Ph.D értekezés tézisei A SZALICILSAV-FÜGGŐ VÉDEKEZÉSI MECHANIZMUSOK ÉS A STRESSZTOLERANCIA KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA BÚZÁBAN
|
|
- Csilla Vargané
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ph.D értekezés tézisei A SZALICILSAV-FÜGGŐ VÉDEKEZÉSI MECHANIZMUSOK ÉS A STRESSZTOLERANCIA KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA BÚZÁBAN KOVÁCS VIKTÓRIA ELTE Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program (Dr. Szigeti Zoltán) Témavezetők: Dr. Pál Magda tudományos főmunkatárs Dr. Janda Tibor tudományos tanácsadó Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi Kutatóközpont, Mezőgazdasági Intézet Martonvásár
2 Bevezetés Napjaink egyik legfontosabb kérdése, hogy lesz-e elegendő élelmiszer bolygónk egyre növekvő lakossága számára. Évről évre súlyos élelmiszeripari és gazdasági károkat eredményeznek a szélsőséges időjárás okozta változások, úgymint az aszály, a földfelszínt elérő egyre erőteljesebb UV-B és -C sugárzás, a hatalmas szélviharok, az ár- és belvizek, az enyhe telek és az ezek következtében felszaporodó kártevők, valamint a gyorsan módosuló patogén ágensek élelmezésre használt növényeink termésminőségére és termésmennyiségére kifejtett negatív hatásai. Szerte a világon szakemberek ezrei dolgoznak azon, hogy a különböző gyümölcs-, zöldség- és gabonaféléket ellenállóbbá tegyék egy vagy inkább több károsító tényezővel szemben lehetőleg termésveszteség nélkül, sőt inkább növelve az áruba bocsátható termékek mennyiségét. A másik kérdés, hogy a megtermelt növények és a belőlük készített élelmiszerek milyen minőségűek. Ma már sokan gondolják úgy, hogy nem elegendő a létfenntartásunk számára kielégítő táplálékhoz jutnunk, hanem annak az emberi egészség számára még hasznosabbnak kell lennie. Részben ez a gondolat motiválja azokat a kutatásokat, amelyek során például egyegy növény fehérjetartalmát még jobban megemelik (banán, szója), amelyeknek főleg az éhínség által sújtott országokban van nagy jövője; vagy a termés aminosav-tartalmát az emberi szervezet számára felhasználható legideálisabb összetételűvé alakítják. Hasonló jelentőségű terület a növények általi vakcina-termeltetés is. Annak érdekében, hogy a növények minőségét úgy befolyásoljuk, hogy azok sokkal egészségesebbek és hasznosabbak legyenek az emberi egészség számára, nem szükséges rögvest genetikailag módosított fajtákat előállítanunk és használnunk. Számos gyógyszerünk előde növényi eredetű volt és hatóanyagaikat ma is használjuk. Ilyen a szalicilsav (SA) is, melynek acetilált formája, név szerint az Aspirin, közismert láz- és fájdalomcsillapító és nemcsak a fűzfák tartalmazzák, hanem más növények is. Hasznossága a humán gyógyászatban vitathatatlan. Ha a növényeket kezeljük vele (exogén módon), sok esetben, koncentrációtól és fajtól függően, védi azokat a káros hatásoktól, például a hidegtől. De mi a helyzet a növény saját SA-tartalmával? Ha a növény nagyobb mennyiségben tartalmazza, akkor hasonlóan ellenálló lesz, mintha kívülről kapná a SA-at? Esetleg még ellenállóbb lesz vagy a SA mennyiségének nincs jelentősége a különféle károsító hatásokkal szembeni ellenállóképesség szempontjából? A felmerülő kérdések miatt jelen kutatás célja a búza különböző stresszkörülmények között adott élettani válaszainak jobb megismerése az endogén SA-szintjük tükrében. Elsősorban arra kerestük a választ, hogy: 2
3 Egyes búzafajtáknak és vonalaknak milyen az endogén SA- és poliamin (PA)-tartalma? Változik-e a SA-nak a mennyisége és minősége biotikus, illetve abiotikus stresszkörülmények között. Ha igen, hogyan? Miként befolyásolják a különböző stresszek a növényi védekezőrendszert? Van-e kapcsolat a SA-függő illetve egyéb védekezési mechanizmusok között? Befolyásolja-e a növény alap SA-szintje annak stresszekkel szembeni toleranciáját, illetve a stressztolerancia mértékét? A fent leírtakon kívül a munka egyes fázisai az alábbi kérdéskörök szerint tagolódtak: Az első kísérletsorozatban célunk 22, szántóföldön nevelt búzagenotípus (Thatcher-alapú, jól ismert levélrozsda-rezisztenciáért felelős géneket (Lr1, Lr2, Lr3, Lr9, Lr11, Lr18, Lr19, Lr24, Lr25, Lr26, Lr28, Lr29, Lr33, Lr34) hordozó közel-izogén vonalak (TC, TC1, TC2C, TC3, TC3BG, TC3KA, TC9, TC11, TC18, TC19, TC24, TC25, TC26, TC28, TC29, TC33, TC34) és Martonvásáron nemesített őszi búzafajták (Mv Béres, Mv Hombár, Mv Marsall, Martonvásári 8=Mv 8 és Mv Regiment)) endogén SA- és PA tartalmának meghatározása volt kontroll, illetve mesterséges levélrozsda- és természetes lisztharmatfertőzésnek kitett növényekben. Vizsgáltuk, hogy vajon a kétféle kórokozó mely genotípusokat milyen sikerességgel képes fertőzni, és azt, hogy ez kapcsolatban áll-e a vizsgált két vegyület kiindulási és fertőzés által befolyásolt mennyiségével. A második kísérletsorozatban célunk a szántóföldi eredmények alapján (Kovács és mtsai, 2012) kiválasztott 11 genotípusban (Alcedo, Mv Marsall, Mv Toborzó, Mv Béres, Mv Hombár, Mv 8, TC33, TC29, TC26, TC19 és TC9) a mesterséges lisztharmatfertőzés hatásainak vizsgálata volt ellenőrzött, üvegházi körülmények között. A harmadik kísérletsorozatban célunk a Cd-stressz hatásainak jobb megismerése volt a szántóföldi kísérletek eredményei alapján kiválasztott, alacsony kiindulási SA-tartalmú Mv Hombárban és Mv 8-ban, valamint a magas kiindulási SA-tartalmú TC33-ban és TC19- ben. Ennek érdekében magas (500µM) illetve alacsony (50µM) koncentrációban alkalmazott Cd SA-bioszintézisre és anyagcserére, valamint az antioxidáns védekezőrendszerre kifejtett hatásait vizsgáltuk különböző fejlettségi állapotban lévő növényekben azok Cd-mal szembeni toleranciájának függvényében. A negyedik kísérletsorozatban célunk a 15%-os PEG-gel indukált ozmotikus, illetve szárazság stressz hatásainak jobb megismerése volt a korábban vizsgált, négy genotípus levél- és gyökérmintáiban. 3
4 Az ötödik kísérletsorozatban célunk az UV-B sugárzás egyedüli, illetve Cd- vagy PEGkezelés okozta stresszel kombinált hatásainak jobb megismerése volt a korábban már számos alkalommal vizsgált, szintén alacsonyabb SA-tartalmú Mv Emese őszi búzafajta levél- és gyökérmintáiban. Anyagok és módszerek A kísérletek során különböző búzagenotípusokat használtunk. Biotikus stresszek (a munka első és második része): A szántóföldi levélrozsda-fertőzés, illetve az üvegházi lisztharmatfertőzés Zadoks és mtsai (1974) módszere alapján történt. A szántóföldi kísérlet során a levélmintákat a fertőzés előtt, valamint a fertőzés után 14 nappal gyűjtöttük. Az üvegházi kísérlet során a levél- és gyökérmintákat a lisztharmatfertőzést követő harmadik és hetedik napon gyűjtöttük. Abiotikus stresszek (a munka harmadik, negyedik és ötödik része) : A Cd- vagy PEGkezelésnek, illetve a kombinált (UV-B+Cd, UV-B+PEG) kezeléseknek kitett búzanövényeket kontrollált körülmények között (20/18 C-on 75% relatív páratartalom és 16/8 óra fény/sötét periódus (PPFD: 250 μmol m -2 s -1 ) mellett), Conviron PGR-36 típusú növénynevelő kamrában (Controlled Environments Ltd, Winnipeg, Kanada), a martonvásári Mezőgazdasági Intézet fitotronjában neveltük két hétig. Ezután a magas (500µM) vagy alacsony (50µM) koncentrációjú Cd-ot, illetve a 15% PEG-et közvetlenül a tápoldathoz adtuk, majd a Cd- és UV-B+Cd- kezelés esetén 11 illetve 7 nappal, PEG és UV-B+PEG-kezelés esetén 5 nappal a kezelést követően levél- és gyökérmintákat szedtünk. Vizuális morfológiai változások vizsgálata: a lisztharmat-fertőzöttség mértékének fenotípusos meghatározására a Saari-Prescott pontozási skálát (0-9) (Saari és Prescott, 1975) alkalmaztuk minden búzagenotípus 16 növényének pontozására a lisztharmatfertőzés utáni hetedik napon, szántóföldi és üvegházi körülmények között egyaránt. A levélcsavarodás mértékének pontozására, a PEG-kezelt növényeken egy 1-től 5-ig terjedő skála alapján került sor (O'Toole és Cruz, 1980), a levelek pontozása a PEG-kezelés ötödik napján történt. A biotikus vagy abiotikus stresszek által indukált élettani változásokat az alábbi paraméterekkel és módszerekkel követtük nyomon: 4
5 A relatív klorofilltartalom meghatározásához egy SPAD-502 klorofill mérő (Minolta Camera Co., Ltd, Japán) berendezést használtunk. A mérések a második vagy harmadik teljesen kifejlett levélen történtek. A klorofill fluoreszcencia indukció mérése teljesen kifejlett leveleken, egy PAM-2000 fluorométerrel (Walz, Effeltrich, Németország) történt (Janda és mtsai, 1994). A SA-extrakció és mennyiségi analízis Meuwly és Métraux (1993) módszere szerint, a poliaminok extrakciója és mennyiségi analízise Smith és Davies (1985) módszere szerint HPLC-vel (WATERS, Milford, MA, USA) és Millenium32 program (WATERS, Milford, MA, USA) segítségével történt. A korizmát-szintázt és izokorizmát-szintázt kódoló gének (CS és ICS) kifejeződésének vizsgálata real-time PCR-rel valósult meg (Pál és mtsai, 2014). A fenilalanin-ammónia-liáz (PAL) aktivitásának meghatározása spektrofotométerrel, a transz-fahéjsav képződésének nyomon követésével 290 nm-en történt (Gao és mtsai, 2008). Az antioxidáns enzimek kivonása a vizsgált növényi szövetekből Janda és mtsai (1999) módszere szerint történt. A glutation-reduktáz (GR) aktivitásának meghatározása során 412 nm-en mértük az 5,5 -ditio-bis-(2-nitro-benzoesav) (DTNB) redukcióját Smith és mtsai (1988) módszere alapján. A glutation-s-transzferáz (GST) aktivitásának meghatározása során az S-2,4-dinitrofenil-glutation képződését mértük 340 nm-en Mannervik és Guthenberg (1981) módszere szerint. A kataláz (KAT) aktivitását 240 nm-en a H 2 O 2 fogyásával, az aszkorbát-peroxidáz (APX) aktivitását 290 nm-en az aszkorbinsav fogyásával követtük nyomon (Janda és mtsai, 1999). A gvajakol-peroxidáz (G-POD) aktivitásának meghatározása Ádám és mtsai (1995) módszere szerint 470 nm-en történt a gvajakol oxidációjának nyomon követésével. A monodehidro-aszkorbát-reduktáz (MDHAR) aktivitásának mérését Krivosheeva és mtsai (1996) módosított módszere alapján, spektrofotométerrel végeztük. A G-POD izoenzimek vizsgálata poliakrilamidgélelektroforézissel történt a Janda és mtsai (1999) által leírtak szerint. A prolintartalom Bates és mtsai (1973) ninhidrines módszerével, spektrofotométerrel lett meghatározva. A lipidperoxidáció nyomon követése az MDA-tartalom spektrofotometriás mérésével történt (Thomas és mtsai, 2004). Statisztikai analízis: az eredmények 10 ismétlés átlagai a klorofilltartalom és a klorofill-a fluoreszcencia indukciós mérések esetében, 5 ismétlés átlagai az MDA- és prolintartalom, a PAL, illetve az antioxidáns enzimek aktivitásinak meghatározása és a HPLC-s analízisek, 3 ismétlés átlagai a CS és ICS gének expressziós szintjeinek meghatározása során. Mivel az 5
6 általunk vizsgált paramétereket az öregedési folyamatok is befolyásolhatják (Prochazkova és mtsai, 2001), a paraméterek változásait az azonos korú kontroll növényekben mért értékekhez hasonlítottuk. A szignifikancia vizsgálathoz Student-féle kétmintás t-próbát használtunk. A vizsgált paraméterek közötti kapcsolat vizsgálatához pedig elvégeztük a paraméterek korrelációs elemzését. Eredmények és következtetések Munkánk során számos martonvásári nemesítésű búzafajta és Thatcher-alapú közel-izogén búzavonal alap és biotikus stressz által indukált SA- és PA-szintje lett meghatározva szántóföldi és üvegházi körülmények között, mely a jövőbeni kutatások számára szolgálhat információval. Az eredményeink alapján elmondható, hogy a SA mennyisége minden általunk alkalmazott kezelés hatására megváltozott: UV-B sugárzás, Cd-stressz illetve felnőttkori biotikus stresszek hatására megnőtt, utóbbi két esetben erőteljesebben, míg szárazságstressz, továbbá fiatalkori lisztharmatfertőzés hatására alig változott vagy csökkent a SA-szint. Bár a SA részt vesz a búzanövényeket érő különböző stresszek elleni védelemben, a kiindulási mennyisége vagy stresszindukált változásai nincsenek kapcsolatban a növények adott stresszel szembeni toleranciájának fokával. A TC33 Thatcher-alapú közel-izogén vonalról megállapítottuk, hogy minden alkalmazott kezelésre érzékenyen reagál. Utóbbi miatt a búzafajták rezisztenciájának fokozását célzó nemesítési munkák számára nem javasolt, mint lehetséges keresztezési partner, ugyanakkor a stresszekre való fogékonysága és az egyéb búza genotípusokhoz képes magasabb alap SA-szintje közötti ok-okozati viszony feltárásához további vizsgálatok szükségesek, melyekhez ideális modellnövény lehet. Azt is megfigyeltük, hogy a vizsgált genotípusokban minden alkalmazott kezelés hatására, a károsodás/károsítás mértékének mérséklése érdekében, aktiválódott az antioxidáns védekező rendszer, melynek stresszekre adott válaszainak jellege általánosnak tekinthető, nem mutatott egyértelmű genotípusfüggést. Kivételt képzett az Mv Hombár, amelynek magasabb kezdeti antioxidáns enzimaktivitása magasabb szárazság-toleranciával párosult. A SA a lisztharmatfertőzött, a Cd-, illetve PEG-kezelt növényekben az antioxidáns rendszer, így például a GR és GST enzimek serkentett működésén keresztül fejti ki védő 6
7 hatását, ugyanakkor a szárazságstressz során a SA-on kívül más vegyületek is befolyásolhatják ezen antioxidáns enzimek aktivitását. A SA bioszintézise abiotikus stresszek során nagy valószínűséggel a fenilpropanoid útvonalon keresztül történik, a sikiminsav útvonal szerepe ezekben a kísérletekben, a mintaszedés idején elhanyagolható volt. A fenilpropanoid útvonal abiotikus stresszkörülmények közötti jelentősége más védő vegyületek fokozott szintézise miatt is fontos, erre bizonyíték például az UV-B sugárzásnak kitett fiatal búza növények antociános elszíneződése is, ezért elképzelhető, hogy emiatt szerepe fontosabb volt a kísérleteink során, mint a sikiminsav útvonalé. Az UV-B sugárzás általunk alkalmazott dózisa és ideje jótékony, ún. eustressznek vagy edzésnek minősült, és habár gátolta a búzanövénykék növekedését és fejlődését, ugyanakkor enyhítette a szárazság stressz hatásait, ezzel szemben viszont fokozta a Cd által okozott károsodás mértékét. Hivatkozások Ádám, A.L., Bestwick, C.S., Barna, B., Mansfield, J.W. (1995). Planta, 197, Bates, L.S., Waldren, R.P.,Teare, I.D. (1973). Plant and Soil, 39, Gao, S., Yan, R., Cao, M., Yang, W., Wang, S., Chen, F. (2008). Plant, Soil and Environment, 54, Janda, T., Szalai, G., Kissimon, J., Páldi, E., Marton, C., Szigeti, Z. (1994). Planta, 208, Janda, T., Szalai, G., Tari, I., Páldi, E. (1999). Planta, 208, Kovács, V., Vida, G., Szalai, G., Janda, T., Pál, M. (2012). Acta Agronomica Hungarica, 60, Krivosheeva, A., Tao, D.L., Ottander, C., Wingsle, G., Dube, S.L., Öquist, G. (1996). Planta, 200, Mannervik, B., Guthenberg, C. (1981). Methods in Enzymology, 77, Meuwly, P., Métraux, J.P. (1993). Analytical Biochemistry, 214, O'Toole, J.C., Cruz, R.T. (1980). Plant Physiology, 65, Pál, M., Kovács, V., Szalai, G., Soós, V., Ma, X., Liu, H., Mei, H., Janda, T. (2014). Journal of Agronomy and Crop Science, 200, Prochazkova, D., Sairam, R.K., Srivastava, G.C., Singh, D.V (2001). Plant Science, 161, Saari, E.E., Prescott, J.M. (1975). Plant Disease Reporter, 59, Smith I.K., Vierheller T.L., Thorne C.A. (1988). Analitical Biochemistry, 175, Smith, M.A., Davies, P.J. (1985). Plant Physiology, 78, Thomas, J.C., Perron, M., Davies, E.C. (2004). Plant Science, 167,
8 Zadoks, J.C., Chang, T.T., Konzak, C.F. (1974). Weed Research, 14, A tézisek és a dolgozat alapjául szolgáló publikációk Bírált folyóirat-közlemények 1. Kovács, V., Gondor, O.K., Szalai, G., Majláth, I., Janda, T., Pál, M. (2014a). UV-B radiation modifies the acclimation processes to drought or cadmium in wheat. Environmental and Experimental Botany, 100, IF: 2, Kovács, V., Gondor, O.K., Szalai, G., Majláth, I., Janda, T., Pál M. (2014b). Synthesis and role of salicylic acid in wheat varieties with different levels of cadmium tolerance. Journal of Hazardous Materials, 280, IF: 4, Kovács, V., Vida, G., Szalai, G., Janda, T., Pál, M. (2012). Relationship between biotic stress tolerance and protective compounds in wheat genotypes. Acta Agronomica Hungarica, 60, Pál, M., Kovács, V., Vida, G., Szalai, G., Janda, T. (2013). Changes induced by powdery mildew in the salicylic acid and polyamine contents and the antioxidant enzyme activities of wheat lines. European Journal of Plant Pathology, 135, IF: 1,413. Könyvfejezet 1. Pál, M., Szalai, G., Kovács, V., Gondor, O.K., Janda, T. (2013). Salicylic Acid-Mediated Abiotic Stress Tolerance. In: Shamsul Hayat, Aqil Ahmad, Mohammed Nasser Alyemeni (szerk.) Salicylic Acid Plant Growth and Development. Netherlands: Springer Dordrecht Heidelberg, (ISBN: ) Konferencia-kiadványok, poszterek 1. Kovács, V., Gondor, O.K., Majláth, I., Szalai, G., Janda, T., Pál, M. (2013). Effects of UV-B radiation under different abiotic stress conditions in wheat. Studia Universitatis Babeş-Bolyai Biologia, 1, Kovács, V., Gondor, O.K., Majláth, I., Szalai, G., Janda, T., Pál, M. (2014). The effects of drought on plant defence system in wheat genotypes with different salicylic acid content. In: Kőszegi Izabella (szerk.) Advances in Plant Breeding & Biotechnology Techniques: Book of Abstracts. 96 p. Mosonmagyaróvár, Magyarország, Martonvásár: Pannonian Plant Biotechnology Association, pp
9 (Pannonian Plant Biotechnology Association Conference for PhD Students in Plant Biology) ISBN: Kovács, V., Pál, M., Vida, G., Szalai, G., Janda, T. (2011). Effect of powdery mildew infection on the antioxidant enzyme activities in different lines of Thatcher-based wheat. Acta Biologica Szegediensis 55, Kovács, V., Pál, M., Vida, G., Szalai, G., Janda, T. (2012). Study of antioxidant enzyme activities in different lines of Thatcher-based wheat during powdery mildew infection. Abstracts Plant Biology Congress Freiburg 2012 jointly organized by FESPB and EPSO, Freiburg im Breisgau, p Kovács, V., Szalai, G., Janda, T., Pál, M. (2013). Kadmium tolerancia vizsgálata búzában. In: Hoffmann B, Kollaricsné Horváth M (szerk.) XIX. Növénynemesítési Tudományos Nap: Összefoglalók. Konferencia helye, ideje: Keszthely, Magyarország, Budapest: MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Bizottsága, p108. (ISBN: ) 6. Pál, M., Kovács, V., Gondor, O.K., Janda, T., Szalai, G. (2014). Investigation on the synthesis and role of salicylic acid in wheat varieties with different levels of cadmium tolerance. Plant Biology Europe, FESPB/EPSO 2014 Congress, Abstract Book Poster Presentations, Dublin, p Pál, M., Kovács, V., Szalai, G., Janda, T. (2012). A szalicilsav függő védekezési mechanizmusok kapcsolata egyéb jelátviteli utakkal kalászos gabonafélékben. I. ATK Tudományos Nap, Felfedező kutatások az Agrártudományi Kutatóközpontban: Összefoglalók. Martonvásár, ISBN: Pál, M., Kovács, V., Vida, G., Szalai, G., Janda, T. (2011). Changes in salicylic acid and polyamine contents following powdery mildew infection of near-isogenic Thatcher wheat lines carrying different Lr genes. Acta Biologica Szegediensis 55, Pál, M., Kovács, V., Vida, G., Szalai, G., Janda, T. (2012). A stressztűrő képesség és bizonyos védő vegyületek kapcsolata különböző búza genotípusokban. XVIII. Növénynemesítési Tudományos Napok: Összefoglalók, Budapest, ISBN: Egyéb publikáció 1. Kovács, V., Vida, G., Szalai, G., Janda, T., Pál, M. (2013). A lisztharmat-rezisztencia élettani háttere búzában. Martonvásár az MTA Agrártudományi Kutatóközpont 9
10 közleményei 2013/1 XXV. Évfolyam 1. szám, (ISSN: ) felelős kiadó: Dr. Bedő Zoltán, felelős szerkesztő: Dr. Veisz Ottó Az értekezés témájához közvetlenül nem kapcsolódó publikációk Bírált folyóirat-közlemények 1. Gondor, O.K, Szalai, G., Kovács, V., Janda, T., Pál, M. (2014). Impact of UV-B on drought- or cadmium-induced changes in the fatty acid composition of membrane lipid fractions in wheat. Ecotoxicology and Environmental Safety, 108, IF: 2, Kocsy, G., Pál, M., Soltész, A., Szalai, G., Boldizsár, Á., Kovács, V., Janda, T. (2011). Low temperature and oxidative stress in cereals. Acta Agronomica Hungarica, 59, Pál, M., Kovács, V., Szalai, G., Soós, V., Ma, X., Liu, H., Mei, H., Janda, T. (2014). Salicylic acid and abiotic stress responses in rice. Journal of Agronomy and Crop Science, 200, IF: 2,151. Konferencia-kiadványok, poszterek 1. Gondor, O.K., Szalai, G., Janda, T., Kovács, V., Pál, M. (2014). Impact of UV-B on drought or cadmium induced changes in fatty acid composition of membrane lipid fractions in wheat. In: Dudits D, Dusha I (szerk.) Fiatal Biotechnológusok Országos Konferenciája "FIBOK 2014": Program és összefoglalók. 100 p. Szeged, Magyarország, Szeged: JATE Press, p49. ISBN: Pál, M., Kovács, V., Szalai, G., Soós, V., Ma, X., Liu, H., Mei, H., Janda, T. (2014). Effects of low temperature and drought on rice with different levels of drought tolerance. Plant Biology Europe, FESPB/EPSO 2014 Congress, Abstract Book Poster Presentations, Dublin, p Pál, M., Kovács, V., Szalai, G., Soós, V., Ma, X., Liu, H., Mei, H., Janda, T. (2014). Alacsony hőmérséklet és szárazság hatása eltérő stressztűrő- képességgel rendelkező rizsfajtákban. In: Veisz Ottó (szerk.) Növénynemesítés a megújuló mezőgazdaságban: XX. Növénynemesítési Tudományos Nap. 522 p. Budapest, Magyarország, Budapest: MTA Agrártudományok Osztályának Növénynemesítési Bizottsága, ISBN:
Zárójelentés (T37195 sz. pályázat) Cím: Szalicilsav által szabályozott védekező mechanizmusok vizsgálata gabonafélékben.
Zárójelentés (T37195 sz. pályázat) Cím: Szalicilsav által szabályozott védekező mechanizmusok vizsgálata gabonafélékben A pályázat célja Hazánkban a növénytermesztőknek minden évben többféle stressztényezőre
RészletesebbenStressz-élettani vizsgálatok aldo-keto reduktáz génekkel transzformált transzgenikus árpa vonalakon
PhD értekezés tézisei Stressz-élettani vizsgálatok aldo-keto reduktáz génekkel transzformált transzgenikus árpa vonalakon Éva Csaba, okleveles biológus Témavezető: Tamás László PhD, habil. egyetemi docens
RészletesebbenOpponensi vélemény. címmel benyújtott akadémiai doktori értekezéséről
1/5 Opponensi vélemény Szalai Gabriella A szalicilsav szerepe gazdasági növények stressztűrő képességében címmel benyújtott akadémiai doktori értekezéséről A munka a növényi stresszbiológia fontos és időszerű
RészletesebbenJana Tibor impakt faktorokat tartalmazó közlemény listája
Jana Tibor impakt faktorokat tartalmazó közlemény listája Összegzett impakt faktor: 99,721 Várható IF-ek összege: 6,576 Összesen: 106,297 2015 1. Rudnóy S, Majláth I, Pál M, Páldi K, Rácz I, Janda T Interactions
RészletesebbenZárójelentés. Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása. (K75584 sz. OTKA pályázat)
Zárójelentés Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása (K75584 sz. OTKA pályázat) A tervezett kísérletek célja, hogy jobban megértsük a növények változó környezetre
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Vashegyi Ildikó (2014.10.06.) Deklaráltan lektorált, nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent cikkek:
PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Vashegyi Ildikó (2014.10.06.) Deklaráltan lektorált, nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent cikkek: Ákos Boldizsár, Dániel Carrera, Zsolt Gulyás, Ildikó Vashegyi, Aliz Novák,
RészletesebbenNÉHÁNY VÉDEKEZŐ MECHANIZMUS KUKORICA NÖVÉNYBEN SÓSTRESSZ SORÁN PROTECTIVE MECHANISMS IN MAIZE PLANTS DURING SALT STRESS
Hagyomány és haladás a növénynemesítésben NÉHÁNY VÉDEKEZŐ MECHANIZMUS KUKORICA NÖVÉNYBEN SÓSTRESSZ SORÁN SZALAI GABRIELLA ÉS JANDA TIBOR MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár A szalicilsav (SA)
RészletesebbenAZ ALACSONY HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ REDOX ÉS GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK GABONAFÉLÉKBEN
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede AZ ALAONY HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ REDOX ÉS GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK GABONAFÉLÉKBEN KOY GÁBOR, VÁGÚJFALVI ATTILA, TÓTH BALÁZS, SZALAI GABRIELLA,
RészletesebbenA búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során
Doktori (PhD) értekezés tézisei A búza (Triticum aestivum L.) glutamin szintetáz enzim viselkedése abiotikus stresszfolyamatok (a szárazság- és az alumíniumstressz) során Készítette: Nagy Zoltán Témavezető:
RészletesebbenDEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR
Nyilvántartási szám: Tárgy: DEENK/20/2016.PL PhD Publikációs Lista Jelölt: Czimbalmos Ágnes Neptun kód: MO56MV Doktori Iskola: Kerpely Kálmán Növénytermesztési- és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola
RészletesebbenSzabadföldi kísérletek
1 Szabadföldi kísérletek Ötéves szántóföldi vizsgálataink során arra kívántunk elsősorban választ kapni, hogy a magyarországi viszonyoktól eltérő, magasabb -B sugárzási szint hatására - több kukorica genotípus
RészletesebbenA KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola, Kísérletes Növénybiológia Doktori Program
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola, Kísérletes Növénybiológia Doktori Program AZ ŐSZI KALÁSZOSOK HŐSTRESSZTŰRÉSÉNEK TANULMÁNYOZÁSA Doktori értekezés tézisei Balla
RészletesebbenAz antioxidánsok és a poli(adp-ribóz) polimeráz szerepe a gabonafélék abiotikus stresszek által indukált öregedésében. Részletes jelentés
Az antioxidánsok és a poli(adp-ribóz) polimeráz szerepe a gabonafélék abiotikus stresszek által indukált öregedésében 1. Bevezetés Részletes jelentés A kedvezőtlen környezeti hatások, illetve az általuk
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG DR. SKRIBANEK ANNA 2005-2012 1. Kongresszusi előadás és poszterkivonatok 1.1. Magyar nyelvű hazai rendezvényeken
PUBLIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG DR. SKRIBANEK ANNA 2005-2012 1. Kongresszusi előadás és poszterkivonatok 1.1. Magyar nyelvű hazai rendezvényeken Skribanek A. (2005): A Gingko biloba klorofillszintézisének jellemzői,
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla MTA doktora
RészletesebbenAZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, TILLING
Hagyomány és haladás a növénynemesítésben AZ ÁRPA SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK VIZSGÁLATA: QTL- ÉS ASSZOCIÁCIÓS ANALÍZIS, MARKER ALAPÚ SZELEKCIÓ, BÁLINT ANDRÁS FERENC 1, SZIRA FRUZSINA 1, ANDREAS BÖRNER 2, KERSTIN
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése A tantárgy keretében megtárgyalandó ismeretkörök A félév elfogadásának feltételei, követelmények
RészletesebbenA BÚZA MINŐSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA EXTRÉM MAGAS HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA CHANGES IN WHEAT QUALITY IN RESPONSE TO EXTREMELY HIGH TEMPERATURE
Haladás és hagyomány a növénynemesítésben A BÚZA MINŐSÉGÉNEK VÁLTOZÁSA EXTRÉM MAGAS HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA BALLA KRISZTINA, BENCZE SZILVIA ÉS VEISZ OTTÓ MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár Két
RészletesebbenA növények stresszadaptációját kísérő génexpressziós és anyagcsereváltozások tanulmányozása
PhD értekezés tézisei A növények stresszadaptációját kísérő génexpressziós és anyagcsereváltozások tanulmányozása Majláth Imre Témavezető: Dr. Szalai Gabriella tudományos tanácsadó MTA ATK Mezőgazdasági
RészletesebbenAZ EMELT LÉGKÖRI CO 2 -KONCENTRÁCIÓ HATÁSA A BÚZA BETEGSÉGEKKEL SZEMBENI REZISZTENCIÁJÁRA
Hagyomány és haladás a növénynemesítésben AZ EMELT LÉGKÖRI CO 2 -KONCENTRÁCIÓ HATÁSA A BÚZA BETEGSÉGEKKEL SZEMBENI REZISZTENCIÁJÁRA VEISZ OTTÓ, BENCZE SZILVIA, BALLA KRISZTINA ÉS VIDA GYULA MTA Mezőgazdasági
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,
RészletesebbenA T46150. sz. pályázat (Alacsony hımérsékleti stressztolerancia és antioxidáns aktivitás közti kapcsolat vizsgálata gabonaféléknél) zárójelentése
A T46150. sz. pályázat (Alacsony hımérsékleti stressztolerancia és antioxidáns aktivitás közti kapcsolat vizsgálata gabonaféléknél) zárójelentése Ritkán múlik el olyan év hazánkban, hogy a szélsıséges
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Doktori Iskola, Kísérletes Növénybiológia Doktori Program AZ EMELT LÉGKÖRI CO 2 -KONCENTRÁCIÓ ÉS EGYES KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK HATÁSA AZ ŐSZI
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenA kukorica vízfelhasználása. Összefoglalás. Summary. Bevezetés
A kukorica vízfelhasználása Rajkainé Végh Krisztina Rajkai Kálmán Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, Budapest E-mail: krvegh@rissac.hu Összefoglalás Két kétvonalas hibridkukorica és négy beltenyésztett
RészletesebbenRezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának vizsgálata
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenMARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását
RészletesebbenTRANSZFORMÁCIÓVAL LÉTREHOZOTT ÁRPAFAJTÁK HIDEG- ÉS SZÁRAZSÁGTŰRÉSI STRESSZ-TOLERANCIÁJÁNAK ELŐZETES VIZSGÁLATAI
Hagyomány és haladás a növénynemesítésben TRANSZFORMÁCIÓVAL LÉTREHOZOTT ÁRPAFAJTÁK HIDEG- ÉS SZÁRAZSÁGTŰRÉSI STRESSZ-TOLERANCIÁJÁNAK ELŐZETES VIZSGÁLATAI SOLTÉSZ ALEXANDRA 1, CRISTINA CROSATTI 2, LUIGI
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenAGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés
AGRISAFE Klímaváltozás - kihívás a növénykutatók és nemesítő k számára című Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása Magyar Tudományos Akadémia Mező gazdasági Kutatóintézete Martonvásár
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenNagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai
Nagy Emese: Polimorfizmus és rokonsági körök vizsgálata kukoricában (Zea mays) Témavezetők: Cs. L. Marton G Gyulai BEVEZETÉS A molekuláris biológiai és genetikai módszerek gyors fejlődése egyre inkább
RészletesebbenA kadmium okozta nehézfémstressz vizsgálata
A kertészeti és mezőgazdasági növények termőképességét a környezeti biotikus és abiotikus stresszhatások nagymértékben befolyásolják. Az abiotikus környezeti stressz, mint például a szárazság, a nagy sótartalom,
RészletesebbenA szalicilsav szerepe gazdasági növények stressztőrı képességében
AKADÉMIAI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A szalicilsav szerepe gazdasági növények stressztőrı képességében SZALAI GABRIELLA MTA MEZİGAZDASÁGI KUTATÓINTÉZETE MARTONVÁSÁR 2009 1. Bevezetés és kutatási cél Az
RészletesebbenGOP -1.1.1-11-2012-0159
1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és
RészletesebbenZárójelentés. In vitro szelekció és DH 0 növények előállítása
Zárójelentés A pályázat célja olyan in vitro szelekciós technika kidolgozása és tesztelése volt, mely lehetővé teszi haploid szövettenyészetekből kiindulva dihaploid, fertilis paraquattal ill. egyéb oxidatív
RészletesebbenBaranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés
RészletesebbenSZAPORODÁSBIOLÓGIAI KUTATÁSOK A NÖVÉNYNEMESÍTÉS SZOLGÁLATÁBAN
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede SZAPORODÁSBIOLÓGIAI KUTATÁSOK A NÖVÉNYNEMESÍTÉS SZOLGÁLATÁBAN BARNABÁS BEÁTA, JÄGER KATALIN, AMBRUS HELGA, FÁBIÁN ATTILA, BAKOS FERENC, PÓNYA ZSOLT, DARKÓ
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Váradi Gyula
tudományos főmunkatárs Kertészettudományi Kar Kecskeméti Kutató Állomás Egyéb szervezeti egység Karrier Felsőfokú végzettségek: 1970-1975 Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Élelmiszeripari
RészletesebbenZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.
ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural
RészletesebbenNano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra
Nano cink-oxid toxicitása stimulált UV sugárzás alatt és az N-acetilcisztein toxicitás csökkentő hatása a Panagrellus redivivus fonálféreg fajra KISS LOLA VIRÁG, SERES ANIKÓ ÉS NAGY PÉTER ISTVÁN Szent
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2014 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár Matematika, Fizika és Informatika Intézet Ujhelyi
RészletesebbenAZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola
AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA Doktori (PhD) értekezés tézisei Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola Konzulens: Dr. Molnár Ágnes tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem
RészletesebbenBúzafajták ozmotikus- és szárazságstressz alatti akklimatizációja, a glutation transzferázok szerepe a stresszválaszban
Doktori (PhD) értekezés tézisei Búzafajták ozmotikus- és szárazságstressz alatti akklimatizációja, a glutation transzferázok szerepe a stresszválaszban Készítette: Gallé Ágnes Témavezető: Dr. Csiszár Jolán
RészletesebbenScientific publications with Acknowledgements to Agrisafe. Scientific publications in English:
Scientific publications with Acknowledgements to Agrisafe Scientific publications in English: 2011 1.Georgieva M, Sepsi A, Tyankova N, Molnár-Láng M. 2011. Molecular cytogenetic characterization of two
RészletesebbenNövényvédelmi Tudományos Napok 2014
Növényvédelmi Tudományos Napok 2014 Budapest 60. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 2014. február 18-19. ii Szerkesztőbizottság Tóth Miklós
RészletesebbenDoktori (Ph.D.) értekezés tézisei. Készítette: Horváth Edit. Témavezető: Dr. Csiszár Jolán egyetemi docens. Biológia Doktori Iskola
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szalicilsav előkezelés hatása a sóstressz akklimatizációra különös tekintettel a glutation transzferázok szerepére paradicsom és lúdfű növényekben Készítette: Horváth
RészletesebbenBÚZAFAJTÁK SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK ÉLETTANI INDIKÁTORAI
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei BÚZAFAJTÁK SZÁRAZSÁGTŰRÉSÉNEK ÉLETTANI INDIKÁTORAI Forgóné Guóth Adrienn Témavezetők: Prof. Dr. Erdei László egyetemi tanár Dr. Görgényi Miklósné Dr. Tari Irma egyetemi
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Galiba Gábor (2014.10.08.)
PUBLIKÁCIÓS LISTA Dr. Galiba Gábor (2014.10.08.) Szakcikk 2014 Vanková R, Kosová K, Dobrev P, Vítámvás P, Trávníčková A, Cvikrová M, Pešek B, Gaudinová A, Prerostová S, Musilová J, Galiba G, Prášil IT
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Váradi Gyula
tudományos főmunkatárs Kertészettudományi Kar Kecskeméti Kutató Állomás Egyéb szervezeti egység Karrier Felsőfokú végzettségek: 1981-1982 Budapesti Műszaki Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Műszeres Analitikai
RészletesebbenDr. Bittsánszky András. Növények a jövőnkért. Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26
Dr. Bittsánszky András Növények a jövőnkért Földes Ferenc Gimnázium Miskolc, 2012. február 7. www.meetthescientist.hu 1 26 Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központ Növényvédelmi Intézet www.nki.hu
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenA szárazságstressz hatása a búza gametogenezisére, fertilitására és korai szemfejlődésére
A szárazságstressz hatása a búza gametogenezisére, fertilitására és korai szemfejlődésére Doktori értekezés tézisei Fábián Attila László Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola Vezető: Dr.
RészletesebbenAgrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa
Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia Árpa Könyvek az OMGK állományából B 23522 BAKÓ Attila HAJÓSNÉ NOVÁK Márta A rezisztencianemesítés és az évjárat hatása a tavaszi
RészletesebbenEgy szuperoxid (paraquat) toleráns, nagy antioxidáns kapacitású dohány fokozott fogékonysága szisztemikus vírusfertızéssel szemben
Egy szuperoxid (paraquat) toleráns, nagy antioxidáns kapacitású dohány fokozott fogékonysága szisztemikus vírusfertızéssel szemben 1, Nádai Tímea 2 és Künstler András 1 1 MTA ATK, Növényvédelmi Intézet,
RészletesebbenIII. ATK Tudományos Nap
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont III. ATK Tudományos Nap Összefoglalók Szerkesztette JANDA TIBOR 2014. november 13. Martonvásár Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem. Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei
Nyugat-magyarországi Egyetem Doktori (Ph. D.) értekezés tézisei Abiotikus hatások kémiai vizsgálata a kocsányos tölgy (Quercus robur L.) makk tárolása és korai ontogenezise folyamán Pozsgainé Harsányi
RészletesebbenBúza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium sejtjeiben
TÉMA ÉRTÉKELÉS TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 (minden téma külön lapra) 2010. június 1. 2012. május 31. 1. Az elemi téma megnevezése Búza tartalékfehérjék mozgásának követése a transzgénikus rizs endospermium
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
RészletesebbenA SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ
A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS ÉS ALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE, IDÉZETTSÉG Oktatói, kutatói munkakörök betöltéséhez, magasabb fokozatba történı kinevezéshez.
FARKAS GABRIELLA PUBLIKÁCIÓS ÉS ALKOTÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE, IDÉZETTSÉG Oktatói, kutatói munkakörök betöltéséhez, magasabb fokozatba történı kinevezéshez. könyv, könyvrészlet oktatási anyag folyóiratcikkek
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ZSÉDELY ESZTER
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ZSÉDELY ESZTER MOSONMAGYARÓVÁR 2008 DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZİGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR TAKARMÁNYOZÁSTANI
RészletesebbenT-2 TOXIN ÉS DEOXINIVALENOL EGYÜTTES HATÁSA A LIPIDPEROXIDÁCIÓRA ÉS A GLUTATION-REDOX RENDSZERRE, VALAMINT ANNAK SZABÁLYOZÁSÁRA BROJLERCSIRKÉBEN
T-2 TOXIN ÉS DEOXINIVALENOL EGYÜTTES HATÁSA A LIPIDPEROXIDÁCIÓRA ÉS A GLUTATION-REDOX RENDSZERRE, VALAMINT ANNAK SZABÁLYOZÁSÁRA BROJLERCSIRKÉBEN Mézes Miklós a,b, Pelyhe Csilla b, Kövesi Benjámin a, Zándoki
RészletesebbenA KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE
Részletes szakmai zárójelentés A talaj tápanyag-ellátottságának és a szimbionta partnerek kompatibilitásának szerepe néhány mezőgazdasági haszonnövény mikorrhiza-függésében c. F42543 nyilvántartási számú
RészletesebbenKÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája
KÖRNYEZETTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Javasolt tudományos folyóiratok listája Magyar nyelvű tudományos folyóiratok Agrártörténeti Szemle Agrártudományi Közlemények Agro-21 Füzetek Agrokémia és talajtan Állattani
RészletesebbenTÁMOP /1/KONV
A Pannon Növény-Biotechnológiai Egyesület és a Pannon Egyetem Georgikon Karának Doktori iskolája csatlakozva az Európai Növénytudományi Társaság (EPSO) szervezésében tartandó Növények Napjához, konferenciát
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Király Zoltán
kutatóprofesszor Kertészettudományi Kar Növényélettan és Növényi Biokémia Tanszék Karrier Felsőfokú végzettségek: 1944-1948 Agrártudományi Egyetem, Gödöllő, agrármérnök Tudományos fokozatok, címek:: 1957,
RészletesebbenPublikációk. Magyar nyelven megjelent közlemények
Publikációk Magyar nyelven megjelent közlemények Bakóczy M. Szakál P. Schmidt R. (2002): Mikroelem-tartalmú hulladékok mikroelemtartalmának zeolittal történı kinyerése és annak felhasználása növénytáplálási
RészletesebbenVárosi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenA NITROGÉN-MONOXID (NO) SZEREPE, KELETKEZÉSE ÉS FORRÁSA AUXIN KEZELÉS, VALAMINT OZMOTIKUS STRESSZ ALATT GYÖKEREKBEN KOLBERT ZSUZSANNA
A NITROGÉN-MONOXID (NO) SZEREPE, KELETKEZÉSE ÉS FORRÁSA AUXIN KEZELÉS, VALAMINT OZMOTIKUS STRESSZ ALATT GYÖKEREKBEN KOLBERT ZSUZSANNA Témavezető: Prof. Dr. Erdei László Szegedi Tudományegyetem Természettudományi
RészletesebbenFÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN
SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás
RészletesebbenVÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN
Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Vállalkozásgazdaságtan és menedzsment program VÁLTOZTATÁSMENEDZSMENT A HAZAI GYAKORLATBAN
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenTDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben
TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK
RészletesebbenMEGHÍVÓ. Velünk Élő Tudomány. II. ATK Tudományos Nap
MEGHÍVÓ Velünk Élő Tudomány II. ATK Tudományos Nap Az MTA ATK, az MTA Agrártudományok Osztálya, a NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar és a Pannon Egyetem Georgikon Kar nevében tisztelettel meghívjuk
RészletesebbenAngéla Anda, DSc. Author(s), followed by an Abstract (not more than 200 words), Összefoglalás and
2017 2017 Angéla Anda, DSc 8360 Author(s), followed by an Abstract (not more than 200 words), Összefoglalás and J. Péter Polgár, PhD, Dean of the Faculty Angéla Anda, DSc Péter András Takács, PhD Éva Kormos
RészletesebbenAGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Droppa Magdolna
egyetemi docens Karrier Felsőfokú végzettségek: 1963-1968 ELTE TTK, biológia-kémia szakos tanár Tudományos fokozatok, címek:: 1974, dr. univ ELTE TTK 1987, kandidátus (CSc) MTA 2000, Dr.Habil ELTE TTK
RészletesebbenOktatói önéletrajz Dr. Droppa Magdolna
egyetemi docens Karrier Felsőfokú végzettségek: 1963-1968 ELTE TTK, biológia-kémia szakos tanár Tudományos fokozatok, címek:: 2002, DSc MTA 2000, Dr.Habil ELTE TTK 1987, kandidátus (CSc) MTA 1974, dr.
RészletesebbenŐSZI BÚZA GENOTÍPUSOK BETEGSÉG-ELLENÁLLÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA HAGYOMÁNYOS ÉS MOLEKULÁRIS MÓDSZEREKKEL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede ŐSZI BÚZA GENOTÍPUSOK BETEGSÉG-ELLENÁLLÓSÁGÁNAK JAVÍTÁSA HAGYOMÁNYOS ÉS MOLEKULÁRIS MÓDSZEREKKEL VIDA GYULA 1, GÁL MARIANN 1, KÁROLYINÉ CSÉPLŐ MÓNIKA 1, LÁSZLÓ
RészletesebbenA GABONAFÉLÉK EGYEDFEJLŐDÉSÉT ÉS KALÁSZOLÁSÁT MEGHATÁROZÓ GENETIKAI KOMPONENSEK TANULMÁNYOZÁSA
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A GABONAFÉLÉK EGYEDFEJLŐDÉSÉT ÉS KALÁSZOLÁSÁT MEGHATÁROZÓ GENETIKAI KOMPONENSEK TANULMÁNYOZÁSA KARSAI ILDIKÓ 1, MÉSZÁROS KLÁRA 2, KŐSZEGI BÉLA 3, PATRICK
RészletesebbenALACSONY TELJESÍTMÉNYŰ MIKROHULLÁM HATÁSA A MUST ERJEDÉSÉRE
ALACSONY TELJESÍTMÉNYŰ MIKROHULLÁM HATÁSA A MUST ERJEDÉSÉRE Viktória Kapcsándia*, Miklós Neményi, Erika Lakatos University of West Hungary, Faculty of Agricultural and Food Sciences, Institute of Biosystems
Részletesebbene-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar
e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,
RészletesebbenPannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett
Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉN-, NITROGÉN- ÉS OXIGÉNTARTALMÚ VEGYÜLETEK GÁZKROMATOGRÁFIÁS ELEMZÉSE SZÉNHIDROGÉN-MÁTRIXBAN Készítette STUMPF ÁRPÁD okl. vegyész az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi
Részletesebben37/ / Oktatási és kutatási tevékenység, tantárgyfelelős, tanácsos, vagyongazdálkodási referens
SZEMÉLYI ADATOK AMBRUS ANDREA 37/518-300 +36-70/365-7427. ambrus.andrea@uni-eszterhazy.hu Neme: nő.. Születési dátum 1975./..06/29 Állampolgárság magyar adjunktus SZAKMAI TAPASZTALAT Oktatási és kutatási
RészletesebbenAgriSafe tanulmányút School of Agriculture, Policy and Development, University of Reading
AgriSafe tanulmányút 2010. 09. 15 2011. 01. 15. School of Agriculture, Policy and Development, University of Reading School of Agriculture, Policy and Development, University of Reading Department of Agriculture,
RészletesebbenGALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL
PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI- ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: MOLNÁR ESZTER OKL. ÉLELMISZERMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ:
RészletesebbenMartonvásári őszi zabfajták
1. oldal (összes: 11) 2. oldal (összes: 11) Az idei tél eddig az átlagosnál enyhébb volt, ezért nem az áttelelés kérdése, hanem az áttelelő kórokozók és a kártevők kerültek előtérbe. 1. kép: Őszi zab és
RészletesebbenSzéchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
A fenntartható szőlőtermesztés fajtaválasztékának bővítése új nemes-rezisztens fajtákkal, fajta specifikus környezetkímélő termesztés-technológia kialakítása és innovatív bio termék prototípusának kifejlesztése
RészletesebbenVízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása
Vízben oldott antibiotikumok (fluorokinolonok) sugárzással indukált lebontása Doktori beszámoló 6. félév Készítette: Tegze Anna Témavezető: Dr. Takács Erzsébet 1 Antibiotikumok a környezetben A felhasznált
RészletesebbenPreeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák
Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák hatása(i) a monocita sejt működésére Kovács Árpád Ferenc 1, Láng Orsolya 1, Kőhidai László 1, Rigó János 2, Turiák Lilla 3, Fekete Nóra 1, Buzás Edit 1,
RészletesebbenA SZALICILSAV-FÜGGŐ VÉDEKEZÉSI MECHANIZMUSOK ÉS A STRESSZTOLERANCIA KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA BÚZÁBAN
A SZALICILSAV-FÜGGŐ VÉDEKEZÉSI MECHANIZMUSOK ÉS A STRESSZTOLERANCIA KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA BÚZÁBAN KOVÁCS VIKTÓRIA ELTE Biológia Doktori Iskola (Dr. Erdei Anna) Kísérletes Növénybiológia Doktori Program
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Exogén SA kezelések fényben és sötétben történő hatásának összehasonlító elemzése vad típusú és etilén receptor mutáns, Never-ripe paradicsom növények leveleiben Takács Zoltán
RészletesebbenA doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.
A doktori értekezés tézisei A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. Bíró Judit Témavezető: Dr. Fehér Attila Magyar Tudományos Akadémia
RészletesebbenTÁMOP A-11/1/KONV WORKSHOP Június 27.
Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP 2014. Június 27. A munkacsoport tagjai: az éves hőveszteségek-hőterhelések elemzése
RészletesebbenKlímaváltozás és gazdálkodói adaptáció
MRTT XIV. Vándorgyűlés Kis- és középvárosok szerepe a területi fejlődésben Nagyvárad, 2016. szeptember 15 16. Klímaváltozás és gazdálkodói adaptáció Koós Bálint MTA KRTK Klímaváltozásról néhány szó ENSZ
Részletesebben