Vizuális technológiák oktatási tapasztalatai

Átírás

1 Vizuális technológiák oktatási tapasztalatai Busznyák János - Berke József bjs@georgikon.hu, berke@georgikon.hu Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Gazdaságmódszertani Tanszék, Informatika Csoport Keszthely, Deák Ferenc út 57. Absztrakt: Napjaink leggyorsabban fejlődő informatikai alkalmazásai szorosan kapcsolódnak a képi információk feldolgozásához. A hardverelemek folyamatos fejlődése egyre inkább utat nyit, sőt a felhasználói igények mellett kényszerítő erőként hat a korábban éppen erőforrás igényessége miatt korlátok közé szorított terület robbanásszerű bővüléséhez. A digitális képfeldolgozás és a kapcsolódó vizuális információkhoz köthető informatikai jellegű tárgyak oktatása jelentős múlttal rendelkezik a Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karán. Ezen ismeretanyagok oktatásának eddigi eredményeit és a mai állapotot leíró pillanatfelvételt szeretnénk anyagunkban bemutatni. Bevezetés Fontos kérdésként vethető fel, hogy az egyetemi oktatásban résztvevők mennyire tájékozottak a kapcsolódó tudományterületeken, milyen széleskörűen épül be az általános alapozó- és szakirányú informatika-oktatásba a vizuális informatika. A felsőoktatás fejlesztései során egyre fontosabb szerephez jutnak a különböző eszközrendszert használó tudásbázisok. Az önálló tanulást segítő szerverszolgáltatások és az azokat elérni képes, immár nemcsak helyhez kötött és egyre inkább terjedő mobil felhasználói eszközrendszer folyamatosan új lehetőségeket teremt a képzés számára. Ennek ellenére az oktatás technikai, technológiai és módszertani megújítása bizonyos esetekben csak nagy nehézségek árán valósítható meg. Tanszékünkön évek óta készítünk ezzel kapcsolatban felméréseket, vizsgálatokat, melyeknek eredményeit figyelembe véve eredményesebben dolgozhatjuk ki oktatási stratégiánkat. Képfeldolgozás és kapcsolódó tudományterületeinek oktatástörténete a karon A Georgikon Karon a digitális képfeldolgozás témakör, mint önálló tantárgy, talán az elsők között jelent meg a hazai felsőoktatási intézmények között a 90-es évek elején [8], [9], [10]. Köszönhető mindez a 80-es évek végén kialakult távérzékeléssel és mezőgazdasági kísérletek értékelésével foglalkozó képfeldolgozási labornak, a kutatási eredmények oktatásban történő közvetlen alkalmazásának valamint az elszánt oktatói gárdának. Kezdetben a képfeldolgozási és távérzékelési témakörök nem önálló tantárgyként, hanem az informatika részeként jelent meg. Később (1994 után) kötelező vagy felvehető önálló tantárgyként [11], [12], [13] tól önálló tantárgyként vezettük be a számítógépes grafika és prezentáció témakörét. Jelenleg szinte minden képzési szinten (FSZ, BSc, MSc, PhD) és minden formában (kötelező vagy választható) jelen van mindkét témakör (képfeldolgozás és prezentáció) tól interaktív tananyag (tankönyv+cd+honlap) is segíti a témakör elsajátítását [14], [15],. 236

