SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

Átírás

1 ../2015. (V. 08.) Kgy. sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2.0 VERZIÓ április 27.

2 Tartalom Tartalom... 2 BEVEZETŐ... 3 Az ITP 2.0 tervezési keretrendszere... 3 Az ITP 2.0 alapadatai: A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer... 7 A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szabályozási környezete... 7 Szeged MJV által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer Az ITP célrendszere Az ITP belső és külső kapcsolatrendszere Az ITP forrásallokációja Az MJV forráskeret tematikus felosztása Az intézkedésenkénti forráskeretek felhasználási módok szerinti megosztása MJV fejlesztési csomag Tervezési keretek, forrásfelhasználás Tervezett beavatkozások, szinergia-vizsgálat Az ITP indikátorvállalásai Az indikátorvállalások szükségessége Az indikátorvállalások indoklása Az ITP ütemezése A forrásfelhasználás ütemezésének alapelvei Az ITP forrásfelhasználásának ütemezése Mellékletek (Excel táblázatok)

3 BEVEZETŐ A térségi (városi) gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatás erősítését célzó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: TOP) lehetőséget biztosít a területi szereplők igényei és szükségletei alapján meghatározott fejlesztések megvalósítására. Az egyes területi szereplők [megyei jogú városok (MJV) és megyék] számára a közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján rendelkezésre álló TOP forráskeret felhasználását a megyék területfejlesztési koncepciói és programjai, valamint a megyei jogú városok integrált településfejlesztési stratégiái alapozzák meg. Ezen programok, illetve területi stratégiák fókusza ugyanakkor messze meghaladja a TOP forrásokból megvalósítható célok és beavatkozások körét. A forrásfelhasználás hatékonnyá tétele érdekében szükségessé vált tehát egy olyan szintén integrált, stratégiai gondolkodásra alapozott dokumentum elkészítése, amely a helyi igényekkel összhangban a rendelkezésre álló TOP forráskeretek felhasználásának szerkezetét, elvárt eredményeit és ütemezését támasztja alá a as költségvetési időszakra vonatkozóan. Ez a dokumentum az Integrált Területi Program (továbbiakban: ITP). Az ITP elkészítéséhez a Nemzetgazdasági Minisztérium által kibocsátott Útmutató a megyei jogú városok integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához című, 2.0 verziószámú, 2015 február 2-ai keltezésű dokumentum (továbbiakban: Útmutató) szolgált alapul. Az ITP 2.0 tervezési keretrendszere Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata összhangban a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben és a vonatkozó módszertani útmutatókban leírtakkal, valamint a partnerség elveinek messzemenő figyelembevételével kezdte meg a as programozási időszakra való felkészülést. Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata 2014 februárjában a 45/2014. (II.21.) Kgy.sz. határozattal került elfogadásra. A megalapozó vizsgálat egy helyzetfeltáró, egy helyzetelemző és egy helyzetértékelő munkarészből tevődik össze. Az első fejezet taglalja a településhálózati összefüggéseket, a helyi, térségi és ágazati fejlesztési dokumentumok releváns megállapításait, valamint ismerteti a város társadalmi-demográfiai, gazdasági, infrastrukturális mutatóit és helyzetét, bemutatja természeti és épített környezeti adottságait. 3

4 A helyzetelemzés szektoriális SWOT-analíziseket tartalmaz, a helyzetértékelő rész mindezek szintézisét adja, probléma-, ill. értéktérképet is megad, valamint megtalálhatók benne a városrészi lehatárolások is. Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója (TFK), valamint Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (ITS) 2014 júniusában a 267/2014. (VI.27.) Kgy.sz. határozattal került elfogadásra. A TFK tartalmazza a városrészi szintű helyzetelemzéseket, meghatározza a jövőképet és bemutatja a városi célrendszert és annak illeszkedését az EU2020 tematikus célokhoz. Az ITS-ben a városrészek funkcionális elemzése, SWOT-analízise és a városrészi célok meghatározása mellett a megvalósítást szolgáló beavatkozások ismertetése, 4 db akcióterület kijelölése, illetőleg az antiszegregációs program bemutatása is megtörtént. Az ITS készítésének időszaka egyben az igények és projektjavaslatok gyűjtésének időszaka is volt. Az ITS-ben rögzített 4 akcióterületre (AT), melyek Odessza városrehabilitációs akcióterület, Biopolisz gazdaságfejlesztési és innovációs akcióterület, Korzó-Tisza városközpont akcióterület, ELI ipari-innovációs akcióterület, előzetes akcióterületi tervek (EATT-k) is készültek. Elkészült 4 db integrált területi beruházási (ITB) programcsomag is, melyek a projektjavaslatok alapján kirajzolódó 4 db tematikus területet fednek le: közlekedésfejlesztés, városfejlesztés, gazdaságfejlesztés és a közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése. A fentiekben felsorolt összesen 8 db dokumentumot 2014 szeptemberében Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottsága az /2014. (IX.29.) VFB. sz. határozatával tudomásul vette. Az ITS-ek számos akcióterületet és beavatkozási szükségletet határoznak meg, amelyek finanszírozása a strukturális alapokból, saját erőből vagy privát befektetők forrásaiból valósulhat meg. Szeged MJV Közgyűlése 328/2014. (X.27.) Kgy. sz. határozatával elfogadta Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 1.0 c. dokumentumot annak mellékleteivel együtt (továbbiakban ITP 1.0). Az ITP 1.0 alapját a megyei jogú városok önkormányzatainak közvetlen tervezési jogkörében készülő fejlesztési programok forrásainak indikatív, megyei jogú városok közötti megoszlását a közötti időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1298/2014. (V.5.) Korm. határozatban rögzített 31,9048 Md Ft forráskeret képezte. Az ITP 1.0 dokumentumban ugyanakkor megengedett volt a forráskeret túltervezése, így a dokumentum tartalékprojekteket is tartalmazott. Az ITP 1.0 a 2014-ben ismert tervezési keretek és útmutatás alapján készült. Az elkészült ITP dokumentumcsomagot án megküldtük a Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztályának, azonban válasz nem érkezett. 4

