a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen Dr. Háfra István

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen Dr. Háfra István"

Átírás

1

2 Készült: a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen Igazgató: Dr. Háfra István Az értékelést készítette: Dr. Beregi László Csákné Taray Tünde Dr. Nagy Tibor Petráss András Szekeresné Majzik Ibolya Szerkesztette: Harangozóné H. Andrea Informatikai háttér: Juhász József Légrádi Attila

3 Tartalomjegyzék Bevezetés... 1 Légszennyezés... 4 Légszennyező anyagok kibocsátása... 8 Mérőhálózat Légszennyezés trendje Zajterhelés A zajról Ipari zajkibocsátás Mezőgazdasági zaj Építési zaj Szolgáltatási ágazatba tartozó területek Vizek védelme Települési szennyvíztisztítás Szennyvízkibocsátás és szennyvíztisztítás A szennyvízkibocsátás megoszlása befogadónként Felszíni vizeink minősége Időjárási adatok értékelése Hidrológiai adatok értékelése A Tisza folyó vízminősége A Zagyva folyó vízminősége Belvízcsatornák vízminősége A Tisza-tó vízminősége Holtágak vízminősége Talajállapot A felszín alatti vizek állapota A talajvizek környezeti állapota A rétegvizek környezeti állapota A termálvizek állapota A felszín alatti vízbázisok védettsége Hulladékgazdálkodás Alapadatok Hulladékok keletkezése, kezelése Veszélyes hulladékok Nem veszélyes települési hulladékok Kiemelt hulladékáramok... 91

4 BEVEZETÉS Jelen dokumentáció a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 2004 évben rendelkezésre álló adatait tartalmazza, illetve dolgozza fel. Az 1995 évi LIII. tv. A környezet védelmének általános szabályairól 12.. (3) pontja alapján ezen adatok nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek. A dokumentációban szereplő táblázatok, térképek felhasználása a Felügyelőség hozzájárulását igényli. Felügyelőségünk jelenleg érvényben lévő illetékességi területét a 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelete határozza meg, mely 7492 km 2 -re terjed ki 4 megyét érintve. Jász-Nagykun-Szolnok megyei részterületünk 76, Pest megyei részterületünk 16, Heves megyei részterületünk 11 települést foglal magába. Továbbra is felügyeletünk alá esik Tiszaug község, mely időközben Bács-Kiskun megyéhez csatlakozott. A megyei szintű adatok felhasználását Jász-Nagykun- Szolnok megye esetében sem tudjuk alkalmazni, mert 3 település - Jászárokszállás, Jászágó és Jászdózsa - más felügyelőség illetékességi területéhez tartozik. A 4 megyéből 18 város és 86 község, összesen 104 település tartozik Felügyelőségünkhöz. Felügyeletünk alatt áll a Tisza 187 km-e, valamint 13 holtága, a Zagyva 88 km-nyi vízfolyása és 7 holtága, továbbá a Tisza tó teljes, 127 km 2 -es vízfelülete. Felügyelőségünk illetékességi területének környezetállapotát a 211/1997. (XI. 26.) Kormány rendeletben megfogalmazott hatósági és szakhatósági feladatainkból következően az alábbi szakterületekre bontva jellemezzük és értékeljük: LÉGSZENNYEZÉS ZAJTERHELÉS VIZEK VÉDELME HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 1

5 A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség működési területe Erdőtelek Tenk Átány Kömlő Heves Sarud Tiszafüred Jászszentandrás Hevesvezekény Kócsújfalu Pusztamonostor Tiszaigar Tiszanána Jászfényszaru Jászjákóhalma Jászivány Tarnaszentmiklós Jászberény Tiszaderzs Jászapáti Pély Kisköre Tiszaörs Nagyiván Jászfelsőszentgyörgy Tiszaszentimre Jásztelek Tiszabura Abádszalók Portelek Al attyán Jászkisér Tomajmonostora Kunmadaras Tiszaroff Tilalmas Jánoshida Jászalsószentgyörgy Tiszasüly Jászladány Tiszagyenda Kunhegyes Berekfürdő Jászboldogháza Kőtelek Karcag Hunyadfalva Tiszabő Szászberek Pilis Újszász Csataszög Besenyszög Tápiószőlős Al berti rsa Zagyvarékas Nagykörű Újszilvás Fegyvernek Kenderes Ceglédbercel Ab ony Tiszapüspöki Surjány Dánszentmiklós Szolnok Cegléd Örményes Kisújszállás Szajol Törökszentmiklós Mikebuda Törtel Tiszatenyő Tószeg Kuncsorba Csemő Nyársapát Túrkeve Köröstetétlen Kengyel Rákóczifalva Tiszavárkony Rákócziújfalu Kétpó Jászkarajenő Vezseny Nagykőrös Kocsér Tiszajenő Martfű Mezőhék Mezőtúr Cibakháza Tiszaföldvár Mesterszállás Nagyrév Tiszainoka Kungyalu Tiszakürt Öcsöd Cserkeszőlő Tiszaug Kunszentmárton Tiszasas Szelevény Csépa Bács-Kiskun megye Heves megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Pest megye 2

6 LÉGSZENNYEZÉS 3

7 LÉGSZENNYEZÉS A KÖTI-KVF területén 2003-ban összesen 647 légszennyező telephelyet jelentettek be az üzemeltetők. Ezeken a telephelyeken 2285 légszennyező pontforrás található. Ez jelentős csökkenés a évihez képest (3766). A csökkenés oka, hogy július 1-én lépett hatályba a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet, amely megszüntette a kisebb jelentőségű légszennyező források bejelentési kötelezettségét. A légszennyezés, ill. légszennyezettség mértékének megítélése szempontjából nagyon fontos a légszennyező anyagok élettani és az ökoszisztémára gyakorolt hatásainak ismerete (1-6. táblázat). 1. táblázat A kén-dioxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatásai az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra Kén-dioxid, SO 2 A SO 2 színtelen, vízben oldékony, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat, kénsavat képez. Molekulatömege: 64,07 A SO 2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO 2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe. A SO 2 belélegezve emberre és állatra egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeálódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr-, toroknyálkahártyát és a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A szabad légköri koncentrációk mellett ezek nem fordulnak elő. Krónikus esetben a SO 2 légzőszervi betegségeket, pl. hörghurutot (bronchitist) okozhat. Gyermekek, légúti betegségben, különösen az asztmában szenvedő gyermekek, felnőttek és idősek. 1 órás periódusban 250 mg/m 3, 24 órás átlaga 125 µg/m 3, éves átlag: 50 µg/m 3 III. veszélyes A SO 2 kénessavat, kénsavat képez a levegő páratartalmával, amely károsítja az élővilágot. A savas esők fő alkotórésze, mely károsítja a fákat és teljes erdőket is elpusztíthat. A zuzmófélék bio-indikátorként mutatják a SO 2 jelenlétét, mert a jelenlétében nem fejlődnek. A SO 2 másodlagos formában szulfáttá alakul, ami ködöt okozhat, rontva a látási viszonyokat. A redukáló típusú (főleg télen előforduló) füstköd fő alkotórésze. 4

8 2. táblázat A szén-monoxid élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Szén-monoxid, CO A CO színtelen, szagtalan, vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Molekulatömege: 28,01 A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentős CO forrás. A CO emberre, állatra egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Ez egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, melyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, ami az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. A másik támadáspont az agykéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló idegi károsodás. Heveny mérgezés szabad légköri körülmények mellett nem fordul elő. Idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése. Dohányosok vérében a szén-monoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Tiszta levegőben a szén-monoxid kiürül a szervezetből. Szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek, terhes nők magzatai. 1 órás időszakban mg/m 3, 8 órás átlag: 5000 µg/m 3, éves átlag: 3000 µg/m 3 II. fokozottan veszélyes 3. táblázat A nitrogén-oxid élettani és ökológiai hatásai Leírás Forrásai Nitrogén-dioxid, NO 2 Az NO 2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív hatású. A levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódik. Molekulatömege: 46,01 A NO 2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NO x ) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talajbaktériumok révén kerül a légkörbe. A NO 2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO 2 80%- át adják a gépkocsik. A földgáztüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO 2 származik. Ipari források: a salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj-finomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. 5

9 Élettani hatásai Különösen veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az építményekre Hatása a látási viszonyokra A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. Az NO 2 hatásmechanizmusa kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromos- ill. salétrom-savvá alakul, és helyileg károsítja a szövetet. Másrészt felszívódva a véráramba jut, ahol a hemoglobin molekulát methemoglobinná oxidálja, így az nem képes oxigént szállítani a szervekhez Heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya izgalom, köhögési, hányási inger, fejfájás, szédülés. A tünetek 1-2 órán belül lezajlanak, majd több órás tünetmentes időszak után kifejlődik a tüdővizenyő és a tüdőgyulladás. Szabad légköri körülmények között heveny mérgezés nem fordul elő. Huzamos hatás tünetei: az NO 2 csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben, súlyosbítja az asztmás betegségeket, gyakori légúti megbetegedéshez, idővel pedig a tüdőfunkció gyengüléséhez, vérkép elváltozásokhoz vezethet. Kisgyermekek, asztmás betegek (a gyerekek különösen), a vérkeringési rendszer és a légzőszervek betegségeiben szenvedők. 100 mg/m 3 1 órás, 85 mg/m 3 24 órás és 40 µg/m 3 éves átlag II. fokozottan veszélyes A NO 2 toxikus hatású a növényekre, 120 mg/m 3 koncentráció felett már rövid idő alatt is csökkenti fejlődésüket. Amennyiben a NO 2 és az O 3 egyszerre van jelen, a hatás fokozott. A kén-dioxiddal együtt részt vesz a savas esők okozásában. A NO 2 nedvesség jelenlétében savas kémhatású, ezért a fémeket és az építőanyagokat erősen korrodálja. A NO 2 szekunder részecskéket, nitrátokat alkot, amelyek ködöt képezhetnek, rontva a látási viszonyokat. A NO 2 és más nitrogén-oxidok fő alkotórészei a barnás színű, fotokémiai. (nyári) füstködnek. 4. táblázat Az ülepedő por élettani és ökológiai hatásai Rövidítések, jellemzés Forrásai TSPM - összes lebegő portartalom PM mikron átmérőnél kisebb részecskék PM 2,5-2,5 mikronnál kisebb részecskék A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM 10 és a PM 2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk. A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózóból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. 6

10 Élettani hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték PM 10 TSPM Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása a látási viszonyokra A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás. Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok. Nem toxikus porok: 24 órás: 50 mg/m 3, éves átlag 40 mg/m3 1 órás: 200 µg/m 3, 24 órás: 100 µg/m 3, éves átlag: 50 µg/m 3 III. veszélyes A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat. A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott. 5. táblázat A benzol élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Élettani hatásai Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Benzol, C 6 H 6 Gyűrűs szén-hidrogén. Normál környezeti hőmérsékleten a benzol folyékony, de könnyen párolog, szaga jellegzetes. Molekulatömege: 78,11 Legnagyobb forrását a benzinüzemű járművek belsőégésű motorjai jelentik. A motorbenzin benzoltartalma jelenleg kb. 2 %. Forgalmas utak, üzemanyagtöltő állomások, olajfinomítók, vegyi üzemek környezetében mérhetők nagyobb koncentrációk. A szervezet lipidekben gazdag szöveteiben (idegrendszer, csontvelő, mellékvese, zsírszövet) halmozódik fel. Heveny hatás légköri levegőben nem fordul elő. Krónikus mérgezésben vérképzőszervi elváltozások, fehérvérűség, nyirokszervi daganatok fejlődhetnek ki, rákkeltő hatású. Gyakorlatilag nem állapítható meg olyan szintje, amelynél nincs egészségügyi kockázat. 24 órás átlag: 40 mg/m 3, éves átlag: 5 mg/m 3 I. különösen veszélyes 7

11 6. táblázat Az ózon élettani és ökológiai hatásai Vegyjel és leírás Forrásai Egészségügyi hatásai Leginkább veszélyeztetett csoportok Egészségügyi határérték Veszélyességi fokozat Hatása az ökoszisztémára Hatása az épületekre Hatása a látási viszonyokra Veszélyeztetett területek Ózon, O 3 Az O 3 színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. A spontán lebomlás felezési ideje 3 nap. Molekulatömege: 48,0 Az O 3 két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag. a földfelszín közelében, nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik O 3. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NO x, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek,) játszanak szerepet, a reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O 3 koncentrációja nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogó gázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az O 3 a fotokémiai (oxidáló) füstköd jellemző anyaga. Az O 3 erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Krónikus hatás esetén hozzájárul az asztma kialakulásához és csökkenti a tüdőkapacitást. Asztmások, tüdőbetegek és szívbetegek. Azok a személyek, akik gyakran végeznek fizikai munkát szabadban. Idős korúak. A 8 órás átlag nem lehet magasabb, mint 110 mg/m 3, I. különösen veszélyes Az O 3 és más fotokémiai típusú szennyező anyagok erősen toxikusak a növényekre. Befolyásolják a fotoszintézist, a növények légzési folyamatait, csökkentik a növekedésüket és a reprodukáló képességüket. Az ózonnak baktérium ölő hatása van, ami a természetes ökoszisztémákban káros. Az ózon nagy koncentrációban korrodálja a fémeket, építőanyagokat, gumit, műanyagokat. Az atmoszférában lezajló fotokémiai reakciókban vesz részt, ezek szilárd részecskéket hoznak létre, mint a szulfátok, nitrátok és szerves részecske maradványok. Ezek szórják a fényt, ami rontja a látási viszonyokat. Az O 3 kialakulása a prekurzorokból időt vesz igénybe, ezért a kibocsátó forrásoktól (városoktól) távolabb is adódnak magas koncentrációk. Ismeretes azonban, hogy jelentős O 3 koncentrációk mérhetők kiterjedt fenyvesek területén is, ami természetes forrásokra utal. LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSA A légszennyező anyagok kibocsátása a évre vonatkozó éves légszennyezés mértéke (LM) jelentések alapján az alábbiak szerint alakult (7. táblázat). A légszennyező adatok nagyrészt a telephelyek becsléséből, kisebb részt ellenőrző mérésekből származnak. A jelentős légszennyezők többnyire mérések, illetve anyagmérleg alapján közlik éves légszennyezési adataikat. Az emissziós adatok nem tartalmazzák a lakossági eredetű légszennyezést, valamint a közlekedési kibocsátásokat. 8

12 7. táblázat Légszennyező telephelyek és pontforrások a KÖTI-KVF területén Település KSH azonosítója Település Telephely Pontforrás SO 2 CO NO x Szilárd db db kg/év Illékony szerves oldószer (VOC) Egyéb Abádszalók Abony Albertirsa Átány Berekfürdő Besenyszög Cegléd Ceglédbercel Cibakháza Csataszög Csemő Csépa Cserkeszőlő Dánszentmiklós Doba Erdőtelek Fegyvernek Heves Hevesvezekény Hunyadfalva Jánoshida Jászalsószentgyörgy Jászapáti Jászberény Jászboldogháza Jászfelsőszentgyörgy Jászfényszaru Jászivány Jászjákóhalma Jászkarajenő Jászkisér Jászladány Jászszentandrás Jásztelek Karcag Kenderes Kengyel Kétpó Kisköre Kisújszállás Kocsér Kömlő Köröstetétlen Kőtelek Kuncsorba Kunhegyes Kunmadaras

13 Település KSH azonosítója Település Telephely Pontforrás SO 2 CO NO x Szilárd db db kg/év Illékony szerves oldószer (VOC) Egyéb Kunszentmárton Martfű Mesterszállás Mezőhék Mezőtúr Mikebuda Nagyiván Nagykőrös Nagykörű Öcsöd Örményes Pély Pilis Pusztamonostor Rákóczifalva Rákócziújfalu Sarud Szajol Szászberek Szelevény Szolnok Tápiószőlős Tarnaszentmiklós Tenk Tiszabő Tiszabura Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszanána Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszatenyő Tiszaug Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Törökszentmiklós Törtel Túrkeve

14 Település KSH azonosítója Település Telephely Pontforrás SO 2 CO NO x Szilárd db db kg/év Illékony szerves oldószer (VOC) Egyéb Újszász Vezseny Újszilvás Zagyvarékas ÖSSZESEN A térképekből látható, hogy a légszennyező telephelyek közel fele Szolnok, Jászberény, Martfű, Törökszentmiklós és Cegléd területén található. Ugyanezen városokban a bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások a KÖTI-KVF területén lévő összes pontforrás 56 %-a. Koncentrált légszennyező tevékenység van Martfűn. Itt a mindössze 22 bejelentett telephelyen összesen 214 légszennyező pontforrást üzemeltetnek, olyanokat, mint pl. a Növényolajgyár erőműi kéménye. MÉRŐHÁLÓZAT 2003-ban illetékességi területünkön immissziós mérőhálózatot Szolnokon, Jászberényben és Cegléden működtetett a KÖTI-KVF. Összesen 11 mérőállomáson folyamatos mintavétellel, de szakaszos feldolgozással történik a kén-dioxid, nitrogén-dioxid és az ülepedő por koncentrációk (8. táblázat) mérése. Az értékelést az alábbi szempontok alapján végeztük. Szennyezett, ha valamely szennyező anyag koncentrációja a levegőminőségi határértéket (norma) a mérési időszak 10 %-ánál, por esetében 30 %-ánál hosszabb időtartamban meghaladja. Mérsékelten szennyezett, ha valamely szennyező anyag koncentrációja a levegőminőségi határértéket (norma) a mérési időszak 10 %-ánál rövidebb, por esetében % közötti időtartamban meghaladja. Megfelelő, ha határérték túllépés a mérési időszakban nem volt, por esetében pedig 10 % alatt volt az előfordulás gyakorisága. A pornál enyhébb megítélést alkalmaztunk a jelentős talajeredetű por szennyezettség miatt. 11

15 8. táblázat A fűtési félév légszennyezettsége a KÖTI-KVF illetékességi területén üzemelő immissziómérő állomások, az ún. RIV mérések alapján, havi bontásban NO 2 szennyezettség a RIV mérések alapján, 2002/2003. fűtési félév Hónap Cegléd Jászberény Szolnok október november december január február március Negyedéves átlag Minimum Maximum Érvényes adatok száma SO 2 szennyezettség a RIV mérések alapján, 2002/2003. fűtési félév Hónap Cegléd Jászberény Szolnok október november december január február március Negyedéves átlag Minimum Maximum Érvényes adatok száma Ülepedő por szennyezettség a RIV mérések alapján, 2002/2003. fűtési félév Hónap Cegléd Jászberény Szolnok október november december január február március Negyedéves átlag Minimum Maximum Érvényes adatok száma A kén-dioxid és a nitrogén-dioxid koncentrációk féléves átlagai messze alatta maradtak a határértékeknek (kén-dioxidra 50, nitrogén-dioxidra 70 µg/m 3, ülepedő porra 16 g/m 2 hónap). Jól szemléltetik a fenti adatokat az 1-3. ábrák. 12

16 SO2, µg/m október november december január február március Cegléd Jászberény Szolnok 1. ábra Kén-dioxid szennyezettség alakulása a RIV mérések alapján NO2, µg/m október november december január február március Cegléd Jászberény Szolnok 2. ábra Nitrogén-dioxid szennyezettség alakulása a RIV mérések alapján 13

17 g/m2 hónap október november december január február március Cegléd Jászberény Szolnok 3. ábra Ülepedő por szennyezettség alakulása a RIV mérések alapján Az országos összehasonlítást követhetjük nyomon a 4-7. ábrákon 1. A szennyezettség mértékét az alábbi színek jelölik: megfelelő (nincs határérték-túllépés) mérsékelten szennyezett (határérték-túllépés <10%) szennyezett (határérték-túllépés >10%) Mérsékelten szennyezett levegőjű volt nitrogén-dioxid tekintetében Szolnok város levegője a 2002/2003. évi fűtési szezonban, ami a közlekedésen túl a gázfűtés okozta kibocsátások eredménye. 1 az Országos Légszennyezettség-mérő Hálózat (OLM) honlapja. 14

18 4. ábra Magyarország kén-dioxid szennyezettsége a nem fűtési félévben (április 1.- szeptember 30.) 5. ábra Magyarország kén-dioxid szennyezettsége a 2002/2003. fűtési félévben (október 1.-március 31.) 15

19 6. ábra Magyarország nitrogén-dioxid szennyezettsége a nem fűtési félévben (április 1.-szeptember 30.) 7. ábra Magyarország nitrogén-dioxid szennyezettsége a 2002/2003. fűtési félévben (október 1.-március 31.) 16

20 1996. januárja óta működik Szolnokon az Ady Endre úton az immissziómérő konténer a KÖTI-KVF üzemeltetésében. A monitor állomás folyamatosan regisztrálja a belváros NO, NO 2, NO x és szálló por szennyezettségét a meteorológiai paraméterek (szélsebesség, szélirány, páratartalom, légnyomás, globális sugárzás, hőmérséklet) mellett. Az Országos Légszennyezettség-mérő Hálózat (OLM) az alábbi szempontok szerint értékeli a levegő minőségét a folyamatos monitorvizsgálatok alapján. Index NO 2 SO 2 NOx CO O 3 PM 10 µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3 µg/m 3 órás órás órás órás 8 órás 24 órás kiváló (1) jó (2) megfelelő (3) * * * 2 szennyezett (4) erősen szennyezett (5) E kritériumok alapján összefoglalva az alábbiakat állapíthatjuk meg a szolnoki belvárosi levegő minőségéről. A levegőminőség a kén-dioxid mérések alapján 2003-ban kiváló volt (8. ábra). 2 * A határérték mellett figyelembe kell venni a tűréshatárt is, ami évenként és komponensenként változik az alábbiak szerint. A tűréshatár 50%, amely évenként egyenlő mértékben csökken és kén-dioxid és PM10 esetén 2005.I.1.-re, nitrogén-dioxid esetén 2010.I.1.-re eléri a 0%-ot. Ennek megfelelően a jelzett értékek 2005-ig illetve 2010-ig évente változnak. 17

21 60.0 SO2 napi átlag, µg/m KIVÁLÓ ábra A kén-dioxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban A nitrogén-oxidok tekintetében az év nagy részében kiváló, időnként jó és megfelelő, ami elsősorban a közlekedési eredetre hívja fel a figyelmet, de nem elhanyagolható a fűtés (elsősorban a gázfűtés) ilyen jellegű szennyezése sem (9. ábra) NO2 napi átlag, µg/m MEGFELELŐ JÓ KIVÁLÓ ábra A nitrogén-dioxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban 18

22 A szén-monoxid mérések alapján a levegő minősége 2003-ban kiválónak mondható (10. ábra). 2.5 CO napi átlag, mg/m KIVÁLÓ ábra A szén-monoxid szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban A levegő ózon tartalmát figyelembe véve a belváros levegője tavasszal és nyáron csak megfelelőnek mondható (11. ábra) MEGFELELŐ O3 napi átlag, µg/m JÓ 20 0 KIVÁLÓ ábra A talajközeli ózon szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban 19

23 A szálló por vizsgálatok azt mutatják, hogy a belváros levegőminősége nem ritkán szennyezett, néha erősen szennyezett, de az év nagy részében kiváló és jó (12. ábra) Száló por napi átlag, µg/m ERŐSEN SZENNYEZETT SZENNYEZETT MEGFELELŐ KIVÁLÓ JÓ 12. ábra A szálló por szennyezettség alakulása Szolnok belvárosában, 2003-ban LÉGSZENNYEZÉS TRENDJE A légszennyezettség alakulását, trendjét ábrázoltuk az elmúlt években az ábrákon. Kén-dioxidot csak 2001-től, ózont 1997-től, szén-monoxidot 1998-tól mérünk. Határérték túllépéseket az ún. inverziós légköri állapotok esetén regisztráltunk, amikor nincs függőleges keveredés a levegőben. Ekkor a magasabb légrétegek melegebbek. Ez a jelenség napos téli és őszi reggeleken következhet be leggyakrabban, s hatására a szennyező anyagok feldúsulnak a talajhoz közeli légrétegben. 20

24 % ábra Kén-dioxid (SO 2 ) szennyezettség alakulása ban a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (S0 2 : 125 µg/m 3 ) 50 % ábra Szén-monoxid (CO) szennyezettség alakulása ban a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (CO: 5 mg/m 3 ) 21

25 % ábra Nitrogén-dioxid (NO 2 ) szennyezettség alakulása ban a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (N0 2 : 85 µg/m 3 ) 120 % ábra Ózon (0 3 ) szennyezettség alakulása ban a 24 órás határérték %-ában; határérték: 100 % (0 3 : 100 µg/m 3 ) 22

26 % ábra Szálló por szennyezettség alakulása ban a 24 órás határérték %- ában; határérték: l00 % (50 µg/m 3 ) Jól látható, hogy a bemutatott időszakokban a levegő szennyezettsége kén-dioxid esetében a határérték 2-20%-a. A belváros szén-monoxid terhelése a határérték %-a, ritkán haladja meg ezt a mértéket. Nitrogén-dioxidnál a szennyezettség a határérték %-a. Sajnos sok esetben meghibásodott a mérőműszer, így elég sok adatkiesés volt. A talajközeli ózon szennyezettség a közlekedési eredetű nitrogén-oxidokból és a levegő oxigénjéből keletkezik a nap ultraibolya (UV) sugárzása hatására. Ennek megfelelően koncentrációja a tavaszi és a nyári, ill. kora őszi hónapokban volt magas, helyenként megközelítve a határértéket is. A szálló por szennyezettség az elmúlt évben némiképp nőtt, ami részben az aszályos időszak következménye. Jellemző szennyezettség a határérték %-a. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet és a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet előírásai alapján április végéig elkészül a Szolnok város légszennyezettségének javítását szolgáló intézkedési program. Az immissziós és emissziós mérőhálózat fejlesztése elengedhetetlenül szükséges annak érdekében, hogy a térség levegőminőségét elemezni, illetve tervezni tudjuk. Ehhez elengedhetetlen a környezeti levegő minőségét vizsgáló folyamatos monitorhálózat kiépítése. 23

27 Légszennyező telephelyek száma a évre benyújtott alap- és változás jelentések (LAL) alapján Pilis 1 Dánszentmiklós Albertirsa 7 Jászfényszaru Pusztamonostor Ceglédbercel Mikebuda Csemő Jászfelsőszentgyörgy 1 Cegléd Nagykőrös 20 Nyársapát Jászberény Tápiószőlős Újszilvás 1 Kocsér Jászjákóhalma Jász ap át i Jásztelek Jánoshida Jászboldogháza Abo ny Újszász Jászszentandrás Jászalsószentgyörgy Szászberek Zagyvarékas Jászladány Szolnok Jászivány Jászkisér Tiszatenyő Törtel Tószeg Köröstetétlen Kengyel Rákóczifalva Tiszavárkony 2 Jász karajenő Rákócziújfalu Alattyán Vezseny Tiszajenő Martfű Tiszaföldvár Cib akh áz a Nagyrév Tiszainoka Tiszakürt Tiszaug Cserkeszőlő Erdőtelek Átány Heves Kömlő Besenyszög Tenk Hevesvezekény Tarnaszentmiklós Pély Tiszasüly Nagykörű Öcsöd Tiszasas Szelevény Kunszentmárton Csépa Tiszaroff Kőtelek Hunyadfalva Tiszapüspöki Örményes Törökszentmiklós Szajo l Mez őhék Tiszanána Kisköre 1 Tiszabura 1 50 Kétpó Mesterszállás 1 1 Sarud Abádszalók Tomajmonostora Tiszagyenda Kunhegyes Tiszabő Kenderes Fegyvernek Kuncsorba 1 Tiszaderzs 2 Mezőtúr 25 Tiszaszentimre 10 5 Kisújszállás Túrkeve Tiszafüred Tiszaigar Tiszaörs Kunmadaras Berekfürdő Nagyiván Karcag 30 Telephelyek száma [ db ] nincs adat

