ELŐTERJESZTÉS. Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 22-i ülésére. 1/b. napirend

Átírás

1 ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 22-i ülésére 1/b. napirend Tárgya: Előadó: Maglód város területén történő utólagos közmű csatlakozások rendjéről és a fizetendő hozzájárulásról szóló rendelet megalkotása dr. Takács Béla aljegyző Melléklet: rendelettervezet Az előterjesztés határozati javaslatának elfogadása nyilvános ülésen egyszerű többségű, a rendelettervezet elfogadása nyilvános ülésen minősített többségű nyílt szavazást igényel. [Mötv pont, 50. ] Bizottsági tárgyalásra: Városfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság JEGYZŐI ZÁRADÉK Az előterjesztéshez és rendelet-tervezethez jogi kifogást nem emelek. Maglód, szeptember 15. Margruber János jegyző

2 ELŐTERJESZTÉS Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 22-i ülésére Tárgya: Előadó: Maglód város területén történő utólagos közmű csatlakozások rendjéről és a fizetendő hozzájárulásról szóló rendelet megalkotása dr. Takács Béla aljegyző Melléklet: rendelettervezet Tisztelt Képviselőtestület! Tisztelt Bizottság! A melléklet javaslat szerint megtárgyalásra és megalkotásra előterjesztem Maglód város területén történő utólagos közmű csatlakozások rendjéről és a fizetendő hozzájárulásról szóló rendelet megalkotása szóló rendelet tervezetét. INDOKOLÁS Általános indokolás Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2009-ben alkotta meg a Maglód város területén történő utólagos közműrákötések rendjéről és közműfejlesztési hozzájárulásról szóló 8/2009.(IV.24.)Kt. rendeletét. A rendelet azóta többször módosításra került, minek folyományaképp a hatályos verzió egymással ellentétes tartalmú rendelkezéseket is tartalmaz. Időközben a jogszabályi környezet is megváltozott. A közműfejlesztési hozzájárulás fogalmát felsőbb szintű jogszabály rendezi. A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény a következőkről rendelkezik: 69. (1) A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet a) közszolgáltatási szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért, b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért, c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében, továbbá d) az új bekötés megvalósítását megelőzően. (2) Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek. A fenti jogszabályhely alapján Önkormányzatunknak nincsen hatásköre további rendeleteket alkotni a közműfejlesztési hozzájárulás tárgyában, mivel a tárgykört törvény szabályozza, ami nem ad további felhatalmazást rendeletalkotásra. Ennek megfelelően Önkormányzatunk évek óta nem módosította rendeletét.

3 2016. júniusában a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (továbbiakban: Vízgazd. tv.) módosításáról szóló évi XLI. törvény 11. -a a következő bekezdéssel egészítette a Vízgazd. tv-t: 45. (12) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy - amennyiben a beruházás műszaki átadása már megtörtént - a víziközmű beruházással érintett területre kiterjedő hatállyal önkormányzati rendeletben állapítsa meg az utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeit, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékét. Az önkormányzati rendeletben fizetési kötelezettség nem írható elő abban az esetben, ha az érintett érdekeltségi egység után társulati érdekeltségi hozzájárulás már megállapításra került, de annak befizetése nem történt meg. A fenti rendelkezés alapján lehetőségünk van, hogy a korábbi közműfejlesztési hozzájárulás mintájára szabályozzuk az utólagos rácsatlakozások szerinti díjak megfizetését, a csatlakozás feltételeit. Ennek megfelelően javaslatot nyújtok be a Tisztelt Képviselő-testülethez. Az új rendelet a korábban jelzett ellentmondásokat tisztázná, a csatlakozási díjakat jogszerűen az önkormányzathoz rendelné, egyértelműsítené az utólagos csatlakozás pénzügyi feltételrendszerét. A fenti jogszabályhely június 4-től hatályos. Hivatalunk próbált utánajárni, mi is volt konkrétan a jogalkotó szándéka, de az az előterjesztés indoklásából nem derül ki, további végrehajtási rendelet tudomásom szerint azóta nem született, így önkormányzatunk szabadon szabályoz a jelenlegi jogszabályi környezetben. Részletes indokolás az okhoz Általános rendelkezéseket, így a rendelet hatályát és értelmező rendelkezéseket tartalmaz. a 4. - hoz A csatlakozási hozzájárulás mértékét, a csatlakozás egyéb feltételeit tartalmazza. az 5. -hoz Tovább tisztázza a csatlakozási hozzájárulás fogalmát, megfizetésének eseteit. a 6. -hoz Rögzíti, hogy a díj megfizetése alól felmentés nem adható, viszont a természetes személyeket a Polgármester 12 havi részletfizetési kedvezményben részesítheti. a 7. -hoz További díjfizetési és csatlakozási feltételeket szabályoz. a 8. -hoz Rögzíti, hogy nem adóról van szó, ugyanakkor behajtására az adóigazgatási szabályokat kell alkalmazni. a 9. -hoz Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. 2

4 ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT A Jat a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. Hatásvizsgálati lap 1. Társadalmi hatások A helyi lakosság szempontjából a társadalmi hatások különfélék lehetnek. Egyes építkezések költsége értelemszerűen nőni fog, ez kedvezőtlenül érinti az építkezőket, ugyanakkor egy szabályos és kiszámítható rendszert eredményez a korábbi rendelet egymásnak ellentmondó szabályaihoz képes. Társadalmi érdek azonban, hogy a közműhálózat megfelelően működjék, így aki ezt tovább terheli, annak az általa is megnövekedett közmű rendszer fenntartási, fejlesztési költségeihez is hozzá kell járulnia. 2. Gazdasági, költségvetési hatások Költségvetési szempontból a rendelet megalkotása valószínűleg enyhén pozitív hatást eredményez a magasabb díjtételek miatt. Gazdasági hatásait tekintve különösebb változás nem várható, a nem lakossági felhasználók díj fizetését a felsőbb szintű jogszabály eddig is rendezte. 3. Környezeti és egészségügyi következmények Nem releváns. 4. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások Nem jelentős. 5. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A rendelet megalkotása nem kötelező. 6. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Tisztelt Képviselőtestület! Kérem, hogy az előterjesztést és a rendelet-tervezetet szíveskedjenek megtárgyalni és elfogadni. Maglód, szeptember 13. dr. Takács Béla aljegyző 3

5 Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2016.(IX..) önkormányzati rendelete Maglód város területén történő utólagos közmű csatlakozások rendjéről és a fizetendő hozzájárulásról Maglód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1. E rendelet hatálya Maglód város közigazgatási területén kiterjed a már meglévő ivóvíz, valamint szennyvízelvezető közműhálózatra történő utólagos rákötésre. E rendelet alkalmazásában: Közvetlenül érintett ingatlan: önálló helyrajzi számmal rendelkező olyan telek, amelyhez közterület összeköttetéssel közmű csatlakozik. 2. Közmű: szennyvíz vagy ivóvíz gerincvezetéke és a telekhatárig terjedő bekötővezeték. 3. Érdekeltségi egység: egy érdekeltségi egységnek számít az érdekeltségi területen: a) lakás céljára szolgáló ingatlanok esetében egy érdekeltségi egység minden olyan ingatlan, amely a közműves ivóvízellátás szempontjából egy önálló fogyasztási helynek számít, így különösen: azon ingatlan, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban egy helyrajzi szám alatt tartanak nyilván (pl. egy családi házas ingatlan vagy egy társasházi lakás, ide nem értve azonban a még be nem épített lakótelket); az egy helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanon belül egy egységnek számít az önálló lakáshasználat, vagyis egy olyan helyiség-csoport, amit az ingatlanban önálló lakásként birtokolnak és használnak; több szomszédos, de más és más helyrajzi számok alatt nyilvántartott ingatlan egy egységnek számít, ha azokat természetben egy lakóingatlanként birtokolják és használják; b) nem lakáscélra hasznosított ingatlanok esetében rendeltetés az a használati cél, amelyre az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják. 4. Nem lakáscélú helyiség: A helyiség nem lakáscélú, ha kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célt szolgál. 5. Újonnan beépítésre szánt terület: azon beépítésre szánt terület, amely jellemzően új beépítettségű, illetve további beépítés céljára szolgáló területrész, az érvényes rendezési terv szerint megállapítva. 6. Csatlakozási hozzájárulás: A közműszolgáltatást igénybevevők által fizetendő, a szolgáltatási területen lévő ivóvíz közmű, szennyvízközmű fejlesztését és állagmegőrzését célzó, az utólagos rákötés esetében érdekeltségi egységenként fizetendő összeg. 4

