Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium követelmények)

Átírás

1 Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK TANREND 2014/2015 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és kritérium követelmények) 1

2 1. szemeszter OOA-ANT Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia) 3 OOA-BI1 Biofizika 1. 5 OOA-BMA Közegészségtan 1. (A betegségmegelőzés alapjai) 8 OOA-MB1 Molekuláris sejtbiológia 1. 9 OOA-MET Biometria 14 OOA-OET Magatartástudomány 2. (Orvosi etika) 19 OOA-OKG Az orvosi kommunikáció gyakorlata 20 OOA-ORK Orvosi kémia 22 OOR-ELS Orvosi elsősegély 26 OOR-OKA Orvosi kémia alapjai szemeszter OOA-AA1 Általános anatómia OOA-AED Közegészségtan 2. (Általános epidemiológia és demográfia) 33 OOA-BEB Bevezetés a biokémiába 35 OOA-BI2 Biofizika OOA-MB2 Molekuláris sejtbiológia OOA-SF1 Szövet- és fejlődéstan OOR-APG Ápolási ismeretek - gyakorlat 48 OOR-API Ápolási ismeretek - elmélet 49 OOR-OKG Az orvosi kommunikáció gyakorlata - nyári gyakorlat szemeszter OOA-AA2 Általános anatómia OOA-BKA Biokémia 56 OOA-EL1 Élettan OOA-HUG A humángenetika alapjai 67 OOA-KET Közegészségtan 3. (Környezet-egészségtan) 69 OOA-SF2 Szövet- és fejlődéstan szemeszter OOA-EL2 Élettan OOA-IMM Az immunológia alapjai 83 OOA-NEA Neuroanatómia 86 OOA-OBA Orvosi biokémia 89 OOA-SZO Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia) 92 OOR-AZV-I Angol szaknyelvi záróvizsga - írásbeli 95 OOR-AZV-S Angol szaknyelvi záróvizsga - szóbeli 96 OORTE Testnevelés

3 OOA-ANT Tantárgyfelelős: MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA) 1 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő max. 300 fő Előfeltételek: nincs DR. CSATHÓ ÁRPÁD, egyetemi docens Magatartástudományi Intézet Tematika Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint a betegségek kialakulásának és gyógyításának bio-kulturális alapjaival foglalkozó tudomány. A jelen tantárgy fő célja, hogy a széles körben elterjedt bio-szomatikus gondolkodásmód mellett, a biopszicho-szociális szemléletmódot is megalapozza a hallgatók körében. Ennek a szemléletmódnak a jelentőségét két elméleti keretre építve fejtjük ki. Egyrészt, bemutatjuk az alapvető filozófia antropológiai ismereteket, így az emberkép differenciálódásának és a medikalizációnak a kapcsolatát. Másrészt, számos példán keresztül, szemléltetjük a humán bio-kulturális variabilitás és a betegségek kialakulásának összefüggéseit, vagyis az ökológiai szemléletmód jelentőségét az orvoslásban. A hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető filozófiai antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a betegségek kialakulásában szerepet játszó legfontosabb bio-kulturális kölcsönhatásokat. A félév elfogadásának feltételei Részvétel az előadásokon, maximális hiányzás 2 óra (2 előadás) Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az oktatóval megbeszélendő. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadás jegyzet (kötelező) Kötelező szakirodalom: Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., Ajánlott szakirodalom: Buda Béla és Kopp Mária (szerk.): Magatartástudomány, Medicina Kiadó, Donald Joralemon: Exploring Medical Anthropology, 1999, Allyn and Bacon Tony McMichael: Human Frontiers, Environments and Disease, 2001, Cambridge Univ. Press Előadások 1 Az antropológia tárgya, fő területei és helyük a tudomány rendszerében Dr. Vereczkei Lajos 2 Az antropológia az emberi lényegről Dr. Vereczkei Lajos 3 Racionalitás, a gondolkodás szintjei Dr. Szolcsányi Tibor 4 Az adaptáció és az akklimatizáció fogalma. Ökológiai alapfogalmak Dr. Csathó Árpád 5 Urbán ökológia: A városi életmód hatása az egészségre Dr. Csathó Árpád 6 A humán táplálkozás evolúciója és variabilitása Dr. Csathó Árpád 7 A gyógyszerhatás antropológiája Dr. Csathó Árpád 8 A placebo-nocebo hatás Dr. Csathó Árpád 9 A fájdalom észlelés bio-kulturális variabilitása Dr. Csathó Árpád 10 Az empátia antropológiája Dr. Csathó Árpád 3