5 2015 februárjában a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága mint Irányító Hatóság (továbbiakban: IH) megküldte a területi szereplők részére az ITP 2.0 kidolgozását segítő, a Bevezetőben is említett módszertani útmutatót, valamint a vonatkozó határidőket. A végleges ITP benyújtására szabott határidő 2015.május 11. Az Útmutató alapján az ITP 2.0 feladata, hogy meghatározza az MJV számára az 1702/2014. (XII.3.) kormányhatározatban lefektetett TOP forráskeret felhasználásának rendszerét, és biztosítsa, hogy az MJV a helyi szükségletekre válaszolva, integrált módon, a lehető legtöbb területi szereplőt bevonva járuljon hozzá a TOP indikátorok célértékeinek megvalósulásához. Szeged MJV esetében a kormányhatározatban rögzített forráskeret 33,87 Mrd Ft. A forráskeret túltervezése az ITP-ben nem lehetséges. Az ITP 2.0 dokumentum a célok megjelölését, ill. a TOP forráskeret felosztását megelőzően tartalmazza a TOP esetében alkalmazandó Területi Kiválasztási Eljárásrend (TKR) eszközeként értelmezhető Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert is, amely megalapozza és így lehetővé teszi a megvalósításra szánt beavatkozások (fejlesztési elképzelések) kiválasztását. A Területi Kiválasztási Eljárásrendről és az azt magában foglaló ITP-ről a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet rendelkezik. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) várhatóan 2015 júniusában - határozatban dönt az egyes ITP-kről. A 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet szerint a Kormány az alábbi ITP tartami elemeket hagyja jóvá: 1. az elfogadott ITP megnevezését, 2. az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezését, 3. az ITP teljes 7 éves forráskeretét, 4. az ITP-ben megtett indikátorvállalásokat, 5. az intézkedés, valamint tematikus célkitűzés szerinti forrásallokációt. Az MJV-k TOP forráskeret felhasználásának elfogadott kiválasztási elveken kell alapulnia. Az ITP a fentebb rögzített, elvárt tartalmi elemek mellett számos kiegészítő háttér információval is szolgál, amelyek alátámasztják az MJV igényeire alapozott belső forrásallokációt és az indikátorvállalásokat. Fontos, hogy az ITP jellemzően nem projektorientált, hanem intézkedésenkénti forráskeretekkel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a területi szereplőknek nem szükséges minden tervezett beavatkozást ismerniük az ITP készítésekor, elegendő az egyes forrás-felhasználási módok és a kapcsolódó forráskeretek meghatározása az ITP-ben. Ennek első lépése a TOP 6. prioritáson belüli kilenc intézkedés közötti forrásmegosztás kialakítása. A második lépés az előzőekben előálló intézkedésenkénti 5

6 forráskeretek további felosztása négy lehetséges forrás-felhasználási mód között, melyek az alábbiak: a) MJV önkormányzat fejlesztéseire fordított keret: ismert, stratégiai fontosságú, akár konzorciumi formában megvalósításra szánt MJV fejlesztési elképzelések költségeiből áll össze (ez a felhasználási mód eltér az általános elvtől, miszerint az ITP projektek nélkül, csak forráskeretekkel dolgozik ebben az esetben ismertek a fejlesztési elképzelések). b) MJV önkormányzat által felhasználható tartalék keret: a keret a MJV ITP készítéskor még nem ismert fejlesztési elképzeléseinek hozzávetőleges forrásigényét tartalmazza. Fontos, hogy a keret, vagy annak egy része átcsoportosítható a harmadik vagy negyedik forrás-felhasználási keretbe. c) kiemelt kedvezményezetti csoport(ok)ra vonatkozó keret: az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplők közül az MJV előnyben részesíthet bizonyos helyi kedvezményezetti csoportokat (nem MJV önkormányzat, hanem pl. egyház, civil szervezetek, jogszabályban meghatározott építtetők, fenntartók) egy bizonyos keretösszeg erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport. Fontos, hogy az egyes intézkedéseken belül nem kötelező a keret létrehozása, csak ott érdemes alkalmazni ahol valóban indokolt és alátámasztható. d) Egyéb (nem MJV önkormányzat) általános, helyi szereplők által felhasználható keret: minden más, az adott konstrukció esetében támogatásra jogosult helyi szereplő által igényelhető forrás (keretösszeg). Lényeges tartalmi elvárás, hogy az ITP valóban integrált beavatkozásokat tartalmazzon. Az MJV jogköreit az ITP megvalósításban (eljárásrend), a pontos feladatmegosztást egy szerződés fogja rögzíteni. Az ITP 2.0 alapadatai: a) az ITP megnevezése: Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2.0 b) az ITP-t végrehajtó területi szereplő megnevezése: Szeged Megyei Jogú Város c) az ITP teljes 7 éves forráskerete: 33,87 Md Ft 6

