös- és szürke gémek. Szárítkozó kormoránok Phlacrocorax sp. bakcsó Nycticorax nycticorax Számos más madár faj is megjelent a területen. Kormoránok lepték el a halban gazdag vizeket. A Magyarországon ritka fészkelő kis kárókatonát is megfigyelték a madarászok. A halász sas is feltűnt a kiterjedt vizek felett. A színpompás jégmadarat is többször láthatjuk vadászat közben. Sokfelé úszkálnak récék, vöcskök is a hirtelen újjászületett Alpári-réten. TÁPIÓ-HAJTA VIDÉKE TÁJVÉDELMI KÖRZET Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

128 126 A tájvédelmi körzet Újszász külterületén érinti Felügyelőségünk területét. A Tápió-vidék három nagy tájegység a Duna-Tisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre júliusában a Tápió-Hajta vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, melyből egy terület esik illetékességi területünkre. Az Újszász határában található gyepterületek egyértelműen a tiszántúli szikesekre emlékeztetnek. Elsősorban az őszi-tavaszi madárvonulásban van kiemelkedő szerepük. Természetvédelmi beruházásként itt készült el egy 3 ha-os mesterséges szikes tó, amely többek között a fokozottan védett, felfelé görbülő csőréről könnyen felismerhető gulipán, illetve a hosszúlábú gólyatöcs fészkelő helye. Problémát jelent a rét- és legelőterületek nem megfelelő kezelése. Egyes helyeken túllegeltetés történik, vagy a kaszálással nem várják meg a védett növények magérlelését. Őszi időszakban több helyen előfordult a gyepterületek peremi részeinek beszántása. TISZAIGARI ARBORÉTUM TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

129 127 Az arborétum alapjait az a 1867-ben létesített 2 hektáros sétakert vetette meg, amelyet a vidék őshonos fáival telepítettek be. Ennek előtte sem lehetett azonban fátlan a terület, hiszen az itt húzódó hajdani Tisza-medret fűz-nyár, illetve tölgy-kőris ligeterdők kísérték. Egy-két idős egyed még ma is ezeknek az emlékét őrzi. A sétakert anyagát a hazánkban őshonos fák és cserjék mellett távolabbi tájak növénykülönlegességeivel is gazdagították, s területét fokozatosan bővítették. Előbb egy 9 hektáros része, majd 1958-ban az egész terület természetvédelmi rendeltetésű erdőrészlet besorolást kapott, s jelentős új telepítésekre is sor került ban 2 hektárnyi részét természetvédelmi területté nyilvánították. TISZAKÜRTI ARBORÉTUM TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Tiszakürtön a két Bolza-generáció az évtizedek során neves parkot formált az egykori ártéri erdő szép, idős fáinak meghagyásával, illetve részben külföldről hozott fák és cserjék ültetésével. Az arborétum fő vonalait úgy alakították ki, hogy a külhonos növények, a kertészeti változatok szín- és formagazdag csoportjai, szoliterei a kocsányos tölgy uralta állomány szegélyére, előterébe kerültek. Az őshonos és telepített növényzet látképi egységet alkot. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

130 128 Az arborétum a Tisza-gát mentén fekszik. A talajvíz a növények számára könnyen elérhető és kedvező a nyári félévi hőösszeg is. Ezeknek köszönhető, hogy a Tisza egykori árterületén kialakult öntéstalajon a növények kiválóan növekednek. Az arborétum alapállományát adó természetes, illetve természetes összetételű erdő fő fajai a kocsányos tölgy, a pannon kőris és a mezei juhar. Területe mintegy 6 ha. ZÁDOR-HÍD ÉS KÖRNYÉKE TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET Noha vizes élőhelyek itt már csak elvétve találhatók, az árvízszabályozások előtt a szeszélyes Zádor-ér táplálta vízzel a térség mocsarait. A közlekedés biztosítása állandó nehézséget jelentett, ezért 184-ben Karcag elöljárói szükségesnek látták, hogy a vízfolyáson keresztül a régi töltés helyett állandó kőhidat állítsanak, mely az év minden szakában lehetővé teszi az átjárást. A jelenleg is álló híd alapkövét 186. november 27-én rakták le, és 189-ben adták át a forgalomnak. A híd eredetileg kilenc lyukú volt, és mintaként szolgált az 1833-ban elkészült hortobágyi kőhídhoz. A Zádor-híd húsz évig viselte a vizek ostromát, de az 183-as áradás elsodorta két-két szélső pillérjét. Az újjáépítést követően nyerte el mai ötlyukú formáját. Az állandó vizek azóta eltűntek, s napjainkban már meglepő látvány ez a "partravetett híd". Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

131 129 A Karcag várostól északkeletre, a régi Pest-Szolnok-Debrecen postaút mentén található műemlék Zádor-hidat és a környező szikes pusztát 71,5 ha-os kiterjedésben 1976-ban nyilvánították védetté. Sulinet.hu A terület védetté nyilvánításának célja nem csak a kultúrtörténeti értékként is jelentős híd megóvása, hanem a jellemző hagyományos pásztorkodás eredeti környezetben történő bemutatása is. Védelemre tervezett területek JÁSZSÁGI TÁJVÉDELMI KÖRZET Több éve folyik a jászsági természeti területek felmérése és az értékesebb területekre vonatkozó védetté nyilvánítási javaslat kidolgozása. A jelenlegi állapot alapján több mint 13. ha természeti terület védetté nyilvánítása szerepel a javaslatban. A védelemre tervezett területek nagy része gyep. Sajnos a sok tekintetben igen specifikus jászsági gyepek az utóbbi évekre egyre fogyatkoznak. Általánosan jellemző a legelők felszántása, vagy sávos elszántása, legtöbbször teljes egészében funkciómentesen. Az ilyen felszántott gyepek egy-két év sikertelen próbálkozást követően parlagon maradnak, és gyomokkal fertőzik a környező területeket is. Zagyva menti rétek Zagyva Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

