ÚJ TÍPUSÚ TERRORCSELEKMÉNY AVAGY KÉPES-E KEZELNI A MAGYAR JOG A TERRORIS- TÁK ÁLTAL ELTÉRÍTETT ÉS FEGYVERKÉNT HASZNÁLNI KÍVÁNT LÉGIJÁRMUVEKET?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚJ TÍPUSÚ TERRORCSELEKMÉNY AVAGY KÉPES-E KEZELNI A MAGYAR JOG A TERRORIS- TÁK ÁLTAL ELTÉRÍTETT ÉS FEGYVERKÉNT HASZNÁLNI KÍVÁNT LÉGIJÁRMUVEKET?"

Átírás

1 Dr. Almási Ferenc alezredes, HM Nemzetközi Jogi Foosztály Dr. Kádár Pál ornagy, HM Tervezési és Koordinációs Foosztály ÚJ TÍPUSÚ TERRORCSELEKMÉNY AVAGY KÉPES-E KEZELNI A MAGYAR JOG A TERRORIS- TÁK ÁLTAL ELTÉRÍTETT ÉS FEGYVERKÉNT HASZNÁLNI KÍVÁNT LÉGIJÁRMUVEKET? A XXI. század elso éveinek történései új megvilágításba helyezték a terrori z- mus és a terrorista cselekmények értékelését. A terror mint több száz éves múltra visszatekinto eroszakos emberi magatartásforma a XXI. században is talált nem egy olyan megnyilvánulási módot, amelyre a korábbiakban még semmilyen gyakorlatot nem találhattunk. Jelen cikkben a szerzok nem kívánták elvégezni a régi és az új típusú terrorizmus teljes tipizálását. Alapveto céljuk az volt, hogy a teljesség igénye nélkül rávilágítsanak néhány olyan jogi-szakmai jellegu komplex problém á- ra, amely a szeptember 11-én a World Trade Center és a Pentagon ellen végrehajtott terrorcselekmény-típus megelozésével, illetve az ilyenekkel szembeni ellentevékenységgel összefüggésben jelentkezhet, illetve felvázolják a hatályos magyar jog lehetoségeit a probléma kezelésére. A szeptember 11-ei cselekmény kapcsán több hadtudományi-, illetve jogi vonatkozású és további kérdojeleket eredményezo kérdés is felmerül mint például, hogy indítható-e a hagyományos nemzetközi jogi értelemben vett háború a terroristák ellen, alkalmazható-e az Észak-Atlanti Szerzodés 5. cikkelye, milyen megoldás lehetséges az aszimmetrikus hadviselés során az a g- resszor megfékezésére, van-e jogalap egy adott állam elleni fegyveres fellépésre egy magánakcióként szervezett buncselekmény miatt, hogyan reagál a nemzetközi közösség az ilyen típusú eseményekre, stb. ezen kérdések tisztázásához sok segítséget adott a ZMNE Stratégiai Védelmi Kutató kö z- pont 2004/3. számú Elemzések c. összeállítása 1. Tanulmányunkban elsosorban a témában releváns alkalmazandó hazai szabályozás teoretikus vizsgálatára vállalkozunk. 1 A terrorizmus elleni küzdelem fogalmi és tartalmi keretei, különös tekintettel annak katonai dimenziójára 89

2 A jog, mint a társadalom alapveto szabályozási komplexumát jelento keret, a dolgok természeténél fogva mindig bizonyos lemaradásban van a valósághoz képest. A társadalmi változások, a technikai-, technológiai fejlodés új és új megoldandó problémák elé állítja a jogásztársadalmat, illetve szélesebb értelemben az emberi közösség egészét, melynek során a társada lmi viszonyok, a változás nyomán kialakuló konfliktusok, problémák mederbe terelése csak a probléma tényleges jelentkezését követoen törté nhet meg. A szeptember 11-ei merénylet is egy olyan, korábban még nem tapasztalt aljas cselekmény volt, amelynek következtében 90 ország, több mint 3000 ártatlan állampolgára veszítette életét, további 2337 személy szenvedett sérüléseket, és amely típusú cselekmények kezelési metódusait meg kell talá lnia a demokráciát alapértékként kezelo világnak. A világ globalizálódása egyes lehetoségeit kihasználva a terroristák tám a- dásai az alkalmazott eszközökben és pusztító erejükben is eltértek a korábban elkövetett terrorista akcióktól, ahogy azt a ZMNE SVKK elemzése részletesen szemlélteti. A cselekmény jogi megítélése, annak szankciói, illetve az ellentevéken y- ség jogi lehetoségei csak a jogalkalmazói absztrakció alkalmazásával értelmezhetoek és számos morális, illetve jogértelmezési aggályt vetnek fel. EGY FIKCIÓ ÉS LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI Szakadjunk most el a közel három évvel ezelotti tragikus eseményektol és állítsuk fel egy elméleti szituációt, amelynek kezelését a hatályos jogszabály a- ink alapján kell megoldanunk. Az általunk felvázolt helyzet természetesen teljesen teoretikus, ugyanakkor Európa biztonsági helyzetének, az esetleges biztonsági kockázatok felvázolásának elemzésére is figyelemmel, nem kizárható 2 annak elofordulása, és alkalmas a jogi lehetos égek bemutatására. Adott tehát egy különbözo állampolgárságú közel kétszáz utast szállító polgári légijármu, amely a Magyar Köztársaság légterében halad. A repülés a légiközlekedési hatóság által kiadott szabályoknak és eljárásoknak megfeleloen végrehajtott, a polgári légiforgalmi irányító (ATC) szervezet által irányított repülések szabályai szerint történik (GAT repülés 3 ). Tételezzük fel, hogy a légijármuvet Kínában lajstromozták és repülését egy közel keleti országból folytatja Berlin felé, amikor a Békéscsaba feletti 2 Lásd bovebben: a Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiájáról szóló 2073/2004. (IV. 15.) Korm. határozat mellékletét 3 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet a légiforgalom irányításának szabályairól 3. sz. 90 melléklet 27. pont

3 légtérben, eroszakot alkalmazva a fedélzeten tartózkodó személyzettel szemben, terroristák veszik át a gép irányítását és öngyilkos merénylet elkövetése céljából Paks felé vetetik az útirányt. Az elkövetok szándéka szerint a légijármu nagy sebességgel és jelentos mennyiségu üzemanyaggal a fedélz e- tén a paksi atomeromu valamelyik muködo blokkjába csapódik be, mellyel nem csupán a fedélzeten tartózkodó személyek vesztik életüket, hanem mintegy másodlagos hatásként az eromu megrongálódása következtében a lé g- körbe jutó nukleáris szennyezodés is jelentos katasztrófát, valószínusíthetoen több ezer ember halálát és felbecsülhetetlen környezeti károkat eredményez. Milyen jogi lehetoségei vannak a Magyar Köztársaságnak a fenti esetben? Milyen tevékenységet fejthet ki a hatályos jogszabályok alapján? Nos, a kérdés elso ránézésre talán egyszerunek is tunik. Azonban a von atkozó jogszabályokat mérlegelve, már alaposabb vizsgálatot láthatunk ind o- koltnak. Az elso kérdés, milyen buncselekményi tényállást valósít meg a fenti cselekményt elköveto? Expressis verbis a magyar jogrend elsodlegesen a terrorcselekmény büntetojogi tényállásának megalkotásával szabályozza az ehhez hasonló eseteket. A Btk az alábbiak szerint fogalmaz: 261. (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy elturjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetoleg nemzetközi szervezet muködését megz avarja, ( ) eroszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos buncselekményt követ el, buntett miatt tíz évtol tizenöt évig terjedo, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendo. A fenti tényállás c) pontja fedi az elköveto cselekményét, azaz megalapozza az elköveto büntetojogi felelosségre vonását. Ez a jogi helyz etmegállapítás azonban még nem ad maradéktalan választ kérdéseinkre, hiszen az elkövetok a cselekmény jellegénél fogva nagy valószínuséggel a fedélz e- ten tartózkodó polgári személyekkel együtt életüket vesztik, tehát felelosségre vonásuk ilyen formában nem releváns, annál fontosabb azonban a csele k- mény elhárítása érdekében foganatosítható intézkedések köre. A következo kérdés mely át is vezet minket egy másik jogterületre, hogyan akadályozható meg az elkövetok szándékának megfelelo csele k- 4 A Bünteto Törvénykönyvrol szóló évi IV. törvény 91

4 mény? Milyen es zközök állnak rendelkezésünkre egy esetleges ellentev é- kenységhez? Kézenfekvonek tunik a válasz, hogy az állami felségjog érvényesítése érdekében, a Btk. szabályaira is figyelemmel utalunk itt a jogos védelmi helyzet, illetve a végszükség 5 jogi tartalmára az állami szervek, illetve adott esetben természetes személyek is jogosultak megtenni a szükséges intézkedéseket. A fikcióhoz visszatérve, a konkrét intézkedések magukban foglalhatják a légiforgalmi irányítást végzo szervezeti egységek által rádiókommunikációval a terroristák meggyozésére tett kísérletétol, a Magyar Honvédség késze n- léti eroinek tevékenységéig foganatosított intézkedéseket. A nemzetközi jo g- ban elfogadott jelzések és egyéb eszközök segítségével a Magyar Ho nvédség ellentevékenysége képes a terroristák eredeti szándékuktól történo eltérítés é- re, cselekményük végrehajtásának megakadályozására. Az ellentevékenység célja elsodlegesen az elkövetok szándékuktól való eltérítése kell, hogy legyen, semmiképpen nem lehet cél a légijármu megsemmisítése, melynek okaira alább még visszatérünk. (A szeptember 11-ei eset kapcsán a híradásokból már tudjuk, hogy az Egyesült Államokban a légiero az ominózus napon kiüríttette a légteret és tuzparancsot kapott a repülési tilalmat megszego légijármuvekkel szemben.) A fentieken túl azonban sokkal célravezetobb és biztonságosabb megoldásként jelentkezik a cselekmény elkövetési lehetoségeinek minimalizálása, a légijármu utasainak és személyzetének még a földön történo fokozott elle n- orzése, a nemzetbiztonsági szolgálatok bevonása a megelozés feladataiba, a repüloterek üzembentartói felelosségének fokozása, a légitársaságok védelmi feladatainak következetes betartatása, stb. Az ilyen jellegu feladatokra vonatkozó szabályozókat a polgári légi közlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogkörérol, feladatairól és muködésének rendjérol szóló 104/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet tartalmazza. A jogszabály az érintett szervezetek feladatait a légiközlekedés biztonságával összefüggésben részletesen meghatározza, azonban a szabályozás jelentos hiányossága, hogy hatálya nem terjed ki az állami célú légiközledés biztonságára, amelynek pótlása a közeljövo jogalkotási feladatát képezi, hiszen minden biztons á- gi rendszer annyit ér csupán, amennyit a leggyengébb eleme képes biztosítani. Felmerül azonban persze kizárólag teoretikusan, van-e lehetoség a terroristák által fegyverként alkalmazni kívánt légijármu katonai ero alkalm a- 5 Btk. 29. ; Btk

5 zásával történo megsemmisítésére? A kérdést két szempontból is érdemes megvizsgálnunk. Az egyik megközelítés a Hvt ának vizsgálata, amely a fegyveres erok feladatait részletezi. A hivatkozott jogszabályhely szerint: 22. (1) A fegyveres erok feladatai: a) Magyarország területének, függetlenségének, lakosságának és anyagi javainak fegyveres védelme külso támadással szemben; b) az államhatár orzése és védelme; c) az ország légterének védelme; d) közremuködés az Alkotmány 40/B. -ának (2) bekezdése szerinti fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett eroszakos cselekmények elhárításában; e) a nemzetközi szerzodésekbol, különösen az Észak -atlanti Szerzodésbol eredo, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Biztonsági és Együttmuködési Szervezet felkérésén alapuló katonai kötelezettségek teljesítése; f) a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylo létesítmények orzése és védelme; g) közremuködés a polgári védelmi feladatok ellátásában; h) segítségnyújtás elemi csapás, ipari szerencsétlenség, illetoleg közveszély vagy közérdeku üzem muködésének megzavarása, vagy jelentos méretu egyéb katasztrófa esetén;... A fenti szöveg a) pontjának elemzését elvégezve, könnyen belátható, hogy a Magyar Honvédség alkalmazására az elképzelheto terrorista cselekmények teljes spektrumát vizsgálva, csak szukebb keretek között van lehetoség, mert önmagában a terroristák pusztító támadási szándéka nem elegendo, szükséges egy további feltétel: hogy a támadás külso, azaz nem magyarországi ter ü- letrol induló legyen (ami fiktív példánkban teljesül is). Álláspontunk szerint a 22. (1) bek. c) pont sem alkalmazható minden aggály nélkül, hiszen a példánkban szereplo légijármu a magyar légtérbe szabályosan, engedéllyel lépett be és tevékenysége nem is a légtérszuverenitás megsértését célozza. Ugyanakkor el tudunk fogadni egy olyan megközelítést is, hogy a gépeltérítok pusztító szándékának megállapítása, már megalapozza a légtér védelméhez fuzodo érdek érvényesítésének lehetoségét. A másik megközelítés a Hvt. vonatkozó szabályainak vizsgálata során a fegyverhasználatra vonatkozó jogosítványok kérdése. A honvédelemrol szóló évi CX. törvény (Hvt.) a fegyverhasználatot az alábbiak szerint szabályozza: 93

6 Hvt. 34. (1) A fegyveres erok békeidoszakban a cél eléréséhez feltétlenül szükséges mértékben törvényben meghatározott feltételek szerint fegyvert vagy más kényszeríto eszközt alkalmazhatnak a) or-, ügyeleti, futár- vagy más fegyveres szolgálat ellátása során az orzött létesítmény, személyek vagy tárgyak biztonságát veszélyezteto támadás esetén, továbbá a létesítménybe történo jogellenes behatolás esetén; b) a fegyveres erok létesítményeit vagy az általuk orzött létesítményt ért, a létesítmény biztonságát veszélyezteto az a) pontban említett szolgálati szem é- lyek által el nem hárítható támadás esetén; c) katonai rendészeti szolgálatban a rendészt ért támadás, illetve a jogszeru intézkedéssel szembeni tettleges ellenállás esetén; d) fogoly orzésére irányuló szolgálatban, ha a fogoly az ort megtámadja, vagy szökést (kitörést) kísérel meg; e) az Alkotmány 19/E. szerinti, váratlan külso fegyveres támadás esetén a rendkívüli állapot, vagy a szükségállapot kihirdetésére vonatkozó döntés meghozataláig. A fenti jogszabályhely taxatíve határozza meg a fegyverhasználat eseteit, azaz az ettol való eltérés nem megengedett. Mint a felsorolásból kitunik, elso négy pontja hagyományos szárazföldi, rendészeti helyzetekkel foglalkozik. A külso fegyveres támadás azonban nem csak szárazföldrol történhet. Ennek figyelembe vételével az e) pont alkalmazásával áll fenn jogi lehetoség a példánkban szereplo légijármu megsemmisítésére, amennyiben olyan jogi fikció támogatja, amely a polgári légijármuvet bizonyos körülmények között külso fegyveres támadásnak minosíti, illetve amely alapján az Alkotmány 19/E. - ában meghatározott Fegyveres Védelmi Terv vár atlan támadásra vonatkozó fejezetei alkalmazásra kerülhetnek. Ennek hiányában a készenléti erok alkalmazására nincs törvényes lehetoség. Itt kívánjuk elmondani, hogy az Alkotmány 40/C. -ának év decemberi módosítása következtében a fegyveres erok alkalmazásának egyes esetei a Kormány döntési hatáskörébe kerültek, amely azt eredményezi, hogy a fegyveres erok alkalmazására az Észak-atlanti Tanács (NAC) döntése ala p- ján a Kormány döntését követoen kerülhet sor, amennyiben azonban ezt a feladatot nem a NAC döntése alapján kívánja ellátni a Magyar Honvédség, akkor továbbra is az Alkotmány 19. -ában meghatározott országgyulési jogosítványok alapján illetve a Hvt. alapján van lehetoség. A légijármu esetleges megsemmisítése egy nagyobb, akár globális következményekkel is járó katasztrófa megakadályozása céljából komoly politikai, szakmai, morális mérlegelést igényel, azonban a fedélzeten tartózkodó ártatlan utasok életének elvétele az állam döntése alapján további az elozoe k- nél is súlyosabb alkotmányossági kérdéseket (a repülogépen ülok és a föl- 94

7 di valószínusíthetoen nagyobb létszámú áldozatok élethez való joga biztosításának összeütközése, az állam alapveto emberi jogok védelmére vonatkozó kötelezettsége, stb.) vet fel. A problémát tovább bonyolítja az a tény, hogy a polgári légiközlekedésrol szóló évi Chicagói Egyezményre alapozott, légiközlekedésrol szóló évi XCVII. törvény (Lt.) 10. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kifejezetten tiltja a fegyver alkalmazását a polgári légijármuvek ellen. A fenti akadály elhárítására két jogértelmezési megoldás kínálkozik. Az egyik ismételten egy jogi fikció alkalmazása, mely szerint az Egyezmény és az Lt. csak a repülési szabályokat betartó, polgári célú repülést végzo légijármu biztonságát védi, a terrorista céllal eltérített és fegyverként alkalmazni kívánt légijármu azonban fegyvernek minosül. Ez utóbbi kritérium újra és újra ismételt hangsúlyozása azért szükséges, mert elképzelheto olyan jogellenes cselekmény is, amelynek célja nem a fegyverként történo alkalm a- zás, hanem pl. valamely állami szervhez intézett követelés kikényszerítése, vagy a légijármu úti céljának megváltoztatása, amelyek vonatkozásában a helyzet megoldására az erre felkészített rendvédelmi szervek speciális eljár á- sokkal és kiképzett, felszerelt személyi állománnyal rendelkeznek. A másik megoldás a hatályos szabályok módosítása és annak hangsúly o- zása, hogy az Egyezmény és az ENSZ Alapokmány cikke a kollektív biztonsági modell értelmezési tartományát kiterjesztve említést tesz a kolle k- tív önvédelem természetes jogáról, amelyre a hazai szabályozás ismételt felülvizsgálata építheto. A fentiek alapján az eredetileg felvetett kérdésre (ti.: megsemmisítheto-e a terrorista céllal eltérített, külföldi, fegyverként alkalmazni kívánt légijármu) a válaszunk szinkronban a Népszabadság ez év június 25-ei számának Titkos tuzparancs c. cikkében megszelloztetett szövetségi elvi döntéssel igen, azonban a kevesebb formál logikai és több morális elemre kiterjedo végleges válasz megadása szélesebb köru mérlegelést igényel. Jelen tanulmány terjedelmi korlátai miatt erre nem vállalkozhatunk, de érdekességké p- pen utalnánk a nürnbergi perekre, amelyek során a vádlottak a háborús bunök nagy részét parancsra követték el, mely alapesetben büntethetoséget kizáró ok. Azonban a nemzetközi bíróság több esetben mégis elítélte az érintetteket, nem pusztán a formális jog szabályait alkalmazva 7, és hasonló eljárással találkozhatunk a modern polgárháborús bunök elkövetoi ellen Hágában folyó büntetoügyekben évi I. törvény az Egyesült Nemzetek Alapokmányának törvénybe iktatásáról 7 Bovebben lásd Takács Péter: Nehéz jogi esetek, Napvilág, oldal 95

8 További kérdésként jelentkezik, hogy vajon van-e elegendo ido az elle n- tevékenységre, illetve a szükséges döntések meghozatalára, hiszen egy átlag 800 km/h órás sebességgel haladó légijármu kb. 12 perc alatt teszi meg az utat Békéscsabától Paksig. Ebbe az idobe bele kell, hogy férjen a légijármu minden kétséget kizáró azonosítása, a készenléti erok riasztása és tevéken y- sége, valamint a legvégso esetben a döntésre jogosult személy/testület által komoly mérlegelést követoen meghozott elhatározás alapján az esetleges megsemmisítésre vonatkozó feladat végrehajtása is. Több országról van publikus információ, hogy ki hozza ezen kritikus dö n- téseket, az említett cikk szerint például Németországban a védelmi miniszter dönt a tuzparancsról. A hazai kormányhatározatot kommentáló korábbi magyar légieroparancsnok szerint nagyon gyorsan kell határoznia annak, akit felhatalmaztak arra, hogy a terrorista céllal eltérített utasszállítóval szemben kiadja a tuzparancsot. A kormányszóvivo megerosítette, hogy biztonságunk garantálása és a NATO-kötelezettség teljesítése érdekében a kormány határozatot fogadott el a terrorista céllal eltérített polgári légijármuvekkel szembeni belso intézked é- si rend kialakításáról. 8 Kéziratunk véglegesítésével egyidoben 9 Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a Népszabadság cikke nyomán az MTI kérdésére nem adhatott felvilágosítást a kormányhatározat tartalmáról, azonban hangsúlyo z- ta, hogy ilyen határozat minden NATO-országban van, tehát ez nem újdo n- ság Szintén komoly jogi problémát vet fel a fentebb részletezettekkel összefüggésben, hogy elképzelheto olyan eset, amikor az eltérített légijármu magyar lajstromszámot visel az oldalán. Ebben az esetben a Hvt. hivatkozott szabályának alkalmazása már megkérdojelezheto. Nem kizárható az Alkotmány 40/B. alkalmazása ebben az esetben, de meglehetosen bátor kiterjeszto értelmezésre és a honvédelemrol szóló törvény hivatkozott szakaszának módosítására is szükség lehet. Ez leginkább az elokészítés alatt álló új, a honvédelemrol és a Honvédségrol szóló törvényjavaslat keretében kerülhet megfogalmazásra. A fikciónkban felvázolt eseménnyel összefüggésben további problém a- ként jelentkezik az a kérdés, hogy a legvégso esetben megsemmisített légijármuvet lajstromozó ország felé, illetve az ártatlan utasok, áldozatok családja, illetve államai felé milyen helytállással tartozik a Magyar Köztársaság, mint károkozó. Erre vonatkozólag a nemzetközi jog nem ismer precedenst, a közelmúlt eseményeihez tartozó Lockerbie-ügyben Líbia által kifizetett óri- 8 Földön küzdene a MALÉV. Népszabadság, 2oo4. június oldal június

9 ási összegek nem állíthatók párhuzamba egy állami önvédelmi jog érvényesítésének következményeivel. És a kérdések sora még mindig nem ért véget. Vajon hogyan lehet pontosan meghatározni a terroristák szándékait, megkülönböztetni egy navigációs és kommunikációs problémákkal küzdo légijármuvet egy terrorista céllal eltérített légijármutol? Milyen bemeno információkra van szüksége az ellentevékenységet irányító vezetonek? Milyen konzultációs mechanizmusra van szükség a döntés meghozatala során? Hogyan valósulhat ez meg a NAT O Egységes Kiterjesztett légvédelmi rendszerében (NATINEADS), figyele m- mel az irányítási jogosítványok jelenlegi elosztására? Több ilyen jogi és számos technikai jellegu kérdés megválaszolása ren d- kívül alapos és körültekinto munkát igényel, melynek során elkerülhetetlenül felmerülnek majd újabb jogi kérdések. A terrorista céllal eltérített és fegyverként használni kívánt légijármuvek kezelésére vonatkozó kérdések elemzésekor, azokat három csoportra célszeru bontani: 1. a légijármu a levegoben van, de még nem kezdte meg ellens é- ges tevékenységét 10 ; 2. a légijármu ellenséges tevékenységet folytat; 3. a légijármu az ellenséges tevékenységét befejezte/szándékától eltérítettük/megsemmisítettük és a cselekmény következményeit kezelnünk kell. ZÁRSZÓ Jelen cikk szerzoi szerint a támadás megakadályozására csak széles köru nemzetközi együttmuködés és összefogás esetén van reális esély, amely biztosítja az országhatárokon átívelo információ-áramlást és kooperációt a polgári és katonai hírszerzési adatoktól kezdve az egyre integráltabb polgárikatonai légiforgalmi irányítás adataiig bezárólag. Ezen nemzetközi összef o- gásra a terrorizmus mint globálisan jelentkezo biztonsági kihívás jelenlegi körülményei között reális esélyt látunk, melyben a magyar politikai vezetés döntései sem maradhatnak el. A szerzok indokoltnak látják továbbá, hogy a terrorizmus elleni haték o- nyabb fellépés érdekében az alkalmazandó jogszabályok felülvizsgálatra és kis mértékben korrekcióra kerüljenek, amely biztosítja a fentebb felvillantott jogi helyzet egyes bizonytalannak tuno intézményeinek egyértelmubbé tételét. A hatékony fellépést csak a világos, értheto és nem megkerülheto szab á- lyozás biztosíthatja. A jogalkotó, mint az emberi tevékenységeket több ezer 10 az ellenséges tevékenység terminológiát nem a szó klasszikus légvédelmi értelmében használjuk, csak utalunk a terrorista céllal történo eltérítésre és a fegyverként történo alkalmazásra 97

10 éve meghatározó szabályrendszer elkövetoje, tehát újra és újra korrigálni kénytelen önmagát, ahogy tette ezt 1000 éve és teszi mind a mai napig. Szintén jelentos a fenti problémáknak, azok kezelését elosegíto, tudom á- nyos megvitatása, mely e munkánk megírásakor is elsodlegesen vezérelt be n- nünket, a ZMNE SVKK kezdem ényezése alapján. 98

és s feladatrendszere (tervezet)

és s feladatrendszere (tervezet) Az MH Műveleti M Parancsnokság rendeltetése és s feladatrendszere (tervezet) Dr. Isaszegi János mk. vezérőrnagy HM HVK MFCSF 2006. Szeptember 16. I. Az MH Műveleti Parancsnokság rendeltetése Az MH katonai

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

T/2918. számú. törvényjavaslat

T/2918. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2918. számú törvényjavaslat a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről Előadó: Dr. Kóka János

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

T/13575. számú törvényjavaslat

T/13575. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13575. számú törvényjavaslat a Magyarország Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya közötti, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a repülő és

Részletesebben

2000/február (22. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus)

2000/február (22. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) 2000/február (22. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Az előző évben befejeztük a jogszabályok magyarázatát és értelmezését a polgári lőfegyverek vonatkozásában, így

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

1. cikk. Terrorveszélyhelyze t

1. cikk. Terrorveszélyhelyze t Országgy ű léc uiir~ acsl~: Irományszám : TI o.' A 6 Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítás a Érkezett : 2016 ÁPR 2 6. (2016 ) Az Országgy űlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk

Részletesebben

Közbiztonsági referensek képzése

Közbiztonsági referensek képzése Közbiztonsági referensek képzése 2012. szeptember 10-14. Katasztrófavédelmi alapismeretek Jogszabályi alapok Kurtán Attila tű. százados kiemelt főtanár Hazai jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011.

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter

A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM Iktatószám: GKM/ /2008 A gazdasági és közlekedési miniszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter /2008.

Részletesebben

Fontosabb légügyi jogszabályok és egyéb jogforrások gyűjteménye a nemzetközi egyezmények kivételével

Fontosabb légügyi jogszabályok és egyéb jogforrások gyűjteménye a nemzetközi egyezmények kivételével Fontosabb légügyi jogszabályok és egyéb jogforrások gyűjteménye a nemzetközi egyezmények kivételével Törvények 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály

A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály A bűnmegelőzési jogi háttere, szervezeti- és intézményrendszere Dr. Szabó Henrik r. őrnagy ORFK Bűnmegelőzési és Áldozatvédelmi Osztály 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Általános rész Büntető

Részletesebben

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések

1996. évi XXXVII. törvény. a polgári védelemről1. Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: Értelmező rendelkezések 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről1 Az Országgyűlés a polgári védelemről a következő törvényt alkotja: 1. E törvény célja, hogy elősegítse a fegyveres összeütközés, a katasztrófa, valamint

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány:

SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZAKDOLGOZAT TÉMAJEGYZÉK rendészeti igazgatási szak biztonsági szakirány: I, Létesítményvédelem és biztonságvédelem tantárgyak körében: 1, Magánbiztonság

Részletesebben

A Kormány. /2011. ( ) Korm. rendelete

A Kormány. /2011. ( ) Korm. rendelete 1 A Kormány /2011. ( ) Korm. rendelete a bajba jutott vagy eltűnt légi járművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc

Új Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a katonai repülés céljára földön telepített léginavigációs berendezés üzemben tartásának feltételeiről szóló

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen

KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS. Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen KATONAI ALAPISMERETEK ÓRAELOSZTÁS Évfolyam Fejezet Elmélet Gyakorlat Összesen 9. A) FEJEZET A Magyar Köztársaság biztonság- és szövetségi politikája 26 10 36 10. B) FEJEZET Térkép- és tereptani alapismeretek

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

A katonai légijármű rendszermodellje A katonai légijármű lehet: A katonai légijármű bemenetei: a környezetből A katonai légijármű kimenetei:

A katonai légijármű rendszermodellje A katonai légijármű lehet: A katonai légijármű bemenetei: a környezetből A katonai légijármű kimenetei: Seres György: A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER 2003-ban, a ROBOTHADVISELÉS 3 konferencián bemutattam a katonai rendszerek egy általános modelljét 1. Csak emlékeztetőül mutatom be az akkori előadás néhány

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Dr. Haig Zsolt mk. alezredes egyetemi docens ZMNE BJKMK Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék haig.zsolt@zmne.hu AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA Az előadás az MTA Bolyai

Részletesebben

T E R V E Z E T

T E R V E Z E T 1. melléklet a számú kormány-előterjesztéshez T E R V E Z E T 2006. 11. 07. A K o r m á n y /2006. ( ) Korm. r e n d e l e t e váratlan légitámadás esetén a légiriasztás rendszeréről A honvédelemről és

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

A polgári célú pilóta nélküli repülés aktuális nemzeti és európai uniós szabályozási kérdései

A polgári célú pilóta nélküli repülés aktuális nemzeti és európai uniós szabályozási kérdései A polgári célú pilóta nélküli repülés aktuális nemzeti és európai uniós szabályozási kérdései Ságodi Béla légiközlekedési referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légi- és Víziközlekedési Főosztály bela.sagodi@nfm.gov.hu

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

Honvédelmi Minisztérium. kenység

Honvédelmi Minisztérium. kenység Terrorista céllal c eltérített tett légijármővek elleni tevékenys kenység (RENEGADE mőveleti m ) 1 A tájékoztató a terrorista céllal eltérített légijármővek elleni tevékenység, a RENEGADE mőveleti létrejöttének

Részletesebben

A Kormány. /2006. ( ) Korm. rendelete. az állami célú légiközlekedés védelmének szabályairól

A Kormány. /2006. ( ) Korm. rendelete. az állami célú légiközlekedés védelmének szabályairól 1 A Kormány /2006. ( ) Korm. rendelete az állami célú légiközlekedés védelmének szabályairól A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 68. -ának (4) bekezdésében foglalt

Részletesebben

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados

KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A BEAVATKOZÁS KIEMELT KÉRDÉSEI. Kuti Rajmund tűzoltó százados Kuti Rajmund tűzoltó százados KÁRFELSZÁMOLÁSI MŰVELETEK LEHETŐSÉGEI TERRORCSELEKMÉNYEK ESETÉN BEVEZETÉS A terrorizmus kezelése napjaink állandó problémája. Az elmúlt években a világ több pontján bekövetkezett

Részletesebben

AZ NKE HHK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA

AZ NKE HHK TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA A KATASZTRÓFAVÉDELEM VÁLASZAI KORUNK ÚJ KIHÍVÁSÁRA (TERRORFENYEGETETTSÉG) A terror legyőz, de az ember legyőzi a félelmet Gabriel Garcia Marquez A lehető legrosszabb eshetőség szerint a legfenyegetőbb

Részletesebben

A Kormány.../2006 (..) Korm. rendelete

A Kormány.../2006 (..) Korm. rendelete A Kormány../2006 (..) Korm. rendelete az állami repülések céljára szolgáló repülőtereken történő ideiglenes határnyitás egyszerűsített eljárási szabályairól A Kormány az Észak-atlanti Szerződés tagállamai

Részletesebben

Miként előző számunkban ígéretet tettem, most a titkosszolgálatok lőfegyver-használatával kapcsolatos szabályok kerülnek ismertetésre és elemzésre.

Miként előző számunkban ígéretet tettem, most a titkosszolgálatok lőfegyver-használatával kapcsolatos szabályok kerülnek ismertetésre és elemzésre. 2000/augusztus (28. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Miként előző számunkban ígéretet tettem, most a titkosszolgálatok lőfegyver-használatával kapcsolatos szabályok

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

Az a személy akinek joga a légijármûvel kapcsolatos minden kérdés végsõ eldöntése a repülés idõtartama alatt: A parancsnok

Az a személy akinek joga a légijármûvel kapcsolatos minden kérdés végsõ eldöntése a repülés idõtartama alatt: A parancsnok 1. oldal 1. 2. 100413 212 00 00 00 Légijog Kivéve, ha egy légiforgalmi irányító egységtõl erre engedélyt kapott, VFR szerint mûködõ légijármû nem léphet be egy repülõtéri irányító körzetbe, illetve nem

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9942. számú törvényjavaslat a honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról Előadó: Juhász Ferenc honvédelmi miniszter Budapest, 2004. április 2 2004. évi törvény a honvédelmet

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő testületének november 25-én tartandó ülésére. Tisztelt képviselő testület!

Előterjesztés Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő testületének november 25-én tartandó ülésére. Tisztelt képviselő testület! HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT P O L G Á R M E S T E R E 4242. HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő testületének 2011.

Részletesebben

A Magyarország nevű állam NEM a MAGYAR ÁLLAM - Geri Tibor ny. alezredes nyílt leveléből

A Magyarország nevű állam NEM a MAGYAR ÁLLAM - Geri Tibor ny. alezredes nyílt leveléből Ügyjel: rendoroknek-geri-tibor-r.alezredes-150421 igazsagnapjakozeleg.wordpress.com A Magyarország nevű állam NEM a MAGYAR ÁLLAM - Geri Tibor ny. alezredes nyílt leveléből Hozzáadva: 2015-04-21 14:26:08

Részletesebben

A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER. Seres György 2005

A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER. Seres György 2005 A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER Seres György 2005 A KATONAI LÉGIJÁRMŰ, MINT RENDSZER Seres György 2005 2003-ban ban,, a ROBOTHADVISELÉS 3 konferencián bemutattam a katonai rendszerek egy általános modelljét

Részletesebben

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól

A K o r m á n y. r e n d e l e t e. a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól A MUNKAANYAG A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A K o r m á n y 1. melléklet a kormány-előterjesztéshez TERVEZET 2009. 12. 01. /2010. ( ) Korm. r e n d e l e t e a befogadó nemzeti támogatás

Részletesebben

Légiközlekedési Iparág

Légiközlekedési Iparág ~ Légiközlekedési Iparág Compliance szerepe HungaroControl Dr. Fazekas Anikó Compliance és Belső Ellenőrzési Igazgató Compliance Summit Budapest, 2015. november 27. Tartalom 1 A magyar polgári légiközlekedés

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter.../2006. (...) GKM. rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter.../2006. (...) GKM. rendelete III-3R/92/1/2006. Tervezet! A gazdasági és közlekedési miniszter.../2006. (......) GKM rendelete a polgári légiforgalmi szolgálat szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyéről és képzéséről szóló 3/2004.

Részletesebben

Kismagasságú katonai folyosók

Kismagasságú katonai folyosók 1 Kismagasságú katonai folyosók 2 KIINDULÁSI ALAP A fent említett szabályzók alapján jelenleg földközeli- és kismagasságú repülések végrehajtása a G típusú légtérben 250 csomó (460 km/h) sebesség alatt

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes

Védelmi igazgatás minősített időszakokban. Előadó: Dr. Horváth László alezredes Védelmi igazgatás minősített időszakokban Előadó: Dr. Horváth László alezredes Oktatási kérdések 1. A biztonság korszerű értelmezése 2. A védelmi felkészítés és országmozgósítás modern kori történeti áttekintése

Részletesebben

Az átszervezés területi feladatai

Az átszervezés területi feladatai 1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

Budapest, március 9. BEIK. Spronz Júlia Wirth Judit

Budapest, március 9. BEIK. Spronz Júlia Wirth Judit OGY határozat tervezet a prostitúciós célú kizsákmányolás és emberkereskedelem megelőzéséről és hatékony kezeléséről, a prostitúció, a szexuális erőszak, és a szexuális célú emberkereskedelem áldozatainak

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1 Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2014. tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Mi szabályozza az utasok légiközlekedés során felmerült kártérítési igényeit?

Mi szabályozza az utasok légiközlekedés során felmerült kártérítési igényeit? Mi szabályozza az utasok légiközlekedés során felmerült kártérítési igényeit? A Montrealban 1999. május 28-án kelt Egyezmény tartalmazza a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó szabályozás egységes elveit;

Részletesebben

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása

A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A veszélyelhárítási (katasztrófaelhárítási) tervek kidolgozása A katasztrófavédel tervezés rendszerét, feladatait, formai és tartal követelményeit a polgári védel tervezés rendszeréről szóló 20/1998. (IV.

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat

T/ számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12714. számú törvényjavaslat a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról Előadó: Dr. Pintér Sándor

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Összehasonlító elemzés DR. SZABÓ KÁROLY GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK

Részletesebben

2015. évi... törvény Érkezett: 2015 NOV 2 4.