4 11 A stressz, mint bio-kulturális kölcsönhatás Dr. Csathó Árpád 12 A függőség magatartástudományi modelljei Dr. Csathó Árpád 13 Demográfiai alapfogalmak Dr. Csathó Árpád 14 Az öregedés antropológiája Dr. Csathó Árpád Gyakorlatok Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők 4

5 OOA-BI1 BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: 4 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 28 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 56 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő Előfeltételek: nincs DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet Tematika A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás. A félév elfogadásának feltételei A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: Előadások 1 Bevezető Dr. Nyitrai Miklós 2 Diffúzió Dr. Bugyi Beáta 3 Ozmózis Dr. Bugyi Beáta 4 Folyadékáramlás Dr. Hild Gábor 5 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 6 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Grama László 7 Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor 8 Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 9 Látás Dr. Grama László 10 Hallás Dr. Grama László 11 A citoszkeletális rendszer Dr. Bugyi Beáta 12 Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Bugyi Beáta 13 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Nyitrai Miklós 5

6 14 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Nyitrai Miklós 15 Termodinamikai alapfogalmak Dr. Visegrády Balázs 16 A termodinamika főtételei Dr. Visegrády Balázs 17 Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Visegrády Balázs 18 Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László 19 A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László 20 Az atom szerkezete Dr. Lukács András Szilárd 21 A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Lukács András Szilárd 22 Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Lukács András Szilárd 23 A lézer Dr. Lukács András Szilárd 24 Röntgensugárzás Dr. Talián Csaba Gábor 25 Röntgendiffrakció Dr. Talián Csaba Gábor 26 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Orbán József 27 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Orbán József 28 Sugárzások biológiai hatása Dr. Orbán József Gyakorlatok 1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás 21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis 6

7 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium Szemináriumok Vizsgakérdések Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján ( Közreműködők Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Orbán József (ORJFAAP.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Dr. Visegrády Balázs (VIBAAB.T.JPTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Huberné Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kilián Balázsné Raics Katalin (RAKHAAT.PTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Leipoldné Vig Andrea (VIAFAAO.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE), Türmer Katalin Erzsébet (TUKIAAT.PTE), Ujfalusi Zoltán (UJZDAA.T.JPTE) 7

8 OOA-BMA Tantárgyfelelős: KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI) 1 kredit félévközi jegy Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 7 óra előadás + 7 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: nincs DR. KISS ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet Tematika A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a betegségmegelőzésben. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi problémáit, jellemzőit. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatok látogatása kötelező, amelyet katalógussal ellenőrzünk. A gyakorlatokról legfeljebb 15 %, azaz 1x45 perc hiányzás megengedett, ami felett az index aláírását megtagadjuk. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Csoportvezetővel előre egyeztetve, az adott héten másik csoportnál való pótlás lehetséges. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok PPT anyagok (CooSpace) Ember I., Kiss I., Cseh K.: Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, Előadások 1 Magyarország népegészségügyi helyzete. Dr. Kiss István 2 Az egészség és a betegség fogalma. Egészségdeterminánsok. Dr. Kiss István 3 Közegészségtan; népegészségtan. A betegségmegelőzés alapjai. Dr. Kiss István 4 A prevenció szintjei. Dr. Gombos Katalin 5 Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására. Dr. Gombos Katalin 6 Egészségvédelem, egészségfejlesztés. Dr. Németh Katalin 7 Egészségpolitika. Dr. Berényi Károly Gyakorlatok 1 Anya- és csecsemő-egészségtan 2 Gyermek- és ifjúság-egészségtan 3 Időskor egészségtana 4 Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice 5 Kisebbségek speciális helyzete 6 Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái 7 Bizonyítékokon alapuló orvoslás Szemináriumok Vizsgakérdések A félévközi írásbeli számonkérés magába foglalja az előadásokon és szemináriumokon elhangzottakat, valamint a CooSpace-re feltöltött anyagok összességét, illetve a Népegészségügyi orvostan könyv releváns fejezeteit. Közreműködők Dr. Berényi Károly (BEKFABO.PTE), Dr. Gombos Katalin (GOKFAAO.PTE), Dr. Németh Katalin (NEKFABO.PTE), Marek Erika (MAEAAA.T.JPTE), Raposa László Bence (RALNAAE.PTE), Wolher Veronika (WOEQAAI.PTE) 8