132 13 A védetté nyilvánítás során az elsődleges cél az volt, hogy a természeti területek között, ahol csak lehetséges, kapcsolat létesüljön. Az így megvalósuló hálózat központi tengelye a Zagyva folyó lenne. Az eljárás során problémát jelent, hogy nagymértékű a terület tulajdonjogi felaprózottsága, valamint nem hagyható figyelmen kívül a vadásztársaságok és az erdőgazdálkodók ellenérdekeltsége sem. Sávos szitakötők - Calopteryx splendens - a Zagyva partján Réti iszalag - Clematis integrifolia a Zagyva menti réten KÖRÖS-ÉR MENTI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET A védetté nyilvánításhoz szükséges megalapozó szakanyag már elkészült, melynek alapján a terület kezelési terve készül. A térség több pontján megmaradt löszpusztafoltok növényvilágának sok faja a táj érintetlenségét jelzi. Különleges érték, hogy a Duna-Tisza közi flórajárás jellegzetességei a tiszántúli flórajárás egyes típusaival helyenként együtt, keverten fordulnak elő. Ilyen például a törpe nőszirom mellett megjelenő szártalan csüdfű, mely bizonyítja a lösznövényzet természetes állapotát. törpe nőszirom szártalan csűdfű virágzás előtt nádas élőhely A szikes puszták növényvilága fajokban sokkal szegényesebb, mint a löszpuszta, de az erdélyi útifű (Plantago schwarzhenbergiana) és a pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium ) tömege a táj érintetlenségének bizonyítéka. A térség vizes élőhelyeinek sorában a kiszáradó kékperjés láprétek a legfontosabb botanikai értékek őrzői. A térség orchideáinak zöme ezeken az élőhelyeken találja meg életfeltételeit. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

133 131 A Gerje-vidék vizes élőhelyeinek másik nagy területű növénytársulása a nádas. Növénytanilag talán kevésbé változatos és értékes, mint a lápréti társulás, de az állatvilág számára rendkívül fontos élőhely. Állattani értékek tekintetében a terület jelentős, az itt előforduló Bonni és Berni Egyezményben szereplő ritka, fokozottan védett és a Vörös Könyvben szereplő fajok nagy aránya miatt, melynek következtében a terület a Natura 2 hálózat különleges madárvédelmi területei közé már bekerült. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

134 132 NATURA 2 területek BOLDOGI VAJDA-RÉT HUBN 242 A különleges természet-megőrzési terület Felügyelőségünk illetékességi területét Jászfényszaru külterületén 3 helyrajzi számon érinti. Jelölő élőhelyek: sík- és dombvidéki kaszálórétek 6%; kékperjés láprét 1%. Jelölő fajok: vöröshasú unka, vérfű hangyaboglárka(lepke), kisfészkű aszat. NAGY-HANYI HUBN 237 A természet-megőrzési terület illetékességi területünket Erdőtelek külterületén érinti. Jelölő élőhelyek: síksági Pannon löszgyepek 4%; Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 35%. Jelölő faj: Janka tarsóka. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

135 133 HEVESI SÍK HUBN 14 A madárvédelmi terület Felügyelőségünk területét 11 település külterületén érinti: Jászivány, Pély, Tarnaszentmiklós, Sarud, Tiszanána, Heves, Hevesvezekény, Kömlő, Átány, Tenk és Erdőtelek. Pusztai madárfajok számára fontos élőhely. A parlagi sas, kerecsensólyom és kis őrgébics fajok egyik legjelentősebb hazai élőhelye. Globális jelentőségű túzok állomány él a területen. A jelölő fészkelő fajok a területen a következők: barna réti héja (2 pár), parlagi sas, kékvércse, kerecsensólyom, túzok, ugartyúk, kis őrgébics, szalakóta (9-1 pár), bölömbika, törpegém, fehérgólya (12 pár), hamvas réti héja, réti füles bagoly, kékbegy, fülemülesitke, balkáni fakopáncs, jégmadár, lappantyú, tövisszúró gébics (5 pár), karvalyposzáta, parlagi pityer (2 pár), kis vizicsibe. függőcinke fészek a Hanyi-ér mentén fészkek Sarud határában Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

136 134 NAGY-FERTŐ GULYA-GYEP HAMVAJÁRÁS SZIKES PUSZTÁI HUBN 24 A természet-megőrzési terület Átány, Hevesvezekény, Kömlő és Tarnaszentmiklós külterületén, összefüggő foltban helyezkedik el. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 55%. Jelölő faj: vöröshasú unka. PÉLYI SZIKESEK HUBN 241 A természet-megőrzési terület Jászivány, Pély, Hevesvezekény és Tarnaszentmiklós külterületén érinti Felügyelőségünket. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 65%. Jelölő fajok: molnárgörény, vörös hasú unka, kisfészkű aszat. A pélyi Ludas A pélyi Ludas Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