28 Légszennyező pontforrások száma a évre benyújtott alap- és változás jelentés (LAL) alapján Erdőtelek 2 Te nk Pilis 4 Albertirsa 12 Dánszentmiklós Ceglédbercel Mikebuda Jászfényszaru Pusztamonostor 6 19 Csemő Jászfel sőszentgyörgy 4 1 Cegléd Nagykőrös Nyársapát Jászberény Tá piós zőlős Újszilvás 1 Kocsér Jásztelek Jánoshida Jászboldogháza Abony Újszász Törtel Tószeg Köröstetétlen 6 Tiszavárkony Jászkaraj enő Tis zaug Szászberek Zagyvarékas Jászladány Szol nok Rákóczifalva Tiszajenő Vezseny Martfű Mezőhék Tiszaföldv ár 17 Mezőtúr Cibakháza Mesterszáll ás 85 Nagyr év Tiszainoka Tiszakürt Cserkeszőlő Heves Jászszentandrás Tiszanána Hevesvezekény Jászivány Tarnaszentmiklós Jászjákóhalma 1 Jászapáti Kisköre Jászkisér Alattyán 17 Jászalsószentgyörgy Besenyszög 2 9 Szajol 2 Átány Pély Tiszasüly Tis zapüs pök i Kengyel Rákócziújfalu Nagykörű Öcsöd Tis zasas Szelevény Csépa Kunszentmárton Kömlő Abádszalók Tis zabur a Tomajmonostora Tis zaroff Kőtelek Hunyadfalva Törökszentmikl ós Tiszatenyő Kétpó 5 4 Tiszagyenda Tiszabő 116 Sarud 1 Fegy vernek 19 Örményes 2 Kuncsorba Tiszaderzs Tiszaörs Tiszaszentimre 16 Kunhegyes Kenderes Tiszafüre d 31 Kisúj száll ás Túrke ve 32 Tis zaigar 1 Kunmadaras 2 Ber ekfürdő 7 79 Nagyi ván Kar cag 116 Pontforrások száma [ db ] nincs adat

29 Kén-dioxid kibocsátás 2002-ben a telephelyek által benyújtott éves légszennyezés mértéke(lm) alapján Erdőtelek Pilis Albertirsa Jászfényszaru Ceglédbercel Dánszentmiklós Mikebuda Pusztamon ostor Jász felsőszentgyörgy Cegléd Jászberény Tápiószőlős Újszilvás Jászboldogháza Abo ny Jásztelek Jánoshida Újszász Jászalsószentgyörgy Szászberek Zagyvarékas Jászkisér Jászladány Szolnok Heves Besenyszög Szajo l Tenk Jászszentandrás Tiszanána Hevesvezekény Jászivány Tarnaszentmiklós Jászjákóhalma Jász ap át i Kisköre Alatt yán Átány Pély Tiszasüly Tiszapüspöki Kömlő Tiszaroff Kőtelek Hunyadfalva Nagykörű Tiszabura Tiszabő Törökszentmiklós Sarud Tiszagyenda Fegyvernek Abádszalók Tomajmonostora Örményes Tiszaderzs Tiszaörs Tiszaszentimre Kunhegyes Kenderes Tiszafüred Tiszaigar Kisújszállás Kunmadaras Berekfürdő Nagyiván Karcag Csemő Nagykőrös Nyársapát Tiszatenyő Törtel Tószeg Köröstetétlen Rákóczifalva Kengyel Kétpó Tiszavárkony Jász karajenő Rákócziújfalu Vezseny Kocsér Tiszajenő Martfű Mezőhék Tiszaföldvár Kuncsorba Mezőtúr Túrkeve Cib akh áza Nagyrév Tiszainoka Mesterszállás Tiszakürt Cserkeszőlő Tiszaug Öcsöd Tiszasas Szelevény Csépa Kunszentmárton Éves szennyező anyag kibocsátás [ t/év ] nincs adat

30 Szén-monoxid kibocsátás 2002-ben a telephelyek által benyújtott éves légszenyezés mértéke (LM) alapján Erdőtelek Pilis Albertirsa Ceglédbercel Dánszentmiklós Mikebuda Jászfényszaru Pusztamon ostor Jász felsőszentgyörgy Cegléd Jászberény Tápiószőlős Újszilvás Jászboldogháza Abo ny Jásztelek Jánoshida Újszász Jászalsószentgyörgy Szászberek Zagyvarékas Jászladány Szolnok Jászkisér Heves Besenyszög Szajo l Tenk Jászszentandrás Tiszanána Hevesvezekény Jászivány Tarnaszentmiklós Jász jákóh alm a Jász ap át i Kisköre Alatt yán Átány Pély Tiszasüly Tiszapüspöki Kömlő Kőtelek Hunyadfalva Tiszaroff Tiszagyenda Nagykörű Tiszabura Tiszabő Törökszentmiklós Sarud Fegyvernek Abád sz alók Tomajmonostora Örményes Kunhegyes Kenderes Tiszafüred Tiszaigar Tiszaderzs Tiszaörs Tiszaszentimre Kisújszállás Kunmadaras Berekfürdő Nagyiván Karcag Csemő Nyársapát Tiszatenyő Törtel Tószeg Köröstetétlen Rákóczifalva Kengyel Tiszavárkony Jász karajenő Rákócziújfalu Kétpó Kuncsorba Túrkeve Nagykőrös Kocsér Vezseny Tiszajenő Martfű Tiszaföldvár Mez őhék Mez őtúr Cib akh áz a Nagyrév Tiszainoka Mesterszállás Tiszakürt Tiszaug Cserkeszőlő Öcsöd Tiszasas Szelevény Csépa Kunszentmárton Éves szennyező anyag kibocsátás [ t/év ] nincs adat

31 Nitrogén-oxid kibocsátás 2002-ben a telephelyek által benyújtott éves légszennyezés mértéke (LM) alapján Erdőtelek Tenk Jászfényszaru Pusztamonostor Jász felsőszentgyörgy Jászberény Átány Kömlő Sarud Heves Tiszafüred Jászszentandrás Tiszanána Hevesvezekény Tiszaigar Jászivány Tarnaszentmiklós Jász jákóh alm a Tiszaderzs Jász ap át i Kisköre Tiszaörs Nagyiván Pély Tiszaszentimre Jász telek Abád sz alók Jászkisér Tiszabura 8 Tomajmonostora Kunmadaras Alattyán Pilis Albertirsa Ceglédbercel Dánszentmiklós Mikebuda Cegléd Tápiószőlős Újszilvás Jánoshida Jászboldogháza Abo ny Újszász Jászalsószentgyörgy Szászberek Zagyvarékas Jászladány Szolnok Besenyszög Szajo l Tiszasüly Tiszapüspöki Nagykörű Tiszaroff Kőtelek Hunyadfalva Tiszabő Törökszentmiklós Tiszagyenda Fegyvernek Örményes Kunhegyes Kenderes Kisújszállás Berekfürdő Karcag Csemő Nyársapát Tiszatenyő Törtel Tószeg Köröstetétlen Rákóczifalva Kengyel Tiszavárkony Jászkarajenő Rákócziújfalu Kétpó Kuncsorba Túrkeve Nagykőrös Kocsér Vezseny Tiszajenő Martfű Tiszaföldvár Mezőhék Mez őtúr Cib akh áz a Nagyrév Tiszainoka Mesterszállás Tiszakürt Tiszaug Cserkeszőlő Öcsöd Tiszasas Szelevény Csépa Kunszentmárton Éves szennyező anyag kibocsátás [ t/év ] nincs adat

32 Illékony szerves oldószer kibocsátás 2002-ben a telephelyek által benyújtott éves légszennyezés mértéke (LM) alapján Erdőtelek Te nk Átány Kömlő Sarud Heves Tis zafüred Jászszentandrás Jászfényszaru Tiszanána Hevesvezekény Pusztamonostor Tiszaigar Jászivány Tarnaszentmiklós Jászj ákóhalma Tiszaderzs Jászfel sőszentgyörgy Jászapáti Kisköre Tis zaörs Nagyi ván Pély Tiszaszentimre Jászberény Jásztelek Abádszalók Jászkisér Tiszabur a Tomajmonostora Kunmadaras Alattyán Jászalsószentgyörgy Jánoshida Tiszasüly Tis zaroff Tiszagyenda Ber ekfürdő Jászboldogháza Jászladány Kunhegyes Kőtelek Hunyadfalva Szászberek Tiszabő Kar cag Pilis Tápiószőlős Újszász Besenyszög Nagykörű Kenderes Újszilvás Albertirsa Zagyvarékas Fegy vernek Ceglédbercel Tis zapüs pök i Dánszentmiklós Cegléd Abony Szol nok Örményes Kisúj száll ás Mikebuda Szajol Törökszentmikl ós Csemő Nagykőrös Nyársapát Tiszatenyő Kuncsorba Törtel Tószeg Köröstetétlen Rákóczifalva Kengyel Kétpó Tiszavárkony Jászkarajenő Rákócziújfalu Vezseny Kocsér Tiszajenő Martfű Mezőhék Mezőtúr Tiszaföldv ár Cibakháza Mesterszáll ás Nagyr év Tiszainoka Tiszakürt Öcsöd Tis zaug Cserkeszőlő Túrke ve Tiszasas Szelevény Csépa Kunszentmárton Éves szennyező anyag kibocsátás [ t/év ] nincs adat

33 Szilárd légszennyező anyag kibocsátás 2002-ben a telephelyek által benyújtott éves légszennyezés mértéke (LM) alapján Erdőtelek Tenk Jászfényszaru Pusztamonostor Jász felsőszentgyörgy Jászberény Átány Kömlő Sarud Heves Tiszafüred Jászszentand rás Tiszanána Hevesvezekény Tiszaigar Jászivány Tarnaszentmiklós Jászjákóhalma Tiszaderzs Jászap át i Kisköre Tiszaörs Nagyiván Pély Tiszaszentimre Jásztelek Abád sz alók Jászkisér Tiszabura Tomajmonostora Kunmadaras Alatt yán Pilis Albertirsa Ceglédbercel Dánszentmiklós Mikebuda Tápiószőlős Cegléd Újszilvás Jánoshida Jászboldogháza Abo ny Újszász Jászalsószentgyörgy Szászberek Zagyvarékas Jászladány Szolnok Besenyszög Szajo l Tiszasüly Kőtelek Hunyadfalva Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszagyenda Nagykörű Tiszabő Törökszentmiklós Fegyvernek Örményes Kunhegyes Kenderes Kisújszállás Berekfürdő Karcag Csemő Nyársapát Tiszatenyő Törtel Tószeg Köröstetétlen Rákóczifalva Kengyel Tiszavárkony Jászkarajenő Rákócziújfalu Kétpó Kuncsorba Túrkeve Nagykőrös Kocsér Vezseny Tiszajenő Martf ű Tiszaföldvár Mezőhék Mez őtúr Cib akh áza Nagyrév Tiszainoka Tiszakürt Cserkeszőlő Tiszaug Mesterszállás Öcsöd Tiszasas Szelevény Csépa Kunszentmárton Éves szennyező anyag kibocsátás [ t/év ] nincs adat

34 Egyéb légszennyező anyag kibocsátás 2002-ben a telephelyek által benyújtott éves légszennyezés mértéke (LM) alapján Erdőtelek Pilis Albertirsa Ceglédbercel Dánszentmiklós Mikebuda Jászfényszaru Pusztamonostor Jászfelsőszentgyörgy Cegléd Jászberény Tápiószőlős Újszilvás Jászboldogháza Abo ny Jásztelek Jánoshida Újszász Jászalsószentgyörgy Szászberek Zagyvarékas Jászladány Szolnok Jászkisér Heves Besenyszög Szajo l Tenk Jászszentandrás Tiszanána Hevesvezekény Jászivány Tarnaszentmiklós Jászjákóhalma Jászap át i Kisköre Alattyán Átány Pély Tiszasüly Tiszapüspöki Kömlő Kőtelek Hunyadfalva Tiszaroff Tiszagyenda Nagykörű Tiszabura Tiszabő Törökszentmiklós Sarud Fegyvernek Abád sz alók Tomajmonostora Örményes Kunhegyes Kenderes Tiszafüred Tiszaigar Tiszaderzs Tiszaörs Tiszaszentimre Kisújszállás Kunmadaras Berekfürdő Nagyiván Karcag Csemő Nyársapát Tiszatenyő Törtel Tószeg Köröstetétlen Rákóczifalva Kengyel Tiszavárkony Jászkarajenő Rákócziújfalu Kétpó Kuncsorba Túrkeve Nagykőrös Kocsér Vezseny Tiszajenő Martf ű Tiszaföldvár Mez őhék Mez őtúr Cib akh áz a Nagyrév Tiszainoka Mesterszállás Tiszakürt Tiszaug Cserkeszőlő Öcsöd Tiszasas Szelevény Csépa Kunszentmárton Éves szennyező anyag kibocsátás [ t/év ] nincs adat

35 ZAJTERHELÉS 32

36 ZAJTERHELÉS A ZAJRÓL A zajt olyan környezetszennyezésnek tekintjük, amely különböző emberi tevékenység mellékterméke, energia természetű hulladék, amely egyéb szennyezésektől eltérően nagyságrendekkel kevesebb ideig érzékelhető a környezetben. A zaj által okozott károsodások csak hosszú idő után észlelhetőek, amikor már nehéz összefüggést megállapítani a károsodás és a zaj között. A technikai fejlődés eredményeképpen megnövekedett zajszintet az emberek hajlamosak a haladás eredményeképpen felfogni, amelyek nem szükségképpen járnak együtt. A környezetből származó zajterhelés eredete szerint lehet: - ipari-, mezőgazdasági-, építési-, - közlekedési-, - egyéb eredetű zaj lehet. IPARI ZAJKIBOCSÁTÁS A nagy ipari zajkibocsátók száma és környezetszennyezése az üzemek, gyárak privatizációja, szétdarabolása eredményeként folyamatosan csökken. Az ipari termelésben a nagy vállalatok összeomlását, részekre szakadását követően megjelent egy sor kisméretű, új tevékenységi körökkel induló, fogyasztói igényekhez igazodó ipai vállalkozás. A korszerűbb nagyobb gyárak külföldi tőkével megerősödve állják a piaci versenyt. Így pl. a Samsung jászfényszarui, Elektrolux jászberényi gyára, a martfűi növényolaj, a szolnoki papírgyár. Szolnok városban egyetlen olyan gyár található, amelynek működési zaja a telekhatártól számított 200 m-nél messzebb is hallható és jelentős területet sugároz be, a Cukorgyár. A Cukorgyár zaja 2001 évi felmérésünk szerint -102 lakószobát érintően volt határérték feletti. A cukorkampány, így a terhelés időtartama is viszonylag rövid, max. 60 nap. Az érintett terület a Tószegi, a Gyökér és a Csaba út. Ez utóbbi kivételével gyakorlatilag a gyár régi szolgálati lakásai, munkásszállója esik bele ebbe a zónába, amely a privatizáció kapcsán került vissza a város kezelésébe évi mérési adatok szerint: Tószegi u. 61/4 sz. ingatlan előtt éjjel 12 db (határérték 60/50 db) Csaba u. 55; 57 sz. ingatlanok előtt 11 db (határérték 50/40 db) Gyökér u. 26 sz. ingatlanok előtt 7 db (határérték 60/50 db) volt a legnagyobb túllépés mértéke. Műszaki zajvédelem alig lehetséges ban zajgátló védőterület kijelölésének eljárását kezdeményezte a gyár. Az eljárás folyamatban van, ami a város RRT-je módosításával jár. 33

37 Neusiedler Papírgyár A gyár zaja a szintén egykori szolgálati lakásokat tartalmazó lakóterületét és a VIZIG (jelenleg KÖVIÉP) irodaépületét érinti határértéket meghaladóan évi hatósági mérési adatok szerint: Vágóhíd u. 29/D sz. lakóház előtt éjjel 7 db (határérték 60/50 db) Gáz utcai irodaépület előtt nappal 5 db (határérték nappal 60 db, éjjel határérték nincs). A gyár több zajcsökkentési beruházást hajtott végre. BV Magyarország Kft. A 2002-ben a Víz-és Csatornaművek Rt. raktárépületének átalakításával kialakított, folyamatosan bővített üzem a Verseghy, Tisza, Bulcsú utca irányába sugárzott le határértéket meghaladó zajt (max. 6 db-es túllépés). A 2003 évi bírságolást követően zajcsökkentést hajtottak végre, a januári mérés szerint a környezet zajterhelése határérték alattinak bizonyult (A létesítmény elleni eljárás még nem zárult le, ezért szerepel a jegyzékben). TVM Rt évi ellenőrzés során feltárt határértéket meghaladó zajkibocsátó, kizárólag a foszfátüzem szakaszos működéséből eredően. Tájékozódó mérés szerint a határérték túllépés 4-6 db a lakóterület szélénél. Víz és Csatornaművek Rt. Az ózonizáló torony határértéket meghaladó zaja egy lakóépületet érint. Tájékozódó mérés szerint a határérték túllépés ~ 8 db a többszintes lakóháznál. Szolnokon több, nyilvántartásunkban szereplő határértéket meghaladó létesítmény nincs. Működési területünkön évben 58, évben 60 esetben került sor zajkibocsátási határérték megállapítására. Az immissziós értékek részben a létesítmény engedélyezési eljárása (építési, telepengedélyezési, használatbavételi), másrészt elenyésző számban a lakossági panaszbejelentést követő vizsgálat során kerültek megállapításra. Ha a létesítés nem jár építéssel, vagy a gyakorolni kívánt tevékenység nem telepengedély köteles, a hatóság a zajforrás létesítéséről csak a lakossági panaszbejelentés alapján értesül. A kérelem benyújtási kötelezettség más hatóság engedélyezési eljárása során szakhatósági feltételként való előírással érvényesíthető. Ennek hiányában a hatóság saját kezdeményezésre adhatja ki a zajkibocsátást megállapító határozatot. Ez elsősorban a lakossági panaszbejelentés kapcsán ellenőrzés alá vont szervezeteknél jellemző. A határérték megállapítása után a változással érintett üzemeltetők gyakran elmulasztják a környezetvédelmi hatóság felé bejelentési kötelezettségüket. Ennek akkor sem tesznek eleget, ha az üzemeltető jogi személy változik, a tevékenység nem. Problémát a védendő területek közelében működő üzemek okozhatnak. 34

38 A lakossági panaszbejelentés kapcsán zajméréssel ellenőrzött üzemek jó részénél, kb %-nál tapasztalható a megengedettnél nagyobb zajkibocsátás. A túllépés mértéke 8-20 db között változik. Az elmúlt 2 évben az alábbi telephelyeket köteleztük zajkibocsátásuk csökkentésére: Település Létesítmény Túllépés Nappal/Éjjel db Átány Farmer Bt. 10/20 Mezőtúr Herr-Csip Coop Kft. 0/9 Rákóczifalva Polgármesteri Hivatal Falugondnokság 8/13 Cegléd Ansvit Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 8/- Jászberény Elektrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. 0/9 A kötelezéseket minden esetben zajmérés alapozta meg re valamennyi létesítmény hatékony zajcsökkentést hajtott végre. A zajcsökkentés teljesítési határideje lejártát követően a kötelezett bírság fizetésére kötelezhető, ha a zajvédelmi előírásokat továbbra sem tartja be. A bírságolás célja, hogy a zajt és rezgést előidéző jogi személyt olyan vagyoni hátránnyal sújtsa, amely védelmi intézkedések megtételére készteti. Viszonylag kis mértékű határérték túllépés, az érintett lakószobák kis száma esetén a bírság összege olyan alacsony lehet, hogy zajcsökkentésre ösztönző hatása nincs. Bizonyos esetekben kedvezőbb a bírság kifizetése, mint pl. az éjszakai műszak leállításából adódó bevételkiesés. Megfellebbezett bírsághatározat az I fokú határozat helybenhagyása esetén jogerőre emelkedéséig hosszú hónapok is eltelhetnek. Tekintettel a bírság évenként kiszabható voltára a zajt okozó üzemeltető hosszú ideig büntetlenül, határérték feletti zajjal terhelheti környezetét. Zajvédelmi bírságok (megyei bontásban) : Megye Ssz. Létesítmény Székhely Kivetett bírság (Ft) Heves 1. Farmer Bt. Átány , Heves 2. Hevesi Hús Kft. Heves , Jász-Nagykun- Szolnok 4. Jász-Nagykun- Szolnok 3. BVM Fémmegmunkáló Kft. Szolnok , ILPEA-PROFEXT Műanyagfeldolgozó Kft. Jászberény , 5. Samsung Rt. Jászfényszaru , Az elmúlt években a MT rendelet 15. (1) bekezdésében biztosított lehetőség mely szerint a környezetvédelmi hatóság elrendelheti a veszélyes mértékű zajt okozó tevékenység megszüntetését nem került sor. Tapasztalataink szerint az üzemeltetők jogkövető magatartása általában megfelelő, az ellenőrzést követően de legkésőbb az első zajbírság kiszabását követően - a lehetőségekhez 35

39 és adottságokhoz mérten megteszik a zajcsökkentő zajvédelem (munkaszervezési, műszaki intézkedések) irányába ható lépéseket. Gyakran azonban megoldhatatlan zajcsökkentési feladat elé állítja az üzemeltetőt a - telepítési adottságok miatt - meglévő zajforrás mellé kerülő védendő terület, valamint a védendő terület mellé települő zajforrás engedélyezése. Ritkán kezelhetetlen panaszokat okozhat az a körülmény, hogy az esetlegesen meglévő kedvező zajviszonyokat - csendes környezetet - az új zajforrás üzembe helyezése a határérték teljesülése szintjéig leronthatja. Az is előfordul, hogy lakossági panaszokat indukálnak a rövid idejű, jelentős zajszintű zajokat kibocsátó források, de a hosszú megítélési időre vonatkoztatva nem okoznak határértéket meghaladó zajterhelést, bár az érintettek nyugalmának megzavarására alkalmas. (Ilyenek pl. a közterületet igénybevevő tehergépjárművek, buszok hajnali indulása.) Nagyobb beruházásokat igénylő zajcsökkentés több időt vehet igénybe, pénzeszközök hiánya miatt esetleg több évig is elhúzódhat. Előfordul, hogy végleges megoldást a zajos tevékenység megszűntetése (zajforrás kiiktatása, áttelepülés más környezetbe) jelenti a lakossági panaszügyek kapcsán. Az elmúlt években több olyan üzemi létesítményt ellenőriztünk, amelynek zajkibocsátása határérték fölötti volt, de felszámolták, vagy az eredményes zajcsökkentés miatt nyilvántartásunkból töröltük: Szolnoki Nyomda Városmajor út (felszámolták) Ady E úti hőközpont (felszámolták) Vincze és Társa Kft. Szandaszőlős (áttelepült új helyszínre) Várkonyi tér 20. szám alatti toronyház hidrofór keringtető szivattyúja (hangszigetelték) TVM hőközpont (hangszigetelték) BAUKOMPLEX Kft. Tószegi út (a gyakori vakriasztást végző riasztórendszert átépítették) WÉS RT (felszámolták) Herr Csip Coop Mezőtúr (eredményes zajcsökkentés) MEZŐGAZDASÁGI ZAJ A növénytermesztést, állattenyésztést leginkább lakott területtől távolabb folytatják. Időszakosan (pl. szántás, betakarítás, repülőgépes növényvédelem, termék-fuvarozás, szállítás esetén) terhelik zajjal környezetüket. A növénytermesztéshez kapcsolódó helyi feldolgozói háttér (szárítók, gabonatárolók) zaja sem terjed túl általában a mezőgazdasági terület (szérű) határán. A mezőgazdasági termékek fuvarozásának hatása a nyári, őszi időszakban a közutak forgalmában már mérhető változást okoz. Egyes útszakaszokon létrejövő zajterhelés nagysága a normál forgalomból származót lényegesen meghaladó (+3-+6 db) is lehet (pl. Cukorgyárak körzetében kampányidőszakban). 36

40 ÉPÍTÉSI ZAJ Az elmúlt években különösen Szolnok belvárosában - megnövekedtek az új üzletházak, bankok, irodaházak létesítésével, felújításával összefüggő bontási és építési munkálatok, egyéb településeken a kútfúrással kapcsolatos panaszok. A kivitelezők zöme a kivitelezés során nem veszi figyelembe a lakókörnyezet érdekeit, a vonatkozó zaj elleni védelem szabályait. Az ezzel összefüggésben keletkező panaszok szerint az építés ideje alatt a megengedhető mértéknél nagyobb zajjal terhelik a környezetet. Az építési munkákkal kapcsolatos panaszbejelentések vizsgálata több problémát vet fel: A létesítés engedélyezésekor a kivitelező személye nem ismert; Az építési ütemterv, a kivitelezési tervdokumentáció nem kerül benyújtásra; A kivitelezés kapcsán felmerülő lakossági panaszok túlnyomó része a rövid kivitelezési idő miatt oka fogyottá válik. SZOLGÁLTATÁSI ÁGAZATBA TARTOZÓ TERÜLETEK Szolgáltató tevékenységet ellátó új és működő üzemi létesítmények esetén az első fokú környezetvédelmi jogkört a területileg illetékes jegyző látja el. A lakott területek harmadik fő zajcsoportját a különböző szórakoztató létesítmények jelentik. Ide tartoznak a lakóépületek földszintjére, vagy önálló épületbe telepített vendéglátóhelyek (éttermek sörözők, presszók). Ezek a létesítmények részben rendeltetésszerű használatukkal, másrészt azzal is jelentős zajt keltenek, hogy nagy a közönségforgalmuk. A szórakoztató létesítményekben szolgáltatott műsor (amely a közönség számára szórakozást nyújt), a terhelési környezetben általában zajként észlehető, zavaró hatású. A zajkibocsátás időtartama és mértéke mindig nagyobb a tényleges műsoridőnél, a létesítmény használatához szorosan kapcsolódó közlekedési és közönség zaj miatt. Az elmúlt évben inkább a sörözők, a zenegépeket üzemeltető -nem táncosszórakozóhelyekkel kapcsolatos mérési ügyekben keresték meg Felügyelőségünket (Kauri Sörtanszék, Szuper Söröző, Zanzibár Söröző). Az egyes terület-felhasználási egységekben a jellemző rendeltetésű épületeken túl, attól eltérő funkciójú épületek zajforrásai is panaszra adhatnak okot, ha a többi létesítmény rendeltetésszerű használatát, terhelési környezetét károsan befolyásolják (pl.: Smach & Match, Héliker volt 1-es -, Szolnok ABC hűtőberendezései, Gábor Á. téri húsdiszkont hűtőberendezései, Pólus Center klímagépei). Az elmúlt években sok panasz keletkezett abból, hogy a szomszéd kifogásolta a mellette lévő ingatlanon az állattartást. Az olyan kertes, családi házas környezetben, ahol az állattartás megengedett és szokásos, csak azt lehet vizsgálni, hogy megvalósul-e birtokháborító magatartás. Ebből a szempontból nagy jelentősége van annak, hogy a birtokháborítást panaszoló eleve olyan környezetbe ment-e lakni, amelyben az állattartás nem tilos. Az állattartással kapcsolatos rendelet, az ezzel kapcsolatos eljárás, végrehajtási szabályok megalkotása a képviselőtestület hatásköre. Az egyes környezetvédelmi előírások be nem tartását, a nyugalmat indokolatlanul zavaró tevékenység elleni védelmet a szabálysértésekre vonatkozó rendeletek is szabályozzák. Ezek közvetve-közvetlenül segíthetik a környezeti zaj elleni védelem egyéb jogszabályokban előírt követelményeinek a betartását. 37