2 Busznyák János és társa Jelenleg oktatott tantárgyak (oktatási szint megnevezése) Digitális képfeldolgozás (BSc, MSc) Távérzékeléssel nyert információk feldolgozása (PhD) Vizuális adatfeldolgozás kísérletek értékelésében (PhD) Hiperspektrális adatok feldolgozása és alkalmazása a gyakorlatban (PhD) Távérzékelés (BSc, MSc) Szorosan kapcsolódó tárgyak: Térinformatika alkalmazásai (BSc, MSc) Térinformatika (BSc, MSc) Geoinformációs rendszerek (BSc) Növényvédelmi informatika (MSc) Tágabb értelemben kapcsolódó tárgyak: Mobilkommunikáció (BSc, MSc) Alkalmazott informatika (MSc) Mindezen tárgyak megtartása mellett tervezzük továbbiakkal bővíteni tanszékünk oktatási kínálatát [1], [2]. A tanszék kutatási területeihez kapcsolódó, illetve az itt koordinált TDK, diplomadolgozat, PHD témák mellett igyekeznünk kell a hallgatói igényekhez is alkalmazkodni. Ennek értelmében a 3D modellezés valamint a multimédia kínálkozik az egyik oldalról. Hallgatói igényként pedig a felmérés alapján weblapszerkesztés mellett a multimédia, CAD témák iránt mértünk nagy érdeklődést. Érdekes módon a 3D modellezést és kiadványszerkesztést kisebb arányban jelölték meg a hallgatók. Ezt az eredményt érdemes azonban óvatosan kezelni, mert az előzetes ismeretek hiánya is befolyásolhatja, ami sajnos minden erőfeszítésünk ellenére a hallgatók egy részére jellemző. Régebbi felméréseinkből arra a következtetésre jutottunk, hogy az előzetesen felmért és az utólagosan hasznosnak ítélt tárgyak jelentősen eltérhetnek [3]. Jellemző, hogy az elhelyezkedés, a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazhatósága iránti igény az utolsó évben növekszik meg erőteljesen. Természetesen figyelemmel kell lennünk a kérdésben szereplő tárgyak közti átfedésekre is (3D modellezés, CAD, térinformatika vagy multimédia, animáció ). A felmérésben szereplő és pillanatnyilag is önálló tárgyként oktatott témakörök (térinformatika, távérzékelés, digitális képfeldolgozás) közül messze a képfeldolgozás iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. Animációszerkesztés, 22% Weblapszerkesztés, 51% Mit tanulna szívesen? Kiadványszerkesztés, 15% CAD, 24% Térinformatika, 8% 3D modellezés, 19% Digitális képfeldolgozás, 51% Távérzékelés, 8% M ultimédia szerkesztés, 29% Mit tanulna szívesen? Digitális képfeldolgozás 51.39% Weblapszerkesztés 51.39% Multimédia szerkesztés 29.17% CAD (számítógéppel támogatott tervezés) 23.61% Flash, animációszerkesztés 22.22% Kiadványszerkesztés 15.28% Távérzékelés 8.33% 1. ábra Mit tanulna szívesen? kérdőívek feldolgozott adatai 237

3 Vizuális technológiák oktatási tapasztalatai Mobil eszközre is épített oktatási struktúra kialakítása Tanszékünkön évek óta működtetünk az oktatás segítésére különféle tudásbázis szolgáltatásokat. Ezek közül egyik főiránnyá a vizuális információk szolgáltatása (médiaszerverek, térképszerver) vált [4]. A hardver és különösen a hálózati hozzáférés fejlődése és a különböző platformokon rendelkezésre álló komplex szolgáltató-rendszerek egyre inkább kiterjesztik a streaming szolgáltatások szolgáltatóinak és felhasználóinak a körét [5]. Georgikon mobil média (Windows Media Streaming): Georgikon térképszerver: Mindezen szolgáltatások mobil eszközzel történő elérhetővé tételére már folyamán tettünk kísérleteket a Multimédia alapú, multifunkcionális informatikai, oktatási és kutatási anyagok fejlesztése - ITEM-28/ pályázat keretében. A projekt során kifejlesztett tananyagokhoz történő hozzáférés azonosítást követően történik. A szerver a kliens eszköz paramétereinek megfelelően valós időben generálja a kódot. A tananyagok mobil eszközön és desktop ( asztali ) felbontáson történő tesztelése és az oktatásba illesztése során rengeteg problémával találkoztunk. Az alapismereti rész hiánya a tananyagban akadályozta az önálló tanulásban való alkalmazhatóságot, amelyet egyébként a multifunkcionális megoldás (elérhetőség asztali- és mobil eszközökkel) mellett legnagyobb erényeként értékeltek, így bővítenünk kellett multimédia elemekkel, definíciótárakkal, keresést segítő eszközökkel [6]. Az előzőekben említett technológia használati értékét jelentősen rontja, hogy Magyarországon rendkívül drága az (mobil)internet hozzáférés, aminek következtében a széles körű oktatási alkalmazás nehézkes. Megoldásként új lehetőségként vetődik fel a nagy kapacitású MP4 eszközök gyors elterjedésének kihasználása (mobil eszközökön off-line használható tananyagok), a nagy mérete és ára miatt nem ilyen széles körben használatos laptopok mellett. Másik lehetőségként vehetjük számításba az Apple cég által rendkívül eredményesen alkalmazott ipod eszközökkel elérhető broadcasting (podcasting) technológiát [7]. Felmérés a mobil internet, MP4 eszközök és podcasting alkalmazására az oktatásban A felmérést 72 egyetemi hallgató töltötte ki 2006 decemberében, évfolyam és nem szerint kiegyensúlyozottan. 12 fő környezetmérnök szakos harmadéves 32 fő növényorvos szakos ötödéves 13 fő idegennyelvi levelező felsőfokú szakképzésben résztvevő elsőéves 15 fő természetvédelmi mérnök szakos elsőéves A felmérést papíron kb. tíz perc alatt töltötték ki anonim módon, irányító bevezetés nélkül. 238

4 Busznyák János és társa Rendelkezik-e videó lejátszására alkalmas mobil eszközzel? Mobiltelefon 56.94% MP4 5.56% ipod 0.00% Tervezi-e ilyen eszköz vásárlását? 18.06% Használta-e már az eszközt tanulásra (ismeretszerzésre)? 30.56% Rendelkezik-e mobiltelefonnal? % Használ e mobil internetet? 13.89% Ha nem, mi az oka? Drága 41.67% Nincs rá szüksége 50.00% A kérdőív első részében elsősorban technikai jellegű kérdéseket tettünk fel. Az összes hallgató rendelkezik mobiltelefonnal (ez így volt már 2002-ben is), és ezek közül több mint a fele videó lejátszására is alkalmas. Jelenleg egyikük sem rendelkezik ipod eszközzel, és egyéb MP4 lejátszóval is csak kb. minden 20-dik a kérdőívet kitöltöttek közül, de kb. 18% tervezi ilyen eszközök beszerzését. A mobil internet használat aránya viszonylag alacsony, kb. 14%, amit 42% ban a magas árral indokolnak. A hallgatók fele nem érez olyan késztetést, hogy haszonnal alkalmazhatná, ami mutatja a szolgáltatói oldal gyengeségét [7]. A podcasting, mobiltelefon és egyéb MP4 szolgáltatások, eszközök kis méretű kijelzőjükkel alkalmasak-e az oktatás segítésére? 33.33% Mit használna szívesen a tanulás segítésére? Olyan MP4 videóanyagok, melyet nem lehet letölteni csak online (interneten) nézhető (hallgatható) 26.39% Olyan MP4 videóanyagok, melyet le lehet tölteni és offline is használható 77.78% Milyen multimédia anyagot használna szívesen a tanuláshoz? Oktatója által összeállított/tartott előadás, gyakorlat, multimédiás anyag % Általános mindenki által használható nem az oktatója által összeállított/tartott előadás, gyakorlat, multimédiás anyag % A hallgatók az off-line is használható anyagokat háromszor inkább választanák, és bár több mint 50%-ban bármilyen tananyagot használnának, majdnem kétszer annyian vannak, akik az oktató által összeállítottat választanák. Érdekes, hogy azoknak az aránya, akik használták már az eszközt tanulásra, ismeretszerzésre (31%), majdnem egybeesik azzal a 33%-kal, aki alkalmasnak tartja a mobil eszközöket ismeretszerzésre. Azonban ez nem jelen korrelációt, sőt 9%-kal kevesebben (36% illetve 27%) jelölték meg ezt a tapasztalatokkal rendelkezők közül. 239

5 Vizuális technológiák oktatási tapasztalatai Rendelkezik-e olyan holtidővel (autóbuszon...) amit tanulásra fordít? Hallgatók száma (%) % 19% 2% Napi több mint 1 óra Heti több mint 1 óra Heti kevesebb mint 1 óra Időtartam 2. ábra Rendelkezik-e olyan holtidővel (autóbuszon, vonaton, autóvezetés közben, várakozás közben ), amit tanulásra fordít? Napi több mint 1 óra 26.39% Heti több mint 1 óra 70.83% Használná- e a tanuláshoz olyan, oktatója által összeállított/tartott előadás, gyakorlat, multimédiás anyagot, melyet ingyenesen letölthet az egyetem hálózatából mobil videólejátszójára és offline használhatja? 62.50% Utolsó kérdéscsoportunk jelzi, hogy az időbeli lehetőség és a készség is megvan többféle eszközzel hozzáférhető, kurzushoz illesztett, off-line is elérhető tananyagok használatára. Mindezek alapján reményeink szerint sikerül bemutatni, hogy jól használható mobil tananyagok iránt igény van, de az áttörés még várat magára. Reményeink szerint jelenleg fejlesztés alatt álló új broadcasting (podcasting) és MP4 rendszereink közelebb vihetnek a tömeges felhasználáshoz. Irodalomjegyzék [1] BUSZNYÁK, J.-CSÁK, M.-HEGEDŰS, G.-NAGY, S.-KOVÁCS, E.-BERKE, J.: Az informatika-oktatás helyzete a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karán. Informatika a felsőoktatásban konferencia. Debrecen, ISBN [2] BUSZNYÁK, J.: A Georgikon Térképszerver szolgáltatásai a Balaton vízgyűjtőjére. Napjaink környezeti problémái- globálistól lokálisig konferencia kiadványa, Keszthely, 2006 ISBN-10: , ISBN-13: [3] BUSZNYÁK J.-CSÁK M.-HEGEDŰS G.-NAGY S.-SZOLCSÁNYI É.-BERKE J.(2003): Information Technology Instruction and Mobile Information Systems at the University of Veszprém Georgikon Faculty of Agriculture. IX. European Conference Information Systems in Agriculture and Forestry., Sec, ISBN

6 Busznyák János és társa [4] BOYLE, T.: Towards a Theoretical Base for Educational Multimedia Design. Journal of Interactive Multimedia in Education, ISSN: X. [5] BUSZNYÁK, J. (2004): Mobil eszközzel is elérhető térinformatikai és egyéb adatbázisok fejlesztése, II. Alkalmazott Informatika Konferencia, Kaposvár, ISSN [6] BUSZNYÁK, J. (2004): Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése, X. Multimédia az Oktatásban Konferencia, Szeged, old. ISBN [7] ASHRAF, B.: Podcast in Higher Education : Case Study, Apple EBC London. [8] BERKE, J. - KÁRPÁTI, L. - GYŐRFFY, K. - FISCHL, G. (1995): Applied Image Processing as a Subject of Scientific Instruction for Hungarian and Foreign Students, A2- Science and Technology in the Alpine-Adriatic Region, 6: [9] HEGEDŰS, GY. CS. (1995): Képfeldolgozási célú oktató-fejlesztő rendszer, Multimédia alkalmazása az oktatásban, Keszthely, [10] SZABÓ, J.- HEGEDŰS, GY. CS. - KELEMEN, D. - BODROGI, H. - BERKE, J. (1996): TANKÉP Számítógépes oktató, gyakorló és vizsgarendszer a képfeldolgozás tanításához. Informatika a felsőoktatásban 96-Networkshop 96 Konferencia kiadvány. Debreceni Universitas, [11] BERKE, J. (1999): Vizuális informatikai tantárgyak oktatási tapasztalatai. GEORGIKON-MÉDIA 99 konferencia, Keszthely, Május , Computer Panoráma 10:99/7. [12] BERKE, J. KUDEC, L. (2000): Interaktív vizuális informatikai oktatási médiumok fejlesztése, SZÁMALK MÉDIA 2000, multimédia konferencia, Budapest, Május , Computer Panoráma 11:2000/7. [13] BERKE, J. HEGEDŰS, K. - PAPP, ZS. - VARGA, S. (2001): Képfeldolgozás oktatása az agrármérnök képzésben /oktatói és hallgatói vélemények/. Média - Informatika - Kommunikáció, Veszprém, szeptember [14] Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai honlap: [15] BERKE, J. - KELEMEN, D. - SZABÓ, J. ( ): Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai. Georgikon Kvark, Keszthely - Pictron Kft., Budapest, ISBN

7 KÉPAF th Conference of Hungarian Association for Image Processing and Pattern Recognition January 25-27, 2007 Debrecen, Hungary Editors: Attila Fazekas András Hajdu

8 6 th Conference of Hungarian Association for Image Processing and Pattern Recognition January 25-27, 2007 Debrecen, Hungary Editors: Attila Fazekas András Hajdu

9 A konferencia a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Képfeldolgozók és Alakfelismerők Társaságának hivatalos rendezvénye. A Társaság vezetősége: Czúni László (elnök), Berke József, Fazekas Attila, Gácsi Zoltán, Kuba Attila, Nagy Tamás, Szepesvári Csaba Szervezőbizottság: Fazekas Attila, Hajdu András, Sajó Levente Programbizottság: Berke József, Chetverikov Dmitry, Czúni László, Fazekas Attila, Gácsi Zoltán, Hajdu András, Kató Zoltán, Nagy Tamás, Palágyi Kálmán, Szepesvári Csaba, Szirányi Tamás Tördelő és technikai szerkesztő: Sajó Levente A konferencia támogatói: Neumann János Számítógéptudományi Társaság Connexis Kft. Debreceni Egyetem, Informatikai Kar Hexium Műszaki Fejlesztő Kft Képfeldolgozók és Alakfelismerők Társasága.

10 Előszó A Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) Képfeldolgozók és Alakfelismerők (KÉPAF) szakosztályának rendes, kétévi találkozójának 2007-ben Debrecen ad otthont a Debreceni Egyetem Informatikai Karának és a Debreceni Képfeldolgozó Csoportnak a szervezésében. A feladat nem teljesen új számunkra, hiszen 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetével (MTA SZTAKI) közösen Debrecen már vett részt KÉPAF konferencia szervezésében. A konferencia megrendezésében sokat segítettek támogatóink, akiknek ezúton is köszönetet mondunk. A Debreceni Egyetem mintegy nappali és összes hallgatójával, több mint 1500 oktatójával az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye, de 14 karával, 2 önálló intézetével és 25 doktori iskolájával kétségtelenül a legszélesebb képzési és kutatási kínálatot nyújtja. A Debreceni Egyetem 2004-ben alakult Informatikai Kara öt tanszékén dolgozó 8 professzor, 13 docens, 17 adjunktus, 15 tanársegéd és 15 felsőfokú végzettségű számítástechnikai munkatárs jelentős, nemzetközileg is jegyzett szellemi potenciált képvisel. Jelenleg öt különböző szakon mintegy 1700 hallgató tanul a karon. Az oktatásban a kar által gondozott programtervező matematikus, programtervező informatikus (BSc, MSc), mérnök informatikus (BSc), gazdaságinformatikus (BSc) szakokon olyan szakemberek képzése a cél, akik képesek a mindennapi élet által felvetett gyakorlati problémák tudományos igényű modellezésére, a megfelelő megoldási módszerek megkeresésére, illetve kidolgozására. A kar munkatársai jelentős szerepet játszanak a 11 programmal működő Matematika és Számítástudományok doktori (Ph.D.) iskolában is évi 8-9 nappali- és levelező hallgatót beiskolázva. Képfeldolgozási ismereteket a kar hallgatói a mesterképzés Képfeldolgozás és számítógépi grafika szakirányán szerezhetnek. A Debreceni Képfeldolgozó Csoport a Debreceni Egyetem 2000-ben alakult kutatócsoportja. A csoport célja a digitális képfeldolgozással kapcsolatos helyi kutatások és fejlesztések hangsúlyosabbá tétele és összehangolása. A csoport jelenleg 11 kutatót (3 állandó, 2 Ph.D. hallgató, 6 MSc hallgató) számlál, fő kutatási területei: gépi látás, képfeldolgozás, digitális topológia, ember-gép kapcsolatok. Reméljük, hogy a KÉPAF 2007 konferencia tovább erősíti a területen dolgozó kollégák közötti együttműködést, és hogy mind a kutatók, mind a gyakorlati szakemberek értékes ismereteket szereznek. A konferencia egy szomorú aktualitása, hogy megemlékezzünk Kuba Attiláról, a Szegedi Tudományegyetem közelmúltban elhunyt tanszékvezető egyetemi tanáráról, a képfeldolgozás hazai és nemzetközi szaktekintélyétől, akinek sok köszönettel tartozunk áldozatos emberi és szakmai munkájáért és támogatásáért. Debrecen, január 20. Fazekas Attila Hajdu András Sajó Levente KÉPAF 2007 Szervezők