137 135 ABONYI KASZÁLÓERDŐ HUDI 11 A madárvédelmi terület Abony közigazgatási határán belül található, döntően akácból, kisebb részt nyárból álló telepített erdő, melyben a telep területe 3-4 ha. Körülötte kiterjedt szikes legelők vannak. Jelölő fajai a kék vércse, parlagi pityer, kis őrgébics, tövisszúró gébics, szalakóta. Legnagyobb problémát az egyre erősödő falopások jelentik, melynek során az elmúlt évben is nagyszámú fészkes fát vágtak ki. Ugyancsak veszélyeztető tényező a közeli gyepterületek lassú, de folyamatos beszántása. A környező gyepterületek egy részét kaszálják, nagyobbik felét birkákkal legeltetik. 21. évben az előző évhez képest a fészkelő kék vércse párok száma drasztikusan, a korábbi 4-5 párról 2 párra csökkent. A vetési varjú (Corvus frugilegus) állomány létszáma azonban nem változott, megközelítőleg 4 pár fészkelt. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

138 136 JÁSZKARAJENŐI PUSZTÁK - HUDI14 A madárvédelmi terület döntően szikes legelőterületeket foglal magába Felügyelőségünk illetékességi területén a következő településeket érintve: Jászkarajenő, Kocsér, Kőröstetétlen, Tiszajenő, Tiszavárkony, Tószeg, Törtel, melyeket zárványszántók választanak el egymástól. Jellemző a szikes laposok, szikes tavak nagy száma. Körgátas módszerrel építették meg a Jászkarajenői-halastavat, mely a térség egyik legfontosabb madárvonuló helye. A területen 21-ben megfigyelt madárfajok: Barna rétihéja 5-7 pár, hamvas rétihéja 1-5 egyed, kerecsensólyom 1-5 e., pusztai ölyv 1 e., haris 1-5 e., ugartyúk 1-5 e., kékbegy 5-1 e., kis őrgébics 11-5 e., tövisszúró gébics 11-5 e., parlagi pityer 11-5 e., szalakóta 11-5e., bölömbika 5-1 pár, cigányréce 3-5 pár, fattyúszerkő 5-1 e., gólyatöcs 1-5 e., gulipán 5-1 e., kis vizicsibe 1-5 e., pettyes vizicsibe 51 e., küszvágó csér 1-5 e., nagy kócsag 3-4 e., törpegém 1-5 pár, vörös gém 5-1e. A legnagyobb természetvédelmi problémát a vízhiány jelenti, a szikes laposokat, szikes tavakat kivétel nélkül lecsapolták az elmúlt évtizedekben. A tavalyi csapadékos év jelentős javulást eredményezett. Jellemző a gyepszélek elszántása, illetve ritkábban nagyobb gyepterületek szántóvá alakítása is. A Jászkarajenői-halastavon gyakori a madárriasztás, illetve rendszeres az őszi vízivad-vadászat. Gyakori a szikes részek gépjárművek általi összejárása. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

139 137 Jászkarajenői puszták Jászkarajenői puszták GERJE-MENTE HUDI 221 A természet-megőrzési terület Albertirsa, Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Nyársapát, Pilis, Törtel települések külterületeit érinti. A szabályozott, néhol töltésekkel kísért Gerje-patakot, illetve a beletorkolló vízfolyások mentén elhelyezkedő gyepterületeket foglalja magába. Ceglédi rét Gerje-mente Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

140 138 Fontosabb jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 3%; Pannon homoki gyepek 2%; kékperjés láprét 15%. Jelölő fajok: mocsári teknős, vöröshasú unka, réti- és vágócsík, nagy tűzlepke, kisfészkű aszat. Lápfoltok, kiszáradó láprétek, mocsárrétek, homokpusztagyepek és szikes gyepek váltakoznak patakparti fűzesekkel, rekettyefűzesekkel, a felső szakaszon égeresekkel. A homoki gyepeken több helyen láthatunk szürkenyarasokat. Jellemzőek a zárványszántók és az idősebb parlagok. A Besnyő-csatorna mellett kiterjedt szikes laposok és szikes tómedrek helyezkednek el. A Kis-Gerje melletti egykori tőzegbányáknál zsombékosok, illetve egy tőzegmohás folt található. A vízfolyások rendezése, a nagyszámú belvízcsatorna kialakítása miatt vízhiány jellemzi a területet. A Gerje-csatorna vízminősége a települési szennyvíztisztítók elégtelen működése következtében igen rossz. A gyepek állapota változó, sok helyen túllegeltetés, illetve illegális beszántások jelei tapasztalhatók. A Cegléd és Ceglédbercel közötti részen építkezések, engedély nélküli más célú hasznosítások zajlottak. nagy tűzlepke Lycaena dispar boglárkalepkék Polyommatus icarus GÓGÁNY- ÉS KÖRÖS-ÉR MENTE HUDI 222 A természet-megőrzési terület Nagykőrös külterületi helyrajzi számokat foglal magába. Fontosabb jelölő élőhelyek: kékperjés láprét 45%; folyóvölgyek mocsárrétjei 4%; mészkedvelő üde láp- és sásrét 5%. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