41 VIZEK VÉDELME 38

42 VIZEK VÉDELME TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A működési területünkön lévő települések vízellátási aránya megyénkénti megosztás szerint 73-93% között váltakozik. Legalacsonyabb az ellátottság a Pest megyéhez tartozó területrészen, közel 74%, ahol az lakásból ben biztosított a közműves vízellátás, míg Jász Nagykun Szolnok megyében ez az arány 94%, és az illetékességünkhöz tartozó Heves megyei részen 91%. Néhány szemléltető adat: a vízellátó hálózat hossza 5027 km, a víztornyok száma 93, ezek össztérfogata m 3, a szolgáltatott vízmennyiség ezer köbméter egy évre vonatkoztatva. A vízellátás vízbázisa Szolnok és a vonzáskörzetében lévő környező települések esetében a Tisza folyó, egyéb esetekben a geológiai adottságoknak megfelelő mélységű vízadó réteg. A vízfogyasztás a rendszerváltás óta nagymértékben visszaesett. A év adatai szerint a fajlagos vízfelhasználás Pest megyében 55 m 3 /fő/év, Heves megyében 75 m 3 /fő/év, míg Jász-Nagykun Szolnok megyében 110 m 3 /fő/év volt. Az alacsonynak mondható fajlagos vízfelhasználás mellett a szolgáltatott összes vízmennyiség 72%-a kerül szennyvíz formájában vissza a települési szennyvíztisztító telepekre. Az illetékességi területünkön lévő települések 50%-a van csatornahálózattal ellátva, illetve megoldott a szennyvíz tisztítása és elvezetése. Számszerűen az illetékességi területünkön 34 szennyvíztisztító telep van, melyből nyolc regionális jellegű, illetve 56 település szennyvízelvezetése- tisztítása megoldott. Az utóbbi években 17 településen (Csépa, Csemő, Fegyvernek, Kétpó, Rákóczifalva, Rákócziújfalva, Sarud, Poroszló, Szászberek, Szajol, Szelevény, Tiszanána, Tiszasas, Tószeg, Törtel, Zagyvarékas, Újszász) valósult meg a szennyvízcsatorna hálózat, vagy épült szennyvíztisztító telep, mely lehetővé tette az érintett települések 100%-os csatornázottságát. Előkészítés alatt áll, illetve folyamatban van további két település szennyvízelvezetése (Besenyszög és Kenderes). A csatornahálózattal ellátott településeken lévő lakások 67,3%-a tekinthető ellátottnak, az ellátott területen található bekötetlen lakások száma , mely 27%-a az összes ellátott lakásszámnak. Területünkön 34 üzemelő és egy üzemen kívüli (Tiszabő) szennyvíztisztító telep van. A telepek többsége mechanikai és biológiai fokozattal ellátott, három telep kiépítettsége lehetővé teszi a foszfor és nitrogén eltávolítását. A szennyvíztisztító telepek közül nyolc kistérségi, vagy regionális jellegű, melyek két (Abádszalók-Kunhegyes; Csemő-Mikebuda, Jászfényszarú-Pusztamonostor), vagy több település (Szolnok regionális-11; Kisköre-Sarud- Tiszanána; Hunyadfalva kistérségi-4; illetve Tiszasas-Szelevény-Csépa, Abony- Köröstetétlen-Törtel) szennyvíztisztítását látják el. Három kiépült szennyvíztisztító telep létesült szippantott szennyvíz fogadás céljából (Fegyvernek, Kétpó, Mesterszállás és részben Csemő, Mikebuda település részére). A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telepek építésének üteme az utóbbi időszakban, jelentős mértékben megnövekedett. A kiépített csatornahálózatra történő rácsatlakozási készségben is jelentős előrelépés tapasztalható, ez különösen érvényes az újonnan csatornázott településeknél, ahol a pályázat útján támogatott beruházások esetében jogszabályi kényszer is érvényesül. 39

43 Év Csatornahálózattal ellátott lakások, ebből: Csatornahálózat hossza (km) Bekötött lakások száma Bekötetlen lakások (ezer db) száma (ezer db) , ,7 24, ,6 31,0 A közcsatornával ellátott, de be nem kötött lakások száma továbbra is magas, melynek oka abban rejlik, hogy korábban a rácsatlakozási kötelezettséget a jogszabály csak új építmények elhelyezése esetében írja elő. Ezt a hiányosságot a környezetterhelési díj bevezetéséről szóló törvény hivatott rendezni, mely talajterhelési díj megfizetését helyezi kilátásba azon kibocsátok részére, melyek a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem kötnek rá. Az ellátott területeken lévő bekötetlen lakások száma a legmagasabb Szolnok (5210 lakás), Abony (3322 lakás), Tiszafüred (3100 lakás), Karcag (2547 lakás), valamint Albertirsa (2148 lakás) települések esetében. A kibocsátott összes települési szennyvízmennyiség hűen tükrözi a 90-es évek közepén elkezdett csatornahálózat fejlesztési program eredményét, mely 1998-ban erőteljesebb fejlődésnek indult évhez viszonyítva 2002-ben a közcsatornán elvezetett szennyvízmennyiség 50%-al növekedett, mindazok ellenére, hogy a magas víz- és csatornadíjak takarékosságra kényszerítik a fogyasztókat. em3/év Települési és ipari szennyvízkibocsátás iparáganként a KÖTIKVF illetékességi területén Km 2500 Gépipar Épitőipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszer ipar Fa és papír ipar Ipar össz. Szállítás Egyéb Települési szv Csatornahálózat hossza (km) A kiépített szennyvíztisztítók összesített kapacitása m 3 /nap, melynek átlagos hidraulikai terhelése 52%-os. Az utóbbi időszakban épített szennyvíztisztító telepek korszerű tisztítási technológián alapulnak, alacsony energia igény mellett igen jó hatásfokot valósítanak meg. A telepek üzemeltetése több esetben számítógép vezérléssel történik, mely tartósan alacsony kibocsátási paramétereket biztosít. 40

44 Jó példa erre a szolnoki regionális szennyvíztisztító telep, ahol a m 3 /nap kapacitású telep technológiai gépeinek, mérő- és jelzőműszereinek jelzéseit számítógépes irányítóberendezések fogadják, értékelik és továbbítják a központi irányítórendszerhez, ahol a rendszer elvégzi a megfelelő korrekciókat, és egyben tárolja az adatokat is, ami fontos hibaállapotokra figyelmeztet. Szennyezőanyag kibocsátás szempontjából a közcsatornán elvezetett települési szennyvízmennyiség gyors ütemben növekszik, ugyanakkor a szennyezőanyag terhelés csökken. Ez részben a korszerű technológiákon alapuló szennyvíztisztító rendszerek telepítésének a következménye, illetve nagymértékben hozzájárult Szolnok tisztítatlan szennyvízbevezetéseinek fokozatos megszüntetése. A korábbi öt bevezetési pont közül mára mindössze a Tiszaligeti bevezetés üzemel, mely az árvízvédelmi töltések átépítését követően a közcsatornára való átkötéssel megszűnik. Szolnok regionális szennyvíztisztító telepének üzembe helyezésével több intézmény megszüntette Tiszai szennyvízbevezetését a közcsatornára való áttéréssel, mint a Mezőgép Rt., Papírgyár Rt., Hetényi G. Kórház, a Dohányfermentáló, továbbá a Cukorgyár Rt. SZENNYVÍZKIBOCSÁTÁS ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Az ipari szennyvízkibocsátás általában az összesen kibocsátott szennyvizek 20%-át képviseli. A fenti diagrammból kitűnik, hogy a kilencvenes évek elején bekövetkezett települési és ipari szennyvízkibocsátás csökkenés egyaránt és közel azonos mértékben tükröződik az összes ipari és települési szennyvízkibocsátásban. A kibocsátási mélypont az ipar esetében erőteljesebben és korábban (1993) következett be, mint a települési szennyvízkibocsátás esetében (1995). Az összes ipari szennyvízkibocsátás meghatározó üzemei a Szolnok városban lévő Tiszamenti Vegyiművek Rt., a Neusiedler Papírgyár Rt., illetve a könnyűipari, valamint az élelmiszeripari létesítmények. Az ipari szennyvízkibocsátás üteme az 1996 évi átmeneti csúcs után tovább csökkent Szerves szennyezőanyag kibocsátás ipar- és gazdasági ágazatként időszakban KOIk t/év 4349, , , , ,4 698, Gépipar Vegyipar Könnyűip. Élelm.ip. Papíripar Ipar összesen: Egyéb Vízgazd. 41

45 Ugyanez a tendencia figyelhető meg az életképesebb iparágak esetében is, ahol a csökkenés egyértelműen a víztakarékos technológiák, illetve az ez irányú technológiai változások bevezetése következtében jött létre. Jelentős változásnak mondható a Neusiedler Papírgyár Rt. ipari szennyvizeinek szolnoki szennyvíztisztító telepre történt vezetése, melyre a telep rendelkezett fogadó kapacitással, és így a Tisza folyó mentesült a napi 5000 m 3 magas szervesanyag tartalmú szennyvíz bevezetésétől. Szintén egy régi igény volt a Cukorgyár Rt. és a Gyökér úti átemelő vonzás körzetében lévő városrész szennyvizeinek szennyvíztisztító telepre való rákötése, mely a közelmúltban szintén megvalósult. Iparág Szerves anyag (t/év) Szennyezőanyag Olaj zsír (t/év) Összes oldott anyag (t/év) Gépipar 33,0 3,0 267,0 Építőipar 0,0 0,0 0,0 Vegyipar 2,0 7,0 710,0 Könnyűipar 38,0 0,0 60,0 Élelmiszeripar 699,0 7,0 2248,0 Papírgyártás 94,0 2,0 241,0 Ipar összesen: 866,0 19,0 3526,0 A fajlagos szennyezőanyag kibocsátás a kibocsátott vízmennyiséghez viszonyítva a legmagasabb az élelmiszeripari kibocsátóknál. Összes oldott anyag kibocsátás szempontjából, mely egyben az ipari szennyvízkibocsátás legjellemzőbb paramétere, három iparág is nagy kibocsátónak minősíthető: a vegyipar, az élelmiszeripar és a papírgyártás. Az érvényben lévő jogi szabályozások meghatározzák a kibocsátási paramétereket, melyet meghaladóan a kibocsátó káros szennyezőnek minősül. A határérték fölötti szennyezőanyaggal terhelt szennyvízmennyiség részlegesen tisztítottnak minősül, mely alapján az egyes iparágak szennyvízkibocsátása az alábbiak szerint alakul: Iparág Kellően tisztított (em3/év) Részlegesen tisztított (em3/év) Nem tisztított (em3/év) Gépipar Építőipar Vegyipar Könnyűipar Élelmiszeripar Papírgyártás Ipar összesen: Tel. szv. tisztítás Ha a 2002 évi kellően tisztított szennyvízmennyiséget összehasonlítjuk a korábbi évek hasonló mutatójával, megállapítható a szennyvíztisztítás hatásfokának egyértelmű javulása, mely a felszíni vizek terhelés csökkenése mellett, jelentős szennyvízbírság megtakarítását is eredményezi. A határértéket meghaladó szennyvíz kibocsátást jellemzően a gépipar, illetve az élelmiszeripar határozza meg. Az élelmiszeriparra is jellemző a káros szennyezés 42

46 visszaszorításának tendenciája, melyet az utóbbi évek kibocsátási adatai támasztanak alá. A tisztítatlanul bevezetett szennyvíz mennyisége gyakorlatilag két kibocsátótól származik (Szolnok, Cukorgyári- és Tiszaligeti átemelő), mely amint már említettük, rövid időn belül teljes egészében megszűnik. A települési szennyvizek tisztítása vonatkozásában megállapítható, hogy a kibocsátott összes mennyiségből közel 7000 em 3 /év mennyiség tartósan határérték fölött szennyezett, míg a kellően tisztított mennyiség növekedik a tisztítatlanul elvezetett mennyiség visszaszorítása mellett. Jogszabály szerint a részlegesen, vagy tisztítatlanul elvezetett szennyvíz bírság kiszabását vonja maga után. Szennyvízbírság szempontjából, a korábbi évek adatai alapján megállapítható, hogy az élelmiszeripar és az egyéb iparágba sorolt papíripar emelkedik ki. Az utóbbi évek bírságadatai már tükrözik a részlegesen tisztított szennyvíz mennyiségek csökkenését, melynek hatására az alapbírság összege is csökkenő trendet mutat. A bírságolt ipari szennyvízmennyiség m 3 volt, melyhez társul 254 eft alapbírság, melyet a kibocsátási körülmények adta szorzótényezők végül eft összegre emeltek. eft Szennyvízbírság összetevőinek alakulása az iparban között Részlegesen tisztított szv. mennyiség - em3- Alapbírság eft Bírság db szám Hatvány (Alapbírság eft) Települési szennyvíztisztító telepek vonatkozásában a kivetett bírság összege jelentősebb, tekintettel arra, hogy a éve épült szennyvíztisztító telepek már nem elégítik ki a minőségi követelményeket és hatásfokuk jelentős mértékben csökkent. A folyamatos bírságolás következtében az alkalmazott szorzó tényezők a bírságot az alapbírság többszörösére emelik. Ennek eredményeként egyes szennyvízkibocsátók több millió forintra emelkedő bírságot kényszerülnek kifizetni. 43

47 eft 13 Szennyvízbírság összetevőinek alakulása települési szennyvíz kibocsátók esetében között Bírság db szám Alapbírság eft Részlegesen tisztított szv. mennyiség -em3- Bírságösszeg eft A szennyvízkibocsátás megoszlása befogadónként A kibocsátott szennyvizek befogadója többnyire a Tisza folyó, közvetlen vagy közvetett formában. A nem felszíni vízbe vezetett szennyvizek (állóvíz, öntözés, egyéb elhelyezés) hányada 14% az összes kibocsátott szennyvízhez viszonyítva. Az öntözés, vagy egyéb módon történő elhelyezés nagy hányadát Cegléd város szennyvizeinek mezőgazdasági hasznosítása és a mezőgazdaságban keletkező hígtrágya öntözéses elhelyezése adja. Tisza f. 53% Állóvizek 1% Zagyva f. 8% Egyéb 0% Öntözés 12% Belvíz.cs. 17% Hármas-Kőrös 1% Hort.-Ber. 8% 44

48 A kibocsátott szennyvíz befogadónkénti százalékos megoszlása az idők folyamán jelentős mértékben nem változott. A Tisza folyóba vezetett szennyvíz összes kibocsátott szennyvíz mennyiséghez viszonyított hányada 1-2%-al csökkent és ez a hányad áthelyeződött a belvíz, illetve az öntözéses elhelyezésre, melyek egyben az újonnan létesített szennyvíztisztító telepek befogadói is Tisza f Belvíz.cs Tisza f. Belvíz.cs. Hort.-Ber. Zagyva f. Öntözés Hármas-Kőrös Hort.-Ber. Zagyva f. Öntözés Hármas-Kőrös A közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyiségek grafikus ábrázolása egyértelműen tükrözi az utóbbi évek jelentős csatornahálózat fejlesztését. Összességében az utóbbi tíz évben a közcsatornára vezetett szennyvíz mennyiség 42%-al növekedett. Ez közel 45%-os növekedést jelent a belvízcsatornákba elhelyezett szennyvíz, és közel 42%-os növekedést a Tisza folyóba vezetett szennyvíz esetében. Ez utóbbi Szolnok város szennyvíztisztító telepének 1999 évi üzembe helyezéséhez kapcsolódik. Ennek következtében a befogadóba vezetett szennyvíz mennyiség a város egyes területein korábban kiépített egyesített csatornarendszeren elvezetett csapadékvíz mennyiségeket is magába foglalja. A befogadóba vezetett összes szennyezőanyag mennyiség vonatkozásában bekövetkezett változás tendenciáját az alábbi diagramm ábrázolja: 45

49 Felszíni vízfolyásokba vezetett szennyvizek terhelése időszakban KÖTIKVF kg/d Szv. mennyiség KIOk BOI5 Ö.old.a Old.ásv.a. Ö.leb.a. ANA det NH4-N SZOE Hatvány (Szv. Az 1999-ig tartó növekvő tendenciát követi az utóbbi évek csökkenő trendje, mely a csökkenő szennyvíz mennyiség, a növekvő közcsatornára bocsátott szennyvízmennyiségek, és a tisztítási hatásfok növelésének együttes hatása. Azon komponensek esetében, ahol a szennyvíztisztítási technológiával hatékonyan be lehet avatkozni (ammónia, ANA detergens, SZOE), korábban inkább stagnálás, az utóbbi években csökkenés tapasztalható. Ez a tendencia 2002-ben tovább folytatódott. A trend alakulásában jelentős szerepe van Szolnok város és vonzás körzete szennyvíz tisztító telepének, mely az illetékességi területünkön keletkező összes szennyvízmennyiség (22166 em 3 /év) 39%-át (8630 em 3 /év) teszi ki. Mindezek mellett a befogadók napi szennyezőanyag terhelése jelentősnek mondható. Összes oldott anyagból (sók) naponta 56 tonna jut a befogadókba, míg a szervesanyag terhelést jelképező KOI k napi értéke 10 tonna, melyből az öt napos biokémiai oxigénigény közel 4,0 tonna. A felszíni vizek minőségi vizsgálatai azt igazolják, hogy ezt a terhelést a legkevésbé a belvízcsatornák tűrik, főként a kisvizes időszakban, amikor a hígítási arány feltehetően eltolódik a szennyvíz mennyiség javára. A Tisza folyó nagy vízhozama és öntisztuló képessége miatt csak kisebb jeleit adja a terhelésnek, mely egyes komponens vonatkozásában 1-2 mg/l koncentrációnövekedésben mutatkozik meg. 46

50 FELSZÍNI VIZEINK MINŐSÉGE Időjárási adatok értékelése év időjárás szempontjából átlagosnak mondható, de ugyanakkor a szélsőségek éve volt. Elég megemlíteni a március hónapi csapadékhiányt, az áprilisi átmenet nélkül nyári időjárást, vagy azt, hogy májusban és júniusban az elmúlt 100 évben a legmelegebb volt, vagy, hogy a nyár folyamán országos aszály helyzet alakult ki és végül október 24-én korán lehavazott. Hőmérséklet szempontjából az országos évi középhőmérséklet 10,3 0 C volt. Az év első harmada az átlagosnál hidegebb volt (különösen február), míg májustól kezdődően igen extrém pozitív eltérések adódtak. A május - augusztus közötti időszak átlaghőmérséklete az elmúlt 100 év legmelegebb időszakának bizonyult. Csapadék. Az elmúlt évben országos átlagban 470 mm csapadék hullott, ami az előző évhez képest 100 mm-el kevesebb. Az év 10 hónapjában átlag alatti csapadékmennyiségek fordultak elő. Mindösszesen július és október hónapban hullott az átlagot meghaladó mennyiségű csapadék. Tél. 2002/2003. tele - főként február - igen hideg, havazásokban igen gazdag volt. A tél leghidegebb periódusai alatt megfelelő vastagságú hóréteg fedte a földeket. Január első napjaiban enyhe volt az idő, majd téliesre fordult időjárásunk. A leghidegebb 12-én és 13-án volt, -7 és -27 fok közé hűlt le a levegő, azonban egyes északi lejtésű völgyekben -29, -31 fokot is mértek. Január 10-én hazánk területét cm-es hó borította, mely a hónap végére jelentős mértékben elolvadt. A február közép hőmérséklete -4,7 0 C volt, ami a sokéves átlagérték alatt maradt. A február elejei havazások hatására az Alföld középső részén a hóréteg vastagsága elérte a 40 cm-t. Érdekes módon az országos átlag fölötti havazás az alacsonyan fekvő területekre volt jellemző, ugyanis a Tisza folyó vízgyűjtő területének felső harmadában 10-20, maximum 50 cm-es hóvastagságot mértek. Ez már ekkor előre jelezte, hogy a tavasz folyamán rendkívüli árhullám feltehetően nem alakul ki. Nyár. Június az átlaghoz képest melegebb hónap volt és az átlagos csapadékmennyiségnek csak a 33%-a hullott le. Az ország jelentős részén kritikus helyzetet teremtett a csapadékhiány. Júliusban kissé mérséklődött a hőség. Július 25-én a Tisza felső szakaszán hatalmas felhőszakadás volt, akkor Debrecen térségében majdnem egy óra alatt 48 mm csapadék hullott. Habár júliusban átlag fölötti csapadék mennyiség hullott, mégis rövid idejű, zápor jellege miatt nagy része lefolyt a vízgyűjtőn és csak kis része hasznosult. Augusztusban tovább folytatódott a hőség és a szárazság, egyetlen nap (aug. 31.) kivételével a hónap minden napján felülmúlták a középhőmérsékletek a sokévi átlagot. Az Alföldön a havi csapadékösszeg (20 mm) messze elmaradt a sokévi átlagtól (63 mm). Ősz. Szeptember hőmérséklet szempontjából hozta a sokéves átlagot, ellenben előfordultak fagyos napok is. Szeptemberben az országos csapadékmennyiség kb. 30%-kal maradt el a sokévi átlagtól. Október elején igen meleg, majdnem nyárias volt az idő, majd október 6.-tól hirtelen véget ért a vénasszonyok nyara". Október 14-től egyre hidegebbre fordult az időjárás, gyakran esett az eső, erős északi szél fújt. Októberben az átlagosnál több csapadék hullott. Ami igazán meglepő és rendkívüli volt, az az október 24-i havazás. A hónap utolsó napjaiban a pár hétig tartó télies időjárás után végre beköszöntött az ősz is. Év végét (november és december) csapadékszegény hónapok jellemezték, változatos hőmérsékletekkel. Ebből az időszakból sem hiányoznak a rekordok, november végén a napos helyeken C is mértek. A síkvidékeken sehol nem alakult ki összefüggő hótakaró, az átlag csapadékmennyiség 30-40%-al maradt el az átlagtól. 47

51 Hidrológiai adatok értékelése A Tisza folyó vízhozam ábrázolása tükrözi az időjárási viszonyokat. Az átlaghoz képest csapadékszegény év, a téli időszakban a vízgyűjtőn betározott hómennyiség tükröződik a mellékelt ábrán feltüntetett vízhozam értékekben is. A március-április hónapra jellemző árhullám csúcs mindössze 1050 m 3 /s volt. Az árhullám március elején kezdődött és némi ingadozással május elejéig tartott. Ezt követte egy rendkívül hosszú alacsony vízhozam, mely október elejéig tartott. A legalacsonyabb vízhozamot szeptember 4-én regisztrálták 54,6 m 3 /sal. A nyári alacsony vízhozamot július végén a vízgyűjtőn lehullott záporesőből adódó emelkedés tarkítja, egyébként valószínű, hogy az alacsony vízállás tartósság szempontjából időtartami rekordot is döntött A Tisza-folyó vízhozama a szolnoki szelvény mérési eredményei alapján (m3/s) , ,6 67, Szolnok Q(m3/s) A Zagyva vízhozama éves átlagban az 5 m 3 /s érték alá esett. Mindössze márciusban következett be egy szokatlanul elnyúló árhullám ( ), melynek csúcsa a jásztelki mérések alapján 27,4 m 3 /s volt. A nyári hónapokra jellemző volt az 1,8-2,4 m 3 /s közötti vízhozam. A legalacsonyabb vízhozamot augusztus 23-án mérték 1,15 m 3 /s értékkel. Az alacsony vízhozamok és a nyári kánikula folytán kialakult rendkívüli vízhőmérsékletek tükröződnek felszíni vizeink minőségében. 48

52 Felszíni vizeink minősége Összességében a felszíni vizeink minősége kedvezőbbnek bizonyul, mint a tárgy évet megelőző egy éves időszakban. A Tisza folyó esetében a vizsgált folyószakaszon minden komponens a II.-III. osztálynak megfelelő értéktartományban található, míg a Zagyva folyónál változatosabb a kép, a minősítés a III.- V. osztály között változik, megtartva besorolását a vizsgált folyószakasz teljes hosszában. Így a vízfolyás továbbra is szennyezett víz jelzővel minősíthető. A Tisza folyó vízminősége A mellékelt színes ábra alapján a Tisza folyó vízminősége jó víz és tűrhető víz minősítés közé helyezhető. Az illetékességi területünkre belépő víz (Tiszafüred) minősége az E és D csoport kivételével III. osztályú, míg a területünket elhagyó víz minősége a tiszaugi szelvény vizsgálati eredményei alapján az A és C csoport kivételével a II. osztályba sorolható. A tűrhető vízminősítési kategóriába történő besorolást az oxigénháztartás mutatói közül minden esetben a szaprobitási index határozza meg, míg a tápanyag esetében a felső szakaszon tapasztalt kissé magasabb foszfor tartalom. A mikrobiológiai paraméterek közül a coliformszám a meghatározó, mely csupán a Kisköre utáni Szolnokig tartó szakaszon csökken a III. osztályt meghatározó szint alá, míg mikroszennyezők esetében a Szolnok fölötti szelvényben tapasztalható egy magasabb oldott alumínium koncentráció. 49

53 A Tisza folyó oldott oxigén tartalma 2003-ben ,35 10,75 9,55 12,25 12,3 12,4 12,8 12,95 12, ,85 12,2 11,7 10,85 10,15 8,6 8,95 8,5 8,45 8,35 8,95 8,5 7,65 7,85 6,75 7,45 8,05 7,05 6,6 7 6,45 7,15 12,4 11,35 12,2 11,2 11,17 Tiszafüred Kisköre Szolnok f. Tiszaug 4 2 dec.00 febr ápr jún aug okt dec Komponenscsoportonként elemezve az alábbiakat állapíthatjuk meg: Oxigénháztartás jellemzői alapján a Tisza vízminősége a III. osztályba sorolható. A besorolást minden esetben a szaprobitási index határozza meg, de esetenként az összes szerves széntartalom is megerősíti a besorolást. A csoport alapvető komponensei mint az oldott oxigén, illetve az oxigén telítettség jó minőségű vízre utal, míg a szerves szennyezőanyag szempontjából kiváló vízminőséget találunk. Az oldott oxigéntartalom éves viszonylatban elég széles skálán mozog. Amint a mellékelt diagram is szemlélteti, a legmagasabb értékek (12,95 mg/l) és a nyári alacsony értékek (6,75 mg/l) között több mint 6 mg/l van. A legkritikusabb időszak július-augusztus, mely egyben a legalacsonyabb vízhozamok időszaka is. Vízhozam szempontjából az év átlag alatti csapadékmennyisége jól tükröződik a 80%-os augusztusi vízhozam értékben (69,2 m 3 /s), mely több mint száz köbméterrel alacsonyabb a tavalyi év értékénél (171 m 3 /s). Tápanyag háztartás vonatkozásában a vizsgált komponensek közül a Tiszafüredi szelvényben mértünk II. osztályt meghaladó értéket. Az osztályba sorolást a foszfor tartalom határozta meg, melynek 90%-os tartóssági értéke 222 µg/l volt. Jellemzően a Tisza folyó foszfor (ortofoszfát) tartalma alacsony, de ugyanakkor elég széles skálán mozog. Így például az összes foszfor tartalom a tiszafüredi szelvényben µg/l között váltakozik, mely jellemzően nem kötődik időszakokhoz. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy az áprilisi és a novemberi minimum értékek egybe esnek a Tisza folyón levonuló árhullámok időszakával. A nitrogénformákat jellemző komponensek mind a négy szelvényben a II. osztálynak megfelelő szinten vannak jelen. Mikrobiológiai paraméterek vonatkozásában a minősítés a coliformszám alapján történik. A 0,0-92,0 i/ml érték között váltakozó komponens magasabb szennyezettséget mutat a Tiszafüredi és a tiszaugi szelvényben. A magasabb szennyezettség feltehetően a szelvény fölötti kommunális szennyvíz bevezetésekkel (Tiszafüred, illetve Szolnok, Martfű) függ össze. 50

