1995. évi LXV. törvény. az államtitokról és a szolgálati titokról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja. Értelmező rendelkezések

Átírás

1 1995. évi LXV. törvény az államtitokról és a szolgálati titokról Az Országgyűlés az állami és a közfeladatok zavartalan ellátásának biztosítása érdekében az adatok nyilvánosságának a legszükségesebb mértékű korlátozására tekintettel az államtitokról és a szolgálati titokról a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény célja, hogy meghatározza az államtitokká minősíthető adatfajtákat, az államtitok, a szolgálati titok fogalmát, a minősítésre jogosultak körét, a minősítési eljárás rendjét, a minősített adatok megismerésének, felhasználásának és védelmének szabályait. Értelmező rendelkezések 2. (1) E törvény alkalmazása során 1. minősítés: az a döntés, melynek meghozatala során az e törvény szerint felhatalmazott személy megállapítja, hogy egy adat megfelel a 3. -ban vagy 4. -ban meghatározott valamennyi feltételnek és megállapítja a minősítési jelölést; 2. minősített adat: a) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott köziratban szereplő, államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó adat, b) a szóban közölt államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, c) államtitkot vagy szolgálati titkot képező információt hordozó objektum, technikai eszköz, d) nem tárgyiasult formában megjelenő államtitkot vagy szolgálati titkot képező információ, eljárási mód vagy más ismeretanyag; 3. minősített adat továbbítása: a minősítő rendelkezése alapján a minősített adatnak állami vagy közfeladat ellátása érdekében más szerv vagy személy részére történő hozzáférhetővé tétele; 4. minősített adattal rendelkezés: a) a betekintés, b) a birtokban tartás, c) a minősített adat alapján további minősített adat készítése, azon az eredeti minősítés feltüntetése, d) a minősített adat másolása, sokszorosítása, e) a betekintés engedélyezése, f) a feldolgozás és felhasználás, g) a minősítés felülvizsgálata, h) a minősítés felülbírálata, i) a nyilvánosságra hozatal, j) a minősített adatnak külföldi személy vagy külföldi szerv részére hozzáférhetővé tétele, k) a minősített adat külföldre vitele vagy külföldről való behozatala, l) a titoktartási kötelezettség alóli felmentés, m) a megismerési engedély kiadása; 5. illetéktelen személy: aki minősített adat megismerésére nem jogosult;

2 6. nyilvánosságra hozatal: minősített adatnak a titokbirtokos hatásköréből kikerülő, meghatározhatatlan körben, mindenki részére biztosított megismerhetővé, hozzáférhetővé tétele; 7. megismerési engedély: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 20. -ának (1) bekezdése alapján a minősítő által adat megismerésére, a jogosult személyazonosító adatainak feltüntetésével írásban adott felhatalmazás; 8. betekintési engedély: az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében a minősítő által a minősített adattal való korlátozott rendelkezésre, a jogosult nevének, a minősített adattal kapcsolatos egyes jogosítványainak a 4. pont szerinti meghatározásával írásban adott felhatalmazás; 9. érvényességi idő: az év, hó, nap szerint feltüntetett időpont, amelynek eléréséig a minősítési jelöléssel ellátott adat megismerését e törvény korlátozza; 10. titokvédelmi felügyelő: az a személy, aki a titokbirtokos szerv vezetőjének felhatalmazása alapján irányítja és ellenőrzi a titokvédelmi feladatok végrehajtását; 11. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a büntetés-végrehajtási testület, a vámés pénzügyőrség, a polgári védelmi szervek, valamint a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóság; 12. titokbirtokos: a minősítő, valamint az a személy vagy szerv, akinek vagy amelynek a minősített adatot a 3. pont alapján továbbították; 13. külföldi személy: a nem magyar állampolgárságú személy. (2) Az adatra vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Avtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Ha e törvény vagy az Avtv. másként nem rendelkezik, a minősített adatot tartalmazó irat kezelésére a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény köziratra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. II. Fejezet TITOKFAJTÁK Államtitok 3. (1) Államtitok az az adat, amely e törvény 1. számú mellékletében (a továbbiakban: államtitokkör) meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit. (2) Az államtitok érvényességi idejét legfeljebb az e törvény mellékletét képező államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig a minősítő állapítja meg. A 2. (1) bekezdése 2. pontjának c) alpontjában meghatározott minősített adat esetében az érvényességi idő egy ízben annak lejártakor meghosszabbítható. Az államtitok érvényességi ideje 90 évnél hosszabb nem lehet. Szolgálati titok 4. (1) Szolgálati titok az e törvény 6. -ának (1) bekezdése szerint minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását, és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti. (2) Nem lehet szolgálati titokká minősíteni az Avtv ának (2) bekezdésében meghatározott típusú adatfajták körébe tartozó adatot.

3 (3) A szolgálati titok érvényességi ideje az adat minősítésétől számított legfeljebb 20 év lehet. (4) A szolgálati titokkör megállapítása során ki kell kérni az adatvédelmi biztos véleményét. A szolgálati titokkört a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A szolgálati titokköri jegyzéket az ügyészségek esetén a legfőbb ügyész, a külképviseletek esetén a külügyminiszter, a 6. (1) bekezdésének t) pontjában felhatalmazottak esetén a honvédelmi miniszter készíti el, és teszi közzé. BH II. Nem valósítja meg a szolgálati titoksértés vétségét, ha a vádlott a tanúk zártan kezelt adatait tartalmazó borítékokat feltépi azért, hogy a tanúk személyi adatait megszerezze [Btk (1) bek. a) pont, évi LXV. tv. 4. (1) és (2) bek.]. 5. III. Fejezet A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ALAPJÁN ÁTVETT, VAGY NEMZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ALAPJÁN KÉSZÜLT MINŐSÍTETT, VALAMINT KORLÁTOZOTTAN MEGISMERHETŐ ADAT VÉDELME Külföldi minősítésű adat 5/A. Nemzetközi kötelezettségvállalás alapján átvett, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján készült minősített (a továbbiakban: külföldi minősítésű) adat más állam vagy nemzetközi szerződés alapján a külföldi részes fél által meghatározott minősítésű és jelölésű, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény 3. -ának b) pontja szerinti közfeladatot ellátó szerv vagy személy részére átadott, rendeltetésszerűen annak irattárába tartozó adat. Külföldi minősítés és jelölés 5/B. (1) A külföldi minősítés és jelölés a Magyar Köztársaság Kormánya által az információbiztonság tárgyában kötött nemzetközi szerződésekben meghatározott minősítés és jelölés. (2) A NATO-ban használatos minősítés és jelölés, illetve a magyar megfelelője: a) COSMIC TOP SECRET - KIEMELTEN SZIGORÚAN TITKOS ; b) NATO SECRET - NATO TITKOS ; c) NATO CONFIDENTIAL - NATO BIZALMAS ; d) NATO RESTRICTED - NATO KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ. (3) A Nyugat-Európai Unióban (a továbbiakban: NYEU) használatos minősítés és jelölés, illetve a magyar megfelelője: a) FOCAL TOP SECRET - KIEMELTEN SZIGORÚAN TITKOS ; b) WEU SECRET - NYEU TITKOS ; c) WEU CONFIDENTIAL - NYEU BIZALMAS ; d) WEU RESTRICTED - NYEU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ. (4) Az Európai Tanács által alkalmazott minősítési jelölés és annak magyar megfelelője: a) TRES SECRET UE/EU TOP SECRET EU SZIGORÚAN TITKOS b) SECRET UE EU TITKOS c) CONFIDENTIEL UE EU BIZALMAS d) RESTREINT UE EU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ. (5) Az Európai Bizottság által alkalmazott minősítési jelölés és annak magyar megfelelője: a) EU TOP SECRET EU SZIGORÚAN TITKOS b) EU SECRET EU TITKOS