141 139 Jelölő fajok: vöröshasú unka, szivárványos ökle, vágócsík, nagy tűzlepke, kisfészkű aszat. A Gógány- és Kőrös-ér mentén elterülő mocsár- és lápréteket, a patakokat kísérő fűzeseket, kisebb kőrisligeteket foglalja magában. Több helyen láthatunk az egykori bányászat után visszamaradt tőzeggödröket. A vízfolyások szabályozása, illetve az ebből eredő szárazodás mellett a legsúlyosabb problémát a Nagykőrös város szennyvizét befogadó Kőrös-ér rossz vízminősége okozza. A mocsárrétek egy részét korábban intenzíven használták (műtrágyázás, felülvetések), ma már csak foltokban jellemző a túllegeltetés, illetve a korai kaszálás. NAGYKŐRÖSI PUSZTAI TÖLGYES HUDI 235 A természet-megőrzési terület Csemő és Nagykőrös települések külterületeit érinti. Fontosabb jelölő élőhelyek: Euro-szibériai erdőssztyepp-tölgyesek 7% Pannon homoki gyepek 2% Jelölő fajok:nagy hőscincér, szarvas ganéjtúró, szarvasbogár, tartós szegfű, homoki nőszirom. A terület különlegességét az Alföldre valaha jellemző erdős sztyepp pusztai tölgyesek utolsó maradvány foltjai jelentik. A területen több védett növényfaj él, köztük a tartós szegfű, nagy ezerjófű, piros madársisak, homoki nőszirom, homoki kikerics. A terület megőrzése érdekében 24-ben a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság LIFE pályázatot nyújtott be, melynek során invazív fafajok eltávolítása és őshonos fafajokkal való erdőfelújítás történt. nagykőrösi pusztai erdősstyepp-tölgyes homoki nőszirom Iris humilis ssp. arenaria Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

142 14 SZÉKEK HUDI 246 A természet-megőrzési terület Abony, Cegléd, valamint Törtel települések külterületeit érinti.jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 75%; Pannon homoki gyepek 2%. Jelölő faj: kisfészkű aszat. Több területegységen elhelyezkedő vakszikes foltokkal és szikes tómedrekkel tarkított legelők és rétek együttese. A szikpadkák tetején több helyen fajgazdag löszgyepek vannak. Csatornák szabdalta terület Abony és Cegléd között Szikes partél és szikfoltos gyep A területet nagyszámú mesterséges csatorna és töltésekkel szabályozott vízfolyás (Perje, KisPerje) hálózza be. A fás állományokat csak néhány akác- és ezüstfacsoport képviseli. A Cigány-szék területén elhelyezkedő szikes tavat töltéssel vették körbe, amely így mocsári állapotokat mutat. Több helyen az összefüggő gyepeket zárványszántók szakítják meg. A területre jellemző az általános vízhiány, ami a vízelvezetés túlsúlyára vezethető vissza. Problémát jelent a gyepszélek elszántása, illetve a szántók felől érkező vegyszer- és műtrágyaterhelés. Az utóbbi időben felerősödött a felázott szikes felszínek gépjárművek általi összejárása. A terület nagyobbik részét szabad láb alól birkákkal, illetve szarvasmarhákkal legeltetik, a csapadékmennyiségtől függően azonban foltokban kaszálni is szoktak. A gyepek egy része ennek ellenére az alulhasználat jeleit mutatja. A Cigány-széki tározó, illetve a szikes tavak esetében jellemző a nádaratás. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

143 141 TÁPIÓGYÖRGYE ÚJSZILVÁSI SZIKESEK HUDI 224 A természet-megőrzési terület Felügyelőségünk illetékességi területén Újszilvást érinti. Fontosabb jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 7%; síksági Pannon löszgyepek 1%. Jelölő fajok: mocsári teknős, vöröshasú unka, halványfoltú küllő, lápi póc, szivárványos ökle, réti csík, vágócsík, kisfészkű aszat. Nagy kiterjedésű szikes legelők és rétek, tavasszal víz alatt álló szikes tómedrek, illetve a közéjük ékelődő kisebb zárványszántók együttese. A szabályozott, egyik oldalról töltéssel kísért Egyesült-Tápió vize a Tisza, illetve a Zagyva áradása esetén visszaduzzadva nagy területeket elönt. A legelőket jelentős számú csatorna hálózza be. Fás állomány alig van, ezek többsége az egykori tanyahelyek melletti akác- és ezüstfaliget. A legnagyobb problémát a vízhiány okozza, mely döntően a vízfolyások szabályozására, valamint a nagyszámú csatornára vezethető vissza. Minden évben előfordul, hogy a gyepekből elszántanak egy-egy darabot. A szomszédos intenzíven művelt szántók felől a gyepterületeket vegyszer- és műtrágyaterhelés éri. pusztai madártej Ornithogalum orthophyllum Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

144 142 DÉVAVÁNYA KÖRNYÉKI GYEPEK HUKM 214 A természet-megőrzési terület Túrkeve külterületén érinti Felügyelőségünket 235 ha szántó, 59 ha gyep, 1 ha erdő, továbbá 35 ha kivett művelési ágú területet magába foglalva. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 65%; síksági Pannon löszgyepek 1%. Jelölő fajok: molnárgörény, ürge, vöröshasú unka, réti csík, vágó csík, szivárványos ökle, nagy szikibagoly(lepke), kisfészkű aszat. DÉVAVÁNYAI-SÍK HUKM 13 Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