9 OOA-MB1 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: 6 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 12 óra gyakorlat + 30 óra szeminárium = összesen 84 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: nincs DR. SZEBERÉNYI JÓZSEF, egyetemi tanár Orvosi Biológiai Intézet Tematika A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai. A félév elfogadásának feltételei TVSZ szerint Távolmaradás pótlásának lehetőségei Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Hivatalos tankönyv és jegyzet: Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia Komáromy L., Szeberényi J. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok Ajánlott könyvek: Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia Előadások 1 Oktatási célkitűzések Dr. Szeberényi József 2 A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Dr. Szeberényi József 3 Modern morfológiai módszerek I. Dr. Komáromy László 4 Modern morfológiai módszerek II. Dr. Komáromy László 5 Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok Dr. Szeberényi József 6 Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak Dr. Szeberényi József 7 Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció Dr. Szeberényi József 8 Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás Dr. Szeberényi József 9 Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények. A génműködés gátlása. Dr. Szeberényi József 9

10 10 Molekuláris biológiai módszerek VI: DNS-chipek Dr. Szeberényi József 11 Sejtmag Dr. Komáromy László 12 Genomorganizáció Dr. Szeberényi József 13 A kromatin szerkezete és kémiai összetétele ifj. Dr. Sétáló György 14 A sejtciklus fázisai. Sejtosztódás. ifj. Dr. Sétáló György 15 A sejtciklus szabályozása ifj. Dr. Sétáló György 16 Replikáció prokariota sejtekben Dr. Szeberényi József 17 Replikáció eukariota sejtekben Dr. Szeberényi József 18 DNS-repair Dr. Szeberényi József 19 Transzkripció prokariotákban Dr. Szeberényi József 20 Eukariota pre-rrns szintézis és érés Dr. Pap Marianna 21 Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban Dr. Pap Marianna 22 Pre-mRNS-ek érése eukariotákban Dr. Pap Marianna 23 A sejtmag pathológiája Dr. Komáromy László 24 Citoplazmatikus organellumok Dr. Komáromy László 25 Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői Dr. Szeberényi József 26 Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa Dr. Szeberényi József 27 Transzláció III: A genetikai kód Dr. Szeberényi József 28 Génreguláció prokariotákban Dr. Szeberényi József 29 Génreguláció eukariotákban I: A génszabályozás szintjei Dr. Szeberényi József 30 Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok Dr. Szeberényi József 31 Témazáró előadás Dr. Szeberényi József 32 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 33 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció Dr. Komáromy László 34 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Dr. Komáromy László 35 A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 36 A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás Dr. Komáromy László 37 Mitokondrium I: felépítés és működés Dr. Szeberényi József 10

11 38 Mitokondrium II: genetikai apparátus Dr. Szeberényi József 39 Citoszkeleton I: mikrofilamentumok Dr. Komáromy László 40 Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok Dr. Komáromy László 41 A sejtmembrán felépítése Dr. Szeberényi József 42 Záró előadás Dr. Szeberényi József Gyakorlatok 1 Fénymikroszkópia. Izotópok 2 Fénymikroszkópia. Izotópok 3 Centrifugálás, kromatográfia 4 Centrifugálás, kromatográfia 5 Fehérje-elektroforézis 6 Fehérje-elektroforézis 7 DNS-izolálás 8 DNS-izolálás 9 Plazmidizolálás 10 Plazmidizolálás 11 Restrikciós endonukleáz térképezés 12 Restrikciós endonukleáz térképezés Szemináriumok 1 A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2 Biológiai makromolekulák 3 Fénymikroszkópia 4 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5 Szeparációs módszerek 6 Molekuláris biológiai módszerek I. 7 Molekuláris biológiai módszerek II. 8 Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 9 Molekuláris biológiai módszerek III. 10 A sejtmag. Genomorganizáció 11 Kromatin 12 A sejtciklus 13 Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia (demonstráció) 14 Replikáció 15 Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus 16 DNS-repair. Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése 17 Transzkripció 18 RNS-érés 19 A kóros sejtmag 20 Dolgozat: Replikáció. DNS-repair. Mitózis. Meiózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag 21 Transzláció 22 Génreguláció I. 23 Génreguláció II 24 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25 Sejtvédekezés 26 Mitokondrium I. 27 Mitokondrium II. 28 Félévzáró konzultáció 29 Félévzáró dolgozat 30 Félévzáró dolgozat 11

12 Vizsgakérdések 1. Fehérjék 2. Lipidek 3. Szénhidrátok 4. Nukleozidok, nukleotidok 5. A DNS szerkezete 6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek 7. Az RNS szerkezete és típusai 8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása 9. Az immuncitokémia módszerei 10. Restrikciós endonukleázok 11. Southern-blot 12. A DNS szekvenciaanalízise 13. DNS-chipek 14. Genomtárak 15. Polimeráz láncreakció 16. Transzgénikus élőlények 17. Célzott géninaktiváció 18. Az endogén génműködés gátlása az mrns szintjén 19. cdns-tárak 20. Northern-blot 21. Immunprecipitáció és Western-blot 22. A sejtmag szerkezete 23. A kromatin szerveződése 24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák 25. A kromatin kémiai összetétele 26. A sejtciklus fázisai 27. A sejtciklus szabályozása 28. Mitózis 29. Meiózis 30. A replikáció általános jellemzői 31. A prokariota replikáció mechanizmusa 32. Az eukariota replikáció jellemzői 33. DNS-repair 34. A prokariota transzkripció mechanizmusa 35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői 36. Az eukariota pre-rrns szintézise és érése 37. Az eukariota pre-mrns szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció 38. Pre-mRNS splicing 39. Aminoacil-tRNS szintézis 40. A riboszómák szerkezete és működése 41. A genetikai kód 42. A transzláció iniciációja 12

