A tőzsdei kereskedés alapjai

Átírás

1 Legyen a tőzsde mindenkié! Oktatási segédanyag október 21.

2 2 A tőzsde, és ami mögötte van A tőzsde misztikus világot jelent az utca embere számára, amitől éppen ezért sokan félnek, és kellő távolságot tartanak azzal nyugtatva magukat, hogy őket bizony egyáltalán nem érinti, rájuk nincsen hatása az értékpapírpiacok mozgásának. Ez a vélekedés azonban struccpolitika, hiszen függetlenül attól, hogy szeretnénk vagy sem, mindannyiunk életét nagyban befolyásolja, mi is történik a tőkepiacon. A tőzsde roppant egyszerű intézménye a pénzügyi világnak bármilyen bonyolultnak tűnik is külső szemlélő számára. A tőzsde nem más, mint piac, ahol a tőzsdei termékek (legalapvetőbb esetben az értékpapírok részvények, kötvények) gazdát cserélnek. Ebből a szempontból semmi különbség nincsen egy zöldségpiac és a tőzsde között. Mindkettő egy helyre koncentrálja a keresletet és a kínálatot. Tudjuk, aki jó áron akar zöldséget, gyümölcsöt vásárolni, az jobban teszi, ha felkeres egy piacot, ahol széles a választék és megfelelőek az árak. A tőzsde ugyanezt a szerepet tölti be a tőkepiacon, hiszen aki részvényt akar venni, azt legkönnyebben a tőzsdén tudja megtenni. A hasonlóság természetesen az alapvető szerepet tekintve áll fenn, hiszen a tőzsdén vásárolt részvényt nem tudja hazavinni a befektető. A tőzsdei értékpapírok ugyanis már nem léteznek nyomtatott, fizikai formában, csak elektronikus jelként értékpapírszámlákon. A tőzsdei tranzakciókat követően a befektető egy értékpapírszámla visszaigazolást kap a befektetési szolgáltatótól, ami leginkább a bankszámla-kivonathoz hasonlít, ezen szerepel, hogy milyen részvények vannak a birtokában. Szemben az említett zöldségpiaccal, a tőzsde, valamint a tőzsdei kereskedők szigorú törvényi keretek között működnek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan ellenőrzi mind a tőzsdét, mind a piaci szereplőket, sőt a piaci folyamatokat is biztosítva a befektetők védelmét. A tőzsde és a tőkeallokáció A tőzsde ugyanakkor nem pusztán arról szól, hogy részvényeket olcsón vegyünk és lehetőleg drágábban eladjunk. A tőzsde ugyanis a piacgazdaság legfontosabb tőkeallokációs eszköze. A gazdálkodó vállalatok működéséhez legtöbbször nemcsak saját pénzügyi forrásokat használnak, hanem szükségük van más tőkéjére is. Ezt megtehetik bankon keresztüli hitelfelvétellel, de megtehetik úgy is, hogy közvetlenül a tőkével rendelkező megtakarítókhoz fordulnak. Ez utóbbi a tőkepiaci finanszírozás, amikor a vállalat értékpapírokat (részvényeket, kötvényeket) bocsát ki, amelyeket a befektetők közvetlenül megvásárolhatnak. Ehhez a pénzgyűjtéshez önmagában nem lenne szükség a tőzsdére, hiszen jó marketinggel könnyen meg lehet találni a befektetőket közvetlenül is. A befektetők azonban nem szeretnek véglegesen elköteleződni egy-egy befektetés, egy-egy értékpapír mellett. Egy vállalat, ha részvényt bocsát ki, akkor a részvényért kapott pénzt örökre megkapja a befektetőtől, azt a vállalat megszűnéséig használhatja, míg a befektető a vállalattól esetleg csak éves osztalékot kap. A részvényt visszaadni nem lehet, az soha nem jár le. Márpedig ilyen feltételekkel szinte lehetetlen lenne a vállalatoknak befektetőket találni. Éppen ezért van szükség egy olyan fórumra, ahol a befektetők az egyes befektetéseiktől (részvényeiktől, kötvényeiktől) megválhatnak, azt ismét pénzre válthatják, hogy újabb, esetleg jobban jövedelmező befektetés után nézzenek. Ugyanez a fórum lehetőséget teremt arra is, hogy azok a befektetők, akik lemaradtak a vállalat értékpapír kibocsátásáról utólag mégis szert tegyenek a papírokra. Ez a fórum a tőzsde, az értékpapírok ún. másodlagos piaca Összefoglalva a tőzsde lehetővé teszi, hogy az értékpapírok kibocsátói széles befektetői kereslettel találják szemben magukat és egyúttal a befektetők tőkéje számára is biztosítják a folyamatos kínálatot. A tőzsde és a nyilvánosság A Tőzsde velejárója a nyilvánosság. A nyilvánosság nem csak az árak alakulásának bárki által történő nyomon követését jelenti, hanem a tőzsdén jegyzett cégek működésének átláthatóságát. A tőzsdei bevezetés alapfeltétele a nyilvánossá válás, a tulajdonosi kör kiterjesztése. Ez számos plusz kötelezettséget ró a társaságokra (értsd jelentési kötelezettségek). Emellett a tőzsde az egyes kategóriákban egyéb szigorú információszolgáltatási követelményeket szab a cégekre, amelyek tovább növelik a vállalat életének áttekinthetőségét. Ezzel megvalósulhat a cégvezetés tulajdonosi kontrollja és kialakulhat a modern vállalati kultúra. A társaságok célja a