145 143 A madárvédelmi terület Túrkeve külterületén érinti Felügyelőségünket 71 ha szántó, 1815 ha gyep, 265 ha erdő, továbbá 44 ha kivett művelési ágú területet magába foglalva. A hazai túzokállomány egyik legfontosabb élőhelye. E globálisan veszélyeztetett faj országos állományának egyharmada a területen fordul elő. Fészkelő, vonuló vízimadár állománya jelentős. A fészkelő állományok legjelentősebb fajai a következők: túzok (35 példány), bakcsó (612 pár), kiskócsag, nagykócsag, kanalasgém, vörösgém, barna réti héja, hamvas réti héja, fattyúszerkő, réti fülesbagoly, szalakóta. bakcsó Nycticorax nycticorax szárcsa Fulica atra HÁRMAS-KÖRÖS HUKM 217 Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

146 144 A természet-megőrzési terület Kunszentmárton, Mezőtúr, Mesterszállás, Öcsöd, Szelevény, továbbá Tiszaföldvár külterületén érinti Felügyelőségünket 46 ha szántó, 235 ha gyep, 155 ha erdő, továbbá 15 ha kivett művelési ágú területet magába foglalva. Fontosabb jelölő élőhelyek: folyóvölgyek mocsárrétjei 2%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 1%; természetes eutróf tavak 7%; iszapos partú folyók 3%. Jelölő fajok: tavi denevér, vidra, közönséges tarajos gőte, mocsári teknős, vöröshasú unka, garda, halványfoltú küllő, magyar bucó, ragadozó őn, réti csík, selymes durbincs, szivárványos ökle, vágócsík, tompa folyamkagyló. ligeti szőlő Vitis sylvestris réti iszalag Clematis integrifolia HORTOBÁGY-BERETTYÓ HUKM 215 A természet-megőrzési terület Túrkeve, továbbá Kisújszállás külterületén érinti Felügyelőségünket 1,5 ha szántó, 688,5 ha gyep, 24 ha erdő, továbbá 34 ha kivett művelési ágú területet magába foglalva. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

147 145 Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 15%; folyóvölgyek mocsárrétjei 1%; iszapos partú folyók 2%; természetes eutróf tavak 2%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 1%. Jelölő fajok: vidra, ragadozó őn, réti csík, széles durbincs. ALATTYÁNI BERKI ERDŐ - HUHN 274 Alattyán és Jánoshida külterületén 7 helyrajzi számra kiterjedő természet-megőrzési terület. Jelölő élőhelyek: Euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek 75%; Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 15%. Jelölő faj: nagy szikibagoly(lepke). ARANYOSI LEGELŐ - HUHN 2138 Abádszalók külterületén 2 helyrajzi számot érintő természet-megőrzési terület. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 75%; síksági Pannon löszgyepek 1%. Jelölő fajok: ürge, vörös hasú unka. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

148 146 ALSÓ ZAGYVA HULLÁMTERE - HUHN 289 A kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület Szolnok külterületén, a Zagyva mentén húzódik. Jelölő élőhelyei: folyóvölgyek mocsárrétjei 25%; sík- és dombvidéki kaszálórétek 1%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 1%. Jelölő fajok: vidra, mocsári teknős, sávos bödöncsiga. A Zagyva Szolnok felett Vidrahely az előző kép jobb partján Mocsárrét Part-menti füzes és ligeterdő Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

149 147 BIHAR HUHN 13 A különleges madárvédelmi terület illetékességi területünkön Karcag külterületét érinti, jelentős számú vízi és pusztai fajok előfordulásával. A jelölő fajok közül túzok, kékvércse, szalakóta, parlagi pityer, kis őrgébics, tövisszúró gébics, barna rétihéja, kerecsensólyom nagyobb példányszámú előfordulása tapasztalható. A területen előforduló fajok: Rétisas, kék vércse, túzok, gólyatöcs, kis őrgébics, daru, kis kárókatona, bölömbika, törpegém, kis kócsag, nagy kócsag, vörös gém, fekete gólya, fehér gólya, batla, kanalasgém, cigányréce, barna kánya, kígyászölyv, barna rétihéja, hamvas rétihéja, békászó sas, parlagi sas, kerecsensólyom, gulipán, ugartyúk, küszvágó csér, fattyúszerkő, réti fülesbagoly, szalakóta, kis bukó, pajzsoscankó, vékonycsőrű póling, kékes rétihéja, réti cankó, pettyes vízicsibe, aranylile, balkáni fakopáncs, tövisszúró gébics, halászsas. BORSÓHALMI LEGELŐ HUHN276 A természet-megőrzési terület illetékességi területünkön Jászberényi és Jászjákóhalmi külterületi helyrajzi számokat érint. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 5%; síksági Pannon löszgyepek 5%. Jelölő fajok: nagy szikibagoly(lepke), kisfészkű aszat. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

150 148 CSÉPA SZELEVÉNYI GYEPEK HUHN 2154 A természet-megőrzési terület 26 Szelevényi helyrajzi számot érint. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 9%. Jelölő faj: mocsári teknős. CSERKEI NAGY-FERTŐ HUHN 2155 A természet- megőrzési terület Cserkeszőlői külterületeket foglal magába. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 9%. Jelölő fajok: vidra, mocsári teknős, kisfészkű aszat. HEGYESBOR HUHN 2146 A természet- megőrzési terület Karcagi külterületi ingatlanokat érint. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 7%; síksági Pannon löszgyepek 5%. Jelölő faj: ürge. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