54 A szerves- és szervetlen mikroszennyezők vonatkozásában a II. osztályba történő besorolást általában a fenolok, oldott alumínium, oldott réz és az összes béta aktivitás határozza meg. A fenolok kivételével, mely általában ipari szennyvíz bevezetésből származhat, a többi komponens a vízgyűjtő geológiai felépítésére utal, melyek bemosódás útján kerülhetnek a vízfolyásba, vagy esetleg bányászati tevékenység során. A szolnoki szelvény III. osztályba történő besorolását az oldott alumínium 58 µg/l-es 90%-os tartóssági értéke határozza meg, mely a II. osztály felső határának 8µg/l-os túllépését jelenti. Az egyéb paraméterek közül vizsgált komponensek vizsgálati eredményei mindvégig a II. osztálynak megfelelő tartományban helyezkednek el. A sokéves átlag adatok alapján megállapítható, hogy a Tisza folyó vízminőségében a 2003-as év jelentős változást nem okozott. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a vízfolyás vízminősége 1995 óta talán változatlan A Tisza folyó közvetlen terhelése a KÖTIKVF illetékességi területén időszakban kg/d KIOk BOI5 Ö.leb.a. ANA det NH4-N SZOE Ö.old.a. Szv. mennyiség Lineáris ( KIOk) Példaként a tiszaugi szelvény oxigénháztartás mutatóinak időszakra vonatkozó adatait véve megállapítható, hogy a szerves terhelést szemléltető KOIk a mg/l érték körül változik, az oldott oxigén a 10 mg/l érték körül található, míg az oxigén telítettségben egy kedvezőbb növekvő trend figyelhető meg. A Tisza folyó szennyezőanyag terhelését illetékességi területünkön a közvetlen bevezetések, ezen belül is Martfű település területéről (2230m 3 /nap) és Szolnok település területéről, illetve regionális szennyvíztisztító telepéről bevezetett szennyvíz mennyiség (31.200m 3 /nap) szennyezőanyag tartalma határozza meg. A közvetett bevezetéseket összegző 14 belvízcsatornába vezetett szennyvíz mennyiség évben m 3 /nap volt. Terhelés szempontjából a 200 km-es folyószakaszon megoszló belvízcsatornák vize nem okoz kimutatható változást, ellenben csak Szolnok napi m 3 pontszerű szennyvíz bevezetése meghatározó. 51

55 A Zagyva folyó vízminősége A Zagyva vízminősége szennyezett, erősen szennyezettnek mondható. Ez esetben a besorolás egyértelműbb, mint a Tisza folyó esetében, tekintettel arra, hogy az osztályba sorolást ez esetben 2-3 komponens együttesen határozza meg. Az éves átlag értékek alapján szintén megállapítható, hogy a felső szentlőrinckátai szelvény a legszennyezettebb, míg a vízfolyás alsó szakaszán jobb minőségű szennyvizet találunk. Ez részben a Tarnán érkező víz jobb minőségének is tulajdonítható, ugyanis a szerves szennyezőanyag alapján a besorolás jókiváló minőségnek felel meg, míg a tápanyag háztartás mutatói is kedvezőbbek. Az alábbi táblázatban rögzített adatok alátámasztják a fenti megállapításokat: Komponens Mértékegység Zagyva Szentlőrinckáta Tarna Jászdózsa Zagyva Jásztelek Zagyva Újszász Oldott oxigén mg/l 10,45 13,80 10,92 11,42 Oxigén tel. % 98,2 123,1 100,5 107,8 BOI 5 mg/l 4,9 3,2 3,0 3,4 KOI p mg/l 6,6 9,4 5,4 5,8 KOI d mg/l Össz. szerv. szén mg/l ,2 Ammónium-N mg/l 0,42 1,17 0,25 0,18 Nitrit-N mg/l 0,153 0,032 0,054 0,039 Nitrát-N mg/l 3,45 2,46 2,94 2,7 Ortofoszfát-P µg/l Összes foszfor µg/l Klorofill-a µg/l 44,0 4,9 26,5 39,8 Oxigénháztartás szempontjából a vízfolyás minősítése szennyezett víz vagyis a IV. osztálynak megfelelő. Az osztályba sorolást majdnem minden esetben az összes szerves széntartalom határozza meg. A negyed osztálynak megfelelő minőségi tartományba tartozó komponensek mellett számos III. osztályba sorolt komponenst találunk, mely magas szerves anyag tartalomra utal. Ez elsősorban jellemző a szentlőrinckátai és az újszászi szelvényre. A Tarna oxigénháztartás mutatói igen kedvezőek, a szaprobitás és a szerves szén kivételével az I.-II. osztálynak megfelelő értéktartományban találhatóak. A Zagyva ammónium-n tartalma 2003-ben 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 0,91 0,91 0,97 0,9 0,81 0,74 0,68 0,72 0,6 0,53 0,4 0,5 0,36 0,4 0,3 0,29 0,3 0,24 0,24 mg/l 0,69 0,63 0,11 0,05 0,09 0,05 0,035 0,08 0,025 0,05 0,11 0,09 0,03 0,09 0,06 0,04 0,08 0,045 0,07 0,13 0,035 0,08 0,045 0,09 0,065 dec.01 febr ápr jún aug okt dec 0,94 0,67 0,46 0,295 Sztlkáta Jásztelek Ujszász Jászdózsa 52

56 Tápanyagháztartás szempontjából az V. osztályba sorolást ez esetben is a foszfor és az ortofoszfát tartalom határozza meg. Mindkét érték igen széles skálán mozog. Az összes foszfor tartalom szentlőrinckátai szelvényben mért szélső értékei 350, illetve 1560 µg/l volt. Az alsó szelvényekben ez az érték némileg csökken, de a maximum így is meghaladja az 1000 µg/l-t. A júliusi hónaphoz igen rossz vízminőség kötődik, melyet feltehetően alga túlprodukció eredményezett. Erre az időszakra jellemző értékek közül megemlítjük a 19,25 mg/l oldott oxigén tartalmat igen magas telítettséggel, illetve a µg/l közötti klorofilla tartalmat és a szintén ritkának mondható 53,5 mg/l KOIk értéket. A nitrogénháztartás mutatóinak időszakos változását igen szemléletesen jellemzi az ammónia-nitrogén komponens grafikus ábrázolása. A Tarna tápanyag háztartás szempontjából közel azonos minőséget képvisel a Zagyva Jásztelek alatti szakaszán tapasztaltakkal. Szerves- és szervetlen mikroszennyezők vonatkozásában a víz minősége a II.-III. osztálynak felel meg. Szennyezett víznek megfelelő értéket képvisel általában a fenolok és az összes béta aktivitás, míg a többi vizsgált komponens többnyire az I.- (fémek), vagy a II. osztályba sorolható. Az egyéb paraméterek közül a meghatározó minden szelvényben a vezetőképesség, illetve az oldott mangán taralom. Összes P ug/l A Zagyva ortofoszfát és foszfor tartalma időszakban Szentlőrinckáta Ortofoszf.-P ug/l Ortofoszf.-P Összes P Hatvány (Ortofoszf.-P) Hatvány (Összes P) A hosszú távú trend vonatkozásában az eredmények a különböző komponenscsoportok esetében ellentétes tendenciákat mutatnak. Így például, mint a Tisza folyó esetében, itt is megfigyelhető a szerves anyag terhelés fokozatos csökkenése, mely ig tartott, majd ezt követte egy enyhe növekvési trend, míg a foszfor és az ortofoszfát 1993-ig növekvő trendet mutatott, majd ezt erőteljes csökkenés követte. Összességében megállapítható, hogy a Zagyva vízminőségében az utóbbi időszakban jelentős változás nem következett be, és ez a közeljövőben nem is valószínűsíthető

57 Továbbra is igen magas a tápanyagtartalom, a mikrobiológiai szennyezés, az összes sótartalom, kedvezőtlen a nyári oxigénháztartás, melyek korlátozzák a víz hasznosítását, elősegítik az algásodást. A vízfolyás vízminőségének javításához szükséges intézkedések meghatározásához az új vizes jogszabályokban megfogalmazott egyedi vízgyűjtő területi határértékek bevezetése jelenthetné a megoldást, mely feltételezi a vízgyűjtő szennyvízkibocsátóinak egységes feltérképezését és a célértékek meghatározása mellett az egyedi kibocsátási határértékek meghatározását. Belvízcsatornák vízminősége Tisza f. 53% Állóvizek 1% Zagyva f. 8% Egyéb 0% Öntözés 12% Belvíz.cs. 17% Hármas-Kőrös 1% Hort.-Ber. 8% Szennyvízelhelyezés befogadóként A belvízcsatornák vízminőségének meghatározása céljából történő mintázásra évi 12 alkalommal kerül sor. A vizsgált belvízcsatornákat két kategóriába lehet sorolni, mely egyben eltérő vízminőséget is jelent. A nagyobb települések szennyvizeinek befogadójaként is funkcionáló csatornák vízminősége általában az erősen szennyezett kategóriába tartozik. Ilyen párosítás a Cegléd Közös főcsatorna (Gerje-Perje); Nagykőrös Kőrös-ér; Karcag Karcag I-es csatorna; Heves Sajfoki csatorna, vagy Törökszentmiklós Szajoli főcsatorna. Ezek közül a legszennyezettebb a Karcag I-es, a Kőrös-ér, és a Szajoli főcsatorna, melyek esetében kevés kivétellel minden komponenscsoport az V. osztályba van sorolva. A belvízcsatornák vízhozama az augusztusi kisvizes időszakban általában a nullához közelít, így ebben az időszakban rendszerint csak szennyvízelvezető szerepük van. Minőségüket a bevezetett nagymennyiségű szennyvíz mellett nagymértékben befolyásolja a kiülepedett szennyvíz iszap is, mely jelentős szerves- és tápanyagforrást képez. A belvízcsatornák biztosítják a fő befogadó Tisza folyó közvetett szennyvíz bevezetéseit, így ezek a csatornák igen jelentős mennyiségű szennyvizet szállítanak. A adatok alapján az összes keletkező szennyvíz 17% került bevezetésre belvízcsatornába. 54

58 A Tisza-tó vízminősége A Tisza-tó vízminőségének meghatározása érdekében évi 8 alkalommal kerül sor mintavételre a Sarudi-, a Poroszlói-, a Tiszavalki medencék közepén, illetve az Abádszalóki strandnál. Az alacsony mintaszámra való tekintettel a minősítési szabályok sajátossága folytán az osztályba sorolást mindig a legkedvezőtlenebb komponens határozza meg. A 8 mintaszám szintén a Tisza-tó sajátosságából ered, részben mert télen befagy és a mintavételre igen nehéz körülmények között kerülhetne sor, részben mert létezik egy téli és egy nyári tározási szint, melyek beállítására április végén és november elején kerül sor. E két időpont között kerül sor a vízmintavételre is A Tisza-tó vízrajzi adatainak grafikus ábrázolása (Kisköre alsó és felső vízállás érték) Kisköre alsó Kisköre felső Kisköre Q (m3/s) Szolnok Q(m3/s) 55

59 A Tisza-tó, mint ismeretes, többcélú hasznosítású, melyek közül az egyik az energiatermelés. A mellékelt diagramon feltüntettük a tározó al- és felvíz vízszintadatait (vízállás), illetve a kiskörei és a szolnoki szelvényben mért vízhozam adatokat. Megfigyelhető, hogy a nyári időszakban az alvíz és felvíz közti különbség közel 10 méter, míg télen ez közel a felére csökken. A vízhozam görbék közti eltérésből megfigyelhető a csúcsok közti időbeni eltolódás, a tározó feltöltési és leeresztési időszaka, illetve a nagyobb csapadékból (július végi zápor) származó árhullámok. A tározó egy évre vonatkoztatott adatsora gyakorlatilag az éves biológiai ciklus vízkémiai ábrázolása. A tározó feltöltési időszakában és az azt követő egy hónapon belül a Tisza folyó vízminőségét tükrözi, majd beindulnak a tározóra jellemző biológiai folyamatok, melyek ráteszik bélyegüket a vízminőségi paraméterekre. Általános jellemzésként a Tisza-tó vízminősége a III. osztálynak felel meg alacsony szerves-anyag terheléssel, ellenben szélsőséges oxigén telítettségi mutatóval. Ennek maximum értéke % között váltakozott. Az oxigénháztartás mutatóinak osztályba sorolását a magas telítettség mellet az összes szerves széntartalom és a szaprobitási index határozza meg. A tápanyagháztartás mutatói közül a foszfor és a klorofill-a tartalom kedvezőtlenebb, és ez jellemző mind a négy medencére. A két komponenscsoport osztályba sorolását meghatározó mutatók mind közrejátszanak az eutrofizációs folyamatokban. A fentieken túlmenően a mikrobiológiai, szerves és szervetlen mikroszennyezők és az egyéb paraméterek sorában kiemelkedő eredményt nem találunk. Az osztályba sorolásban szerepe van a fenoloknak, az oldott alumínium tartalomnak és a kissé megemelkedett ph értéknek. Ezek ugyanebben a nagyságrendben jellemzőek a Tisza folyó vízminőségére is. Holtágak vízminősége A holtágak vízminta-vételezésére a vízminőség meghatározása érdekében tárgyi évben hat alakalommal került sor az Alcsi Holt-Tisza három, a Cibaki Holt-Tisza két szelvényében, a többi vizsgált holtág esetében egy szelvényben. A vizsgált komponenskör is korlátozottabb, mint a többi felszíni víz esetében, itt az oxigén és a tápanyag háztartás mutatói, továbbá az egyéb komponensek meghatározására kerül sor. A holtágak vízminősége szennyezettnek tekinthető, mely többnyire a holtágak elöregedésére, a sekély vízmélységek és nagymértékű vízinövény borítottságból adódó kedvezőtlen hatásokra vezethető vissza. A kedvezőtlen oxigénháztartás (oldott oxigén: 4,6-5,5 mg/l, %-os telítettség) és szervesanyag, illetve tápanyag tartalom okozza a III.-IV. osztályba sorolást a Cibaki és Fegyverneki Holt-Tisza esetében. Nem ritka a %-os oxigén telítettség, és a µg/l nagyságrendű klorofill-a tartalom, mely a nyári időszakra jellemző algatúlprodukció jele. Az Alcsi Holt- Tisza vízminősége kedvezőbb, itt a IV. osztályba történő besorolást a kissé megemelkedett oxigén telítettség és ortofoszfát tartalom határozza meg. Az Alcsi Holt-Tisza, mint kiemelt fontosságú holtág (horgászat, rekreációs funkció), a nagyobb figyelem mellett vízpótlás szempontjából is jobb helyzetben van. 56

60 57

61 Települések vízelosztó hálózatának fontosabb műszaki paraméterei RENDSZER LÉTESÍTMÉNY NEVE TELEPÜLÉS NEVE Lakosok száma összesen: Lakások száma összesen: Bekötés révén ellátott lakások száma Bekötetlen lakások száma (ellátott területen) Bekötött üdülőegység Bekötés révén ellátott közületek száma Vízelosztó hálózat hossza ÖSSZESEN Víztornyok Magaslati víztároló medencék Egyéb víztároló medencék Elosztásra átvett víz összesen Az elosztás technológiai szükséglete, vesztesége Elosztásra rendelkezésre álló víz ebből: háztartásoknak szolgáltatott egyéb fogyasztóknak Heves megye KSH adat (2002. január 01.) szám térfogat szám térfogat szám térfogat fő db db db db db km db m 3 db m 3 db m 3 ezer m 3 /év Átány Átány elosztó hálózat Átány , ,60 10,50 32,10 30,10 2,00 Erdőtelek-Tenk Erdőtelek elosztó hálózat Erdőtelek , ,40 44,20 92,20 85,90 6,30 Erdőtelek-Tenk Tenk elosztó hálózat Tenk , ,60 20,30 37,30 35,30 2,00 Heves Heves elosztó hálózat Heves , ,60 172,70 382,90 312,20 70,70 Hevesvezekény Hevesvezekény elosztó hálózat Hevesvezekény , ,40 2,40 20,00 19,30 0,70 Kömlő Kömlő elosztó hálózat Kömlő , ,90 13,60 44,30 39,60 4,70 Pély Pély elosztó hálózat Pély , ,60 17,50 37,10 33,00 4,10 Sarud Sarud elosztó hálózat Sarud , ,40 14,80 53,60 46,30 7,30 Tarnaszentmiklós Tarnaszentmiklós elosztó Tarnaszentmiklós hálózat , ,40 3,50 18,90 17,10 1,80 Tiszanána Tiszanána elosztó hálózat Tiszanána , ,60 20,50 67,10 60,70 6,40 Újlőrincfalva Újlőrincfalva elosztó hálózat Újlőrincfalva , ,30 0,90 7,40 7,20 0,20 Poroszló Poroszló elosztó hálózat Poroszló , ,20 8,30 114,90 91,30 23,60 Kisköre Kisköre elosztó hálózat Kisköre , ,20 26,60 94,60 74,10 20,50 Összesen: , ,2 355,8 1002,4 852,1 150,3 ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év 58

62 RENDSZER LÉTESÍTMÉNY NEVE TELEPÜLÉS NEVE Lakosok száma összesen: Lakások száma összesen: Bekötés révén ellátott lakások száma Bekötetlen lakások száma (ellátott területen) Bekötött üdülőegység Bekötés révén ellátott közületek száma Vízelosztó hálózat hossza ÖSSZESEN Víztornyok Magaslati víztároló medencék Egyéb víztároló medencék Elosztásra átvett víz összesen Az elosztás technológiai szükséglete, vesztesége Elosztásra rendelkezésre álló víz ebből: háztartásoknak szolgáltatott egyéb fogyasztóknak Jász-Nagykun-Szolnok megye Abádszalók Alattyán Berek Abádszalók hálózat elosztó KSH adat (2002. január 01.) szám térfogat szám térfogat szám térfogat fő db db db db db km db m 3 db m 3 db m 3 ezer m 3 /év Abádszalók , ,80 35,00 190,80 140,80 50,00 Alattyán elosztó hálózat Alattyán , ,00 20,00 84,00 80,00 4,00 Berekfürdő hálózat Besenyszög hálózat elosztó elosztó Berekfürdő , ,80 0,00 178,80 68,40 110,40 Besenyszög , ,10 19,10 106,00 105,50 0,50 Cibakháza elosztó hálózat Cibakháza , ,80 59,10 119,70 113,40 6,30 Csataszög elosztó hálózat Csataszög , ,50 4,10 8,40 8,20 0,20 Csépa elosztó hálózat Csépa , ,36 54,51 52,85 48,50 4,35 Cserkeszőlő hálózat Fegyvernek hálózat Hunyadfalva hálózat elosztó elosztó elosztó Cserkeszőlő , ,70 65,70 97,00 76,60 20,40 Fegyvernek , ,00 0,00 244,00 164,00 80,00 Hunyadfalva , ,20 4,20 4,00 3,00 1,00 Jánoshida elosztó hálózat Jánoshida , ,00 45,00 94,00 69,00 25,00 Jászalsószentgyörgy elosztó hálózat Besenyszög Cibakháza Csataszög Csépa-Tiszasas- Tiszaug vízműre Cserkeszőlő Fegyvernek Hunyadfalva Jánoshida Jászalsószentgyörgy vízműrends Jászapáti Jászberény Jászalsószentgyörgy , ,70 20,00 130,70 123,50 7,20 Jászapáti elosztó hálózat Jászapáti , ,30 175,20 304,10 253,20 50,90 Jászberény elosztó hálózat Jászberény , ,05 633, ,49 796,80 665,69 ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év 59

63 RENDSZER LÉTESÍTMÉNY NEVE TELEPÜLÉS NEVE Lakosok száma összesen: Lakások száma összesen: Bekötés révén ellátott lakások száma Bekötetlen lakások száma (ellátott területen) Bekötött üdülőegység Bekötés révén ellátott közületek száma Vízelosztó hálózat hossza ÖSSZESEN Víztornyok Magaslati víztároló medencék Egyéb víztároló medencék Elosztásra átvett víz összesen Az elosztás technológiai szükséglete, vesztesége Elosztásra rendelkezésre álló víz ebből: háztartásoknak szolgáltatott egyéb fogyasztóknak KSH adat (2002. január 01.) szám térfogat szám térfogat szám térfogat fő db db db db db km db m 3 db m 3 db m 3 ezer m 3 /év Jászberény-Pórtelek Jászberény-Pórtelek vízműrends elosztó hálózat Jászberény , ,60 3,20 8,40 7,66 0,74 Jászboldogháza Jászboldogháza elosztó hálózat Jászboldogháza , ,00 72,00 78,00 65,00 13,00 Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentg vízműrend elosztó hálózat yörgy , ,60 9,06 56,54 50,96 5,58 Jászfényszaru Jászfényszaru elosztó hálózat Jászfényszaru , ,90 87,70 208,20 177,50 30,70 Jászivány Jászivány elosztó hálózat Jászivány , ,00 5,00 13,00 12,30 0,70 Jászjákóhalma Jászjákóhalma elosztó hálózat Jászjákóhalma , ,10 66,70 79,40 67,50 11,90 Jászkisér Jászkisér elosztó hálózat Jászkisér , ,40 145,20 154,20 144,20 10,00 Jászladány Jászladány elosztó hálózat Jászladány , ,30 61,00 178,30 147,40 30,90 Jászszentandrás Jászszentandrás elosztó hálózat Jászszentandrás , ,10 17,30 94,80 87,30 7,50 Jásztelek Jásztelek elosztó hálózat Jásztelek , ,65 15,11 46,54 44,87 1,67 Karcag Karcag elosztó hálózat Karcag , ,80 245,50 775,30 559,60 215,70 Kenderes Kenderes elosztó hálózat Kenderes , ,30 16,70 142,60 129,60 13,00 Kenderes-Bánhalma Kenderes-Bánhalma vízműrendsze elosztó hálózat Kenderes , ,40 1,00 12,40 11,00 1,40 Kengyel Kengyel elosztó hálózat Kengyel , ,50 39,40 108,10 108,10 0,00 Kétpó Kétpó elosztó hálózat Kétpó , ,40 7,30 19,10 17,20 1,90 Kisújszállás Kisújszállás elosztó hálózat Kisújszállás , ,00 60,00 589,00 403,00 186,00 ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év 60

64 RENDSZER LÉTESÍTMÉNY NEVE TELEPÜLÉS NEVE Lakosok száma összesen: Lakások száma összesen: Bekötés révén ellátott lakások száma Bekötetlen lakások száma (ellátott területen) Bekötött üdülőegység Bekötés révén ellátott közületek száma Vízelosztó hálózat hossza ÖSSZESEN Víztornyok Magaslati víztároló medencék Egyéb víztároló medencék Elosztásra átvett víz összesen Az elosztás technológiai szükséglete, vesztesége Elosztásra rendelkezésre álló víz ebből: háztartásoknak szolgáltatott egyéb fogyasztóknak KSH adat (2002. január 01.) szám térfogat szám térfogat szám térfogat fő db db db db db km db m 3 db m 3 db m 3 ezer m 3 /év Kőtelek Kőtelek elosztó hálózat Kőtelek , ,90 49,90 55,00 40,00 15,00 Kuncsorba Kuncsorba elosztó hálózat Kuncsorba , ,10 1,20 17,90 17,90 0,00 Kunhegyes Kunhegyes elosztó hálózat Kunhegyes , ,68 83,62 284,06 229,82 54,24 Kunmadaras Kunmadaras elosztó hálózat Kunmadaras , ,30 58,00 143,30 134,10 9,20 Kunszentmárton- Kunszentmárton- Kungyalu vízműr Kungyalu elosztó hálózat Kunszentmárton , ,50 1,50 9,00 8,60 0,40 Martfű Martfű elosztó hálózat Martfű , ,22 117,28 489,94 382,78 107,16 Mesterszállás Mesterszállás elosztó hálózat Mesterszállás , ,50 9,60 20,90 19,00 1,90 Mezőhék Mezőhék elosztó hálózat Mezőhék , ,90 5,40 12,50 12,00 0,50 Mezőtúr Mezőtúr elosztó hálózat Mezőtúr , ,80 166,70 675,10 525,60 149,50 Nagykörű Nagykörű elosztó hálózat Nagykörű , ,95 22,56 70,39 66,89 3,50 Tiszainoka térségi vízműrendsz Nagyrév elosztó hálózat Nagyrév , ,90 8,10 23,80 22,50 1,30 Örményes Örményes elosztó hálózat Örményes , ,00 0,00 40,00 29,00 11,00 Pusztamonostor Pusztamonostor elosztó hálózat Pusztamonostor , ,16 11,03 45,13 41,36 3,77 Szolnok és térsége Rákóczifalva elosztó vízműrendsz hálózat Rákóczifalva , ,60 12,20 177,40 171,10 6,30 Szolnok és térsége Rákócziújfalu elosztó vízműrendsz hálózat Rákócziújfalu , ,20 7,30 50,90 47,80 3,10 Szajol Szajol elosztó hálózat Szajol , ,30 40,30 124,00 116,50 7,50 ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év 61

65 RENDSZER LÉTESÍTMÉNY NEVE TELEPÜLÉS NEVE Lakosok száma összesen: Lakások száma összesen: Bekötés révén ellátott lakások száma Bekötetlen lakások száma (ellátott területen) Bekötött üdülőegység Bekötés révén ellátott közületek száma Vízelosztó hálózat hossza ÖSSZESEN Víztornyok Magaslati víztároló medencék Egyéb víztároló medencék Elosztásra átvett víz összesen Az elosztás technológiai szükséglete, vesztesége Elosztásra rendelkezésre álló víz ebből: háztartásoknak szolgáltatott egyéb fogyasztóknak Szolnok és térsége vízműrendsz Szelevény Szelevény-Halesz Szelevény- Pálóczipuszta vízműr Szolnok és térsége vízműrendsz Tiszabő Tiszabura- Pusztataskony vízműr Tiszabura- Pusztataskony vízműr Tiszaderzs Tiszaföldvár Tiszaszőlős (Tiszafüred) vízmű Tiszafüred Tiszagyenda Tiszaörs-Tiszaigar vízműrendsz Tiszainoka térségi vízműrendsz Szászberek hálózat elosztó KSH adat (2002. január 01.) szám térfogat szám térfogat szám térfogat fő db db db db db km db m 3 db m 3 db m 3 ezer m 3 /év Szászberek , ,50 12,20 29,30 28,10 1,20 Szelevény elosztó hálózat Szelevény , ,60 9,40 20,20 18,60 1,60 Halesz elosztó hálózat Szelevény , ,80 0,30 4,50 4,50 0,00 Pálóczipuszta hálózat elosztó Szelevény , ,80 0,30 1,50 1,50 0,00 Szolnok elosztó hálózat Szolnok ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év 0 462, , , , , ,60 Tiszabő elosztó hálózat Tiszabő , ,50 17,00 36,50 36,50 0,00 Tiszabura elosztó hálózat Tiszabura , ,60 2,00 46,60 42,00 4,60 Tiszabura-Pusztataskony elosztó hálózat Tiszabura , ,90 1,90 15,00 7,00 8,00 Tiszaderzs elosztó hálózat Tiszaderzs , ,70 0,50 30,20 29,00 1,20 Tiszaföldvár hálózat Tiszaszőlős hálózat elosztó elosztó Tiszaföldvár , ,50 75,90 427,60 316,00 111,60 Tiszafüred , ,00 3,00 46,00 43,00 3,00 Tiszafüred elosztó hálózat Tiszafüred , ,00 284,00 623,00 388,00 235,00 Tiszagyenda hálózat elosztó Tiszagyenda , ,80 10,60 29,20 29,20 0,00 Tiszaigar elosztó hálózat Tiszaigar , ,70 19,60 24,10 23,60 0,50 Tiszainoka elosztó hálózat Tiszainoka , ,50 7,00 13,50 12,60 0,90 62

66 RENDSZER LÉTESÍTMÉNY NEVE TELEPÜLÉS NEVE Lakosok száma összesen: Lakások száma összesen: Bekötés révén ellátott lakások száma Bekötetlen lakások száma (ellátott területen) Bekötött üdülőegység Bekötés révén ellátott közületek száma Vízelosztó hálózat hossza ÖSSZESEN Víztornyok Magaslati víztároló medencék Egyéb víztároló medencék Elosztásra átvett víz összesen Az elosztás technológiai szükséglete, vesztesége Elosztásra rendelkezésre álló víz ebből: háztartásoknak szolgáltatott egyéb fogyasztóknak Tiszaszentimre Tiszatenyő Tiszavárkony Tiszavárkony-Szőlő vízműrendsz Tiszaszentimre Szolnok és térsége vízműrendsz Óballa KSH adat (2002. január 01.) szám térfogat szám térfogat szám térfogat fő db db db db db km db m 3 db m 3 db m 3 ezer m 3 /év Tiszajenő elosztó hálózat Tiszajenő , ,50 14,60 46,90 44,50 2,40 Tiszakürt elosztó hálózat Tiszakürt , ,90 9,20 43,70 38,40 5,30 Tiszakürt-Bogaras elosztó hálózat Tiszakürt , ,30 0,20 1,10 1,00 0,10 Tiszaörs elosztó hálózat Tiszaörs , ,60 33,60 56,00 41,80 14,20 Tiszapüspöki hálózat elosztó Tiszapüspöki , ,80 36,30 56,50 56,50 0,00 Tiszaroff elosztó hálózat Tiszaroff , ,57 20,00 89,57 80,00 9,57 Tiszasas elosztó hálózat Tiszasas , ,21 33,82 40,39 35,06 5,33 Tiszasüly elosztó hálózat Tiszasüly , ,00 4,40 63,60 62,00 1,60 Tiszajenő Tiszainoka térségi vízműrendsz Tiszakürt-Bogaras vízműrendsze Tiszaörs-Tiszaigar vízműrendsz Tiszapüspöki Tiszaroff Csépa-Tiszasas- Tiszaug vízműre Tiszasüly Tiszaszentimre Tiszaszentimre hálózat Tiszaszentimre- Újszentgyörgy hálózat elosztó elosztó Tiszaszentimre , ,00 2,50 77,50 70,00 7,50 Tiszaszentimre , ,50 0,50 8,00 7,50 0,50 Tiszatenyő elosztó hálózat Tiszatenyő , ,30 22,30 29,00 29,00 0,00 Tiszavárkony elosztó hálózat Tiszavárkony-Szőlő elosztó hálózat Tomajmonostora elosztó hálózat Tiszavárkony , ,40 12,30 42,10 39,80 2,30 Tiszavárkony , ,30 1,70 9,60 8,80 0,80 Tomajmonostora , ,90 2,90 22,00 18,00 4,00 Tószeg elosztó hálózat Tószeg , ,90 72,50 144,40 136,90 7,50 Törökszentmiklós-Óballa elosztó hálózat Törökszentmiklós , ,40 1,00 3,40 3,40 0,00 ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év 63

67 RENDSZER LÉTESÍTMÉNY NEVE TELEPÜLÉS NEVE Lakosok száma összesen: Lakások száma összesen: Bekötés révén ellátott lakások száma Bekötetlen lakások száma (ellátott területen) Bekötött üdülőegység Bekötés révén ellátott közületek száma Vízelosztó hálózat hossza ÖSSZESEN Víztornyok Magaslati víztároló medencék Egyéb víztároló medencék Elosztásra átvett víz összesen Az elosztás technológiai szükséglete, vesztesége Elosztásra rendelkezésre álló víz ebből: háztartásoknak szolgáltatott egyéb fogyasztóknak Surjány Szakállas Törökszentmiklós Túrkeve Szolnok és térsége vízműrendsz Vezseny Szolnok és térsége vízműrendsz Törökszentmiklós-Surjány elosztó hálózat Törökszentmiklós- Szakállas elosztó hálózat Törökszentmiklós elosztó hálózat KSH adat (2002. január 01.) szám térfogat szám térfogat szám térfogat fő db db db db db km db m 3 db m 3 db m 3 ezer m 3 /év Törökszentmiklós , ,20 3,80 6,40 6,40 0,00 Törökszentmiklós , ,90 0,60 1,30 1,30 0,00 Törökszentmiklós , ,00 218,00 761,00 700,00 61,00 Túrkeve elosztó hálózat Túrkeve , ,15 157,76 314,39 228,04 86,35 Újszász elosztó hálózat Újszász , ,20 15,90 227,30 172,70 54,60 Vezseny elosztó hálózat Vezseny , ,30 6,00 21,30 19,90 1,40 Zagyvarékas hálózat elosztó Zagyvarékas , ,80 41,50 113,30 111,20 2,10 Összesen: , ,3 6521, , , ,75 ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év 64

68 RENDSZER LÉTESÍTMÉNY NEVE TELEPÜLÉS NEVE Lakosok száma összesen: Lakások száma összesen: Bekötés révén ellátott lakások száma Bekötetlen lakások száma (ellátott területen) Bekötött üdülőegység Bekötés révén ellátott közületek száma Vízelosztó hálózat hossza ÖSSZESEN Víztornyok Magaslati víztároló medencék Egyéb víztároló medencék Elosztásra átvett víz összesen Az elosztás technológiai szükséglete, vesztesége Elosztásra rendelkezésre álló víz ebből: háztartásoknak szolgáltatott egyéb fogyasztóknak Pest megye KSH adat (2002. január 01.) szám térfogat szám térfogat szám térfogat fő db db db db db km db m 3 db m 3 db m 3 ezer m 3 /év Abony vízműrendsz. Abony elosztó hálózat Abony , ,19 298,97 462,22 404,51 57,71 Albertirsa Albertirsa elosztó hálózat Albertirsa , ,40 20,00 359,40 287,52 71,88 Ceglédbercel Ceglédbercel elosztó hálózat Ceglédbercel , ,23 0,00 176,23 163,30 12,93 Csemő vízműrendsz. Csemő elosztó hálózat Csemő , ,50 0,00 48,50 45,20 3,30 Pilis Pilis elosztó hálózat Pilis , ,80 0,00 163,80 155,10 8,70 Dánszentmiklós Dánszentmiklós elosztó hálózat Dánszentmiklós , ,24 17,05 70,19 60,89 9,30 Kocsér vízműrendsz. Kocsér elosztó hálózat Kocsér , ,27 0,50 50,77 44,60 6,17 Nagykőrös Nagykőrös elosztó hálózat Nagykőrös , ,00 242,00 526,00 448,00 78,00 Cegléd vízműrendsz. Cegléd elosztó hálózat Cegléd , ,61 316, ,91 886,84 380,07 Jászkarajenő Jászkarajenő elosztó hálózat Jászkarajenő , ,93 18,80 74,13 51,90 22,23 Köröstetétlen Köröstetétlen elosztó hálózat Köröstetétlen , ,01 16,60 61,41 24,56 36,85 Mikebuda Mikebuda elosztó hálózat Mikebuda , ,45 3,60 13,85 12,46 1,39 Nyársapát Nyársapát elosztó hálózat Nyársapát , ,31 1,20 24,11 21,70 2,41 Tápiószőlős Tápiószőlős elosztó hálózat Tápiószőlős , ,00 15,20 86,80 76,00 10,80 Törtel Törtel elosztó hálózat Törtel , ,13 14,40 96,73 87,10 9,63 Újszilvás Újszilvás elosztó hálózat Újszilvás , ,80 3,55 106,25 98,89 7,36 Összesen: , ,87 968, ,3 2868,57 718,73 ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év ezer m 3 /év 65

69 Települések szennyvízgyűjtő hálózatának fontosabb adatai Összegyüjtött szennyvíz ÖSSZESEN (ezer m3/év) (16+19) Szv. gyűjtő hálózatra szállított SZIPPANTOTT szennyvíz (ezer m3/év) 16-ból: egyéb helyről származó (intézményi, gazdasági) (ezer m3/év) 16-ból: háztartásokból származó (ezer m3/év) A településen csatornával összegyüjtött szennyvíz mennyisége ÖSSZESEN (ezer m3/év) Átemelő telepek száma 8-ból: ELVÁLASZTOTT r.-ű szvgy.hálózat hossza (km) 8-ból: EGYESÍTETT rendszerű hálózat hossza (km) 8-ból: VÁKUUMOS szvgy. hálózat hossza (km) 8-ból: NYOMÁS ALATTI szvgy. hálózat hossza (km) 8-ból: GRAVITÁCIOS szvgy. hálózat hossza (km) 8-ból: bekötővezetékek hossza (km) Szennyvízgyűjtő hálózat hossza ÖSSZESEN (km) Bekötött közületek (db) Bekötött üdülőegység (db) Bekötetlen lakások száma (db) (ellátott területen) Bekötött lakások száma (db) Lakások száma összesen (db) /2002. január 1./ TELEPÜLÉS NEVE LÉTESÍTMÉNY NEVE Heves megye Heves sz.v. gyűjtő hálózat Heves ,2 15,5 44,2 0,0 0,0 0,0 44, ,0 211,3 63,7 0,0 275,0 Sarud sz.v. gyűjtő hálózat Sarud ,1 11,9 26,8 1,4 0,0 0,0 28,1 6 20,0 19,5 0,5 0,0 20,0 Tiszanána sz.v. gyűjtő hálózat Tiszanána ,4 15,3 39,0 2,4 0,0 0,0 41, ,0 35,0 2,0 0,0 37,0 Kisköre sz.v. gyűjtő hálózat Kisköre ,0 2,1 33,0 0,0 0,0 0,0 33, ,6 49,8 58,8 0,0 108,6 Összesen: Pest megye Abony sz.v. gyűjtő hálózat Abony ,4 44,6 97,7 1,9 28,8 0,0 128, ,5 108,3 35,1 0,0 143,5 Albertirsa sz.v. gyűjtő hálózat Albertirsa ,5 18,9 106,84 2, , ,8 161,12 37,68 2,6 201,4 Ceglédbercel sz.v. gyűjtő hálózat Ceglédbercel ,0 13,9 41,0 3,0 0,0 0,0 44, ,9 137,1 7,8 0,0 144,9 Csemő sz.v. gyűjtő hálózat Csemő ,2 3,5 14,2 0,0 0,0 0,0 14,2 7 39,2 32,2 7,0 0,0 39,2 Pilis sz.v. gyűjtő hálózat Pilis ,0 6,0 6,0 0,0 14,0 0,0 20,0 1 57,3 43,8 13,5 9,8 67,2 Nagykőrös sz.v. gyűjtő hálózat Nagykőrös ,7 5,6 33,1 0,6 0,0 0,0 33, ,0 318,0 347,0 0,0 665,0 Cegléd sz.v. gyűjtő hálózat Cegléd ,8 11,0 45,0 3,9 0,0 0,0 48, ,1 705,7 302,4 75, ,7 Köröstetétlen sz.v. gyűjtő hálózat Köröstetétlen ,5 2,1 16, ,5 3 46,6 13,98 32,62 1,29 47,89 Törtel sz.v. gyűjtő hálózat Törtel ,7 3,4 0,0 2,1 31,6 0,0 33,7 2 1,0 1,0 0,0 0,0 1,0 Összesen:

70 Jász Nagykun Szolnok megye Cserkeszőlő sz.v. gyűjtő hálózat Cserkeszőlő ,6 2,0 8,1 1,5 0,0 0,0 9,6 2 41,1 35,2 5,9 0,0 41,1 Berekfürdő sz.v. gyűjtő hálózat Berekfürdő ,7 1 9,5 1, ,7 1 99,5 37,8 61,7 0 99,5 Cibakháza sz.v. gyűjtő hálózat Cibakháza ,9 4,9 12,9 0,0 0,0 0,0 12,9 1 25,8 22,4 3,4 0,0 25,8 Jászapáti sz.v. gyűjtő hálózat Jászapáti ,2 0,6 1,8 0,4 0,0 0,0 2,2 1 28,1 8,8 19,3 0,0 28,1 Jászfényszaru sz.v. gyűjtő hálózat Jászfényszaru ,5 17,5 43,2 3,3 0,0 0,0 46, ,3 85,6 23,7 0,0 109,3 Jászberény sz.v. gyűjtő hálózat Jászberény ,9 28,3 106,1 3,8 0,0 0,0 109, ,7 453,1 488,6 0,0 941,7 Kisújszállás sz.v. gyűjtő hálózat Kisújszállás ,2 9,1 30,2 6,0 0,0 0,0 36, ,0 158,0 51,0 0,0 209,0 Kőtelek sz.v. gyűjtő hálózat Kőtelek ,8 5,7 16,5 0,0 14,3 0,0 30,8 1 50,0 44,0 6,0 0,0 50,0 Nagykörű sz.v. gyűjtő hálózat Nagykörű ,9 5,7 20,8 0,1 0,0 0,0 20,9 3 45,0 40,0 5,0 0,0 45,0 Tiszasüly sz.v. gyűjtő hálózat Tiszasüly ,3 8,7 17,4 0,0 11,9 0,0 29,3 1 36,0 31,0 5,0 0,0 36,0 Hunyadfalva sz.v. gyűjtő hálózat Hunyadfalva ,6 2 4,5 0, , Kunhegyes sz.v. gyűjtő hálózat Kunhegyes ,1 2,5 6,6 2,5 0,0 0,0 9,1 2 35,6 24,8 10,7 0,0 35,6 Kunmadaras sz.v. gyűjtő hálózat Kunmadaras ,9 0,6 7,6 0,3 0,0 0,0 7,9 3 17,5 16,6 0,9 0,0 17,5 Martfű sz.v. gyűjtő hálózat Martfű ,6 16,2 62,2 0,4 0,0 2,9 59, ,1 319,5 93,6 0,0 413,1 Mezőtúr sz.v. gyűjtő hálózat Mezőtúr ,7 23,2 91,9 7,8 0,0 0,0 99, ,0 336,7 144,3 0,0 481,0 Karcag sz.v. gyűjtő hálózat Karcag ,8 22,8 91,6 3,2 0,0 0,0 94, ,0 474,0 266,0 3,0 743,0 Pusztamonostor sz.v. gyűjtő hálózat Pusztamonostor ,7 0,2 1,7 0,0 0,0 0,0 1,7 2 2,9 2,0 0,8 0,0 2,9 Szászberek sz.v. gyűjtő hálózat Szászberek ,5 4,6 13,5 0,0 0,0 0,0 13,5 1 20,9 20,1 0,8 0,0 20,9 Szajol sz.v. gyűjtő hálózat Szajol ,5 10,5 33,5 0,0 0,0 0,0 33,5 3 62,1 57,1 5,0 0,0 62,1 Rákócziújfalu sz.v. gyűjtő hálózat Rákócziújfalu ,5 7,0 18,5 0,0 0,0 0,0 18,5 1 30,5 29,0 1,5 0,0 30,5 Rákóczifalva sz.v. gyűjtő hálózat Rákóczifalva ,6 15,6 47,6 0,0 0,0 0,0 47, ,4 98,9 1,5 0,0 100,4 Zagyvarékas sz.v. gyűjtő hálózat Zagyvarékas ,3 12,2 42,3 0,0 0,0 0,0 42,3 6 65,9 64,3 1,6 0,0 65,9 Újszász sz.v. gyűjtő hálózat Újszász ,6 25,6 80,6 0,0 0,0 0,0 80, ,9 98,9 5,0 0,0 103,9 Szolnok sz.v. gyűjtő hálózat Szolnok ,2 122,5 388,5 39,7 0,0 178,7 249, , , ,7 0, ,3 Tiszaföldvár sz.v. gyűjtő hálózat Tiszaföldvár ,3 13,4 47,3 0,0 0,0 0,0 47,3 5 96,8 73,4 23,4 7,0 103,8 Abádszalók sz.v. gyűjtő hálózat Abádszalók ,0 11,7 41,0 0,0 0,0 0,0 41, ,8 128,4 31,4 13,0 172,8 Tiszafüred szv. Gyűjtő hálózat Tiszafüred ,8 43,5 126,6 11, , Törökszentmiklós sz.v. gyűjtő hálózat Törökszentmiklós ,5 17,1 50,9 5,6 0,0 0,0 56, ,4 636,4 0,0 0,0 636,4 Túrkeve sz.v. gyűjtő hálózat Túrkeve ,2 29,7 84,2 0,0 0,0 0,0 84, ,9 219,5 249,4 0,0 468,9 Összesen: Mindösszesen:

71 Települési szennyvíztisztító telepek fontosabb műszaki paraméterei A szennyvízbefogadó megnevezése A befogadóba vezetett tisztított szennyvíz mennyisége (ezer m 3 /év) III. TISZTÍTÁSI FOKOZATTAL (ezer m 3 /év) BIOLÓGIAIAI tisztítási fok.-al (ezer m 3 /év) csak MECHANIKAI tisztítási fok.-al (ezer m 3 /év) A szvt. telepre szállított szippantott szennyvíz (ezer m 3 /év) Közvetlenül csatornával összegyüjtött (ezer m 3 /év) A településen összegyűjtött szennyvíz mennyisége (ezer m 3 /év) A szvt. mű csúcsterhelése (m 3 /d) A szvt. mű átlagos terhelése (m 3 /d) III. TISZTÍTÁSI FOKOZATÚ tisztítókapacítás (m 3 /d) BIOLÓGIAI tisztítókapacítás (m 3 /d) (A szvt. telep vízjogi eng.-e szerint) MECHANIKAI tisztítókapacítás (m 3 /d) (A szvt. telep vízjogi eng.-e szerint) TELEPÜLÉS NEVE MEGYE LÉTESÍTMÉNY NEVE Heves Heves sz.v. tisztító mű Heves ,80 275,00 4,80 0,00 279,80 0,00 279,80 Császi árok Heves Kisköre sz.v. tisztító mű Kisköre ,30 208,09 0,21 0,00 0,00 208,30 208,30 Tisza Pest Abony sz.v. tisztító mű Abony ,88 192,38 4,50 0,00 196,88 0,00 196,88 Füzes-ér Pest Albertirsa sz.v. tisztító mű Albertirsa ,40 201,40 0,00 0,00 201,40 0,00 201,40 Gerje csat. Pest Ceglédbercel sz.v. tisztító mű Ceglédbercel ,89 144,89 0,00 144,89 0,00 0,00 144,89 Nyárfás Pest Csemő sz.v. tisztító mű Csemő ,20 39,20 0,00 0,00 0,00 39,20 39,20 Gógány-ér Pest Pilis sz.v. tisztító mű Pilis ,15 67,15 0,00 0,00 67,15 0,00 67,15 Gerje főcsat. Pest Nagykőrös sz.v. tisztító mű Nagykőrös , ,00 0, ,00 0,00 0, ,00 Kőrös ér Pest Cegléd sz.v. tisztító mű Cegléd , ,70 0, ,70 0,00 0,00 0,00 öntözés 68

72 MEGYE LÉTESÍTMÉNY NEVE TELEPÜLÉS NEVE MECHANIKAI tisztítókapacítás (m 3 /d) (A szvt. telep vízjogi eng.-e szerint) BIOLÓGIAI tisztítókapacítás (m 3 /d) (A szvt. telep vízjogi eng.-e szerint) III. TISZTÍTÁSI FOKOZATÚ tisztítókapacítás (m 3 /d) A szvt. mű átlagos terhelése (m 3 /d) A szvt. mű csúcsterhelése (m 3 /d) A településen összegyűjtött szennyvíz mennyisége (ezer m 3 /év) Közvetlenül csatornával összegyüjtött (ezer m 3 /év) A szvt. telepre szállított szippantott szennyvíz (ezer m 3 /év) csak MECHANIKAI tisztítási fok.-al (ezer m 3 /év) BIOLÓGIAIAI tisztítási fok.-al (ezer m 3 /év) III. TISZTÍTÁSI FOKOZATTAL (ezer m 3 /év) A befogadóba vezetett tisztított szennyvíz mennyisége (ezer m 3 /év) A szennyvízbefogadó megnevezése Jász-Nagykun-Szolnok Berekfürdő sz.v. tisztító mű Berekfürdő ,50 99,50 0,00 0,00 99,50 0,00 99,50 I-8-1-c csatorna Jász-Nagykun-Szolnok Cibakháza sz.v. tisztító mű Cibakháza ,23 25,82 2,41 0,00 28,23 0,00 28,23 Tisza folyó Jász-Nagykun-Szolnok Fegyvernek sz.v. tisztító mű Fegyvernek ,50 0,00 24,50 0,00 0,00 24,50 24,50 Holt-Tisza Jász-Nagykun-Szolnok Jászfényszaru sz.v. tisztító mű Jászfényszaru ,30 109,30 0,00 0,00 109,30 0,00 109,30 Zagyva Jász-Nagykun-Szolnok Jászberény sz.v. tisztító mű Jászberény ,00 941,70 5,30 0,00 947,00 0,00 947,00 Zagyva Jász-Nagykun-Szolnok Kisújszállás sz.v. tisztító mű Kisújszállás ,00 209,00 0,00 0,00 209,00 0,00 209,00 XXIX belvíz csat Jász-Nagykun-Szolnok Hunyadfalva sz.v. tisztító mű Hunyadfalva ,00 135,00 0,00 0,00 0,00 135,00 135,00 Dobai főcsat. Jász-Nagykun-Szolnok Kunmadaras sz.v. tisztító mű Kunmadaras ,52 17,52 0,00 0,00 17,52 0,00 17,52 I-8-1-d csatorna Jász-Nagykun-Szolnok Martfű sz.v. tisztító mű Martfű ,14 413,12 0,02 0,00 413,14 0,00 413,14 Tisza folyó Jász-Nagykun-Szolnok Mezőtúr sz.v. tisztító mű Mezőtúr ,80 481,00 6,80 0,00 487,80 0,00 487,80 Hortobágy-Berettyó Jász-Nagykun-Szolnok Karcag sz.v. tisztító mű Karcag ,00 743,00 0,00 0,00 743,00 0,00 743,00 Karcag I-es főcsat. Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok sz.v. tisztító mű Szolnok , ,00 0,00 0,00 0, , ,00 Tisza Jász-Nagykun-Szolnok Tiszaföldvár sz.v. tisztító mű Tiszaföldvár ,80 103,80 0,00 0,00 103,80 0,00 103,80 Ártézi csat. Jász-Nagykun-Szolnok Tiszafüred sz.v. tisztító mű Tiszafüred ,00 461,00 25,00 0,00 486,00 0,00 486,00 Tiszafüredi csatorna Jász-Nagykun-Szolnok Abádszalók sz.v. tisztító mű Abádszalók ,77 172,77 0,00 0,00 172,77 0,00 172,77 Mírhó-Gyócsi főcsat. Jász-Nagykun-Szolnok Törökszentmiklós sz.v. tisztító mű Törökszentmiklós ,30 636,40 12,90 0,00 649,30 0,00 649,30 Szajoli főcsat. Jász-Nagykun-Szolnok Túrkeve sz.v. tisztító mű Túrkeve ,89 468,89 0,00 0,00 468,89 0,00 468,89 Hortobágy-Berettyó Összesen:

73 TALAJÁLLAPOT Működési területünk talajainak jellemzését az MTA TAKI AGROTOPO adatbázisának felhasználásával mutatjuk be. Tájékoztatásul közöljük a termőtalajok genetikai talajtípusait és földtani kifejlődését jellemző térképet. A FELSZÍN ALATTI VIZEK ÁLLAPOTA A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség területén az ivóvíz-ellátás - Szolnok és kapcsolódó települései kivételével - a felszín alatti vizek igénybevételével történik. Közcélú vízellátást 348 db termelő kút biztosít, melyek éves víztermelése 17,9 millió m 3 ( m 3 /nap) volt. Ugyancsak a mélységi vízadók igénybe vételével jár az évi 2,5 millió m 3 (6.850 m 3 /nap) termál és gyógyvíz használata. Működési területünk felszín alatti vizeit a vízszint és vízminőség észlelő hálózat adatai, a mélyfúrású kutak létesítése, üzemeltetése során nyert információk felhasználásával jellemezzük. A talajvizek környezeti állapota A vizsgált terülten a talajvizes összletben regionális nyomás-, illetve vízszintsüllyedés elsősorban a Duna-Tisza közi hátságon mutatható ki. Emellett visszatérő gondot okoznak a csatornázatlan települések alatt a szennyvíz szikkasztások miatt bekövetkező talajvízszint emelkedések. Területünkön a talajvizek túlnyomóan öntözési céllal kerülnek felhasználásra. Térképünkön látható, hogy a kitermelések a kedvező vízbeszerzési adottságokkal rendelkező Hevesi homokhátság, valamint a Duna-Tisza közi hátság körzetében jelentősek. Működési területünkön a talajvíz-készletek átlagos kihasználtsága 48%-os, némileg csökkenő tendenciájú. Ennek ellenére a Duna-Tisza közi hátságon részleges vízkivételi korlátozások érvényesek. Így pl. csak meghatározott, rövid, évre szóló vízjogi engedélyek adhatók ki a mennyiségi készletkorlát figyelembe vételével. Belterületeken a talajvizek csaknem kivétel nélkül nitráttal jelentősen szennyezettek. Külterületeken helyenként még ivóvíz minőségű talajvizek is feltárhatók. Tiszajenőn (-3-10 m között) korlátozott területi kiterjedésben tárható fel a glabuersós Mira gyógyvíz. Megjelenése különleges teleptani helyzetének köszönhető. Mivel a talajvizek jelentik a mélységi vizek utánpótlásának bázisát, azok állapotának jobb megismerése és további szennyezésének visszaszorítása a közeli időszak kiemelt feladatának kell lennie. A rétegvizek környezeti állapota Vizsgált területünkön az alsó és felső pleisztocén korú víztartók jelentik a fő ivóvízbázist. A víztermelések következtében a nyugalmi vízszintekben 1-5 m-es regionális süllyedések jelentkeznek a vízadó képződményekben. A koncentrált rétegvíztermelések kvázipermanens tölcsérei elsősorban Jászberény, Törökszentmiklós, Mezőtúr, Tiszaföldvár-Martfű, Túrkeve térségében figyelhetők meg. Az alsó pleisztocén képződmények a területen felfelé irányuló vízmozgással jellemezhetők, a vízkivételek hatására a felszivárgás intenzitása csökkent. A pozitív nyomásgradiensű területeken a piezometrikus szintek alapján 1-8 mm/év felszivárgási intenzitás határozható 70