7 1. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer szabályozási környezete Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendeletével összhangban a hazai jogszabályalkotás a Területi Kiválasztási Eljárásrend alkalmazásának szükségességét a programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet keretében rögzítette. Eszerint: 54. (4) Területi kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a főváros, a megye és a megyei jogú város integrált területi programja keretében támogatandó projektek támogatási kérelmeiről a területi programok esetén, ahol a program a területi kiválasztási eljárásrend alkalmazását írja elő. 57. (1) A területi szereplők a monitoring bizottság által jóváhagyott kiválasztási szempontrendszer alapján elkészítik az Integrált Területi Programokat (a továbbiakban: ITP) és benyújtják a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter részére. A Területi Kiválasztási Rendszer (TKR) feladatát maga a TOP is tárgyalja, eszerint: A megyei jogú városok megyei területfejlesztési koncepció és program, valamint az ITS által megalapozott integrált területi programjai indikatív forráskeretre tervezve, fenntartható városfejlesztési területi kiválasztási rendszer (TKR) keretében valósulnak meg. (TOP) A Területi Kiválasztási Eljárásrend eszközét a kiválasztási kritériumok adják. Ezek tehát olyan horizontálisan fontosnak ítélt feltételek, amelyek keretét képezik, és elvi megalapozását adják a későbbiekben a projektek kiválasztásának. Ezek egyrészt az Irányító Hatóság hatáskörében rögzített kritériumok (TOP általános végrehajtásához kötődő elvárásrendszer), másrészt szükséges az ITP gazda területi szereplő által meghatározott min. 3, de max. 5 db kritérium meghatározása és indoklása. Fontos, hogy a kiválasztási kritériumok nem egyenlők az értékelési szempontokkal, viszont az értékelési szempontok a kiválasztási kritériumokból kerülnek levezetésre. A kiválasztási kritériumok horizontális, a teljes ITP-t átszövő alapelvek, amelyek később kerülnek átalakításra minden egyes felhívás kapcsán felhívás-specifikus értékelési szempontokká. Minden felhívásban megjelennek, de minden esetben az adott témára igazítva, konkretizálva. A Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer Monitoring Bizottság által történő elfogadása feltétele az ITP elkészítésének és elfogadásának. 7

8 Szeged MJV által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer Szeged MJV Közgyűlése az alábbiakban is közölt Területi Kiválasztási Kritérium Rendszert a 48/2015 (II.13.) Kgy. sz. határozatával fogadta el, és az febr. 23-án megküldésre került a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága részére. Területi Kiválasztási Kritérium Rendszer Szeged Megyei Jogú Város I. Az IH által elvárt kritériumok: Az IH által meghatározott kritériumokat minden területi szereplő egyaránt figyelembe veszi. A kritériumokat maga az IH terjeszti a Monitoring Bizottság elé. Sorszám I.1. I.2. I.3. I.4. I.5. Kritérium megnevezése Illeszkedés a TOP céljaihoz Szakmai indokoltság, igény és kihasználtság Indíthatósága / előkészítettség Kockázatok Projekt komplexitása 8 Tartalmi magyarázat A kiválasztás kritériuma, a TOP valamely konkrét céljához/céljaihoz való szoros illeszkedés és a kapcsolódó indikátorokhoz való hozzájárulás. A kiválasztás kritériuma a beavatkozás indokoltsága. Szükséges a szakmai alátámasztás, indoklás és/ vagy igényfelmérés és kihasználtsági terv. A kiválasztás kritériuma, hogy mennyire előkésztett és indítható a projekt. Az előkésztettsége egyben megalapozottságot és garanciát is jelent pl. a vállalt indikátorértékek teljesítésére és a költségigényekre vonatkozóan. A kiválasztás kritériuma, hogy a megvalósíthatóság és a működtetés milyen kockázatokat hordoz. A kiválasztás kritériuma, hogy a beavatkozás mennyire képes hozzájárulni működőképes rendszerek létrehozásához.

9 I.6. I.7. Hatás Fenntarthatóság A kiválasztás kritériuma, hogy mekkora földrajzi területen, illetve hogy milyen számú érintett körben váltja ki a beavatkozás a hatását. Kiválasztási kritérium a beavatkozás eredményeként megvalósuló produktum társadalmi, környezeti és leginkább pénzügyi fenntarthatósága. Szeged Megyei Jogú Város az 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat alapján meghatározott Integrált Területi Program forráskeretének felhasználásához az alábbi saját kiválasztási kritériumokat kívánja figyelembe venni és elfogadásra előterjeszteni a Monitoring Bizottság felé. II. A területi szereplő Szeged MJV által választott területi kiválasztási kritériumok: Sorszá m Kritérium megnevezése Tartalmi magyarázat Alkalmaz ás II.1. Illeszkedés az ITS céljaihoz és a vonatkozó indikátoraihoz A kiválasztás kritériuma, az ITS-hez és az adott témában megjelenített indikátorokhoz való hozzájárulás. IGEN II.2. Hozzájárulás a pénzügyi egyensúly fenntartásához A kritérium az önkormányzat költségvetési egyensúlyának fenntartását erősíti. NEM II.3. Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez A kritérium bevezetése az adott földrajzi területen belüli bárminemű egyensúlytalanságot hivatott kiküszöbölni. IGEN II.4. Hozzájárulás belső társadalmi kiegyenlítődéshez A kritérium a lakosságon belüli szociális és életminőségre vonatkozó különbségek kiegyenlítődését szolgálja. NEM II.5. Hozzájárulás a gazdasági növekedéshez A kritérium alapján a beavatkozások gazdasági növekedéshez történő hozzájárulása kerül mérlegelésre. NEM II.6. Hozzájárulás a munkahelyteremtéshez A kritérium bevezetése a foglalkoztatottsági helyzet javulását támogatja. NEM 9

10 II.7. Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez A kritérium bevezetésével szemponttá válik a beavatkozások hozzájárulása az ellenálló képesség növekedéséhez. IGEN A kritériumok kiválasztásának indoklása: Sorszám II.1 II.3. Kritérium megnevezése Illeszkedés az ITS céljaihoz és a vonatkozó indikátoraihoz Hozzájárulás belső területi kiegyenlítődéshez 10 Szöveges magyarázat Alaphelyzet: A tervezett beavatkozások, fejlesztési elképzelések mindegyike az ITS-re alapozva, annak céljaihoz illeszkedve került megfogalmazásra. A tervezési folyamat az ITS készítésének és elfogadásának időszakában korántsem ért véget, és jelenleg is tart, ezért az ITS-ben szereplő indikátorok és azok mutatószámai csak indikatív jelleggel vehetők figyelembe, azok nem minősülnek kötelezettségvállalásnak. Illeszkedő ITS cél (ok): S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Alaphelyzet: A különböző városrészek eltérő adottságokkal és fejlesztési igényekkel rendelkeznek. A tervezett beavatkozások, fejlesztési elképzelések megvalósulása hozzájárul az infrastrukturális, társadalmi,

11 II.7. Hozzájárulás a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítéséhez szolgáltatási, stb. különbségek mérséklődéséhez. Illeszkedő ITS cél (ok): S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Alaphelyzet: Napjainkban egyre inkább felértékelődik a külső természeti hatásokkal szembeni ellenálló képesség erősítésének fontossága, mely alatt összefoglalóan értjük a globális klímaváltozással szembeni küzdelem minden aspektusát. A tervezett beavatkozások, fejlesztési elképzelések megvalósulása hozzájárul a globális felmelegedés hatásainak mérsékléséhez (pl. városi zöldfelület-fejlesztések pozitív lokális mikroklimatikus hatása, épületek hőszigetelése, energetikai jellemzőinek hatékonyság-növelése, szén-dioxid kibocsátás csökkentése mind az energetikai mind a fenntartható közlekedésfejlesztési célú beavatkozások által, stb.) Illeszkedő ITS cél (ok): S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének 11

12 növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével 12

13 2. Az ITP célrendszere Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programjának megvalósításával hozzájárul Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójában és Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában szereplő célrendszerhez, az ott rögzített specifikus (középtávú városi) célok érvényesüléséhez. Az ITS keretében megvalósuló specifikus célok az alábbiak, melyek közül az S1, S3 és S4 célok egyben ITP-célok is: S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S2. Szeged gazdasági növekedésének támogatása a kiváló helyi kutatói hagyományokra épített innovációs programok előkészítésével és lebonyolításával S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével Az energiahatékonyság kérdésköre az ITS alapján az S3 és az S4 célkitűzésben is megjelenik, azonban, mivel az ITP-ben tervezett beavatkozások túlnyomó többségében legyen az fenntartható közlekedésfejlesztés, vagy közintézmények korszerűsítése markánsan kirajzolódik az energiahatékonyságra való törekvés, így ez is külön ITP célnak tekinthető. Az ITP-céloknak természetesen nemcsak a városi ITS, hanem a megyei területfejlesztési koncepció, valamint a finanszírozó operatív program (TOP) irányába is illeszkedést kell mutatniuk. Ez a kapcsolatrendszer kerül bemutatásra az alábbiakban. Az ITP belső és külső kapcsolatrendszere Az ITP céljai kétirányú illeszkedést mutatnak: egyrészt az ITP alapjául szolgáló ITS felé, másrészt a finanszírozást biztosító operatív program (TOP) vonatkozó 6. prioritásának céljai felé. Az ITS célrendszeréből az ITP-célok a következőképpen vezethetők le: Az ITS-ben rögzített négy specifikus cél közül az ITP-ben három érvényesül. Ezek az ITP-célok. Az eltérést az indokolja, hogy az ITS nemcsak a TOP-ból megvalósítani kívánt beavatkozásokat 13

14 tartalmazza, hanem minden olyan fejlesztési igényt és elképzelést megjelenít, amelyek egyéb forrásból (pl. ágazati OP-k, saját forrás, magántőke) valósulhatnak meg. Az ITS célrendszere tehát tágabb is lehet, lehet(nek) olyan ITS-cél(ok), amelyek eléréséhez nem a TOP-források felhasználásán keresztül vezet az út. Nemcsak az elérhető források, de a lehetséges projektgazdák köre is differenciáló tényező lehet a célok tekintetében, így az S2-es, kutatói hagyományokra építő programok lebonyolítása esetében elsősorban egyetemi közreműködés feltételezhető, ugyanakkor az egyetemek nem tartoznak a TOP 6-os prioritás tipikus kedvezményezetti körébe. A maradék három cél (S1, S3, S4) mindegyike illeszkedik a TOP 6-os prioritásban tervezett fejlesztési elképzelések valamelyikéhez. Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája részletesen tartalmazza a specifikus célok bemutatását, ezzel együtt itt is indokolt röviden kitérni a célok tartalmára és az EU tematikus célkitűzésekhez való viszonyára: Az S1. specifikus cél megnevezése: A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével. Az S1 cél az alábbi EU tematikus célkitűzésekhez illeszkedik: 1. a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése; 3. a kkv-k versenyképességének fokozása; 4. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban; 8. a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; 10. beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Rövid leírása: Cél a helyi, városi vállalkozásfejlesztési intézményrendszer megalapozásával, a hatékony és eredményes befektetés ösztönzés, valamint vállalkozói kompetencia fejlesztés peremfeltételeinek megteremtésével a városban működő cégek versenyképességének javítása, új potenciális befektetők felkutatása, középtávon a munkahelyteremtés támogatása. A fizikai infrastruktúra bővítésével lehetővé válik a szegedi cégek működési feltételeinek javítása, a potenciális befektetők számára a vonzó üzleti környezet kialakítása, a határmenti együttműködési programok résztvevői körének bővítése. A cél megvalósítása kapcsán Szeged Megyei Jogú Város illeszkedve a Smart Cities koncepcióhoz a fenntartható gazdasági fejlődés és -városfejlesztés elveit kívánja követni. Az S3. specifikus cél megnevezése: A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával. 14

15 Az S3 cél az alábbi EU tematikus célkitűzésekhez illeszkedik: 5. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése; 6. környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése; 7. a fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása; Rövid leírása: A város népességmegtartó erejének növelése érdekében elengedhetetlen az emberközpontú városi környezet fenntartása. Gondoskodni kell a természeti és épített értékek megóvásáról, helyreállításáról. Az életminőség, az egészségi állapot javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a környezeti ártalmak levegőszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés - csökkentéséről, a városi klíma javításáról, az energiahatékonyság növeléséről, az alternatív és megújuló energiák használatának kiterjesztéséről. A leszakadó városi területek - szegregátumok és veszélyeztetett területek - rehabilitációját integrált programok keretében el kell végezni. Fel kell tárni és hasznosítani a városba ékelődött, alulhasznosított, jellemzően barnamezős területeket. Fejleszteni kell a külső és belső közlekedési kapcsolatokat, meg kell teremteni az intermodalitás feltételeit. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat: a közösségi közlekedést (különösen a zéró emissziójú hálózatokat), a kerékpáros és a gyalogos közlekedést. Fenti cél elérése érdekében el kell készíteni az élhetőség biztosítására, a fenntarthatóságra vonatkozó, ma még hiányzó dokumentumokat, mint pl. a Városi zöldfelület stratégia, Kerékpárforgalmi hálózati terv, stb., és gondoskodni kell a meglévők aktualizásáról. Szeged Megyei Jogú Város a Smart Cities koncepció eszközrendszerét érvényesítve, az okos technológiák alkalmazásával kívánja biztosítani az infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások jobb, hatékonyabb kapcsolódását. Az S4. specifikus cél megnevezése: A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével. Az S4 cél az alábbi EU tematikus célkitűzésekhez illeszkedik: 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban Rövid leírása: A településen élők életminőségének javítása alapvető és kiemelt célként fogalmazódik meg a város közép- és hosszú távú elképzelései között. Ennek érdekében számos olyan fejlesztési szükséglet kerül megfogalmazásra, melyek közvetlenül hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének és elégedettségének növeléséhez. Szeged a humán szolgáltatások igen széles körét nyújtja nemcsak a város lakói, hanem a vonzáskörzetében élő, sőt, számos esetben távolabbról idelátogató emberek számára. A helyi oktatás végigkíséri az embereket egész életük során, az elérhető végzettség és szakmai szint igen színes palettáját 15

16 kínálva számukra. Szeged szerepe kiemelkedő a szélesebb térségben is az egészségügyi ellátások terén. A szociális ellátás összetett feladatát több fenntartó és üzemeltető valósítja meg komplex együttműködés keretében. A magas szintű szolgáltatások biztosítása érdekében számos esetben modernizálásra, felújításra van szükség, egyes esetekben a kapacitás bővítése is indokolt. A kultúra és a sport szervesen hozzátartozik a város lakosságának mindennapi életéhez, emellett a közösségi összetartozás egyik kulcseleme is. A kulturális intézmények és rendezvények hozzájárulnak a helyi identitástudat növeléséhez, ugyanakkor kiemelik Szeged térségi szerepét. A humán szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosítása elemi érdeke a városnak. A szükséges fejlesztések a felújítások és bővítések mellett számos esetben az üzemeltetés gazdaságossága érdekében megkövetelik energetikai korszerűsítések megvalósítását is. A fejlesztési programok megvalósítása során az esélyegyenlőség jegyében a speciális igényű célcsoportok, a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élők, illetve megváltozott munkaképességűek igényeit is szem előtt kell tartani, különös tekintettel az akadálymentesítés elvének komplex érvényesítésére. Az energiahatékonyság kérdésköre az ITS alapján az S3 és az S4 célkitűzésben is megjelenik, azonban mivel az ITP-ben tervezett beavatkozások túlnyomó többségében legyen az fenntartható közlekedésfejlesztés, vagy közintézmények korszerűsítése markánsan kirajzolódik az energiahatékonyságra való törekvés, így ez is külön ITP célnak tekinthető. A TOP vonatkozó, 6. prioritástengelyének céljai teljes mértékben illeszkednek Szeged MJV ITP-céljaihoz. Az ITS, az ITP és a TOP egymáshoz való viszonyát vizuálisan az alábbi ábra szemlélteti. 16

17 Az ITP illeszkedése az ITS-hez és TOP-hoz ITS Szeged MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája Specifikus célok: S1, S2, S3, S4 ITP Szeged MJV Integrált Területi Programja 2.0 ITP célok: S1, S3, S4, energiahatékonyság TOP 6. prioritástengely Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban 6.1 Gazdaságfejlesztés 6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése 6.3 Gazdaságélénkítő és népesség- megtartó városfejlesztés 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés 6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése 6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja 6.8 Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok Az alábbiakban táblázatos formában kerülnek bemutatásra az ITP-tervezéssel érintett TOP intézkedések, az azokhoz kapcsolódó tematikus célkitűzések, beruházási prioritások, egyedi célkitűzések, az ITS-ből levezetett releváns specifikus célok (ITP-célok), valamint a megyei és a megyei jogú városi fejlesztési elképzelések összhangjának bemutatása végett a megyei célrendszerhez való illeszkedések is. A táblázat a rögtön alatta következő, hozzá tartozó jelmagyarázatokkal együtt informatív. Itt szükséges kihangsúlyozni, hogy a TOP-ban tervezett beavatkozások között eredendően nem egy olyan is megtalálható volt, amelynek nemcsak városi, hanem térségi, vagy országos, sőt, határon túlra mutató hatásai is várhatóak lehetnének. Mindenekelőtt ilyen volt a tervezett déli Tisza-híd megvalósulása, mely annak műszaki szakmai tartalma alapján jórészt ágazati (IKOP) forrásból valósulhatna meg, de a felvezető útszakaszok vonatkozásában TOP 6.1 relevanciája is lehetne. Jelentős térségi kapcsolódásai volnának a TOP 6.4-es intézkedésben eredetileg tervezett új intermodális csomópontnak is. Jelenlegi információink alapján sem az IKOP, sem a TOP forráskerete nem teszi lehetővé ezen beruházások megvalósítását, ez okból az ITP 2.0 sem tartalmazza ezeket a 17

