A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 716/2011. (V.25.) számú HATÁROZATA

Átírás

1 Ügyiratszám: MN/ /2011. Tárgy: a Reális Zöldek Klub kiegyensúlyozottsági kérelme Ügyintéző: személyes adat A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 716/2011. (V.25.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a Reális Zöldek Klub képviseletében eljáró Juhos László elnök (1279 Budapest, Pf. 74.; a továbbiakban: Kérelmező) a Magyar Rádió Zrt.-vel (Kossuth Rádió, 1088 Budapest, Bródy Sándor u ; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben benyújtott kiegyensúlyozottsági kérelme alapján lefolytatott eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblától lehet kérni a Médiatanács ellen benyújtandó keresetlevéllel. A Fővárosi Ítélőtábla a keresetet peres eljárásban, 30 napon belül bírálja el. I n d o k o l á s A Kérelmező április 8-án érkezett beadványában a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt hatósági eljárást kezdeményezett a Médiaszolgáltató Kossuth Rádió adóján április 2-án sugárzott Zöldövezet című műsorszám miatt. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. (1) bekezdése és a 182. u) pontja alapján a kérelem elbírálása a Médiatanács hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató közszolgálati médiaszolgáltató. A Médiatanács a kérelem alaki vizsgálata során megállapította, hogy a Kérelmező az Mttv (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján jogosult kiegyensúlyozottsági kérelem benyújtására, valamint a (2) bekezdésben meghatározott határidőt betartva még a műsorszám közlésének napján április 2-án - fordult kifogásával a Magyar Rádió Zrthez. A Médiaszolgáltató az Mttv (3) bekezdésében előírt határidőben nem válaszolt, így Juhos László április 4-én kelt kérelmét szintén a törvényben előírt határidőben nyújtotta be a Médiatanácshoz. A Kérelmező szerint a Zöldövezet április 2-án sugárzott műsorának két műsorblokkja nem volt kiegyensúlyozott, mert abban nem került kifejezésre a reális zöldek álláspontja. Az egyik műsorblokk a géntechnológiai úton módosított növények magyarországi hátteréről írt könyv bemutatásáról szólt. A könyv szerzői és három politikus szólalt meg a GM (genetikailag módosított) növények hazai termesztésével szemben, megszólalásuk a hivatalos magyar állásponttal volt összhangban. 1

2 A reális zöldek szerint a szakembereknek egymás között kellene eldönteniük, hogy szabad-e Magyarországon GM növényeket termeszteni, és nem helyénvaló egyes politikusoknak a szakemberek egyik körével azonosulni egy szakkönyv bemutatása során. A Kérelmező előadta továbbá, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a tudomány képviselői jogosultak eldönteni, hogy szabad-e vagy nem GM növényeket termeszteni Magyarországon, ma még erről a tudomány emberei vitatkoznak. A reális zöldek szerint nem helyes egyes politikusoknak a vitázók valamelyike mellett közszereplését vállalnia. A reális zöldek és a GM növények hazai termesztését kutató Barabás Béla Biotechnológiai Egyesület között szoros együttműködés létezik. Dudits Dénes az egyesület elnöke a Reális Zöldek tagja is, biológiai osztályának vezetője. A másik műsorblokk azt a hírt dolgozta fel, hogy a kormány csökkenti az MTA Szigetközi Munkabizottság számára szánt pénzeket. A Kérelmező szerint a hír feldolgozására az volt jellemző, hogy a Kormány rosszul teszi, ha csökkenti a szigetközi kutatásokra szánt támogatásokat. A reális zöldek szerint ellenkezőleg, a kormány jól teszi, hogy csökkenti a szigetközi kutatásokra szánt forrásokat, további kutatásoknak semmi értelme sincs. Mindezekre hivatkozással a Kérelmező kérte a Médiatanácsot, hogy a Médiaszolgáltatót kísérő szöveg keretében annak közlésére kötelezze, hogy a fenti két műsorblokkot kiegyensúlyozatlan módon sugározta. A Kérelmező csatolta a Médiaszolgáltató részére április 2-án megküldött kifogását, melyre választ nem kapott. A Médiatanács április 18-án postázott levelében értesítette a Médiaszolgáltatót arról, hogy kiegyensúlyozottsági kérelem érkezett a szóban forgó műsorszámával kapcsolatban. Az értesítésen túl a Médiatanács haladéktalan nyilatkozattételre hívta fel a Médiaszolgáltatót az ügy mielőbbi elbírálhatósága érdekében. A Médiaszolgáltató április 21-én érkezett nyilatkozatában a kiegyensúlyozottsági kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint nem sértette meg a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. (2) bekezdésében foglaltakat. A Kérelmező által elsőként kifogásolt műsorblokkal kapcsolatban előadta, hogy a riport egy könyv bemutatójáról tudósított. Megjelent Az első generációs géntechnológiai úton módosított növények megítélésének magyarországi háttere címmel egy könyv, melynek bemutatóján a könyv szerkesztőit, a Mezőgazdasági Bizottság elnökét, Font Sándort, Jávor Benedeket és egy egyetemi tanárt szólaltattak meg. A Médiaszolgáltató szerint a könyvbemutatóról szóló helyszíni riport kapcsán fel sem merülhetett a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése. A Kérelmező által kifogásolt hírt érintően pedig rögzítette, miszerint annak kapcsán értelmezhetetlen a Reális Zöldek Klub kifogása. Médiaszolgáltató utalt az Smtv. 21. (1) bekezdésében foglaltakra, továbbá előadta, miszerint nyilván nincs lehetőség általában minden környezetvédő szervezet képviselőjének megszólaltatására, de ilyen kötelezettségük nincs is a médiaszolgáltatóknak. A kifogás tárgyát képező műsorban pedig más környezetvédő szervezetek képviselői sem szólaltak meg. A fentiek alapján a kérelem elutasítását és az eljárás megszüntetését kérte. A Médiatanács az érdemi vizsgálat során, annak keretében meghallgatta a kifogásolt, a Kossuth Rádió által április 2-án 15 óra 5 perctől sugárzott Zöldövezet című műsorszámot. A Kérelmező által kifogásolt összeállítások tartalmának részletes leírása a határozat mellékletében olvasható. A Médiatanács a műsorszám meghallgatása után a rendelkezésre álló adatok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbiakat állapította meg: 2

