VÉGSŐ JÓVÁHAGYÁSRA 1 SZÁNT VERZIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÉGSŐ JÓVÁHAGYÁSRA 1 SZÁNT VERZIÓ"

Átírás

1 VÉGSŐ JÓVÁHAGYÁSRA 1 SZÁNT VERZIÓ

2 KÉSZÍTETTÉKK MEGBÍZÓ SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2. GENERÁLTERVEZŐ FÜLÖP ÉPÍTÉSZIRODA BT Budapest, Zab utca Fülöp Péter Fülöp Judit Aczél Gábor Márton Melinda okl. építészmérnök, településrendezésii vezető tervező okl. építészmérnök okl. építészmérnök, településrendezésii vezető tervező okl. településmérnök Fülöpp Építésziroda Bt. Fülöpp Építésziroda Bt. Aczél l Városépítészz Bt. Aczél l Városépítészz Bt március 2

3 Tartalom BEVEZETÉS KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembevett korábbi dokumentumok célkitűzései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célkitűzései A specifikus célok a hozzájuk kapcsolódó tematikus célok bemutatása A tematikus célok elérését szolgáló indikatív beavatkozások A tematikus és területi célok közötti összefüggések bemutatása A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések (hálózatos projektcsomagok) A településfejlesztési akciók és beavatkozások vázlatos pénzügyi terve ANTI SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégia külső összefüggései A stratégia belső összefüggései A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Monitoring rendszer kialakítása A monitoring rendszer feladata és módszertana A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása Javasolt indikátorkészlet meghatározása MELLÉKLET MELLÉKLET

4 Az Integrált Településfejlesztési Stratégia feladata BEVEZETÉS Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) a Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott hosszú távú célok elérése érdekében középtávra (7 év) határozza meg a város fejlesztésének főbb irányait és a szükséges konkrét beavatkozásokat. Eszerint az ITS középtávú elképzelései tematikus célokba rendezve illeszkednek a koncepcióban rögzített hosszú távú célokhoz, és egytől egyig a hosszú távú jövőkép elérését szolgálják. A területfejlesztés tervezési gyakorlatának megváltozása, a felülvizsgálat indoklása A Kormány 2012 ben új jogszabályi környezetbe helyezte a területfejlesztést, és megalkotta a 314/2012. (XI. 8.). Kormány rendeletet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (a továbbiakban Kormányrendelet). A Kormányrendelet szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia korábbi nevén Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) tartalmi követelményrendszere megváltozott, ez indokolttá teszi a korábbi dokumentum felülvizsgálatát és aktualizálását. Sárvár város jelenleg érvényes Településfejlesztési Koncepciója 2002 ben készült, amelyet a képviselő testület 2012 ben kizárólag a gyógyhellyé nyilvánítás érdekében részlegesen módosított. A módosítás érdemben nem érint más településrendezési eszközt kizárólag a gyógyhely területének térbeli lehatárolása miatt vált szükségessé, a településrendezési tervek és a koncepció elhatározásai továbbra is érvényesek. A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott jövőkép elérése érdekében a város 2008 ban elkészítette Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) az akkori tartalmi követelményeknek megfelelően. A felülvizsgálatot és aktualizálást a Kormányrendelet megjelenésén túl a korábbi IVS elkészítése óta eltelt idő is szükségessé tette, hiszen a stratégiája vonalán harmonikusan fejlődő Sárvár hat évvel ezelőtt körülhatárolt fejlesztési elképzeléseinek jelentős része megvalósult. A továbblépés érdekében a jövőkép és célok elérése érdekében az elmúlt évek tapasztalataira építve új beavatkozási területeket, projekteket kell meghatározni. Az fentieken túlmenően a város társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetében is jelentős változások következtek be: megváltoztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai), megújult az EU kohéziós politikája, nagyobb figyelem fordult a korábban kisebb jelentőségű témákra, mint pl. a klímaváltozás, az energiahatékonyság, vagy a gazdasági innováció kérdésköre, módosultak a város társadalmi, gazdasági folyamatai (melyek elemzéséhez már rendelkezésre állnak a KSH 2011 es népszámlálási adatai), jelentősen megváltoztak az önkormányzat feladat és hatáskörei (intézményfenntartás, köznevelés, közművelődés stb.), rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a fejlesztések eredményei. A megváltozott jogszabályi környezethez és az EU megújult kohéziós politikájához igazodva a központi tervezés már 2012 ben elkezdődött. Az Országgyűlés az 1/2014. (I.3.) OGY határozattal elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK), amely alapján készülnek az uniós előírásoknak megfelelő további szükséges dokumentumok. Az OFTK összefoglalja minden fontos hazai politikai és szakpolitikai dokumentum fejlesztési gondolatait. Az OFTK elfogadását követően 2014 ben elkészült Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója. A megyei koncepció megfogalmazta a megye és térségei területi fejlődéséhez szükséges fő irányokat, és meghatározta hosszabb időtávra az ezen irányok eléréséhez szükséges legfontosabb eszközöket. A megyei koncepció közvetíti a várostérségek felé az országos szinten megfogalmazott, a célok elérését szolgáló eszközöket és megoldásokat. A településfejlesztési stratégia és a településrendezés eszközeinek összehangolása, harmonizálása közös nevezőre hozza a falvak és városok előrelépéséhez szükséges eszközrendszert. Ezáltal a települések közössége és vezetése együtt kell, hogy végiggondolja jövőképét, a fejlesztés céljait, és az azok megvalósulásához vezető utat, annak stratégiai elemeivel együtt. 4

