Klinikai vizsgálatok néhány egészségügyi és nemzetgazdasági sajátossága

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Klinikai vizsgálatok néhány egészségügyi és nemzetgazdasági sajátossága"

Átírás

1 Klinikai vizsgálatok néhány egészségügyi és nemzetgazdasági sajátossága Dr. Tóth E. Béla, Debreceni Egyetem, Dr. Bodrogi József, egész ség ü gyi köz gaz dász A gyógyszerfejlesztés rendkívül bonyolult és összetett folyamata a regisztrációs célú klinikai vizsgálatokkal perfektuálódik. Nemzetközi és hazai döntések következtében a magyar egészségügyi rendszer (beleértve a betegeket is) és a nemzetgazdaság bekapcsolódik a világ iparának egyik vezető innovációs rendszerébe. Tanulmányunkban ennek a sokrétű és sok szereplős rendszernek kívánjuk a legfontosabbnak ítélt elemeit bemutatni. Az egészségügyi rendszeren belül az ellátást bonyolító intézmények (jellemzően kórházak, rendelőintézetek), az OEP, a vizsgálatokat lebonyolító szakszemélyzet és a nemzetgazdaság aspektusaira igyekeztünk koncentrálni. The final milestones of the otherwise fairly complex and lengthy process of drug development programs are marked as the completion of the clinical trials for product registration. Due to national policies and the results of international guidelines concerned of this leading industry of the global World, the Hungarian healthcare system (included the patients) and as well as the national economy are closely connected and in - volved. The authors of this paper present some of the selected important elements of this multi-layered system and the numerous participants. The aspects of stakeholders within the healthcare system in relation to national economy, such as the participating institutions and hospitals, the OEP (National Health Insurance Fund of Hungary) and the healthcare professionals ma naging treatments, are intended to highlight. BEVEZETÉS Az innováció szempontjából a világ iparában az energetika, az informatika, az űrkutatás és a gyógyszeripar tekinthető azon területeknek, ahol a legtöbb erőforrás koncentrálódik. Az iparág globális jelentőségét mutatja, hogy ben a gyógyszeripar összes árbevétele világszinten meghaladta az 509 Mrd EUR-t, az elemzők adatai alapján a jelen volumen eléri a 900 Mrd EUR szintet, sőt 2020-ig akár további 40%-os növekedés várható [6]. A világ iparában a gazdasági növekedés eltérő növekedési rátákat generált, amely a 2000-es évek elején a gyógyszeripar vonatkozásában kétszámjegyű értékeket mutatott. Ez a globális gazdasági válság következtében jelentősen, a 2-4%-os sávra csökkent: ennek egyik jellemzője a CAGR (Compound Annual Growth Rate) növekedési ütem, ami várhatóan a következő években is pozitív (EU 0,95%, USA 2,35%, Japán 3,35%) marad [11]. A gyógyszeripar általában is számottevő részt vállal a nemzeti és a globális gazdaságban, bár ez egyes régiókban eltérő súllyal szerepel. A gazdasági válság ellenére a gyógyszeripar és kapcsolódó ágazatainak termelése hazánkban is fokozatosan növekszik, így az ipari termelés 2,5-3%-át, az export közel 3%-át adja a as adatok alapján [2, 12]. A klinikai kutatások területe, mint a gyógyszeriparral összefonódó K+F tevékenység mindemellett kiváló szakmakultúrát képvisel, és egyben meghatározó hazai iparág és nemzetgazdasági szempontnak tekintendő. A tevékenység, sajátossága a magasan kvalifikált munkaerő alkalmazása (vegyészek, biológusok, gyógyszerészek, orvosok, mérnökök, közgazdászok stb.). A gazdasági paramétereket is vizsgálva a versenyszférán belül a jellemző ipari multiplikátor-hatás következményeként a gyógyszerkutatási-fejlesztési ágazat az elsők között helyezkedik el. Magyarország biotechnológiai ipara, valamint a minőségi és mennyiségi mutatók figyelembevételével számolható ipari potenciálja az un. kapacitásfejlesztési index (CDI) meghatározása alapján az első helyen áll a közép-kelet európai (KKE) régióban [7]. Az elmúlt tíz évben a magyar K+F összes ráfordítása folyamatosan növekedett. Az elmúlt években különös figyelem összpontosult az Európai Unión belül a KKEországok teljesítményére, kiemelve az európai alapokból a kutatásra és innovációra fordított lehetőségek finanszírozását. A tárgykörben megjelent Nature cikk [8] ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország legalábbis részben megőrizte a rendszerváltás előtti időszak erősségeit, de az eddig megtartott örökséget a kutatási keretek finanszírozási nehézségei veszélyeztetik, különösen a közép-kelet európai régió országaival történő összehasonlításban [8, 9]. Mindezek mellett a gyógyszeripari elemzések szempontjai szerint az egyes országok gyógyszeripari potenciálját és elismertségét nagymértékben jellemzi az adott országban folyó klinikai vizsgálatok számának és összetételének alakulása, ami egyben az adott ország versenyképességének az egyik meghatározó paramétere. A KÖRNYEZETE Az Európai Unió vezető országainak gyakorlatát elemezve elmondhatjuk, hogy a világviszonylatban folyamatosan bővülő klinikai kutatások piacán az EU (EEA) szerepe az elmúlt években között elindított ipari szponzorálású klinikai vizsgálatok számának tekintetében határozott csökkenést mutatott [3]. Ezzel párhuzamosan, az elmúlt évek statisztikai elemzése is kimutatta, hogy a klinikai vizsgálatok száma jellemzően az újonnan csatlakozott EU-tagállamokban azonban éppen fordított trendet mutat: a válság 9

2 ellenére sem csökkenő, sőt egyes közép-kelet európai országokban éppen növekvő tendenciájú. (Megjegyzendő, hogy hasonló emelkedő tendenciát mutatnak a feltörekvő nem EEA országok statisztikai adatai is, ami némileg árnyalja a KKE országok e téren nyújtott teljesítményét és realizált előnyeit.) A világ meghatározó gyógyszeripari és kutatási vezetőinek véleménye [9] alapján a kialakult versenyhelyzetben már nem elég a betegek kezelésére kedvezőbb, biztonságos és hatásos gyógyszeripari termékeket kifejleszteni, mindezek mellett az egész fejlesztési folyamat alatt, de legfőképp annak eredményeképpen a hosszútávú stratégia és a gazdaságosság szempontjai kell hogy dominálnak. Ugyan akkor a gyógyszerek biztonságos alkalmazása és a kockázatcsökkentés érdekében a nemzeti és az Európai Gyóg yszerügynökség által megfogalmazott fejlesztési elvárások igencsak magasra helyezik a mércét, amelyek relatíve mind több K+F lépést és hozzáadott értéket követelnek meg. Mindez, következményesen magasabb költségeket feltételezve, a jól tervezett business-modellek és gazdságosan megvalósítható K+F stratégiák utáni kifejezett igényt eredményezett. Ennek az egyik kritikus eleme a gyógyszerfejlesztési folyamat, mely költsége originális fejlesztés esetén nagyságrendileg meghaladja az egymilliárd dolláros határt, és idővonzatát tekintve hosszútávú cashflow tervezést igényel. A klinikai kutatás tervezése, a kivitelezési és magvalósítási lépések racionalizálása, a minőségbiztosítás újragondolása a ʼ90-es évek óta rögzült klinikai kutatási gyakorlat felfrissítésén és globális IT adta lehetőségek összehangolásán keresztül valósulhat meg. A trendek és a súlyponteltolódást jelző adatok nyilvánvalóan arra utalnak, hogy a nyugat-európai országokhoz képest az újonnan indított kutatások elhelyezését meghatározó döntések szempontrendszere a korábbi preferenciákhoz képest eltérő súlyozást kap, melyek egyrészt gazdasági (és egyben időbeli megvalósíthatósági) szempontokat tükröznek. Másrészt az egyre hangsúlyosabban előtérbe kerülő, IT technológiával támogatott rendszerekkel elérhető eredmények a feltörekvő országok, vagy az eddig nem elérhető regiók esetében is biztonságos, és jól menedzselhető vizsgálati körülményeket biztosítanak. Ez az utóbbi aspektus tehát folyamatos minőség és adatellenőrzést biztosít, támogatva a remote, és a napjainkra már gyakorlattá vált risk based monitoring alapú vizsgálat ellenőrzést és az elektronikus vizsgálat- és dokumentummenedzsment rendszereken keresztül (CTMS, CDMS) történő projekt-menedzselést. Mindez pedig komoly erőforrás tervezést és ezzel együtt is jelentős költség megtakarítást eredményezhet. Magyarország pozícióját és versenyképességét elemző, a közelmúltban megjelent közlemények és tanulmányok szerzői megállapították, hogy az egyik legfontosabbnak vélt tényező a konszenzus alapján kialakított egyutas engedélyezési eljárás tekintetében Magyarország kiemelkedik a környező országok közül [10], bár az új EU reguláció következményeként, mely hatályon kívül helyezi a korábbi irányelveket, és egységes adminisztratív és eljárásrendi szabályokat állít fel a tagországok számára, ez a korábbi versenyelőny 2016 után már egyre kevésbé realizálható. A növekedési potenciált és a nemzetgazdasági súlyokat is vizsgáló átfogó elemzések szerint a gyógyszeripari fejlesztések és klinikai vizsgálatok piacának kiszámítható működése jelentős mértékben hozzájárulhat a hazai GDP növekedéséhez [1]. A többi közép-kelet európai országgal összehasonlítva Magyarország teljesítménye a klinikai vizsgálatok számának tekintetében már nem tekinthető kiemelkedőnek: ezen időszak alatt a bővülés üteme a hasonló méretű és egészségszervezésű országokhoz képest kissé elmaradt, így a feltörekvő környező közép-kelet európai országok tendenciájában kiszorították a magyar orvosokat és vizsgálóhelyeket az újabb klinikai vizsgálatok lehetőségeiből [4]. Mindezekből az is kitűnik, hogy az elemzések és tanulmányok az ország versenyképességének megítélésében az egyik kiemelkedő szempontnak a klinikai kutatások volumentét tekintik, mivel eredményeiben magas hozzáadott értéket, jelentős technikai felkészültséget, valamint magasan kvalifikált szakemberek és résztvevők a nemzetközi normák szerinti együttműködését feltételezi. Megítélésünk szerint a közép-kelet európai régió a jelen időszakban (következő 4-5 évben) továbbra is kedvező helyzetben marad az EU nyugat-európai átlagához képest, egyrészt a felkészültségben, másrészt a klinikai vizsgálatok megvalósíthatóságának, valamint a vizsgálatokba bevonható betegek számának tekintetében is. Ennek alapvető okai: Jellemzően centralizált betegellátási rendszer miatt magas az adott betegségcsoportban a hozzáférhető betegszám; Kelet-Európában lényegesen erősebb az orvos-beteg kötődés és a bizalom, ezért a klinikai vizsgálatban résztvevőket magas compliance jellemzi; Az ország megítélése és a klinikai vizsgálatokban dolgozó szakemberek szakmai felkészültsége és tudományos elismertsége továbbra is megfelelő, sőt kiemelkedő; A vizsgálatokat végző intézmények, orvosok, egészségügyi személyzet érdekeltsége szakmai, tudományos és nem utolsó sorban financiális szempontok miatt sokkal erősebb, mint nyugat-európai kollegáiké; A ʼ90-es évekhez képest ugyan csökkenő mértékben, de továbbra is kedvező a megvalósíthatóság árszínvonala és a járulékos költségek is valamivel alacsonyabbnak tekinthetők. A vizsgálatszervező és menedzselő szakemberek véleménye szerint a megfelelően széles körben támogatott stratégia következetes és kiszámítható megtartása mellett Magyarország még igen sokat tehet a versenyképességének megőrzése és erősítése érdekében, ami elsősorban a klinikai vizsgálatokban résztvevők (orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi dolgozók, study-koordiátorok stb.) felkészültségén, időallokációján és a megfelelő színvonalú infrastruktúra meglétén múlik. Ugyanakkor a korábbi évtizedek 10

3 1. ábra A ClinicalTrials.gov (US NIH) adatbázisban regisztrált klinikai vizsgálatok száma 2014-ben (clinicaltrials.gov U.S. National Institutes of Health) gyakorlata, a kialakult munkakapcsolatok, az ország tudományos teljesítményének elismertsége, a vizsgálatok számának kedvező alakulása ellenére a klinikai vizsgálatok szempontjából már nem elegendőek a versenyképesség és a kedvező pozícióink megőrzéséhez. Az aktuális adatok szerint az ipari szponzorált (a ClinicalTrials.gov adatbázisban jegyzett [12]) klinikai vizsgálatok száma alapján az európai régióban Németország, az Egyesült Királyság és Franciaország vezeti a sort, Magyar - ország az európai országok között a felső egyharmadban, a helyen áll, de a V4 országok közül Lengyel ország és Csehország is megelőzi (1. ábra). Mindez miért okoz érezhető konkurenciaharcot a klinikai kutatási projektek elnyerése területén? A válasz kézenfekvő: a piaci folyamatok és a szabad kutatás allokációs döntések miatt a szponzorok már nem feltétlenül a korábbi évek gyakorlata szerint kialakult bizalmi és kapcsolati tőkére építenek, hanem sokkal inkább az on-line CTMS és CDMS rendszereik napi és historikus adatai alapján számított és becsült paraméterekre: mint például a betegbevonás jellemzői, a klinikai adatok megbízhatósága, az adott terápiás területen az orvoscsoport és munkatársaik együttműködésének minősége, vagy éppen az adatbevitel minősége és gyorsasága. A kiválasztásnál az egyik nyilvánvaló kérdés a szakképzett személyzet (vagy annak hiánya), a megfelelő jogi, engedélyezési, pénzügyi- és elszámolási környezet, másrészt pedig a (személyes és szakmai jellegű) motivációs faktorok ereje. A résztvevő multinacionális Klinikai Kutatási Szervezetek (CRO) robusztus apparátusa és kialakított struktúrája alapján a vizsgálatokat azon területekre fókuszálva helyezik, ahol az adott terápiás területnek megfelelő beteganyag a legnagyobb biztonsággal elérhető. A tények arra utalnak, hogy a Megbízók (szponzorok) szempontjából a feltörekvő európai, valamint az egyes közép- és kelet-európai országok bizonyos, a fent említett szempontok szerint még továbbra is a vizsgálatok lebonyolításához kedvező körülményeket tudnak biztosítani. Ugyanakkor ne feledjük azt sem el, hogy a klinikai vizsgálatok első fénykora a ʼ90-es évek óta a technikai fejlődés és a gyógyszeripari fejlesztési és alkalmazási lehetőségek nagyságrendekkel meghaladják a korábban megszokott (akkori) lehetőségeket. Az utóbbi években a felhő-alapú és mobil-kommunikáció rohamos fejlődése, a globális elektronikus adatbeviteli és projektmenedzselő rendszerek hozzáférése, a globális CRO-k szervezeti felépítése és rendszerei kiváló lehetőségeket biztosítanak nemcsak a jelen piac szereplőinek, hanem minden új belépő ország számára is. Az eddigiekben felsorolt elemzések és tanulmányok elsősorban az új klinikai vizsgálatok számának időbeli alakulását értékelik. Jelen cikkünkben szeretnénk bemutatni azokat az aktuális adatokat, melyek mérlegelése mégis elindíthatja azokat a folyamatokat, amelyek végső soron Magyar - ország versenyképességének megtartására és lehetőségeinek fejlesztésére vonatkozhatnak. A klinikai vizsgálatok megvalósításával kapcsolatos gazdasági megfontolások véleményünk szerint akkor adnak reális képet, ha az elemzést kiterjesztjük az adott időszakban indított vizsgálatok és a vizsgálatokba bevont betegek számára és indikációs körére vonatkozó adatokra is (ami jelzi azt a potenciált, aminek konkrét egészségügyi és makrogazdasági következményei lehetnek), hiszen a nemzetközi regiszterek ezen adatoknak csak egy részét kezelik. Jelen tanulmányunkban bemutatott vizsgálatban a GYEMSZI-OGYI együttműködésével a évek engedélyezési eljárásbeli (valós) dokumentációját és adatait elemeztük anonim módon. A FELMÉRÉS/ KUTATÁS MÓDSZERTANA ÉS LEÍRÁSA, ENGEDÉLYEK Jelen tanulmány szerzői a klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos nemzetközi és hazai szakirodalmi adatokra, elemzésekre és hivatkozásra alapozva alakították ki a kutatás módszertanát. A jelen tanulmány összeállításakor referenciaként felhasználtuk az adott témában megjelent hazai tanulmányok és publikációk adatait is [4, 1], valamint a nemzetközi adatbázisok által adott lehetőségeket [6, 12]. A klinikai vizsgálati szektor általános hatásainak bemutatása érdekében olyan elemzést végeztünk, amely nagy pontossággal mutatja be a hazánkban az adott időszakban kérelmezett klinikai vizsgálatok kulcsfontosságú elemeit: a vizsgálatok száma, terápiás területek szerinti megoszlása, bevont betegek száma, az egyes vizsgálatok költség vonzata, mint alapadatok szerepelnek a kimutatásban. Az elemzés az GYEMSZI-OGYI szakembereinek bevonásával és az 11

4 Intézet főigazgatójának engedélyével történt úgy, hogy az adatok anonim módon kerültek feldolgozásra és aggregált módon kerülnek bemutatásra. Az elemzés terjedelme és a fenti indikátorok a as évekre vonatkoznak. A jelen tanulmányban bemutatott adatok forrását tehát a GYEMSZI-OGYI-hoz az adott időszakban benyújtott klinikai vizsgálatok kérelmei jelentették. A jelzett években a kérelmekben szereplő és azonosítható adatokat egyedileg gyűjtöttük le és csoportosítottuk. A kérelmek néhány esetben nem tették lehetővé a pontos terápiás területekbe való besorolást, illetve 2013-ban 12 vizsgált esetben a kérelmek nem tartalmaztak egyértelműen a meghatározott költségtípushoz allokálható költségadatokat, így ezen esetekben az adott terápiás terület átlagait extrapoláltuk. A vizsgált években benyújtott kérelmekből nyert átlagköltségek és a vizsgálatba bevonni tervezett betegszám szorzata adta a teljes (adott évre vonatkozó) egészségügyben lecsapódó vizsgálói díjakat és kifizetéseket, melyek magukban foglalják a szerződésben tervezett intézményi és vizsgálói részeket is. A GYEMSZI-OGYI által rendelkezésre bocsátott dokumentáció alapján a megadott időszakra vonatkozóan a fentiek szerint teljes körűen felmértük a vizsgálatokban tervezett résztvevő betegek számát és a terápiás terület fajlagos (egy betegre jutó) vizsgálati költségeit. Ezen vizsgálói díjak feletti kiadások természetesen felmerülnek a vizsgálatokat vezető szervező és monitorozó cégeknél (CRO, gyógyszercégek), amelyek további jelentősnek tekinthető bevételeket realizálnak a nemzetgazdaság számára. Ezen két tényező mellett még figyelembe kell venni a kiszolgáló egységek, mint például az infrastruktúra, a laborok, a transzport és futárszolgálatok stb. részvételét, melyek együttesen határozzák meg a szektor nemzetgazdasági súlyát. A klinikai vizsgálatok megoszlása fázisok szerint Magyarországon az új klinikai vizsgálatok száma (hasonlóan az Európai trendekhez) 1993 és 1997 között volumenében megduplázódott, majd 2007-ig további jelentős növekedést mutatott, ugyanakkor az utána következő időszakban ( ) lényegében körül stagnált. Megállapítható, hogy 2007 óta sem a korai fázisú (Fázis I.+Fázis II.) klinikai vizsgálatok területén, sem pedig a nagyobb betegszámú Fázis III.-IV. vizsgálatok számában nem volt jelentős elmozdulás. Az új vizsgálatok aránya a vizsgált as időszakban volumenében nem növekedett, lényeges elmozdulást a fázisok közötti eloszlásban sem mutatott: az elvégzett vizsgálatok közel 90%-a Fázis II-III-IV szakaszokhoz kapcsolható (1. táblázat). 1. táblázat Engedélyezésre beadott új klinikai vizsgálatok fázisok szerinti megoszlása Magyarországon között. (A %-os megoszlás az adott évben az összes engedélyezett vizsgálatok számára vonatkozik (OGYI adatok); * aktuális adatok alapján, saját kutatási anyag) A folyamatban levő gyógyszerfejlesztési projektek volumene ami az újonnan elindított és a folyamatban lévő vizsgálatok együttes száma közötti időszakban monoton növekvő tendenciát mutat, és közel 3,5-szeresére emelkedett ben az OGYI-hoz 307 klinikai vizsgálatot rögzítő kérelem érkezett, amelyeket MedDRA (Medical Dictionary for Regulatory Activities) kategóriákhoz illeszkedő 8 terápiás csoportba osztottunk és az összességében sok, ugyanakkor jellemzően kevés vizsgálattal rendelkező területetek egy közös csoportba soroltuk ( Minden egyéb kategória). A ábra Engedélyezésre benyújtott új klinikai vizsgálatok fázisok szerinti megoszlása Magyarországon időszakban ( ; OGYI adatok: engedélyezett vizsgálatok száma; Fázis I.+ bioekvivalencia vizsgálatok száma együttesen, * aktuális dokumentáció alapján, benyújtott vizsgálatok száma) 12

5 3. ábra, a, b Engedélyezésre benyújtott új klinikai vizsgálatok terápiás területek szerinti megoszlása Magyarországon ( OGYI aktuális dokumentációja alapján, sa - ját kutatási anyag) ábrában jól látható, hogy az onkológiai vizsgálatok mellett a nagy betegszámot biztosító vizsgálatok mozgásrendszer/reumatológia, kardiovaszkuláris és az anyagcsere betegségek gyógyszerelésére irányulnak (az ábra jelöléseiben a csoportokat rövidítve jelenítettük meg). Az újonnan engedélyezett klinikai vizsgálatokban tervezett betegszám fő volt 2012-ben, 2013-ban a tervezett szám fő volt, ami a 300-körüli vizsgálati projekt esetén átlagosan alig érzékelhető, átlagosan cca. 10 fős emelkedést mutat. Ennek ellenére a kérelmekben szereplő klinikai vizsgálatokban az elvégzett betegvizsgálatok utáni tervezett kifizetések összege a 2012-re számított 30,8 Mrd Ft-hoz képest 2013-ra 28,3 Mrd Ft-ra csökkent. Ennek nyilvánvalóan a fentebb jelzett terápiás területek szerinti összetétel megváltozása lehet egyik magyarázata, de így is öszszességben az eltérés a 10%-os határon belül (± 3 Mrd Ft) mozog. Mivel a vizsgálatok összbevétele nem mutat lényeges csökkenést, azaz 95%-os biztonsággal állítható, hogy a vizsgált időszakban ( ) a vizsgálati díjak a Mrd Ft-os sávban szóródtak. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a vizsgált időszak kérelmei alapján elvégzett számítások egy elméleti potenciált jelentenek, és az alábbiakban felsorolt faktorok hatását nem vettük figyelembe, mivel további mélyebb elemzéseket igényelne annak megállapítása, hogy ezek hogyan alakítják a gazdaságban lecsapódó összegeket: Az egyes vizsgálatok tervezett díjazása nagymértékben függ a betegvizitek és az utánkövetés időtartamától, így a folyamatban lévő és az éven túl folytatott vizsgálatok hatása a vizsgálatok hosszából következő látenciával a rákövetkező években jelentkezik, illetve a korábbi években elkezdett és az adott időszakban záródó kifizetések, becsléseink alapján kompenzálják egymást. A vizsgált időszakban a státusz szerinti megoszlásból következően a felfüggesztett és visszavont kérelmek szá ma kevesebb mint 5%. Ezek, valamint a néhány elutasított esetre vonatkozó kategóriák értelemszerűen a vizsgált évben nem generálhattak betegszámra vonatkozó költségeket/bevételeket, ugyanakkor a vizsgálatszervező munkatársak és az engedélyezési eljárások munkaerő ráfordítása ezt bizonyos mértékben és rövidtávon kompenzálja. A tervezett és a realizált betegszám a vizsgálat során, vagy a kompetitív betegbevonás miatt eltérhet. A megemelt betegszámra vonatkozó engedélyeket, valamint a megvalósult vizsgálat lezárásakor az összes betegszámra vonatkozó adatokat nem vizsgálatuk. A jelen adatok alapján számolt átlagértékek, összevetve a korábbi elemzésekben számított értékekkel, valamint a megkérdezett kutatási szakértők véleményével az érintett kiemelt terápiás területek átlagköltségeire vonatkozó kifizetések tekintetében egybehangzónak bizonyultak. A klinikai vizsgálatok költség szerinti megoszlása nagyfokú koncentrációt mutat Magyarországon is, mert az igen munkaigényes és jelentős team-munkát igénylő, hosszan tartó utánkövetéses onkológiai területek az összes díjazás nagyobb hányadát (~48%) képezik. A kardiovaszkuláris megbetegedések klinikai vizsgálatai szintén a drága kategóriába tartoznak. Itt költik el az összköltség 14%-át. A két legdrágább területet érintő vizsgálatok átlagköltsége onkológiai indikáció esetében 100 millió Ft/vizsgálat, a kardiovaszkuláris klinikai vizsgálatoknál 55 millió Ft/vizsgálat (2. táblázat). 13

6 Személyi jövedelemadó TB járulékok és adók Munkavállalói járulékok 2. táblázat A klinikai vizsgálatok száma, a tervezett betegszám és az egészségügyben jelentkező pénzösszegek években. (Forrás: OGYI adatok: aktuális dokumentáció alapján, saját kutatási anyag) GAZDASÁGI HATÁSOK Az országban elvégzett klinikai vizsgálatok fontos gazdaság-dinamizáló, foglalkoztató és adóbevételt generáló ha tással rendelkeznek. Az érintett szereplők (orvosok, egészségügyi szakemberek, egészségügyi intézmények, vizsgálatszervezők, laborok stb.) különféle adókat (TAO, ÁFA, iparűzési adó, SZJA) és járulékokat (TB járulékok, munkaadói-, munkavállalói járulékok) fizetnek, így komoly adópotenciált, adóerőt képviselnek. A klinikai vizsgálatok segítségével a gazdaság stratégiai, növekedési céljain túl számottevő jövedelem generálódik a klinikai vizsgálatokat végző országokban. Általánosan ismert tétel, hogy egységnyi jövedelem keletkezése a költségvetési bevételeket is növeli, a makrogazdaságtanból ismert 40%-os szabály alapján megbecsülhető a költségvetés szempontjából releváns adó- és bevételhányad. A klinikai vizsgálatok a költségvetésben jelentős, Mrd-os bevételt generálhattak a vizsgált időszakban, tehát ennyivel járultak hozzá a költségvetés bevételeihez. A költségvetési hatásoknál a magánszemélyeknél jelentkező jövedelem másodlagos vagy indirekt és multiplikatív hatásaival is számolni lehet (pl. fogyasztásból származó ÁFA bevételek). Tehát attól függetlenül, hogy a klinikai vizsgálatok során keletkező jövedelmek hol keletkeznek (az egészségügyi intézményekben, az orvosoknál, CRO-knál stb.), viszonylag egyszerűen meghatározhatóak a költségvetési bevételek. Természetesen, ha magánszemélyeknél (orvosok, kisegítő személyzet stb.) csapódik le a jövedelem magasabb hányada, akkor a költségvetési bevételtömeg még magasabb is lehet. Az állami bevételek az alábbi módon realizálódnak az egészségügyi szolgáltatók, a résztvevő vállalkozások és kutatásszervezők, (CRO) szintjén: Társasági adó ÁFA Iparűzési adó Munkáltatói járulékok Továbbá a vizsgálatvezető orvosok és a résztvevő szakszemélyzet esetében, mint: Jelentős makrogazdasági hatásként értékelhető a klinikai vizsgálatok során megvalósuló munkaerő foglalkoztatás. A foglalkoztatás biztosításán túl a költségvetés szempontjából jelentős adóerőt is tartalmaz, hiszen a klinikai vizsgálatokban foglalkoztatott magas képzettségű, nyelveket beszélő, a nemzetközi munkaerőpiacon kompatibilis szakemberek jövedelme a nemzetgazdasági átlagnak a többszöröse. A fentiek figyelembevétele mellett a klinikai vizsgálatok jelentős gazdasági potenciált mozgósítanak évente. A vizsgálatokat megszervező lebonyolító egységek (CRO, gyógyszercégek) további kiadásokat is realizálnak. Ezek közül a legjelentősebb tételek: alkalmazottak bérei és járulékai infrastruktúra üzemeltetése (iroda, informatika stb.) szállítás, jogi tevékenység engedélyezési díjak stb. A Magyarországon eddig ebben a témakörben publikált elemzések [1, 4] 2010-es adatai szerint a teljes nemzetgazdasági bevétel a vizsgálati díjak 2,4 2,6-szerese körül alakul. Empirikus adataink megerősítik ezt a trendet, ugyanakkor a kutatásunkban elvégzett reprezentatív felmérés szerint ez az arányszám as intervallumra emelkedett. A további multiplikatív hatások elemzése nem tárgya jelen tanulmányunknak, így ezek között kiemelve az emelkedő munkaerő és bérköltségeket, a fent vázolt globális trendek és a vizsgálatok komplexitása miatt jelentősen megnövekedett erőforrás ráfordítások okozta többletköltségeket, valamint a vizsgálóhelyeken a kapcsolódó szolgáltatások költségeit. Tehát ban a klinikai vizsgálatok mindkét évben Mrd Ft nagyságrendű jövedelmet generálhattak a nemzetgazdaság számára, ami a GDP ¼ %-át tehették ki. A szabályozási támogatási környezet pozitív irányú átalakítása növelheti Magyarország klinikai vizsgálat vonzó képességét és az egészségügyben (orvosok, nővérek, intézmények vonatkozásában), betegellátásban jelentkező bevételek is jelentős előnyt adhatnak. A fenti adatok alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a magyar gazdaság növekedési képességének dinamizálásában és fenntartásában rendkívül fontos szerepet játszhatnak a klinikai vizsgálatok. Egyéb hatások Az adatok alapján megállapítható, hogy a klinikai vizsgálatok révén Magyarország jelentős előnyt realizál. A klinikai vizsgálatok szempontjából a hazai gyártás nem jelentkezik, mint elsődleges előny, viszont a klinikai kutatás kapcsán az új innovatív készítmények hazai elérhetősége a betegek számára fontos szempont lehet. Mivel a kelet-európai országok gyógyító és megelőző egészségi lehetőségei az alulfinanszírozottság miatt jelentősen elmaradnak a nyugat-európai és az amerikai adottságoktól, így a klinikai vizsgálatok lehetővé 14

7 teszik az időnként nagyon drága terápiák ingyenes hozzáférését és az új terápiás protokollok elterjedését. A klinikai vizsgálatok során létrejött bevételek elősegítik az egészségügyi intézmények működési feltételeinek javítását és komoly szerepet játszanak abban, hogy a vizsgálatban résztvevő orvosok Magyarországon maradjanak, és ezzel csökkentsék az orvosi migráció ütemét és mértékét, hiszen a többlet díjazás komoly ösztönzést jelent a képzett egészségügyi munkaerő magyarországi megtartásában. A vizsgálatok közvetett módon hatással vannak a résztvevő orvosok szakmai és tudományos elismertségére is. A klinikai vizsgálatokban való részvétel szignifikánsan növelheti az orvosok nemzetközi elismertségét és szakmai felkészültségét. Az adott terápiás terület K+F eredményeihez való hozzáférés pozitív rövid és hosszú távú lehetőséget kínál számukra. Mindeközben az érintett orvosok és egészségügyi szakemberek kutatás-módszertani, adatfeldolgozási, statisztikai, informatikai képzettsége is emelkedik. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy az anyagi és szakmai motivációs faktoroknak munkahely megtartó erejük is van, csökkenthetik a kvalifikált munkaerő kivándorlását, mivel a résztvevőknek kedvező életpályamodell lehetőséget biztosítanak. A klinikai vizsgálatok jelentős mértékben hozzájárulhatnak az innovatív terápiás protokollok hazai adaptálásához és alkalmazásához. A vizsgálatokban résztvevő szakemberek számára az új terápiás lehetőségek és módszertani újítások tekintetében a tudásbázis bővülése valósul meg. A klinikai vizsgálatokhoz kapcsolódó előnyök a vizsgálatban résztvevő betegek egészségnyereségén túlmenően a vizsgálatokban közvetlenül résztvevők (orvosok és egészségügyi szakemberek) motiválásában játszhatnak fontos szerepet. A betegek számára ingyenesen rendelkezésre bocsátott gyógyszerek az OEP számára egészségügyi kiadás megtakarítást jelentenek, egyidejűleg a vizsgálatoknak teret adó egészségügyi intézmények is érzékelhető bevételt realizálnak. A klinikai vizsgálatok hazai jelentősége A modern világgazdaság növekedés-orientált, ebből következően óriási verseny van az országok között a növekedést támogató technikák és technológiák alkalmazásában. Nagyon egyszerű elméleti modellben a probléma könnyen ellenőrizhető: olyan tőke- és munkaerő kombinációt kell létrehozni, amely révén olyan szolgáltatás vagy termék jön létre, ami az adott országnak komparatív előnyt biztosít. A jelzett komparatív előnynek az a sajátossága, hogy tartósan csak intenzív K+F befektetésekkel, innovációval, ezt támogató infrastruktúrával és gazdasági környezettel lehet elérni. A világgazdaság egyik leginkább innováció-igényes területe a gyógyszeripar, így különösen fontos az innovációban való részvétel, és annak nemzetközi hálózatába való tartós bekapcsolódás egy olyan erőforrás-hiányos ország életében, mint amilyen Magyarország, hogy a gazdaság szempontjából stratégiai fontosságú területek vonzóak legyenek a jövő befektetései számára. Magyarországon viszonylag kevés olyan innováció által érintett ágazat található, amely a gazdaság dinamizálásában meghatározó szerepet játszhat, ezek közül kiemelkedik a gyógyszeripar gazdasági súlya, hagyományai, kiváló szakemberei és az ország kiemelkedő színvonalú felsőoktatási rendszere miatt. A közép-kelet-európai régióban is rendkívül komoly verseny figyelhető meg a gyógyszeripari kutatás-fejlesztési (döntően klinikai vizsgálatok) források megszerzéséért. Viszonylag kevéssé látható, hogy a gyógyszergyárak döntéshozói milyen szempontok szerint döntenek a klinikai vizsgálatok allokálásáról, ám néhány tényező bizonyosan meghatározza a döntési folyamatot. Ezek közül kiemelkedik a kiszámítható gazdasági és jogi környezet, a vizsgálatokat végző intézményrendszer és infrastruktúrájának színvonala és a napjainkban használt globális informatikai rendszerek elterjedése miatt az egyre komolyabb szerepet játszó személyzet felkészültségének minősége. A magyar gazdaság szempontjából kiemelkedően fontos, hogy egy intenzív tudásigényű területen tartósan szerepet kapjon, hiszen ezen keresztül gazdasági növekedési többletet tud realizálni, amely nélkül az ország versenyképességének a növelése elképzelhetetlen. ÖSSZEGZÉS Tehát Magyarország elsőrendű stratégiai érdeke, hogy a klinikai vizsgálatok szempontjából vonzó terület legyen, azaz az ország klinikai vizsgálati tőkevonzó képessége dinamikus maradjon. Egyrészről a globális trendek, a feltörekvő országok, a klinikai vizsgálatok engedélyezésére vonatkozó, 2016-tól életbelépő új EU szabályozás Magyarország nemzetközi versenyképességi előnyeit erodálhatják. Ugyanakkor a klinikai vizsgálatok egészségügyre gyakorolt hatásai továbbra is attraktívak (az innovatív terápiás protokollok hazai bevezetése, betegek hozzáférése az új terápiák nyújtotta előnyökhöz stb.). A gyógyszerfejlesztés magas hozzáadott értéket képvisel, a teljes folyamatában pontos projekt alapú tervezést, szervezést és megvalósítása során pontos időallokációt igényel minden résztvevőjétől. A nemzetközi vizsgálatok szinte mindegyike a meghatározott technikai és technológiai hátterében a résztvevő orvosok, gyógyszerészek mellett megfelelően képzett és gyakorlott szakszemélyzet biztosítását feltételezi. Az egészségügyi intézményekbe befolyó extra bevételek munkahelymegtartó és teremtő hatásúak; a vizsgálatokban résztvevő személyzet számára mindez továbbképzést, migrációcsökkentő, valamint jövedelemkiegészítő lehetőséget jelentenek. Mindezeken túl, a nemzetközi vizsgálatokban résztvevő szakemberek véleménye szerint a klinikai vizsgálatok allokációját (és ezen keresztül a gazdaság-dinamizáló szerepét) tovább segíthetné néhány átgondolt makrogazdasági ösztönző módszer alkalmazása (például adókedvezmény, nyereségadót csökkentő leírás stb.), mint ahogyan azt versenytársaink esetében tapasztalhattuk; valamint a célirányos képzések és a vizsgálatok technikai megvalósításhoz szükséges infrastruktúra és IT fejlesztések célirányos, vagy pályázati alapokon történő támogatása. 15

8 Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki a GYEMSZI-OGYI vezetésének és munkatársainak, akik segítettek hozzférhetővé tenni és anonim módon összeállítani a vizsgálati kérelmek részletes adatait. Külön is köszönjük Kozák Annának az adatok feldolgozásában és elemzésében nyújtott segítségét. IRODALOMJEGYZÉK [1] Kaló, Zoltán Dr. Nagyjánosi László, Dr. Kovács Gábor, Nagyistók Szilvia: A klinikai vizsgálatok gazdasági hatásának átfogó elemzése és a hazai versenyképessé - gé nek javítása, Syreon Kutató Intézet 2010, (http:// [2] MAGYOSZ Századvég 2012: Folyamatosan nő a gyógyszeripar nemzetgazdasági hozzájárulása. (http:// [3] EMA Update Clinical Trials Fergus, Sweeney Euro pean Medicines Agency 16 October 2012 [4] Dr. Antal János, Dr. Szepezdi Zsuzsanna, Nagyjánosi László, Dr. Kaló Zoltán: A nemzetközi klinikai vizsgálatok helyzete és hozadéka Magyarországon, IME IX. ÉVFOLYAM 1. sz (http://www.imeonline.hu/article/1037/05_10.pdf) [5] AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 536/2014/ EU RENDELETE (2014. április 16.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (2014) [6] PwC report forecasts a golden era ahead for pharmaceutical companies, but global growth markets wonʼt guarantee success 2012 (http://www.pwc.com/us/en/ press-releases/2012/pwc-report-forecasts-a-goldenera.jhtml) [7] Biotechnology Report BIOTECH IN THE NEW EU MEMBER STATES: Venture Valuation (2009) [8] Abbott A, Schreimeiren Q: Central Europe Up Close, Nature, VOL 515, 6 November 2014 [9] The Economist Intelligence Unit Limited: The value challenge, The Economist 2012 [10] Ilku Lívia, Vizi János: Klinikai vizsgálatok Magyar or - szág ma versenyben van, de versenyben marad-e a jövőben is? IME XII [11] CAGR projected Projected global pharmaceutical market growth between 2012 and 2017 (http://www.statista.com/statistics/299702/world-pharmaceutical-marketgrowth-by-region-forecast/) [12] Az interneten elérhető publikus adatbázisok alapján történt keresések (ClinicalTrials.gov; Clinicaltrials - register.eu; Innovation Union Scoreboard KSH.hu; OGYI.hu; GYEMSZI.hu) A SZERZŐK BEMUTATÁSA Dr. Tóth E. Béla egyetemi docens, az orvosi (SOTE, 1988) és műegyetemi (BME, 1989) diplomái megszerzése után a Semmelweis Egyetemen illetve a Penn State University Molekuláris és Sejtbiológiai Intézetében, majd az MTA Neuroendokrin és Sejtbiológiai Kutató - csoportjában dolgozott a neuroendok - rin alapkutatás és az alkalmazott idegrendszeri kutatások területén. Idegtudományok területén szerzett tudományos (PhD) fokozatot. Az akadémiai kutatási témák mellett gyógyszerkutatásban és több klinikai Dr. Bod ro gi Jó zsef egész ség ü gyi köz gaz dász 1978-ban vég zett a Marx Ká roly Közgazdaságtudományi Egye - te men, ugyan itt dok to rált 1981-ben. Posztg ra du á lis ta nul má nyo kat foly ta - tott a York-i és a Re gens bur gi Egye te - me ken. Ok ta tá si te vé keny sé gét 30 éve projektben vett részt 1995-től mint regionális szakértő és vizsgálatszervező tól tíz éven át egy multinacionális CRO közép-kelet-európai klinikai kutatási szervezetét vezette. Menedzsment és gazdasági ismeretekből szerzett MBA (BME GTK, 2012) diplomát. Résztvevője a hazai és nemzetközi tudományos társaságok munkájának, szakterületének megfelelően nemzetközi konferenciákon számos előadást és prezentációt tartott júliustól a Deb - receni Egyetem GYTK Gyógyszerfelügyelet és Gyógyszer - gazdálkodási Tanszékét a klinikai kutatások és gyógyszerfejlesztés területén szerzett több mint 20 éves tapasztalattal és menedzsment szemlélettel vezeti. kezd te a SOTE-n, a Corvinus Egye te men és az ELTE-n, ahol egész ség-gaz da ság ta ni kur zu so kon ta ní tott. A META alapítója és elnökségi tagja ben miniszteri biztosként dolgozott az egészségügyi kormányzatban. Hit val - lá sa az ok ta tás ve zé relt, innovatív gaz da ság fi lo zó fia, és vallja, hogy Ma gyar or szág fel e mel ke dé se csak si ke res és ha - té kony ok ta tá son ke resz tül va ló sul hat meg. 16

Magyarország versenyképessége a klinikai vizsgálatokban

Magyarország versenyképessége a klinikai vizsgálatokban Magyarország versenyképessége a klinikai vizsgálatokban MELLÉKLETEK 2014 Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából Készítette: dr. Adorjáni Klára, dr. Bodrogi József, dr. Dániel Andrea,

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt.

Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. Erős vállalati márkára épülő gyógyszerbrand-kommunikáció Beke Zsuzsa PR és Kormányzati kapcsolatok vezető Richter Gedeon Nyrt. RICHTER GEDEON NYRT. Innováció-orientált, multinacionális specializált gyógyszercég

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év

Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Veszélyben a magyar gyógyszeripari kutatás-fejlesztés Richter 110 év Bogsch Erik 2011. december 14. Richter Gedeon Nyrt. Innováció-orientált, vertikálisan integrált, magyarországi központú multinacionális

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Forráskivonás a gyógyszeriparból

Forráskivonás a gyógyszeriparból Forráskivonás a gyógyszeriparból Napi Gazdaság konferencia 2010. szeptember 29. Bogsch Erik elnök MAGYOSZ Tartalomjegyzék Hazai gyógyszergyártók nemzetgazdasági szerepe Kormányzati célok Finanszírozás

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Industrial Internet Együttműködés és Innováció

Industrial Internet Együttműködés és Innováció Industrial Internet Együttműködés és Innováció Informatikai Oktatási Konferencia 2014.02.22. Imagination at work. Előadó: Katona Viktória Innováció Menedzser viktoria.katona@ge.com Dr. Reich Lajos Ügyvezető

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása

Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Innováció menedzsment szolgáltatások bemutatása Az innovációról a vállalkozásoknak egyszerűen 2015 1 www.glosz.hu 2015 Milyen szolgáltatásokat kínálunk az innováció menedzsment részeként? Az innováció

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Innovációs fordulat előtt

Innovációs fordulat előtt Innovációs fordulat előtt Dr. Nikodémus Antal, főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály 2012. március 22. Az előadás szerkezete: II.Az ipari közlegelők szerepe III.Uniós

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

GINOP-2.3.2-15 STRATÉGIAI K+F MŰHELYEK KIVÁLÓSÁGA

GINOP-2.3.2-15 STRATÉGIAI K+F MŰHELYEK KIVÁLÓSÁGA GINOP-2.3.2-15 STRATÉGIAI K+F MŰHELYEK KIVÁLÓSÁGA PÁLYÁZAT CÉLJA: A hazai, állami fenntartású tudásbázisok K+F kapacitásának erősítése, annak érdekében, hogy nemzetközileg jegyzett, magas színvonalú kutatási

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI Tamás DUSEK PhD Széchenyi István University Regional Science and Public Policy Department Győr Hungary, Europe Miklós

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Klinikai kutatási munkatárs (CRA) és a megbízó (szponzor) feladatai. GCP tanfolyam - MKVT - Synexus 2015. Szeptember 11-12.

Klinikai kutatási munkatárs (CRA) és a megbízó (szponzor) feladatai. GCP tanfolyam - MKVT - Synexus 2015. Szeptember 11-12. Klinikai kutatási munkatárs (CRA) és a megbízó (szponzor) feladatai GCP tanfolyam - MKVT - Synexus 2015. Szeptember 11-12. Hallgas Balázs Megbízó és CRA feladatai MEGBÍZÓ (SPONSOR) CRA Szabályozói/hatósági

Részletesebben

Összefoglaló. 1. 1. A teljes mintából származó reprezentatív adatok (vezetői összefoglaló)

Összefoglaló. 1. 1. A teljes mintából származó reprezentatív adatok (vezetői összefoglaló) Összefoglaló Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének felméréséről a gazdasági- műszaki terület dolgozói elvándorlásának alakulásáról (2012. november) I. Általános megállapítások 1. 1. A teljes

Részletesebben

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16.

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék 2014.05.16. GE Capital Hungary Budapest Bank Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén 1 GE Közép-Kelet Európában GE jelenlét Magyarország 12 500+ alkalmazott 3 regionális üzleti központ (Lighting

Részletesebben

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA

Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés. GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA Tudásmenedzsment, Oktatás, Képzés GNTP Munkacsoport megbeszélés 2009, június 10, MTA 1 Előzmények (az NKTH támogatás elnyerése után) Kickoff meeting (március 18.) Platform vezetőség Titkárság Munkacsoportok

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó.

Az információ drága, de hülyének lenni sem olcsó. INFORMÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA Az információs technológiák költség-haszon elemzése, gazdaságossági számítások (TCO ROI VOI NPV IRR PI) Szent István Egyetem 1 Az információ drága, de hülyének lenni

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

NKFIH: Innováció a versenyképességért

NKFIH: Innováció a versenyképességért NKFIH: Innováció a versenyképességért Budapest, 2015. november 30. Tudomány- és innovációpolitikai alapvetések innovációpolitika tudomány- és gazdaságpolitikai összefüggésrendszerben növekvő mértékű részvétel

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály Kutatás és fejlesztés helyzete II. Alacsony K+F ráfordítás és kevés kutató Állami forrás

Részletesebben

Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020

Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020 2012. november 8. Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes IPE Versenyképességi Díjátadó Budapest, 2012.12.11. Összesített innovációs index Magyarország

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon 2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai

A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai A gyógyszeripar kormányzati stratégiára alapozott akciótervének körvonalai Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető-helyettes NFGM, Tudásgazdaság Főosztály Innovatív Gyógyszerek Kutatására irányuló Nemzeti

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió

Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalkozások alkotják Gazdasági és nem közigazgatási régió fejlesztés az Új Széchenyi Terv keretében Somkuti Mátyás MAG fejlesztési Iroda Budapest, 2012. június 6. A klaszterek, mint az innovációt és a versenyképességet elősegítő szerveződések Elhelyezkedés jellemzői

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22.

Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére. 2013. november 22. Kormányzati ösztönzők az innovatív vállalkozások részére 2013. november 22. Innovációs teljesítmény - EU Innovation Scoreboard 2013 Innovációs Alap A 2013-as kiírású pályázatok státusza (VKSZ integrált

Részletesebben

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon

ICEG EC Ágazati elemzések Gyógyszeripar munkaerőpiaca Magyarországon 1 2 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 3 1. Foglalkoztatottság 4 2. Munkabér 6 3. Termelékenység 8 4. Végzettség 11 5. Regionális trendek 13 Mellékletek 16 3 Vezetői összefoglaló Stabil foglalkoztatottsági

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemközi Távközlési és Informatikai Kooperatív Kutatási Központ () Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról Lukovszki Csaba lukovszki@etik.bme.hu

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap

LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap fejezet száma és megnevezése: LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-12. hó. 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9.

Richter Csoport. 2014. 1-12. hó. 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9. Richter Csoport 2014. I-IV. negyedévi jelentés 2015. február 9. Összefoglaló 2014. I-IV. IV. negyedév Konszolidált árbevétel: -3,4% ( ), +0,5% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés. 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /2013.01.01. 2013.12.31.

A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés. 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz. /2013.01.01. 2013.12.31. A Savarai Turizmus Nonprofit Kft. Szöveges kiegészítés 2013. évi egyszerűsített éves beszámolóhoz /2013.01.01. 2013.12.31. időszakról/ Vörös - Borsody Csilla Ügyvezető Szombathely, 2014. április 04. Savaria

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében

Területfejlesztési konferencia. Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében Területfejlesztési konferencia Dr. Simonyi Sándor - ügyv. ig. (TRIGON, SIK) Kókai Szabina - ügyv. ig. (UNIVERSIS Kft.) Az innováció szerepe Nógrád megye gazdasági fejlődésében 2012.11.29. Lehetséges gazdasági

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Richter Csoport. 2013. 1-9. hó. 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31.

Richter Csoport. 2013. 1-9. hó. 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31. Richter Csoport 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31. Összefoglaló 2013. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: +5,2% ( ), +7,1% (Ft) + jó ütemű növekedés Kínában, az EU15 piacokon és

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Fizetésképtelenség 2014

Fizetésképtelenség 2014 Fizetésképtelenség 2014 Kutatás háttere I. Az adatok az Intrum Justitia saját adatbázisán alapulnak Források: Vásárolt lakossági követelések adatbázisa Kezelt lakossági követelések adatbázisa Általános

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség

Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség Az innováció jelene és jövője? Dr. Greiner István általános elnökhelyettes Magyar Innovációs Szövetség 2011. május 10. A 20 éves Magyar Innovációs Szövetség Misszió: az innováció gyorsítása, az innovációs

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

A magyar élelmiszeripar prioritások és kihívások: az Élelmiszer az életért Magyar Nemzeti Technológiai Platform. 1 A Magyar Nemzeti Élelmiszertechnológiai Platform Célja ipar igényeinek Rendszeres párbeszéd

Részletesebben