3 A Kérelmező által elsőként kifogásolt összeállítás Az első generációs géntechnológiai úton módosított növények megítélésének magyarországi háttere című - az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága által kiadott - könyv bemutatóján készült, melyen a szerzőkön kívül a környezetvédelemben érintett politikusok (Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, Font Sándor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, Lengyel József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára) és Balla László egyetemi tanár szólaltak meg. A Kérelmező azon észrevételével kapcsolatban, miszerint nem helyes egyes politikusoknak a vitázók valamelyike mellett közszereplést vállalnia, a Médiatanács rögzíti, hogy ettől még az összeállítás nem lesz kiegyensúlyozatlan, továbbá kiemeli, hogy a témában érintett politikusok nem egyszerűen a szakemberek egyik körével azonosultak, hanem - a Kérelmező által is elismerten - Magyarország hivatalos, az Európai Unióban is ismert - a génmódosított növények termesztését ellenző - álláspontját képviselve nyilatkoztak. Ugyanakkor elmondták azt is, hogy a kérdés vitatott, az Európai Unióban több olyan ország is van, akik nem tiltják a génmódosított növények köztermesztésbe vonását, Magyarország azonban, amíg nincs meggyőző bizonyíték, az elővigyázatosság elve alapján nem engedi be a génmódosított növényeket. A Kérelmező által elsőként kifogásolt rész nem vált kiegyensúlyozatlanná azáltal, hogy a könyvbemutató kapcsán a bemutató helyszínén készített összeállításban a Reális Zöldek Klub álláspontja nem került kifejezésre. A Médiatanács ennek kapcsán rögzíti azt is, hogy a kérelem attól sem vált megalapozottá, hogy a GM növények hazai termesztését kutató és szorgalmazó Dudits Dénes, a Barabás Béla Biotechnológiai Egyesület elnöke a Reális Zöldek Klub tagja is. Ez a tény még önmagában - a műsorszám vizsgálata nélkül - nem alapozná meg a kiegyensúlyozottsági kérelmet. A Médiatanács utal továbbá a Kossuth Rádió által március 30-án, azaz a kifogásolt műsorszám sugárzását megelőzően közzétett Ütköző című műsorára, melynek apropója éppen az volt, hogy egy héten belül két teljesen eltérő megítéléseket tartalmazó könyv jelent meg a mezőgazdasági génmódosításról: a Kérelmező által kifogásolt műsorszámban megjelent könyv, illetve Dudits Dénes és Balázs Ervin, valamint Sági László által szerkesztett A genetikailag módosított élőlények (GMO-k) a tények tükrében Magyar Fehér könyv. Az Ütköző szerkesztősége a két könyv szerkesztőit szerette volna egymással szemben leültetni március 30-i műsorában, és a génmódosított növények melletti és elleni érveket felsorakoztatni, de a Fehér könyv szerkesztői közül Mangel Gyöngyi műsorvezető elmondása szerint - sem Dudits Dénes, sem Balázs Ervin nem vállalta a másik könyv szerkesztőjével, Darvas Bélával a vitát. Végül Heszky László akadémikus segített megvilágítani ennek a tudományos vitának a hátterét a műsorban. A Médiatanács megjegyzi továbbá azt is, hogy az ún. Fehér Könyv kapcsán a Kossuth Rádió március 23-i Hajnal-táj című műsorában is hallható volt egy összeállítás, melyben Pais Judit riporter a könyv megjelenése kapcsán beszélgetett Balázs Ervinnel. Azaz megállapítható, hogy a Médiaszolgáltató az Mttv. 12. (2) bekezdésében rögzített követelményeket szem előtt tartva járt el, hiszen a hivatkozott rendelkezés kimondja, hogy a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a műsorszámok jellegétől függően az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani. Az előbbieket az Alkotmánybíróság 1/2007. számú határozatában is kimondta, továbbá rögzítette, hogy nincs akadálya annak, hogy a médiaszolgáltató rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában mutassa be a közéleti témához kapcsolódó releváns álláspontokat. A kifogásolt másik összeállítással kapcsolatban a Médiatanács nem tapasztalta a Kérelmező által elmondottakat, azaz azt, hogy a hír feldolgozására az lett volna jellemző, hogy a Kormány rosszul teszi, ha csökkenti szigetközi kutatásokra szánt támogatásokat. A Médiatanács az összeállítás meghallgatása után megállapította, hogy a hírolvasó - bármiféle 3

4 értékelő magyarázat nélkül tárgyilagosan és tényszerűen tájékoztatott a szigetközi kutatásokra szánt források csökkenéséről. Emellett a Médiatanács azt is megállapította, hogy a műsor egyébként sem vált kiegyensúlyozatlanná azáltal, hogy a Reális Zöldek Klub álláspontja nem jutott kifejezésre, hiszen a hírolvasói tájékoztatáson kívül más megszólaló, illetve annak álláspontja sem jelent meg az összeállításban. A kifejtettek alapján a Médiatanács a Kérelmező által kifogásolt mindkét összeállítás kapcsán megállapította, hogy a Médiaszolgáltató nem sértette meg az Smtv ában és az Mttv. 12. (2) bekezdésében foglalt követelményeket azáltal, hogy a Reális Zöldek Klub álláspontja az összeállításokban nem jelent meg, ezért a Médiatanács a kérelmet elutasította. Az eljárás során a Ket (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdése da) alpontjában, továbbá az Mttv (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul. Budapest, május 25. a Médiatanács nevében Szalai Annamária elnök dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag Kapják: 1. Személyes adat 4

5 A 716/2011. (V.25.) számú határozat melléklete A Kérelmező által elsőként kifogásolt összeállítás bevezetőjében Belényi Barbara szerkesztő előadta, miszerint Magyarország továbbra is nemet mond a génmódosított növények termesztésére. Ugyan az Unió illetékes bizottsága az elmúlt években kétszer is támadta a magyar GMO moratóriumot, de az uniós tagországok minősített többséggel kiálltak a magyar tilalom mellett, melyet kiemelkedő diplomáciai sikernek nevezett. Ráadásul, ha feltüntetjük a hazai termékeinken, hogy GMO-mentesek, piaci-gazdasági előnyt is kovácsolhatunk belőle. De hogy miért élhet továbbra is hazánkban a tilalom, erről szól az utóbbi 10 év írásait összefoglaló könyv, Az első generációs géntechnológiai úton módosított növények megítélésének magyarországi háttere, amely a műsor sugárzásának hetében jelent meg. A könyvbemutatón Mangel Gyöngyi járt, aki elsőként Darvas Béla egyetemi tanárral, a könyv egyik szerkesztőjével és szerzőjével beszélgetett. Darvas Béla elmondta, hogy a könyv az első generációs genetikailag módosított növényekről szól, illetve az ezen a területen Magyarországon végzett kísérleti eredményeket foglalja össze. Ezen kívül néhány egyéni és kollektív (GMO Kerekasztal állásfoglalásai) vélemény szerepel benne. Előadta továbbá, hogy a válogatásnál figyelmet fordítottak arra, hogy azok az írások megjelenjenek, amelyek valamilyen módon felhasználásra kerültek a hazai döntéshozatalban. Ezt követően a riporter a könyv másik szerkesztőjével, Székács Andrással, a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének osztályvezetőjével beszélgetett. A riporter kérdésére, miszerint elegendő számú kísérlet született-e Magyarországon arra, hogy a környezeti hatásokat megvizsgálják, Székács András azt válaszolta, hogy hosszú távú takarmányozási, táplálkozástudományi kísérletek nem zajlottak. Környezettudományi kísérlet Magyarországon is lényegesen több készült már, és ezek olyan aggályokat mutattak ki, amelyek önmagukban kellő súlyúak ahhoz, hogy legalábbis a MON810-es kukorica esetében, amelyre a magyar moratórium életben van, megfogalmazzanak megalapozott aggályokat. Majd Jávor Benedek, az országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke szólalt meg, aki elmondta, hogy nem az számít, hogy Amerikában milyen hatása van egy génmódosított kukoricának, hanem az, hogy a hazai környezeti viszonyok között a hazai ökoszisztémán belül milyen hatásokat vált ki. Elmondása szerint ilyen vizsgálatok teljes egészében hiányoznak, nem tudjuk felmérni ezeket a kockázatokat. Az elővigyázatosság elve alapján, amíg nincsen meggyőző bizonyítékunk ezen növényeknek az ártalmatlanságáról, addig nem szabad Magyarországra beengedni ezeket. Véleménye szerint ez a hazai természetvédelemnek és a fogyasztóknak is érdeke. Ezt követően Font Sándor az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke beszélt, aki elmondta, hogy több olyan uniós ország van, akik nem tiltják a GMO-s növények köztermesztésbe vonását. Ők ezzel nem értenek egyet. A vitatott kérdés miatt kezdeményezte, hogy az uniós tagországok 27 mezőgazdasági bizottsági elnökei vitassák meg ezt a kérdést, mondjanak pro és kontra érveket, hogy mi az indoka, akik nem engedik a termesztést, és mi az indoka, akik engedik. Elmondta többek között azt is, hogy az uniós szabályozásnál szeretnék elérni, hogy a termesztésbe vonás vagy tiltás kérdéseket ne az Unió központilag szabályozza, hanem bízza ezt a tagországokra, továbbá tudomásul veszik bármelyik tagország ez ügyben hozott döntését. Magyarország egyértelműen jelezte, hogy tiszta agrárkörnyezetben tud tiszta élelmiszereket termelni, és nem szeretné elszennyezni GMO-s növényekkel, ugyanis az élelmezés az emberiség kulcskérdése lesz néhány éven belül. Majd Balla László, nyugalmazott egyetemi tanár, növénynemesítő Mangel Györgyi azon kérdésére válaszolt, miszerint ha a szabad természetbe kibocsátjuk a génmódosított növényeket, vissza lehet-e vonni azokat. Végül Lengyel József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a nemzeti vidékstratégia a vidék gazdasága és a társadalom megerősítését célozza, és ebbe csak egy olyan mezőgazdaságkép fér bele, amely minőségi, egészséges, biztonságos 5

6 élelmiszert állít elő, amely megőrzi az élhető környezetet, és olyan gazdálkodási rendszereket alkalmaz, amelyekben sokan a vidéki térségben megélhetést találnak. Ennek a mezőgazdaságnak és vidékfejlesztésnek génmódosított növényfajtákra ma nincs szüksége. A Kérelmező által kifogásolt másik összeállítás a Hírszemle című rovatban 15:21:45-kor volt hallható. A hírolvasó előadta, miszerint a Duna a szigetközi élőhelyek és élővilág elsődleges meghatározója. A folyam elterelése az alapvető természeti tényezőt, a vízmennyiséget példátlan módon megváltoztatta. Emiatt károsodtak az élőhelyek és az élővilág. A változások nyomon követése állami feladat. A Duna elterelése után 1992-ben az Országgyűlés a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel a környezeti monitoring feladatainak koordinálására. A munkát azóta tudományos intézmények, egyetemi tanszékek és a környezetvédelmi tárca területileg illetékes szervei végzik. A tavaly előtti és a tavalyi kutatásokra árnyékot vetett a felhasználható források szűkössége. Még 2008-ban 60 millió forint fedezet volt a terepi munkákra és a környezeti értékelésekre, addig a tavalyi év feladataira a kutatók csak 11 millió forintot fordíthattak. A vízkészletek állapotát nyomon követő hidrológiai és hidrogeológiai mérések szüneteltek. A korábban rendszeres éves légi felvétel sem készült. A növénytani és állattani megfigyelő helyeken a mérések száma jelentősen csökkent. Lényegében csak az ideiglenes vízpótlás magyar-szlovák közös monitoringjához szükséges adatok mérése folyt. Budapest, május 25. a Médiatanács nevében Szalai Annamária elnök dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag 6