151 149 HORTOBÁGY HUHN 22 A természet- megőrzési terület Felügyelőségünk illetékességi területét Karcag, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszafüred, Tiszaigar és Tiszaörs területén érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 68%; természetes eutróf tavak 5%; síksági Pannon löszgyepek 1%. Jelölő fajok: csíkos szöcske egér, molnárgörény, vidra, ürge, közönséges tarajos gőte, mocsári teknős, vöröshasú unka, halványfoltú küllő, réti csík, selymes durbincs, széles durbincs, szivárványos ökle, vágócsík, nagy hőscincér, nagy szikibagoly(lepke), nagy tűzlepke, szarvasbogár, sztyeplepke, kisfészkű aszat, mételyfű. Nagy Füves halom kisfészkű aszat Cirsium brachycephalum Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

152 15 HORTOBÁGY (a Tisza-tóval együtt) HUHN 12 A madárvédelmi terület Felügyelőségünk illetékességi területén a következő településeket érinti: Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Kisköre, Kunmadaras, Nagyiván, Poroszló, Sarud, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszanána, Tiszaörs, Tiszaszőlős. További védettsége: Fontos Madárélőhely - Hortobágy és Tisza-tó IBA; Ramsari terület. Magyarország legfontosabb madárélőhelye, amelyet a legnagyobb számú kritériumfaj jelenléte is bizonyít. Egyaránt fontos fészkelőhelye a pusztai és vízimadaraknak, gémféléknek, de jelentős vonulóhely is. Kiemelt táplálkozóterületek az átvonuló libák és darvak csapatainak az utóbbi faj legnagyobb európai csoportosuló helye -. A Tisza-tavon a védett természeti területein található jelentős gémállományok mellett a nyílt vízfelületek és csendes öblök a vonuló madárcsapatok fontos pihenőhelyei. A területen és határain található falvakban közel 3 pár fehér gólya költ. A vonuló és telelő ragadozó madarak számára is fontos terület. A területen előforduló fajok: Bölömbika pár, törpegém 4-12 pár, bakcsó 4-8 pár, üstökösgém 5-15 pár, kis kócsag 5-1 pár, nagy kócsag 8-14 pár, vörös gém 2-3 pár, batla -2 pár, kanalasgém pár, cigányréce 6-13 pár, rétisas 3-6 pár, barna rétihéja 1-2 pár, hamvas rétihéja 2-3 Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

153 151 pár, kék vércse 1-25 pár, kerecsensólyom 5-1 pár, túzok 1-12 pd., gulipán 1-4 pár, küszvágó csér 1-2 pár, fattyúszerkő 2-4 pár, kormos szerkő 3 pd., kékbegy 1-3 pár, csíkosfejű nádiposzáta 3-7 pár, kis őrgébics pár, balkáni fakopáncs 1-2 pár, aranylile 1-43 pd., pettyes vízicsibe 5-15 pár, fattyúszerkők Chlidonias hybridus barkós cinegék Panurus biarmicus réti cankó 5-1 pd., daru 5-75 példány, kis bukó 2-3 példány, pajzsoscankó -5 pár, vékonycsőrű póling -3 példány, fülemülesitke pár, kis lilik 5-1 példány, békászó sas 5-1 pd., parlagi sas 5-1 pd., ugartyúk 1-5 pár, réti fülesbagoly -5 pár, parlagi pityer 1-2 pár, pusztai ölyv -2 pár, vörösnyakú lúd 5 pd., fekete gólya 1-3 pár, fehér gólya 2-3 pár, kígyászölyv 1-2 pd., kékes rétihéja 2-3 pd., havasi lile pd., darázsölyv 1 pár, barna kánya 2-3 pár, haris -5 pár, gólyatöcs -2 pár, szalakóta 12-2 pár, fekete harkály 1-2 pár, tövisszúró gébics 25-3 pár, kis vízicsibe 2-8 pár, halászsas 2-8 pd., törpevízicsibe -5 pár, kis sólyom 1-2 pd., fakó rétihéja 2-5 pd. A Hortobágyon az egyik legfontosabb probléma a hagyományos legeltető állattartás felhagyása, felváltása kaszálással. Az állatállomány csökkenése miatt a gyepek kevésbé alkalmasak a madarak táplálkozására a magasabb növényzet és a kisebb táplálékmennyiség miatt. A halgazdálkodás, a területhatárokon kívüli zavarás szintén problémát jelentenek. Több helyen vizesélőhely-rekonstrukció történt. Speciális gyepgazdálkodási előírások biztosítják a csíkosfejű nádiposzáta fészkelőhelyének, valamint a daru és a kis lilik őszi pihenőhelyének védelmét. JÁSZAPÁTI JÁSZKISÉRI SZIKESEK HUHN 285 A természet-megőrzési terület Jászapáti, Jászkisér, valamint Jászivány külterületi helyrajzi számait érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 6%; síksági Pannon löszgyepek 5%. Jelölő faj: nagy szikibagoly(lepke). Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