3 3 nyilvánossá válás után a jövedelmek növelése és ezek egyértelmű kimutatása, hiszen ezen keresztül növelhetik a cég értékét és a részvényesek vagyonát. A tőzsdei ármozgás a piacgazdaságban a legfontosabb gazdasági indikátorok között szerepel. A tőzsdei árfolyamok alakulásából lehet következtetni az egyes cégek, tágabban az egyes szektorok helyzetére és ezen keresztül az egész gazdaság teljesítményére. A magyar piacon a külföldi befektetők aránya a meghatározó, így a részvényárak alakulása a magyar gazdaság külföldi megítélésének egyik fontos indikátora is egyben. A tőzsde hatékony működése pedig azt eredményezi, hogy a gazdaságot alakító tényezők változása azonnal látható hatással jár, így lemérhető a gazdaságpolitika lépéseinek eredménye is. A tőzsde tőkeallokációs és információszolgáltató funkcióit semmilyen egyéb, akár piaci, akár állami intézmény nem tudja hasonló színvonalon ellátni, azaz egy jól működő tőzsdének nincsen alternatívája. Ez valamennyi fejlett országra is igaz, de különösen egy olyan feltörekvő, a külföldi tőkére erősen támaszkodó nyitott országra, mint amilyen Magyarország. Itt ugyanis a fenti két funkció kiegészül egy nem kevésbé fontos marketing szereppel is. Egy hatékony, stabil, minden követelménynek megfelelően működő értékpapírpiacnak óriási reklámértéke van a külföldi befektetők szemében, megléte bizonyítékul szolgál az ország gazdasági fejlettségére is. A nemzetközi tapasztalatok ugyanis egyértelműen azt mutatják, hogy egy fejlett piacgazdaság nem létezhet fejlett értékpapírpiac nélkül. Kik azok a tőzsdei kereskedő cégek? A tőzsdei üzletkötéshez a befektetőknek a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőit, a tőzsdei kereskedő cégeket kell igénybe venniük, a befektetők egymással közvetlenül nem kereskedhetnek a tőzsdén. Tőzsdei kereskedő cég alapvetően befektetési vállalkozás és hitelintézet lehet. Ez utóbbiak jellemzően a bankok, míg az előbbiek (amelyeket a köznyelv általánosan brókercégeknek hív) csoportjába 3 típusú társaság, az értékpapír-bizományos, az értékpapír-kereskedő és az értékpapír befektetési társaság tartozik. Ezek eltérő jogosítvánnyal rendelkeznek abban a tekintetben, hogy az ún. befektetési szolgáltatási, illetve a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek közül melyeket végezhetik. Megbízási lehetőségek a befektető igénye alapján A megfelelő tőzsdei kereskedő cég kiválasztásánál felmerülhet szempontként, hogy a befektető milyen módon kíván megbízást adni és ehhez képest az adott cégnél milyen lehetőségek vannak. Adható megbízás személyesen, vagy különböző segédeszközök segítségével, így levélben, faxon, telefonon (esetenként SMS segítségével) vagy az interneten. A lehetőséget biztosít ügyfelei számára, hogy online és offline módon egyaránt adhassanak megbízásokat. Mit kell tudni az internetes kereskedésről? Az online, internetes kereskedés ma már a legnépszerűbb kereskedési forma a magánbefektetők számára. Egyértelműen a leggyorsabb üzletkötést biztosítja, ráadásul azt az érzetet nyújtja, mintha maga a befektető is közvetlenül részt venne a kereskedésben. Az internetes kereskedési rendszerek a befektetők otthonába viszik a tőzsdét, így a legkényelmesebb tőzsdézési módot jelentik. Az internetes kereskedés nagy szabadságot ad a felhasználónak, de ezzel együtt nagy felelősséget is. Az online kereskedésben a befektető nem áll személyes kapcsolatban befektetési tanácsadóval, hanem a piacon elérhető információk alapján egyedül kell meghoznia befektetési döntését. Javarészt a fentiek miatt ugyanakkor az internetes kereskedés jelentősen olcsóbb költségekkel jár, mint a hagyományos, brókeren keresztüli üzletkötés. Milyen átfutási idővel lehet részvényhez, illetve pénzhez jutni a tranzakció megkötése után? A kiválasztott részvény megvásárlására vonatkozó tranzakciót követően nem azonnal kerül a befektető tulajdonába az adott részvény, mivel az ügylet elszámolásának, a tényleges teljesítésnek átfutási ideje van. A BÉT-en kötött ügyletek elszámolását a KELER végzi, amely a megkötött részvénytranzakciók elszámolását 3 elszámolási napos átfutási idővel végzi. A hétfőn megvett részvény tehát ha nincs pl. ünnep miatt időközben elszámolási szünnap csütörtökre kerül a