4 c) EU CONFIDENTIAL EU BIZALMAS d) EU RESTRICTED EU KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ. (6) Az Európai Atomenergia Közösség által alkalmazott minősítési jelölés és annak magyar megfelelője: a) EURA-TOP SECRET EURATOM SZIGORÚAN TITKOS b) EURA-SECRET EURATOM TITKOS c) EURA-CONFIDENTIAL EURATOM BIZALMAS d) EURA-RESTRICTED EURATOM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ. (7) A Magyar Köztársaság által kötött nemzetközi szerződésben meghatározott minősítést és jelölést, illetve annak magyar megfelelőjét a szerződés kihirdetéséről szóló törvény tartalmazza. Külföldi minősítés és jelölés alkalmazására jogosultak 5/C. (1) A külföldi minősítés és jelölés alkalmazására a kibocsátó és a felhasználó jogosult. (2) A hazai felhasználónak az általa készített adathordozón, ha az a kibocsátó minősített adatát is tartalmazza, a külföldi adathordozó minősítésénél és jelölésénél alacsonyabb minősítést és jelölést nem alkalmazhat. (3) E törvény alkalmazásában: a) kibocsátó: a nemzetközi szerződésben részes fél, aki az adat minősítését meghatározza, b) felhasználó: a címzett, illetőleg akinek a külföldi minősítésű adatot a címzett további felhasználásra jogosultan átadta, c) címzett: akinek a nemzetközi szerződésben részes fél az általa minősített adatot átadja. A külföldi minősítésű adat kezelése 5/D. A külföldi minősítésű és jelölésű adatot a nemzetközi szerződés alapján meghatározott előírások és e törvény szerint kell kezelni. Titoknak minősülő külföldi minősítésű adat 5/E. (1) E törvény szerinti államtitoknak minősül az 5/B. (2) bekezdésének a), (3) bekezdésének a), (4) bekezdésének a), (5) bekezdésének a) és (6) bekezdésének a) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat, valamint az 5/B. (7) bekezdése alapján az államtitokra meghatározott minősítéssel és jelöléssel ellátott adat. (2) E törvény szerinti szolgálati titoknak minősül az 5/B. (2) bekezdésének b)-d), (3) bekezdésének b)-d), (4) bekezdésének b)-d), (5) bekezdésének b)-d) és (6) bekezdésének b)-d) pontja szerinti jelöléssel ellátott adat, valamint az 5/B. (7) bekezdése alapján a szolgálati titokra meghatározott minősítéssel és jelöléssel ellátott adat. (3) A 6. (1) bekezdés z) pontjának alkalmazásában államtitok vagy szolgálati titok minősítésére feljogosított személy a vonatkozó nemzetközi szerződésekben meghatározott szerv vagy személy. Amennyiben a szerződés eltérően nem rendelkezik, minősítésre jogosultnak az adat kibocsátóját kell tekinteni. (4) A külföldi minősítésű adat minősítésének és jelölésének érvényessége a kibocsátó rendelkezése szerinti ideig tart, ennek hiányában államtitok esetén 50 évnél, szolgálati titok esetén 20 évnél hosszabb nem lehet. 5/F. 5/G. Titoknak nem minősülő külföldi minősítésű adat Korlátozottan megismerhető adat

5 Hozzáférés a külföldi minősítésű adathoz 5/H. (1) Az 5/B. -ban meghatározott adatokhoz történő hozzáférésre csak az jogosult, akinek ez az állami vagy közfeladat ellátása érdekében indokolt. A hozzáférés indokoltságáról - amennyiben a kibocsátó másként nem rendelkezik - a titokbirtokos jogosult dönteni. (2) A külföldi minősítésű adatok nem nyilvánosak, azokra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. törvény 20. (1) bekezdése szerinti megismerési kérelem megtagadása esetén - a felhasználó döntésével szemben - jogorvoslatnak nincs helye. 5/I. (1) A korlátozottan megismerhető adat védelmét az 5/D. szerint kell biztosítani. (2) A külföldi minősítésű, valamint a korlátozottan megismerhető adatok védelmének szakmai felügyeletét a nemzetközi szerződés alapján a felügyeletre kijelölt szerv látja el. IV. Fejezet A MINŐSÍTÉSRE JOGOSULTAK ÉS A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS A minősítésre jogosultak 6. (1) Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult a) a Magyar Köztársaság elnöke, b) az Országgyűlés elnöke, c) az országgyűlési bizottság elnöke, d) az Alkotmánybíróság elnöke, e) a Legfelsőbb Bíróság elnöke, f) a bíróság elnöke, g) az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának vezetője, h) a legfőbb ügyész, i) az ügyészség vezetője, j) az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint a külön biztosok, k) az Állami Számvevőszék elnöke, l) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, m) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, n) a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, o) a Kormány tagja, p) a Kormány által irányított országos hatáskörű szerv vezetője, q) a Miniszterelnöki Hivatal vezetője, politikai államtitkára, a Kormány ügyrendje szerint működő testület vezetője, r) a határőrség, a rendvédelmi szerv központi szervének, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (Rtv. 75. ) a vezetője, s) a Magyar Köztársaság külképviseletének vezetője, valamint a nemzetközi szerződésben meghatározott kötelezettségvállalás teljesítése érdekében más államhoz, nemzetközi szervezethez vagy regionális együttműködés központjába delegált önálló képviseleti hatáskörrel rendelkező személy, t) a honvédelemről szóló évi CX. törvény 66. -ának (1) bekezdése szerint a honvédelmi felkészülés és az országmozgósítás egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek vezetői, u) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója, v) az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, z) a törvény által minősítésre feljogosított személy. (2) Az (1) bekezdésben írt bármely minősítésre jogosult államtitokká minősítheti azt az államtitokköri jegyzékben feltüntetett adatfajták körébe tartozó adatot, amely a feladat- és hatáskörébe tartozik. (3) Államtitok esetén az (1) bekezdés szerint minősítésre jogosult e jogkörét belső szabályzatban átruházhatja helyettesére, ideértve az államtitkárt és a helyettes államtitkárt is. (4) Szolgálati titok esetén a minősítő e jogkörét írásban a szervezet kiadmányozási joggal rendelkező munkatársára is átruházhatja.

6 (5) A honvédelmi miniszter, valamint az (1) bekezdés r) pontjában meghatározott vezető a honvédelmi, a nemzetbiztonsági, továbbá a bűnüldözési feladatok körében minősítési jogkörét belső szabályzatban az alárendeltségébe tartozó más személyre írásban átruházhatja. A bűnüldözési feladatok körében ez a jogosítvány a legfőbb ügyészt és az ügyészség vezetőjét is megilleti. Minősítés 7. (1) Az államtitkot, illetve a szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell. (2) Az államtitokkörbe, valamint a szolgálati titokkörbe tartozó adat minősítését az kezdeményezi, akinél a feladata végrehajtása során az adat keletkezik. (3) A kezdeményező indokolással ellátott minősítési javaslatot készít, amelyet vezetője útján - ennek hiányában közvetlenül - terjeszt fel a minősítésre jogosulthoz. (4) A javaslatban meg kell jelölni a minősítés alapjául szolgáló államtitokkört és a minősítés érvényességi idejét. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik. (5) A minősítésre javasolt adatot a döntésig, de legfeljebb 30 napig a javasolt minősítésre előírt szabályok szerint kell kezelni, e határidő egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. Ha a határidőn belül a minősítésre nem került sor, az adatot a köziratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. (6) A szolgálati titokká minősítéshez az adatot a szolgálati titokkör minősítést megalapozó pontja és az érvényességi idő megjelölésével kell felterjeszteni. A javaslat indokolásának tartalmaznia kell azokat a tényeket és körülményeket, amelyek a minősítést szükségessé teszik. 8. A minősítési eljárás rendjét a Miniszterelnöki Hivatal tekintetében annak vezetője, fegyveres erő, valamint rendvédelmi szerv esetében a hatáskörrel rendelkező miniszter a 7. -ban foglaltaktól eltérően is megállapíthatja azzal, hogy a minősítési javaslatnál a titokköri jegyzék minősítést megalapozó pontjának megjelölésétől, a minősítés indokolásától, valamint az érvényességi idő és a minősítési jelölés meghatározásától nem tekinthet el. 9. (1) A minősítés alkalmával a) az államtitkot képező adat hordozóján az Államtitok! megjelölést és a Szigorúan titkos! minősítési jelölést, b) a szolgálati titkot képező adat hordozóján a Szolgálati titok! megjelölést és a minősítő döntésétől függően ba) a Titkos!, bb) a Bizalmas!, bc) a Korlátozott terjesztésű! minősítési jelölést, az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását, továbbá az adat magyar származását jelölő országjelet (MK/HU) fel kell tüntetni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott minősítési jelölést e törvény 2. számú mellékletében meghatározott szempontok alapján kell megállapítani. (3) Ha a minősítési jelölés feltüntetésére a minősített adathordozón sajátos jellege miatt nincs mód, a minősítés tényét külön iratba kell foglalni az (1) bekezdésben előírtak feltüntetésével. A minősítés felülvizsgálata 10. (1) A minősítő, illetve jogutódja köteles rendszeresen, de államtitok esetén legalább 3 évente, szolgálati titok esetén legalább 5 évente felülvizsgálni valamennyi minősített adata minősítésének indokoltságát. A vizsgálat eredményeként a minősítést fenntartja, megszünteti, vagy módosítja a minősítés érvényességi idejét. A módosításról vagy megszüntetésről értesíteni kell azt, akinek nyilvántartás szerint a minősített adatot továbbították. (2) Minősítési joggal rendelkező által vezetett szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdésben meghatározott eljárást a megszűnés előtt, a 3 éves határidőtől függetlenül le kell folytatni. (3) Meg kell szüntetni a minősítést, ha törvényi feltételei már nem állnak fenn. (4) A minősítés kezdeményezésére, a minősítésre, a felülvizsgálatra kötelezettek a mulasztásért felelősséggel tartoznak. (5) A legfőbb ügyész, a Kormány tagja, a 6. (1) bekezdésének r) pontjában meghatározott vezető az irányítása alatt álló szerv adatának minősítését, az erre vonatkozó rendelkezését felülbírálhatja és megváltoztathatja, vagy a minősítést megszüntetheti.

7 V. Fejezet A MINŐSÍTETT ADAT MEGISMERÉSE A megismerés és engedélyezése 11. (1) A minősítésre jogosult, a titokbirtokos, továbbá a titokvédelmi felügyelő a feladat- és hatáskörében engedély nélkül hozzáférhet a minősített adathoz. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül más személy, ideértve az érintettet is (Avtv. 16. ), kizárólag a 2. (1) bekezdésének 7. vagy 8. pontjában meghatározott engedély alapján jogosult minősített adat megismerésére. (3) Ha törvény másként nem rendelkezik, az érintett korlátozás nélkül megismerheti a szolgálati titokká minősített adatot. 12. (1) Ha állami szerv a feladatának végrehajtásához más közreműködését veszi igénybe, és ehhez a közreműködőnek a minősített adatba való betekintése szükséges, erre a minősítő ad engedélyt. (2) Az engedély megadása előtt a minősítő köteles meggyőződni arról, hogy a közreműködőnél megteremtették-e a minősített adat védelméhez szükséges jogszabályban előírt feltételeket. Ezek hiánya esetén a minősített adat nem továbbítható. 13. A 11. és 12. rendelkezései nem vonatkoznak arra, aki minősített adatot törvényi felhatalmazás alapján, az ott meghatározottak szerint ismerhet meg. 14. A minősített adatot tartalmazó irat egyéb adatainak, illetve önállóan kezelhető iratrészeinek megismerése nem korlátozható, amennyiben az ilyen adatok, illetve iratrészek a minősített adattól a minősített adat felismerésének veszélye nélkül, arányos munkaráfordítással technikailag elkülöníthetők. A megismerési kérelem elintézése 15. (1) A minősített adat megismerésére a minősítő kérelemre ad engedélyt. (2) A kérelemben meg kell határozni azt az adatot, amelyre a kérelem irányul. A kérelem teljesítésével kapcsolatos eljárásra az Avtv ában foglaltak az irányadók. (3) A megismerési kérelem megtagadása esetén a kérelmező bírósághoz fordulhat. A bíróság eljárására az Avtv ában foglaltakat kell alkalmazni. Ha a megtagadó nem azonos a minősítővel, törvény eltérő rendelkezése hiányában a minősítőnek is perben kell állnia. (4) Ha a kérelem az érintett saját adatának a megismerésére irányul, a kérelem megtagadása esetén indult bírósági eljárásra az Avtv ában foglaltakat kell alkalmazni. VI. Fejezet A MINŐSÍTETT ADAT VÉDELME Általános szabályok 16. (1) Aki minősített adat megismerésére törvény vagy engedély alapján jogosult: a) köteles a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezéseket, különösen a betekintéssel együtt járó, e törvényben vagy más jogszabályban meghatározott előírásokat megismerni, és erről írásban nyilatkozni, azokat alkalmazni; b) a tudomására jutott államtitkot, szolgálati titkot az érvényességi időn belül illetéktelen személynek nem adhatja át, illetve az adat tartalmát nem hozhatja illetéktelen tudomására vagy nyilvánosságra (titoktartási kötelezettség); c) a megismerési jog megszűnésekor köteles a minősített adatot a minősítőnek vagy a minősített adattal rendelkezni jogosultnak haladéktalanul átadni. (2) Az államtitoknak, az 5/B. (2)-(6) bekezdéseiben szereplő vagy az 5/B. (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismerése előtt a jogosult személy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995.

8 évi CXXV. törvényben meghatározottak szerint köteles magát biztonsági ellenőrzésnek alávetni, ha a biztonsági ellenőrzést még nem folytatták le, vagy érvényes ellenőrzéssel nem rendelkezik. 17. (1) Ha a büntető-, polgári vagy államigazgatási eljárásban a titoktartásra kötelezettnek államtitkot képező adatról kell nyilatkoznia, a titoktartási kötelezettség alóli felmentésre a 6. (1) és (3) bekezdése szerint hatáskörrel rendelkező minősítő jogosult. (2) Szolgálati titkot képező adat esetén a felmentésre a 6. (4) és (5) bekezdése szerinti minősítő is jogosult. 18. (1) Aki a 2. (1) bekezdése 2. pontjának a), c) és d) alpontja szerinti minősített adat birtokába nem e törvény szabályai szerint jutott, köteles azt a minősítőnek, ha ez számára ismeretlen vagy nem megállapítható, a legközelebbi rendőri szervnek haladéktalanul átadni. Az átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni. (2) Államtitkot nyilvánosságra hozni kizárólag az adatot minősítő írásbeli engedélyével lehet. Az államtitok jogszerű nyilvánosságra hozatalával az adat minősített jellege megszűnik. (3) Államtitkot külföldi szervnek vagy személynek átadni, az adat átadásának engedélyezésére törvény felhatalmazása alapján jogosult minősítő írásbeli engedélyével lehet. (4) A Ttv. 3. (1) bekezdés, valamint a 4. (1) bekezdés hatálya alá tartozó adatot külföldre vagy külföldről diplomáciai, illetve konzuli futár, valamint a nemzetközi jog alapján velük azonos kiváltságokat és mentességeket élvező személy továbbíthat, illetőleg ilyen adat vezetékes és vezeték nélküli adatátviteli rendszerben is - kizárólag rejtjelezve - továbbítható. (5) Az 5/B. (7) bekezdésének hatálya alá tartozó adat külföldre vagy külföldről a nemzetközi szerződésben meghatározott személy útján, illetőleg vezetékes vagy vezeték nélküli adatátviteli rendszerben is továbbítható. (6) A (2)-(4) bekezdés alapján a honvédelmi vagy külügyi érdekből minősített adat esetén a miniszter vagy az általa felhatalmazott személy, továbbá rendvédelmi szerv esetében a központi szerv vezetője, rendőrség esetében törvényben felhatalmazott személy is adhat engedélyt. A titokbirtokos szerv vezetőjének feladata és hatásköre 19. (1) A titokbirtokos szerv vezetője: a) gondoskodik a minősített adat védelmére vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról, a hatáskörében keletkezett, valamint más szervek által átadott minősített adatok védelmi rendszerének adminisztratív, személyi biztonsági, technikai, fizikai, kommunikációs, ellenőrzési és felügyeleti elemeken nyugvó kiépítéséről és működtetéséről; b) az irányítása alá tartozó szervekre nézve különös védelmi szabályokat állapíthat meg; c) felelős azért, hogy akinek a feladata ellátásához ez szükséges, betekintési engedéllyel rendelkezzen, és a titok védelmére vonatkozó szabályokat megismerje; d) a minősített adatkezelés ellátására titkos ügyiratkezelőt jelöl ki; e) ahol a minősített adatok mennyisége indokolja, a minősített adatkezelési feladatok irányítására vezetőt is kijelölhet; f) biztosítja, hogy a minősített adat útja hitelesen követhető, titoksértés esetén a felelősség megállapítható legyen; g) államtitkot képező minősített adat elvesztéséről, illetéktelen személy által történő megismeréséről haladéktalanul és egyidejűleg tájékoztatja a belügyminisztert és a minősítőt; h) az államtitoknak az 5/B. (2)-(6) bekezdéseiben szereplő vagy az 5/B. (7) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést kihirdető törvényben meghatározott külföldi minősítéssel és jelöléssel ellátott adatnak az állami feladat ellátásához szükséges mértékű megismeréséhez, a megismerés előtt kezdeményezi az erre jogosultra vonatkozóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvényben előírt ellenőrzés lefolytatását. (2) Azoknál a titokbirtokos szerveknél, ahol a titokvédelmi feladatok, így különösen a minősített adatok mennyisége indokolja, a szerv vezetője a titokvédelmi feladatainak ellátását átruházhatja a titokvédelmi felügyelőre. 20. (1) A titokbirtokos szerv vezetőjét az általa minősített adat esetén a 2. (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt rendelkezési jogok teljeskörűen megilletik. (2) A titokbirtokos szerv vezetője más személy által minősített adat esetén a 2. (1) bekezdése 4. pontjának a)-f) alpontjában meghatározott intézkedést teheti meg. Betekintő 21. (1) A betekintési engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: betekintő) az engedélyben, valamint e törvényben meghatározottak szerint köteles jogosítványát gyakorolni. (2) A betekintési engedély visszavonásig érvényes.

9 Titokvédelmi felügyelő 22. A titokvédelmi felügyelő: a) gondoskodik a betekintők névjegyzékének összeállításáról, naprakész állapotban tartásáról; b) évente jegyzőkönyv felvétele mellett gondoskodik a titokvédelmi rendelkezések megtartásának ellenőrzéséről; c) évente tájékoztatja a szerv vezetőjét a lefolytatott ellenőrzés eredményéről. A titkos ügykezelés vezetője, a titkos ügykezelő 23. A titkos ügykezelés vezetőjének feladata a minősített adatok kezelésével megbízottak (titkos ügykezelők) munkájának szakmai irányítása. 24. (1) A titkos ügykezelő ellátja a minősített adatok kezelésére e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat. (2) Titkos ügykezelő az lehet, aki legalább középfokú végzettségű, és a minősített adat védelmére vonatkozó rendelkezések, így különösen e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok ismeretéből, gyakorlati alkalmazásából az előírt vizsgát letette. VII. Fejezet A TITOKVÉDELEM FELÜGYELETE A belügyminiszter felügyeleti jogköre 25. (1) A minősített adatok védelmének szakmai felügyeletét a belügyminiszter látja el, a honvédségnél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál e jogkörét a hatáskörrel rendelkező miniszterrel együttesen gyakorolja. (2) A belügyminiszter a szakmai felügyelet gyakorlása során bármely titokbirtokosnál jogosult ellenőrizni a 19. (1) bekezdésében foglaltak megtartását. (3) A belügyminiszter eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló évi IV. törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetének rendelkezései az irányadók. (4) A Magyar Honvédséget, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat érintő ellenőrzés során az ellenőrzést végzők nem tekinthetnek be az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló évi LIX. törvény mellékletének I. és II. pontjában felsorolt iratokba, dokumentumokba. (5) A belügyminiszter az ellenőrzése során feltárt szabálytalanság esetén a jogosulatlan hozzáférés megelőzése, megakadályozása, a minősített adat megfelelő védelem alá helyezése érdekében a titokbirtokos szerv vezetőjét a minősített adat védelméhez szükséges intézkedés megtételére felhívja; ha ez eredménytelen, felelősségre vonást kezdeményez. Tájékoztatási és intézkedési kötelezettség 26. (1) Ha a minősített adat védelmére kötelezett személynek tudomására jut, hogy e törvényt vagy a végrehajtásáról szóló rendelkezéseket olyan módon sértették meg, hogy a minősített adat ezáltal illetéktelen személy részére hozzáférhetővé válhatott, vagy ennek veszélye fennáll, a minősítőt haladéktalanul tájékoztatja, államtitok esetén a minősítőt és a belügyminisztert egyidejűleg, soron kívül tájékoztatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a minősített adat védelmére kötelezettnek intézkednie kell a jogszerű állapot helyreállítására. (3) A belügyminiszter a tájékoztatás alapján ellenőrzést folytat, melynek során megvizsgálja a titoksértés körülményeit, és a 25. (5) bekezdése szerint jár el. VIII. Fejezet

10 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatálybalépés 27. (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel július 1-jén lép hatályba. (2) E törvény 16. -ának (2) bekezdése és 19. -a (1) bekezdésének h) pontja hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik. (3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó titoktartás kötelezettsége alóli felmentésről szóló 81/1987. (XII. 24.) MT rendelet a hatályát veszti. (4) A 4. (1) bekezdése szerinti szolgálati titokkört e törvény hatálybalépését követően 3 hónapon belül kell közzétenni, és gondoskodni kell naprakész állapotban tartásáról. (5) A titokbirtokos szervek vezetői december 31-ig intézkednek a minősített iratok kezelésére vonatkozó belső szabályzataiknak e törvénnyel és a végrehajtására kiadott jogszabályokkal összhangban történő módosításáról. Átmeneti rendelkezések 28. (1) E törvény hatálybalépése előtt keletkezett és már irattárba helyezett Szigorúan titkos, Különösen fontos, Titkos, TÜK iratként kezelendő, Szigorúan bizalmas, Bizalmas, Szolgálati használatra jelöléssel ellátott iratokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az irattárat működtető köteles december 31-ig számba venni, jegyzékbe foglalni és felülvizsgálni. (2) Az 1980 előtt keletkezett, minősített iratok minősítésének felülvizsgálatát e törvény hatálybalépésétől számított 1 éven belül be kell fejezni, e határidő elteltével minősítésük megszűnik. (3) Az előző bekezdésekben meghatározott és már levéltárba helyezett iratokat az őrző levéltár az ott megjelölt határidőkig köteles számba venni, felülvizsgálatra alkalmassá tenni, felülvizsgálni és a felülvizsgálatra jogosultat értesíteni. 29. (1) A 28. -ban meghatározott felülvizsgálat során az irattárat működtető a következők szerint jár el: a) ha az irat minősítése óta 50 év már eltelt, és minősítésre jogosult, a minősítést törli, különösen indokolt esetben e törvény figyelembevételével új minősítési eljárást folytat le; b) ha az irat minősítése e törvény hatálybalépését megelőző 50 éven belül történt, és minősítésre jogosult, továbbá a minősítés tőle vagy jogelődjétől származik, a minősítést fenntarthatja, amennyiben az adat e törvény szerint minősíthető; c) ha a minősítést fenntartja, de a korábbi minősítés érvényességi ideje nem felel meg e törvény rendelkezéseinek, az érvényességi időt e törvény szabályai szerint meghatározza; d) ha minősítésre nem jogosult, megkeresi az adat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minősítőt, aki az a)-c) pontban meghatározottak szerint jár el. (2) Ha az irat tárgya szerint hatáskörrel rendelkező minősítő nem állapítható meg, vagy más okból - különösen a jogutód nélküli megszűnés miatt - a felülvizsgálatra kötelezett sem állapítható meg, az eljárást a Belügyminisztérium végzi el. (3) A levéltárakban őrzött Titkos, TÜK iratként kezelendő, Bizalmas, Szolgálati használatra jelöléssel ellátott iratok felülvizsgálatát, illetve a minősítési jelölések megszüntetését a levéltár vezetője végzi el, ha a) kétséget kizáróan megállapítható, hogy az irat a tartalma alapján nem tartozik e törvény hatálya alá, vagy b) e törvény hatálya alá tartozik, de az irat keletkezésének időpontjától legalább 20 év eltelt. (4) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálat során nem állapítható meg egyértelműen a titoktartalom, az (1) bekezdés d) pontja vagy a (2) bekezdés szerint kell eljárni. Felhatalmazás 30. (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg a minősített adatok kezelésének rendjét, ennek részeként a más államoktól, nemzetközi szervezetektől kapott minősített adatok védelmének szabályait, továbbá a 28. -ban meghatározott felülvizsgálat részletes szabályait. (2) A Kormány - az érintett állami szervek vezetőivel egyetértésben - a minősített adatot kezelő információs rendszerek létesítésének és működésének rendjét december 31-ig határozza meg.

11 Kiegészítő rendelkezések 31. (1) (2) 32. (1) (2) 33. (1)-(3) (4)-(5) 1. számú melléklet az évi LXV. törvényhez ÁLLAMTITOKKÖRI JEGYZÉK ÁLTALÁNOS ADATFAJTÁK 1. Az Alkotmány 19. -a (3) bekezdésének g), h), i) és j) pontjában meghatározott, a hadiállapot kinyilvánításával, rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén vagy a bizottságok munkája során, továbbá a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról hozott országgyűlési döntés meghozatala során keletkezett adat, az Alkotmány 19/E. -ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtásával kapcsolatos intézkedések. 2. A hadiállapot kinyilvánításával, rendkívüli állapot vagy szükségállapot kihirdetésével kapcsolatban keletkezett adatok, továbbá a fegyveres erők és polgári védelem külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, külföldi vagy nemzetközi fegyveres erők magyarországi tartózkodásáról vagy az ország területének igénybevételéről hozott országgyűlési döntés meghozatala előtt keletkezett adatok. 3. A háborús jogszabályok előkészítésével kapcsolatos adatok, tervezetek. 4. A Magyar Köztársaság fegyveres erőinek és rendvédelmi szerveinek mozgósításával, az ország honvédelmi felkészítésével és irányításával, a fegyveres erők és a hadiipar fejlesztésével összefüggő adatok és a kormányzati tervek végrehajtásával kapcsolatos, az érintett közigazgatási szervek által készített adatok. 5. Az Alkotmányban rögzített minősített időszakokra kidolgozott rendkívüli intézkedéstervezetek. 6. A honvédelmi felkészüléssel és az országmozgósítással kapcsolatos minisztériumi tervezési és felkészülési tevékenységgel összefüggő, az egyes minősített időszakokra vonatkozó ágazati szintű összesített termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek, továbbá védőlétesítmények országos számítógépes nyilvántartási adatai. 7. A gazdaságmozgósításra, valamint a különböző állami készletekre és tartalékokra, így különösen a Gazdaságbiztonsági Tartalékra, Állami Egészségügyi Tartalékra vonatkozó összesített tervek, adatok. 8. A rendkívüli állapotban érvényesítendő irányításhoz szükséges vezetési pontok rendszere és a velük kapcsolatos adatok. 9. A Magyar Köztársaság védelmével, a nemzetbiztonsággal összefüggésben a minősített helyzetekben érvényesítendő kormányzati tervek, intézkedések. 10. A honvédelmi, nemzetbiztonsági, hadiipari tevékenység irányításával kapcsolatos adatok, az ország védelmével, biztonságával összefüggő vezetés és működés, béke és háborús irányelveinek adatai, a vezetési pontok rendszere, adatai. 11. A nemzetközi együttműködés során külföldi államokkal, kormányokkal, szervekkel, szervezetekkel folytatott tárgyalások és megállapodások előkészítő adatai, továbbá az érintett felek által titoknak nyilvánított megállapodás, a nemzetközi kapcsolatokat érintő intézkedéstervezetek, valamint külföldi szervek és szervezetek által titkossá

12 nyilvánított, és az illetékes kormányzati vagy más közfeladatot ellátó szerv rendelkezésére bocsátott adat a felek által megállapított titkosítási időig, de az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 50 év. 12. A nemzetközi szervezetekben képviselendő magyar álláspont, az ezzel kapcsolatos kormányszintű jóváhagyást vagy országgyűlési megerősítést igénylő előterjesztések, döntések, valamint a nemzetközi szervezetekben képviselt magyar érdekek védelmével kapcsolatos adatok és információk. 13. A Kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület működésével összefüggő döntés-előkészítő, belső használatra készült adat, valamint az e testületek üléseiről készült összefoglaló, emlékeztető vagy jegyzőkönyv. 14. A nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, illetőleg honvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű kutatásifejlesztési eredmények, találmányok, számítástechnikai fejlesztési tervek adatai, így különösen a műszaki leírások, tervdokumentációk a vonatkozó munkák megbízója által meghatározott ideig, illetve a jogszerű publikálás vagy szabadalmazás előtt. 15. A fegyelmi, büntető- és egyéb hatósági ügyek azon adatai, amelyek államtitok megsértésével kapcsolatban keletkeztek. 16. Államtitkot képező adatok feldolgozását szolgáló számítástechnikai, informatikai rendszerek, applikációk és dokumentációk, továbbá nem minősített adatok feldolgozásával létrejövő minősített adatállomány védelmére rendszeresített eljárások. 17. Az államtitok, szolgálati titok védelmére szolgáló rejtjeltevékenységgel összefüggő adatok és eszközök. 18. Az államtitok- és szolgálati titokkörbe rendelt anyagi vagy szellemi értékek védelmére szolgáló technikai rendszer adatai, dokumentációi. 19. A személyi igazolvány és más, hatóságok által kiállított és kiadott, személyazonosításra is használt vagy használható, továbbá általános és széles körű jogosultságot biztosító igazolványok, így különösen az útlevél, jogosítvány, minisztériumok, rendvédelmi szervek szolgálati igazolványai hamisítás elleni védelmét lehetővé tevő biztonsági elemek és eljárások leírása. 20. Az állam működése szempontjából kiemelten fontos létesítmények rendeltetésével, elhelyezésével, védelmi berendezésével és működésével kapcsolatos adatok és dokumentációk. 21. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek ellenőrzéseiről készített jelentések, amennyiben azok a titkos információgyűjtés körébe tartozó eszközök, erők és módszerek alkalmazására, valamint az államtitok körébe tartozó adatokra, témákra (is) vonatkoznak. 22. A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek terrorelhárítás, valamint a szervezett bűnözés felderítése érdekében megvalósuló együttműködésében keletkezett olyan adatok, amelyek nyilvánossága az együttműködés eredményességét negatívan érintené. 23. Védett tudományos, gazdasági vagy szolgáltató jellegű objektumok, így különösen nukleáris létesítmények (Paksi Erőmű, Százhalombatta, kísérleti kutatóreaktorok) biztosításával, védelmi rendszerével kapcsolatos adatok, nukleáris üzemanyagok szállításával, engedélyezésével, őrzés-védelmével kapcsolatos adatok és olyan nukleáris vagy sugárzó anyagra vonatkozó adat, amelynek nyilvánosságra hozatala a rendvédelmi szervek erre irányuló tevékenységének hatékonyságát és eredményességét hátrányosan befolyásolhatja. 24. A fegyver- vagy kábítószer-kereskedelmet érintő, pénzmosás gyanújára utaló adatok, a pénzmosás bűncselekmények felderítését eredményező olyan adat, ami nem tartozik a büntetőeljárás keretébe. 25. A közgyűjtemények biztonsági berendezéseire, a felbecsülhetetlen értékű műkincsek, történelmi emlékek (különösen a koronázási jelvények) őrzésére, befogadási helyeire vonatkozólag a rendőrség által készített őrzésvédelmi jegyzőkönyvek, konkrét őrzési tervek, őrhelyvázlatok.

13 KÜLÖNÖS ADATFAJTÁK Legfőbb Ügyészség 26. Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége körében államtitokkörbe tartoznak: a) A Be ának (3) bekezdése és ának (3) bekezdése szerinti eljárásban az együttműködő gyanúsítottra vonatkozó adatok. b) Az ügyészségi nyomozás során végzett titkos információgyűjtés tekintetében: ba) az információgyűjtés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának eljárási szabályai. bb) A konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenység során keletkezett adat. bc) Az ügyészséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 64. (8) bekezdése alapján az ott megjelölt nyilvántartásokban fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó. bd) A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 64. (1) bekezdés c) pontja, valamint a 68/B. -a alapján létrehozott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok. 27. Az ügyészi szervezetben államtitokkörbe tartoznak: a) az ügyész hivatali tevékenysége során a külső szerv államtitkot is tartalmazó iratainak vizsgálatából származó adatok, b) az ügykörében eljáró ügyész - államtitkot tartalmazó iratokba történő - betekintési jogosultságából származó adatok, c) az ügyész bíróság előtti tevékenysége során keletkezett - államtitkot tartalmazó - iratokból származó adatok, d) az államtitkot képező adatokra vonatkozó vagy ilyen adatok felhasználásával készült szakértői vizsgálatok vélemények, elemzések, e) az államtitkot érintő jogszabályokkal kapcsolatos javaslatok vagy más, hivatalból tett kezdeményezések, más szervektől és állampolgároktól érkező - államtitkot is tartalmazó - beadványok, f) azok az összefoglaló jelentések, amelyek államtitoknak minősített statisztikai vagy egyéb adatokat tartalmaznak, g) az ügyészség fegyelmi ügyeinek olyan iratai, amelyek államtitok megsértésével kapcsolatosak, és államtitkot tartalmaznak, h) államtitkot tartalmazó számítástechnikai adathordozók, valamint ezek feldolgozását szolgáló informatikai rendszerek, programok és dokumentációk, i) az Alkotmányban szabályozott minősített időszakra vonatkozó és államtitkot tartalmazó jogszabálytervezetek és ezzel kapcsolatos iratok, j) a védelmi felkészítés és országmozgósítás Legfőbb Ügyészség által elkészített, az ügyészségre vonatkozó belső normái. 27/A. A büntetőeljárásban részt vevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtási szabályairól szóló jogszabály (a továbbiakban: a személyi védelemről szóló jogszabály) szerint az ügyészség által kezdeményezett személyi védelemben részesített személy személyazonosító adatai, valamint - ha a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény (a továbbiakban: tanúvédelmi törvény) szerint a programszerű védelmet az ügyészség kezdeményezte - a Védelmi Programba felvett személy személyazonosító adatai, illetve a védelem kezdeményezésével, illetve a tanúvédelmi törvény végrehajtásával összefüggésben keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok. Magyar Nemzeti Bank 28. A bankjegypapírban, illetve a bankjegynyomtatás során alkalmazott, a hamisítás elleni védelmet lehetővé tevő biztonsági elemek leírása.

14 29. A jegybank védelmi célú tartalékainak elhelyezésére, valamint őrzésére vonatkozó tervek, adatok. 30. A jelentősebb árfolyam-politikai döntés érvényesülésének napja és mértéke. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: az erre vonatkozó kormánydöntésig. Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata 30/A. A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban: VSZ) tevékenységi körében államtitokkörbe tartoznak: a) A titkos információgyűjtés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának eljárási szabályai. b) A VSZ konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett adat. c) A Be ának (3) bekezdése és ának (3) bekezdése alapján ügyészi jóváhagyással megtagadott, illetve megszüntetett nyomozás során keletkezett előterjesztések, javaslatok és jelentések, amelyek az együttműködő gyanúsítottra vonatkoznak. d) A bűncselekmények felderítése során keletkezett információk, amelyek nem tartoznak a büntetőeljárás keretébe. e) A nemzetbiztonsági szolgálatoknak az VSZ-szel történő együttműködéséből származó olyan adatok, amelyekből a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége megállapítható. f) A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 65. -a alapján létrehozott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok. g) Az VSZ-szel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 64. (8) bekezdése alapján az ott megjelölt nyilvántartásokban lévő fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó. h) Az VSZ titkos információgyűjtésével kapcsolatos oktatási célú kiadványok. Határőrség 31. A felderítő szervek által végzett titkos információgyűjtés eszközeinek, erők és módszerek alkalmazásának belső szabályai, valamint a nyilvántartásukra vonatkozó adatok. 32. A titkos információgyűjtéssel kapcsolatos oktatási célt szolgáló kiadványok. 33. A felderítő szerveknél a konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenység során keletkezett adat. 33/A. A Határőrséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 64. (8) bekezdése alapján az ott megjelölt nyilvántartásokban lévő fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó. 33/B. A személyi védelemről szóló jogszabály szerint a Határőrség által személyi védelemben részesített személy személyazonosító adatai, valamint - ha a tanúvédelmi törvény szerint a programszerű védelmet a Határőrség kezdeményezte - a Védelmi Programba felvett személy személyazonosító adatai, illetve a védelem kezdeményezésével, illetve a tanúvédelmi törvény végrehajtásával összefüggésben keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok.

15 34. A bűncselekmények operatív felderítése során keletkezett információk, amelyek nem tartoznak a büntetőeljárás keretébe. 35. A Határőrség által őrzött objektumok biztosítási, őrzési és védelmi tervei, amennyiben az együttműködő felek az államtitokkénti minősítésében megegyeztek. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 5 év. 36. A nemzetbiztonsági szolgálatoknak a Határőrséggel történő együttműködéséből származó olyan adatok, amelyekből a titkosszolgálati jelenlét megállapítható. 37. A határőrizetről és a Határőrségről szóló évi XXXII. törvény 59. (1) bekezdése alapján, figyelemmel a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 64. (1) bekezdés c) pontjára, valamint 68/B. -ára a Határőrség által létrehozott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok. 38. Az államhatáron történő erőszakos cselekmények elhárításával kapcsolatos dokumentumok és tervek. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év. 39. A felderítő, mozgósítási, határforgalmi, informatikai szervek ellenőrzéséről készített jelentések, amennyiben azok az államtitokkörbe tartozó adatokra, témákra is vonatkoznak. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év. 40. A Magyar Köztársaság védelmi koncepciójából adódó Alkalmazási Tervek. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év. 41. Az Alkotmány 19. -a (3) bekezdésének i) pontjából adódó konfliktuskezelési tervek és a velük kapcsolatos anyagok. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év. 42. A Határőrség rendkívüli állapot, illetve szükségállapot időszakában történő alkalmazására vonatkozó tervek. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év. 43. A Határőrség készültségi, harckészültségi, riasztási rendszerével kapcsolatos okmányok, tervek, jelentések. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év. Rendőrség 44. Háború, rendkívüli, illetve szükségállapot esetén a rendőri csapaterő irányítására létrehozott Országos Törzs és a Terrorelhárítási Koordinációs Bizottság működésével kapcsolatos adat. 45. A titkos információgyűjtés eszközeinek, az erők és módszerek alkalmazásának eljárási szabályai. 46. A Rendőrség szolgálatának konkrét személyre, ügyre vonatkozó titkos információgyűjtő tevékenysége során keletkezett adat. 46/A. A Rendőrséggel együttműködő személy és a fedett nyomozó kiléte, valamint a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 64. (8) bekezdése alapján az ott megjelölt nyilvántartásokban lévő fedőadatok elhelyezésének ténye és az elhelyezésre vonatkozó rendelkezést tartalmazó okirat vagy más adathordozó. 46/B. A személyi védelemről szóló jogszabály szerint a Rendőrség által személyi védelemben részesített személy személyazonosító adatai, valamint a tanúvédelmi törvény szerint a Védelmi Programba felvett személy személyazonosító adatai, továbbá a tartózkodási helyére vonatkozó, illetve a tanúvédelmi törvényben foglalt rendelkezések végrehajtása során keletkezett és nyilvántartott egyéb adatok. 47. A Be ának (3) bekezdése és ának (3) bekezdése alapján ügyészi jóváhagyással megtagadott, illetve megszüntetett nyomozás során keletkezett előterjesztések, javaslatok és jelentések, melyek az együttműködő gyanúsítottra vonatkoznak. 48. A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 64. (1) bekezdés c) pontja, valamint a 68/B. -a alapján létrehozott fedőintézmények jellegével összefüggő, valamint a pénzügyi eszközeik forrását tartalmazó adatok. 49. A Rendőrség titkos információgyűjtésével kapcsolatos oktatási célú kiadványok.

16 50. A védett személyek és objektumok biztosítási, őrzési és védelmi tervei, a hírközlő és biztonsági berendezések működésére, elhelyezésére vonatkozó adatok, dokumentációk. 51. A köztársasági elnöki, valamint a miniszterelnöki rezidenciákra, a kormányvendégházakra vonatkozó építészeti tervdokumentációk, az épületátalakítási, felújítási tervek, a biztonsági rendszer működésével kapcsolatos adatok, dokumentációk. 52. Az Állami Futárszolgálat feladataival kapcsolatos végrehajtási tervek, a szolgálat rendkívüli időszakra való felkészülésével kapcsolatos tervokmányok. 53. Az Állami Futárszolgálat országos rendszerébe bekapcsolt szervek részletes útvonal adatait tartalmazó összesített (országos és regionális) kimutatások. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év. 54. A kormányzati védett és titkosított zártláncú hálózat és berendezései, a működésére, valamint elhelyezésére vonatkozó összesített adatok, dokumentációk. 55. Az Adatfeldolgozó Hivatal által üzemeltetett, a BM és az ORFK által közösen létrehozott és használt országos számítógépes távadatfeldolgozó hálózati rendszer igénybevételét biztosító jogosultsági rendszerben és a jogszerű igénybevétel ellenőrzését szolgáló naplózási rendszerben kezelt azonosító és jelszó adatok. Polgári Védelem 56. Az országmozgósítás komplex állami terveihez szükséges prognózis tanulmányok, koncepciók, javaslatok, előterjesztések. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 15 év. 57. Az állami vezetés háborús vezetési pontjain működő polgári védelmi munkacsoportok konkrét tervei, a vezetési pontok híradásával, álcázásával összefüggő adatok. 58. A kitelepítésre tervezett intézmények és szervek megjelölése, a kitelepítés és befogadás tervei, a háborús kitelepítés-befogadás összesített tervezésével, rendszerével és irányításának rendjével kapcsolatos adatok, a kitelepítés útvonalai, állomáshelyei, a végrehajtás időnormái. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 10 év. 59. A polgári védelmi együttműködés tárgyában kötött nemzetközi szerződések, megállapodások, valamint a közös határ mentén lévő települések élet- és vagyonvédelmének komplex tervei, a szerződés, illetve megállapodás kötésekor a felek által kölcsönösen államtitoknak minősített adatok. Földművelésügyi Minisztérium 60. Az ingatlanok különleges célra történő igénybevételének előzetes tervei és az ilyen célból elrendelt kitermelések adatai. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év. 61. Az állatok járványos megbetegedésének megelőzésével és leküzdésével összefüggő jelentések és egyéb intézkedések. Az államtitokká minősítés leghosszabb érvényességi ideje: 25 év. Honvédelmi Minisztérium 62. A Magyar Köztársaság védelmét szolgáló, honvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú találmányra, gyártmányra, védelmi beruházásra, valamint védelmi képesség fejlesztésére vonatkozó olyan adat, amelyből azok lényege megismerhető.