13 43. A transzláció elongációja és terminációja 44. A transzláció általános jellemzői 45. A laktóz operon 46. A triptofán operon 47. Klónozás sejtmag-transzplantációval 48. Az eukariota pre-mrns szintézisének és érésének szabályozása 49. Az eukariota mrns-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása 50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása 51. Eukariota transzkripciós faktorok 52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa 53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum 54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció 55. A szekréció mechanizmusa 56. Endocitózis 57. A vezikuláris transzport mechanizmusa 58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum 59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció 60. A mitokondriumok felépítése és működése 61. A mitokondriumok genetikai apparátusa 62. Mitokondrium betegségek Közreműködők Dr. Kürthy Mária (KUMPAAP.PTE) 13

14 OOA-MET Tantárgyfelelős: BIOMETRIA 2 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: nincs DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, habilitált docens Bioanalitikai Intézet Tematika Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években. A félév elfogadásának feltételei Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat. A jegyet három lépcsős vizsgán lehet megszerezni, aminek elemei: egy beugró teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és egy elméleti kérdés. Mindegyikre legalább elégséges teljesítmény kell, hogy a vizsga sikerüljön. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Pótló gyakorlat A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Az Intézet által kiadott anyagok: Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, egyéb jegyzetek és munkalapok Könyvek: Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 5 th ed., vagy Moore, David S., McCabe, George P. Introduction to the Practice of Statistics 5 th ed., 2005, W.H. Freeman és: Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S. The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003, W.H. Freeman vagy Rees, W. G. Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992 Előadások 1 Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma. Dr. Pótó László 2 Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás). Dr. Pótó László 3 Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény. Dr. Pótó László 4 Átlag, szórás. A normális eloszlás. Dr. Pótó László 5 Az átlag eloszlása, a standard hiba. Dr. Pótó László 6 A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. Dr. Pótó László 14

15 7 A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). Dr. Pótó László 8 A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. Dr. Pótó László 9 A független mintás t próba. Az F próba. Dr. Pótó László 10 A lineáris korreláció és regresszió. Dr. Pótó László 11 Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. Dr. Pótó László 12 Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák) Dr. Pótó László 13 A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése. Dr. Pótó László 14 Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás (Gyakorisági táblázatok 2.). Többváltozós módszerek. Összefoglalás. Dr. Pótó László Gyakorlatok 1 Valószínűség - példák 1. + Számítógép-használat, Windows, SPSS. 2 Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások. 3 A binomiális eloszlás. 4 Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. 5 Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika 6 Normális elosztás. Az átlag eloszlása. 7 Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. 8 A hipotézistesztelés 9 Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. 10 A független mintás t próba. Az F próba. 11 A lineáris korreláció és regresszió. 12 Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba. 13 Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 14 A varianciaanalízis elve. Összefoglalás Szemináriumok Vizsgakérdések Egy beugró teszt, egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és egy elméleti kérdés az alábbiak közül: 1. A biometria/biostatisztika fő feladata A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek? Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában. (háttér: főleg az 1., a 3. és a előadások) 2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál. (háttér: főleg az 1., a 2. a és a 12. előadások) 3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1, Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a számolható valószínűség (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban. (háttér: főleg a 2. a és a 12. előadások) 15

16 4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2, Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva. Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?) (háttér: főleg a 2. a és a 12. előadások) 5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és kezelésük) (háttér: főleg a 3. és a előadások) 6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei. Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani? (háttér: főleg a 3. előadás) 7. A minta és az alapsokaság Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében. (háttér: főleg a 3. a és a 12. előadások) 8. Folytonos adatok számszerű jellemzése Vonjon párhuzamot az öt szám -os és a három szám -os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó? Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában. (háttér: főleg a 4. a és a 12. előadások) 9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül. (háttér: főleg a 4. a és a 12. előadások) 10. A normális eloszlás 1. Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban? Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.). Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a normális közelítés módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a hipotézisvizsgálati módszerek feltételei? (háttér: főleg a 4., az 5., a és a 12. előadások) 11. A normális eloszlás 2. Hogyan támasztja alá jelentőségét az átlag eloszlása? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai következtetés és döntés során. (háttér: főleg a 4., az 5. és a előadások) 16