18 beavatkozásokat. Nyilvánvalóan a 6.1-es és 6.8-as intézkedésben tervezett gazdaságélénkítési beavatkozások mindegyikéről is elmondható, hogy azok nem kizárólag Szeged városának fejlődését hivatottak szolgálni. Ezek előkészítettsége azonban annak okán, hogy egyelőre sok a bizonytalanság és a nyitott kérdés a TOP-elvárásokhoz való konkrét illeszthetőség kapcsán jelenleg alacsonyabb fokú, mint a többi TOP-intézkedés esetében. Mivel az ITP nem kifejezetten projektszemléletű, hanem sokkal inkább a TOP-intézkedések és azok forrásallokációja képezi a tervezési logika alapját, a célok hozzárendelése is a TOP 6- os prioritástengely egyes intézkedései szintjén jelenik meg és nem az egyes projektelképzelések szintjén. Az ITP 1.0 verziójában találhatók voltak projektjavaslat szintű megfeleltetések is, melyek alátámasztásként szintén használhatók, azonban az ott közölt táblázatok bár sokkal részletesebbek az azóta már előrehaladott tervezési folyamatból kifolyólag részint túlhaladottak. Az ITP komplett célrendszere TOP intézkedés száma Tematikus célkitűzés (EU cél) Beruházási prioritások (EU prioritás) ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap), ESZA (Európai Szociális Alap) rendeletek A beruházási prioritáshoz kapcsolódó egyedi (nemzeti) célkitűzések Szeged MJV ITS-hez való illeszkedés ITS Specifikus célok Csongrád megyei területfejlesztési koncepcióhoz való illeszkedés (külső kapcsolatvizsgálat) 6.1 TC8 ERFA 5. cikk 8 (b) 6A S1, S3 T1, H2, S4 6.2 TC8 ERFA 5. cikk 8 (c) 6B S4, S1 H1, H3 6.3 TC6 ERFA 5. cikk 6 (e) 6C S3 H3 6.4 TC4 ERFA 5. cikk 4 (e) 6D S3 T1, H3 6.5 TC4 ERFA 5. cikk 4 (c) 6E S3 S3 6.6 TC9 ERFA 5. cikk 9 (a) 6F S4 H1 6.7 TC9 ERFA 5. cikk 9 (b) 6G S3 H3 6.8 TC8 ESZA 3. cikk (1) a) i 6H S1 H1, S4 6.9 TC9 ESZA 3. cikk (1) b) i 6I S3, S4 H3 A fenti táblázatban szerepeltetett kódok jelmagyarázata, oszloponként: Kapcsolódó EU tematikus célkitűzések (TC) kódja, megnevezése TC4 az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban TC6 a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása TC8 a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése 18

19 TC9 a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem A kapcsolódó EU beruházási prioritások kódja és megnevezése ERFA rendelet 5. cikk 8 (b): a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását ERFA rendelet 5. cikk 8 (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek a(z) 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási körén kívül esnek ERFA rendelet 5. cikk 6 (e): a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük az átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezés-mentesítését és a légszennyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása ERFA rendelet 5. cikk 4 (e) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitás és a csökkentést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását ERFA rendelet 5. cikk 4 (c): az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is ERFA rendelet 5. cikk 9 (a): beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra ERFA rendelet 5. cikk 9 (b): a városi és falusi területek és az ott élő rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása ESZA rendelet 3. cikk (1) a) i: munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén ESZA rendelet 3. cikk (1) b) i: az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében Kapcsolódó TOP-ban rögzített egyedi célkitűzések kódja és megnevezése 6A Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás növelése érdekében 6B Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérése a gyermekellátási szolgáltatások által 6C Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása városfejlesztési beavatkozásokkal 6D Fenntartható közösségi mobilitás elősegítése 6E A megyei jogú város önkormányzatai energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése 6F Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése 19

20 6G A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése 6H A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése 6I A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése valamint a társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten Kapcsolódó ITS-célok kódja és megnevezése S1. A város gazdaságának dinamizálása, a foglalkoztatás bővítése a meglévő adottságokra alapozott versenyképes üzleti infrastruktúra további bővítésével, széleskörű vállalatfejlesztési eszközrendszer kiépítésével S3. A város népességmegtartó erejének növelése a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával S4. A lakosság életminőségének javítása és a társadalmi befogadás előmozdítása a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével A Csongrád megyei területfejlesztési koncepció releváns céljainak kódja és megnevezése T1 Szeged-Hódmezővásárhely-Makó-Arad-Temesvár-Szabadka városhálózati csomópont felépítése H1 Értékteremtő és tartós foglalkoztatás növelése és társadalmi, intézményi feltételeinek javítása H2 A hármashatár helyzet előnyeinek kibontakoztatása H3 Az esélyegyenlőség, a köz- és környezetbiztonság, valamint a helyi közösségek integrált, összehangolt fejlesztése, a szociális és környezeti érzékenység fokozása S1 Az innovációs kapacitás és teljesítmény komplex megerősítése, a tudásrégió felépítése S3 Az alternatív energiavertikum felépítése, a kiemelkedő országos pozíció alapjainak kiszélesítése S4 A megye húzóágazatainak vertikális és horizontális együttműködésekre épülő megerősítése, kitörési pontokra építő helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés 20

21 3. Az ITP forrásallokációja Az MJV forráskeret tematikus felosztása A fenntartható városfejlesztésre rendelkezésre álló TOP forrás (ERFA 5%) meghatározott arányban osztódik fel a vonatkozó TOP 6. prioritás intézkedései között. A TOP 6. prioritás intézkedései közötti forrásmegosztás: TOP 6. prioritás intézkedései Forrást biztosító Strukturális Alap megnevezése A TOP 6. Prioritás intékedésenként rögzített belső aránya 6.1 Gazdaságfejlesztés 6.2 Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése 6.3 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó városfejlesztés 6.4 Fenntartható városi közlekedésfejlesztés ERFA 6.5 Önkormányzatok energiahatékonyságána k és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése 6.6 Városi közszolgáltatások fejlesztése 6.7 Leromlott városi területek rehabilitációja 6.8 Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatásfejlesztés ESZA 6.9 Társadalmi kohéziót célzó helyi programok 29,82% 7,76% 18,61% 8,90% 15,83% 5,41% 2,37% 8,35% 2,95% A prioritáson belüli forrásallokáció hivatott biztosítani, hogy TOP szinten a kapcsolódó output indikátorok célértékei a as költségvetési időszak végére teljesüljenek. A as költségvetési időszakban bebizonyosodott, hogy a hazai városok fejlesztési igényei egészen eltérőek mind nagyságrendjüket, mind pedig belső tematikus struktúrájukat tekintve. Emiatt nem várható el minden MJV-től, hogy meghatározott forrásfelosztási sémát követve hasznosítsa TOP forráskeretét a as időszakban. Ennek ellenére a valós helyi igényeken alapuló tervezés mégsem valósulhat meg, mivel az országos TOP szintű forrásallokációnak teljesülnie kell, és ez csak kétféle módon lehetséges: Az egyik, hogyha a területi szereplők mindegyike a TOP-szintű belső arányokkal tervez, ami nem ad valós szabadságot a bottom up tervezéshez. A másik, ha a területi szereplők igényeinek összetett és időigényes összehangolása olyan módon tud megtörténni, hogy az kielégítő a területi szereplők részére is, valamint általa teljesíthető az operatív program szintű forrásallokáció is. Amennyiben ez a második mód sem eredményes, akkor minden területi szereplő számára az első mód (a TOP belső arányok) szerinti tervezés az elvárás. Az utóbbi megoldás érdekében az Irányító Hatóság megpróbálkozott a koordinációval és javaslattétellel, azonban az nem bizonyult jól járható útnak. A Szeged MJV részére megküldött új IH-javaslat nem közelítette a város által 21

22 korábban megküldött forrásallokációs igényeket. További IH-javaslat ez idáig nem érkezett, de vélelmezhető, hogy az sem lenne lényegesen eltérő a korábbi javaslattételtől, mivel idő közben nem merült fel olyan körülmény, ami Szeged MJV igényeit és az IH álláspontját közelítené. Ezért az ITP 2.0 végleges verziója az eredeti, TOP belső arányok szerinti forrásallokációnak megfelelő módon, és ezzel összefüggésben az eredeti, forrásarányos indikátorvállalásokkal készült el. Így az ITP 2.0 nem tartalmaz számos olyan, korábban már többször az országos tervezési szintek irányába is kommunikált jelentős fejlesztési igényt, mint a déli Tisza-híd, vagy az intermodális csomópont. Továbbá vannak olyan területek ide tartoznak az energetikai, valamint a közlekedési fejlesztések amelyekre a felmerült igények alapján jóval több forrás is fordítható volna, mint amit a TOP-szintű forrásallokáció biztosította arányok megengednek. Más témák esetében ugyanakkor ilyenek a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatási paktumok a lehetőségek és helyi igények alatta maradnak az elvárt ráfordítandó forrásmennyiségnél, illetőleg ezen területek tervezésének szakmai feltételei körül továbbra is számos nyitott kérdés van. A forrásallokáció TOP szerinti belső arányai, illetőleg Szeged MJV forráskeretének arányait az alábbi diagram is szemlélteti. A jelmagyarázat értelmezését azonban szükséges annyival kiegészíteni, hogy a saját igényekre alapozott forrásallokáció azzal a megkötéssel értelmezendő, hogy Szeged MJV tudomásul veszi a TOP belső arányoknak megfelelő forrásallokációt, így a saját igényekre alapozott beavatkozási javaslatok is ehhez igazodnak. 22

23 Az intézkedésenkénti forráskeretek felhasználási módok szerinti megosztása A Bevezetőben is említett módon, az egyes intézkedéseken belül a valós igények szerint meghatározott forráskeretet a megyei jogú város négy formában használhatja fel. Az egyes felhasználási módokhoz részben hasonló, részben eltérő tervezési és eljárási feladatok kapcsolódnak. Az egyes intézkedéseken belül a felhasználási módok közötti forráselosztás arányai az ITP tervezését végző MJV önkormányzatok saját döntésén és mérlegelésén alapulnak. A négy felhasználási mód: 1. MJV önkormányzat fejlesztései: ebbe a felhasználási módba sorolhatók azok az MJV Önkormányzata által generált fejlesztések (ide tartoznak az önkormányzat által kezdeményezett, akár konzorciumi formában megvalósuló fejlesztések, továbbá önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által megvalósításra kerülő fejlesztések egyaránt), amelyek már az ITP tervezés szakaszában pontosan láthatóak, fejlesztési elképzelés szinten értelmezhetőek és előkészítettségük előrehaladott. Megfelelő 23