6 3. Az az ingatlantulajdonos, aki a víziközmű társulatban bármely okból nem vett részt, a közművekre utólag csak a hatályos jogszabályi rendelkezések betartásával, a víziközműszolgáltató által jogszabály alapján meghatározott, valamint a jelen rendeletben foglalt egyéb feltételekkel köthet rá. 4. (1) A meglévő hálózatra történő utólagos rákötés esetében a csatlakozási hozzájárulás mértéke: a) lakáscélú érdekeltségi egységenként ivóvíz közmű esetében : ,- Ft+Áfa, b) lakáscélú érdekeltségi egységenként szennyvíz közmű esetében: ,- Ft+Áfa. A hozzájárulás összegét az Önkormányzat számú elkülönített számlájára kell megfizetni. (2) A nem lakáscélú érdekeltségi egységek utólagos rákötése esetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Elnöke által rendeletben meghatározott mértékű víziközmű fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltatónak kell megfizetni. (3) Amennyiben az újonnan beépítésre szánt területen az új lakóterületek településrendezési szerződés keretében kerülnek kialakításra, úgy a csatlakozási hozzájárulás összegét a szerződésben meghatározottak szerint kell megfizetni. Szerződés hiányában a kiépített ivóvíz, szennyvízhálózattal nem rendelkező területen lévő ingatlanok bekötése során az érdekeltségi egységek után fizetendő csatlakozási hozzájárulás összegére az (1) bekezdésben meghatározottak az irányadók. (4) Azon természetes személy lakosok esetében, akik önhibájukon kívül azért nem tudtak rákötni a szennyvíz közműhálózatra, mivel az a beruházás ideje alatt területükön nem épült ki, és a beruházás ideje alatt ingatlan tulajdonnal rendelkeztek, a csatlakozási hozzájárulás összege Ft + ÁFA / érdekeltségi egység. (5) A csatlakozási hozzájárulás címén meghatározott összegek nem tartalmazzák a hálózatra történő rákötés kivitelezési munkáinak költségeit, melyet igénylő köteles finanszírozni a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerint. 5. (1) A csatlakozási hozzájárulás nem osztható, minden esetben legalább egy érdekeltségi egység számolandó. (2) A csatlakozási hozzájárulást a közvetlenül érintett ingatlan tulajdonosa a szolgáltatási szerződés megkötését megelőzően egy alkalommal köteles az Önkormányzatnak egy öszszegben megfizetni. (3) A fizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, tulajdonközösség esetén a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terheli. (4) Az Önkormányzat a hozzájárulás megfizetéséről a tulajdonosnak igazolást ad ki, mely ellenében a víziközmű-szolgáltató szolgáltatási szerződést köthet az ingatlan tulajdonosával. 5

7 6. (1) A hozzájárulás megfizetése alól felmentés nem adható. (2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok közműhálózatra történő rácsatlakozása után nem kell csatlakozási hozzájárulást fizetni. (3) Az Önkormányzat a természetes személyeket, külön kérelemre legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményben részesítheti. A kérelmek elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik. 7. (1) Jelen rendeletben szabályozott hozzájárulások megfizetésére kötelezett ingatlan tulajdonosa a már meglévő közmű hálózatra mindaddig nem csatlakozhat rá, amíg a hozzájárulás teljes összegét az Önkormányzat javára meg nem fizeti, illetve a részletfizetési kérelmét a polgármester nem bírálta el. (2) Az újonnan megépített közműhálózat önkormányzati tulajdonba és kezelésbe vételének, valamint a rákötések engedélyezésének feltétele, hogy az érintett ingatlanok után az ingatlanonkénti érdekeltségi egységek csatlakozási hozzájárulását megfizették, és a beruházó a megépített közműveket az Önkormányzat tulajdonába adja. (3) Ha az ingatlan tulajdonosa a hozzájárulás összegének megfizetése előtt az ingatlant elidegeníti, a még fennálló hátralékot egy összegben köteles megfizetni, ennek hiányában a fizetési kötelezettség az adásvételi szerződés megkötésétől az új tulajdonost terheli. (4) Ha a magánszemély tulajdonos a hozzájárulás összegének megfizetése előtt elhalálozik, az örökös, amennyiben az örökhagyó részletekben már megkezdte a teljesítést, változatlan feltételekkel fizetheti tovább a hátralékot, vagy dönthet a fennmaradó rész egy öszszegben történő megfizetéséről. 8. A csatlakozási hozzájárulás nem minősül adónak, behajtására azonban az adóigazgatási eljárási szabályokat kell alkalmazni. 9. (1) Ez a rendelet november 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Maglód Város Önkormányzat Maglód város területén történő utólagos közműrákötések rendjéről és közműfejlesztési hozzájárulásról szóló 8/2009.(IV.24.)Kt. rendelete. Tabányi Pál polgármester Margruber János jegyző 6