74 meg. A felső pleisztocén képződmények szekunder állapotú piezometrikus szintjei a Tiszazug kivételével a sokévi átlagos talajvízszint alatt helyezkednek el. A talajvíz lefelé irányuló szivárgásának valószínűsíthető intenzitása 2-10 mm/év, a nyomáskülönbségtől és a földtani felépítéstől függően. A mesterséges vízkivételekkel befolyásolt (szekunder) vízforgalomra jellemző, hogy a felfelé szivárgó idős pleisztocén rétegvizek nem érik el a talajvizet, hanem a felső pleisztocén rétegek laterális vízmozgás formájában továbbítják a keresztáramlás hozamát. Ez a rétegösszlet nem csak a feláramló alsó pleisztocén rétegvizeket, hanem - a talajvízhez viszonyított negatív nyomásállapota következtében - a térség lefelé szivárgó talajvizeit is összegyűjti. A jelentősebb rétegvíz kivételek a térkép adatai szerint elsősorban a városok térségében (lakossági és ipari vízhasználat) jelentkeznek. A rétegvíz-készlet 29 %-os kihasználtságú, enyhén növekvő tendenciájú. A potenciális utánpótlódási területeken - hordalékkúpokon (Tiszafüred és Nagykőrös térsége) leszivárgott vizek alacsony összes oldott anyag tartalmúak, keménységük rendszerint magas, víztípusukat tekintve Ca-Mg-hidrogénkarbonátosak (alacsony Na-tartalom), és csaknem kivétel nélkül metánmentesek. Az egyre finomodó szemcsézetű homokrétegekkel jellemezhető medence-belső felé szivárogva az összes oldott anyag és a nátrium-kálium tartalmuk folyamatosan növekszik, a kalcium-magnézium koncentráció csökken, és így a keménység is rohamosan csökken. A különböző hegységekből lehordott homokrétegek nehézásvány társulásainak fontos szerepe van a tárolt víz sótartalmának kialakulásában, különösen a vas-, mangán- és nyomelemtartalom függ a színes elegyrészek mennyiségi összetételbeli ingadozásaitól. A pleisztocén és pliocén rétegvizek metántartalma elsősorban a bezáró kőzetek (tároló, fedő és fekvő) szervesanyagával van összefüggésben, törésvonalakkal bőségesen szabdalt térségekben azonban (pl: Tiszakécske-Lakitelek-Kunszentmárton között) a migrációs jelenségé a főszerep. A felső pleisztocén képződmények összes oldott anyag tartalma mg/l között alakul, azonban a Zagyva, illetve a Sajó hordalékkúpján mg/l sótartalmú vizek tárhatók fel. A kinyerhető víz kalcium-magnézium hidrogénkarbonátos típusú, keménysége nkf között változik. Felhasználását nehezíti a 0,5-2,0 mg/l közötti vastartalom. Az alsó pleisztocén képződmények összes oldott anyag tartalmában határozott tendencia figyelhető meg. Tiszasüly, Kőtelek, Tiszabő, Nagykörű térségében mg/l az összes sótartalom, amely ÉK felé haladva (Sajó-Hernád törmelékkúp) mg/l-ig csökken. Hasonló tendencia mutatkozik a Tisza délebbre lévő településeinél is (Dunai hordalékkúp), ahol mg/l-re mérséklődik az összes oldott anyag tartalom. Ugyanez a tendencia mutatkozik a keménységek alakulásában is. Pély-Tiszasüly térségében (Jászsági medence pereme) a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos víznek számottevő az alkáli elem tartalma is. Az ivóvizes felhasználású célt nehezítő vastartalom alakulásában ugyancsak a hordalékkúp jelleg a meghatározó. A középső szakaszon 0,5-1,0 mg/l a vaskoncentráció, míg a hordalékkúpon 0,5 mg/l alatti. Vizsgált térségünk ÉK-i részén a Sajó hordalékkúpján került kijelölésre a 28. számú "Tiszafüred- Kunmadaras" megnevezésű, regionális jelentőségű távlati vízbázis. 71

75 A D-i területrészünkön - a dunai eredetű üledékek jó vízadóképességére alapozva - található a 29. számú "Tiszakécske-Nyárlőrinc-Lakitelek", valamint a 30. sz. "Tiszaug-Cserkeszőlő" megnevezésű regionális jelentőségű távlati vízbázis. Mindhárom területre előzetes vízkutatási terv készült. A termálvizek állapota A vizsgált területen kedvező termálvíz beszerzési lehetőségek vannak. A termálkutak elsősorban kommunális céllal (fürdők ellátása) kerülnek hasznosításra, de a jászsági részen a korszerű kútfúrási - kiképzési technológiák megjelenéséig - jobb híján - ivóvíz bázisul is szolgáltak. Az energetikai célú hasznosítás alárendelt jelentőségű. Szolnokon minősített gyógyvizű termálkút is található. A hévíztartó felső pannon képződménycsoportot a helyszíntől függően m között szűrőzik a termálkutak. A kitermelhető víz hőmérséklete o C. A vízkövesedés ritkán jelent gondot. Az összlet nyomáscsökkenése nagyon jelentős (helyenként több atmoszférás), a kitermelés általában szivattyús, vagy kompresszoros. A használt termálvizek sótartalma a felszíni befogadók károsanyag terhelését növeli. A térképen a 2003 évi hévízkitermelések területi elhelyezkedését mutatjuk be. Szolnokon, valamint a nagyobb településeken jelentkező strand- és közfürdők, továbbá ipari és ivóvízkivételek alkotják a termálvíz használatok túlnyomó többségét. Bár a vízmérleg szerint a termálvíz készletek átlagos kihasználtsága mintegy 32%-os, a víztartó képződményekben jelentkező nyomáscsökkenések miatt takarékosabb hévízgazdálkodásra van szükség. Jelenleg energetikai célú termálvíz kivételt csak vízvisszasajtolással egyidejűleg lehet megvalósítani, de folyamatosan szorgalmazzuk a víz visszaforgatásos rendszerek kialakítását is. A felszín alatti vízbázisok védettsége A vizsgált területünk talajvíz és sekély mélységű rétegvíz nyomáskülönbsége miatt, mind primer állapotban (jelentősebb víztermelések előtt időszak), mind szekunder állapotban (jelenlegi vízkivételekkel terhelt időszak) a térség túlnyomó része negatív nyomáshelyzetű. Ez azt jelenti, hogy a kérdéses minőségű talajvizek lefelé történő szivárgására potenciális lehetőség van. Ez az áramkép - melyet a vízkivételek lokális depressziós hatásai torzítanak - a negyedkor felső szakaszára jellemző. A középső pleisztocén képződmények átmeneti nyomásállapotúak, majd az alsó tagozat már döntően pozitív piezometrikus gradiensű. Vizsgálataink szerint a víztermelési céllal igénybevett összletek a felszíni szennyeződésekkel szemben megfelelő temészetes védettséggel rendelkeznek, csupán Jászberény, Jászboldogháza, Heves, Tiszapüspöki, Törökszentmiklós és Túrkeve felszín alatti vízbázisa minősíthető sérülékenynek, illetve veszélyeztetettnek. Összefoglalóan megállapítható, hogy működési területünk ivóvizes céllal termelésbe állított víztartó képződményeinek természetes hidrogeológiai védettsége jónak minősíthető, az esetleges szennyezőfront lejutása a térség túlnyomó részén meghaladja a 30 évet. Ennek ellenére azonban fokozottabban törekedni kell az utánpótlódás bázisául szolgáló talajvizek szennyezésének visszaszorítására. A térképen működési területünk felszín alatti képződményeinek szennyeződés érzékenységét mutatjuk be. 72

76 Talajtípusok Futóhomok Humuszos homok talajok Ramann-féle barna erdőtalajok Kovárványos barna erdőtalajok Csernozjom-barna erdőtalajok Csernozjom jellegű homoktalajok Mészlepedékes csernozjomok Alföldi mészlepedékes csernozjomok Mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjomok Réti csernozjomok Mélyben sós réti csernozjomok Mélyben szolonyeces réti csernozjomok Szoloncsák-szolonyecek Réti szolonyecek Sztyeppesedő réti szolonyecek Szolonyeces réti talajok Réti talajok Réti öntéstalajok Lápos réti talajok Fiatal nyers öntéstalajok 73

77 Felszíni földtani képződmények Újholocén folyóvízi képződmények Újholocén folyóvízi homok Újholocén folyóvízi kőzetlisztes homok Újholocén folyóvízi kőzetliszt Újholocén folyóvízi agyag Újholocén kőzetliszt Újholocén agyag Újholocén mésziszap Újholocén tőzeg Újholocén eolikus homok Újholocén deluviális kőzetliszt Óholocén folyóvízi kavics Óholocén folyóvízi homok Újholocén folyóvízi kőzetlisztes homok Óholocén folyóvízi homokos kőzetliszt Óholocén folyóvízi kőzetliszt Óholocén folyóvízi agyagos kőzetliszt Óholocén folyóvízi kőzetlisztes agyag Óholocén folyóvízi agyag Óholocén eolikus homok 74 Óholocén kőzetlis zt Óholocén deluviális kőzetliszt Fe lső pleisztocén folyóvízi kavics Fe lső pleisztocén folyóvízi homok Fe lső pleisztocén folyóvízi homokos kőzetliszt Fe lső pleisztocén folyóvízi kőzetliszt Fe lső pleisztocén folyóvízi kőzetlisztes agyag Fe lső pleisztocén folyóvízi agyag Fe lső pleisztocén folyóvízi-eolikus homok Fe lső pleisztocén eolikus homok Felső pleisztocén eolikus löszös homok Fe lső pleisztocén eolikus lösz Fe lső pleisztocén eolikus homok os lösz Fe lső pleisztocén infúziós lösz Fe lső pleisztocén agyagos lösz Fe lső pleisztocén deluviális kőzetliszt Fe lső pleisztocén deluviális agyagos kőzetliszt Fe lső pleisztocén deluviális agyag Középső pleisztocén deluviális agyag Alsó pleisztocén vörös agyag

78 Talajvíz kitermelés évben Erdőtelek Pilis Albertirsa Jászfényszaru Ceglédbercel Dánszentmiklós Mikebuda Pusztamonostor Jászfelsőszentgyörgy Cegléd Jászberény Tápiószőlős Újszilvás Jászboldogháza Abo ny Jász telek Jánoshida Újszász Jászalsószentgyörgy Szászberek Zagyvarékas Jászladány Szolnok Jászkisér Heves Besenyszög Szajo l Tenk Jászszentandrás Tiszanána Hevesvezekény Jászivány Tarnaszentmiklós Jászjákóhalma Jászapáti Kisköre Alatt yán Átány Pély Tiszasüly Tiszapüspöki Kömlő Kőtelek Hunyadfalva Tiszaroff Tiszagyenda Nagykörű Tiszabura Tiszabő Törökszentmiklós Sarud Fegyvernek Abádszalók Tomajmonostora Örményes Kunhegyes Kenderes Tiszafüred Tiszaigar Tiszaderzs Tiszaörs Tiszaszentimre Kisújszállás Kunmadaras Berekfürdő Nagyiván Karcag Csemő Nyársapát Tiszatenyő Törtel Tószeg Köröstetétlen Rákóczifalva Kengyel Tisz avárkony Jász karajenő Rákócziújfalu Kétpó Kuncsorba Túrkeve Nagykőrös Kocsér Vezseny Tiszajenő Martfű Tiszaföldvár Mezőhék Mezőtúr Cib akh áza Nagyrév Mesterszállás Tiszainoka Tiszakürt Cserkeszőlő Tiszaug Öcsöd Tisz asas Szelevény Csépa Kunszentmárton Kitermelt mennyiség [m3/nap ]

79 Rétegvíz kitermelés évben Erdőtelek Tenk Jászfényszaru Pusztamonostor Jászfelsőszentgyörgy Jászberény Átány Kömlő Sarud Heves Tiszafüred Jászszentandrás Tiszanána Hevesvezekény Tiszaigar Jászivány Tarnaszentmiklós Jászjákóhalma Tiszaderzs Jász ap át i Kisköre Tiszaörs Nagyiván Pély Tiszaszentimre Jásztelek Abádszalók Jászkisér Tiszabura Tomajmonostora Kunmadaras Alattyán Pilis Albertirsa Ceglédbercel Dánszentmiklós Mikebuda Tápiószőlős Cegléd Újszilvás Jánoshida Jászboldogháza Abo ny Újszász Jászalsószentgyörgy Szászberek Zagyvarékas Jászladány Szolnok Besenyszög Szajo l Tiszasüly Tiszapüspöki Nagykörű Tiszaroff Kőtelek Hunyadfalva Tiszabő Törökszentmiklós Tiszagyenda Fegyvernek Örményes Kunhegyes Kenderes Kisújszállás Berekfürdő Karcag Csemő Nagykőrös Nyársapát Tiszatenyő Törtel Tószeg Köröstetétlen Rákóczifalva Kengyel Kétpó Tiszavárkony Jászkarajenő Rákócziújfalu Vezseny Kocsér Tiszajenő Martf ű Mez őhék Tiszaföldvár Kuncsorba Mez őtúr Túrkeve Cib akh áz a Nagyrév Mesterszállás Tiszainoka Tiszakürt Tiszaug Cserkeszőlő Öcsöd Tiszasas Szelevény Csépa Kunszentmárton Kitermelt mennyiség [m3/nap ]

80 Hévíz kitermelés évben Erdőtelek Pilis Albertirsa Ceglédbercel Dánszentmiklós Mikebuda Jászfényszaru Pusztamonostor Jászfelsőszentgyörgy Cegléd Jászberény Tápiószőlős Újszilvás Jászj ákóhalma Jászapáti Jászboldogháza Abony Jásztelek Alattyán Jánoshida Újszász Jászszentandrás Jászalsószentgyörgy Szászberek Zagyvarékas Jászkisér Jászl adány Szol nok Heves Jászivány Tarnaszentmiklós Kisköre Besenyszög Szajol Te nk Átány Hevesvezekény Pély Tiszasüly Tiszapüspöki Kömlő Kőtelek Hunyadfalva Tiszaroff Tiszagyenda Nagykörű Tiszanána Tis zabur a Tiszabő Törökszentmiklós Sarud Fegy vernek Abádszalók Tomajmonostora Örményes Tiszaderzs Tiszaörs Tiszaszentimre Kunhegyes Kenderes Tis zafüred Tis zaigar Kisúj száll ás Kunmadaras Ber ekfürdő Nagyiván Kar cag Csemő Nagykőrös Nyársapát Tiszatenyő Törtel Tósze g Köröstetétlen Rákóczifalva Kengyel Kétpó Tiszavárkony Jászkarajenő Rákócziújfalu Vezseny Kocsér Tiszajenő Martfű Mezőhék Tis zaföldvár Kuncsorba Mezőtúr Túrke ve Cibakháza Nagyr év Tiszainoka Tiszakürt Tis zaug Cserkeszőlő Mesterszáll ás Öcsöd Tiszasas Szelevény Csépa Kunszentmárton Kitermelt mennyiség [m3/nap ]

81 Felszín alatti képződmények szennyeződés érzékenysége A B C Fokozottan érzékeny területek Érzékeny területek Kevésbé érzékeny területek 78

82 Hulladékgazdálkodás 79

83 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALAPADATOK A Közép-Tisza vidék gazdasági tevékenységére általánosan jellemző, hogy a gazdálkodó szervezetek legnagyobb része a szolgáltató szektorba, gépiparba és a mezőgazdaságba tartozik. A területre a terület adottságaiból, valamint földrajzi elhelyezkedéséből adódóan jellemző a mezőgazdaság és az erre épülő élelmiszeripari feldolgozóipar. A Közép-Tisza vidék jelentős szerepet tölt be az ország növénytermesztésében és az állattenyésztésben is. HULLADÉKOK KELETKEZÉSE, KEZELÉSE Adatgyűjtés: A veszélyes hulladékok esetében évtől már EWC szám szerint kell bejelentést tenni a termelőknek, ezért az előző évek bejelentéseivel összehasonlítható adatsorunk nincs. A nem veszélyes hulladékok esetében az adatgyűjtés igen nehéz volt, mivel bizonyos hulladékok/termelők esetében adatszolgáltatási kötelezettség nem volt, illetve a többi esetben részleges, a Gazdasági Minisztérium felé kötelező adatszolgáltatás volt. Emiatt az adatokat a KSH adataiból, a termelőknek, önkormányzatoknak, társhatóságoknak kiküldött adatlapokból, továbbá a Gazdasági Minisztérium által rendelkezésünkre bocsátott, néhány esetben pedig az OHT-adataiból extrapolált adatokból származtattuk. Fentiekre való tekintettel a veszélyes hulladékok fejezet a teljes illetékességi területünkre vonatkozó utolsó adatokat, míg a nem veszélyes hulladékokról szóló rész a Jász-Nagykun- Szolnok megyére vonatkozó fentiek szerint gyűjtött adatait tartalmazza. Az első adatsorral nem veszélyes hulladékok tekintetében várhatóan csak évben fogunk rendelkezni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet értelmében. 80

84 1,00 Veszélyes hulladékok Keletkezés Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése évről-évre javul, azaz nő a 102/1996. (VII. 12.) Kormányrendelet által előírt formanyomtatványon bejelentést tett termelők száma. Ezt reprezentálja az alábbi ábra: Veszélyes hulladék adatszolgáltatás VHB bejelentés [db] Az év során keletkezett veszélyes hulladékok összes mennyisége tonna volt. Az éves veszélyes hulladék mennyiség 86%-a a következő 10 településen képződött: Szolnok, Zagyvarékas, Jászberény, Törökszentmiklós, Cegléd, Jászszentandrás, Köröstetétlen, Martfű, Szajol, Tarnaszentmiklós, amelyet az alábbi ábra szemléltet Szolnok Zagyvarékas Jászberény Törökszentmiklós Cegéd Jászszentandrás Köröstetétlen Martfű Szajol Tarnaszentm iklós

85 A keletkezett veszélyes hulladékok fizikai megjelenési forma szerinti megoszlását mutatja a következő ábra: folyékony iszap szilárd 82

86 A keletkezett veszélyes hulladék csoportonkénti megoszlása a következő: Veszélyes hulladék főcsoport kódja, neve Mennyiség (kg) 01 Ásványok kutatásából, bányászatból, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termeléséből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó 642 hulladékok 04 Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok Kőolaj finomításából, földgáz tisztításából és kőszén pirolitikus kezeléséből származó hulladékok Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 09 Fényképészeit ipar hulladékai Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is Mindösszesen:

87 Az alábbi négy főcsoportba tartozó veszélyes hulladékok alkotják az összes keletkező mennyiség közel 80%-át: 33% EWC 02 főcsoport 10% EWC 19 főcsoport 20% EWC 16 főcsoport 13% EWC 17 főcsoport A vizsgált évben keletkezett veszélyes hulladékok 33%-a mezőgazdasági termelésből és élelmiszer-előállításból származó (EWC 02 főcsoport), amelynek majdnem teljes mennyisége állattartási és vágóhídi hulladék. E veszélyes hulladékok ártalmatlanítására, feldolgozására a hatályos állategészségügyi jogszabályok az irányadók (különös tekintettel a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendeletre), felügyelőségünk a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet által előírt adminisztrációs kötelezettségek betartását ellenőrzi. A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok (EWC 16 főcsoport) 31%-át a szervetlen hulladékok csoportja teszi ki. Ennek szinte teljes mennyisége a Tiszamenti Vegyiművek Rt. (Szolnok) telephelyén keletkezett nátrium-fluorid tartalmú kovasav. Ezen csoport tartalmazza a selejt akkumulátorok (savas és lúgos) mennyiségét is, összesen 4393 tonnát, ami a hulladékfőcsoporton belül 55%-os részarányt képvisel. A selejt akkumulátorok átvételét, elszállításig történő gyűjtését a korábbi MÉH telepek, illetve átvevők oldják meg területünkön. Az összes keletkezett veszélyes hulladék mennyisége mintegy 13%-át képviseli az építési - bontási hulladékok csoportja (EWC 17 főcsoport), melyek fő forrása a veszélyes technológiát magába foglaló épületek bontása, szennyezett területek kármentesítéséből származó talajok kitermelése. Ezen hulladékok legnagyobb része elszállításra került a területünkről ártalmatlanításra, a szennyezett talaj egy része, pedig a helyszínen maradt biológiai kezelés/ártalmatlanítás céljából. Említésre érdemes még a hulladékkezelő létesítményekből, szennyvízkezelésből származó hulladék (EWC 19 főcsoport), mely a képződött hulladékok 10%-át teszi ki. Ennek fele hulladékégetők veszélyes hulladéknak minősülő salakja, másik fele, pedig ipari szennyvíztisztítók iszapja. 84

88 Kezelés Galvániszap szárítás, téglázás Fenti tevékenység a TERSZOL Szövetkezet iszapkezelő/gyűjtőudvar telephelyén történik, Szolnok Panel u. 2 sz. alatt. Az iszapszárító berendezés kapacitása 12 ezer t/év galvániszap szárítása. A galvániszapot ezután téglázzák, csomagolják és végleges lerakón helyezik el. A berendezés megfelel az érvényes határérték előírásoknak. Lúgos akkumulátor bontás A Tarnaszentmiklósi Metalloglobus Területi Kft. végzi engedélyünkkel. A bontósornak van még szabad kapacitása. Olajos hulladék kezelése Az olajleválasztó berendezésekben leválasztott olajos iszap kezelését, ártalmatlanítását illetékességi területünkön a Rethmann Recycling Szolnok Rt. végzi Comol (híg olajos hulladékok fázisszétválasztása), illetve FTV (olajos iszap hulladékok kommunális hulladékokkal történő együttes kezelése, ártalmatlanítása) eljárással. A kezelés során az iszapot biogáz kinyerésére hasznosítják Szolnok város kommunális-hulladék lerakótelepén. Hűtőszekrény bontás Területünkön az Elektrolux Lehel Kft. a programgazdája a termékdíj-rendszer részét képező hűtőszekrény bontási/hasznosítási tevékenységnek. Évi 70 ezer db hűtőszekrény átvételére kap támogatást átlagosan a Környezetvédelmi Minisztériumból. A bontást a Kft. két törökszentmiklósi telephelyén végzi. A terület lassan kinövi az átvett hűtők tárolásához szükséges határokat, ezeken a helyeken kapacitásbővítés nem lehetséges. A PUR-feldolgozó gépsor kapacitása 75 ezer db/év, tehát gyakorlatilag az átvett hűtőmennyiség a teljes kapacitását leköti. Gyűtőudvarok Területünkön az alábbi veszélyes hulladékok átvételére feljogosított gyűjtőudvarok találhatók: TERSZOL Szövetkezet, Szolnok Design Kft. Szolnoki kirendeltsége NETTA Kft., Törökszentmiklós Rethmann Szolnok Rt., Szolnok (csak hűtőszekrény és selejt akkumulátor) Szem-ma Kft., Törökszentmiklós (csak hűtőszekrény és selejt akkumulátor) 85

89 Nem veszélyes települési hulladékok Települési szilárd hulladék A KSH adatok és az önkormányzatok által beküldött adatlapok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében évente kb. 257 ezer tonna települési szilárd hulladék keletkezik. A megyében három olyan regionális hulladéklerakó található, melyek a jogszabályi előírásoknak eleget tudnak tenni. Ezen kívül Karcag és Kisújszállás város is egy-egy bizonyos fokú védelemmel (műszaki, illetve természetes) rendelkező hulladéklerakót üzemeltet. Illetékességi területünkön három ISPA nyertes regionális hulladéklerakó van. Ezek beüzemelésével gyakorlatilag lefedetté válik a terület, azaz valamennyi település korszerű, a jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladéklerakóra hordhatja keletkező települési hulladékát. Ezt a következő térkép szemlélteti. 86

90 Regionális települési szilád hulladéklerakók elhelyezkedése, működési területe Erdőtelek Tenk Átány Kömlő Heves Sarud Jászszentandrás Hevesvezekény Kócsújfalu Pusztamonostor Tiszaigar Tiszanána Jászfényszaru Jászjákóhalma Jászivány Tarnaszentmiklós Jászberény Tiszaderzs Tiszaörs Jászfelsőszentgyörgy Jászapáti Pély Kisköre Jásztelek Tiszaszentimre Nagyiván Abádszalók # Tiszabura Jászkisér Tomajmonostora Kunmadaras Portelek Al attyán Tiszaroff Jánoshida Jászalsószentgyörgy Tilalmas Tiszasüly Tiszagyenda Jászboldogháza Kunhegyes Berekfürdő Jászladány Kőtelek Hunyadfalva Tiszabő Szászberek # Karcag Pilis Újszász Csataszög Besenyszög Tápiószőlős Al berti rsa Zagyvarékas Nagykörű Újszilvás Fegyvernek Kenderes Ceglédbercel Ab ony Tiszapüspöki Surjány Kisújszállás Dánszentmiklós Cegléd Örményes % Szajol Mikebuda Szolnok Törökszentmiklós Tiszatenyő Törtel Kuncsorba Nyársapát Túrkeve Csemő Köröstetétlen Tószeg Kengyel % Rákóczifalva Tiszavárkony Kétpó Rákócziújfalu Jászkarajenő Vezseny Kocsér Tiszajenő Martfű Nagykőrös Mezőhék Mezőtúr Cibakháza Tiszaföldvár Mesterszállás Nagyrév Tiszainoka Kungyalu Öcsöd Tiszakürt Cserkeszőlő Tiszaug Kunszentmárton Tiszasas Szelevény Csépa # Tiszafüred % Regionális hulladékkezelő körzet: Jászsági Kétpói Tisza-tavi Karcagi # % Meglévő regionális lerakó Tervezett regionális lerakó Ceglédi Kisújszállási Tiszazugi Hunyadfalvi Egri 87

91 Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladék mennyisége a megyében a KSH adatok és az Önkormányzatok által benyújtott adatlapok alapján évente kb. 296 ezer m 3 -re tehető. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet egyértelműen meghatározza, hogy mi minősül ezután a jogszabálynak megfelelő leürítő helynek. Országos szinten nincs azonban a jogszabálynak megfelelő hálózat kiépítve. A korábbi leürítő helyek kubikgödrök, szeméttelepek, falu szélén kijelölt gödrök nem felelnek meg a jogszabálynak, így a folyékony hulladék egy része illegálisan kerül elhelyezésre. Szemléletesen mutatja a lehetőségeket az alábbi térkép: 88