17 12. A statisztikai következtetés A statisztikai következtetés, mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum). (háttér: főleg az 5.és a 6. előadások) 13. Az átlag megbízhatósági intervalluma A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a 95% CI kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése? (háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás) 14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete Mutassa be az öt lépéses gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon. Melyek az öt lépés egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének igazolása a példákon. (háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás) 15. Az egymintás és a páros t próba A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és különbsége. Mi a teendő, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi módszereket használni? (háttér: főleg a és a 12. előadások) 16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján. A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be. (háttér: főleg a előadás) 17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket kezelni? Mutassa be példákon, hogy mikor nyújt segítséget a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és mikor a teszt ereje az adott kérdés megválaszolásában? (háttér: főleg a 8. és a 9. előadás) 18. A két- (független-) mintás t próba Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével? (Mi a megoldás ára? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?) (háttér: főleg a 9. előadás) 17

18 19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok ( egy minta ) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ a két esetben? Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne. Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer? (háttér: főleg a 10. előadás) 20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a két változó vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni? Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1. Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az egzakt jelző? (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2. Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a szenzitivitás, a specificitás valamint a pozitív és a negatív teszteredmény jósló- ( prediktív- ) ereje? Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az orvosi adatértékeléseknél! (háttér: főleg a 11. és a 12. előadás) 23. A nem-paraméteres próbák - 1. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás) 24. A nem-paraméteres próbák - 2. Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann-Whitney próba? Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje? (háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás) 25. Az ANOVA elve Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete. Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján. Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben? (háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás) Közreműködők Borbásné Dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Dergez Tímea (DETCAAT.T.JPTE), Dr. Hartvig Nóra (HANAAB.T.JPTE), Dr. Kilár Ferenc (KIFGAAO.PTE), Dr. Pótó László (POLGABO.PTE), Kőnigné Péter Anikó (PEAAAB.T.JPTE) 18

19 OOA-OET Tantárgyfelelős: MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA) 1 kredit félévközi jegy Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 14 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő max. 300 fő Előfeltételek: nincs DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet Tematika A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását. A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban. A félév elfogadásának feltételei Félévközi számonkérés: bioetika területéről szabadon választott témából esszé írása; vagy szóbeli referátum; vagy záróteszt. Távolmaradás pótlásának lehetőségei TVSZ szerint. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Coospace Előadások Gyakorlatok Szemináriumok 1 Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma 2 Az orvoslás tradicionális paternalista modellje. 3 Az orvosi beavatkozásokba való tájékozott beleegyezés elve 4 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 5 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 6 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 7 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 8 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme 9 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme 10 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 11 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 12 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése 13 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése 14 Aktuális bioetikai téma megbeszélése. Számonkérés Vizsgakérdések Nincs. Közreműködők Dr. Jakab Tibor (JATHAAE.PTE) 19

20 OOA-OKG Tantárgyfelelős: AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA 1 kredit félévközi jegy Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 6 óra előadás + 8 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő max. 200 fő Előfeltételek: nincs DR. BALOGH SÁNDOR, egyetemi docens Családorvostani Intézet Tematika Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, nonverbális kommunikáció. Kommunikáció jogi-etikai alapjai. Kommunikációs tréning. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának. A félév elfogadásának feltételei Előadásokon, szemináriumokon való részvétel kötelező. Félévközi jegy megajánlása a gyakorlatok alatti számonkérések alapján történik. Kiscsoportos foglalkozásokon mindenki az ETR-ben rögzített csoportba vehet részt a gyakorlatokon (nincs csoportvándorlás). Ezt a gyakorlat megkezdése előtt ellenőrizni kell. Engedélyezés, kérvény esetén a tantárgyfelelős engedélye szükséges. 20% feletti hiányzás a tantárgy aláírását nem teszi lehetővé. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Következő év A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Pilling János: Orvosi kommunikáció, Medicina Kiadó, Allan Pease: Testbeszéd, Park Kiadó, 1992 Arnold Csaba: Családorvoslás a gyakorlatban, Melania Kiadó, Molnár - Csabai: A gyógyítás pszichológiája, Springer, Előadások 1 A családorvoslás helye és szerepe a kommunikációban, az orvos beteg találkozás Dr. Bán Ildikó 2 Beteginterjú Dr. Veres Andrea 3 Verbális, nonverbális kommunikáció I. Dr. Oberling János 4 Verbális, nonverbális kommunikáció II. Dr. Oberling János 5 Nehéz beteg-kommunikáció Dr. Bán Ildikó 6 Rossz hír közlése, etika a kommunikációban Várbiróné Dr. Csikós Ágnes Gyakorlatok 1 Ismerkedés 2 Bevezetés 2 Non-verbális kommunikáció 3 Interjú készítés 3 Nehéz helyzetek a kommunikációban 4 Rossz hír közlése 5 Verbális kommunikáció 7 Szituációk 20