4 4 befektető számlájára (ezt pl. a részvényesi jogok gyakorlásánál is figyelembe kell venni, lásd később). A részvényvásárlás fedezetéül szolgáló összeget azonban már az ügyletkötés napján el kell helyezni a tőzsdei kereskedő cégnél. A 3 napos elszámolási ciklus egyben azt is jelenti, hogy adott napon teljesített részvénymegbízás után ténylegesen csak 3 nappal később kapja meg a pénzét az eladó. Ez a rendszer ugyanakkor nem szab gátat annak, hogy a befektető folyamatosan fektesse pénzét egyik részvényből a másikba, vagyis amennyiben adott napon eladja valamelyik részvénycsomagját, az érte egyébként 3 nap múlva esedékes pénzösszeg terhére annak erejéig már rögtön vásárolhat másik részvénycsomagot. Hová kerülnek a megvásárolt részvények? A BÉT-en kötött üzletek elszámolását a KELER végzi. A KELER a tőzsdei kereskedő cégek ügyfelei részére közvetlenül számlát nem vezet ezt a tőzsdei kereskedő cégek teszik, hanem a tőzsdei kereskedő cégek számára vezet a tőzsdei ügyletek elszámolására értékpapír számlát, melyen a tőzsdei kereskedő cég ügyfeleinek értékpapírjait és a tőzsdei kereskedő cég saját papírjait alszámlán különíti el. Mit jelent a dematerializáció? A fizikai formában is létező papírok kora az informatika fejlődésével lejárt. A dematerializáció azt jelenti, hogy az értékpapírok nyomtatott verzióban már nem, hanem csak a számítógépes nyilvántartásban jelennek meg. Ez leegyszerűsíti a nyilvántartásokat, és gyakorlatilag megszünteti az értékpapírok tárolásából fakadó költségeket. Egyetlen hátrányként említhető, hogy az értékpapírokat nem lehet hazavinni. A Tőkepiaci törvény a nyilvános forgalomba hozatalt már csak dematerializált értékpapírok számára engedélyezi, a korábban már fizikai formában kibocsátott értékpapírokat pedig a kibocsátónak legkésőbb december 31-ig át kellett alakítani dematerializált értékpapírrá. A kereskedés nyomon követése A hagyományos, ún. nyílt kikiáltásos tőzsdei kereskedés nagyon látványos képet mutat, hiszen a kereskedők egy teremben (a parketten) gyűlnek össze, ahol kiabálással és erőteljes kézjelzéseikkel kötik az üzleteket. A 90-es évek végéig hasonló elven működött a BÉT piaca is, amit a befektetők élőben követhettek nyomon a Tőzsde épületében. A forgalom emelkedése szükségessé, a technikai fejlődés pedig lehetővé tette, hogy a kereskedést számítógépes rendszeren keresztül bonyolítsák, ami sokkal nagyobb hatékonyságot és kevesebb hibát eredményezett. Az elektronikus távkereskedés lényege, hogy a kereskedők saját irodájukból egy zárt számítógépes hálózaton keresztül kapcsolódnak a piachoz, és az ügyletkötések a számítógépes rendszeren belül automatikusan jönnek létre. Emiatt megszűnt a Tőzsde épületében a kereskedési tér, a befektetők pedig csak a hivatalos adatszolgáltatók, az ún. vendorok által nyújtott szolgáltatás keretében, elektronikus formában (általában interneten keresztül) láthatják a kereskedést.

5 5 Napi kereskedési adatok A legfontosabb elérhető napi tőzsdei kereskedési adatok az alábbiak: Tőzsdeindex Értékpapír kötési adatok Értékpapír ajánlati információk Értékpapír napi statisztikák BUX index értéke, változása Utolsó kötés ára Utolsó kötés mennyisége Legjobb 5 vételi ajánlati árszint Legjobb 5 eladási ajánlati árszint Nyitó ár Napi minimum ár Napi maximum ár Súlyozott Átlagár Záróár (csak a napi kereskedés lezárását követően) Napi árváltozás Forgalom (darabszám, érték)