92 Települési folyékony hulladékok fogadása (leürítő helyek) Erdőtelek Heves Jászszentandrás Pusztamonostor Jászfényszaru Jászj ákóhalma Jászivány Jászberény Jászfelsőszentgyörgy Jászapáti Jásztelek Jászkisér Por tel ek Alattyán Tenk Tis zafüred Átány Kömlő Sarud Hevesvezekény Kócsúj fal u Tiszaigar Tiszanána Tarnaszentmiklós Tis zaderzs Tis zaörs Pély Kisköre Tiszaszentimre Nagyi ván Abádszalók Tis zabur a Tomajmonostora Kunmadaras Tis zaroff Jánoshida Jászalsószentgyörgy Til almas Tiszasüly Tiszagyenda Ber ekfürdő Jászboldogháza Jászladány Kunhegyes Kőtelek Hunyadfalva Tiszabő Szászberek Kar cag Pilis Újszász Csataszög Besenyszög Tá piós zőlős Albertirsa Zagyvarékas Nagykörű Újszilvás Fegy vernek Kenderes Ceglédbercel Abony Tiszapüspöki Sur jány Dánszentmiklós Cegléd Örményes Kisúj száll ás Szajol Szol nok Mikebuda Törökszentmiklós Tiszatenyő Törtel Kuncsorba Nyársapát Túrke ve Csemő Köröstetétlen Tósze g Kengyel Rákóczifalva Tiszavárkony Rákócziújfalu Kétpó Jászkaraj enő Vezseny Nagykőrös Kocsér Tiszajenő Martfű Mezőhék Mezőtúr Cibakháza Tiszaföldvár Mesterszáll ás Nagyr év Tiszainoka Tiszakürt Kungyalu Öcsöd Cserkeszőlő Tiszaug Kunszentmárton Tiszasas Szelevény Csépa Nincs szennyvíztisztító telep ill. leürítő hely Önálló szennyvíztisztító telep ill. leürítő hely Regionális szennyvíztisztító telepek ill. leürítő helyek a kapcsolódó településekkel (egy település több leürítő helyhez is kapcsolódhat): Abony Fegyvernek Jászfényszaru Kunszentmárton Abádszalóki leürítő Hunyadfalva Karcag Tiszavárkonyi leürítő Kunhegyesi leürítő Jászapáti Kisköre Tiszafüred Csemő Jászberény Tiszanánai leürítő Törökszentmiklós 89

93 Nem veszélyes nem települési hulladékok A termelőktől beérkezett adatlapok alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében ilyen jellegű hulladékból évente kb. 546 ezer tonna keletkezik. A termelési nem veszélyes hulladék szelektív gyűjtése a termelő fontos gazdasági érdeke, így az eddig is sikeresen működött. A legsürgősebb feladat a lakossági hulladék szelektív begyűjtésének elősegítése, mert mint ahogy az alábbi táblázat is reprezentálja, a területünkön ennek még nincs széleskörben elterjedt gyakorlata. Település Hulladékfrakció Gyűjtési mód Konténerhez való elvitel/t Jászberény konténer hulladékgyűjtő sziget Kisújszállás konténer hulladékgyűjtő sziget Martfű konténer hulladékgyűjtő sziget Mezőtúr konténer hulladékgyűjtő sziget Rákóczifalva konténer hulladékgyűjtő sziget Szajol konténer hulladékgyűjtő sziget Szolnok konténer , Tiszaföldvár konténer hulladékgyűjtő sziget Törökszentmiklós konténer hulladékgyűjtő sziget

94 Kiemelt hulladékáramok Csomagolási hulladékok Mennyisége OHT (Országos Hulladékgazdálkodási Terv) alapján számítással meghatározva Jász-Nagykun-Szolnok megyére: t/év. Ennek fajtánkénti megoszlását mutatja az alábbi ábra: Csomagolási hulladékok Jász-Nagykun-Szolnok megyében (t) Papír Üveg Műanyag Fém Ezzel szemben Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége a következő: papír csomagolási hulladék: 4166 t műanyag csomagolási hulladék: 289 t fém csomagolási hulladék: 4879 t üveg csomagolási hulladék: 86 t Az itt közölt adatok fenntartással kezelendők, mivel az átvevők ezekről a hulladékokról vagy nem vezetnek nyilvántartást, vagy pedig nyilvántartásukban nem szerepeltetik külön a csomagolási hulladékokat. A tervezett Kétpói Regionális Hulladéklerakónál működtetni kívánt komplex hulladékgazdálkodási rendszer részét képezi a szolnoki hulladékválogató létesítmény. A létesítmény a régióban szelektíven összegyűjtött települési jellegű hulladékok további válogatását, hasznosításra történő előkészítését fogja végezni. A csomagolási hulladékokkal kapcsolatban megállapítható a fejezet adatai alapján, hogy csak nagyon kis százalékban történik ezek szelektív gyűjtése, különösen a lakosságnál keletkező ilyen típusú hulladékok esetében. A megye területén lévő 77 település közül csak 9 településen végeznek szelektív hulladékgyűjtést. Megoldást jelenthet a csomagolóanyagok begyűjtését vállaló koordináló szervezetek megalakulása és országos szinten történő működése a visszagyűjtés hatékonyságának növelése érdekében. 91

95 Biológiailag lebomló szerves hulladék A biológiailag lebomló hulladékok különböző forrásokból származnak: Települési szilárd hulladék biológiailag lebomló része. Egyéb biológiailag lebomló szerves hulladék. Az összes biológiailag lebontható hulladék mennyisége JNK-Szolnok megyében kb. 500 ezer tonna/év. Ennek kb. 30%-a a hulladéklerakókon deponált rész. A biológiailag lebomló hulladék szelektív gyűjtését komposztáló kapacitás hiányában egyetlen JNK-Szolnok megyei településen sem végzik. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2001-ben négy ipari méretű komposztáló működött. A Szolnok városi szennyvíztisztítóból kikerülő szennyvíziszapot levegőztetett fermentorokban végbemenő gyorskomposztálással, a Martfűi Cereol Rt-nél keletkező flotált iszapot földdel és maghéjjal történő bekeverés után aerob prizmás komposztálással, a Hajdú Bét Rt. és a Surjány Hús Kft. Szennyvíziszapját, pedig komplexen, aerob és anaerob folyamatokkal lejátszódó komposztálással kezelik. A Szilker 2000 Kft. esetében nyílt téri aerob prizmás technológiát alkalmaznak. (Jelenleg a CEREOL Rt.-nél már nem folyik ez a tevékenység.) A megyében négy további komposztáló létesítmény telepítését, a Szilker 2000 Kft. esetében a már üzemelő telepen a technológia korszerűsítésével (GORE szemipermeábilis membránnal takart, levegőztetett komposztálás) és bővítésével a kapacitás növelését tervezik (mely mára részben megvalósult). A Kisújszállási Nyílttéri Komposztálónál szintén a GORE technológiát alkalmazzák (jelenleg próbaüzeme folyik). A Rethmann Recycling Hungária Kft.-nek nyertes pályázata van a Tiszazugi regionális hulladéklerakón komposztáló építésére. Távlati tervként szerepel a hulladéklerakó komposztálóval való kiegészítése a Jászsági és Dél-Hevesi települések Regionális Hulladéklerakója esetében. Konkrét terv erre még nincs. Hulladék olajok Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a VH (Veszélyes Hulladék) célprogramból származó adatok alapján 849 tonna/év hulladék olaj keletkezett. A keletkező hulladék olajok 80%-a fáradt olaj, amely szinte kizárólag a MOL Rt-hez kerül átvételi feljogosítással rendelkező begyűjtő szervezeteken keresztül. A MOL Rt. az átvett fáradt olajat a zalaegerszegi olajfinomítóban kezeli. Az egyéb olajok szintén begyűjtőkön keresztül nagyrészt a Dorogi Hulladékégető Kft-hez kerülnek ártalmatlanítás céljából. Illetékességi területünkön hulladék olaj hasznosító, ártalmatlanító szervezet nincs. 92

96 Poliklórozott bifenilek és poliklórozott terfenilek PCB-t tartalmazó berendezésekről 5 felhasználó tett bejelentést. Ennek alapján a nyilvántartásban 490 db berendezés szerepel dm 3 olajmennyiséggel. Ezeknél a PCBtartalom ténylegesen nem ismert, így 0,05%-nál nagyobb koncentráció van vélelmezve. PCB és PCT veszélyes hulladék (EWC kód: *) 1,7 t mennyiségben szerepel a bejelentésekben. PCB/PCT hasznosító és ártalmatlanító létesítmény illetékességi területünkön nincs, ilyen létesítmény tervezéséről nincs tudomásunk. Akkumulátorok és elemek Akkumulátorok Jász-Nagykun-Szolnok megyében kb. 820* t/év akkumulátor kerül forgalomba. Ebből a lúgos akkumulátor mennyisége kb. 20* t. (*A mennyiségek az OHT alapján) A keletkezett hulladékok mennyisége (HAWIS): A termelők által bejelentett hulladékmennyiség: 4192,5 t 194 t/év. Elemek A forgalomba került mennyiség Jász-Nagykun-Szolnok megyében kb * kg volt. (*OHT alapján) A megyében keletkezett hulladékok mennyisége (HAWIS): A termelők által bejelentett hulladékmennyiség: kg 1941 kg. A megyében az akkumulátorok begyűjtői 3466 t/év akkumulátorról tettek bejelentést, az elemek begyűjtői pedig 3058 kg-ról. Akkumulátor begyűjtés: Heves megye: 655 t/év. Az adatok alapján jelentős eltérés van a területünkön keletkezett és ott begyűjtött hulladék mennyisége között. A begyűjtött mennyiség jelentős része területünkön kívülről származik. Illetékességi területünkön elemek feldolgozása nem folyik. A begyűjtött, átvett savas akkumulátorok teljes mennyisége exportra kerül. A lúgos akkumulátorokat a Tarnaszentmiklósi Metalloglobus Kft. bontja az előzőekben részletezettek szerint, míg az elemeket a területünkön kívüli ártalmatlanító/kezelő részére adják át. 93

97 Gumiabroncsok A gazdasági és magán szférában egyaránt a felhalmozás a jellemző, begyűjtés nem működik, ezért a ténylegesen képződött mennyiségre vonatkozóan adat nincs. Többféle elméleti számítási módszerrel a Jász-Nagykun-Szolnok megyében keletkezett gumiabroncs hulladék becsült mennyisége t/év között valószínűsíthető. Illetékességi területünkön a gumiabroncs hulladék begyűjtése, kezelése nem megoldott, erre egyetlen engedéllyel rendelkező szervezet van, Újszilvási telephellyel. A gumiabroncs hulladék begyűjtése várhatóan javuló tendenciát fog mutatni, tekintettel arra, hogy annak visszagyűjtését koordináló szervezet már megalakult az országban. Kiselejtezett gépjárművek A statisztikai adatok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében évente kb db gépjármű kerül leselejtezésre, amelynek tonnában kifejezett értéke szintén csak megközelítően 5055 t. Illetékességi területünkön összesen hat, a kiselejtezett gépjárművekkel foglalkozó vállalkozás van, melyek közül csak néhány tehető bizonyos beruházással az EU normákat is kielégítő telephellyé. Hulladék elektromos és elektronikai berendezések A -hűtőszekrények kivételével- elektromos és elektronikai termékek hulladékainak mennyiségére vonatkozó adatok nincsenek. A hűtőszekrények begyűjtése országos hálózattal történik a termékdíj rendszer keretében. A hulladék hűtőszekrények kezelése az országban csak Törökszentmiklóson történik az előzőekben említettek szerint. Egyéb elektronikai hulladékok átvételére/bontására illetékességi területünkön két szervezet rendelkezik engedéllyel, mindkettő Pest megyei székhellyel. Egészségügyi hulladék Illetékességi területünkön a bejelentések adatai alapján összesen 668 tonna/év veszélyes egészségügyi hulladék keletkezett. A hat városban (Szolnok, Jászberény, Karcag, Mezőtúr, Cegléd, Nagykőrös) üzemelő hét kórházból csak a Karcagi Kátai Gábor Kórház rendelkezik önálló égető berendezéssel. Ebben azonban kizárólag a kórház tevékenysége során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok égetése történik. Az égető megfelel a jelenleg érvényes levegőtisztaság-védelmi előírásoknak. A többi kórház veszélyes hulladékai engedéllyel rendelkező átvevő szervezeteken keresztül az országban üzemelő valamely veszélyes hulladék égetőben kerülnek ártalmatlanításra. 94

98 Állati eredetű hulladék Állattenyésztésből származó hulladék összes mennyisége (KSH): 3947 t Állattenyésztésből származó hulladék HAWIS-ban: 2818 t A fenti két hulladékmennyiség közötti különbség abból adódik, hogy az egyéni gazdálkodók jelentős része a veszélyes hulladék bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget. Vágóhidakról származó hulladék összes mennyisége (KSH): Vágóhidakról származó hulladék HAWIS-ban: t 5892 t A HAWIS-ból származó adatok szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 5892 tonna/év vágóhídi hulladék keletkezett. Ez nagyságrendileg megegyezik a gazdálkodó szervezetek által termelt mennyiséggel. Az engedélyezett vágóhidak hulladéka döntő többségben az ÁTEV valamelyik üzemébe kerül hasznosításra. Az egyéni gazdálkodóknál keletkező mennyiség nagy része valószínűleg Felügyelőségünkhöz bejelentésre nem került. Az egyéni gazdálkodók a keletkező vágóhídi hulladékaikat dögkutakban, dögtemetőkben helyezik el, esetleg saját maguk elássák, azokról bejelentést nem tesznek. Illetékességi területünkön igen jelentős ( t/év) mennyiségben keletkezett ilyen típusú hulladék. A mezőgazdasági termelés visszaesése, valamint egyéb gazdasági tényezők hatására a háztáji állattartás jelentősen visszaszorult, s a nagyüzemi állattartó telepek közül is jó néhány megszűnt, illetve csökkentette tevékenységét. Ennek ellenére területünkön jelentős még az állatlétszám, illetve a háztartásokban is sok esetben az állattenyésztés a kiegészítő jövedelem, így a megyében keletkező veszélyes hulladékok jelentős részét az állattartásból keletkező veszélyes hulladékok alkotják. A évben végzett felmérésünk során a településeken 75 esetben találunk állati hullaemésztő vermeket, vagy dögkutakat. Ez a gyakorlati megoldás a leggyakoribb és leghagyományosabb módszer. Gyepmesteri telepet 13 település, dögteret vagy a települési szilárd hulladéklerakó melletti konténeres gyűjtési megoldást pedig 7 önkormányzat üzemeltet. Tizenkilenc település rendelkezik érvényes ÁTEV szerződéssel, valamint több település esetében az ÁTEV szerződés mellett az ártalmatlanításra még egy lehetőség (dögkút, verem stb.) rendelkezésre áll. A dögkutak, dögtemetők műszaki állapota a jelenlegi környezetvédelmi előírásoknak nem felel meg. Sajnos a magas átvételi árak miatt egyre gyakoribb, hogy illegális, illetve a hatályos jogszabályoknak nem megfelelő elhelyezés (elásás) történik. A dögkutak szinte mind az 1970-es évek elején kerültek kialakításra, ~ 90 %-uk betelt, kiégetésük gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Új dögkutak létesítése környezetvédelmi szempontból nem támogatható, mivel a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet értelmében a felszíni vizekre és a földtani közegre kockázatot 95

99 jelentő anyagok nem áshatók el, illetve a már említett 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet is legfeljebb december 31-ig teszi lehetővé bizonyos feltételek mellett működésüket. Környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi szempontból megnyugtatóbb lenne az állati eredetű hulladékok ÁTEV Rt. által történő kezelése. A fentiek figyelembevételével az állati hulladékok begyűjtése, ártalmatlanítása és hasznosítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében környezetvédelmi szempontból nem kielégítő, nem tekinthető megoldottnak. Ezt felismerve a megyei önkormányzat egy tanulmánytervet készíttetett, melyben megtervezték az állati eredetű hulladékok kistérségi gyűjtő/átrakó telepeinek hálózatát. A tervezésnél figyelembe vették a keletkezett hulladékok mennyiségét és a szállítási távolságokat is. Ezen telepek megvalósulása gyakorlatilag megoldaná a megye ilyen jellegű problémáit. Növényvédőszer és csomagolás Lejárt szavatosságú növényvédőszer: 2,507 t/év. Növényvédőszerrel szennyezett csomagolóanyag: 30,993 t/év. Összesen: 33,5 t/év. Jelentősebb felhalmozott mennyiségről a fenti veszélyes hulladékok esetében nincs tudomásunk. Növényvédőszerek és csomagolásuk hasznosításával és ártalmatlanításával foglalkozó vállalkozások nem találhatók illetékességi területünkön. A CSEBER Kht., mint koordináló szervezet több helyen megszervezte az ilyen típusú hulladékok visszagyűjtését országos szinten is. Építési és bontási hulladék Az építési-bontási hulladékok csoportjába különböző típusú építkezésből, felújításból, bontásból származó hulladékok tartoznak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az évente keletkező építési és bontási hulladék becsült mennyisége: kb tonna. A kapott mennyiséget az OHT adataiból kiindulva számítottuk. Jász-Nagykun-Szolnok megyében építési-bontási hulladék hasznosító létesítmény nem található, a lerakással történő ártalmatlanítás nagyobb mennyiségben a Rethmann Recycling Szolnok Rt. Szolnoki Hulladéklerakójában, a Rethmann Recycling Hungária Kft által üzemeltetett Tiszazugi Regionális Hulladéklerakóban és a Regio-Kom Kft. által üzemeltetett Jászsági és Dél-Hevesi Regionális Hulladéklerakóban történik. 96

100 Települési szennyvíziszap A folyékony települési hulladék eredete (szennyvíztisztítómű) Abádszalók-Kunhegyes Szennyvíztisztítómű típusa Összes termelés tonna Összes termelés tonna/szárazanyag /év Kezelés Eleveniszapos 320 9,6 mezőgazdasági kistérségi Berekfürdő Eleveniszapos 7 3 szikkasztóágy Cibakháza Eleveniszapos szeméttelep Cserkeszőlő Eleveniszapos 15 7 szikkasztóágy Fegyvernek Eleveniszapos mezőgazdasági Hunyadfalva 3. tisztítófázis 40 3,2 mezőgazdasági Jászberény Eleveniszapos deponálás Jászfényszaru Eleveniszapos mezőgazdasági Karcag Eleveniszapos szikkasztóágy Kétpó Eleveniszapos 109 2,8 mezőgazdasági Kisújszállás Eleveniszapos 185,7 13 szeméttelep+mg Kunmadaras Eleveniszapos 35 1,26 szikkasztóágy Kunszentmárton Eleveniszapos ,84 szikk.+szeméttelep Martfű 3. tisztítófázis Tószegre komposzt. Mezőtúr 3. tisztítófázis mezőgazdasági Szolnok 3. tisztítófázis komposzt+mg Tiszaföldvár Eleveniszapos szeméttelep Tiszafüred 3. tisztítófázis szikkasztóágy Törökszentmiklós Eleveniszapos Tószegre komposzt. Túrkeve 3. tisztítófázis ,3 szeméttelep Szennyvíziszap képződése (saját forrás) A hulladékgazdálkodási alapelveket figyelembe véve az iszapok minél szélesebb körű hasznosítását kell előtérbe helyezni, különös tekintettel a mezőgazdaságban talajjavítási céllal történő hasznosítására. Összegzés: A települési szilárd hulladék kezelés tekintetében az ISPA nyertes regionális hulladéklerakók megvalósulásával igen kedvező helyzet alakul ki illetékességi területünkön. Ugyanakkor komoly problémát jelent és fog is jelenteni a felhagyott települési hulladéklerakók felülvizsgálata, s későbbiekben a tájbaillesztés, utómonitorozás. Kialakításra vár a szelektív gyűjtési rendszer, melyhez a térségben legalább a városokban hulladékudvarok - illetve valamennyi településen - gyűjtőszigetek kialakítása szükséges. A települési folyékony hulladék kezelés terén sajnos jelentős fehér-foltok mutatkoznak. Az olyan települések, melyek a jogszabály által előírt bármely leürítő-hely igénybevételét önhibájukon kívül nem tudják megoldani, súlyos gondokkal küzdenek. A veszélyes hulladék kezelés terén talán a régebbi törvényi szabályozás miatt nincsenek súlyos gondok. Megoldásra vár a megyében az állati eredetű hulladékok begyűjtő-hálózatának kialakítása, illetve olyan kiselejtezett gépjárművek bontásával foglalkozó kistérségi telepek kialakítása, mely az EU követelményeinek is megfelel. Egyéb hulladékok tekintetében mint az Észak-Alföldi régió tagja Jász-Nagykun- 97

101 Szolnok megyének a regionális tervben megfogalmazottak szerint kell a régiós feladatok megoldásában közreműködnie. Ugyanez igaz illetékességi területünk Heves-, illetve Pest megyei részein található településekre/gazdálkodókra is. Az egyéb nem veszélyes nem települési hulladékok körében a térség jellegéből adódóan különösen a biológiailag lebontható hulladékok (sörgyári iszap, növényolajgyári iszap, cukorgyári iszap, papírgyári iszap, zöldhulladék, szennyvíziszap, stb.) komposztálására vonatkozó kapacitás kiépítése tűnik a legfontosabb feladatnak. A térségben egyáltalán nincs építési-bontási hulladék feldolgozó, mely hiányában ezen hulladék kizárólag a szeméttelepen, takarórétegként, továbbá sajnos a legkülönbözőbb helyeken illegálisan lerakott depóniák formájában jelenik meg. 98

102 99

a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen Dr. Háfra István

a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen Dr. Háfra István Készült: a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen Igazgató: Dr. Háfra István Az értékelést készítette: Dr. Beregi László Hollanday Andrea Dr. Nagy Tibor Ócsai András

Részletesebben

LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSAI

LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSAI LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSAI Nitrogén-dioxid Vegyjel és leírás Nitrogén-dioxid, NO 2 Az NO 2 vöröses-barna, szúrós szagú, savas kémhatású gáz. Nagyon reakcióképes, erősen oxidáló, korrozív

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók Helyi iparűzési adó Ft/m2 vagy a forgalmi érték %-a Ft/év Ft/fő %-a Ft/m2 %-a 1 Abádszalók üdülőépület: 300 1,6% 500 50 m2-ig: 8000

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK IV.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK IV. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK IV. LÉGSZENNYEZÉS Onga Miskolc agglomerációs övezetében található, mely sajátos földrajzi elhelyezkedés miatt nagy figyelmet kell fordítani a levegőtisztaság kérdésére. Szerencsére

Részletesebben

a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen Dr. Háfra István

a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen Dr. Háfra István Készült: a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségen Igazgató: Dr. Háfra István Az értékelést készítette: Dr. Beregi László Csákné Taray Tünde Dr. Nagy Tibor Petráss András Szekeresné Majzik Ibolya

Részletesebben

Melegedésre alkalmas helyek Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Melegedésre alkalmas helyek Jász-Nagykun-Szolnok megyében Melegedésre alkalmas helyek Jász-Nagykun-Szolnok megyében JÁSZSÁG: Alattyán Idősek Klubja Alattyán, Szent István tér 8. Jánoshida Szent Norbert Idősek Klubja Jánoshida, Fő út 60. Jászágó Idősek Napközi

Részletesebben

Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Település Létesítmény megnevezése Létesítmény címe

Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Település Létesítmény megnevezése Létesítmény címe Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok Jász-Nagykun-Szolnok megyében Település Létesítmény megnevezése Létesítmény címe Abádszalók Gondozási Központ Kossuth út 6/b. Alattyán Idősek Klubja

Részletesebben

Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok a JNSZ MKI területén. Település Létesítmény megnevezése Címe Besenyszög, Vasvári P. u. 7.

Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok a JNSZ MKI területén. Település Létesítmény megnevezése Címe Besenyszög, Vasvári P. u. 7. Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok a JNSZ MKI területén Település Létesítmény megnevezése Címe Szolnok KVK Besenyszög Chiovini Ferenc Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Részletesebben

1. fond:felekezeti Anyakönyvek

1. fond:felekezeti Anyakönyvek XXXIII 1. fond:felekezeti Anyakönyvek Fondfı XXXIII 1. 1. Alattyán Róm.kat. Születési anyakönyv 1827-68 XXXIII 1. 2. Alattyán Róm.kat. Születési anyakönyv 1868-95 XXXIII 1. 3. Alattyán Róm.kat. Házassági

Részletesebben

Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Levegő minőség, Adatforgalom Mérés és szabályozás Szmogriadó

Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Levegő minőség, Adatforgalom Mérés és szabályozás Szmogriadó Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat Levegő minőség, Adatforgalom Mérés és szabályozás Szmogriadó 1 Folyamatok: Emisszió Transzport Keveredés / higulás Kémiai átalakulás Ülepedés / kivállás Immisszió

Részletesebben

Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek

Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek Szennyvíztisztítás- és kezelés Település neve Projekt neve Projekt állapota Projektgazda Projekt előkészítettsége Megvalósítás

Részletesebben

LEVEGŐMINŐSÉGI TERV RÉSZLEGES FELÜLVIZSGÁLATA KÉSZÍTETTE:

LEVEGŐMINŐSÉGI TERV RÉSZLEGES FELÜLVIZSGÁLATA KÉSZÍTETTE: LEVEGŐMINŐSÉGI TERV RÉSZLEGES FELÜLVIZSGÁLATA SZOLNOK MEGYEI JOGÚ VÁROS ÉS KARCAG VÁROS KEZDEMÉNYEZÉSÉRE KÉSZÍTETTE: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY

Részletesebben

a kéményseprő-ipari közszolgáltatás átmeneti ellátására közérdekű szolgáltatóvá jelölöm ki

a kéményseprő-ipari közszolgáltatás átmeneti ellátására közérdekű szolgáltatóvá jelölöm ki Szám: 653-12/2014/HAT. Tárgy: Közérdekű szolgáltató kijelölése a kéményseprő-ipari közszolgáltatás átmeneti ellátására Jász-Nagykun- Szolnok megye 77 településének közigazgatási területén HATÁROZAT A Filantrop

Részletesebben

Bevezetett helyi adók Jász-Nagykun-Szolnok megye január 1-jei állapot

Bevezetett helyi adók Jász-Nagykun-Szolnok megye január 1-jei állapot Bevezetett helyi adók Jász-Nagykun-Szolnok megye 2008. január 1-jei állapot Vagyoni típusú adók Kommunális jellegő adók Helyi iparőzési adó Ft/év Ft/fı %-a Ft/m2 %-a 1 Abádszalók 500 2003.01.01 300 2005.01.01

Részletesebben

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft.

Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk. Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. Környezeti levegő porkoncentrációjának mérési módszerei és gyakorlati alkalmazásuk Dr. Ágoston Csaba, Pusztai Krisztina KVI-PLUSZ Kft. A szállópor fogalma, keletkezése Ha van vízművek, van levegőművek

Részletesebben

Előterjesztés. a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről

Előterjesztés. a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Előterjesztés a Megyei Közgyűlésnek az Európai Uniós csatlakozással vállalt környezetvédelmi derogációs feladatok megyei teljesüléséről Az életünk minőségét

Részletesebben

- Jászárokszállás (Csány) - Kisújszállás Kunmadaras - Jászkisér (Pély Kisköre)

- Jászárokszállás (Csány) - Kisújszállás Kunmadaras - Jászkisér (Pély Kisköre) 2. SZ. MELLÉKLET A 18/2004.(XI.9.) KR. SZ. RENDELETHEZ: ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI JELENTŐ SÉGŰ MŰ SZAKI INFRASTRUKTÚRA-HÁLÓZATOK ÉS EGYEDI ÉPÍTMÉNYEK TÉRBELI RENDJE SZEMPONTJÁBÓL MEGHATÁROZÓ TELEPÜLÉSEK A) A

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Vagyoni típusú adók Kommunális jellegű adók 1 Abádszalók üdülőépület: 300 1,5% 500 50 m2-ig: 7000 Ft/év 51-80 m2: 9000 Ft/év 81-100m2:12000 Ft/év 100 m2 felett: 12500 Ft/év üdülőtelek:

Részletesebben

A KSZR nagytelepüléses megyében. Takáts Béla tbela@vfmk.hu Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény Szolnok

A KSZR nagytelepüléses megyében. Takáts Béla tbela@vfmk.hu Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény Szolnok A KSZR nagytelepüléses megyében Takáts Béla tbela@vfmk.hu Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok megye 78 település 22 város (közte egy megyei jogú város) három

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM TOP4.0 2014. május 8-ai tervezet A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MEGYEI KERET FELOSZTÁSA A TOP4.0 SZERINT INTÉZKEDÉS SZÁMA MEGNEVEZÉS MILLIÓ Ft % TOP1.1

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ERDŐTŰZVÉDELMI TERVE MELLÉKLETEK

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ERDŐTŰZVÉDELMI TERVE MELLÉKLETEK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ERDŐTŰZVÉDELMI TERVE MELLÉKLETEK 1 1. Jogszabályok és nyomtatványok 1.1. Az erdőtüzek megelőzésére és oltására vonatkozó jogszabályok 1.2. Nyomtatvány az Alkalomszerű tűzveszélyes

Részletesebben

POLGÁRMESTEREK ELÉRHETŐSÉGEI (Jász-Nagykun-Szolnok megye)

POLGÁRMESTEREK ELÉRHETŐSÉGEI (Jász-Nagykun-Szolnok megye) POLGÁRMESTER Sz. Ir. sz. Település neve, címe Név Telefon Fax e-mail címe 1. 5241 Abádszalók, Deák F. u. 12. Kovács Mihály 59/355-224 59 535-120 abadpohi@abadszalok.hu 2. 5142 Alattyán, Szent István tér

Részletesebben

Ssz. Intézmény neve Címe Fő

Ssz. Intézmény neve Címe Fő Hivatalból indított felülvizsgálatok időterve a 0/0 tanévre Vizsgála ti időpont Október 00 Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző, Kollégium 00 Szent István Sport Általános és Gimnázium

Részletesebben

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

JÁSZ NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM II. VÁLTOZAT

JÁSZ NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM II. VÁLTOZAT JÁSZ NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM II. VÁLTOZAT 2013.11.25-ei munkaanyag ( a települési önkormányzatoktól beérkezett frissített projektjavaslatok csoportosítása ) I. MEGYEI SZINTŰ

Részletesebben

12 Erzsébet út 165. 06. 2. Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium 5130 Jászapáti,

12 Erzsébet út 165. 06. 2. Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium 5130 Jászapáti, Hivatalból indított felülvizsgálatok időterve a 0/0. tanévre Vizsgálati Ssz. Intézmény neve Címe Fő időpont Október 0.. Orczy Anna Általános Iskola, Szakiskola, (Orczy Anna Ált. Isk., Móra Ferenc Ált.

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály. Traffipax információ 2015.év augusztus hónap

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály. Traffipax információ 2015.év augusztus hónap Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztály Traffipax információ 2015.év augusztus hónap nap időpont: helyszín: 08:00-13:00 45-ös sz. fkl. Út 1. km 14:00-17:00 Törökszentmiklós,

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GYERMEKINTÉZMÉNY-FEJLESZTÉSI PROGRAM. TOP 4.0 szerint KÖLTSÉG /millió Ft/ református óvoda bővítése

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GYERMEKINTÉZMÉNY-FEJLESZTÉSI PROGRAM. TOP 4.0 szerint KÖLTSÉG /millió Ft/ református óvoda bővítése JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GYERMEKINTÉZMÉNY-FEJLESZTÉSI PROGRAM Jászberény református óvoda bővítése 70,0 támogatható bölcsödével Jászberény 1 új óvoda + 7 óvoda 760,0 támogatható felújítása Alattyán

Részletesebben

Tisztségviselık beosztás szerint - községi tanács elnöke

Tisztségviselık beosztás szerint - községi tanács elnöke Tisztségviselık beosztás szerint - 1950-1990 Adamecz István 1950 1953 Abádszalók Berecz Sándor 1953 1954 Abádszalók Illés István 1954 1955 Abádszalók Kocsis István 1954 1954 Abádszalók Varga Mihály 1956

Részletesebben

a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõségen Dr. Háfra István

a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõségen Dr. Háfra István Készült: a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelõségen Igazgató: Dr. Háfra István Az értékelést készítette: Dr. Beregi László Hollanday Andrea Dr. Nagy Tibor Petráss

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

JÁSZBERÉNY, KARCAG, MEZŐTÚR, TISZAFÜRED, TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS ÚJSZÁSZ VÁROSOK HELYI AUTÓBUSZ MENETRENDJE

JÁSZBERÉNY, KARCAG, MEZŐTÚR, TISZAFÜRED, TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS ÚJSZÁSZ VÁROSOK HELYI AUTÓBUSZ MENETRENDJE JÁSZBERÉNY, KARCAG, MEZŐTÚR, TISZAFÜRED, TÖRÖKSZENTMIKLÓS ÉS ÚJSZÁSZ VÁROSOK HELYI AUTÓBUSZ MENETRENDJE és a fenti városokból induló és az oda érkező helyközi autóbuszjáratok jegyzéke Érvényes: 2011. december

Részletesebben

Dorog város önkormányzat képviselő-testületének 3/2010. (II. 26.) számú önkormányzati rendelete a szmoghelyzettel kapcsolatos teendők szabályozásáról

Dorog város önkormányzat képviselő-testületének 3/2010. (II. 26.) számú önkormányzati rendelete a szmoghelyzettel kapcsolatos teendők szabályozásáról Dorog város önkormányzat képviselő-testületének 3/2010. (II. 26.) számú önkormányzati rendelete a szmoghelyzettel kapcsolatos teendők szabályozásáról Dorog Város képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

JÁSZ NAGYKUN-SZOLNOKMEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM I. VÁLTOZAT (munkaanyag)

JÁSZ NAGYKUN-SZOLNOKMEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM I. VÁLTOZAT (munkaanyag) JÁSZ NAGYKUN-SZOLNOKMEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM I. VÁLTOZAT (munkaanyag) ( a települési önkormányzatoktól beérkezett projektjavaslatok csoportosítása ) I. MEGYEI SZINTŰ FEJLESZTÉSEK 1. Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 4. előadás

Környezetgazdálkodás 4. előadás Környezetgazdálkodás 4. előadás Magyarország környezeti állapota 1. Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Levegőtisztaság-védelem Megállapítások: (OECD 1998-2008 közötti időszakra) Jelentős javulás

Részletesebben

TEKI pályázatok évi ellenőrzési ütemterve

TEKI pályázatok évi ellenőrzési ütemterve TEKI pályázatok 2012. évi ellenőrzési ütemterve Ssz. Település Megítélt támogatás összege A projekt összköltsége (eft) Szerződés szerinti támogatás összege (eft) Szerződés száma A projekt befejezésének

Részletesebben

gszennyezettségi gi Lautner Péter 1 2009.11.23. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

gszennyezettségi gi Lautner Péter 1 2009.11.23. Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség gszennyezettségi gi Mérıhálózat Lautner Péter 1 Folyamatok: Emisszió Transzport Keveredés / higulás Kémiai átalakulás Ülepedés / kivállás Immisszió Forrást stól l a mőszerigm Immisszó méréskor több folyamat

Részletesebben

Pusztamonostor, Jászivány, Jászberény, Alattyán, Jásztelek, Jászkisér, Jászfényszaru, Jászszentandrás

Pusztamonostor, Jászivány, Jászberény, Alattyán, Jásztelek, Jászkisér, Jászfényszaru, Jászszentandrás PROJEKTCSOMAG MEGNEVEZÉSE ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK BECSÜLT KÖLTSÉGIGÉNY LAKOSSÁGARÁNYOS TÖBBLET FORRÁSKERET FORRÁSIGÉNY JÁSZBERÉNYI KISTÉRSÉG /millió Ft/ /millió Ft/ (%) 1. Energetikai fejlesztések Jászszentandrás,

Részletesebben

XXII. évfolyam 7. szám 2012. december 19. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA

XXII. évfolyam 7. szám 2012. december 19. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA XXII. évfolyam 7. szám 2012. december 19. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZLÖNYE A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZGYŰLÉS HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal I. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI

Részletesebben

Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel. Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft.

Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel. Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft. Alap levegőterheltség és annak meghatározása méréssel, illetve modellezéssel Előadó: Iga Benedek, vizsgáló mérnök ENCOTECH Kft. Fogalmak, EU előírások Témakörök EU előírások átültetése a magyar jogrendbe

Részletesebben

Pusztamonostor, Jászivány, Jászberény, Alattyán, Jásztelek, Jászkisér, Jászfényszaru, Jászszentandrás

Pusztamonostor, Jászivány, Jászberény, Alattyán, Jásztelek, Jászkisér, Jászfényszaru, Jászszentandrás JNSZ Megyei Kistérségi Fejlesztési Részprogramok TOP 4.0-hoz igazított változata - 2014.03.25. PROJEKTCSOMAG MEGNEVEZÉSE ÉRINTETT TELEPÜLÉSEK BECSÜLT KÖLTSÉGIGÉNY LAKOSSÁGARÁNYOS TÖBBLET FORRÁSKERET FORRÁSIGÉNY

Részletesebben

Tisztségviselık alfabetikus rendben 1956

Tisztségviselık alfabetikus rendben 1956 Abavári János 1956-10-28 1956-11-04 Nagyiván Község Ábrahám Sándor 1956-10-28 1956-11-04 Túrkeve Város Acsády Lajos 1956-10-28 1956-11-04 Túrkeve Város Altordai Sándor 1956-10-31 1956-11-04 Jászberényi

Részletesebben

A fegyelmi bizottság november 16-án ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta:

A fegyelmi bizottság november 16-án ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta: A fegyelmi bizottság 2016. november 16-án ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta: Jászkisér- Karcag Megyei I. felnőtt 2016.10.30. 2016/17. F-154. Vincze Tamás (354313) Jászkisér, feljelentve. Vizsgálat

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés. 18/2004.(XI.9.) számú rendelete. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervről

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés. 18/2004.(XI.9.) számú rendelete. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervről Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 18/2004.(XI.9.) számú rendelete a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területrendezési Tervről Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

Magyar Labdarúgó Szövetség Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Igazgatósága

Magyar Labdarúgó Szövetség Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Igazgatósága A fegyelmi bizottság 2012. szeptember 11-én ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta: Jászárokszállás Nagykörű Megyei I. U-19 2012.08.19. 2012/13 F-018. A Jászárokszállási egyesület fegyelmi felelősségének

Részletesebben

ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOK. Jász-Nagykun-Szolnok megyei kiemelt projektek 2014-2020 ÖSSZESÍTŐ

ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOK. Jász-Nagykun-Szolnok megyei kiemelt projektek 2014-2020 ÖSSZESÍTŐ ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOK Jász-Nagykun-Szolnok megyei kiemelt projektek ÖSSZESÍTŐ Megnevezés Millió Ft-ban Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 190 000,000 Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft)

Sorszám Projekt megnevezése Kapcsolódó TOP intézkedés Tervezett tevékenységek Érintett település(ek) megnevezése A projekt költségigénye (Ft) 1. Gyermekintézmények fejlesztések TOP 1.4 2. Városi fókuszú településfejlesztés TOP 2.1 3. Turizmusfejlesztés TOP 2.2 4. Települési közlekedésfejlesztés TOP 3.1 III. Jászapáti Járás Térségfejlesztésfejlesztési

Részletesebben

ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOK. Jász-Nagykun-Szolnok megyei kiemelt projektek 2014-2020 ÖSSZESÍTŐ

ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOK. Jász-Nagykun-Szolnok megyei kiemelt projektek 2014-2020 ÖSSZESÍTŐ ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOK Jász-Nagykun-Szolnok megyei kiemelt projektek ÖSSZESÍTŐ Megnevezés Millió Ft-ban Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 190 000,000 Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A fegyelmi bizottság december 07-én ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta:

A fegyelmi bizottság december 07-én ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta: A fegyelmi bizottság 2016. december 07-én ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta: Csépa- Újszász Megyei U-16 2016.11.20. 2016/17. F-199. Kállai Martin (774919) Csépa, piros lappal kiállítva. 14 (tizennégy)

Részletesebben

A fegyelmi bizottság 2015. június 17-én ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta:

A fegyelmi bizottság 2015. június 17-én ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta: A fegyelmi bizottság 2015. június 17-én ülésezett. Az alábbi határozatokat hozta: Túrkeve- Kisújszállás Megyei I. U-21 2015.05.23. 2014/15 F-522 Barabás Tibor (334054) Kisújszállás, piros lappal kiállítva.

Részletesebben

229. fond: Az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége iratai

229. fond: Az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége iratai XXVII 229. fond: Az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége iratai fı XXVII 229 1. alapítási iratok 1951-55 XXVII 229 1. belépési nyilatkozatok cs-j 1951-52 XXVII 229 2. belépési nyilatkozatok k-t

Részletesebben

Ikt.szám: 349/2013., beküldési határidő: 2013. október 15. Ütemezés, kezdésbefejezés. éve

Ikt.szám: 349/2013., beküldési határidő: 2013. október 15. Ütemezés, kezdésbefejezés. éve KISTÉRSÉGI ÖSSZESÍTŐ küldött, 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozó Jász-Nagykun-Szolnok megyei KISTÉRSÉGI PROJEKTJAVASLATOKRÓL Településenként / Kistérségenként Ikt.szám: 349/2013., beküldési határidő:

Részletesebben

FŐBB ADATOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSI STATISZTIKÁJÁBÓL MEGYEI ÖSSZESÍTŐ (2003-2007) (művelődési otthonok és civil szervezetek együtt)

FŐBB ADATOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSI STATISZTIKÁJÁBÓL MEGYEI ÖSSZESÍTŐ (2003-2007) (művelődési otthonok és civil szervezetek együtt) FŐBB ADATOK JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSI STATISZTIKÁJÁBÓL MEGYEI ÖSSZESÍTŐ (2003-2007) (művelődési otthonok és civil szervezetek együtt) 1. számú melléklet Megnevezés 2003 2004 2005 2006 2007

Részletesebben

A fegyelmi bizottság szeptember 01-én ülésezett. Az alábbi határozatot hozta:

A fegyelmi bizottság szeptember 01-én ülésezett. Az alábbi határozatot hozta: A fegyelmi bizottság 2016. szeptember 01-én ülésezett. Az alábbi határozatot hozta: Nagyiván- Törökszentmiklós Magyar Kupamérkőzés 2016.08.31. 2016/17. F-19. Rab János (290006) Törökszentmiklós, két sárga

Részletesebben

A 2014/2015-ös tanévre iskolánkba jelentkezett tanulók névsora:

A 2014/2015-ös tanévre iskolánkba jelentkezett tanulók névsora: A 2014/2015-ös tanévre iskolánkba jelentkezett tanulók névsora: Mezőgazdasági szakközépiskolai osztály Kód: 01, 02 1. Nagy Pongrác Pusztamonostor 2. Kovács Lőrinc Tiszafüred 3. Banai László Újszilvás 4.

Részletesebben

Érkezett 2015 JÜN 2 2.

Érkezett 2015 JÜN 2 2. Országgyűlés Hivatala JII 1~ Irományszátxl :.1 / ( 5AÁs ü~üinüfnioiuütl iüiuáiiii i Íi ~..rininü Flfl'iü"iLmuino. Id :_'_~ 7111NIf9.vili 11l' +t..i IIYIIiN l?i~9011hi Érkezett 2015 JÜN 2 2. ORSZÁGGYŰLÉSI

Részletesebben

2009. évben Jász-Nagykun-Szolnok Megyében működő szociális intézmények által nyújtott alapellátások. (idősek klubja): 21, e-mail: gondozási.

2009. évben Jász-Nagykun-Szolnok Megyében működő szociális intézmények által nyújtott alapellátások. (idősek klubja): 21, e-mail: gondozási. 2009. évben Jász-Nagykun-Szolnok Megyében működő szociális intézmények által nyújtott alapellátások Sorszám Intézmény Neve Címe, Elérhetősége Vezetője Nyújtott szolgáltatások, Férőhelyszám 5241 Abádszalók,

Részletesebben

Hatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75.

Hatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75. Hatástávolság számítás az Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75. ) légszennyező forrásaira (pontforrás engedélykérelemhez) Összeállítva:

Részletesebben

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetéséből nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó összegű nem normatív támogatások. 2009.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetéséből nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó összegű nem normatív támogatások. 2009. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetéséből nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó összegű nem normatív támogatások 2009. év 1. Kedvezményezett neve: OKM Támogatáskezelő Alap Budapest A támogatás

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA JAVASLATTEVŐ FÁZIS VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG MEGBÍZÓ: JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK megye önkormányzata Jász-Nagykun-Szolnok Megye Önkormányzati Hivatal 5000,

Részletesebben

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat

Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/ Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat Felmérő lap I. LIFE 00ENV/H/000963 Kelet Magyarországi Biomonitoring projekt Kelet- magyarországi Biomonitoring Hálózat 2004. 1.feladat - totó A helyes válaszokat karikázd be! 1. Melyek a levegő legfontosabb

Részletesebben

Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja (2009-2013)

Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja (2009-2013) Nyárlőrinc Község Környezetvédelmi Programja (2009-2013) 2009. ALÁÍRÓ-LAP...1 BEVEZETÉS...2 1. FELADATELLÁTÁS JOGI ESZKÖZ- ÉS FELTÉTELRENDSZERE...3 1.1. ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Levegőtisztaságvédelem. Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1.

Levegőtisztaságvédelem. Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1. Szabványok Levegőtisztaságvédelem Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás, Vízellátás-Csatornázás Tanszék 1. Nemzetközi egyezmények //2004.04.14. Genfi Egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon

Részletesebben

Együttműködési megállapodások 2016/2017-es tanév

Együttműködési megállapodások 2016/2017-es tanév Együttműködési megállapodások 2016/2017-es tanév N é v C í m 1. Szer-telen Fiatalokért Szolnok Közhasznú 5000 Szolnok, Batthyány u. 8. Egyesület 2. Tiszazugi Földrajz Múzeum 5340 Tiszaföldvár, Kossuth

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ( 2009-2014 )

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ( 2009-2014 ) JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM ( 2009-2014 ) Készítette: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megbízásából a KEVITERV AKVA Mérnöki Vállalkozási Kft Elfogadta: a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetéséből nyújtott Ft-ot meghaladó összegű nem normatív támogatások

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetéséből nyújtott Ft-ot meghaladó összegű nem normatív támogatások A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetéséből nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó összegű nem normatív támogatások 2008. év 1. Kedvezményezett neve: Szolnok TV Zrt. A támogatás célja: Összefoglaló

Részletesebben

Kompenzációs Megállapodás

Kompenzációs Megállapodás Z-25/2013. (I.31.) számú határozat 1. sz. melléklete Kompenzációs Megállapodás amely létrejött egyrészről: Szolnok-Abony-Szajol-Rákóczifalva települési szilárd hulladéklerakói rekultivációjának Társulása

Részletesebben

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE Környezetmérnök BSc A LÉGKÖR SZERKEZETE A légkör szerkezete kémiai szempontból Homoszféra, turboszféra -kb. 100 km-ig -turbulens áramlás -azonos összetétel Turbopauza

Részletesebben

KÖZMŰVELŐDÉSI KALAUZ

KÖZMŰVELŐDÉSI KALAUZ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖZMŰVELŐDÉSI KALAUZ 2006. A HÍRMONDÓ KÜLÖNSZÁMA HÍRMONDÓ KÜLÖNSZÁM A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Művelődési, Továbbképzési és Sport Intézet kiadványa 5000 Szolnok, Szabadság

Részletesebben

Környezetvédelem II. Térségi környezetvédelem. Ballabás Gábor

Környezetvédelem II. Térségi környezetvédelem. Ballabás Gábor Környezetvédelem II. Térségi környezetvédelem A levegő, mint környezeti elem hasznosítása és védelme (ábraanyag) Ballabás Gábor Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék bagi@ludens.elte.hu 50 méteres magasságra

Részletesebben

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás

Hatályos jogszabályok. Levegőtisztaság-védelem. I. Fejezet. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. Általános rendelkezések. Hatályos szabályozás Hatályos jogszabályok Levegőtisztaság-védelem Hatályos szabályozás 1. A Kormány 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelete a levegővédelméről 2. A vidékfejlesztési miniszter 4/2011. (I. 14.) VM rendelete a levegőterheltségi

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program Akcióterve (2009-2010)

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Stratégiai Program Akcióterve (2009-2010) Jász-Nagykun-Szolnok Területfejlesztési Program Akcióterve (2009-2010) Készítette: Jász- Nagykun-Szolnok Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda Szolnok 2009. június Elfogadta a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE SZOLNOK* Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház, Pulmonológiai Osztály Az intézmény címe: 5000 Szolnok, Tószegi u. 21. Az intézmény levelezési címe: 5001 Szolnok, Postafiók:

Részletesebben

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17.

A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. A PM 10 Csökkentési Program Beszámoló OGY Fenntartható Fejlődés Bizottság 2013. szeptember 17. Dr. Dobi Bálint főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium, Környezetmegőrzési Főosztály PM 10 - kisméretű

Részletesebben

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetéséből nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó összegű nem normatív támogatások. 2011.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetéséből nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó összegű nem normatív támogatások. 2011. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat költségvetéséből nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó összegű nem normatív támogatások 2011. év 1. Kedvezményezett neve: Wekerle Sándor Alapkezelő Budapest A támogatás

Részletesebben

Együttműködési megállapodások 2015/2016-es tanév

Együttműködési megállapodások 2015/2016-es tanév Együttműködési megállapodások 2015/2016-es tanév N é v C í m 1. Szer-telen Fiatalokért Szolnok Közhasznú 5000 Szolnok, Batthyány u. 8. Egyesület 2. Tiszazugi Földrajz Múzeum 5340 Tiszaföldvár, Kossuth

Részletesebben

KATALÓGUS A SZOLNOK MEGYEI POLITECHNIKAI KIÁLLÍTÁS ANYAGÁHOZ

KATALÓGUS A SZOLNOK MEGYEI POLITECHNIKAI KIÁLLÍTÁS ANYAGÁHOZ KATALÓGUS A SZOLNOK MEGYEI POLITECHNIKAI KIÁLLÍTÁS ANYAGÁHOZ Az 1961. évi III. törvény, az iskolareform alapgondolata: a munka és a tanulás összekapcsolása. Kiállításunkkal e gondolatot kívánjuk dokumentálni,

Részletesebben

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV Budapest, IV. kerület területén végzett levegőterheltségi szint mérés nem fűtési szezonban. (folyamatos vizsgálat környezetvédelmi mobil laboratóriummal) Megbízó: PANNON NATURA KFT.

Részletesebben

Az Ivóvízminőség-javító Program eredményei és tapasztalatai a Közép-Tisza-vidékén, kutas szempontból (2007-2015)

Az Ivóvízminőség-javító Program eredményei és tapasztalatai a Közép-Tisza-vidékén, kutas szempontból (2007-2015) Szalóki Zoltán-Mészárosné Bunász Nikoletta-Dankó Erika Az Ivóvízminőség-javító Program eredményei és tapasztalatai a Közép-Tisza-vidékén, kutas szempontból (2007-2015) 2015. Szolnok 1 Bevezetés A dolgozat

Részletesebben

MAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ

MAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ MAGAS LÉGSZENNYEZETTSÉGET OKOZÓ IDŐJÁRÁSI HELYZETEK VIZSGÁLATA Ferenczi Zita Kolláth Kornél OMSZ Hoffmann Lilla ELTE TARTALOM Klíma, időjárás, levegőminőség kölcsönhatása Időjárási helyzetek hatása a levegőminőségre:

Részletesebben

A Tisza tó környékének közlekedése

A Tisza tó környékének közlekedése A Tisza tó környékének közlekedése Piros András KTI Nonprofit Kft, Észak Alföldi Regionális Közlekedésszervezési Iroda Kunhegyes, 2008. szeptember 19. A Tisza tó Tiszai átkelési lehetőségek a Tisza tó

Részletesebben

9/2013. (I. 31.) önkormányzati képviselő-testületi határozat

9/2013. (I. 31.) önkormányzati képviselő-testületi határozat Kivonat Szajol Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2013. január 31-én megtartott nyilvános ülésének jegyzőkönyvéből 9/2013. (I. 31.) önkormányzati képviselő-testületi határozat a 2004. június 15-én

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAM (2010 2013)

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAM (2010 2013) Egyeztetési anyag JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAM (2010 2013) Közvitára bocsátotta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács 029/2010.(VII.08.) számú határozatával

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

HÁZI FELADAT SUGÁR- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM VÁLASZTOTT TÉMAKÖR: A LEVEGŐSZENNYEZÉS, MEGHATÁROZOTT

HÁZI FELADAT SUGÁR- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM VÁLASZTOTT TÉMAKÖR: A LEVEGŐSZENNYEZÉS, MEGHATÁROZOTT BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM HÁZI FELADAT SUGÁR- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM TANTÁRGYBÓL VÁLASZTOTT TÉMAKÖR: A LEVEGŐSZENNYEZÉS, MEGHATÁROZOTT EGÉSZSÉGÜGYI HATÁRÉRTÉKEK A LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM,

Részletesebben

20. A települések levegıjének évi szennyezettsége az éves átlagok alapján a légszennyezettségi index szerint

20. A települések levegıjének évi szennyezettsége az éves átlagok alapján a légszennyezettségi index szerint 20. A települések levegıjének 2008. évi szennyezettsége az éves átlagok alapján a A települések levegıjének 2008. évi kén-dioxid szennyezettsége a Hernádszurdok Rudabánya Putnok SajószentpéterKazincbarcika

Részletesebben

Mezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26.

Mezőgazdas légszennyezés. Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia április 26. Mezőgazdas gazdaság és légszennyezés Bibók Zsuzsanna NAIK konferencia 2016. április 26. Tartalom A mezőgazdaságból származó légszennyezőanyag és bűz kibocsátás; A levegő védelmi jogi szabályozás mezőgazdaságot

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK HELYZETÉRŐL -A TERVEZETT ÉS MEGVALÓSULT FELÚJÍTÁSOKRÓL-

TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK HELYZETÉRŐL -A TERVEZETT ÉS MEGVALÓSULT FELÚJÍTÁSOKRÓL- TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK HELYZETÉRŐL -A TERVEZETT ÉS MEGVALÓSULT FELÚJÍTÁSOKRÓL- 2008. AUGUSZTUS HÓ hó 2 I. Bevezetés Bevezetőül engedjék meg, hogy tájékoztassam Önöket arról,

Részletesebben

MEGYEI I. OSZTÁLY U-21-2014/2015. TAVASZI SORSOLÁS

MEGYEI I. OSZTÁLY U-21-2014/2015. TAVASZI SORSOLÁS Magyar Labdarúgó Szövetség Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Igazgatósága 5000 Szolnok, Vízmű út 1. Tel : 06 (56) 513-804; 513-805; 513-806: Fax : 06 (56) 513-804; E-mail: fotitkar.mlszjnsz@gmail.com; jasz@mlsz.hu

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

kapcsolódó kémények levegőminőségre

kapcsolódó kémények levegőminőségre Kisteljesítményű tüzelőberendezésekhez kapcsolódó kémények levegőminőségre Steiner Ferenc Fővárosi Levegőtisztaság védelmi Kft. Vitatott t tt kérdés: Jelentős e a kisteljesítményű (háztartási) tüzelőberendezések

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag)

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) 3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAM (2010 2013)

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAM (2010 2013) JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAM (2010 2013) Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács 039/2010.(XII.09.) számú határozatával A Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Összesítő táblázat a Pályaválasztási Tanácsadás Munkacsoport közötti időszak szolgáltatásairól

Összesítő táblázat a Pályaválasztási Tanácsadás Munkacsoport közötti időszak szolgáltatásairól Összesítő táblázat a Pályaválasztási Tanácsadás Munkacsoport 2015. 09. 03 2016. 06.30. közötti időszak szolgáltatásairól Település Intézmény Dátum Tanulói létszám Kengyel Kossuth Lajos Általános Iskola

Részletesebben