21 Szemináriumok Vizsgakérdések Közreműködők Dr. Bán Ildikó (BAIFACO.PTE), Dr. Bíró Ferenc (BIFPAAP.PTE), Dr. Heim Szilvia (HESPAAP.PTE), Dr. Nagy Lajos (NALGABO.PTE), Dr. Rinfel József (REJPAAP.PTE), Dr. Várnai Réka (VAROAAO.PTE), Várbiróné Dr. Csikós Ágnes (VACTAB0.PTE) 21

22 OOA-ORK Tantárgyfelelős: ORVOSI KÉMIA 6 kredit vizsga Alapozó modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 42 óra előadás + 28 óra gyakorlat + 14 óra szeminárium = összesen 84 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: nincs DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika Az Orvosi kémia tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlenek. A szerves kémia rész foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. A félév elfogadásának feltételei - A gyakorlaton min. 8 alkalommal meg kell írni a röpdolgozatot. - A gyakorlaton min. 5 pontot kell szerezni. (5 jó válasz) - A félévközi zárthelyiken összesen min. 6 pontot (30%) kell teljesíteni. - Részvétel a foglalkozások min. 85%-án (összesen max. 13 órát lehet hiányozni a 84-ből). - A kritériumtárgy teljesítése. 2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. Az egyes hetek kísérleteihez kérdések tartoznak, amelyek megtalálhatók a munkafüzetben. A hétig minden gyakorlat elején röpdolgozatot íratunk az aznapi kérdésekből. Minden hallgató 1-1 db kérdést kap, amelyet írásban megválaszol, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre. A helyes válasz 1 pontot ér, rossz válaszra 0 pontot adunk. Késés vagy egyéb okból kifolyó mulasztás esetén pótlásra nincs lehetőség, aki a gyakorlat elején nem írja meg a dolgozatot, automatikusan 0 pontot kap arra a hétre. Így összesen 10 pont gyűjthető. Ha valaki 10 percnél kevesebbet késik, a dolgozatra ugyan 0 pontot kap, de a gyakorlatot elvégezheti, az nem számít hiányzásnak. 10 percet meghaladó késés hiányzásnak minősül. A gyakorlatok pótlására nincs lehetőség. A félév elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé. A félév elfogadásának további feltétele az Orvosi kémia alapjai c. kritérium tárgy felvétele és sikeres teljesítése. Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Nincs A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Tankönyv: Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Ajánlott irodalom: Nagy Veronika (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011 McMurray, Fay: Chemistry (latest edition) Zeeck: Chemie für Mediziner (7. Auflage) Előadások 1 Bevezetés az orvosi kémiába Dr. Ohmacht Róbert 2 A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete. Dr. Takátsy Anikó 3 Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés Dr. Takátsy Anikó 22

23 4 Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai Dr. Takátsy Anikó 5 Másodlagos kölcsönhatások Dr. Takátsy Anikó 6 Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik Dr. Berente Zoltán 7 Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók Dr. Berente Zoltán 8 Halmazállapotok, gáztörvények Dr. Takátsy Anikó 9 A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele Dr. Takátsy Anikó 10 Elektrolitok szerepe az élő szervezetben Dr. Berente Zoltán 11 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye Dr. Lóránd Tamás 12 Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő. Dr. Lóránd Tamás 13 Savak és bázisok Dr. Lóránd Tamás 14 ph, poh és a vízionszorzat Dr. Lóránd Tamás 15 Sók hidrolízise, pufferoldatok Dr. Lóránd Tamás 16 Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek Dr. Berente Zoltán 17 Komplexek szerkezete és kialakulása Dr. Végvári Ágnes 18 Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában Dr. Végvári Ágnes 19 Kolloid rendszerek Dr. Ohmacht Róbert 20 Kolloid rendszerek az élő szervezetben Dr. Dóczi Tamás 21 Reakciókinetika Dr. Agócs Attila 22 Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai Dr. Agócs Attila 23 Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók Dr. Agócs Attila 24 Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben Dr. Agócs Attila 25 Elektrokémia Dr. Berente Zoltán 26 Elektronátmenetek élő rendszerekben Dr. Berente Zoltán 27 Bevezetés a szerves kémiába Dr. Agócs Attila 28 A szerves kémiai reakciók típusai Dr. Agócs Attila 29 Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban Dr. Lóránd Tamás 30 Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok Dr. Lóránd Tamás 31 Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében Dr. Lóránd Tamás 23