154 152 JÁSZFÉNYSZARUI ERDŐ HUHN 277 Jászfényszaru külterületén 3 helyrajzi számot érint a természet-megőrzési terület. Jelölő élőhely: Euro-szibériai erdőssztyep tölgyesek 6%. Jelölő fajok: nagy hőscincér, szarvasbogár. JÁSZSÁG HUHN 15 A madárvédelmi terület Felügyelőségünk illetékességi területén a következő településeket érinti: Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászboldogháza, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jásztelek, Szászberek, Újszász. További védettség: Fontos Madárélőhely: Dél-Heves - Jászság IBA, 572 ha területen. A pusztai madárfajok szempontjából tartozik jelentős élőhelyeink közé, kiemelkedik parlagisas és kerecsensólyom állománya. Megfelelő vízborítottság esetén, mint az elmúlt évben is, nagyszámú vonuló és táplálkozó vízimadár fordul meg a területen. A területen előforduló fajok: Parlagi sas 3-4 pár, kerecsensólyom 3-4 pár, kék vércse 2-25 pár, túzok 1-5 példány, szalakóta 115 pár, kis őrgébics 3-1 pár, balkáni fakopáncs 5-15 pár, tövisszúró gébics 1-2 pár, parlagi pityer 1-5 pár. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

155 153 JÁSZSÁGI ZAGYVA HUHN 278 A természetmegőrzési terület illetékességi területünkön Jászalsószentgyörgy és Jászberény külterületét érinti. Jelölő élőhelyek: folyóvölgyek mocsárrétjei 3%; sík- és dombvidéki kaszálórétek 15%; keményfás ligeterdők nagy folyók mentén 1%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 3%; síksági Pannon löszgyepek 2%. Jelölő fajok: vidra, mocsári teknős, nagy hőscincér, szarvasbogár, sávos bödöncsiga. KECSKERI PUSZTA ÉS KÖRNYÉKE HUHN2145 A természet-megőrzési terület Karcagi, Kunhegyesi és Kunmadarasi külterületeket foglal magába. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 8%; síksági Pannon löszgyepek 5%. Jelölő fajok: vidra, ürge, mocsári teknős, kisfészkű aszat. KENDERESI LEGELŐ HUHN 2144 A természet-megőrzési terület Kenderes külterületét érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 8%; síksági Pannon löszgyepek 1%. Jelölő faj: ürge Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

156 154 KÖZÉP-TISZA HUHN 215 A természet-megőrzési terület Felügyelőségünk illetékességi területén a következő településeket érinti: Besenyszög, Cibakháza, Csataszög, Csépa, Fegyvernek, Kisköre, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Nagyrév, Pély, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszajenő, Tiszakürt, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszavárkony, Tószeg, Törökszentmiklós, Vezseny. Jelölő élőhelyek: folyóvölgyek mocsárrétjei 2%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 1%; Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 5%; keményfás ligeterdők nagy folyók mentén 2%; iszapos partú folyók 2%; természetes eutróf tavak 1 Jelölő fajok: tavi denevér, vidra, mocsári teknős, vöröshasú unka, garda, halványfoltú küllő, magyar bucó, ragadozó őn, selymes durbincs, szivárványos ökle, széles durbincs, nagy szikibagoly(lepke), tompa folyamkagyló. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

157 155 KÖZÉP-TISZA HUHN 14 A természet-megőrzési terület Felügyelőségünk illetékességi területén a következő településeket érinti: Besenyszög, Cibakháza, Csataszög, Cserkeszőlő, Csépa, Fegyvernek, Kisköre, Kőtelek, Martfű, Nagykörű, Nagyrév, Pély, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszajenő, Tiszakürt, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszasüly, Tiszavárkony, Törökszentmiklós, Vezseny. A madárvédelmi terület egyben fontos madárélőhely is: Közép-Tisza IBA, ha. Legjelentősebb értékei gémtelepei, feketeharkály-, feketególya- és rétisasállománya. A területen előforduló fontosabb fajok: rétisas 3-4 pár, bölömbika 2-6 pár, törpegém 2-5 pár, nagy kócsag 1-2 pár, vörös gém 15-3 pár, fekete gólya 3-8 pár, fehér gólya 8 pár, cigányréce 1-15 pár, barna kánya 8-1 pár, haris -1 pár, balkáni fakopáncs 1-2 pár, fekete harkály 5 pár, jégmadár 1 pár, tövisszúró gébics 1-2 pár. Partifecske üregek a Tisza partfalában Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

158 156 KUNSZENTMÁRTON BÁBOCKAI LEGELŐ HUHN 2152 A természet-megőrzési terület Kunszentmárton és Öcsöd külterületét érinti. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 9%. Jelölő faj: ürge. MEZŐTÚRI SZANDAZUGI LEGELŐ HUHN 2149 A természet-megőrzési terület Mezőtúr külterületét érinti. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 8%. Jelölő faj: ürge. PÁSZTÓI LEGELŐ HUHN 2148 A természet-megőrzési terület Túrkeve külterületét érinti. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 7%. Jelölő faj: ürge. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

159 157 PUSZTAMIZSEI ERDŐ HUHN 279 A különleges természet-megőrzési terület Jánoshida és Jásztelek külterületeit érinti. Jelölő élőhely: keményfás ligeterdők nagy folyók mentén 8%. Jelölő fajok: nagy hőscincér, szarvasbogár. SZALÓKI NAGY-FERTŐ HUHN 2139 A természet-megőrzési terület 11 Abádszalóki helyrajzi számot foglal magába. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 9%; síksági Pannon löszgyepek 1%. Jelölő fajok: molnárgörény, ürge. SZELEVÉNYI TÓKÖZ HUHN 2153 A természet-megőrzési terület Szelevény külterületét érinti. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 1%. Jelölő faj: ürge. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