24 előkészítettség mellett a forrásigény már megközelítő pontossággal kalkulálható, és a felhasználási módra allokált keret levezethető. A tervezés jelenlegi fázisában terveken alapuló pontos költségek nem, hanem szakmai becsléseken alapuló költségvetések állnak rendelkezésre. A fejlesztéseket megvalósítók köre is többnyire beazonosítható. Az intézkedések többségében részben vagy egészében maga az önkormányzat lehet a megvalósító, így 100%-ban az első felhasználási mód alá tartoznak a tervezett beavatkozások a 6.1-es, 6.2-es, 6.3-as, 6.4-es és 6.5-ös, 6.6-os és 6.7-es intézkedésekben. Mivel a 6.1-es intézkedés tervezésének előkészítettségi szintje számos nyitott kérdésre visszavezethető módon jelenleg még alacsony fokú, jelentős része a második felhasználási mód (önkormányzati tartalékkeret) alá tervezett. A 6.6- os, városi közszolgáltatások fejlesztését célzó intézkedés beavatkozásai közül az egészségügyi témájú fejlesztések projektgazdája az önkormányzat lehet, így a 6.6-os intézkedés forráskeretének mintegy egyharmada az első felhasználási mód alá esik, ugyanakkor a szociális tárgyú fejlesztések megvalósítója feltételezhetően a kistérségi társulás lehet, így a 6.6-os intézkedés forráskeretének közel kétharmada jelenleg a harmadik felhasználási mód (kiemelt kedvezményezetti csoport) alá tervezett. A 6.7-es intézkedésen amennyiben a tervezett beavatkozás a későbbi szakmai követelményrendszernek megfelel és megvalósítható lesz szintén az önkormányzat lehet a projektgazda. A 6.8-as és 6.9-es intézkedések egészének felhasználási módja a tervezés jelenlegi fázisában még nem pontosan határozható meg, így azok 100%-ban a tartalékkeretre kerülnek beállításra, ahonnan a későbbiekben átcsoportosíthatóvá válnak. Fontos, hogy az egyes intézkedéseken belül az ebben a keretben megvalósításra szánt fejlesztési elképzelések között TOP 6. prioritás szinten kimutatható legyen az integráltság. Szeged MJV ITP-projektcsomagjában tervezett beavatkozások komplex, integrált és szinergikus módon valósulnak meg. Az MJV önkormányzat fejlesztési elképzelései esetében az IH által előkészített felhívások alapján fog az MJV önkormányzat támogatási kérelmet készíteni. A végső döntést ebben az esetben is az IH vezetője mondja ki. 2. MJV önkormányzat által felhasználható tartalék keret: a második felhasználási mód a teljes intézkedésenként rendelkezésre álló keret jóval kisebb hányadát jelenti. Olyan, ugyancsak önkormányzati beavatkozások finanszírozására szolgál, amelyek 2015-ben még nem pontosíthatók, fejlesztési elképzelés szinten még nem értelmezhetők. A keret rugalmasan felhasználható, mivel az MJV döntése alapján akár át is csoportosítható a harmadik és negyedik felhasználási módba. Mivel a 6.1-es intézkedés tervezésének előkészítettségi szintje számos nyitott kérdésre visszavezethető módon jelenleg még alacsony fokú, jelentős része a második 24

25 felhasználási mód alá tervezett. Továbbá a 6.8-as és 6.9-es intézkedések egészének felhasználási módja a tervezés jelenlegi fázisában még nem pontosan határozható meg, így azok 100%-ban a tartalékkeretre kerülnek beállításra, ahonnan a későbbiekben átcsoportosíthatóvá válnak. 3. Kiemelt kedvezményezetti csoport(ok)ra vonatkozó keret: az adott intézkedés/konstrukció esetében támogatásra jogosult szereplők közül az MJV előnyben részesíthet bizonyos kedvezményezetti csoportokat (nem MJV önkormányzat, hanem pl. egyház, civil szervezetek, jogszabályban meghatározott építtetők, fenntartók) egy bizonyos keretösszeg erejéig. Ez lehet egy vagy több pontosan definiálható kedvezményezetti csoport. Fontos, hogy az egyes intézkedéseken belül nem kötelező a keret létrehozása, csak ott érdemes alkalmazni, ahol valóban indokolt és alátámasztható. Jelenleg az ITP-ben a 6.6-os intézkedés forráskeretének közel kétharmada jelenleg a harmadik felhasználási mód alá tervezett, és a szociális tárgyú fejlesztések projektgazdájaként a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása kerül megjelölésre. Továbbá a jelenleg tartalékkeretbe tervezett 6.8-as és 6.9-es intézkedések esetében elképzelhető, hogy átcsoportosítás válik szükségessé a későbbiekben a harmadik (kiemelt), és/vagy a negyedik (egyéb) csoportba. Ehhez a leendő projektmegvalósítók személyének tisztázása szükséges, aki(k) a 6.8-as intézkedés esetén a munkaügyi központ, a 6.9-es intézkedésben pedig az önkormányzat mellett civil szervezetek, egyházak lehetnek. 4. Egyéb (nem MJV önkormányzat) helyi szereplők által felhasználható keret: ezen a forrás-felhasználási módon belül a nem MJV önkormányzat, hanem a TOP-ban megjelenített egyéb szereplők által megvalósításra szánt beavatkozások finanszírozása történik. A forráselosztás felhívás alapú, azaz az adott keret erejéig az MJV közreműködésével az IH felhívásokat készít, amelyekre a specifikációban meghatározott bármely szereplő támogatási kérelmet nyújthat be. Jelenleg az ITP-ben nem tervezett ez a felhasználási mód, de a 6.8-as és 6.9-es intézkedések esetében elképzelhető, hogy átcsoportosítás válik szükségessé a későbbiekben. Ehhez a leendő projektmegvalósítók személyének tisztázása szükséges. Az egyes intézkedésekre jutó, saját igényre alapozott keretösszeg forrás-felhasználási módok közötti százalékos és abszolút megoszlását (Mrd Ft) az alábbi diagramok szemléltetik. 25