24 32 Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének Gulyás Gergely 33 Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció Dr. Agócs Attila 34 Alkoholok Dr. Lóránd Tamás 35 Fenolok Dr. Lóránd Tamás 36 Éterek Dr. Lóránd Tamás 37 Szerves kénvegyületek Dr. Lóránd Tamás 38 Aldehidek és származékaik Dr. Agócs Attila 39 Ketonok, kinonok Dr. Agócs Attila 40 Aminok és biológiailag jelentős származékaik Dr. Lóránd Tamás 41 Karbonsavak Dr. Lóránd Tamás 42 Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek Dr. Lóránd Tamás Gyakorlatok 1 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás 3 Laboratórium megbeszélés. 5 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel 7 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 11 Betacid oldat titrálása 13 Potenciometria. Pufferrendszerek. 15 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata 17 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata 19 Elektrokémiai kísérletek 21 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I. 23 A funkciós csoportok vizsgálata II. 25 A funkciós csoportok vizsgálata III. 27 Összegzés, ismétlés Szemináriumok 1 Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások 2 Sztöchiometriai számítások 3 Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások 4 Oldatok koncentrációja 5 Egyszerű szerves molekulák szerkezete 6 Szerves molekulák elnevezése. Izoméria 7 Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai 8 Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek 9 Sztereokémia II: diasztereomerek 10 Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok 11 Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek 12 Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok 13 Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek 14 Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak 24

25 Vizsgakérdések Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Végvári Ágnes (HEATABO.PTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika Margit (RAESAAP.PTE) 25

26 OOR-ELS Tantárgyfelelős: ORVOSI ELSŐSEGÉLY 0 kredit aláírás Kritérium követelmény modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 14 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő max. 250 fő Előfeltételek: nincs DR. BOGÁR LAJOS, egyetemi tanár Sürgősségi Orvostani Tanszék Tematika A tantárgy oktatására biztosított 14 gyakorlati óra során az első évfolyamos hallgatóknak a sürgősségi betegellátás legfontosabb alapelemeit és azok gyakorlati végrehajtásának módszereit kell elsajátítaniuk. Ebben az oktatási feladatban elsődleges fontosságú a keringés- és légzésleállás során alkalmazandó vizsgálati eljárások gyors és biztonságos alkalmazása, majd az alapvető életmentési tevékenység, tehát a reanimáció végrehajtása. Ezen túl a hallgatóknak meg kell tanulniuk az egyéb, azonnali életveszélyt okozó betegségek gyors helyszíni és sürgősségi osztályon alkalmazandó diagnosztikájának és terápiájának elemeit is az acut myocardialis infarctus, az életet veszélyeztető pulmonalis embolia, a baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk, az életveszélyt okozó fertőzéses betegségek, a közvetlen életveszélyt okozó mérgezések, az anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek helyszíni ellátásában. Tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgynak két célja van. Az első: a hallgató legyen képes a súlyos vagy közvetlen életveszélyt okozó betegségek helyszíni ellátásánál olyan biztonsággal és eredményességgel működni, amelyet az orvostanhallgatótól a közvélemény elvár -- még akkor is, ha ő csupán a preklinikai éveit tölti. A második: az orvosi tanulmányait megkezdő hallgató kapjon információkat arra vonatkozóan, hogy a preklinikai tárgyak ismeretanyagának elsajátítása miként fogja segíteni a gyógyító munkáját, és ezzel az érdeklődése e tantárgyak felé még intenzívebb legyen. A félév elfogadásának feltételei A gyakorlatokról való hiányzás maximum 20%-os lehet. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Az évfolyam más csoportjának gyakorlatán történő részvétel. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Göbl Gábor: Oxyológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, Bogár Lajos: Érzéstelenítés - Esetfantáziák vészhelyzetekről medikusoknak és fiatal orvosoknak, Medicina Könyvkiadó, Budapest, Bogár Lajos: Intenzív - Egy pályakezdés esetfantáziái, Akadémiai Kiadó, Budapest, Előadások Gyakorlatok 1 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je 2 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je 3 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 4 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 5 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 6 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 7 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 8 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 9 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása Szemináriumok Vizsgakérdések - 26