160 158 TISZAÖRSI KÖRTVÉLYES HUHN 2141 TISZAIGARI A természet-megőrzési terület Tiszaigar, Tiszaörs, és Tiszaszentimre külterületeit érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 75%; síksági Pannon löszgyepek 1%; Euro-szibériai erdőssztyep tölgyesek 5%. Jelölő faj: nagy szikibagoly(lepke). TISZAKÜRTI TISZAINOKAI GYEPEK HUHN 2158 A természet-megőrzési terület Tiszakürt és Tiszainoka külterületeit érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 7% síksági Pannon löszgyepek 1% Jelölő fajok: mocsári teknős, kisfészkű aszat. ÚJSZÁSZ JÁSZBOLDOGHÁZI GYEPEK HUHN 281 A természet-megőrzési terület Jászboldogháza, Szászberek és Újszász külterületeit érinti. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 6%. Jelölő fajok: ürge, nagy szikibagoly(lepke). Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

161 159 TISZA TÓ HUHN 23 Illetékességi területünkön a következő települések külterületét érinti a természet-megőrzési terület: Abádszalók, Kisköre, Poroszló, Sarud, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszanána, Tiszaszőlős. Jelölő élőhelyek: természetes eutróf tavak 45%; enyves éger-magas kőris ligeterdők 1%; keményfás ligeterdők nagy folyók mentén 1%. Jelölő fajok: tavi denevér, vidra, mocsári teknős, garda, halványfoltú küllő, magyar bucó, ragadozó őn, selymes durbincs, szivárványos ökle, széles durbincs, vágócsík, apró fillércsiga, lápi szitakötő, nagy szikibagoly(lepke), tompa folyamkagyló. Füredi holtág Eger patak Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

162 16 TISZASASI LÁP LEGELŐ HUHN 2156 A természet-megőrzési terület 9 Tiszasasi helyrajzi számot foglal magába. Jelölő élőhely: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 9%. Jelölő fajok: vidra, mocsári teknős, kisfészkű aszat. TISZAUGI KÖRTVÉLYES ÉS BOKROS HUHN 2157 A természet-megőrzési terület illetékességi területünkön 2 Tiszakürti helyrajzi számot érint. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 7%; síksági Pannon löszgyepek 15%. Jelölő fajok: ürge, kisfészkű aszat. ÚRBÉRI LEGELŐ HUHN 214 A természet-megőrzési terület Abádszalók és Tiszaderzs külterületeit érinti. Jelölő élőhelyek: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 85%; síksági Pannon löszgyepek 15%. Jelölő faj: kisfészkű aszat. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

163 161 TISZA ALPÁR-BOKROSI ÁRTÉRI ÖBLÖZETE HUKN 228 A természet-megőrzési terület illetékességi területünkön Tiszasas külterületi helyrajzi számokat érint. Jelölő élőhelyek: enyves éger - magas kőris ligeterdő 5%; természetes eutróf tavak 4%, folyóvölgyek mocsárrétjei 3%; keményfás ligeterdő nagy folyók mentén 2%. Jelölő fajok: tavi denevér, vidra, közönséges tarajosgőte, mocsári teknős, vöröshasú unka, lápi póc, réti csík, apró fillércsiga, skarlátbogár. A Tisza hullámtere holtágakkal, morotvákkal, ártéri mocsarakkal, puhafás ligeterdőkkel, faültetvényekkel, égeres-kőrises láperdőkkel, ártéri kaszálókkal és szántókkal. TISZA ALPÁR-BOKROSI ÁRTÉRI ÖBLÖZETE HUKN 14 A madárvédelmi terület illetékességi területünkön Tiszasas külterületi helyrajzi számokat érint. A madárvédelmi terület egyben fontos madárélőhely is: Tiszaalpár-bokrosi ártér IBA, 4946 ha. A területen egyaránt jellemzőek az erdők, a nedves rétek és a vizes területek madárfajai. Jelentős gémtelepnek ad otthont a terület. A területen fészkelő állomány adatai: Üstökösgém 2-6 pár, kis kócsag 2-4 pár, kanalasgém 2-4 pár, kis kárókatona 2-5 pár, bölömbika 1-3 pár, törpegém 8-1 pár, bakcsó 8-25 pár, nagy kócsag 15-3 pár, vörös gém 5-1 pár, fekete gólya 1-15 pár, fehér gólya 6-7 pár, batla -1 pár, cigányréce 1 pár, barna kánya 1 pár, rétisas 1 pár, barna rétihéja 3-5 pár, kerecsensólyom 1-2 pár, haris 8-1 pár, gólyatöcs -3 pár, fattyúszerkő 2-4 pár, hamvas küllő 2-3 pár, kékbegy 5-1 pár, fülemülesitke 25-3 pár, kékes rétihéja 5-1 példány, pettyes vízicsibe 5-1 pár, balkáni fakopáncs 2-5 pár, közép fakopáncs 3-6 pár, fekete harkály 5-1 pár, jégmadár 8-1 pár, tövisszúró gébics 15-2 pár, kis vízicsibe 15-2 pár. Környezetállapot értékelése, 21 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szolnok

Több megjelenítése