VÉGSŐ JÓVÁHAGYÁSRA 1 SZÁNT VERZIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÉGSŐ JÓVÁHAGYÁSRA 1 SZÁNT VERZIÓ"

Átírás

1 VÉGSŐ JÓVÁHAGYÁSRA 1 SZÁNT VERZIÓ

2 KÉSZÍTETTÉKK MEGBÍZÓ SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2. GENERÁLTERVEZŐ FÜLÖP ÉPÍTÉSZIRODA BT Budapest, Zab utca Fülöp Péter Fülöp Judit Aczél Gábor Márton Melinda okl. építészmérnök, településrendezésii vezető tervező okl. építészmérnök okl. építészmérnök, településrendezésii vezető tervező okl. településmérnök Fülöpp Építésziroda Bt. Fülöpp Építésziroda Bt. Aczél l Városépítészz Bt. Aczél l Városépítészz Bt március 2

3 Tartalom BEVEZETÉS KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembevett korábbi dokumentumok célkitűzései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célkitűzései A specifikus célok a hozzájuk kapcsolódó tematikus célok bemutatása A tematikus célok elérését szolgáló indikatív beavatkozások A tematikus és területi célok közötti összefüggések bemutatása A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések (hálózatos projektcsomagok) A településfejlesztési akciók és beavatkozások vázlatos pénzügyi terve ANTI SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégia külső összefüggései A stratégia belső összefüggései A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Monitoring rendszer kialakítása A monitoring rendszer feladata és módszertana A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása Javasolt indikátorkészlet meghatározása MELLÉKLET MELLÉKLET

4 Az Integrált Településfejlesztési Stratégia feladata BEVEZETÉS Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) a Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott hosszú távú célok elérése érdekében középtávra (7 év) határozza meg a város fejlesztésének főbb irányait és a szükséges konkrét beavatkozásokat. Eszerint az ITS középtávú elképzelései tematikus célokba rendezve illeszkednek a koncepcióban rögzített hosszú távú célokhoz, és egytől egyig a hosszú távú jövőkép elérését szolgálják. A területfejlesztés tervezési gyakorlatának megváltozása, a felülvizsgálat indoklása A Kormány 2012 ben új jogszabályi környezetbe helyezte a területfejlesztést, és megalkotta a 314/2012. (XI. 8.). Kormány rendeletet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (a továbbiakban Kormányrendelet). A Kormányrendelet szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia korábbi nevén Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) tartalmi követelményrendszere megváltozott, ez indokolttá teszi a korábbi dokumentum felülvizsgálatát és aktualizálását. Sárvár város jelenleg érvényes Településfejlesztési Koncepciója 2002 ben készült, amelyet a képviselő testület 2012 ben kizárólag a gyógyhellyé nyilvánítás érdekében részlegesen módosított. A módosítás érdemben nem érint más településrendezési eszközt kizárólag a gyógyhely területének térbeli lehatárolása miatt vált szükségessé, a településrendezési tervek és a koncepció elhatározásai továbbra is érvényesek. A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott jövőkép elérése érdekében a város 2008 ban elkészítette Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) az akkori tartalmi követelményeknek megfelelően. A felülvizsgálatot és aktualizálást a Kormányrendelet megjelenésén túl a korábbi IVS elkészítése óta eltelt idő is szükségessé tette, hiszen a stratégiája vonalán harmonikusan fejlődő Sárvár hat évvel ezelőtt körülhatárolt fejlesztési elképzeléseinek jelentős része megvalósult. A továbblépés érdekében a jövőkép és célok elérése érdekében az elmúlt évek tapasztalataira építve új beavatkozási területeket, projekteket kell meghatározni. Az fentieken túlmenően a város társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetében is jelentős változások következtek be: megváltoztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai), megújult az EU kohéziós politikája, nagyobb figyelem fordult a korábban kisebb jelentőségű témákra, mint pl. a klímaváltozás, az energiahatékonyság, vagy a gazdasági innováció kérdésköre, módosultak a város társadalmi, gazdasági folyamatai (melyek elemzéséhez már rendelkezésre állnak a KSH 2011 es népszámlálási adatai), jelentősen megváltoztak az önkormányzat feladat és hatáskörei (intézményfenntartás, köznevelés, közművelődés stb.), rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a fejlesztések eredményei. A megváltozott jogszabályi környezethez és az EU megújult kohéziós politikájához igazodva a központi tervezés már 2012 ben elkezdődött. Az Országgyűlés az 1/2014. (I.3.) OGY határozattal elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK), amely alapján készülnek az uniós előírásoknak megfelelő további szükséges dokumentumok. Az OFTK összefoglalja minden fontos hazai politikai és szakpolitikai dokumentum fejlesztési gondolatait. Az OFTK elfogadását követően 2014 ben elkészült Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója. A megyei koncepció megfogalmazta a megye és térségei területi fejlődéséhez szükséges fő irányokat, és meghatározta hosszabb időtávra az ezen irányok eléréséhez szükséges legfontosabb eszközöket. A megyei koncepció közvetíti a várostérségek felé az országos szinten megfogalmazott, a célok elérését szolgáló eszközöket és megoldásokat. A településfejlesztési stratégia és a településrendezés eszközeinek összehangolása, harmonizálása közös nevezőre hozza a falvak és városok előrelépéséhez szükséges eszközrendszert. Ezáltal a települések közössége és vezetése együtt kell, hogy végiggondolja jövőképét, a fejlesztés céljait, és az azok megvalósulásához vezető utat, annak stratégiai elemeivel együtt. 4

5 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembevett korábbi dokumentumok célkitűzései II. Településfejlesztési Koncepció a város hosszú távú jövőképe és célkitűzései Jövőkép Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely, az itt élő sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló, szolgáltató autonóm várossá válik. A város jövőképének elsődleges célja, hogy Sárvár gazdasági, azon belül turisztikai versenyképessége erősödjön. Ennek elérése érdekében a koncepcióban megfogalmazott átfogó cél: Sárvár gyógyhellyé fejlesztése Tudatosan tervezett fejlesztésekkel az autonómia megteremtése a magas minőségű szolgáltatásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszkodva. A jövőkép és az átfogó cél elérése érdekében a koncepció három fejlesztési prioritást, és azokon belül további részcélokat határoz meg majd e részcélok elérése érdekében konkrét beavatkozásokat és intézkedéseket fogalmaz meg. (Ezeket a 2008 ban készült IVS kiegészítette (lásd dőlt betűvel írt pontok): I. prioritás: TURIZMUSFEJLESZTÉS 1. Fürdőfejlesztés 2. Az üdülőhelyi imázs erősítése, gyógyhelyi területek kialakítása 3. A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése 4. Új turisztikai kínálati elemek létesítése, a meglévő adottságok jobb kihasználása 5. Szálláshely fejlesztés 6. Nemzetközi gyógyhellyé fejlesztés II. prioritás: VÁROSFEJLESZTÉS 1. Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont bővítése 2. Az üdülőterület és a városközpont térbeli összeköttetése 3. Tudatos városkép alakítás 4. Vonalas infrastruktúra fejlesztése 5. Városi és turisztikai célra alkalmas kulturális, sport és egyéb létesítmények fejlesztése 6. Parkolóhelyek kialakítása 7. Barnamezős tevékenységek a felhagyott ipari, gazdasági termelőegységek területén 8. Megújuló energiaforrások környezetbarát hasznosítása (geotermikus energia) 9. Környezetkímélő technológiájú gazdasági egységek letelepedésének támogatása (vállalkozásbarát környezet kialakítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések alakítása) III. prioritás: EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE 1. Önkormányzati szolgáltatásfejlesztés 2. Turisztikai desztinációs modell kialakítása 3. Intézményfejlesztés 4. Civil szervezetek 5. A humánerőforrás fejlesztés infrastrukturális támogatása 5

6 III. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008) célkitűzései Az IVS a koncepcióban meghatározott prioritásrendszerhez illeszkedve a jövőkép elérése érdekében három specifikus stratégiai célt fogalmaz meg: 1. Térségi szerepkör erősítése 2. A versenyképesség megőrzése 3. Élhető és vonzó település megteremtése A 2008 as IVS megvalósult fejlesztései Beavatkozás, indikatív tevékenység Megvalósulás igen részben nem 1. KÖZPONTI AKCITERÜLET 1. Városközpont és a fürdőközpont összekapcsolása X Nádasdy vár előtti parkoló felújítása, nyilvános illemhelyek kiépítése X Nádasdy vár hídjának felújítása X Várpark zöldfelületi megújítása X Nádasdy vár hátsó bejáratának rekonstrukciója X Nepomuki Szt. János szobrának visszaállítása X Rákóczi utca járdaépítés, utcabútorok, parkolók, zöldfelületrendezés X Várkerület útburkolat javítása X 2. Sárvári Gyógy és Wellnessfürdő fejlesztése X 3. Térségi rehabilitációs központ létesítése Sárváron X 4. Emelt szintű járóbeteg ellátó központ kialakítása Sárváron X 5. A sárvári Csónakázó tó és szabadidőpark fejlesztése X 6. Tizenháromvárosi felhagyott hulladéklerakó rekultivációja X 7. Volt téglagyár rehabilitációja Sportcentrum kialakítása X 8. Szálláshelyfejlesztések X 9. Arborétum X 10. Piactér X 2. KISVÁROSI AKCIÓTERÜLET 1. Szolgáltatásfejlesztés X 3. KERTVÁROSI AKCIÓTERÜLET 4. DÉLI REKREÁCIÓS ZÖLDZÓNA AT 1. Üdülőterület kiterjesztése, szálláshelyfejlesztés X 5. ÉSZAKI GAZDASÁGI AT 1. Gazdasági területek fejlesztése (rendezés, megfelelő befektetői környezet) X 6. IPARI PARK AT 1. Gazdasági területek fejlesztése (rendezés, megfelelő befektetői környezet) X 7. BARNAMEZŐS TERÜLETEK AT 1. Idegenforgalmi célú fejlesztések az egykori barnamezős területeken X 2. Szállodafejlesztés X 3. Kereskedelem, szolgáltatásfejlesztés X 8. KÜLÖNLEGES IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK (GOLFPÁLYA) AT 1. Golfpálya kialakítása a 84. sz. főút mentén (zöldmezős beruházás keretében) X 6

7 Beavatkozás, indikatív tevékenység 9. KERESKEDELEM, LOGISZTIKAI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK AT 1. Kereskedelmi, logisztikai fejlesztések a 84. sz. főút mentén (zöldmezős beruházás) Megvalósulás igen részben nem X 10. RÁBASÖMJÉN AT 11. HEGYKÖZSÉG AT 12. ÚJMAJOR AT 1. Idegenforgalmi célú fejlesztések X Megállapítható, hogy a 2008 as IVS a specifikus stratégiai célokat, valamint a fejlesztési prioritásokat helyesen határozta meg, azokat ma is érvényesnek lehet tekinteni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a város fejlesztései a megvalósult és jelenleg folyamatban lévő fejlesztései egyaránt az IVS ben foglaltaknak megfelelően történnek. 7

8 Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célkitűzései Jelen ITS a város eddigi sikeres városfejlesztési tevékenységét folytatva, a korábban meghatározott prioritásokhoz, specifikus célokhoz és a tervezett fejlesztésekhez illeszkedve kibővíti a 2008 as IVS célrendszerét, és ez alapján határozza meg a szükséges stratégiai beavatkozásokat, intézkedéseket az elkövetkezendő időszakra. Ennek megfelelően: Sárvár középtávú célkitűzései JÖVŐKÉP Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely az itt élő sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló szolgáltató várossá válik. ÁTFOGÓ CÉL Sárvár tudatos fejlesztése a magas minőségű szolgáltatásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszkodva SPECIFIKUS CÉLOK SC1. Térségi szerepkör erősítése SC2. Élhető és vonzó település megteremtése SC3. A versenyképesség erősítése FEJLESZTÉSI TERÜLETEK STRATÉGIAI CÉLOK 1.1.Turizmusfejlesztés 1.GAZDASÁG 2. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3. TÁRSADALOM 1.2. A gazdaság diverzifikálása 2.1. Tudatos városfejlesztés 2.2. A fenntarthatóság és környezettudatosság elvének érvényesítése 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 3.2.Minőségi közszolgáltatáso khoz való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek biztosítása 3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése 8 T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 T11 T12 T13 T14 T15 T16 T17 T18 T19 T20 KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése K+F+I tevékenységek ösztönzése Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód Káros anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem Fenntartható erőforrás gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés A környezettudatos szemléletmód erősítése A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése Ár és belvízvédelmi intézkedések fokozása

9 A specifikus célok a hozzájuk kapcsolódó tematikus célok bemutatása 1. GAZDASÁG 1.1. Turizmusfejlesztés Sárvár város gazdaságában mindig is jelentős szerepet játszott az idegenforgalom. A koncepció, így a stratégia is kiemelt figyelmet szentel a turisztikai célú fejlesztéseknek, melyeknek legfontosabb alappillére a városban fellelhető gyógyvíz. A gyógyvizek hasznosítása és az erre alapozott turisztikai vonzerő megteremtése a helybéliek és a városba látogatók érdekeit egyaránt szolgálják, hiszen a gyógyhelyi városkarakter kialakítása, illetve a település egyre attraktívabb megjelenése az itt élők mindennapjaira is pozitív hatással van. A fürdő és gyógyturizmusra épülő szolgáltatás és szálláshelyfejlesztések hatására az idegenforgalom jövedelemtermelő képessége és munkahelyteremtő hatása növekszik. Mindemellett azonban nem szabad megfeledkezni Sárvár további idegenforgalmi adottságainak fejlesztési lehetőségeiről sem (műemléki környezet, lovas turizmus, ökoturizmus, falusi turizmus), a kulturális és sportkínálat, a szabadidő eltöltésére alkalmas terek bővítése, fejlesztése mind mind olyan vonzerőt jelentenek, amellyel a város tovább növelheti turisztikai kínálatát. A megnövekedett kínálat további turisztikai infrastruktúra beruházásokat is igényelhet (elsősorban szálláshelyek és vendéglátóipari létesítmények). A minőségi szolgáltatáshoz elengedhetetlen továbbá a megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerő biztosítása is, így fontos a felmerülő igényekhez igazított oktatás fejlesztése, és a képesített emberek helyben tartásának elősegítése. A turizmusfejlesztés elengedhetetlen feltétele a város külső megközelíthetőségének javítása, és a városon belüli egyéni és közösségi közlekedési módok (autóbusz, kerékpár, gyalogos) megfelelő színvonalának biztosítása, valamint a megfelelő információs rendszer (turisztikai táblarendszer, internetes tájékoztató) kiépítése. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T1. Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése T2. A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése T3. Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés 1.2. A gazdaság diverzifikálása A turizmusfejlesztés mellett elengedhetetlen a város gazdaságának versenyképessége érdekében más gazdasági ágazatok fejlesztése is. Ennek érdekében szükséges az uniós források hatékony befektetési célú felhasználása, a hiányzó infrastrukturális elemek megvalósítása, a gazdasági szereplők közötti együttműködés ösztönzése, általában a tudásalapú gazdaság preferálása. A versenyképes gazdaság megteremtésének alapfeltétele továbbá a befogadó és támogató attitűd a város lakói és döntéshozói részéről. A vállalkozásösztönzés, a vállalkozások közötti együttműködés, a lakosság vásárlói tudatosságának erősítése (helyi termékek preferálása), közvetlen termelői fogyasztói kapcsolatok elősegítése (termelői piac), a megfelelő befektetői környezet megteremtése, mind hozzájárulnak a helyi gazdaság fellendítéséhez, és jövedelemtermelő képességének növeléséhez. A gazdaság helyi viszonyainak újraszervezésével, a kereslethez igazodó kínálat felmérésével, és a hozzá igazodó fizikális környezet és emberi erőforrás fejlesztésével biztosítható a gazdaság stabilitása. A fenti alapelveket figyelembe véve elsősorban az alábbi gazdasági ágazatok fejlesztését kell elősegíteni (helybiztosítás, támogatási rendszer, szakképzés, együttműködés): o o o o termelői/feldolgozó ipar fejlesztése K+F+I tevékenységek erősítése (pl.: környezetipar) kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés KKV szektor fejlesztése 9

10 A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T4. Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés T5. Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése T6. K+F+I tevékenységek ösztönzése 2. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 2.1. Tudatos városfejlesztés A városfejlesztés elsődleges célja minden esetben az élhető és minőségi városi környezet megteremtése, mind a város lakói, mind a városba látogatók számára. A minőségi városi környezet hozzájárul az idegenforgalmi vonzerő ezáltal a térségi versenyképesség növeléséhez. Ezt a város az épített és természeti környezetének értékőrző megújításával, minőségi fejlesztésével érheti el. A városfejlesztés sikeressége nagymértékben függ az integrált szemléletmód érvényesítésétől, vagyis attól, hogy a döntéshozók, beruházók és tervezők képesek e saját céljaikon, érdekeiken túllépve megteremteni a projekt sikerességéhez szükséges integrált fizikai, gazdasági és társadalmi környezetet. A célok elérését szolgáló városfejlesztési tevékenységek: műszaki infrastruktúra fejlesztése (közlekedés vonalas létesítményeinek fejlesztése, parkolási problémák enyhítése, közműfejlesztések) gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztése (sétaútvonalak gyalogos zónák, pihenőhelyek kiépítése,) közterület rehabilitáció városi terek kialakítása, minőségi fejlesztése pihenésre, aktív kikapcsolódásra alkalmas minőségi terek kialakítása (parkok, vízpartok, sportterületek, játszóterek fejlesztése) lakóterületek fejlesztése (rehabilitáció, rekonstrukció) épületenergetikai fejlesztések beruházásra alkalmas területek kialakítása (barnamezős területek megtisztítása, megfelelő szabályozási környezet biztosítása) A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T7. Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között T8. Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása T9. A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja T10. A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása 2.2. A fenntarthatóság és a környezettudatosság elvének érvényesítése A fenntartható fejlődés folytonos törekvést jelent a kiegyensúlyozott és harmonikus társadalmi, gazdasági és környezeti viszonyok megteremtésére. A fenntartható fejlődés környezeti szempontból már hosszú ideje jól definiált fogalom. Olyan komplex gondolkodásmódot jelent, amely egyrészt önkorlátozást jelent a fogyasztásban, az elsődleges források felhasználásában, másrészt biztosítja az elhasznált források biztonságos visszavezetését a természet és az ember által meghatározott rendszerek körforgásaiba mindezt az eljövendő generációk érdekében. A klasszikus megfogalmazás szerint: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövendő generációk esélyét és képességét saját szükségleteik kielégítésére. Mai felfogásunk szerint a fenntarthatóságot a társadalom, a gazdaság és a környezet területén egyaránt értelmezzük. Az egyes területek szorosan összefüggenek egymással, ami azt jelenti, hogy mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. 10

11 A fenntartható fejlődés kulcskérdése napjainkban az energiagazdálkodás racionalizálása, más szóval az energiahatékonyság kérdése. Az energiahatékonyság kérdése szorosan összefügg a napjainkban is tapasztalható klímaváltozással, melynek egyik okozója az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezért a fejlesztések során cél a CO 2 kibocsátás csökkentése (ennek eszköze pl. az alternatív meghajtású járművek használata, vagy a kerékpáros közlekedés előnyben részesítése). A klímaváltozás okozta felmelegedés a jelenlegi technikai lehetőségek között várhatóan jelentős többletenergiát fog igényelni (nyári hűtés), amely energiaigény növekedést a hagyományos energiaellátási struktúrával egyre költségesebb kielégíteni. Ennek elkerülése érdekében szükséges az infrastrukturális rendszerek korszerűsítése (új technológiák alkalmazása), valamint további hatékony energiafelhasználásra irányuló fejlesztések megvalósítása (épület energetikai fejlesztések; energiatakarékos beruházások támogatása; a városszerkezet klímatudatos alakítása; több zöld és vízfelület, épületek tájolása). A fejlesztések hatására az üzemeltetési költségek csökkenthetők (ami pozitívan hat a gazdaságra). A klímaváltozásból adódóan fontos a változó csapadékviszonyok megfelelő kezelése (megfelelő vízelvezetési illetve tárolási rendszerek kialakítása) mind környezeti mind biztonsági okokból (árvízvédelem). Sárvár esetében továbbá érdemes vizsgálni a termálvíz másodlagos hasznosíthatóságát. A kiegyensúlyozott környezeti viszonyok azonban nemcsak az energiafelhasználás racionalizálását jelentik, hanem többek között a környezetszennyezés visszaszorítását, a meglévő városi és városkörnyéki zöldterületek, valamint a településeket övező mezőgazdasági termőterületek védelmét is. Sárvár területének mintegy egyötöde többek között a Rába és holtágai menti mélyfekvésű területek, az összefüggő, nagy kiterjedésű erdőtömbök ökológiai szempontból értékes területek (Nemzeti Ökológiai Hálózat része, a város külterületének a Rába és Csörnöc patak völgyéhez tartozó része az EU Natura 2000 hálózatához tartozó terület, a Rába és holtágainak környezete a Ramsari területek közé tartozik) ben elkészült a Rába és Csörnöcvölgy Natura 2000 terület fenntartási terve, amely a területre vonatkozó részletesen tartalmazza. Mind a hosszú, mind pedig a középtávú fejlesztések során a terv ajánlásait mindenkor szem előtt kell tartani a természeti környezet megóvása, és fenntarthatósága érdekében. A Natura 2000 területek védelmében különösen hangsúlyos a hagyományos gazdálkodási módok szerepe, ahol a rezervátumszerű védelem helyett e területek a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozott megóvása kerüljön előtérbe. A környezeti fenntarthatóság elérésének további alapvető feltétele a társadalom felfogásának megváltozása, a környezettudatos magatartás általánossá válása. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T11. A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód T12. Káros anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem T13. Fenntartható erőforrás gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés T14. A környezettudatos szemléletmód erősítése 3. TÁRSADALOM 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása január 1 től az óvodai nevelés kivételével a közoktatás kikerült a helyi közügyek köréből (az Önkormányzat hatás és feladatköréből), és állami feladattá vált. Az állami és önkormányzati feladatmegosztás azonban felemás módon történt meg, ugyanis a fenntartói és működtetői jogokon differenciált módon osztoznak. Az átszervezést az oktatás nevelés országos szinten eltérő színvonala indokolta, ugyanakkor vitathatatlan, hogy az iskoláknak helyi identitás megtartó, képző és erősítő szerepe van, így a helyi közösségekhez és önkormányzatokhoz való szoros kapcsolata megkérdőjelezhetetlen. Tehát Sárvár már nem tud közvetlen eszközökkel beavatkozni a középfokú oktatás és szakképzés területébe nem a város kezében van a szakmai irányítás, ugyanakkor feladata a saját tulajdonában lévő létesítmények műszaki fenntartása, és megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén minőségi fejlesztése. A megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása mellett ugyanakkor a város érdeke, hogy továbbra is a profiljának megfelelő ebben az esetben a turizmushoz kapcsolódó magas szintű szakképzés folyjon az intézményekben, melynek érdekében szoros és folyamatos együttműködést kell megvalósítania a feladatellátásért felelős állami szervezettel (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ). 11

12 A versenyképes szaktudás elengedhetetlen feltétele az elméleti ismeretek elsajátítása mellett a megfelelő gyakorlati oktatás. Az oktatási intézmények és a gazdasági szervek között olyan együttműködésre van szükség, amely együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez. Az önkormányzat érdeke a szakképzett emberek helyben tartása, a városon belüli megfelelő munkahely kínálat megteremtésével. Így az Önkormányzat elsődleges feladata az olyan foglalkoztatást bővítő gazdaságfejlesztési tevékenységek ösztönzése, amelyek lehetőé teszik a helyben képzett szakemberek elhelyezkedését. A felsőfokú (OKJ) szakképzések bővítése további lehetőségeket teremthet a város számára. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T15. A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése, emberi erőforrás fejlesztés T16. Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között 3.2. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlő esélyek biztosítása A településen élők életminőségét jelentősen befolyásolja a közjavak és szolgáltatások elérhetősége és azok minősége. Közjavak például a közparkok, közutak, az egészségügy és az oktatás. Az intézményi és műszaki infrastruktúra hálózatok kiépítése és üzemeltetése ezért kiemelt fontossággal bír a helyi társadalom kiegyensúlyozott viszonyainak fenntartásában. A város területén csökkenteni kell a közszolgáltatások területi eloszlásából adódó különbségeket, a hozzáférhetőség javításával és az egyenlő esélyek biztosításával a lakossági elégedettség és a társadalmi kohézió is erősödik. Kiemelten fontos az egészségügyi és szociális ágazatban tervezett fejlesztések összehangolása, az alapellátás és járóbeteg szakellátás minőségi fejlesztése (rendelők korszerűsítése, hatékony szervezési és irányítási rendszerek kialakítása, szakképzett dolgozók az intézményekben). A közművesítés mértéke és állapota alapvetően befolyásolja a lakosság életminőségét. Sárvár városának közmű kiépítettsége mára már közel települési szintű. A csapadékvíz elvezetése a település nagy részén nyílt árkos rendszerben történik, azonban az árkokra, csatornákra, patakokra általánosan jellemző, hogy az utóbbi években karbantartásuk hiányos volt. Több helyen a vízelvezetést biztosító árkok, patakok medre feliszapolódott, illetve növényzettel benőtt. A felszíni vizek és a csapadékvizek zavartalan elvezetése a gyűjtőhálózat hiányos szakaszainak kialakítását, a vízgyűjtő hálózat hidraulikai rendezését, a befogadók fokozottabb karbantartását igényli. A lakosság számára kulcsfontosságú kérdés, hogy a szabadidejét milyen módon, és milyen körülmények között tölti el. A sport és rekreációs lehetőségek széles választékának biztosítása, a közterületek, parkok, a pihenésre alkalmas helyszínek rendezettsége hozzájárul mind fizikailag, mind mentálisan az egészséges társadalom megteremtéséhez. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T17. Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése T18. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése 3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése Egy település közbiztonsága az ott élők életminőségét alapvetően meghatározó tényező. A közbiztonság nem csak a lakosság védelmét, és biztonságérzetét jelenti, hanem jelentős hatással van a város gazdasági életére is (vállalkozások megtelepedése, tőke bevonzása). A közbiztonságot alapvetően meghatározó tényezők alakítására, befolyásolására az önkormányzatnak korlátozottak a lehetőségei, azonban helyi szinten, a körülmények és feltételek megfelelő biztosításával sokat tehet a biztonságosabb és lakhatóbb városi környezet megteremtéséért (pl. köztéri kamerarendszer fejlesztése). Mivel a bűnözés alapvetően társadalmi jelenség, amely általában az egyenlőtlenségekből, illetve az eltérő szocializációs folyamatokból adódik az önkormányzat különböző preventív, illetve a társadalmi összetartást erősítő program szervezésével fokozhatja a lakosság biztonságérzetét. A biztonságos környezet megteremtése érdekében a közbiztonság fokozásán túlmenően kiemelt figyelmet kell fordítani a katasztrófavédelemre. Sárvár földrajzi fekvése és vízrajzi adottságai miatt árvíz és belvíz 12

13 tekintetében egyaránt veszélyeztetett település. A Sárvár közigazgatási területén áthaladó, kiterjedt vízgyűjtő területről érkező Rábán és a Gyöngyös patakon is nagy esőzések, hirtelen záporok, hóolvadás esetén árhullámok alakulnak ki. A nagyobb árhullámok levonulásakor a víz mederben tartása nehézséget okoz, az árvízvédelmi mű és a folyó medre közötti hullámtéri terület, valamint a nagyvízi meder által érintett vízjárta terület kisebb nagyobb hányada is víz alá kerülhet. A felszíni vízfolyások karbantartása hiányos, több helyen a vízelvezetést biztosító medrek feliszapolódtak, illetve növényzettel benőttek, azok vízszállító képessége romlott. Az árvízvédelem állami feladat, azonban a belvízvédelmi feladatok az önkormányzat hatáskörébe tartoznak. A napjainkban tapasztalható szélsőséges időjárási körülményeket figyelembe véve tehát a jövőben fokozottabb ár és belvízvédelmi intézkedésekre, a felszíni vizek és a csapadékvizek zavartalan, rendezett elvezetéséhez a befogadók fokozottabb karbantartására van szükség. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T19. Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése T20. Ár és belvízvédelmi intézkedések fokozása 13

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV PRO RÉGIÓ VÁROSKUTATÁS JÖVŐKÉP - JAVASLAT

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

11. Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 19-i ülésére

11. Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 19-i ülésére Előterjesztés 11. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. december 19-i ülésére Tárgy: Tájékoztatás a 2014-2020 pályázati tervezési időszakról Az előterjesztést készítette: Horváth

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Békéscsaba MJV Intergált Városfejlesztési Stratégiája. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Békéscsaba MJV Intergált Városfejlesztési Stratégiája. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Békéscsaba MJV Intergált Városfejlesztési Stratégiája Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Előadás felépítése Hogyan éltünk az eddigi lehetőségekkel (2006-2013) 2014-2020:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEG fel JOGÚ VAROS lkt. sz.: IV. 379-3912013. POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7.

BÉKÉSCSABA MEG fel JOGÚ VAROS lkt. sz.: IV. 379-3912013. POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. BÉKÉSCSABA MEG fel JOGÚ VAROS lkt. sz.: IV. 379-3912013. POLGÁRMESTERÉTŐL Békéscsaba, Szent István tér 7. Előadó: Marik Tibor Mell.: J db Hiv. sz.: - Telefax: (66) 523-804 E-maii: vantara.gyula@bekescsaba.hu

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Kistarcsa Város Önkormányzatának. Gazdasági programja

Kistarcsa Város Önkormányzatának. Gazdasági programja Kistarcsa Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019. évre Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Farkas Zsuzsanna támogatáspolitikai tervező Budapest, 2015 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály AZ ELŐADÁS TARTALMA

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program

Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Széchenyi 2020 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A TOP stratégiai céljai

Részletesebben

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése 6. melléklet A Sárbogárd városközponti akcióterület költség haszon elemzése Városháza (polgármesteri hivatal) Ügyfélszolgálat Információs központ kialakítása, akadálymentesítéssel Pénzügyi bevételek 0

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai

A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében, ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0010 A megyei tervezési folyamat helyzete, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban Czene Zsolt főosztályvezető-helyettes NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály Önfenntartó falu Fenntartható

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA H - 8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 96. Telefon/fax: 88/264-011; E-mail: info@nagyvazsony.hu Szám:... / 2015. ELŐTERJESZTÉS Nagyvázsony község Önkormányzat képviselő -

Részletesebben

Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása

Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása Marcali járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV

TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV TÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA FENNTARTHATÓSÁGI TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése I. ELŐZMÉNYEK Tét Város Önkormányzata 10.819.200 forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati kiírás

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 119. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-018 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 119. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-018 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 119. 8500 PÁPA, Fő u. 5. Tel: 89/515-018 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E LŐ T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2014. szeptember 18-i ülésére Tárgy: Előadó:

Részletesebben

NAGYSZENTJÁNOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET ALAKULÓ ÜLÉSE 2014. OKTÓBER 20.

NAGYSZENTJÁNOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET ALAKULÓ ÜLÉSE 2014. OKTÓBER 20. NAGYSZENTJÁNOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET ALAKULÓ ÜLÉSE 2014. OKTÓBER 20. Nagyszentjános, 2014 október 10. 2014-2019 CIKLUSPROGRAM JÖVŐKÉPÜNK Nagyszentjános község közigazgatási területén

Részletesebben

I. Terület-és településfejlesztési Operatív Program (TOP 5.0) prioritások, intézkedések

I. Terület-és településfejlesztési Operatív Program (TOP 5.0) prioritások, intézkedések I. Terület-és településfejlesztési Operatív Program (TOP 5.0) prioritások, intézkedések 1.prioritástengely: Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében Finanszírozó alap ERFA

Részletesebben

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19.

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19. Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról 2008. június 19. A programok összefüggése Kiindulás: Tornyai Kulturális Városrehabilitációs

Részletesebben

SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (II.)

SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (II.) HAJDÚNÁNÁS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK (ITS) KIDOLGOZÁSA SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (II.) Hajdúnánás, 2015. május 15. ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Mit jelent. a városfejlesztés? Mi az, hogy integrált fejlesztés? Mit jelent a stratégia? Integrált: Integrált városfejlesztés ZUGLÓ 2009-2020

Mit jelent. a városfejlesztés? Mi az, hogy integrált fejlesztés? Mit jelent a stratégia? Integrált: Integrált városfejlesztés ZUGLÓ 2009-2020 ZUGLÓ I VS 2009-2020 Mit jelent a városfejlesztés? A városfejlesztés: Városi folyamatok irányának, sebességének tudatos, tervezett befolyásolása A működés, a működtetés hatékonyságának, eredményességének

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei. 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály A 2014-2020 időszak turizmusfejlesztési tervei 2014. június 30. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály 130 Rekordok és kihívások 125 120 Vendégéjszaka % 115 110 105

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra.

TÁJÉKOZTATÓ. Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. TÁJÉKOZTATÓ Sajóbábony Településrendezési terve 2005-ben készült és került jóváhagyásra. I. A területre jelenleg a következő településrendezési eszközök vannak hatályban: Sajóbábony Település-rehabilitációs

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A Pannónia Kincse LEADER Egyesület LEADER Intézkedési Terve

A Pannónia Kincse LEADER Egyesület LEADER Intézkedési Terve A Pannónia Kincse LEADER Egyesület LEADER Intézkedési Terve LEADER Intézkedési Terv - Gazdaságfejlesztés Kapcsolódó HVS célkitűzés: HVS intézkedés megnevezése: HVS intézkedés leírása: "Értékünk a térségünk"

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány

SAJTÓANYAG. 1. Thúry városrész rehabilitációja. Neve: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Partnerei: Kanizsa Felsőoktatásáért Alapítvány SAJTÓANYAG 1,2 milliárd forint uniós támogatás Nagykanizsa Thúry városrészének rehabilitációjára és a Nagykanizsai Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ "A" jelű gyűjtőút építésére Nagykanizsa,

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben

A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben A turizmus fejlesztés részterülete az ÚMVP-ben 4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk a) pontjának iii alpontja és az 55. cikk

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY. Szociális város-rehabilitáció Szárazréten KDOP-3.1.1/D2-13-k2-2013-0004

TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY. Szociális város-rehabilitáció Szárazréten KDOP-3.1.1/D2-13-k2-2013-0004 TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY Szociális város-rehabilitáció Szárazréten KDOP-3.1.1/D2-13-k2-2013-0004 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális város-rehabilitáció Szárazréten címmel projektet valósít

Részletesebben

Téma Altéma Konkrét megnevezés Egyszeri

Téma Altéma Konkrét megnevezés Egyszeri 5.1. Kiad A gazdasági program egyes pénzkiadás nélkül, míg más célok jelentős költségek árán valósíthatóak meg. A következőkben azok a mérhető költségvetési kiadással járó fejlesztések, célok kerülnek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése

A turisztikai desztináci. ció menedzsment rendszer fejlesztése A turisztikai desztináci ció menedzsment rendszer fejlesztése se Magyarországon gon Magyar TDM Szövetség TDM ALAPFOGALMAK Desztináció Földrajzilag meghatározható egység, úti cél, melyben Önkormányzatok

Részletesebben

2014-2020 TOP PÁLYÁZATOK TERVEZÉSE A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN

2014-2020 TOP PÁLYÁZATOK TERVEZÉSE A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN 2014-2020 TOP PÁLYÁZATOK TERVEZÉSE A 2014-2020-AS PROGRAMOZÁSI IDŐSZAKBAN A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása Uniós tervezési keretek Tematikus súlypontok 2007-2013 2014-2020

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben