Autógyártás Magyarországon

Átírás

1 Autógyártás Magyarországon

2 Az automobil rövid története Az automobil története 120 éves A létrejötte körül 3 ország bábáskodott: Anglia, Németország, Franciaország Nagy-Britannia gőzmozdony, gőzomnibusz-szolgálat robbanásveszélyes Németország August Otto: 1862 benzinmotor szövőgép, szivattyú, generátor Sigfried Marcus: 1877 kezdetleges négykerekű 1886: Karl Benz egyhengeres, benzinmotoros automobil 1885: Gottlieb Daimler benzinmotoros motorkerékpár Franciaország: Panhard & Levassor sport: első autóversenyek Robert Bosch: nagy fordulatszámot kiszolgáló gyújtórendszer Wilhelm Maybach: levegő-benzin elegyet adó karburátor Ford-USA T-Modell Fiat-Olaszország Amerika és Olaszország is belépett az autógyártók sorába I. világháború: katonai megrendelések összekapta magát az autóipar Háború után azonos szint a technikát illetően vásárlóerő osztja le a lapokat USA élre tört 1919: Egyesült Államok: 1,5 millió gépkocsiból 1millió Ford Európában még 100 ezer sem fogyott : csak a legéletképesebb gyártók maradtak talpon 1930-as évek végére Amerikában 20 év alatt több mint 15 millió T-Fordot adtak el! II. világháború után: USA megerősödött Európa elszegényedett

3 Németország: lényegében megszűnt az autóipar, de a brit hadsereg úgy-ahogy helyreállította a wolfsburgi üzemet bogár formájú kiskocsi 1960-as évek a németeknél: BMW, Opel, Audi, Mercedes, Ford, Volkswagen a távoli jövőre fókuszált as évek elejéig terjedő időszak az export or die jegyében telt Angliában britek lemaradása érződött a 60-as években Olaszországban átmenetileg szűnt meg, majd viszonylag hamar újraindult Topolino (FIAT) Franciaország: újszerű megoldásokkal próbálkozott Renault + Citroen sikere 1970-es évek: USA megerősödött Németország jó erőben, hosszú távú tervekkel Franciaország különleges, kényelmet előtérbe helyező modellek Olaszország kisautógyártásban profik + Ferrari, Lamborghini gyökeret eresztett Anglia káosz, sztrájkok, fejetlen modellfejlesztések Kétszeri olajválság 1980-as évek: Anglia elvesztette jelentőségét Franciaország romló minőség Olaszország FIAT + kormány erős összefonódása Németország átvészelte az olajválságot, de lassult a fejlődés Amerika olajválság hatása olcsó és kis fogyasztású japán autók megjelenése (Honda, Toyota, Mazda) Japán nagy korszaka ez Dél-Korea az új trónkövetelő, de lehet hogy Kína lesz az?

4 A kezdetek Magyarországon Magyarországon az első automobilok kisipari módszerekkel készültek, csakúgy, mint a nyugati országokban Csonka János a posta felkérésére két darab háromkerekű motoros levélgyűjtő járművet tervezett, ezek kivitelezése a Ganz gyár jó munkáját dicsérte. E motoros járműveket november. 17- én állították forgalomba. E dátum a magyar automobilgyártás megindulásának a napja. Abban az időben automobilnak nevezték a motoros közúti járműveket, kerekeik számától függetlenül Csonka egy év múlva papírra vetette a világ első keresztmotoros, fronthajtású járművét, amellyel 1902 végéig kísérletezett. Az újdonságnak számító autókülönlegességet ismét a Ganz építette meg. Csonka egyéb gépkocsikat is tervezett és állított össze postai kísérletekre Miközben Csonka János egymás után rukkolt ki járműveivel, Szám Géza és Hóra Nándor is bemutatta három és négykerekű automobiljait. Szám Géza, a posta megbízására Express csomag és levélszállító kisautót szerelt össze 1902-ben, Buda meredek útjain is felkapaszkodott. Hóra Nándor kisebb-nagyobb személyautókat állított össze. Közülük csupán az 1902-ben készült un. quadcikli maradt meg napjainkig Ipari méretekben 1904-ben indult meg az autógyártás Magyarországon Szinte egyidőben kezdődött el a munka, a Budapesti Malomépítészet- és Gépgyár Podvinecz és Heisler elnevezésű cégnél, valamint a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt-ben A győriek 1904-ben nagy munkába kezdtek. A közös versenyfelhívására megépítették a világ első négykerékhajtású és négykerékkormányzású gépkocsijukat, amelyet március között bemutattak Bécsben a nagy nemzetközi vetélkedőn. A különlegesség az érdeklődés középpontjába került, a lapok nem fukarkodtak a dicséretekkel. E vontató, teherautó típusból 10 példányt gyártott a győri Magyar Waggon- és Gépgyár

5 Hóra Nándor quadciklije 1902-ből

6 Első négykerékhajtású és kormányzású vontató teherautó 1904-ben. Győrben készült

7 A hazai autógyárak több lábon álltak, alvázgyártással csak kiegészítették termelési profiljukat. Az első hazai, kizárólag alvázgyártásra szakosodott vállalkozás Aradon létesült 1908-ban. A Magyar Automobilgyár Rt. Westinghouse Rendszer elnevezésű gyárban Westinghouse mintájú gépkocsi alvázakat gyártottak, a szerkezetek hasonlítottak a Westinghouse kocsikra és nem véletlenül, ugyanis mindkettőt ugyanazok a magyar mérnökök tervezték és gyártották Később a gyár nevéből törölték a Westinghouse Rendszer megnevezését. Az aradi típusok között voltak lánchajtásúak, személy- és teherautók, sőt emeletes autóbuszok A karosszériákat a gyár falszomszédságában működő Weitzer-féle vagongyárban gyártották. A gyár 1911-től MARTA /Magyar Automobilgyár Rt. Arad/ megnevezéssel hozta forgalomba típusait, amelyek Magyarországon kívül Szerbiában, Romániában, Albániában, Bulgáriában, Görögországban is közlekedtek A három nagy a győri Magyar Waggon- és Gépgyár, a Budapesti Malomépítészet és Gépgyár, az aradi MARTA szinte maguk után húzták a gépipart, a gyáripar látványosan fejlődött A győri gyár 1913-ban megvette a cseh Prága autógyár "V" és a "G" típusú autóinak gyártási jogát s ez időtől kezdve Rába néven jelölte és jelöli termékeit. A Rába név ismert márkanév lett a távoli kontinenseken is Az első világháborúban bíztatóan fejlődött a hazai autóipar, ám lendülete fokozatosan alább hagyott, termelése a súlyosbodó energia- és nyersanyaghiány miatt csökkent, 1918-ban már csak vegetált az autóipar

8 A két világháború között Az éledezés jelei csupán 1920-ban mutatkoztak Magyarországon. A termelés megindításához, más forrás híján összegyűjtötték az ócskavasat, az aknafedőket, a vaskerítéseket, a gyártáshoz szükséges színesfémet pedig a háztartási eszközök, az ereszcsatornák, a lefolyók feldolgozásával állították elő. A megszállócsapatok által kifosztott gyárakban csak igen nagy erőfeszítések árán indulhatott meg a munka. A leszerelt és elvitt szerszámgépek hiánya kézi megmunkálásokra kényszerítette a szakembereket Ám e súlyos körülmények ellenére is sikerült a magyar iparnak kiemelkedő eredményeket elérnie. A Budapesti Malomépítészet- és Gépgyárból lett Magyar Általános Gépgyár Rt. /MÁG/ az as évek elején Kínába, Indiába, Japánba, illetve a Benelux államokba és Dániába exportálta személyautóit. Az 1924-ben bemutatott Magomobil személyautója a korszak legismertebb hazai személyautója volt Azonban 1929-ben bekövetkezett a New-York-i tőzsde krach és a kontinenseken szökőárként végigsöpört a gazdasági válság. A MÁG tönkrement, a WM leállította autógyártását, csupán különleges gépkocsikat állított össze megrendelésre, a Rába mérsékelte termelését. A karosszériagyártók szintén a csőd szélére kerültek. A válság idején üzemek, gyárak zárták be kapuikat, tömegek kerültek utcára, a munkanélküliség társadalmi feszültségeket gerjesztett A gyárak a harmincas évek közepétől korszerűsítették szerszámgépparkjukat, felgyorsult az iparág megújulása. A rohamos fejlődés azonban nem tartott sokáig. A kitört háború következtében ismét nyersanyag- és energiahiány mutatkozott, a kormány zárolta az alapanyagokat, ami korlátozta a termelés felfutását, a fejlődés megtorpant ban megszüntették a személyautó-gyártást, az ipar gyártókapacitását a hadsereg szolgálatába állították. Teherautókat, alvázakat 1944-ben is gyártották, az üzemek lebombázásáig folyt a termelés

9 MÁG Magomobil típusú taxi 1925-ben

10 1945 és 1990 között A hónapokig tartó bombázások és az országon átvonuló front szinte felszámolta az iparágat. A gyárak romokban hevertek, az utak, a járműpark elpusztult, a hidak a folyókba szakadtak, az erőművek megsemmisültek, az ország hat kohója közül csupán egy maradt épségben. Óriási energia- és nyersanyaghiány gátolta a termelés megindulását, de az is hogy százezrek haltak meg, a lakosság megtizedelődött. Mindezek mellett soha nem látott infláció is sújtotta a kivérzett országot Közvetlenül a II. Világháború után, a Gazdasági Főtanács nem engedélyezte a hazai személyautó-gyártás újjászervezését, pedig akkor már elkészült a Pentelényi János tervezte Pente 500-as és Pente 600-as elnevezésű négyszemélyes, kétütemű motorral hajtott gépkocsi. Ezek összeállítása a csepeli Weiss Manfréd Művekben kezdődött el. A hatalmas gyár államosítása után még folytak a sorozatgyártásával kapcsolatos munkálatok, amikor a GF határozata megérkezett a gyárba: megtiltotta a sorozatgyártás megindítását. Az állam a haszonjárművek gyártását szorgalmazta Az 1940-es évek végén, az ötvenes évek elején alig közlekedett személyautó Magyarországon, érthető, hogy egyre növekedett a személyautó iránti vágy a lakosság körében nyarán a legmagasabb politikai vezetés úgy döntött, hogy a lakosság köréből érkezett sok javaslatra forgalomba kell hoznunk motorkerékpár-motorral hajtott fedett fülkés járműveket, vagyis törpeautókat A lelkesedés ellenére a törpeautó-gyártás nem indult meg. Minthogy a járműéhség növekedett. Az igények kielégítésére Magyarország bekapcsolódott az un. Zsiguli programba, alkatrészek szállításával segítette az ipar, a Szovjetunióban felépült gyár termelését. Ellentétül Zsiguli személyautókat exportált a keleti szomszéd a hazai piacra. Ám ez a megoldás nem csillapította az éhséget

11 Pente 600-as személyautó

12 A közúti járműprogram történetében külön fejezet a Magyar Vagon- és Gépgyár fejlődése. Az ipari kormányzat a gyárban megszüntette a vagongyártást, motorvonatokat sem állíthatott össze, dömpereket sem gyárthatott. Megbízást kapott az MVG a 10 tonna feletti teherautók, nyergesszerelvények gyártására. A gyár kormányzati jóváhagyással megvette a német MAN dízelmotorjainak gyártási jogát, a termelés beindítására új csarnokokat húzott fel, ezekbe korszerű gépsorokat telepített, új gyártástechnológiát honosított meg ben már több mint 800 jármű hagyta el a gyárat. Az MVG a 20. sz. utolsó harmadában, kapacitás növelésére a megyében több helyen üzemeket létesített, a nagyarányú terjeszkedése révén az ország egyik legjelentősebb ipari vállalatává fejlődött. Keleten, Nyugaton egyaránt ismerték és ismerik, az USA-ban Miközben a Rába szárnyalt, az egykor nagyhírű Csepel Autógyár teljesen átalakult, szinte kizárólag autóbusz padlóvázakat gyártott az Ikarus részére, a szovjet piac beszűküléséig, összeomlásáig. Az Ikarusnak értékesítési gondjai támadtak, az 1972-es KGST döntés szerint a 10 méter feletti autóbuszok gyártására kellett szakosodnia, ez 15 év múlva igen nehéz helyzetbe hozta a gyárat. Termelése az évi tízezres nagyságrendről 1-2 ezerre csökkent. Létszámát csökkenteni kényszerült 1976-ban, az átmeneti időben, felvette a kapcsolatot a svéd Volvo céggel és hamarosan megjelentek a forgalomban a Csepel-Volvo kisteherautók, amelyek zárt, ablakos felépítménnyel kisautóbuszként is közlekedhettek. A konstrukciónak nagy jövőt reméltek a szakemberek, mert a 4-5 m hosszú kategóriában a nyugati piacon is keresett jármű volt a kisteherautó, a terepjáró és a minibusz. Pénzügyi és egyéb okok miatt a svéd-magyar együttműködés kudarcot vallott a gyár kapacitása a csuklós Ikarusok kiszolgálásának szolgálatába állították. Az 1970-es évek közepétől Csepelről Győrbe költöztették a teherautó-gyártást 1986-ban Hódmezővásárhelyen megindult a személyautó-gyártás. Az ott készült, Puli elnevezésű kisautók felkeltették a lakosság érdeklődését, ám ezek a kis járművek csupán kétüléssel készültek, kb. 45 km/h-ra gyorsította fel a megterhelt autót. Nyolc évig gyártották e járművet s mindössze 1740 példány színesítette a közlekedést, döntő többségüket exportálta a gyár

13 Puli kisautó 1991-ben

14 Rendszerváltás után Az Ikarus vergődése a Csepel Autógyárat is magával rántotta. A privatizáció megindulásával a szigetszentmiklósi vállalat kis kft-re szakadt, az Ikarus csarnokaiban sem folyhatott a megszokott munka. E vállalat is szétesett, a székesfehérvári telepe egy ideig még bírta a küzdelmet, ma már ott sem készülnek Ikarus autóbuszok A Csepel Autógyár, az Ikarus és az MVG mellet még működtek az országban más, felépítményeket gyártó üzemek. Közéjük tartozott a Budamobil, a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár stb. Ám ezek az üzemek is privatizálódtak, átszervezésük révén termelési profiljuk is megváltozott 1992 elején Szentgotthárdon megnyílt az Opel motorokat és az Opel Astra személyautókat gyártó, General Motors Hungary nevű üzem, március 13-án legördült gyártószalagjáról az első Astra személyautó. Május 18-án már az 1000 kocsi elkészültét ünnepelték 1992 és 1999 között Astra készült, majd kínai megrendelésre 4404 Vectrát szereltek össze as csúcsévben ezer gördült le a szalagról novemberében gördült le az utolsó autó a magyarországi Opel szalagjairól, mert az akkor már Classická vált Astra gyártását a lengyelországi Gliwiczébe telepítették Jelenleg a motorgyártásé a főszerep a 690 főt foglalkoztató Szentgotthárdon, ahol 2006 augusztusában már az ötmilliomodik darabnál tartottak. A General Motors Powertrain magyarországi üzemében tavaly 442 ezer benzinmotor és 21 ezer sebességváltó készült. A GM másfél évtized alatt 688 millió eurót ruházott be Szentgotthárdon A hárommilliós magyarországi személyautó-állományban 410 ezer darabbal az Opel vezet a 350 ezres Suzuki elött A közel 700 foglalkoztatott átlagéletkora 37 év, 65 %-a magasan képzett szakmunkás, 16 %-a technikus, 19 %-a egyetemen vagy főiskolán szerzett mérnöki diplomát

15 1992-ben épült fel Esztergomban a Suzuki autógyár, amelyben motorokat és személyautókat azóta is gyártanak. Az első gépkocsija november 5-én készült el Miközben a szentgotthárdi és az esztergomi eredményekkel foglalkozott a sajtó, Győrben felépült a világ harmadik legnagyobb autómotorgyárának, az AUDI új telepe, és szalagjai ontani kezdték a benzin- és a dízelüzemű AUDI motorokat. Hamarosan megindult a személyautók összeszerelése is ben az AUDI Hungaria Motor Kft Magyarország legnagyobb exportőrének számít már, motorjai, személyautói keresett konstrukciók a világon. A magyar Audi fejlesztőkapacitása is kiemelkedő: a motorokkal kapcsolatos alkalmazott kutatás-fejlesztésre eddig a közép-európai régióban egyedülálló összeget, 50 millió eurót költöttek, s a területen több mint száz alkalmazott dolgozik. Az Audinál egyébként idén nyáron ünnepelték, hogy 1993 óta végrehajtott magyarországi befektetéseik értéke meghaladta a 3 milliárd eurót. Ezzel a győri vállalat a német konszern harmadik legnagyobb külföldi befektetése, a kínai és a belgiumi után A három személyautó- és motorgyár látványos fejlődésével egyidejűleg a Ford és a General Motor is megindította alkatrészgyártó üzemét Székesfehérváron, illetve Szombathelyen A személyautó-ipar felélesztése korszerű munkakultúra bevezetésével járt és jár együtt. Az új gyártástechnológiák, a programvezérlés, a robottechnika megjelenése stb. emeli az ország iparának tekintélyét, segíti gazdasági megerősödését, nemkülönben felzárkózását Nyugat- Európa szerencsésebb történelmű országainak műszaki, gazdasági színvonalához. Talán a nem távoli jövőben a teherautó és az autóbuszgyártás is újjáéled Magyarországon

16 A világ 50 legnagyobb forgalmú vállalta 2006-ban Helyezés Cég neve (ország) Ágazat Forgalom (milliárd dollár) Nyereség (milliárd dollár) 5. General Motors (amerikai) autóipar Toyota (japán) autóipar DaimlerChrysler (német-amerikai) autóipar Ford Motor (amerika) autóipar Volkswagen (német) autóipar Honda (japán) autóipar Nissan (japán) autóipar

17 Az 50 legnagyobb árbevételű hazai cég (pénzintézetek nélkül) 2006-ban Hely Cég neve Ágazat Árbevétel (millió Ft) változás (%) 2. Audi Hungaria Motor Kft. Autógyártás Magyar Suzuki Zrt. Autógyártás General Motors Southeast Europe Autóforgalmazó Kft. Autókereskedelem Michelin Közép-Európai Kereskedelmi Zrt. Autóalkatrészkereskedelem n.é. 37. Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. Autókereskedelem Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft General Motors Powertrain-Magyarország Autóipari Kft n.é.- nem értelmezhető

18 Az 50 legnagyobb export-árbevételű magyarországi cég 2006-ban Hely Cég neve Ágazat Exportbevétel (millió ft) változás(%) 2. Audi Hungaria Motor Kft. Autógyártás Magyar Suzuki Zrt. Autógyártás Michelin Közép-Európai Kereskedelmi Zrt. Autóalkatrészkereskedelem Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft General Motors Southeast Europe Autóforgalmazó Kft. Autókereskedelem General Motors Powertrain-Magyarország Autóipari Kft Denso Gyártó Magyarország Kft Lear Corporation Hungary Autóipari Gyártó Kft Chevrolet Southeast Europe Autóforgalmazó Kft. Autókereskedelem LuK Savaria Kuplunggyártó Kft Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft BPW-Hungária Kft Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. Autókereskedelem

19 A legtöbb alkalmazottat foglalkoztató 50 magyarországi cég 2006-ban Hely Cégnév Ágazat Létszám (fő) változás (%) 16. Audi Hungaria Motor Kft. Autógyártás Lear Corporation Hungary Autóipari Gyártó Kft Magyar Suzuki Zrt. Autógyártás Denso Gyártó Magyarország Kft Rába Járműipari Holding Nyrt. vagyonkezelés (autógyártás) Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft

20 A világ országainak személyautó-gyártása 2006-ban Ország Gyártott személykocsi (ezer darab) Japán Szlovákia 295 Németország Svédország 289 Kína Ukrajna 275 USA Ausztrália 270 Dél-Korea Argenítna 263 Franciaország Ausztria 248 Brazília Románia 202 Spanyolország Magyarország 188 India Venezuela 158 Nagy-Britannia Portugália 143 Kanada Pakisztán 134 Oroszország Szlovénia 115 Mexikó Üzbegisztán 100 Olaszország 893 Hollandia 87 Belgium 882 Egyiptom 59 Csehország 849 Kolumbia 52 Irán 800 Szerbia 10 Lengyelország 632 Botswana 0,4