2015. évi... törvény Érkezett: 2015 NOV 2 4. Országgyűlés Hivatala,rnmányszárn : 2015. évi... törvény Érkezett: 2015 NOV 2 4. a Büntet ő Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépé s érdekében szükséges

Részletesebben

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe

A tananyag feldolgozására fordítható órák száma: Órák megoszlása Tárgykör száma. Tárgykör címe 1 1. A képzés célja A képzésen résztvevők jogi, szakmai és szolgálati ismeretinek aktualizálása, bővítése, valamint a szolgálati feladatok végrehajtásához kapcsolódó kompetenciák fejlesztése innovatív

Részletesebben

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre

Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Katasztrófavédelmi Igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre Budapest, 2014. március 04. Dr. Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelem

Részletesebben

2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról

2012. évi.. törvény. a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról Érk zo: 2012. V:2:.Ea. 2012. évi.. törvény a társadalmi szervezetek támogatása átláthatóságának megteremtése érdekébe n szükséges egyes törvények módosításáról 1. A pártok m űködéséről és gazdálkodásáról

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET BEMUTATÁSA. KTE KÖZLEKEDÉSTECHNIKAI NAPOK Budapest, május 07. dr. Becske Loránd főigazgató

KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET BEMUTATÁSA. KTE KÖZLEKEDÉSTECHNIKAI NAPOK Budapest, május 07. dr. Becske Loránd főigazgató KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI SZERVEZET BEMUTATÁSA KTE KÖZLEKEDÉSTECHNIKAI NAPOK Budapest, 2013. május 07. dr. Becske Loránd főigazgató 1 KBSZ Alapító: Gazdasági és Közlekedési Miniszter Alapítva: 2006. január

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések

A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A korrupció megelőzése érdekében tett intézkedések A kormányzati szervek A korrupció megelőzése érdekében tett főbb intézkedések: 1. Részvétel a KIM által koordinált korrupciómegelőzési program végrehajtásának

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

Elektronikus megfigyelőrendszerekben tárolt felvételek megőrzésének ideje

Elektronikus megfigyelőrendszerekben tárolt felvételek megőrzésének ideje Elektronikus megfigyelőrendszerekben tárolt felvételek megőrzésének ideje Sokan azt gondolják, a vagyonvédelmi kamerarendszerek felvételeit addig tárolhatják, amíg be nem telik a háttértároló. Ez nem így

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes

A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes A védelmi igazgatási rendszer területi és helyi felépítése, feladatai Bozsákovics László mk. alezredes Heves Megyei Védelmi Bizottság titkár (Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal kiemelt főtiszt) Telefon:

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak

MELLÉKLET. a következőhöz. A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2016.2.2. COM(2016) 50 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz A közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak Cselekvési terv a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

Ipari, vegyipari létfontossl

Ipari, vegyipari létfontossl BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Ipari, vegyipari létfontossl tfontosságú rendszerek és létesítmények hatósági felügyelete Németh Balázs tű. őrnagy kiemelt

Részletesebben

ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL JEGYZŐJE 8420 ZIRC, Március 15. tér 1. Pf.: 77 88/593-702 88/414-475 jegyzo@zirc.hu Észrevétel Koós Gábor képviselő A Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri

Részletesebben

Előadás Dr. Hülvely Lajos 2011

Előadás Dr. Hülvely Lajos 2011 Előadás Dr. Hülvely Lajos 2011 Ismerje meg a doktorandusz a védelmi igazgatás alapjait Kapjon képet a védelmi igazgatás rendszeréről Tájékozott legyen a védelmi igazgatás feladatairól Kapjon képet a védelmi

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása

A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása A nemzetbiztonsági szolgálatok szervezete és jogállása Footer Text 2/28/2016 1 Nemzetbiztonsági szolgálatok Footer Text 2/28/2016 2 Nemzetbiztonsági szolgálatok Alaptörvény 1995. évi CXXV. Törvény a nemzetbiztonsági

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007.

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTER /2007. TERVEZET! Tárgy: az Oktatási és Kulturális Minisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról Budapest, 2007. február 2 Az államtitkoktól és szolgálati titkokról

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

A Honvédelmi és rendészeti bizottság jelentés e

A Honvédelmi és rendészeti bizottság jelentés e Az Országgy űlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága Országgyűlés Hivatal a lrományszáfh : 5 \)U Q Érkezett: 2015 JÓN Kijelölt bizottsál A Honvédelmi és rendészeti bizottság jelentés e a Nemzeti Közszolgálati

Részletesebben

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter

Balaton Európa legbiztonságosabb tava. Jamrik Péter Balaton Európa legbiztonságosabb tava Jamrik Péter elnök Közbiztonsági Tanácsadó Testület Vízbiztonság Tájékoztatás Oktatás képzés Prevenció Riasztás Segélyhívás fogadása Bevetés irányítás Parti mentőőr

Részletesebben

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon

Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon Megfontoltan, de határozottan a Honvéd Vezérkar főnökének előadása a vezérkari tanfolyamon 2013. március 25. A katonai felsőfokú vezetőképző tanfolyam túlnyomó többségükben ezredesi rendfokozatot viselő

Részletesebben

Büntetőjog. általános rész

Büntetőjog. általános rész Büntetőjog általános rész Szerkesztette: Domokos Andrea Büntetőjog I. Általános rész Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...9 1. A törvényesség elve, az

Részletesebben

Tájékoztató az LRL IBEK feladatrendszeréről

Tájékoztató az LRL IBEK feladatrendszeréről Tájékoztató az LRL IBEK feladatrendszeréről 2014. március 10 Energetikai Szakmai Nap Dr. Bognár Balázs PhD tű. alezredes kritikus infrastruktúra koordinációs főosztályvezető LRL IBEK vezető Létfontosságú

Részletesebben

2 óra késéstől 3 óra késéstől 3 óra késéstől 4 óra késéstől

2 óra késéstől 3 óra késéstől 3 óra késéstől 4 óra késéstől Mikor jelentős egy késés? A jogszabály szerinti késés megállapításának objektív feltétele, hogy a késés jelentős legyen. Csak olyan esetben jár segítségnyújtás az utas részére, ha legalább 2 órás késéssel

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben