PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. ALAPOZÓ MODUL 1-4. szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS

Átírás

1 PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FOGORVOSTUDOMÁNYI ORVOSTUDOMÁNYI SZAK ALAPOZÓ MODUL 1-4. szemeszter OKTATÁSI PROGRAM 2006/2007 PÉCS

2 Tartalomjegyzék Bevezető...2 A kreditrendszer néhány alapelve...4 A 2006/2007. tanév időbeosztása...5 A modul ajánlott tanterve...6 Órarendek szemeszter Biofizika 1. (FM06ABF1 / OFABF1)...14 Molekuláris sejtbiológia 1. (FM06AMB1 / OFAMB1)...16 Orvosi kémia 1. (FM06AOK1 / OFAOK1)...20 Preventív fogászat 1. (FM06APF1 / OFAPF1) szemeszter Általános anatómia 1. (FM06AAA1 / OFAAA1)...24 Biofizika 2. (FM06ABF2 / OFABF2)...26 Molekuláris sejtbiológia 2. (FM06AMB2 / OFAMB2)...28 Orvosi kémia 2. (FM06AOK2 / OFAOK2)...33 Preventív fogászat 2. (FM06APF2 / OFAPF2)...35 Szövet- és fejlődéstan 1. (FM06ASF1 / OFASF1)...37 Asszisztensi / fogtechnikai gyakorlat (FM06RAFG / OFRAFG) szemeszter Általános anatómia 2. (FM06AAA2/ OFAAA2)...39 Biokémia 1. (FM06ABK/ OFABK1)...42 Élettan 1. (FM06AEL/ OFAEL1)...45 Orális biológia (FM06AORB / OFAORB)...51 Szövet- és fejlődéstan 2. (FM06ASF2 / OFASF2) szemeszter Az immunológia alapjai (FM06AIMM / OFAIMM)...55 Biokémia 2. (FM06ABK2 / OFABK2)...57 Élettan 2. (FM06AEL2 / OFAEL2)...62 Fogászati klinikai informatika 1. (FM06AFK1 / OFAFK1)...69 Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan (FM06ANEA / OFANEA)...71 Angol szaknyelvi záróvizsga (FM06RAZV / OFRAZV)...74 Testnevelés (FM06RTE / OFRTE )...76

3 AZ 1. ÉVFOLYAMOS HALLGATÓK FOGADALOMTÉTELÉNEK SZÖVEGE: Én, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának hallgatója fogadom, hogy az Egyetem és az Orvostudományi Kar rendjét betartom. Oktatóimnak és az egyetem dolgozóinak az őket megillető tiszteletet megadom. Az Egyetem hallgatójához méltó magatartást tanúsítok. Tanulmányaimat a tőlem telhető legjobb eredménnyel végzem. Fogadom, hogy a betegek emberi méltóságát tiszteltben tartom, bizalmukkal nem élek vissza, titkaikat nem fedem fel. Minden erőmmel arra törekszem, hogy az orvostudomány és a gyógyszerésztudomány legújabb eredményeivel megismerkedve művelt, jó szakember legyek. 1

4 Kedves elsőéves Kolléga! Szeretettel üdvözlöm a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán tanulmányainak megkezdése alkalmából. Nagy lehetőség előtt, a jövendő élethivatását meghatározó egyetemi évek előtt áll. Ezzel a lehetőséggel akkor tud élni, ha megfelelő információk birtokában van. Ebben szeretnék segíteni rövid köszöntőmmel. Az orvosbiológiai tudományok elsajátításának fontos alapköve az adatok megismerése, de ezen kívül egyéb követelményeknek is meg kell felelnie. Az orvoslás ugyanis részben alkalmazott biológia, de ezen túlmenően leginkább a művészetek műveléséhez hasonlítható. Ennek elsajátítása sokkal nehezebb, mint az adatok memorizálása, ehhez végig kell járni az egyetemet, részt kell venni a gyakorlatokon, meg kell hallgatni a gondolatébresztő előadásokat és sok-sok beteget kell megvizsgálni. Az orvosképzés célja tehát olyan szakemberek képzése, akik a tudomány alkalmazásához értenek, a beteg emberrel, annak hozzátartozóival jól tudnak kommunikálni, kellő intuicióval és empathiával rendelkeznek. Sajnos az orvosbiológiai tudásanyag nagyon gyorsan elavul, ezért célunk az, hogy Önt arra is megtanítsuk, hogyan lehet önképzés révén, az élethosszig tartó tanulás folyamán, állandóan korszerű tudásra szert tenni. Az első két év során az alapozó modul keretein belül az alaptudományok tantárgyaival ismerkedik meg. A harmad év a preklinikai modul, amely a klinikai tantárgyak előkészítését szolgálja. A negyed és ötöd év során a klinikummal kapcsolatos tudásra tesz szert. A hatod év, vagy szigorló év az elsajátított klinikai ismeretek gyakorlati felhasználásának módját mutatja meg. Ez a hat év a graduális képzés időszaka. A posztgraduális képzés az egyetemi képzés utáni tanulást jelenti. A jelenlegi rendszer szerint a rezidens- vagy Ph.D.-képzés keretein belül megtanulja a beteg emberrel kapcsolatos gyakorlati teendőket vagy a tudományos kutatás művelésével ismerkedik meg. Néhány általános tudnivaló egyetemünkről. A Pécsi Tudományegyetem kilenc kara közül az Általános Orvostudományi Karon található három szak: az Általános Orvostudományi, a Fogorvosi és a Gyógyszerészeti Szak. Karunk az Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum része, amelynek tagja az Egészségtudományi Kar is. Egyetemünk központja a Rektori Hivatallal együtt a Szántó Kovács János utcában található. A hallgatói problémákkal a karunk központjában, a Szigeti út 12. sz. alatti Központi Épületben található hivatalokban, elsősorban a Tanulmányi Osztályon foglalkoznak. 2