5 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembevett korábbi dokumentumok célkitűzései II. Településfejlesztési Koncepció a város hosszú távú jövőképe és célkitűzései Jövőkép Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely, az itt élő sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló, szolgáltató autonóm várossá válik. A város jövőképének elsődleges célja, hogy Sárvár gazdasági, azon belül turisztikai versenyképessége erősödjön. Ennek elérése érdekében a koncepcióban megfogalmazott átfogó cél: Sárvár gyógyhellyé fejlesztése Tudatosan tervezett fejlesztésekkel az autonómia megteremtése a magas minőségű szolgáltatásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszkodva. A jövőkép és az átfogó cél elérése érdekében a koncepció három fejlesztési prioritást, és azokon belül további részcélokat határoz meg majd e részcélok elérése érdekében konkrét beavatkozásokat és intézkedéseket fogalmaz meg. (Ezeket a 2008 ban készült IVS kiegészítette (lásd dőlt betűvel írt pontok): I. prioritás: TURIZMUSFEJLESZTÉS 1. Fürdőfejlesztés 2. Az üdülőhelyi imázs erősítése, gyógyhelyi területek kialakítása 3. A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése 4. Új turisztikai kínálati elemek létesítése, a meglévő adottságok jobb kihasználása 5. Szálláshely fejlesztés 6. Nemzetközi gyógyhellyé fejlesztés II. prioritás: VÁROSFEJLESZTÉS 1. Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont bővítése 2. Az üdülőterület és a városközpont térbeli összeköttetése 3. Tudatos városkép alakítás 4. Vonalas infrastruktúra fejlesztése 5. Városi és turisztikai célra alkalmas kulturális, sport és egyéb létesítmények fejlesztése 6. Parkolóhelyek kialakítása 7. Barnamezős tevékenységek a felhagyott ipari, gazdasági termelőegységek területén 8. Megújuló energiaforrások környezetbarát hasznosítása (geotermikus energia) 9. Környezetkímélő technológiájú gazdasági egységek letelepedésének támogatása (vállalkozásbarát környezet kialakítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések alakítása) III. prioritás: EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE 1. Önkormányzati szolgáltatásfejlesztés 2. Turisztikai desztinációs modell kialakítása 3. Intézményfejlesztés 4. Civil szervezetek 5. A humánerőforrás fejlesztés infrastrukturális támogatása 5

