1. Új büntetőtörvénykönyv. Megjelenés: Forrás: MTI. Megszólaló(k): - Répássy Róbert

Átírás

1 1 A nap főbb hírei (kedd) A főbb témák: 1. Új büntetőkódex 2. Az AB-hez fordul az ombudsman 3. Az Európa Tanács Magyarország megfigyeléséről szavaz 4. Két százalék körül várható az infláció 5.. Polt Péter: kinek a jogásza? 1. Új büntetőtörvénykönyv Megjelenés: Forrás: MTI - Répássy Róbert - szigorú, de nem kegyetlen és nem differenciálatlan az új büntető törvénykönyv - az erőszakos, visszaeső bűnözők szigorú büntetésekre számíthatnak KIM: szigorú, de differenciált az új büntetőkódex - Szigorú, de nem kegyetlen és differenciálatlan az új büntető törvénykönyv (Btk.) - mondta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten az egy hét múlva hatálya lépő új kódexről. Az erőszakos, visszaeső bűnözők szigorú büntetésekre számíthatnak, a kisebb súlyú cselekmények első bűntényes elkövetői esetében ugyanakkor van lehetőség a differenciált elbírálásra és szankcionálásra - mondta az államtitkár, példaként említve az egyik új büntetést, az elzárást. Ez a rövid tartamú szabadságvesztés, mintegy "kóstoló" a börtönből - jegyezte meg Répássy Róbert, aki elmondta azt is: az új Btk. megalkotásáról több mint egy évtizede az első Orbán-kormány határozott. A évi törvénykönyv belső összhangja a több mint száz módosítás nyomán megbomlott, több kormány programjában szerepelt egy új Btk. megalkotása. A jelenlegi parlamenti ciklusban szakmai és társadalmi egyeztetés után június 25-én fogadta el a parlament a törvénykönyvet, amely - egyéves felkészülési idő után - egy hét múlva, július 1-jén lép hatályba. Az új kódexet tettarányos szemlélet jellemzi, azaz elsősorban az elkövetett cselekményből kiindulva szabályozza a társadalom igazságérzetének megfelelő büntetéseket. Másodsorban azonban megvan a lehetőség az egyéniesítésre, az elkövető személyiségének, körülményeinek figyelembevételére is - mondta az államtitkár. Az új Btk. kiemelt védelemben részesíti a gyerekeket, az öregeket, a fogyatékosokat azáltal, hogy a sérelmükre elkövetett cselekményeket súlyosabban szankcionálja, mint az átlagos felnőttek ellen elkövetetteket. Az új Btk. néhány súlyos bűncselekménynél leszállítja a büntethetőségi korhatárt 14 évről 12 évre, és ha a gyerekkorú elkövetőnek megvan a kellő beszámítási képessége, akár négyéves javítóintézeti neveléssel is sújtható - ismertette az államtitkár. A kormány büntetőpolitikáját tükröző kódex a szakmai hagyományokat is figyelembe veszi - mondta.

2 2 Kiszélesedik a jogos védelem, a támadó oldaláról a megtámadott oldalára áll a törvény, a támadás kockázatát immár az elkövetőnek kell viselnie - fűzte hozzá. Répássy Róbert elmondta: a jogerős szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátás lehetősége ezután nem attól függ, hogy milyen bv-intézetben - fogházban, börtönben vagy fegyházban - tölti büntetését az elítélt, hanem attól, hogy milyen az előélete, volt-e büntetve. A tényleges életfogytiglan az első Orbán-kormány óta a magyar jogrend része, másfél évtized alatt mintegy kéttucatnyi alkalommal szabták ki a bíróságok ezt a büntetést - mondta az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet: a második Orbán-kormány hivatalba lépése utáni szigorítások tovább élnek, így például a "három csapás". Ez a jogintézmény lényegében azt jelenti, hogy a harmadik erőszakos bűncselekménynél megkétszereződik a kiszabható büntetés, és ha ez meghaladja a 20 évet, akkor a bírónak életfogytiglant kell kiszabnia - tette hozzá. Az általános elévülési idő 3-ról 5 évre nő. A gyerekek sérelmére elkövetett szexuális jellegű cselekményeknél ez az áldozat nagykorúságától számít, tehát az áldozat 23 éves koráig büntetőeljárást kezdeményezhet az ellen, aki gyermekkorában zaklatta, megrontotta. A kábítószerfüggő fogyasztóknál elterelésre ezután csak kétévente egyszer lesz lehetőség, azaz megszűnik az a gyakorlat, hogy a törvény szerint büntetendő cselekmény következménye rendre csupán valamiféle terápia látogatása volt. Az ittas járművezetés megállapításához immár elegendő 0,5 ezrelékes véralkohol szint a korábbi 0,8 ezrelék helyett, a szankció pedig kötelezően a járművezetéstől eltiltás lesz. Bűncselekmény a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, a termőföld jogellenes megszerzése - a zsebszerződések elleni harc jegyében -, valamint a gazdasági csalás. A kapcsolati erőszak része a gazdasági kényszerítés, azaz ha valaki elvonja a közös vagyontárgyakat, a jövedelmet és emiatt társa nélkülözik. Júliusban várhatóan megjelenik a Btk. "hivatalos" kommentárja, amelyet Polt Péter legfőbb ügyész szerkesztésében ügyészek és más szakemberek készítettek el - tette hozzá az államtitkár. Az államtitkár a büntetőeljárási szabályok napokban elfogadott módosításával kapcsolatban elmondta, hogy növekedhet az előzetes letartóztatásból ügyészi indítványra házi őrizetbe kerülők száma azokban az esetekben, amelyekben nem annyira veszélyes elkövetőkről van szó. Így csökkenhet a börtönökben a túlzsúfoltság - jelenleg ugyanis 140 százalékos a telítettség, és a fogvatartottak 40 százaléka előzetes letartóztatásban lévő. A házi őrizetbe kerülőknél technikai nyomkövetőt fognak alkalmazni - tette hozzá. Népszabadság, 6. oldal: Igazságszolgáltatás: Még nagyobb szigor Magyar Hírlap, 3. oldal: Európa egyik legszigorúbb törvénykönyve Magyar Nemzet, 1. és 5 oldal: Szigorú, de nem kegyetlen az új szabályozás (interjú) 2.Az AB-hez fordul az ombudsman Megjelenés: Forrás: MTI - - a nemzetbiztonsági ellenőrzés új, idén nyáron hatályba lépő szabályai sértik a magánszférát, a jogállamiság és a hatalommegosztás elvét

3 3 - az ombudsman álláspontja szerint konkrét ok és cél nélkül végezhető ellenőrző tevékenység szélsőségesen egyenlőtlen információs viszonyt alakít ki az állam és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy között - jelenleg nincs külső kontrollja a nemzetbiztonsági ellenőrzéseknek, ami sérti a jogállamiság elvét A nemzetbiztonsági ellenőrzés egyes szabályainak megsemmisítését kéri az Ab-től az ombudsman Az alapvető jogok biztosa szerint a nemzetbiztonsági ellenőrzés új, idén nyáron hatályba lépő szabályai sértik a magánszférát, a jogállamiság és a hatalommegosztás elvét, ezért az új törvény egyes részeinek megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól (Ab) - tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-t. Szabó Máté hivatalának közleménye emlékeztet arra, hogy az új szabályozás nyomán augusztus 1-jét követően nem csupán a jogviszony létrejöttét megelőzően, hanem folyamatosan is helye van nemzetbiztonsági vizsgálatnak, amelynek során évente kétszer 30 napig titkosszolgálati eszközök is alkalmazhatók. Szabó Máté - hivatalból eljárva - azt állapította meg, hogy a nemzetbiztonsági kockázatok feltárása érdekében ugyan lehetőség van az alapjogok korlátozására, ám az érintett családi életére is kiterjedő, folyamatos, megalapozott gyanú nélkül is folytatható ellenőrzés a magánszféra aránytalan sérelmét jelenti. Az ombudsman álláspontja szerint konkrét ok és cél nélkül végezhető ellenőrző tevékenység szélsőségesen egyenlőtlen információs viszonyt alakít ki az állam és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személy között. Szabó Máté azt is kifogásolta, hogy a nemzetbiztonságot felügyelő miniszternek minden szervnél vétójoga lesz a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyok meghatározásában, így - álláspontja szerint - befolyásolhatja a független intézmények szervezetét, személyzeti politikáját és végső soron azok működését is. Az ombudsman szerint jelenleg nincs külső kontrollja a nemzetbiztonsági ellenőrzéseknek, ami sérti a jogállamiság elvét, hiszen a törvény nem teszi lehetővé annak bírói ellenőrzését, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés pártatlanul és tisztességesen történik-e - zárul a közlemény. Magyar Nemzet 2. oldal: Az AB-hez fordul az ombudsman Népszava 2. oldal: Jogvédők az ET eljárása mellett 3. Az Európa Tanács Magyarország megfigyeléséről szavaz Megjelenés: Navracsics Tibor - Magyarország ügyéről kedd délután folytatnak vitát - Navracsics Tibor: az ET nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmazott meg A Magyarország elleni megfigyelési (monitoring) eljárás megindítását célzó javaslat az egyik napirendi pont az Európa Tanács parlamenti közgyűlése nyári ülésszakának keddi ülésnapján. A hétfőtől péntekig tartó ülésszak témáiról a nyitó napon hozta meg a döntést a parlamenti közgyűlés házbizottsága Strasbourgban, eszerint Magyarország ügyéről kedd délután folytatnak vitát, majd szavaznak. Az

4 4 eredeti javaslathoz hétfő délutánig lehetett módosító indítványokat benyújtani. Ezek pontos tartalma egyelőre nem ismeretes. ET alkotmányjogi szakértői testülete, a Velencei Bizottság a közelmúltban elmarasztaló tartalmú megállapításokat tett a negyedik magyar alaptörvény-módosítással kapcsolatban, és ez a szakvélemény élénk visszhangot keltett az ET parlamenti közgyűlésében is. A megfigyelési eljárás keretében az ET képviselői rendszeresen látogatásokat tesznek az érintett országban, konzultációkat folytatnak annak hatóságaival, politikai tényezőivel, az igazságszolgáltatás és a civil társadalom képviselőivel. Tapasztalataik alapján időről időre értékelést terjesztenek a parlamenti közgyűlés elé arról, hogy miként alakul a megfigyelt tagország demokráciája, a jogállamiság, illetve az emberi jogok helyzete. Jelenleg tíz ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési eljárás. Ezek: Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Örményország, Szerbia és Ukrajna. Négy további ország Bulgária, Monaco, Macedónia és Törökország vonatkozásában az úgynevezett megfigyelés utáni párbeszéd szakasza van érvényben. A Magyarország elleni eljárás megindítását szorgalmazó indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Közösen készített beszámolójukat a monitoring bizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társjelentéstevői tisztségéről. Bár aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte. A monitoring bizottság dokumentuma szerint aggodalomra ad okot Magyarországon a demokratikus fékek és ellensúlyok erodálódása, és súlyos aggályok vannak azt illetően, hogy Magyarország teljesíti-e azon kötelezettségeit a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tekintetében, amelyeket az Európa Tanácshoz való csatlakozáskor vállalt. A nevesített aggályok közé tartozik, hogy a magyar alkotmányt és az ahhoz kapcsolódó sarkalatos törvényeket sietve, kevéssé átlátható módon fogadták el. A sarkalatos törvényekben szabályozott kérdések túlságosan széles skálát ölelnek fel, a kormányoldal az alkotmánybíróság megkerülésére igyekszik felhasználni kétharmados parlamenti többségét, az alkotmány szűk politikai érdekek mentén történő változtatása pedig aláássa az alkotmányos keretek szükséges stabilitását állítja a monitoring bizottságban elfogadott dokumentum. A jelentés készítői kifejezetten kitértek a legutóbbi, negyedik alkotmánymódosításra, amely mint fogalmaztak Magyarország nemzetközi partnereinek kifejezett tanácsa ellenére történt meg. Elfogadhatatlannak vélik, hogy abban korábban alkotmányellenesnek minősített előírások is szerepelnek. A dokumentum szerint az egyes aggályok önmagukban is súlyosak, ám együttesen nézve megdöbbentő a kulcsfontosságú intézmények többsége fölötti politikai ellenőrzés kialakításának szándéka, amit a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengítése kísér. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a bizottsági jelentésről azt mondta, az ET nem jogi bírálatokat, hanem politikai vádakat fogalmazott meg. Szerinte az eljárás olyan mintha megint előbb lett volna ítélet, mint tárgyalás. Hozzátette: kétszer is találkozott a bizottság jelentéstevőivel, vizsgálatuk eredménye azonban nem tükrözte az egyébként konstruktív megbeszéléseket. Magyar Hírlap 5. oldal: Magyarország megfigyelése a tét Népszabadság 7. oldal: Lesz-e monitoring eljárás? Magyar Nemzet 1. és 3. oldal: A megfigyelésünkről dönt az ET 4. Két százalék körül várható az infláció Megjelenés:

5 5 - Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője - Hajdu Egon, a CIB Alapkezelő befektetési igazgatója - tizenegyedik kamatvágásra szánhatja el magát a Magyar Nemzeti Bank - az MNB folyamatos kamatcsökkentései a bankbetétek kamatszintjét is folyamatosan morzsolják - A PSZÁF két alelnöke, Sáray Éva és Balogh László, valamint Nadrai Géza, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke benyújtotta lemondását, Gázmár Zoárd az alelnök Ma az egymást követő tizenegyedik kamatvágásra szánhatja el magát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, s ezúttal is 0,25 százalékpontos lehet a csökkentés mértéke. Ezzel szerdától a forint irányadó kamata - újabb mélységi rekordot elérve - 4,25 százalékos lehet. Szakértők szerint a jegybankárokat az sem tántorítja majd el döntésüktől, hogy a hazai fizetőeszköz tartósan gyengülő pályára kapcsolt, az euró árfolyama hétfőn több alkalommal is átlépte a mérvadónak számító 300 forintos szintet. A Monetáris Tanács tagjainak döntései nyomán a tavaly nyári 7,0 százalékos kamat eddig 2,5 százalékponttal morzsolódott le, ennek következtében a betéti kamatok is összezsugorodtak. Az aligha kérdéses, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa az újabb 0,25 százalékos kamatvágás mellett dönt ma, arról azonban már megoszlanak a szakértői vélemények, hogy mikor tartanak "megállót" a jegybankárok. A kamatcsökkentés szüneteltetése 4,0 százalék körül várható - mondta lapunk érdeklődésére Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzőjének véleménye szerint a jegybank az alapkamat csökkentésekor most még figyelmen kívül hagyja, hogy az euró árfolyama tegnap többször is a 300-as szint fölé emelkedett, erre márciusban is volt példa. A várakozások változását elsősorban az okozta, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed májusban még csak utalt rá, de júniusban már konkrét jelzést adott a piacoknak: már idén csökkenti a jelenleg havi 85 milliárd dollár értékű eszközvásárlási programját. Amennyiben pedig a reálgazdasági folyamatok kedvezően alakulnak, a jövő év közepén teljes mértékben megszüntetheti a programot. Az MNB folyamatos kamatcsökkentései a bankbetétek kamatszintjét is folyamatosan morzsolják. Így a lakosság egyre kevésbé tud reálhozamot elérni azzal, ha megtakarításait kizárólag ilyen megtakarítási formában tartja. Mindez abba az irányba mutat, hogy a világszerte tapasztalható hozamkereséshez hónapról-hónapra egyre több magyar befektető csatlakozhat. A hozamvadászatba 2013-ban beszállók a jelenlegi piaci környezetben más körülményekkel kell, hogy szembesüljenek, mint az korábban megszokott volt. Jelenleg érzelmi kereskedés tapasztalható a pénz- és tőkepiacokon, amit a befektetési eszközök kiválasztása során mindenképpen érdemes figyelembe venni - mutatott rá Hajdu Egon, a CIB Alapkezelő befektetési igazgatója. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) két alelnöke, Sáray Éva és Balogh László, valamint Nadrai Géza, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnöke benyújtotta lemondását, melyet Szász Károly elfogadott. A PSZÁF elnöke június 24-ei hatállyal Gázmár Zoárdot, a felügyeleti igazgatóság eddigi ügyvezető igazgatóját nevezte ki alelnökké, aki ellátja az elnök általános helyettesítési feladatait is. A felügyelet vezetői feltehetően azért távoznak, mert a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásáról szóló törvényjavaslatot, így az indítvány elfogadását követően megszűnik a felügyelet. Népszava 4. oldal: Közel a kamatmegálló Magyar Nemzet 11. oldal: Távozó felügyeleti vezetők Népszabadság 9. oldal: Lemondott a PSZÁF két alelnöke Magyar Hírlap 9. oldal: Többen is lemondtak a PSZÁF vezető tisztségviselői közül; Jelentős érdeklődés kíséri az MNB hitelprogramját

6 6 5. Polt Péter: kinek a jogásza? Megjelenés: Harangozó Tamás - Karácsony Gergely - Hack Péter - többen kritizálják a legfőbb ügyész pártatlanságát "A körülmények nem mindig adottak, de az ügyészség eredményei önmagukért beszélnek" - mondta nemrég a vádhatóság napján Polt Péter. A legfőbb ügyész utóbbi félmondatát az elszámoltatás kudarcai cáfolják, és vélhetően nem mindenki látja ilyen sikeresnek a munkáját a Fideszben sem, pedig a szocialisták már a párt vállalati jogászaként emlegetik. - Magyarország egyik közjogi méltóságaként az elmúlt két és fél évben azonban bírálói szerint kevéssé tudott megfelelni saját vállalásának, továbbá annak az alapvető társadalmi elvárásnak, hogy pártatlanul, a részrehajlás látszatát is kerülve irányítsa a vádhatósági szervezetet. Olyannyira nem, hogy az MSZPben már a Fidesz vállalati jogászaként emlegetik. - A 2006-os parlamenti választások előtt a Polt Péter vezette ügyészség több, az akkori kormánypártokat érintő ügyben is aktivitást mutatott. Deustch Tamás a Szalay utcai képviselői klub állami visszabérlése miatt tett bejelentést Gyurcsány Ferenc ellen. A Legfőbb Ügyészség ugyan megállapította, hogy a visszabérlési ügyek elévültek, így végül nem nyomozást indított, de a választások előtt néhány nappal keresetet nyújtott be az Altus Rt., Gyurcsány volt cége ellen. Épp ekkor indult ügyészségi nyomozás Demszky Gábor főpolgármester ellen is a városvezető gépjármű- és üzemanyagkártya használata ügyében. - Polt függetlenségét azért is kritizálni lehet, mert 1993-tól 1995-ig a Fidesz tagja volt. Sikertelen, es választási szereplése után egy évvel azért lépett ki a pártból, mert megválasztották az ombudsman általános helyettesének. Ezt a tisztségét hagyta ott 2000-ben a főügyészi posztért. - Nemcsak a Gyurcsány esetében sikertelenül zárult ügy az egyetlen elszámoltatási kudarc, a lap utal arra, hogy nemrég "visszadobta" a bíróság a moszkvai kereskedelmi képviselet ügyében készített ügyészségi vádiratot, korábban súlytalanná vált a Hunvald György volt MSZP-s polgármester elleni "maffiavád", a "tábornokperben" minden vádlottat felmentett az összes vádpont alól nem jogerős ítéletében a bíróság, legutóbb pedig a trafikügyben sokan nyíltan kétségbe vonták az ügyészi szervezet és Polt Péter pártatlanságát. - Polt Péter "sokkal inkább tekinthető a Fidesz vállalati jogászának, mintsem legfőbb ügyésznek" mondta az MSZP-s Harangozó Tamás mondta június 10-én a parlamentben. - Példát vehetne Polt Péter a cseh hatóságoktól, amelyek több politikust is őrizetbe vettek nemrég - ezt a Párbeszéd Magyarországért (PM) színeiben, függetlenként politizáló Karácsony Gergely ajánlotta a legfőbb ügyész figyelmébe nemrég - ugyancsak a trafikmutyival összefüggésben. - A jelenlegi legfőbb ügyész nem felel meg annak az elvárásnak, amit Bócz Endre volt fővárosi főügyész fogalmazott meg: az igazságszolgáltatásban nem elég pártatlannak lenni, annak is kell látszani. Ezt Hack Péter mondta nemrég, a kormányzati elszámoltatás kudarcáról adott interjújában. A vádhatóság egészével összefüggésben kitért arra, hogy a hazai konstrukció páratlan Európában, hiszen olyan ügyészség jött létre, amely "senkinek nem tartozik felelősséggel, a saját tevékenységét is csak maga minősítheti, és az ügyészi szervezet gyakorlatilag személyi-bizalmi alapon kötődik a kormányzathoz".

7 7 - Hack álláspontja szerint az ország 1800 ügyésze gyakorlatilag egyetlen személytől függ, ha pedig a vezetésben kialakul egy megfelelési kényszer, az az utolsó ügyészig "végigmegy". Az elszámoltatási ügyek Hack szerint azért is futnak zátonyra, mert talán nincs meg a kellő szakmai tudás, illetve azért, mert a bíróságokon nem jelent meg ugyanez, a kormányzat által várt megfelelési vágy. - Arra, hogy az ügyészségi szervezet nem jár el mindig pártatlanul, Hack is a trafikbotrányt hozta példaként: míg a Zuschlag-ügyben néhány tízmilliós összeg miatt megállt a bűnszervezetben elkövetett súlyos bűncselekmény vádja, addig a trafikpályázatoknál, ahol láthatóan évtizedekre szóló, százmilliárdos újraelosztás történik, az ügyészség nem lát problémát. Ami pedig a jövőt illeti, emlékeztetett, hogy a legfőbb ügyészt is 9 évre választották meg, vagyis a következő ciklus utánig. Szerinte tehát a mai rendszer "nemcsak arra épült, hogy a jelenben megakadályozza minden, a kormány számára kényelmetlen ügy kivizsgálását, hanem arra is jó, hogy egy vereség után blokkolja az új kormány hasonló szándékát Megjelenés: Népszava 12. oldal: Polt Péter: kinek a jogásza?