27 Közreműködők Dr. Bátai István (BAIMABO.PTE), Dr. Hideg Gyöngyvér (HIGTAA0.PTE), Dr. Kiss Tamás (KITFAAO.PTE), Dr. Rendeki Szilárd (RESGABA.PTE), Dr. Szabó Péter (SZPFABO.PTE), Dr. Szabó Zoltán (SZZUABO.PTE), Dr. Szélig Livia (SZLTAA0.PTE), Dr. Tátrai Ildikó (TAITAA0.PTE), Dr. Toldi János (TOJFADO.PTE), Dr. Tóth Ildikó (TOISAAA.PTE), Dr. Weiling Zsolt (WEZMAAO.PTE) 27

28 OOR-OKA Tantárgyfelelős: ORVOSI KÉMIA ALAPJAI 0 kredit aláírás Kritérium követelmény modul ősszel ajánlott félév: 1. Foglalkozás/félév: 0 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 28 óra szeminárium = összesen 28 óra Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő Előfeltételek: nincs DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet Tematika A tantárgy a kémiai alapismereteket kívánja bővíteni, különös tekintettel azokra a részekre, amelyek a középiskolás tananyagból kimaradtak. Segítséget ad az Orvosi Kémia előadásainak, gyakorlatainak könnyebb elsajátításához. A félév elfogadásának feltételei Az első héten a hallgatók egy felmérő dolgozatot írhatnak. Akik ezt a dolgozatot 50% fölött teljesítik, mentesülnek a kurzus látogatásának kötelezettsége alól. A többi hallgató számára a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megadott hiányzás fogadható el, és kettő ellenőrző dolgozat megírása kötelező. A félév elfogadásához a félévközi dolgozatok átlagának el kell érnie a 30%-ot. Távolmaradás pótlásának lehetőségei A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Ajánlott: Veszprémi Tamás: Általános kémia, Akadémiai Kiadó, Bp Előadások Gyakorlatok Szemináriumok 1 Az anyag elemi és kémiai részecskéi, az atom felépítése, a periódusos rendszer 2 A nemesgázszerkezet jelentősége, az elsőrendű kötések 3 Mól fogalma, moláris tömeg számítása, kristályos sók moláris tömege 4 A kémiai reakciók fogalma, csoportosítása 5 A kémiai egyenletek típusai, jelentése, felírási szabályai 6 Redoxiegyenletek értelmezése 7 Redoxiegyenletek rendezése 8 Koncentrációszámítások I. 9 Koncentrációszámítások II. 10 Koncentrációszámítások III. 11 Koncentrációszámítások IV. 12 Gáztörvények, parciális nyomás 13 Gázokkal kapcsolatos feladatok I. 14 Gázokkal kapcsolatos feladatok II. 15 Egyensúlyok, a tömeghatás törvénye, az egyensúlyok eltolása 16 ph-számítás I. 17 Egyensúlyok, disszociációfok 18 ph-számítás II. 19 A termokémia alapjai 20 ph-számítás III. 21 A szerves vegyületek definíciója, csoportosítása 22 Pufferek ph-számítása 23 A szerves vegyületek molekulaszerkezete és fizikai tulajdonságai közti összefüggés 24 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói I. 25 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói II. 26 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói III. 27 Ismétlés 28 Ismétlés 28

29 Vizsgakérdések - Közreműködők Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Végvári Ágnes (HEATABO.PTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika Margit (RAESAAP.PTE) 29

30 OOA-AA1 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1. Tantárgyfelelős: 5 kredit vizsga Alapozó modul tavasszal ajánlott félév: 2. Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 56 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 70 óra Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő max. 220 fő Előfeltételek: OOA-SF1 egyidejű felvétel DR. GASZNER BALÁZS, egyetemi adjunktus Anatómiai Intézet Tematika A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával. A félév elfogadásának feltételei Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 11 tanóra (= 11x45 perc), ezen belül max. 9 óra gyakorlat. Távolmaradás pótlásának lehetőségei Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A hallgató félévenként két gyakorlatot pótolhat másik csoportban. Az oktató dönti el, hogy engedélyezi-e hallgatónak, hogy részt vegyen a gyakorlaton. Az oktatónak joga van a hallgató kérését helyhiány miatt megtagadni. A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok Előadások 1 Az anatómia tárgya és felosztása Dr. Reglődi Dóra 2 Általános csonttan és ízülettan Dr. Gaszner Balázs 3 A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. Dr. Tóth Pál 4 A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai Dr. Csernus Valér 5 A medence és az alsó végtag a klinikus szemével. Képalkotó eljárások. Dr. Than Péter 6 Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető. Dr. Hollósy Tibor 7 A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. Dr. Schmidt Erzsébet 8 A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya Dr. Kiss Péter 9 Az arckoponya és üregei. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 10 Az alsó végtag izmainak jelentősége a mozgásszervi kórképekben. Dr. Than Péter 11 A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Reglődi Dóra 12 A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Reglődi Dóra 13 Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 14 Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 30