9600 Sárvár, Várkerület 2. Pf. 78. Fax.: 95/ , Tel.:95/ , Tx ELŐTERJESZTÉS Sárvár város Integrált Városfejlesztési Stratégiájáról

Átírás

1 SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE 9600 Sárvár, Várkerület 2. Pf. 78. Fax.: 95/ , Tel.:95/ , Tx ELŐTERJESZTÉS Sárvár város Integrált Városfejlesztési Stratégiájáról Tisztelt Képviselő-testület! Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 247/2013. (X.24.) számú képviselő-testületi határozatával Sárvár város integrált városfejlesztési stratégiájának felülvizsgálatát és módosítását határozta el a jelenlegi és a középtávú önkormányzati célokhoz történő igazítás érdekében. Döntött a bevonandó partnerek köréről és a stratégia felülvizsgálatával és módosításával a Fülöp Építész Iroda Bt-t (1033 Budapest, Zab u. 12.) bízta meg. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 31. -a értelmében: (1) A stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek. A résztvevők a stratégia tervezetét 21 napon (a főváros esetében 30 napon) belül véleményezik. (2) A polgármester a beérkezett véleményeket, illetve a vélemények alapján átdolgozott stratégiát ismerteti a képviselő-testülettel. (3) Az elfogadott stratégiát az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. (4) A stratégia elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 napon (a főváros esetében 10 napon) belül értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítésznek. Az előterjesztés mellékletét képező stratégiai dokumentum illeszkedve a településfejlesztési koncepcióban bemutatott jövőképhez és annak elérését szolgáló célrendszerhez rögzíti a város középtávú fejlesztési céljait, valamint részletezi a célok elérése érdekében megvalósítani tervezett projektszintű fejlesztési elképzeléseket. A stratégia tervezetének véleményeztetése a Korm. rendelet előírásai szerint lezajlott, közzétételi kötelezettségünknek eleget tettünk. A megküldött dokumentációval kapcsolatban az államigazgatási szervektől, hatóságoktól, partnerektől érkezett vélemények áttekintésre kerültek, a tervezőkkel egyeztetve azok a stratégiába beépítésre kerültek. A beérkezett válaszokat a stratégia 2. melléklete tartalmazza. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy Sárvár város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatát és módosítását szolgáló tervezetet megtárgyalni, elfogadni szíveskedjen. 1

2 HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete Sárvár város Integrált Településfejlesztési Stratégiáját jelen határozat mellékletét képező tartalommal elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, Kondora István polgármester 2

3 Melléklet a./2015.( )számú képviselő-testületi határozathoz 3

4 VÉGSŐ JÓVÁHAGYÁSRA 4 SZÁNT VERZIÓ

5 KÉSZÍTETTÉK 5

6 MEGBÍZÓ SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 9600 Sárvár, Várkerület 2. GENERÁLTERVEZ Ő FÜLÖP ÉPÍTÉSZIRODA BT Budapest, Zab utca 12. Fülöp Péter Fülöp Judit Aczél Gábor Márton Melinda okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező okl. építészmérnök okl. építészmérnök, településrendezési vezető tervező okl. településmérnök Fülöp Építésziroda Bt. Fülöp Építésziroda Bt. Aczél Városépítész Bt. Aczél Városépítész Bt. 6

7 2015. március 7

8 Tartalom BEVEZETÉS KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembevett korábbi dokumentumok célkitűzései Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célkitűzései A specifikus célok a hozzájuk kapcsolódó tematikus célok bemutatása A tematikus célok elérését szolgáló indikatív beavatkozások A tematikus és területi célok közötti összefüggések bemutatása A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések (hálózatos projektcsomagok) A településfejlesztési akciók és beavatkozások vázlatos pénzügyi terve ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégia külső összefüggései A stratégia belső összefüggései A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMONKÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Monitoring rendszer kialakítása A monitoring rendszer feladata és módszertana A monitoring rendszer működtetési mechanizmusainak meghatározása Javasolt indikátorkészlet meghatározása MELLÉKLET MELLÉKLET

9 BEVEZETÉS Az Integrált Településfejlesztési Stratégia feladata Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) a Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott hosszú távú célok elérése érdekében középtávra (7 év) határozza meg a város fejlesztésének főbb irányait és a szükséges konkrét beavatkozásokat. Eszerint az ITS középtávú elképzelései tematikus célokba rendezve illeszkednek a koncepcióban rögzített hosszú távú célokhoz, és egytől-egyig a hosszú távú jövőkép elérését szolgálják. A területfejlesztés tervezési gyakorlatának megváltozása, a felülvizsgálat indoklása A Kormány 2012-ben új jogszabályi környezetbe helyezte a területfejlesztést, és megalkotta a 314/2012. (XI. 8.). Kormány rendeletet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (a továbbiakban Kormányrendelet). A Kormányrendelet szerint az Integrált Településfejlesztési Stratégia korábbi nevén Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) tartalmi követelményrendszere megváltozott, ez indokolttá teszi a korábbi dokumentum felülvizsgálatát és aktualizálását. Sárvár város jelenleg érvényes Településfejlesztési Koncepciója 2002-ben készült, amelyet a képviselő-testület 2012-ben kizárólag a gyógyhellyé nyilvánítás érdekében részlegesen módosított. A módosítás érdemben nem érint más településrendezési eszközt kizárólag a gyógyhely területének térbeli lehatárolása miatt vált szükségessé, a településrendezési tervek és a koncepció elhatározásai továbbra is érvényesek. A Településfejlesztési Koncepcióban meghatározott jövőkép elérése érdekében a város 2008-ban elkészítette Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) az akkori tartalmi követelményeknek megfelelően. A felülvizsgálatot és aktualizálást a Kormányrendelet megjelenésén túl a korábbi IVS elkészítése óta eltelt idő is szükségessé tette, hiszen a stratégiája vonalán harmonikusan fejlődő Sárvár hat évvel ezelőtt körülhatárolt fejlesztési elképzeléseinek jelentős része megvalósult. A továbblépés érdekében a jövőkép és célok elérése érdekében az elmúlt évek tapasztalataira építve új beavatkozási területeket, projekteket kell meghatározni. Az fentieken túlmenően a város társadalmi, gazdasági és környezeti helyzetében is jelentős változások következtek be: megváltoztak a piaci, gazdasági körülmények, befektetési tendenciák (gazdasági világválság hatásai), megújult az EU kohéziós politikája, nagyobb figyelem fordult a korábban kisebb jelentőségű témákra, mint pl. a klímaváltozás, az energiahatékonyság, vagy a gazdasági innováció kérdésköre, módosultak a város társadalmi, gazdasági folyamatai (melyek elemzéséhez már rendelkezésre állnak a KSH 2011-es népszámlálási adatai), jelentősen megváltoztak az önkormányzat feladat- és hatáskörei (intézményfenntartás, köznevelés, közművelődés stb.), rendelkezésre állnak az elmúlt időszak tapasztalatai, a fejlesztések eredményei. 9

10 A megváltozott jogszabályi környezethez és az EU megújult kohéziós politikájához igazodva a központi tervezés már 2012-ben elkezdődött. Az Országgyűlés az 1/2014. (I.3.) OGY határozattal elfogadta a Nemzeti Fejlesztés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK), amely alapján készülnek az uniós előírásoknak megfelelő további szükséges dokumentumok. Az OFTK összefoglalja minden fontos hazai politikai és szakpolitikai dokumentum fejlesztési gondolatait. Az OFTK elfogadását követően 2014-ben elkészült Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója. A megyei koncepció megfogalmazta a megye és térségei területi fejlődéséhez szükséges fő irányokat, és meghatározta hosszabb időtávra az ezen irányok eléréséhez szükséges legfontosabb eszközöket. A megyei koncepció közvetíti a várostérségek felé az országos szinten megfogalmazott, a célok elérését szolgáló eszközöket és megoldásokat. A településfejlesztési stratégia és a településrendezés eszközeinek összehangolása, harmonizálása közös nevezőre hozza a falvak és városok előrelépéséhez szükséges eszközrendszert. Ezáltal a települések közössége és vezetése együtt kell, hogy végiggondolja jövőképét, a fejlesztés céljait, és az azok megvalósulásához vezető utat, annak stratégiai elemeivel együtt. 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A fejlesztési célok meghatározásánál figyelembevett korábbi dokumentumok célkitűzései II. Településfejlesztési Koncepció a város hosszú távú jövőképe és célkitűzései Jövőkép Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely, az itt élő sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló, szolgáltató autonóm várossá válik. A város jövőképének elsődleges célja, hogy Sárvár gazdasági, azon belül turisztikai versenyképessége erősödjön. Ennek elérése érdekében a koncepcióban megfogalmazott átfogó cél: Sárvár gyógyhellyé fejlesztése Tudatosan tervezett fejlesztésekkel az autonómia megteremtése a magas minőségű szolgáltatásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszkodva. A jövőkép és az átfogó cél elérése érdekében a koncepció három fejlesztési prioritást, és azokon belül további részcélokat határoz meg - majd e részcélok elérése érdekében konkrét beavatkozásokat és intézkedéseket fogalmaz meg -. (Ezeket a 2008-ban készült IVS kiegészítette (lásd dőlt betűvel írt pontok): I. prioritás: TURIZMUSFEJLESZTÉS 1. Fürdőfejlesztés 10

11 2. Az üdülőhelyi imázs erősítése, gyógyhelyi területek kialakítása 3. A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése 4. Új turisztikai kínálati elemek létesítése, a meglévő adottságok jobb kihasználása 5. Szálláshely-fejlesztés 6. Nemzetközi gyógyhellyé fejlesztés II. prioritás: VÁROSFEJLESZTÉS 1. Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont bővítése 2. Az üdülőterület és a városközpont térbeli összeköttetése 3. Tudatos városkép alakítás 4. Vonalas infrastruktúra fejlesztése 5. Városi és turisztikai célra alkalmas kulturális, sport és egyéb létesítmények fejlesztése 6. Parkolóhelyek kialakítása 7. Barnamezős tevékenységek a felhagyott ipari, gazdasági termelőegységek területén 8. Megújuló energiaforrások környezetbarát hasznosítása (geotermikus energia) 9. Környezetkímélő technológiájú gazdasági egységek letelepedésének támogatása (vállalkozásbarát környezet kialakítása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések alakítása) III. prioritás: EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE 1. Önkormányzati szolgáltatásfejlesztés 2. Turisztikai desztinációs modell kialakítása 3. Intézményfejlesztés 4. Civil szervezetek 5. A humánerőforrás-fejlesztés infrastrukturális támogatása 11

12 III. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008) célkitűzései Az IVS a koncepcióban meghatározott prioritásrendszerhez illeszkedve a jövőkép elérése érdekében három specifikus stratégiai célt fogalmaz meg: 1. Térségi szerepkör erősítése 2. A versenyképesség megőrzése 3. Élhető és vonzó település megteremtése A 2008-as IVS megvalósult fejlesztései Beavatkozás, indikatív tevékenység Megvalósulás igen részben nem 1. KÖZPONTI AKCITERÜLET 1. Városközpont és a fürdőközpont összekapcsolása X Nádasdy vár előtti parkoló felújítása, nyilvános illemhelyek kiépítése X Nádasdy vár hídjának felújítása X Várpark zöldfelületi megújítása X Nádasdy vár hátsó bejáratának rekonstrukciója X Nepomuki Szt. János szobrának visszaállítása X Rákóczi utca - járdaépítés, utcabútorok, parkolók, zöldfelületrendezés X Várkerület útburkolat javítása X 2. Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő fejlesztése X 3. Térségi rehabilitációs központ létesítése Sárváron X 4. Emelt szintű járóbeteg ellátó központ kialakítása Sárváron X 5. A sárvári Csónakázó tó és szabadidőpark fejlesztése X 6. Tizenháromvárosi felhagyott hulladéklerakó rekultivációja X 7. Volt téglagyár rehabilitációja - Sportcentrum kialakítása X 8. Szálláshelyfejlesztések X 9. Arborétum X 10. Piactér X 2. KISVÁROSI AKCIÓTERÜLET 1. Szolgáltatásfejlesztés X 3. KERTVÁROSI AKCIÓTERÜLET - 4. DÉLI REKREÁCIÓS ZÖLDZÓNA AT 1. Üdülőterület kiterjesztése, szálláshelyfejlesztés X 5. ÉSZAKI GAZDASÁGI AT 1. Gazdasági területek fejlesztése (rendezés, megfelelő befektetői környezet) X 6. IPARI PARK AT 1. Gazdasági területek fejlesztése (rendezés, megfelelő befektetői környezet) X 7. BARNAMEZŐS TERÜLETEK AT 1. Idegenforgalmi célú fejlesztések az egykori barnamezős X 12

13 Megvalósulás Beavatkozás, indikatív tevékenység igen részben nem területeken 2. Szállodafejlesztés X 3. Kereskedelem-, szolgáltatásfejlesztés X 8. KÜLÖNLEGES IDEGENFORGALMI FEJLESZTÉSEK (GOLFPÁLYA) AT 1. Golfpálya kialakítása a 84. sz. főút mentén (zöldmezős beruházás X keretében) 9. KERESKEDELEM, LOGISZTIKAI FEJLESZTÉSI TERÜLETEK AT 1. Kereskedelmi, logisztikai fejlesztések a 84. sz. főút mentén X (zöldmezős beruházás) 10. RÁBASÖMJÉN AT HEGYKÖZSÉG AT ÚJMAJOR AT 1. Idegenforgalmi célú fejlesztések X Megállapítható, hogy a 2008-as IVS a specifikus stratégiai célokat, valamint a fejlesztési prioritásokat helyesen határozta meg, azokat ma is érvényesnek lehet tekinteni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a város fejlesztései a megvalósult és jelenleg folyamatban lévő fejlesztései egyaránt az IVS-ben foglaltaknak megfelelően történnek. 13

14 Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célkitűzései JÖVŐKÉP Jelen ITS a város eddigi sikeres városfejlesztési tevékenységét folytatva, a korábban meghatározott prioritásokhoz, specifikus célokhoz és a tervezett fejlesztésekhez illeszkedve kibővíti a 2008-as IVS célrendszerét, és ez alapján határozza meg a szükséges stratégiai beavatkozásokat, intézkedéseket az elkövetkezendő időszakra. Ennek megfelelően: Sárvár középtávú célkitűzései Sárvár, mint nemzetközi gyógyhely az itt élő sárvári polgárok és az idelátogató vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló szolgáltató várossá válik. ÁTFOGÓ CÉL Sárvár tudatos fejlesztése a magas minőségű szolgáltatásokra, a jó környezeti állapotra és a helyi sajátosságokra támaszkodva SPECIFIKUS CÉLOK SC1. Térségi szerepkör erősítése SC2. Élhető és vonzó település megteremtése SC3. A versenyképesség erősítése FEJLESZTÉSI TERÜLETEK STRATÉGIAI CÉLOK 1.1.Turizmusfejlesztés 1.GAZDASÁG 2. ÉPÍTETT-ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 3. TÁRSADALOM 1.2. A gazdaság diverzifikálása 2.1. Tudatos városfejlesztés 2.2. A fenntarthatóság és környezettudatosság elvének érvényesítése 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása 3.2.Minőségi közszolgáltatás okhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlős esélyek biztosítása 3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10 T11 T12 T13 T14 T15 T16 T17 T18 T19 T20 KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS CÉLOK Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés, foglalkoztatottság növelése Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése K+F+I tevékenységek ösztönzése Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés A környezettudatos szemléletmód erősítése A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása 14

15 A specifikus célok a hozzájuk kapcsolódó tematikus célok bemutatása 1. GAZDASÁG 1.1. Turizmusfejlesztés Sárvár város gazdaságában mindig is jelentős szerepet játszott az idegenforgalom. A koncepció, így a stratégia is kiemelt figyelmet szentel a turisztikai célú fejlesztéseknek, melyeknek legfontosabb alappillére a városban fellelhető gyógyvíz. A gyógyvizek hasznosítása és az erre alapozott turisztikai vonzerő megteremtése a helybéliek és a városba látogatók érdekeit egyaránt szolgálják, hiszen a gyógyhelyi városkarakter kialakítása, illetve a település egyre attraktívabb megjelenése az itt élők mindennapjaira is pozitív hatással van. A fürdő- és gyógy turizmusra épülő szolgáltatás- és szálláshelyfejlesztések hatására az idegenforgalom jövedelemtermelő képessége és munkahelyteremtő hatása növekszik. Mindemellett azonban nem szabad megfeledkezni Sárvár további idegenforgalmi adottságainak fejlesztési lehetőségeiről sem (műemléki környezet, lovas turizmus, ökoturizmus, falusi turizmus), a kulturális- és sportkínálat, a szabadidő eltöltésére alkalmas terek bővítése, fejlesztése mind-mind olyan vonzerőt jelentenek, amellyel a város tovább növelheti turisztikai kínálatát. A megnövekedett kínálat további turisztikai infrastruktúraberuházásokat is igényelhet (elsősorban szálláshelyek és vendéglátó ipari létesítmények). A minőségi szolgáltatáshoz elengedhetetlen továbbá a megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerő biztosítása is, így fontos a felmerülő igényekhez igazított oktatás fejlesztése, és a képesített emberek helyben tartásának elősegítése. A turizmusfejlesztés elengedhetetlen feltétele a város külső megközelíthetőségének javítása, és a városon belüli egyéni és közösségi közlekedési módok (autóbusz, kerékpár, gyalogos) megfelelő színvonalának biztosítása, valamint a megfelelő információs rendszer (turisztikai táblarendszer, internetes tájékoztató) kiépítése. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T1. Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése T2. A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése T3. Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés 1.2. A gazdaság diverzifikálása A turizmusfejlesztés mellett elengedhetetlen a város gazdaságának versenyképessége érdekében más gazdasági ágazatok fejlesztése is. Ennek érdekében szükséges az uniós források hatékony befektetési célú felhasználása, a hiányzó infrastrukturális elemek megvalósítása, a gazdasági szereplők közötti együttműködés ösztönzése, általában a tudásalapú gazdaság preferálása. A versenyképes gazdaság megteremtésének alapfeltétele továbbá a befogadó és támogató attitűd a város lakói és döntéshozói részéről. A vállalkozásösztönzés, a vállalkozások közötti együttműködés, a lakosság vásárlói tudatosságának erősítése (helyi termékek preferálása), közvetlen termelői-fogyasztói kapcsolatok elősegítése (termelői piac), a megfelelő befektetői környezet megteremtése, 15

16 mind hozzájárulnak a helyi gazdaság fellendítéséhez, és jövedelemtermelő képességének növeléséhez. A gazdaság helyi viszonyainak újraszervezésével, a kereslethez igazodó kínálat felmérésével, és a hozzá igazodó fizikális környezet és emberi erőforrás fejlesztésével biztosítható a gazdaság stabilitása. A fenti alapelveket figyelembe véve elsősorban az alábbi gazdasági ágazatok fejlesztését kell elősegíteni (helybiztosítás, támogatási rendszer, szakképzés, együttműködés): o termelői/feldolgozó ipar fejlesztése o K+F+I tevékenységek erősítése (pl.: környezetipar) o kereskedelem- és szolgáltatásfejlesztés o KKV szektor fejlesztése 16

17 A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T4. Helyi adottságokra épülő kereskedelem és szolgáltatásfejlesztés T5. Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése T6. K+F+I tevékenységek ösztönzése 2. ÉPÍTETT- ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET 2.1. Tudatos városfejlesztés A városfejlesztés elsődleges célja minden esetben az élhető és minőségi városi környezet megteremtése, mind a város lakói, mind a városba látogatók számára. A minőségi városi környezet hozzájárul az idegenforgalmi vonzerő ezáltal a térségi versenyképesség növeléséhez. Ezt a város az épített- és természeti környezetének értékőrző megújításával, minőségi fejlesztésével érheti el. A városfejlesztés sikeressége nagymértékben függ az integrált szemléletmód érvényesítésétől, vagyis attól, hogy a döntéshozók, beruházók és tervezők képesek-e saját céljaikon, érdekeiken túllépve megteremteni a projekt sikerességéhez szükséges integrált fizikai, gazdasági és társadalmi környezetet. A célok elérését szolgáló városfejlesztési tevékenységek: - műszaki infrastruktúra fejlesztése (közlekedés vonalas létesítményeinek fejlesztése, parkolási problémák enyhítése, közműfejlesztések) - gyalogos- és kerékpáros közlekedés fejlesztése (sétaútvonalak gyalogos zónák, pihenőhelyek kiépítése,) - közterület-rehabilitáció - városi terek kialakítása, minőségi fejlesztése - pihenésre, aktív kikapcsolódásra alkalmas minőségi terek kialakítása (parkok, vízpartok, sportterületek, játszóterek fejlesztése) - lakóterületek fejlesztése (rehabilitáció, rekonstrukció) - épületenergetikai fejlesztések - beruházásra alkalmas területek kialakítása (barnamezős területek megtisztítása, megfelelő szabályozási környezet biztosítása) A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T7. Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között T8. Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása T9. A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja T10. A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása 2.2. A fenntarthatóság és a környezettudatosság elvének érvényesítése A fenntartható fejlődés folytonos törekvést jelent a kiegyensúlyozott és harmonikus társadalmi-, gazdasági és környezeti viszonyok megteremtésére. A fenntartható fejlődés környezeti szempontból már hosszú ideje jól definiált fogalom. Olyan komplex gondolkodásmódot jelent, amely egyrészt önkorlátozást jelent a fogyasztásban, az elsődleges források felhasználásában, másrészt biztosítja az elhasznált források biztonságos 17

18 visszavezetését a természet és az ember által meghatározott rendszerek körforgásaiba mindezt az eljövendő generációk érdekében. A klasszikus megfogalmazás szerint: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövendő generációk esélyét és képességét saját szükségleteik kielégítésére. Mai felfogásunk szerint a fenntarthatóságot a társadalom, a gazdaság és a környezet területén egyaránt értelmezzük. Az egyes területek szorosan összefüggenek egymással, ami azt jelenti, hogy mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni a különböző fejlesztési stratégiák, programok kidolgozása során, illetve a konkrét intézkedésekben, cselekvésekben. A fenntartható fejlődés kulcskérdése napjainkban az energiagazdálkodás racionalizálása, más szóval az energiahatékonyság kérdése. Az energiahatékonyság kérdése szorosan összefügg a napjainkban is tapasztalható klímaváltozással, melynek egyik okozója az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezért a fejlesztések során cél a CO 2 - kibocsátás csökkentése (ennek eszköze pl. az alternatív meghajtású járművek használata, vagy a kerékpáros közlekedés előnyben részesítése). A klímaváltozás okozta felmelegedés a jelenlegi technikai lehetőségek között - várhatóan jelentős többlet-energiát fog igényelni (nyári hűtés), amely energiaigény növekedést a hagyományos energiaellátási struktúrával egyre költségesebb kielégíteni. Ennek elkerülése érdekében szükséges az infrastrukturális rendszerek korszerűsítése (új technológiák alkalmazása), valamint további hatékony energiafelhasználásra irányuló fejlesztések megvalósítása (épület-energetikai fejlesztések; energiatakarékos beruházások támogatása; a városszerkezet klímatudatos alakítása; több zöld- és vízfelület, épületek tájolása). A fejlesztések hatására az üzemeltetési költségek csökkenthetők (ami pozitívan hat a gazdaságra). A klímaváltozásból adódóan fontos a változó csapadékviszonyok megfelelő kezelése (megfelelő vízelvezetési illetve tárolási rendszerek kialakítása) mind környezeti mind biztonsági okokból (árvízvédelem). Sárvár esetében továbbá érdemes vizsgálni a termálvíz másodlagos hasznosíthatóságát. A kiegyensúlyozott környezeti viszonyok azonban nemcsak az energiafelhasználás racionalizálását jelentik, hanem többek között a környezetszennyezés visszaszorítását, a meglévő városi és városkörnyéki zöldterületek, valamint a településeket övező mezőgazdasági termőterületek védelmét is. Sárvár területének mintegy egyötöde többek között a Rába és holtágai menti mély fekvésű területek, az összefüggő, nagy kiterjedésű erdőtömbök ökológiai szempontból értékes területek (Nemzeti Ökológiai Hálózat része, a város külterületének a Rába és Csörnöc-patak völgyéhez tartozó része az EU Natura 2000 hálózatához tartozó terület, a Rába és holtágainak környezete a Ramsari területek közé tartozik) ben elkészült a Rába és Csörnöc-völgy Natura 2000 terület fenntartási terve, amely a területre vonatkozó részletesen tartalmazza. Mind a hosszú, mind pedig a középtávú fejlesztések során a terv ajánlásait mindenkor szem előtt kell tartani a természeti környezet megóvása, és fenntarthatósága érdekében. A Natura 2000 területek védelmében különösen hangsúlyos a hagyományos gazdálkodási módok szerepe, ahol a rezervátumszerű védelem helyett e területek a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozott megóvása kerüljön előtérbe. A környezeti fenntarthatóság 18

19 elérésének további alapvető feltétele a társadalom felfogásának megváltozása, a környezettudatos magatartás általánossá válása. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T11. A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód T12. Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem T13. Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energia hatékony városüzemeltetés T14. A környezettudatos szemléletmód erősítése 3. TÁRSADALOM 3.1. Minőségi és versenyképes tudás kialakítása és fenntartása január 1-től az óvodai nevelés kivételével a közoktatás kikerült a helyi közügyek köréből (az Önkormányzat hatás- és feladatköréből), és állami feladattá vált. Az állami és önkormányzati feladatmegosztás azonban felemás módon történt meg, ugyanis a fenntartói és működtetői jogokon differenciált módon osztoznak. Az átszervezést az oktatás-nevelés országos szinten eltérő színvonala indokolta, ugyanakkor vitathatatlan, hogy az iskoláknak helyi identitás-megtartó, képző és erősítő szerepe van, így a helyi közösségekhez és önkormányzatokhoz való szoros kapcsolata megkérdőjelezhetetlen. Tehát Sárvár már nem tud közvetlen eszközökkel beavatkozni a középfokú oktatás és szakképzés területébe - nem a város kezében van a szakmai irányítás -, ugyanakkor feladata a saját tulajdonában lévő létesítmények műszaki fenntartása, és megfelelő forrás rendelkezésre állása esetén minőségi fejlesztése. A megfelelő infrastrukturális feltételek biztosítása mellett ugyanakkor a város érdeke, hogy továbbra is a profiljának megfelelő ebben az esetben a turizmushoz kapcsolódó magas szintű szakképzés folyjon az intézményekben, melynek érdekében szoros és folyamatos együttműködést kell megvalósítania a feladatellátásért felelős állami szervezettel (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ). A versenyképes szaktudás elengedhetetlen feltétele az elméleti ismeretek elsajátítása mellett a megfelelő gyakorlati oktatás. Az oktatási intézmények és a gazdasági szervek között olyan együttműködésre van szükség, amely együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez. Az önkormányzat érdeke a szakképzett emberek helyben tartása, a városon belüli megfelelő munkahely kínálat megteremtésével. Így az Önkormányzat elsődleges feladata az olyan foglalkoztatást bővítő gazdaságfejlesztési tevékenységek ösztönzése, amelyek lehetőé teszik a helyben képzett szakemberek elhelyezkedését. A felsőfokú (OKJ) szakképzések bővítése további lehetőségeket teremthet a város számára. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T15. A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése, emberi erőforrás fejlesztés T16. Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők között 19

20 3.2. Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtése, egyenlő esélyek biztosítása A településen élők életminőségét jelentősen befolyásolja a közjavak és szolgáltatások elérhetősége és azok minősége. Közjavak például a közparkok, közutak, az egészségügy és az oktatás. Az intézményi és műszaki infrastruktúra-hálózatok kiépítése és üzemeltetése ezért kiemelt fontossággal bír a helyi társadalom kiegyensúlyozott viszonyainak fenntartásában. A város területén csökkenteni kell a közszolgáltatások területi eloszlásából adódó különbségeket, a hozzáférhetőség javításával és az egyenlő esélyek biztosításával a lakossági elégedettség és a társadalmi kohézió is erősödik. Kiemelten fontos az egészségügyi és szociális ágazatban tervezett fejlesztések összehangolása, az alapellátás és járóbeteg-szakellátás minőségi fejlesztése (rendelők korszerűsítése, hatékony szervezési és irányítási rendszerek kialakítása, szakképzett dolgozók az intézményekben). A közművesítés mértéke és állapota alapvetően befolyásolja a lakosság életminőségét. Sárvár városának közmű-kiépítettsége mára már közel települési szintű. A csapadékvíz elvezetése a település nagy részén nyílt árkos rendszerben történik, azonban az árkokra, csatornákra, patakokra általánosan jellemző, hogy az utóbbi években karbantartásuk hiányos volt. Több helyen a vízelvezetést biztosító árkok, patakok medre feliszapolódott, illetve növényzettel benőtt. A felszíni vizek és a csapadékvizek zavartalan elvezetése a gyűjtőhálózat hiányos szakaszainak kialakítását, a vízgyűjtő hálózat hidraulikai rendezését, a befogadók fokozottabb karbantartását igényli. A lakosság számára kulcsfontosságú kérdés, hogy a szabadidejét milyen módon, és milyen körülmények között tölti el. A sport- és rekreációs lehetőségek széles választékának biztosítása, a közterületek, parkok, a pihenésre alkalmas helyszínek rendezettsége hozzájárul mind fizikailag, mind mentálisan az egészséges társadalom megteremtéséhez. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T17. Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése T18. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése 3.3. Biztonságos városi környezet, összetartó társadalom megteremtése Egy település közbiztonsága az ott élők életminőségét alapvetően meghatározó tényező. A közbiztonság nem csak a lakosság védelmét, és biztonságérzetét jelenti, hanem jelentős hatással van a város gazdasági életére is (vállalkozások megtelepedése, tőke bevonzása). A közbiztonságot alapvetően meghatározó tényezők alakítására, befolyásolására az önkormányzatnak korlátozottak a lehetőségei, azonban helyi szinten, a körülmények és feltételek megfelelő biztosításával sokat tehet a biztonságosabb és lakhatóbb városi környezet megteremtéséért (pl. köztéri-kamerarendszer fejlesztése). Mivel a bűnözés alapvetően társadalmi jelenség, amely általában az egyenlőtlenségekből, illetve az eltérő szocializációs folyamatokból adódik az önkormányzat különböző preventív, illetve a társadalmi összetartást erősítő program szervezésével fokozhatja a lakosság biztonságérzetét. 20

21 A biztonságos környezet megteremtése érdekében a közbiztonság fokozásán túlmenően kiemelt figyelmet kell fordítani a katasztrófavédelemre. Sárvár földrajzi fekvése és vízrajzi adottságai miatt árvíz és belvíz tekintetében egyaránt veszélyeztetett település. A Sárvár közigazgatási területén áthaladó, kiterjedt vízgyűjtő területről érkező Rábán és a Gyöngyös patakon is nagy esőzések, hirtelen záporok, hóolvadás esetén árhullámok alakulnak ki. A nagyobb árhullámok levonulásakor a víz mederben tartása nehézséget okoz, az árvízvédelmi mű és a folyó medre közötti hullámtéri terület, valamint a nagyvízi meder által érintett vízjárta terület kisebb-nagyobb hányada is víz alá kerülhet. A felszíni vízfolyások karbantartása hiányos, több helyen a vízelvezetést biztosító medrek feliszapolódtak, illetve növényzettel benőttek, azok vízszállító képessége romlott. Az árvízvédelem állami feladat, azonban a belvízvédelmi feladatok az önkormányzat hatáskörébe tartoznak. A napjainkban tapasztalható szélsőséges időjárási körülményeket figyelembe véve tehát a jövőben fokozottabb ár- és belvízvédelmi intézkedésekre, a felszíni vizek és a csapadékvizek zavartalan, rendezett elvezetéséhez a befogadók fokozottabb karbantartására van szükség. A stratégiai cél elérését szolgáló tematikus célok T19. Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése T20. Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása 21

22 T1 T2 T A tematikus célok elérését szolgáló indikatív beavatkozások TEMATIKUS CÉLOK Sárvár nemzetközi gyógyhellyé fejlesztése, üdülőhelyi imázs erősítése A szabadidő aktív eltöltési lehetőségeinek bővítése Új turisztikai kínálati elemek létesítése, attrakcióbővítés fürdőfejlesztés INDIKATÍV BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK* minőségi szálláshely-fejlesztés (magas és alacsonyabb kategóriában egyaránt) szolgáltatásfejlesztés gyógyhelyi területek bővítése (gyógyvízkincs kihasználása) programkínálat bővítés egységes arculat megteremtése (Sárvár brand ) belföldi és külföldi marketing tevékenység sportterületek fejlesztése (pl. sportpályák, játszóterek, tornatermek fejlesztése, extrém sportok helybiztosítása) a szabadidő aktív eltöltésére alkalmas terek, és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (pl. futópálya, nyilvános WC, stb.) lovaglási lehetőségek fejlesztése (pl. iskoláskorúak lovas oktatásának megszervezése) sportrendezvények, közösségi programok klubok, egyesületek támogatása turisztikai desztinációs modell kialakítása (a várostérséggel együttműködésben) ökoturisztikai kínálat bővítése (pl. túraútvonalak fejlesztése) egészségturisztikai szolgáltatás- és termékfejlesztés (a gyógyvízre építve) lovas turizmushoz kapcsolódó fejlesztések (időjárástól független lovaglási lehetőségek biztosítása, túralovaglás, lovas üdülés, lovasbemutatók, fogattúrák szervezése) üzleti és konferenciaturizmus kiszolgálásához kapcsolódó fejlesztések programkínálat bővítés a kulturális intézmények fejlesztése kiállítások szervezése a közművelődést elősegítő programok szervezése belföldi és külföldi marketing tevékenység tájékoztató rendszer fejlesztése (táblarendszer, web) T4 Helyi adottságokra épülő kereskedelem egészségturisztikai termék és szolgáltatásfejlesztés 22

23 T5 T6 T7 T8 T9 T1 0 és szolgáltatásfejlesztés Vonzó, támogató befektetői környezet megteremtése K+F+I tevékenységek ösztönzése Városi és várostérségi kapcsolatok erősítése, területi kohézió megteremtése a városrészek között Élhető, ugyanakkor turisztikailag is vonzó településközpont kialakítása A városi és városkörnyéki zöldterületek, természeti értékek megóvása, minőségi fejlesztése, a sérült környezet rehabilitációja A kulturális örökség megóvása, értékőrző megújítása a kereslethez igazodó kínálati elemek, helyi egyedi termékek azonosítása a termékek piacra jutásának elősegítése termelői piac megszervezése attraktív üzlethelyiségek kialakítása kezdő vállalkozások támogatása a meglévő, alulhasznosított területeken megfelelő alapinfrastruktúra kiépítése (pl. szennyezett talaj megtisztítása, közművesítés) befektetés ösztönző önkormányzati tevékenységek K+F+I tevékenységek menedzselése (konferenciák, pályázatok, háttérszolgáltatások) fejlesztési területek beazonosítása és a kapcsolódó kutatási igények felmérése (pl. gyógyfürdő új fűtési technológiák; arborétum energianövények) szükséges technológiai infrastruktúra-fejlesztések, eszközbeszerzés (pl. Erdészeti Tudományos Intézet) speciális képzések indítása a tevékenységeknek megfelelően a hiányzó térségi közlekedési kapcsolatok megteremtése városi úthálózat fejlesztése (új utak kiépítése, meglévők fejlesztése szélesítése, biztonságtechnikai fejlesztések) a városrészek közötti egyéni és közösségi közlekedési kapcsolatok erősítése (kerékpárút kiépítés, hiányosan ellátott területek autóbusz elérésének megteremtése) megfelelő parkolási lehetőségek megteremtése városi és turisztikai célra alkalmas rendezvényterek kialakítása gyalogos területek kiterjesztése lakóterületi fejlesztések városi zöldterületek növelése (pl. út menti fásítás, városi terek zöldítése ) meglévő zöldterületek minőségi fejlesztése (pl. Várpark, Kavicsgödörpark) vízpartok revitalizációja (vízparti sétány, kerékpárút, csónakház, stb.), tórendszer bővítése pihenőerdők fejlesztése (gyalogösvények, tanösvények) egységes zöldfelületi rendszer megteremtése kapcsolatok kiépítése (gyalogos és kerékpáros útvonalak összekötése, hidak, stégek kialakítása) az épített értékek megóvása, megújítása (pl. Zeneiskola, Magtár, Zárda) a magánerős beruházások ösztönzése (a nem önkormányzati tulajdonban lévő építészeti értékek 23

24 T1 1 T1 2 T1 3 T1 4 T1 5 T1 6 A beépítetlen területekkel való takarékos bánásmód Káros-anyag kibocsátás, környezetterhelés csökkentése, levegőtisztaság védelem Fenntartható erőforrás-gazdálkodás, energiahatékony városüzemeltetés A környezettudatos szemléletmód erősítése A város profiljának megfelelő minőségi oktatás fejlesztése, emberi erőforrás fejlesztés Együttműködés ösztönzése az oktatási intézmények és a gazdasági szereplők megújítása) szemléletformáló tevékenységek barnamezős területek hasznosítása, az elhagyott ipari csarnokok, létesítmények aktivizálása a beépítésre nem szánt terület átsorolása beépítésre szánt területbe csak kivételes esetben (speciális elhelyezkedésből adódóan) a városi foghíjak beépítése, szükséges telekrendezések elvégzése a beépített területek intenzifikálása környezetbarát alternatív közlekedési módok támogatása (kerékpáros közlekedés), a szükséges szolgáltatások kiépítése (pihenőhely, tárolók) korszerű járművek beszerzése, megfelelő parkolási lehetőségek megteremtése hulladékgazdálkodásra és hasznosításra irányuló fejlesztések (szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése) épületenergetikai fejlesztések (az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése) környezetbarát közműrendszerek fejlesztése (pl. közvilágítás; hulladékgazdálkodás) megújuló energiák hasznosítása költséghatékony közlekedési rendszer komplex programok, előadások megrendezése különböző célcsoportok részére közösségi programok szervezése (pl. szemétszedési akció) kommunikációs tevékenységek (tanácsadó-hálózat, kiadványok, honlap) tervezési és támogatási intézkedések a lakosság érdekeltté tétele a megújuló energiák használatában a munkaerő-piaci igények és képzések szinkronizálása speciális képzési területek azonosítása, szakemberek képzése elsősorban: - egészségturizmus területén (pl. masszőr, pénztáros, gépész-karbantartó, segédmunkás) - lovas turizmus területén (pl. lótenyésztő, lovas-túravezető, szakedző) magas szintű idegen nyelvi képzés gyakorlati képzési helyek biztosítása (intézményi és szakmai összefogás) kutatás és fejlesztés erősítése gyakorlati képzési helyek biztosítása (intézményi és szakmai összefogás) 24

25 T1 7 T1 8 T1 9 T2 0 között Egészségügyi és szociális ellátó és támogató rendszerek fejlesztése, a társadalmi integráció elősegítése A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés feltételeinek javítása, egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió megteremtése Közbiztonság növelése, a lakossági biztonságtudat erősítése Ár- és belvízvédelmi intézkedések fokozása egészségügyi intézményrendszer fejlesztése (energetikai korszerűsítés, bővítés, eszközbeszerzés) alapszintű orvosi ellátás biztosítása (egészségházak fejlesztése) szociális intézményrendszer fejlesztése bérlakás-állomány korszerűsítése a társadalmi integrációt elősegítő, szociális összetartást erősítő programok szervezése civil szervezetek támogatása helyi hagyományőrző programok megrendezése szabadidős infrastruktúra fejlesztése, megfelelő helyszínek kialakítása (pl. nagyterem a Nádasdyvárban) önkormányzati minőségi szolgáltatásfejlesztés megfelelő információs és telekommunikációs rendszerek fejlesztése (tájékoztatás, adathozzáférés, elektronikus ügyintézés) elektronikus hírközlés fejlesztése köztemetők fenntartása, fejlesztés (bővítése) közterületek tisztántartása közműellátás és kezelés utcabútorok, padok kihelyezése térfigyelő kamera-rendszer kiépítése, fejlesztése prevenciós és életvezetési programok, oktatás szervezése minden korosztály számára csapadékvíz-elvezető rendszerek karbantartása vízvisszatartás védekező szervezetek tevékenységeinek összehangolása *Az egyes célok elérését szolgáló indikatív (lehetséges) beavatkozási területek közötti kapcsolat, így a tervezett fejlesztések egymásra hatása és egymástól függése vitathatatlan. Például a térségi szerepkör erősítésének egyik ha nem a legfontosabb eleme a megközelíthetőség javítása, vagy a térségi szintű intézményi infrastruktúra fejlesztése. Ezek mindegyike elsősorban műszaki fejlesztést igénylő feladat, vagyis az épített környezetbe történő beavatkozás. Mindezek hatására azonban a város versenyképessége is erősödik, és a lakosság életminősége is javul. A projektek nemcsak beruházási típusúak lehetnek, hanem például foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló jellegűek is. Ezek mellett fontos hangsúlyozni, hogy a tematikus fejlesztési célok a település más-más fejlesztési területein, esetenként azonban azonos területeken, komplex több ágazatot érintő módon valósíthatók meg. Ilyen komplex fejlesztés például a gyógyfürdő fejlesztése, hiszen területileg koncentráltan több fejlesztés (energetikai fejlesztés, szolgáltatás és termékfejlesztés, zöldterületi fejlesztés) egymást erősítve, ütemezetten tud megvalósulni. 25

26 1.2. A tematikus és területi célok közötti összefüggések bemutatása Sárvár városszerkezete, városrészek lehatárolása A korábbi IVS Sárvár területét nem osztotta fel városrészekre, hanem 12 akcióterületet jelölt ki, ezeket azonban nagyobb összefüggő sokszor városrésznek tekinthető - területre kiterjedően értelmezte. Jelen ITS a vonatkozó rendeletek tartalmi követelményeivel összhangban városrészeket jelöl ki, amelyek lehatárolásánál kisebb korrekciókkal ugyan, de igyekezett figyelembe venni a korábbi akcióterületi lehatárolást. Sárvár városszerkezetét és egyes településrészeinek jellegzetes karakterét tekintve igen sokszínű város. Önállóan élő és működő városrészek lehatárolása ennek ellenére meglehetősen nehéz, hiszen még az egyes történelmileg kialakult városrészek határai sem azonosíthatók már pontosan. Ezért jelen ITS-ben a városrészek lehatárolásának elsődleges célja a dokumentum értelmezhetősége. (Hivatalos városrész kijelölési szándék esetén a határok és elnevezések felülvizsgálata javasolt.) Ennek megfelelően tehát az ITS Sárvár teljes közigazgatási területét 14 részre osztja (ezen belül 4 külterületi városrész került kijelölésre). Az ITS a városrészek területén akcióterületeket és önálló projekteket is meghatároz. A kijelölésre kerülő akcióterületek a vonatkozó rendeletek szerint, tehát eltérően a 2008-as IVS gyakorlatával a valóban akciószerűen megvalósítható fejlesztéseket foglalják magukba. Az akcióterületi és önálló projekteken túlmenően az ITS ún. hálózatos projekteket is meghatároz, ezeket az érintett városrészek területénél is megjeleníti. (Kizárólag azokban az esetekben, ahol a hálózatos projekt tartalmi elemei, helyszínei jelen dokumentum készítésekor ismertek, vagy beazonosíthatók. Ez azonban nem zárja ki az adott projektcsomag célterületeinek a tervezési illetve a megvalósítási időszakban történő bővítését, és a projektek frissítését.) Azokban a városrészekben, ahol középtávon konkrét beavatkozás nem tervezett, az ITS a városrész területére általános a városrész karakterétől és jellegétől függő hosszabb távú ajánlásokat tartalmaz. A fent leírtak alapján az ITS városrészi felosztása az alábbiak szerint alakul: 26

27 Az ITS-ben meghatározott projekttípusok 1. Akcióterületi projektek Akcióterületi projektnek tekinthetők a térben és időben koncentrált, egymással összehangolt beavatkozásokból álló projektek. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül - legfeljebb néhány év alatt, jelenleg a as uniós cikluson belül megtörténnek. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések: egymással szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes projektelemek segítik más projektelemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését, az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő az akcióterületen. Az akcióterületek kijelölése több szempont figyelembevételével történt: Először meghatározásra kerültek a város nagyobb összefüggő, hasonló karakterű, vagy hasonló funkciót betöltő, jól beazonosítható területei, vagyis jelen dokumentum szóhasználata szerint Sárvár városrészei. A rendelkezésre álló projektötletek és fejlesztési igények elemzését követően jól kirajzolódott, hogy azok a városrészeken belül térben hol koncentrálódnak, így létrejöttek az akcióterületi lehatárolások. 2. Akcióterületen kívüli, önálló projektek 27

28 Nem minden a város területén megvalósuló - projekt tekinthető akcióterületi projektnek, mert vagy időben, vagy térben nem koncentráltak, vagy a beavatkozás jellege nem komplex. Térben nem koncentrált projekt például egy olyan program megvalósítása, amely a város különböző pontjain jelent pontszerű beavatkozásokat. Időben nem koncentrált az a projekt, amelynek megvalósítása csak hosszabb idő alatt lehetséges. Végül nem komplex jellegű az a projekt, amely egyetlen, pontszerű beavatkozást jelent. Jellemző akcióterületen kívüli projektek: önálló épületek, építmények felújítása, korszerűsítése, energetikai fejlesztése, közterület- és környezetrendezés a város egy-egy pontján, új, önálló létesítmény elhelyezése a városszövetben, hosszabb idő alatt (nem akciószerűen) megvalósítható fejlesztések (meglévő lakóterületek átépülése, ipari területek funkcióváltása, stb.) 3. Hálózatos projektek Hálózatos projektnek az egymással összehangolt, térben kapcsolódó beruházási és nem beruházási ( soft ) jellegű projekteket nevezzük. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több városrészre, vagy akár a város egészére is, kapcsolódhat továbbá nagyobb léptékű térségi (országos, megyei, járási) hálózatokhoz is. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll, a város egészére vagy annak egy részére például több akcióterületre terjed ki, a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. 28

29 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1. A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként 1. VÁROSKÖZPONT A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN TERVEZETT BEAVATKOZÁSOK CÉLJA A fejlesztés célja Sárvár történelmi emlékeinek, a jelen a közigazgatási szerepének és a jövőt jelképező fürdőközpont egységes városképi arculatának kialakítása, a szolgáltatások magas minőségű fejlesztése, a zöldterületek rendezése. AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A1. NÁDASDY VÁR ÉS KÖRNYEZETE KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK ÉS TURISZTIKAI ATTRAKCIÓK BŐVÍTÉSE Az akcióterület lehatárolása Várkerület Kossuth tér Ady Endre utca Deák Ferenc utca által határolt terület A településfejlesztési akció rövid leírása A Vár eddigi sikeres rekonstrukciójának folytatása szélesebb körű használatot eredményez, tovább bővül a város kulturális kínálata. A fejlesztések útján kiemelt cél továbbá a helyi identitáshoz hozzájáruló közösségi terek kialakítása és programok szervezése, a különböző egyesületi törekvések felkarolása a kulturális sokszínűség bemutathatósága érdekében. A1.1 Városi nagyterem kialakítása a Nádasdyvárban Akcióterületi projektek A Nádasdy-vár gazdasági épületeinek felújításával egy nagyterem kialakítása, egyben a Nemzeti Örökség részét képező kiemelt műemléki együttes rekonstrukciójának befejezése. Cél T2, T3, T8, T10, T18 29

30 A1.2 A1.3 A1.4 A1.5 A Nádasdy-vár energetikai korszerűsítése A Nádasdy-vár díszkivilágításának rekonstrukciója Közösségi terek és közlekedési területek megújítása a Nádasdyvár környezetében Báthory Erzsébet program a Nádasdy vár turisztikai kínálatának bővítése A történelmi emlékhelyként nyilvántartott vár a magyar állam tulajdona, azonban a város kezelésében van. A vár energetikai korszerűsítése az építmény műemléki jellege miatt körültekintő tervezést és megoldásokat igényel. A fejlesztés célja az elöregedett távhő rendszer berendezéseinek cseréje, korszerű megoldások alkalmazása. A korszerűsítéssel megközelítőleg 20-30% energia takarítható meg. A projekt célja a vár meglévő díszkivilágításának korszerűsítésével egy takarékos és vendégbarát közvilágítási rendszer kiépítése. a gyaloghíd felújítása, mellvéd és külső fal rekonstrukciója a hátsó gépjármű bejárat felújítása, közvilágítás kiépítése a várudvar, mint rendezvényhelyszín fejlesztése: mobil színpad és mobil lelátó, színpad-tető és színpadtechnika kiépítése A program célja Báthory Erzsébet Nádasdy II. Ferenc legendás felesége kultuszának bemutatása, valamint egy hozzá kötött programsorozat létrehozása és működtetése. A vár területén létrehozott attrakció egyrészt bemutatja Báthory Erzsébet valódi történetét, illetve a személyével kapcsolatos legenda kialakulását, magyarázatát. Az új turisztikai attrakcióval nem csupán a múzeumi bemutatás a cél, hanem egy olyan program létrehozása, amely folyamatosan fenntartja a városban élők érdeklődését, és egyben növeli a városba érkező turisták számát is. T10, T12, T13 T8, T10, T12, T18, T19 T2, T3, T8, T10, T18 T3, T8, T10, T16 AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOK A VÁROSRÉSZ TERÜLETÉN A2. POSTA TÉR ÉS KÖRNYEZETE KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK BŐVÍTÉSE Az akcióterület lehatárolása Batthyány utca Ady Endre utca Deák Ferenc utca Várkerület által határolt terület A településfejlesztési akció rövid leírása Sárvár gyógyhelyi arculatának fejlesztésére az egyéb turisztikai és városi infrastrukturális fejlesztések is jelentős hatással vannak. A 2014-ben megújított Posta tér a város turisztikai főtere. A tér a város érkezési és kiindulási pontja, amely kaput nyit a hozzá kapcsolódó történelmi városrészek, a Nádasdy Vár, és a gyógyfürdő irányába. A projektcsomag célja a főtéri funkciók további bővítése, és a város rendezett közterületeinek kiterjesztése. A2.1 A Hild-park megújítása Akcióterületi projektek Az evangélikus templom előtti területek megújítása, közterületek rendezése: térrendezés, út- és sétányépítés, rendezvénytér kialakítása, Cél T1, T2, T3, T4, T5, T8, 30