6 III. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008) célkitűzései Az IVS a koncepcióban meghatározott prioritásrendszerhez illeszkedve a jövőkép elérése érdekében három specifikus stratégiai célt fogalmaz meg: 1. Térségi szerepkör erősítése 2. A versenyképesség megőrzése 3. Élhető és vonzó település megteremtése A 2008 as IVS megvalósult fejlesztései Beavatkozás, indikatív tevékenység Megvalósulás igen részben nem 1. KÖZPONTI AKCITERÜLET 1. Városközpont és a fürdőközpont összekapcsolása X Nádasdy vár előtti parkoló felújítása, nyilvános illemhelyek kiépítése X Nádasdy vár hídjának felújítása X Várpark zöldfelületi megújítása X Nádasdy vár hátsó bejáratának rekonstrukciója X Nepomuki Szt. János szobrának visszaállítása X Rákóczi utca járdaépítés, utcabútorok, parkolók, zöldfelületrendezés X Várkerület útburkolat javítása X 2. Sárvári Gyógy és Wellnessfürdő fejlesztése X 3. Térségi rehabilitációs központ létesítése Sárváron X 4. Emelt szintű járóbeteg ellátó központ kialakítása Sárváron X 5. A sárvári Csónakázó tó és szabadidőpark fejlesztése X 6. Tizenháromvárosi felhagyott hulladéklerakó rekultivációja X 7. Volt téglagyár rehabilitációja Sportcentrum kialakítása X 8. Szálláshelyfejlesztések X 9. Arborétum X 10. Piactér X 2. KISVÁROSI AKCIÓTERÜLET 1. Szolgáltatásfejlesztés X 3. KERTVÁROSI AKCIÓTERÜLET 4. DÉLI REKREÁCIÓS ZÖLDZÓNA AT 1. Üdülőterület kiterjesztése, szálláshelyfejlesztés X 5. ÉSZAKI GAZDASÁGI AT 1. Gazdasági területek fejlesztése (rendezés, megfelelő befektetői környezet) X 6. IPARI PARK AT 1. Gazdasági területek fejlesztése (rendezés, megfelelő befektetői környezet) X 7. BARNAMEZŐS TERÜLETEK AT 1. Idegenforgalmi célú fejlesztések az egykori barnamezős területeken X 2. Szállodafejlesztés X 3. Kereskedelem, szolgáltatásfejlesztés X 8. KÜLÖNLEGES IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK (GOLFPÁLYA) AT 1. Golfpálya kialakítása a 84. sz. főút mentén (zöldmezős beruházás keretében) X 6

7 Beavatkozás, indikatív tevékenység 9. KERESKEDELEM, LOGISZTIKAI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK AT 1. Kereskedelmi, logisztikai fejlesztések a 84. sz. főút mentén (zöldmezős beruházás) Megvalósulás igen részben nem X 10. RÁBASÖMJÉN AT 11. HEGYKÖZSÉG AT 12. ÚJMAJOR AT 1. Idegenforgalmi célú fejlesztések X Megállapítható, hogy a 2008 as IVS a specifikus stratégiai célokat, valamint a fejlesztési prioritásokat helyesen határozta meg, azokat ma is érvényesnek lehet tekinteni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a város fejlesztései a megvalósult és jelenleg folyamatban lévő fejlesztései egyaránt az IVS ben foglaltaknak megfelelően történnek. 7

8 Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célkitűzései Jelen ITS a város eddigi sikeres városfejlesztési tevékenységét folytatva, a korábban meghatározott prioritásokhoz, specifikus célokhoz és a tervezett fejlesztésekhez illeszkedve kibővíti a 2008 as IVS célrendszerét, és ez alapján határozza meg a szükséges stratégiai beavatkozásokat, intézkedéseket az elkövetkezendő időszakra. Ennek megfelelően: Sárvár középtávú célkitűzései JÖVŐKÉP Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely az itt élő sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló szolgáltató várossá válik. ÁTFOGÓ CÉL Sárvár tudatos fejlesztése a magas minőségű szolgáltatásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszkodva SPECIFIKUS CÉLOK SC1. Térségi szerepkör erősítése SC2. Élhető és vonzó település megteremtése SC3. A versenyképesség erősítése FEJLESZTÉSI TERÜLETEK STRATÉGIAI CÉLOK 1.1.Turizmusfejlesztés 1.GAZDASÁG 2. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3. TÁRSADALOM 1.2. A gazdaság diverzifikálása 2.1. Tudatos városfejlesztés 2.2. A fenntarthatóság és környezettudatosság elvének érvényesítése 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 3.2.Minőségi közszolgáltatáso khoz való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek biztosítása 3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése 8 T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 T11 T12 T13 T14 T15 T16 T17 T18 T19 T20 KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése K+F+I tevékenységek ösztönzése Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód Káros anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem Fenntartható erőforrás gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés A környezettudatos szemléletmód erősítése A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése Ár és belvízvédelmi intézkedések fokozása

9 A specifikus célok a hozzájuk kapcsolódó tematikus célok bemutatása 1. GAZDASÁG 1.1. Turizmusfejlesztés Sárvár város gazdaságában mindig is jelentős szerepet játszott az idegenforgalom. A koncepció, így a stratégia is kiemelt figyelmet szentel a turisztikai célú fejlesztéseknek, melyeknek legfontosabb alappillére a városban fellelhető gyógyvíz. A gyógyvizek hasznosítása és az erre alapozott turisztikai vonzerő megteremtése a helybéliek és a városba látogatók érdekeit egyaránt szolgálják, hiszen a gyógyhelyi városkarakter kialakítása, illetve a település egyre attraktívabb megjelenése az itt élők mindennapjaira is pozitív hatással van. A fürdő és gyógyturizmusra épülő szolgáltatás és szálláshelyfejlesztések hatására az idegenforgalom jövedelemtermelő képessége és munkahelyteremtő hatása növekszik. Mindemellett azonban nem szabad megfeledkezni Sárvár további idegenforgalmi adottságainak fejlesztési lehetőségeiről sem (műemléki környezet, lovas turizmus, ökoturizmus, falusi turizmus), a kulturális és sportkínálat, a szabadidő eltöltésére alkalmas terek bővítése, fejlesztése mind mind olyan vonzerőt jelentenek, amellyel a város tovább növelheti turisztikai kínálatát. A megnövekedett kínálat további turisztikai infrastruktúra beruházásokat is igényelhet (elsősorban szálláshelyek és vendéglátóipari létesítmények). A minőségi szolgáltatáshoz elengedhetetlen továbbá a megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerő biztosítása is, így fontos a felmerülő igényekhez igazított oktatás fejlesztése, és a képesített emberek helyben tartásának elősegítése. A turizmusfejlesztés elengedhetetlen feltétele a város külső megközelíthetőségének javítása, és a városon belüli egyéni és közösségi közlekedési módok (autóbusz, kerékpár, gyalogos) megfelelő színvonalának biztosítása, valamint a megfelelő információs rendszer (turisztikai táblarendszer, internetes tájékoztató) kiépítése. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T1. Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése T2. A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése T3. Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés 1.2. A gazdaság diverzifikálása A turizmusfejlesztés mellett elengedhetetlen a város gazdaságának versenyképessége érdekében más gazdasági ágazatok fejlesztése is. Ennek érdekében szükséges az uniós források hatékony befektetési célú felhasználása, a hiányzó infrastrukturális elemek megvalósítása, a gazdasági szereplők közötti együttműködés ösztönzése, általában a tudásalapú gazdaság preferálása. A versenyképes gazdaság megteremtésének alapfeltétele továbbá a befogadó és támogató attitűd a város lakói és döntéshozói részéről. A vállalkozásösztönzés, a vállalkozások közötti együttműködés, a lakosság vásárlói tudatosságának erősítése (helyi termékek preferálása), közvetlen termelői fogyasztói kapcsolatok elősegítése (termelői piac), a megfelelő befektetői környezet megteremtése, mind hozzájárulnak a helyi gazdaság fellendítéséhez, és jövedelemtermelő képességének növeléséhez. A gazdaság helyi viszonyainak újraszervezésével, a kereslethez igazodó kínálat felmérésével, és a hozzá igazodó fizikális környezet és emberi erőforrás fejlesztésével biztosítható a gazdaság stabilitása. A fenti alapelveket figyelembe véve elsősorban az alábbi gazdasági ágazatok fejlesztését kell elősegíteni (helybiztosítás, támogatási rendszer, szakképzés, együttműködés): o o o o termelői/feldolgozó ipar fejlesztése K+F+I tevékenységek erősítése (pl.: környezetipar) kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés KKV szektor fejlesztése 9

10 A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T4. Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés T5. Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése T6. K+F+I tevékenységek ösztönzése 2. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 2.1. Tudatos városfejlesztés A városfejlesztés elsődleges célja minden esetben az élhető és minőségi városi környezet megteremtése, mind a város lakói, mind a városba látogatók számára. A minőségi városi környezet hozzájárul az idegenforgalmi vonzerő ezáltal a térségi versenyképesség növeléséhez. Ezt a város az épített és természeti környezetének értékőrző megújításával, minőségi fejlesztésével érheti el. A városfejlesztés sikeressége nagymértékben függ az integrált szemléletmód érvényesítésétől, vagyis attól, hogy a döntéshozók, beruházók és tervezők képesek e saját céljaikon, érdekeiken túllépve megteremteni a projekt sikerességéhez szükséges integrált fizikai, gazdasági és társadalmi környezetet. A célok elérését szolgáló városfejlesztési tevékenységek: műszaki infrastruktúra fejlesztése (közlekedés vonalas létesítményeinek fejlesztése, parkolási problémák enyhítése, közműfejlesztések) gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése (sétaútvonalak gyalogos zónák, pihenőhelyek kiépítése,) közterület rehabilitáció városi terek kialakítása, minőségi fejlesztése pihenésre, aktív kikapcsolódásra alkalmas minőségi terek kialakítása (parkok, vízpartok, sportterületek, játszóterek fejlesztése) lakóterületek fejlesztése (rehabilitáció, rekonstrukció) épületenergetikai fejlesztések beruházásra alkalmas területek kialakítása (barnamezős területek megtisztítása, megfelelő szabályozási környezet biztosítása) A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T7. Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között T8. Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása T9. A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja T10. A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása 2.2. A fenntarthatóság és a környezettudatosság elvének érvényesítése A fenntartható fejlődés folytonos törekvést jelent a kiegyensúlyozott és harmonikus társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyok megteremtésére. A fenntartható fejlődés környezeti szempontból már hosszú ideje jól definiált fogalom. Olyan komplex gondolkodásmódot jelent, amely egyrészt önkorlátozást jelent a fogyasztásban, az elsődleges források felhasználásában, másrészt biztosítja az elhasznált források biztonságos visszavezetését a természet és az ember által meghatározott rendszerek körforgásaiba mindezt az eljövendő generációk érdekében. A klasszikus megfogalmazás szerint: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövendő generációk esélyét és képességét saját szükségleteik kielégítésére. Mai felfogásunk szerint a fenntarthatóságot a társadalom, a gazdaság és a környezet területén egyaránt értelmezzük. Az egyes területek szorosan összefüggenek egymással, ami azt jelenti, hogy mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. 10

11 A fenntartható fejlődés kulcskérdése napjainkban az energiagazdálkodás racionalizálása, más szóval az energiahatékonyság kérdése. Az energiahatékonyság kérdése szorosan összefügg a napjainkban is tapasztalható klímaváltozással, melynek egyik okozója az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezért a fejlesztések során cél a CO 2 kibocsátás csökkentése (ennek eszköze pl. az alternatív meghajtású járművek használata, vagy a kerékpáros közlekedés előnyben részesítése). A klímaváltozás okozta felmelegedés a jelenlegi technikai lehetőségek között várhatóan jelentős többletenergiát fog igényelni (nyári hűtés), amely energiaigény növekedést a hagyományos energiaellátási struktúrával egyre költségesebb kielégíteni. Ennek elkerülése érdekében szükséges az infrastrukturális rendszerek korszerűsítése (új technológiák alkalmazása), valamint további hatékony energiafelhasználásra irányuló fejlesztések megvalósítása (épület energetikai fejlesztések; energiatakarékos beruházások támogatása; a városszerkezet klímatudatos alakítása; több zöld és vízfelület, épületek tájolása). A fejlesztések hatására az üzemeltetési költségek csökkenthetők (ami pozitívan hat a gazdaságra). A klímaváltozásból adódóan fontos a változó csapadékviszonyok megfelelő kezelése (megfelelő vízelvezetési illetve tárolási rendszerek kialakítása) mind környezeti mind biztonsági okokból (árvízvédelem). Sárvár esetében továbbá érdemes vizsgálni a termálvíz másodlagos hasznosíthatóságát. A kiegyensúlyozott környezeti viszonyok azonban nemcsak az energiafelhasználás racionalizálását jelentik, hanem többek között a környezetszennyezés visszaszorítását, a meglévő városi és városkörnyéki zöldterületek, valamint a településeket övező mezőgazdasági termőterületek védelmét is. Sárvár területének mintegy egyötöde többek között a Rába és holtágai menti mélyfekvésű területek, az összefüggő, nagy kiterjedésű erdőtömbök ökológiai szempontból értékes területek (Nemzeti Ökológiai Hálózat része, a város külterületének a Rába és Csörnöc patak völgyéhez tartozó része az EU Natura 2000 hálózatához tartozó terület, a Rába és holtágainak környezete a Ramsari területek közé tartozik) ben elkészült a Rába és Csörnöcvölgy Natura 2000 terület fenntartási terve, amely a területre vonatkozó részletesen tartalmazza. Mind a hosszú, mind pedig a középtávú fejlesztések során a terv ajánlásait mindenkor szem előtt kell tartani a természeti környezet megóvása, és fenntarthatósága érdekében. A Natura 2000 területek védelmében különösen hangsúlyos a hagyományos gazdálkodási módok szerepe, ahol a rezervátumszerű védelem helyett e területek a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozott megóvása kerüljön előtérbe. A környezeti fenntarthatóság elérésének további alapvető feltétele a társadalom felfogásának megváltozása, a környezettudatos magatartás általánossá válása. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T11. A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód T12. Káros anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem T13. Fenntartható erőforrás gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés T14. A környezettudatos szemléletmód erősítése 3. TÁRSADALOM 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása január 1 től az óvodai nevelés kivételével a közoktatás kikerült a helyi közügyek köréből (az Önkormányzat hatás és feladatköréből), és állami feladattá vált. Az állami és önkormányzati feladatmegosztás azonban felemás módon történt meg, ugyanis a fenntartói és működtetői jogokon differenciált módon osztoznak. Az átszervezést az oktatás nevelés országos szinten eltérő színvonala indokolta, ugyanakkor vitathatatlan, hogy az iskoláknak helyi identitás megtartó, képző és erősítő szerepe van, így a helyi közösségekhez és önkormányzatokhoz való szoros kapcsolata megkérdőjelezhetetlen. Tehát Sárvár már nem tud közvetlen eszközökkel beavatkozni a középfokú oktatás és szakképzés területébe nem a város kezében van a szakmai irányítás, ugyanakkor feladata a saját tulajdonában lévő létesítmények műszaki fenntartása, és megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén minőségi fejlesztése. A megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása mellett ugyanakkor a város érdeke, hogy továbbra is a profiljának megfelelő ebben az esetben a turizmushoz kapcsolódó magas szintű szakképzés folyjon az intézményekben, melynek érdekében szoros és folyamatos együttműködést kell megvalósítania a feladatellátásért felelős állami szervezettel (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ). 11