5 Karunk életében fontos szerepet játszik a Hallgatói Önkormányzat (HÖK), amely a hallgatók érdekképviseletét szolgálja. Kérem, hogy kéréseivel, problémáival keresse meg a Hallgatói Önkormányzatot is. Már most felhívom figyelmét a Tudományos Diákkörre is, amely egyetemi éveik alatt lehetőséget ad egy-egy szűkebb tudományterület elmélyültebb megismerésére, a problémamegoldő gondolkodás fejlesztésére és a kutatómódszerek tanulására. Hazánk Európai Uniós csatlakozásából fakadó felsőoktatási reformfolyamatunk lehetővé teszi a hallgatói mobilitást, a más karokon történő áthallgatást, tanulást. Ez jelenti egyetemünkön belül a karok közötti, hazánkon belül az egyetemek közötti és az Európai Unión belül az országok közötti mobilitást is. A más karokon teljesített tanulmányokra ún. kreditet kapnak a hallgatók, amelynek beszámítása lehetővé teszi az elvégzett munka elismerését. Másrészt lehetősége van az érdeklődésének megfelelő kötelezően választható és szabadon választható kurzusok elvégzésére, és az ezekért kapott kreditek beleszámítanak a curriculumba. Arra kérem a kedves Kollégát, hogy rendszeresen látogassa a gyakorlatokat és a szemináriumokat, azokon aktívan vegyen részt és azt se felejtse el, hogy az előadások hallgatása jelentős mértékben elősegíti a tananyag megértését. Kérem, hogy ne higgyen azoknak, akik szerint az évközi tanulás kevésbé fontos, mint a vizsgaidőszaki rohamtanulás. Ez utóbbi hosszú távú haszna igen csekély. Jó tanulást, eredményes vizsgaidőszakot és sok sikert kívánok. Pécs, augusztus 14. Dr. Wittmann István oktatási dékánhelyettes 3

6 A KREDITRENDSZER NÉHÁNY ALAPELVE: A Fogorvos szakon minimum 300 kreditpontot kell összesen összegyűjteni, ezt a mennyiséget 10%-kal túl lehet lépni költségtérítés fizetése nélkül (államilag finanszírozott képzésben). A felsőoktatási törvény (85.. (4)) alapján a 300 kreditpontból - 80% a kötelező tárgyakból gyűlik össze, - legalább 5%-ot kell fakultatív tárgyakból teljesíteni (15 kreditpont), - így kb. 15%-ot kell az elektív tárgyakból teljesíteni (45 kreditpont ebből 20 kreditpont a diplomamunka értéke), A tárgyak egy része kritérium követelmény, amelyek aláírással (tehát vizsga nélkül) zárulnak, értük kreditpont nem adható, viszont teljesítésük az abszolutórium megszerzésének feltétele. Az Általános Orvostudományi Karon a tárgyak/kurzusok nem ismételhetőek, vagyis ha valaki már egy félévben felvette és kreditpontot szerzett az adott tárgyból, újból nem veheti már fel. A hallgató a tárgyakat / kurzusokat a tárgyfelvételi időszakban veszi fel, az adott félévre meghirdetett listából, figyelembe véve az előtanulmányi rendet és az esetleges létszámkorlátokat. Érdemjegy és kreditpont csak az ETR-ben a tárgyfelvételi időszakban felvett tárgyakra szerezhető. Az ajánlott tantervek egy félévre 30 ± 3 kreditpont összegyűjtését célozzák. Az alapozó, preklinikai és klinikai modulban felsorakoztatott tárgyak kötelezően elvégzendőek, a kritérium követelmény tárgyak külön modulban szerepelnek, akárcsak az elektív és fakultatív modulban elhelyezett tárgyak. A tárgyakat jelző kódok felépítése a következő előtt megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aomane02): 1. karakter O = orvoskar 2. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 3. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 4-6. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés pl. OFABK1 = fogorvos szakon (OF) alapozó modulban (A) (kötelező) Biokémia 1 c. tárgy 2006-ban megkezdett kreditrendszerű tanulmányok esetén (aokalt06): 1. karakter (szak) O = orvos szak, F = fogorvos szak, G = gyógyszerész szak 2. karakter (képzés nyelve) M = magyar nyelvű képzés 3-4. karakter (tanterv kelte) 06, vagyis a 2006/07. tanévtől elfogadott tanterv szerint 5. karakter (modul) A = alapozó, P = preklinikai, K = klinikai, R = kritérium követelmény, E = elektív, F = fakultatív 6-8. karakter: a tárgy nevéből képzett rövidítés, rendszerint azonos az aomane02 jelzésű képzésnél használt 3 betűs rövidítéssel. Pl. FM06ABK1 = fogorvos szakon (F) magyar nyelven (M) a tanévtől elfogadott tanterv adatai szerint induló (06) kötelező tárgy az alapozó modulban (A), név szerint a Biokémia 1 (BK1). 4

7 A 2006/2007. TANÉV IDŐBEOSZTÁSA Fogorvos szak Szorgalmi időszak: I. félév szeptember szeptember 08. (iratkozási hét) szeptember december 15. (14 hét szorgalmi időszak) II. félév február május 18. (14 hét szorgalmi időszak) Vizsgaidőszak: I. félév december február 02. (7 hét) II. félév május június 29. és augusztus augusztus 31. (8 hét) Nyári szakmai gyakorlatok mindhárom szakon: FOSZ I-IV. évfolyam júl júl. 27. ill júl aug. 24. Tavaszi szünet: április (Húsvét előtti hét) 1. félév szeptember iratkozási hét 1. hét szept hét szept hét szept hét okt hét okt hét okt hét okt hét okt. 30. nov hét nov hét nov hét nov hét nov. 27. dec hét dec hét dec félév április tavaszi szünet 1. hét febr hét febr hét febr hét febr. 26. márc hét márc hét márc hét márc hét márc hét ápr hét ápr hét ápr hét ápr. 30. máj hét máj hét máj

8 Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak alapozó modul - 1. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 ea gyak szem Σ vizsga kredit FM06ABF1 OFABF1 FM06AMB1 OFAMB1 FM06AOK1 OFAOK1 FM06APF1 OFAPF1 FM06RTE1 OFRTE1 Biofizika 1. Dr. Nyitrai Miklós Biofizikai Intézet nincs fgyj 4 Molekuláris sejtbiológia 1. Orvosi kémia 1. Preventív fogászat 1. Dr. Szeberényi József Dr. Deli József Dr. Szántó Ildikó Orvosi Biológiai Intézet Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Fogászati és Szájsebészeti Klinika nincs koll 6 nincs koll 7 nincs fgyj 3 Testnevelés 1. (krit. köv.) Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet nincs aláírás