11 Table of Contents Kuba Attila munkássága... 1 Nagy Antal, Balázs Péter, Dudásné Nagy Marianna, Erdőhelyi Balázs, Katona Endre, Máté Eörs, Nyúl László, Palágyi Kálmán, Tanács Attila Melltomoszintézis: 3D Mammográfia... 9 Csernetics László Műtéti tervek biomechanikai analízise Erdőhelyi Balázs, Varga Endre, Kuba Attila Képpontok hasonlóságán alapuló automatikus regisztrációs módszer orvosi és neutron tomográfiai alkalmazásának tapasztalatai Tanács Attila, Nagy Antal, Balaskó Márton, Máté Eörs, Kuba Attila Képrekonstrukció implementálása szívvizsgálatokhoz dedikált tomográfiás gamma kamerán Valastyán I., Molnár J., Novák D., D.Bone, H. Elmquist, L Å Brodin, A. Kerek Corneal surface changes represented in an orthogonal basis derived from the original corneal surface Z. Fazekas, A. Soumelidis, F. Schipp, J. Németh Digital Geometry of Various Grids Based on Neighbourhood Structures.. 46 Benedek Nagy Approximating Non-Metrical Minkowski Distances in 2D András Hajdu, Tamás Tóth Uniform Generation of hv-convex Discrete Sets Péter Balázs Optimal Joint Estimation of Articulated Objects under Weak Perspective 71 Levente Hajder Izzólámpák üvegalkatrészeinek karcvizsgálatának kiértékelése számítógépi képelemzéssel Marosné Berkes Mária, Kállai János, Barkóczy Péter Felhasználó orientált PC kompatibilis számítógépek fejlesztése Patkó Tamás, Koller István, Ladányi Péter, Máthé József, Nagy Tamás Nagyérzékenységű, nagyfelbontású FIR kamera fejlesztése ipari célokra.. 93 Nagy Tamás, Patkó Tamás, Juhász Ákos, Máthé József, Ladányi Péter

12 Képi felderítés katonai alkalmazása Buzási Tibor, Hajdu Attila Burgonya (Solanum tuberosum) kálium tápanyag-ellátási kísérlet kiértékelése különböző módszerekkel Grósz Gergely Spektrális fraktálszerkezet alapú osztályozás Berke József Spektrális fraktálszerkezet alapú osztályozás gyakorlati alkalmazása Kozma-Bognár Veronika, Hegedűs Géza, Berke József Kör alakú objektumok szegmentálása magasabb rendű aktív kontúr modellek segítségével Horváth Péter, Ian H. Jermyn, Kató Zoltán, Josiane Zerubia Objektumok szegmentálása egyenlőtlen háttér-megvilágítású képeken ESTPHAD módszer felhasználásával Barkóczy Péter, Roósz András, Kiss Gergely Texturing 3D models from images Csaba Kazó, Ákos Pernek, Levente Hajder A non-regular optical flow for dynamic textures Sándor Fazekas, Dmitry Chetverikov Billentyűleütés-vizsgálaton alapuló biometriai módszer bemutatása és alkalmazása Bankó Zoltán, Mészáros Attila, Czúni László Multi-modális gépi sakkozó Török Fazekas Attila, Hingyi György, Sajó Levente Török-2 gépi sakkozó Fazekas Attila, Nagy András, Sajó Levente Humán viselkedés vizsgálata Interneten való böngészés közben Szolgay Dániel, Benedek Csaba, Szirányi Tamás, Vidnyánszky Zoltán Somatoinfra System: Új biometriás képalkotó rendszer Szacsky Mihály, Keszthelyi Tamás, Nagy Tamás DugóFigyu: Video based, robust road traffic evaluating system Szabolcs Czuczor Thermal video processing support for rescue operations András Hajdu, Charalambos Giamas, Ioannis Pitas

13 ParCompMark A Benchmark Environment for Parallel Image Compositing Balázs Domonkos, Attila Egri, Tibor Fóris Felületi érdesség kinyerése fotometrikus sztereó segítségével Jankó Zsolt A kovariancia alkalmazása a dendrites kristályszerkezet jellemzésére Póliska Csaba, Gácsi Zoltán, Barkóczy Péter Vizuális technológiák oktatási tapasztalatai Busznyák János, Berke József Detecting Built-in Changes in Airborne Image Pairs Csaba Benedek, Tamás Szirányi Valós idejű mozgásdetektálás módosított Mixture of Gaussians eljárással. 251 Utasi Ákos, Czúni László Parametric Estimation of Two-Dimensional Affine Transformations of Binary Images Csaba Domokos, Zoltan Kato, Joseph M. Francos Efficient Implementation of 3D Thinning Algorithms K. Palágyi Alakreprezentáció szférikus harmonikus sorfejtéssel Palágyi K., Pintér Cs., Máté E. Mozgó kamerák képeinek feldolgozása Losteiner Dávid, Karba Krisztián, Havasi László, Szirányi Tamás Multi-View Isosurface Ray-casting Domonkos, Egri, Fóris, Ilsinszki, Szirmay-Kalos On Making Light Maps Dynamic László Szécsi, László Szirmay-Kalos Fast Filtering and Tone Mapping using Importance sampling Balázs Tóth, László Szirmay-Kalos Projection-based Volume Rendering Balázs Csébfalvi