12 A versenyképes szaktudás elengedhetetlen feltétele az elméleti ismeretek elsajátítása mellett a megfelelő gyakorlati oktatás. Az oktatási intézmények és a gazdasági szervek között olyan együttműködésre van szükség, amely együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez. Az önkormányzat érdeke a szakképzett emberek helyben tartása, a városon belüli megfelelő munkahely kínálat megteremtésével. Így az Önkormányzat elsődleges feladata az olyan foglalkoztatást bővítő gazdaságfejlesztési tevékenységek ösztönzése, amelyek lehetőé teszik a helyben képzett szakemberek elhelyezkedését. A felsőfokú (OKJ) szakképzések bővítése további lehetőségeket teremthet a város számára. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T15. A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése, emberi erőforrás fejlesztés T16. Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között 3.2. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlő esélyek biztosítása A településen élők életminőségét jelentősen befolyásolja a közjavak és szolgáltatások elérhetősége és azok minősége. Közjavak például a közparkok, közutak, az egészségügy és az oktatás. Az intézményi és műszaki infrastruktúra hálózatok kiépítése és üzemeltetése ezért kiemelt fontossággal bír a helyi társadalom kiegyensúlyozott viszonyainak fenntartásában. A város területén csökkenteni kell a közszolgáltatások területi eloszlásából adódó különbségeket, a hozzáférhetőség javításával és az egyenlő esélyek biztosításával a lakossági elégedettség és a társadalmi kohézió is erősödik. Kiemelten fontos az egészségügyi és szociális ágazatban tervezett fejlesztések összehangolása, az alapellátás és járóbeteg szakellátás minőségi fejlesztése (rendelők korszerűsítése, hatékony szervezési és irányítási rendszerek kialakítása, szakképzett dolgozók az intézményekben). A közművesítés mértéke és állapota alapvetően befolyásolja a lakosság életminőségét. Sárvár városának közmű kiépítettsége mára már közel települési szintű. A csapadékvíz elvezetése a település nagy részén nyílt árkos rendszerben történik, azonban az árkokra, csatornákra, patakokra általánosan jellemző, hogy az utóbbi években karbantartásuk hiányos volt. Több helyen a vízelvezetést biztosító árkok, patakok medre feliszapolódott, illetve növényzettel benőtt. A felszíni vizek és a csapadékvizek zavartalan elvezetése a gyűjtőhálózat hiányos szakaszainak kialakítását, a vízgyűjtő hálózat hidraulikai rendezését, a befogadók fokozottabb karbantartását igényli. A lakosság számára kulcsfontosságú kérdés, hogy a szabadidejét milyen módon, és milyen körülmények között tölti el. A sport és rekreációs lehetőségek széles választékának biztosítása, a közterületek, parkok, a pihenésre alkalmas helyszínek rendezettsége hozzájárul mind fizikailag, mind mentálisan az egészséges társadalom megteremtéséhez. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T17. Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése T18. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése 3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése Egy település közbiztonsága az ott élők életminőségét alapvetően meghatározó tényező. A közbiztonság nem csak a lakosság védelmét, és biztonságérzetét jelenti, hanem jelentős hatással van a város gazdasági életére is (vállalkozások megtelepedése, tőke bevonzása). A közbiztonságot alapvetően meghatározó tényezők alakítására, befolyásolására az önkormányzatnak korlátozottak a lehetőségei, azonban helyi szinten, a körülmények és feltételek megfelelő biztosításával sokat tehet a biztonságosabb és lakhatóbb városi környezet megteremtéséért (pl. köztéri kamerarendszer fejlesztése). Mivel a bűnözés alapvetően társadalmi jelenség, amely általában az egyenlőtlenségekből, illetve az eltérő szocializációs folyamatokból adódik az önkormányzat különböző preventív, illetve a társadalmi összetartást erősítő program szervezésével fokozhatja a lakosság biztonságérzetét. A biztonságos környezet megteremtése érdekében a közbiztonság fokozásán túlmenően kiemelt figyelmet kell fordítani a katasztrófavédelemre. Sárvár földrajzi fekvése és vízrajzi adottságai miatt árvíz és belvíz 12

13 tekintetében egyaránt veszélyeztetett település. A Sárvár közigazgatási területén áthaladó, kiterjedt vízgyűjtő területről érkező Rábán és a Gyöngyös patakon is nagy esőzések, hirtelen záporok, hóolvadás esetén árhullámok alakulnak ki. A nagyobb árhullámok levonulásakor a víz mederben tartása nehézséget okoz, az árvízvédelmi mű és a folyó medre közötti hullámtéri terület, valamint a nagyvízi meder által érintett vízjárta terület kisebb nagyobb hányada is víz alá kerülhet. A felszíni vízfolyások karbantartása hiányos, több helyen a vízelvezetést biztosító medrek feliszapolódtak, illetve növényzettel benőttek, azok vízszállító képessége romlott. Az árvízvédelem állami feladat, azonban a belvízvédelmi feladatok az önkormányzat hatáskörébe tartoznak. A napjainkban tapasztalható szélsőséges időjárási körülményeket figyelembe véve tehát a jövőben fokozottabb ár és belvízvédelmi intézkedésekre, a felszíni vizek és a csapadékvizek zavartalan, rendezett elvezetéséhez a befogadók fokozottabb karbantartására van szükség. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T19. Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése T20. Ár és belvízvédelmi intézkedések fokozása 13

FÜLÖP ÉPÍTÉSZIRODA BT. 1033 Budapest, Zab utca 12.

FÜLÖP ÉPÍTÉSZIRODA BT. 1033 Budapest, Zab utca 12. 1 TÁRSADALMASÍTÁSRA SZÁNT VERZIÓ KÉSZÍTETTÉK MEGBÍZÓ SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2. GENERÁLTERVEZŐ FÜLÖP ÉPÍTÉSZIRODA BT. 1033 Budapest, Zab utca 12. Fülöp Péter okl. építészmérnök,

Részletesebben

9600 Sárvár, Várkerület 2. Pf. 78. Fax.: 95/323-555, Tel.:95/ 320-265, Tx 37-417. ELŐTERJESZTÉS Sárvár város Integrált Városfejlesztési Stratégiájáról

9600 Sárvár, Várkerület 2. Pf. 78. Fax.: 95/323-555, Tel.:95/ 320-265, Tx 37-417. ELŐTERJESZTÉS Sárvár város Integrált Városfejlesztési Stratégiájáról SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE 9600 Sárvár, Várkerület 2. Pf. 78. Fax.: 95/323-555, Tel.:95/ 320-265, Tx 37-417 ELŐTERJESZTÉS Sárvár város Integrált Városfejlesztési Stratégiájáról Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV PRO RÉGIÓ VÁROSKUTATÁS JÖVŐKÉP - JAVASLAT

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

0 REGIOPLAN C S E P R E G V Á R O S INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

0 REGIOPLAN C S E P R E G V Á R O S INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu C S E P R E G V Á R O S INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2015

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA H - 8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 96. Telefon/fax: 88/264-011; E-mail: info@nagyvazsony.hu Szám:... / 2015. ELŐTERJESZTÉS Nagyvázsony község Önkormányzat képviselő -

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEG fel JOGÚ VAROS lkt. sz.: IV. 379-3912013. POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEG fel JOGÚ VAROS lkt. sz.: IV. 379-3912013. POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEG fel JOGÚ VAROS lkt. sz.: IV. 379-3912013. POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Előadó: Marik Tibor Mell.: J db Hiv. sz.: - Telefax: (66) 523-804 E-maii: vantara.gyula@bekescsaba.hu

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24.

HVS felülvizsgálat. Döntés a projektötletekről. Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat Döntés a projektötletekről Szarvas, 2011. március 24. HVS felülvizsgálat I. szakasz Tervezői csoport megválasztása Stratégia általános felülvizsgálat (helyzetelemzés, eredmények áttekintése,

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

11. Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 19-i ülésére

11. Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 19-i ülésére Előterjesztés 11. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 19-i ülésére Tárgy: Tájékoztatás a 2014-2020 pályázati tervezési időszakról Az előterjesztést készítette: Horváth

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

ÁROP-1.A.5-2013. Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára

ÁROP-1.A.5-2013. Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára ÁROP-1.A.5-2013 Szervezetfejlesztés konvergencia régiókban levő önkormányzatok számára Pályázók köre: települési nemzetiségi önkormányzatok, területi (megyei) önkormányzatok, önkormányzati társulások,

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 50/2009. (IX.11.) rendelete Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 50/2009. (IX.11.) rendelete a városfejlesztéshez és városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete

Részletesebben