9 Fogorvos szak alapozó modul - 2. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 ea gyak szem Σ vizsga kredit FM06AAA1 OFAAA1 Általános anatómia 1. Dr. Kovács Magdolna Anatómiai Intézet FM06ASF1 felvétele / OFASF1 felvétele koll 5 FM06ABF2 OFABF2 Biofizika 2. Dr. Nyitrai Miklós Biofizikai Intézet FM06ABF1 / OFABF koll 3 FM06AMB2 OFAMB2 Molekuláris sejtbiológia 2. Dr. Szeberényi József Orvosi Biológiai Intézet FM06AMB1 / OFAMB szig 4 FM06AOK2 OFAOK2 Orvosi kémia 2. Dr. Deli József Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet FM06AOK1 / OFAOK szig 4 FM06APF2 OFAPF2 Preventív fogászat 2. Dr. Szántó Ildikó Fogászati és Szájsebészeti Klinika FM06AMB1 / OFAMB1 FM06AOK1 / OFAOK1 FM06APF1 / OFAPF koll 3 FM06ASF1 OFASF1 Szövet- és fejlődéstan 1. Dr. Horváth Judit Anatómiai Intézet FM06AAA1 felvétele / OFAAA1 felvétele FM06AMB1 / OFAMB koll 4 FM06RAFG OFRAFG Asszisztensi / fogtechnikai gyakorlat (krit. köv.) Dr. Szabó Gyula Fogászati és Szájsebészeti Klinika FM06AAA1 felvétele / OFAAA1 felvétele FM06AOK2 felvétele / OFAOK2 felvétele FM06ASF2 felvétele / OFABF2 felvétele aláírás 0 FM06RTE2 OFRTE2 Testnevelés 2. (krit. köv.) Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet FM06RTE1 / OFRTE aláírás

10 Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak alapozó modul - 3. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 ea gyak szem Σ vizsga kredit FM06AAA2 / OFAAA2 FM06ABK1 / OFABK1 FM06AEL1 / OFAEL1 FM06AORB / OFAORB FM06ASF2 / OFASF2 F06RTE3 / OFRTE3 Általános anatómia 2. Biokémia 1. Élettan 1. Dr. Kovács Magdolna ifj. Dr. Gallyas Ferenc Dr. Lénárd László Orális biológia Dr. Tóth Vilmos Szövet- és fejlődéstan 2. Testnevelés 3. (krit. köv.) Anatómiai Intézet Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Élettani Intézet Fogászati és Szájsebészeti Klinika Dr. Horváth Judit Anatómiai Intézet Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet FM06AAA1 / OFAAA1 FM06ABF2 / OFABF2 FM06AMB2 / OFAMB2 FM06AA2 felvétele / OFAAA2 felvétele FM06ASF1 / OFASF1 FM06RTE2 / OFRTE2 FM06AMB2 / OFAMB2 FM06AOK2 / OFAOK2 FM06AEL1 / OFAEL1 FM06AOK2 / OFAOK koll koll koll koll koll aláírás

11 Ajánlott tanterv a 2006/2007. tanévre Fogorvos szak alapozó modul - 4. szemeszter kötelezően teljesítendő tárgyak kód cím oktató intézmény előfelt. 1 előfelt. 2 előfelt. 3 ea gyak szem Σ vizsga kredit FM06AIMM / OFAIMM Az immunológia alapjai Dr. Németh Péter Immunológiai és Biotechnológiai Intézet FM06ABK1 / OFABK koll 4 FM06ABK2 / OFABK2 Biokémia 2. ifj. Dr. Gallyas Ferenc Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet FM06ABK1 / OFABK szig 5 FM06AEL2 / OFAEL2 Élettan 2. Dr. Lénárd László Élettani Intézet FM06AEL1 / OFAEL szig 9 FM06AFK1 / OFAFK1 FM06ANEA / OFANEA Fogászati klinikai informatika 1. Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan Dr. Kilár Ferenc Dr. Szabó Gyula Dr. Lengvári István Bioanalitikai Intézet Fogászati és Szájsebészeti Klinika Anatómiai Intézet FM06AAA2 / OFAAA2 FM06AAA2 / OFAAA2 FM06AEL1 / OFAEL1 FM06ASF2 / OFASF2 FM06ABK1 / OFABK1 FM06AEL1 / OFAEL fgyj szig 9 FM06RAZV / OFRAZV Angol szaknyelvi záróvizsga (krit. köv.) Dr. Rébék-Nagy Gábor Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet nincs aláírás 0 FM06RTE4 / OFRTE4 Testnevelés 4. (krit. köv.) Dr. Kiss Sándor Mozgástani Intézet F06RTE3 / OFRTE aláírás

12 10

13 11

14 12

15 13

16 Biofizika 1. Biofizikai Intézet - Dr. Nyitrai Miklós egyetemi docens A tematika rövid leírása: az előadások a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait mutatják be, ismertetve a témákhoz kapcsolódó kutatási módszereket. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a két féléves Biofizika tantárgy első kurzusának célja az élő anyag szerveződése és működése alapjául szolgáló fizikai és biofizikai alapelvek, valamint a kapcsolódó jelenségek matematikai-fizikai leírásának ismertetése. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 4 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: gyakorlati jegy szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 56 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ FM06ABF1 / OFABF1 1. szemeszter csak őszi félévben nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Kötelező segédanyagok: Damjanovich Sándor, Mátyus László (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000 Somogyi Béla (szerk.): Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Ajánlott segédanyagok: Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján ( Rontó Györgyi, Tarján Imre (szerk.): A biofizika alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997 Maróti Péter és Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába, JATEPress, Szeged, 1998 Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás 1. Bevezető előadás 2. Az atom szerkezete 3. A kvantumfizika alapjai 4. A kvantummechanikai atommodell 5. Röntgensugárzás. Az elektromágneses spektrum 6. Az atommag szerkezete 7. Radioaktivitás 8. Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal. Sugárzások biológiai hatása 9. Termodinamikai alapfogalmak 10. A termodinamika főtételei 11. Szabadenergia, szabadentalpia, kémiai potenciál 12. Nem-egyensúlyi folyamatok termodinamikája 13. Diffúzió, termodiffúzió 14. A diffúzió biológiai szerepe 15. Ozmózis 16. Folyadékáramlás 17. Vérkeringés 18. A szív munkája 19. A víz biológiai szerepe 14

17 20. Makromolekulák szerkezete 21. Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés 22. Membránszerkezet, nyugalmi potenciál 23. Érzékszervi receptorok működése. Akciós potenciál 24. A szem szerkezete és működése. Fotoreceptorok. Színlátás 25. A fül szerkezete és működése. Halláselméletek 26. A citoszkeletális rendszer. Motorfehérjék, sejtmozgás 27. A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája 28. Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai 14*2 óra gyakorlat 1. Ohm törvénye, ellenállások kapcsolása 2. Váltóáramú mérések 3. Vezetőképesség mérése. Refraktometria 4. Színképvizsgálat 5. Optikai alapmérések. Világítástechnikai alapmérés 6. Folyadékok viszkozitásának mérése 7. Felületi feszültség 8. Fajlagos felület, duzzadás 9. Centrifugálás 10. Elektroforézis A félév elfogadásának kritériumai: a félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése, és a megengedettnél nem több hiányzás. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a félév során legfeljebb három gyakorlatról lehet bármilyen indokkal hiányozni. Az elmulasztott gyakorlatokat pótolni kell. Az elmulasztott gyakorlatok pótgyakorlatokon, vagy más csoportok gyakorlatához csatlakozva pótolhatók. Utóbbi esetben a hallgatónak egyeztetnie kell a saját és az adott csoport gyakorlatvezetőjével. Egy gyakorlati foglalkozáson csak egy gyakorlat pótolható. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A félév során a hallgatók két dolgozatot írnak. Mindkét dolgozat egy elméleti és egy gyakorlati részből áll. Előbbi az elméleti anyaghoz kapcsolódó tesztkérdéseket jelent, utóbbi pedig a gyakorlatok anyagához kapcsolódó esszékérdéseket és számítási feladatokat. A félévi gyakorlati jegy a dolgozatok jegyének (2 2 jegy) átlaga. Elégtelen félévi gyakorlati jegy (Gyakorlati jegy) esetén a hallgatónak a vizsgaidőszakban szóbeli utóvizsgát kell tennie. Az utóvizsga három részből áll: 1) belépő teszt az elmélet anyagából (40% alatt a hallgató nem folytathatja a vizsgát), 2) szóbeli felelet az egyik gyakorlat anyagából (elégtelen gyakorlati vizsgajegy esetén a hallgató nem folytathatja a vizsgát). A hallgatónak számot kell adnia az adott gyakorlat végrehajtásának menetéről, az alkalmazott eszközök működési elvének ismeretéről, és az eredmény értékeléséről. A gyakorlati vizsgán a hallgató köteles bemutatni a félévközi mérésekről készített jegyzőkönyvét. 3) szóbeli felelet az elméleti anyagból (két tétel, mindkettő jegye legalább elégséges kell, hogy legyen). A vizsga elméleti részében a tankönyv anyagán kívül az előadások anyagát is számonkérjük. A felkészüléshez a vizsgakérdéseket kell alapul venni. Az utóvizsga érdemjegye a gyakorlati tételre és a két elméleti tételre adott három jegy átlaga. 15

18 Molekuláris sejtbiológia 1. Orvosi Biológiai Intézet - Dr. Szeberényi József egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a két féléves tárgy 1. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 3 modul: alapozó félévi 42 ECTS kredit: 6 gyakorlat heti 0,86 félévi 12 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 2,14 félévközi: írásbeli félévi 30 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 84 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ FM06AMB1 / OFAMB1 1. szemeszter csak őszi félévben nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás, 6*2 óra gyakorlat, 30 óra szeminárium (előadások = E, szemináriumok = Sz, gyakorlatok = Gy) 1. hét E: 1. Oktatási célkitűzések 2. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 3. Modern morfológiai módszerek I. Sz: (1 óra) A csoportszintű oktatás rendszere Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése Sz: (2 óra) Biológiai makromolekulák. Fénymikroszkópia 16

19 2. hét 3. hét 4. hét 5. hét 6. hét 7. hét 8. hét 9. hét 10. hét E: 4. Modern morfológiai módszerek II. 5. Molekuláris biológiai módszerek I. 6. Molekuláris biológiai módszerek II. Sz: (1 óra) Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Gy: Fénymikroszkópia E: 7. Molekuláris biológiai módszerek III. 8. Molekuláris biológiai módszerek IV. 9. Molekuláris biológiai módszerek V. Sz: (1 óra) Szeparációs módszerek Sz: (2 óra) Molekuláris biológiai módszerek E: 10. Sejtmag 11. Genomorganizáció 12. A kromatin kémiai összetétele Dolgozat: Biológiai makromolekulák Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek Gy: Szeparációs módszerek (centrifugálás, kromatográfia) E: 13. A sejtciklus I. 14. A sejtciklus II. 15. Replikáció I. Sz: (1 óra) Molekuláris biológiai módszerek Sz: (2 óra) A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin E: 16. Replikáció II. 17. Repair 18. Transzkripció prokariotákban Sz: (1 óra) A sejtciklus. Replikáció Sz: (2 óra) Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia. Sejtmag (demonstráció) E: 19. rrns-szintézis eukariotákban 20. hnrns-szintézis eukariotákban 21. hnrns-érés Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin Sejtciklus. Replikáció Gy: Szeparációs módszerek (elektroforézis) E: 22. A sejtmag pathológiája 23. Témazáró előadás 24. Citoplazmatikus organellumok Sz: (1 óra) Repair. Mitózis. A II. ciklus előkészítése Gy: DNS-RNS izolálás E: 25. Transzláció I. 26. Transzláció II. 27. Transzláció III. Sz: (1 óra) Transzkripció Sz: (2 óra) RNS-érés. A kóros sejtmag E: 28. Génreguláció prokariotákban 29. Génreguláció eukariotákban I. 30. Génreguláció eukariotákban II. Dolgozat: DNS-repair. Mitózis. Elektronmikroszkópia Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag Gy: Plazmid-izolálás 17

20 11. hét 12. hét 13. hét 14. hét E: 31. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. 32. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció és szortírozás 33. Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Sz: (1 óra) Transzláció Sz: (2 óra) Génreguláció E: 34. A sejt védekezési mechanizmusai I. (lizoszómák, SER) 35. A sejt védekezési mechanizmusai II. (szabadgyökök, membránkárosodás) 36. Mitokondrium I. Sz: (1 óra) GER. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport Gy: Restrikciós térképezés E: 37. Mitokondrium II. 38. Citoszkeleton I. 39. Citoszkeleton II. Sz: (1 óra) Sejtvédekezés Sz: (2 óra) Mitokondrium E: 40. Sejtmembrán 41. Passzív transzport folyamatok 42. Záró előadás Félévzáró dolgozat A félév elfogadásának kritériumai: TVSZ szerint. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: ELMÉLETI VIZSGATÉTELEK 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cdns-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 18

21 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rrns szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mrns szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek 19

22 Orvosi kémia 1. Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet - Dr. Deli József egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az Orvosi kémia 1. tematikája felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlen. Szerves kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az analitikai kémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak segítséget. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az Orvosi kémia 1. tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 3 modul: alapozó félévi 42 ECTS kredit: 7 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: írásbeli kollokvium szeminárium heti 2 félévközi: írásbeli félévi 28 javítóvizsga: írásbeli félévi Σ óraszám 98 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ FM06AOK1 / OFAOK1 1. szemeszter csak őszi félévben nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 5. kiadás, Semmelweis, Budapest, 2003 Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 4. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2002 Oszbach Gy. (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok (jegyzet) POTE, 1995 Foglalkozások témája és oktatója: 14*3 óra előadás, 14*2 óra gyakorlat, 14*2 óra szeminárium 1. hét E: A kémia története, tárgya, kapcsolata az orvostudománnyal, az orvosi kémia, mint tantárgy A periódusos rendszer; bioelemek a periódusos rendszerben Kémiai kötések. Vegyértékkötés-elmélet, hibridizáció Sz: Alapfogalmak. Egyenletírás. Analitikai osztályok Gy: Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás 2. hét E: Molekulapálya-elmélet, másodlagos kötések. Komplex vegyületek szerkezete, geometriája és stabilitása. A komplexekben lévő kémiai kötések típusai Sz: Oxidációs szám. Redoxi- és analitikai egyenletek. Sztöchiometriai számítások Gy: Hg 2 2+, Hg 2+ (J ) és As 3+ -ionok reakciói ( J ) 3. hét E: Halmazállapotok, gáztörvények A víz és a vizes oldatok. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok oldódása folyadékokban Híg oldatok törvényei Sz: Koncentrációszámítások Gy: Fe 2+, Fe 3+ (J ), Ca 2+ (J ), Mg 2+ és Na + - ionok reakciói (J ) 20

23 4. hét E: Elektrolitok csoportosítása, elektrolitos disszociáció, disszociációfok, vezetőképesség és összefüggésük. Aktivitás, ionerősség Savak és bázisok elméletei. Savszármazékok, sók, tiovegyületek Kolloidok Sz: Híg oldatok törvényei Gy: K + és NH 4 + -ionok reakciói (J ) Anionok reakciói (J ) 5. hét E: Reakciókinetika Kémiai egyensúlyok, elektrolitegyensúlyok. Disszociációs egyensúlyi állandó Sz: Reakciókinetika. A tömeghatás törvénye. Elektrolitos disszociáció Gy: Ismeretlen kation és anion keresése (J ) 6. hét E: A víz ionszorzata, ph, poh. A sók hidrolízise Pufferoldatok, fiziológiás pufferrendszerek Sz: Zárthelyi I. Sav-bázis elméletek Gy: Reakciókinetikai és egyensúlyi kísérletek (J. 5.2, 4; 6.1, 3, 5, 7, 8, 11, 13) 7. hét E: Sav-bázis indikátorok. Heterogén egyensúlyok. Oldhatósági szorzat Sz: Elektrolit-egyensúlyok, sók hidrolízise, ph-számítás Gy: - 8. hét E: Termokémia, termodinamika Fotokémia Sz: Pufferoldatok. Heterogén egyensúlyok. B: Landolt-kísérlet (J. 5.1) Gy: - 9. hét E: Elektrokémia Bevezetés a szerves kémiába, a szénatom hibridállapotai Sz: Termokémia, termodinamika Gy: Bevezetés a kvantitatív analízisbe. Sósav titrálása (J ) 10. hét E: Reakciótípusok a szerves kémiában. A sztereokémia alapjai. Az izoméria típusai. Optikai izoméria. Sz: Elektrokémia Gy: Tejsav titrálása (J ). B: Potenciometria (J ) 11. hét E: Telített és telítetlen szénhidrogének. Aromás szénhidrogének és származékaik Sz: Zárthelyi II. Telített és telítetlen szénhidrogének. Izoméria, konformáció Gy: hét E: A szénhidrogének halogénszármazékai Alkoholok, fenolok Sz: Halogénezett szénhidrogének Gy: Komplexometria (J ) 13. hét E: Éterek, szerves kénvegyületek Oxovegyületek: aldehidek, ketonok, kinonok Sz: Aromás szénhidrogének és származékaik. Alkoholok, fenolok Gy: Permanganometria (J és ) 14. hét E: Karbonsavak és származékaik Sz: Éterek, szerves kénvegyületek. Oxovegyületek; karbonsavak és származékaik Gy: Asztalátadás A félév elfogadásának kritériumai: a TVSZ-ben megadott hiányzás fogadható el. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlásra nincs lehetőség Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: 21

24 Preventív fogászat 1. Fogászati és Szájsebészeti Klinika - Dr. Szántó Ildikó egyetemi tanársegéd A tematika rövid leírása: a preventív fogászat oktatásának célja, hogy megismertesse a száj és fogbetegségek megelőzésének korszerű szemléletét, kóroktani tényezőkre irányítsa a figyelmet és bemutassa a megelőzés lehetőségeit a prevenció különböző (primer, secunder, tercier) szintjein. A preventív fogászat a szakirányú tárgyak szinte mindegyikéhez szervesen illeszkedik. A képzés kezdetétől a befejezéséig valamennyi fogászati megbetegedés megelőzésének alapjait nyújtja, és ezek az ismeretek folyamatosan bővülnek a következő tárgyakban. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a tárgy oktatásának során legfőbb cél a preventív szemlélet kialakítása és tudatosítása a leendő fogorvosok számára. A megszerzett ismereteket tanulmányaik során a későbbiekben a hallgatók bővíthetik, a klinikai gyakorlatokon alkalmazhatják, az egyetem befejezése után pedig fogorvosi munkájukat a kialakított szemléletmód alapvetően meghatározza. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 1 modul: alapozó félévi 14 ECTS kredit: 3 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: gyakorlati jegy szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli és szóbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 42 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ OFAPF1 1. szemeszter csak őszi félévben nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Könyv: Bánóczy: Preventív fogászat (1992), Medicina, 1999 Bánóczy: Cariologia és endodontia (1993), Medicina, 1997 Harris N.: Primary Preventive Dentistry, Upper Sadle River, New Jersey, 2004 Jegyzet: Bánóczy: Preventív fogászat, Medicina, 1983 Foglalkozások témája és oktatója: 14*1 óra előadás 1. hét A rágószerv anatómiája 2. hét A prevenció célja és lehetőségei a fogászatban. Preventív szemlélet kialakítása a gyakorlatban 3. hét A caries és a parodontopathiák fogalma és jelentősége 4. hét A caries és a parodontopathiák epidemiologiájának alakulása 5. hét A betegek vizsgálata 6. hét A plakk fogalma, felismerése, festési módszerei, diagnosztikája. 7. hét A szájhigiénés, plakk indexek 8. hét Tudásfelmérő konzultáció 9. hét Depurálás. Módszerek, eszközök 10. hét Fissurazárás. Jelentősége, technikái 11. hét Fissurazárás. Módszerek, eszközök, anyagok, technikák 12. hét Fluoridok alkalmazása. Lokális és szisztémás módszerek 13. hét A táplálkozás jelentősége a prevencióban 14. hét Fogmosás. Módszerek, eszközök 22

25 14*2 óra gyakorlat 1. hét A fogorvosi rendelő infekció kontrollja 2. hét Szájvizsgálat különös tekintettel a plakkretenciós helyekre 3. hét Szájvizsgálat különös tekintettel a plakkretenciós helyekre 4. hét Mechanikus plakk-kontroll eszközei 5. hét Mechanikus plakk-kontroll eszközei 6. hét Fogmosási technikák 7. hét Floss, interdens használata 8. hét Alginát lenyomatvétel 9. hét Egyéni kanál készítése fluorid adagolásra 10. hét Egyéni kanál készítés fluorid adagolásra 11. hét Supragingivalis fogkő eltávolítása 12. hét Supragingivalis fogkő eltávolítása 13. hét Fissurazárási technikák 14. hét Fissurazárási technikák A félév elfogadásának kritériumai: elfogadott félévi gyakorlat alapján fogadható el a félév. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: pótlás gyakorlatvezetővel egyeztetett időpontban Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: Vizsgakérdések a szóbeli javítóvizsgára 1. A prevenció fogalma, fajtái 2. A diszpozíciós profilaxis elve 3. Az expozíciós profilaxis elve 4. A rágófogak koronájának anatómiája 5. A frontfogak koronájának anatómiája 6. A mechanikus plakk-kontroll eszközei 7. A módosított Bass-módszer 8. A fogkrémek fő komponensei 9. A fogkefével szemben támasztott követelmények 10. A helyileg alkalmazott fluorid készítmények 11. A fluorid szisztémás alkalmazásának lehetőségei 12. A fissurazárás technikája 13. Az alsó fogsorról vett lenyomatokkal szemben támasztott követelmények 14. A felső fogsorról vett lenyomatokkal szemben támasztott követelmények 15. A supragingivalis fogkő eltávolítására használt műszerek 16. A fogak polirozására használt eszközök és anyagok 17. A fog polírozás módszerei 18. A supragingivalis fogkő-eltávolítás technikája 19. A betegek vizsgálatának lépései 20. A szájüreg inspekciója 21. Palpatio a szájüregben 22. Az egyéni kanál készítése 23. Az egyéni kanál használata a helyi fluorid készítmények deponálására 23

26 Általános anatómia 1. Anatómiai Intézet - Dr. Kovács Magdolna egyetemi tanár A tematika rövid leírása: az emberi test csontjai, ízületei és izmai. A végtagok és a törzs tájanatómiája. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 1 modul: alapozó félévi 14 ECTS kredit: 5 gyakorlat heti 4 félévi 56 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: írásbeli félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 70 ÁOSZ FOSZ GYSZ ETR-kód: FM06AAA1 / OFAAA1 javasolt helye: 2. szemeszter meghirdetve: csak tavaszi félévben előfeltétele(i) FM06ASF1 felvétele / OFASF1 felvétele A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Magyar nyelven Szentágothai János, Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia I-III. (makroszkópos anatómia, neuroanatómia, szövet és fejlődéstan) Kiss-Szentágothai: Az ember anatómiájának atlasza I-II. és/vagy Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza I-II. Tömböl Teréz (szerk): Tájanatómia Donáth P.: Lexicon anatomiae Angol nyelven: R.S. Snell: Clinical Anatomy for Medical Students K.L. Moore: Clinically oriented Anatomy Foglalkozások témája és oktatója: 14 * 1 óra előadás 1. Az anatómia tárgya és felosztása - Dr. Csernus Valér 2. Általános csonttan és izülettan - Dr. Kovács Magdolna 3. A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat - Dr. Tóth Pál 4. A medence és az alsó végtag a klinikus szemével - Dr. Thán Péter / Dr. Tóth Pál 5. Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető - Dr. Csernus Valér 6. A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai - Dr. Csernus Valér 7. A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége - Dr. Horváth László / Dr. Kovács Magdolna 8. A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya - Dr. Csernus Valér 9. Az arckoponya és üregei - Dr. Csernus Valér 10. Képalkotó eljárások a csontok és izületek vizsgálatában - Dr. Horváth László / Dr. Kovács Magdolna 11. A felső végtag izület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból - Dr. Kovács Magdolna 12. A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik - Dr. Kovács Magdolna 13. Az alsó végtag és a törzs izület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból - Dr. Kovács Magdolna) 14. Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik - Dr. Kovács Magdolna 24

27 14 * 4 bonctermi gyakorlat (heti program) 1. A fő irányok és síkok. A vállöv, felkar és alkar csontjai 2. A kéz csontjai. A vállöv ízületei, könyökízület 3. A kéz ízületei. A medencecsont és a sacrum 4. A medence egészben. A combcsont, a lábszár csontjai, a patella 5. A csípő- és térdízület, a láb csontjai és ízületei 6-9. A felső és alsó végtag ventrális régiói. A hasfal régiói és szerkezete. Csigolyák, bordák, mellkas A koponya. A felső és alsó végtag dorsalis régiói. Régió nuchae, hátizmok 14. A végtagok ventrális és dorsalis régiói A félév elfogadásának kritériumai: Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: hiányzás legfeljebb a gyakorlatok 15 %-áról (11 tanóra), kihagyott gyakorlatok anyagának pótlása egyénileg, a csoport többi gyakorlatán Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: részletes információk az intézet honlapján ( 25

28 Biofizika 2. Biofizikai Intézet - Dr. Nyitrai Miklós egyetemi docens A tematika rövid leírása: az előadások a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait mutatják be, ismertetve a témákhoz kapcsolódó kutatási módszereket. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a két féléves Biofizika tantárgy második kurzusának célja, hogy az első kurzusra építve tárgyalja az élő anyag és különösen az emberi szervezet szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, és fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 1 modul: alapozó félévi 14 ECTS kredit: 3 gyakorlat heti 2 félévi 28 teljesítés-forma: szóbeli kollokvium szeminárium heti 0 félévközi: nincs félévi 0 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 42 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ FM06ABF2 / OFABF2 2. szemeszter csak tavaszi félévben FM06ABF2 / OFABF1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Kötelező segédanyagok: Damjanovich Sándor, Mátyus László (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2000 Somogyi Béla (szerk.): Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Ajánlott segédanyagok: oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján ( Rontó Györgyi, Tarján Imre (szerk.): A biofizika alapjai, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1997 Maróti Péter és Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába, JATEPress, Szeged, 1998 Foglalkozások témája és oktatója: 14 * 1 óra előadás 1. A lézer 2. Abszorpciós fotometria 3. Spektroszkópiai módszerek 4. Lumineszcencia alapjelenségek, jellemző paraméterek 5. Fluoreszcencia spektroszkópia. Polarizáció, anizotrópia. FRAP 6. Fluoreszcencia rezonancia energiatranszfer. Fluoreszcencia kioltás 7. A röntgendiffrakció és alkalmazásai 8. ESR, NMR 9. Szedimentáció, elektroforézis 10. Morfológiai képalkotó eljárások (CT, MRI) 11. Funkcionális képalkotó eljárások (gamma-kamera, SPECT, PET) 12. Az információelmélet alapjai 13. Hírközlő rendszerek, kódolás 14. Irányításelmélet, mesterséges neuronhálózatok 26

29 14 * 2 óra gyakorlat 1. Mérések Geiger-Müller számlálóval. Felezési idő mérése I. 2. Gamma-abszorpció és spektrometria 3. Béta-sugárzás abszorpciója, holtidő mérése. Felezési idő mérése II. 4. Szcintigráfia 5. Audiometria 6. Sav-bázis disszociációs állandó spektrofotometriás meghatározása 7. Vérnyomásmérés. Elektrokardiográfia (EKG) 8. Ultrahang 9. Hőmérsékletmérés termoelemmel és termisztorral 10. Polarimetria A félév elfogadásának kritériumai: a félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és a megengedettnél nem több hiányzás. Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: a félév során legfeljebb három gyakorlatról lehet bármilyen indokkal hiányozni. Az elmulasztott gyakorlatokat pótolni kell. Az elmulasztott gyakorlatok pótgyakorlatokon, vagy más csoportok gyakorlatához csatlakozva pótolhatók. Utóbbi esetben a hallgatónak egyeztetnie kell a saját és az adott csoport gyakorlatvezetőjével. Egy gyakorlati foglalkozáson csak egy gyakorlat pótolható. Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: A vizsga három részből áll: 1) belépő teszt az elmélet anyagából (40% alatt a hallgató nem folytathatja a vizsgát), 2) szóbeli felelet az egyik gyakorlat anyagából (elégtelen gyakorlati vizsgajegy esetén a hallgató nem folytathatja a vizsgát). A hallgatónak számot kell adnia az adott gyakorlat végrehajtásának menetéről, az alkalmazott eszközök működési elvének ismeretéről, és az eredmény értékeléséről. A gyakorlati vizsgán a hallgató köteles bemutatni a félévközi mérésekről készített jegyzőkönyvét, 3) szóbeli felelet az elméleti anyagból (két tétel, mindkettő jegye legalább elégséges kell, hogy legyen). A vizsga elméleti részében a tankönyv anyagán kívül az előadások anyagát is számon kérjük. A felkészüléshez a vizsgakérdéseket kell alapul venni. A vizsga érdemjegye a gyakorlati tételre és a két elméleti tételre adott három jegy átlaga. 27

30 Molekuláris sejtbiológia 2. Orvosi Biológiai Intézet - Dr. Szeberényi József egyetemi tanár A tematika rövid leírása: a tárgy második szemeszterének fő témái: a sejthártya és az extracelluláris mátrix jellemző tulajdonságai; intracelluláris jelátviteli folyamatok; a daganatképződés celluláris és molekuláris mechanizmusai; bevezetés az orvosi genetikába; molekuláris medicina. A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: a két féléves tárgy 2. félévének célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az egészséges és kóros sejt szabályozási mechanizmusokkal kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése. A klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. Főbb jellemzők típus: kötelező előadás heti 2 modul: alapozó félévi 28 ECTS kredit: 4 gyakorlat heti 0,86 félévi 12 teljesítés-forma: szóbeli szigorlat szeminárium heti 1,14 félévközi: írásbeli félévi 16 javítóvizsga: szóbeli félévi Σ óraszám 56 ETR-kód: javasolt helye: meghirdetve: előfeltétele(i) ÁOSZ FOSZ GYSZ FM06AMB2 / OFAMB2 2. szemeszter csak tavaszi félévben FM06AMB1 / OFAMB1 A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok (könyv, jegyzet, egyéb) listája: Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi József: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi József: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Foglalkozások témája és oktatója: 14*2 óra előadás, 6*2 óra gyakorlat, 8*2 óra szeminárium (előadások = E, szemináriumok = Sz, gyakorlatok = Gy) 1. hét E: 1. Nyitó előadás 2. Aktív transzport folyamatok Sz: Citoszkeleton. Membrán 2. hét E: 3. Extracelluláris mátrix 4. Jelátviteli mechanizmusok I. Gy: Nukleinsav hisztokémia 3. hét E: 5. Jelátviteli mechanizmusok II. 6. Jelátviteli mechanizmusok III. Sz: Transzport. Extracelluláris mátrix. Jelátviteli mechanizmusok (A kémiai jelátvitel típusai. Receptorok. camp-út.) 28

31 4. hét E: 7. Jelátviteli mechanizmusok IV. 8. Jelátviteli mechanizmusok V. Dolgozat: Citoszkeleton. Membrán, transzport, extracelluláris mátrix. Kémiai jelátvitel. Receptorok. camp út Gy: (2 óra) Fáziskontraszt mikroszkópia. Polarizációs mikroszkópia 5. hét E: 9. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 10. Apoptózis Sz: Jelátviteli mechanizmusok. (Foszfolipáz C-út. Növekedési faktor és citokin jelátvitel.) 6. hét E: 11. A tumor sejt 12. DNS tumor vírusok Gy: A citoplazma hisztokémiája 7. hét E: 13. RNS tumor vírusok 14. Retrovirális onkogének Dolgozat: Foszfolipáz C, növekedési faktor, citokin jelátvitel Sz: Fejlődésbiológia. Apoptózis. Tumor sejt. DNS tumor vírusok 8. hét E: 15. Celluláris onkogének I. 16. Celluláris onkogének II. Gy: (2 óra) Permeabilitás 9. hét E: 17. Celluláris onkogének III. 18. Tumor szuppresszor gének I. Sz: Celluláris onkogének. Retrovírusok 10. hét E: 19. Tumor szuppresszor gének II. 20. Onkogének szerepe a sejtciklusban Dolgozat: Fejlődésbiológia. Apoptózis. A tumor sejt. Tumor vírusok. Retrovirális és celluláris onkogének Gy: Jelátvitel. A tumor sejt 11. hét E: 21. A daganatképződés többlépéses mechanizmusa 22. Témazáró előadás Sz: Tumor szuppresszor gének. Onkogének és a sejtciklus 12. hét E: 23. Citogenetika I. 24. Citogenetika II. Gy: Bevezetés a klinikai genetikába 13. hét E: 25. Átöröklési típusok 26. Molekuláris diagnosztika Sz: A daganatképződés többlépéses mechanizmusa Citogenetika Átöröklési típusok. Molekuláris medicina 14. hét E: 27. Génterápia 28. Záróelőadás Félévzáró dolgozat A félév elfogadásának kritériumai: TVSZ szerint Hiányzások száma, igazolása, távolmaradás pótlása: minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. 29

32 Vizsgakérdések, egyéb megjegyzések, információk: ELMÉLETI VIZSGATÉTELEK (A lista a teljes szigorlati tételsort tartalmazza. Az kérdések alkotják a kollokviumi tételsort.) 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 6. Az immuncitokémia módszerei 7. Restrikciós endonukleázok 8. Southern-blot 9. A DNS szekvenciaanalízise 10. A DNS chipek 11. Genomtárak 12. Polimeráz láncreakció 13. Transzgénikus élőlények 14. Az endogén génműködés célzott gátlása 15. cdns-tárak 16. Northern-blot 17. Immunprecipitáció és Western-blot 18. A sejtmag szerkezete 19. A kromatin szerveződése 20. A DNS szerkezete 21. DNS, az örökítő anyag 22. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 23. A kromatin kémiai összetétele 24. A sejtciklus fázisai 25. A sejtciklus szabályozása 26. Mitózis 27. A replikáció általános jellemzői 28. A replikáció mechanizmusa 29. Az eukariota replikáció jellemzői 30. DNS repair 31. A prokariota transzkripció mechanizmusa 32. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 33. Az eukariota pre-rrns szintézise és érése 34. Az eukariota pre-mrns szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció. 35. Splicing 36. Az RNS szerkezete és típusai 37. Aminoacil-tRNS szintézis 38. A riboszómák szerkezete és működése 39. A genetikai kód 40. A transzláció iniciációja 41. A transzláció elongációja és terminációja 42. A transzláció általános jellemzői 43. A laktóz operon 44. A triptofán operon 45. Az eukariota génexpresszió szabályozásának szintjei 46. Eukariota transzkripciós faktorok 47. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 48. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 49. Golgi-apparátus. Fehérjeglikolizáció. 50. A szekréció mechanizmusa 51. Endocitózis 52. A vezikuláris transzport mechanizmusa 53. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum. 54. Oxigén szabadgyökök. Membrán károsodás. Lipid peroxidáció. 55. A mitokondriumok felépítése és működése 56. A mitokondriumok genetikai apparátusa 57. Mitokondrium betegségek 30

33 * * * 58. Mikrotubulusok 59. Mikrofilamentumok 60. Intermedier filamentumok 61. A sejtmembrán 62. Sejt-sejt kapcsolatok 63. Passzív transzport folyamatok 64. Aktív transzport folyamatok 65. Az extracellularis mátrix összetétele és szerkezete 66. Sejt-mátrix kapcsolatok 67. A kémiai jelátvitel típusai 68. camp által közvetített jelátvitel 69. Foszfolipid eredetű másodlagos messengerek 70. A növekedési faktorok jelátvitele 71. Fehérjekinázok szerepe a sejtműködés szabályozásában 72. Citokin-jelátvitel, stressz-jelátvitel 73. A jelátviteli folyamatok általános jellemzői 74. Az egyedfejlődés molekuláris alapjai 75. Az apoptózis fiziológiás és patológiás jelentősége 76. Az apoptózis mechanizmusa 77. A tumorsejt általános jellemzői 78. Onkogén DNS vírusok 79. Retrovírusok 80. Retrovirális onkogének 81. Celluláris onkogének azonosítása géntranszfer segítségével 82. A gyengén transzformáló retrovírusok onkogén hatása 83. A celluláris onkogének létrejöttének mechanizmusai 84. A tumor szuppresszor gének általános jellemzői 85. Az Rb és p53 fehérjék jellemzői 86. Tumor szuppresszor gének szerepe a Wilms-tumor, a neurofibromatosis, a vastagbélrák és az emlődaganatok kialakulásában 87. Onkogének szerepe a sejtciklus szabályozásában 88. A karcinogenezis többlépcsős mechanizmusa 89. Meiózis 90. Autoszomális kromoszóma aberrációk 91. Szex-kromoszomális kromoszóma aberrációk 92. Autoszomálisan öröklődő betegségek. 93. Nemhez kötötten öröklődő betegségek 94. Öröklődő betegségek molekuláris diagnózisa 95. Daganatok, fertőző betegségek molekuláris diagnózisa 96. A géntranszfer módszerei 97. A humán génterápia lehetőségei GYAKORLATI VIZSGATÉTELEK Elméleti kérdések 1. A fénymikroszkóp szerkezete és működése 2. Mintaelőkészítés és kontrasztfokozás fény- és elektronmikroszkópos célra 3. Radioaktív izotópok a biológiában 4. Homogenizálás, sejtfrakcionálás 5. Hipopiknikus és izopiknikus grádiens centrifugálás 6. Gélfiltráció 7. Ioncserélő- és affinitáskromatográfia 8. Fehérje elektroforézis 9. Nukleinsav elektroforézis 10. DNS-izolálás 11. RNS-izolálás 12. Plazmidok, plazmidizolálás 13. Nukleinsav hisztokémia 31