A fővárosi Városfejlesztési Koncepció újragondolásának folyamata és az agglomerációt érintő irányai

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fővárosi Városfejlesztési Koncepció újragondolásának folyamata és az agglomerációt érintő irányai"

Ágnes Lukácsné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A fővárosi Városfejlesztési Koncepció újragondolásának folyamata és az agglomerációt érintő irányai Pongrácz Katalin mb. főosztályvezető Főpolgármesteri Hivatal Városépítési főosztály

2 Jelenleg hatályos Városfejlesztési Koncepció 2003-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) 2008, IVS monitoring 2010-ben A Fővárosi Közgyűlés 512/2011. (IV.06) számú határozat: döntött arról, hogy készüljön Budapest Új Városfejlesztési koncepció A Városfejlesztési Koncepciót megalapozó dokumentumok, döntések

3 2011. novemberében a Koncepciót megalapozó széleskörű adat- és információgyűjtés zárult le, melynek eredményeként egy 500 oldalas Helyzetelemzés dokumentum került a bemutatásra januárban a Helyzetelemzés megállapításai alapján felállított, a Koncepció által elérendő Célrendszert fogadott el a Főv. Kgy. Továbbiakban a célok priorizálása, és a megvalósításukhoz szükséges eszközök és feladatok kerülnek meghatározásra M O N I T O R I N G K O M M U N I K Á C I Ó HELYZETELEMZÉS adatok, információk értékelés CÉLOK jövőkép alapján PRIORITÁSOK Feladatok eszközök VÉGLEGES KONCEPCIÓ célok feladatok eszközök projektek ágazati stratégiai célok A Koncepció jóváhagyását követően, a megvalósítás érdekében felül kell vizsgálni a főváros hatályos terveit. MEGVALÓSÍTÁS A Városfejlesztési Koncepció készítésének munkafolyamata

4 Területi meghatározások, arányok: Az agglomeráció az ország területének 2,7%-a 2000 km 2 területű agglomerációs gyűrű, 525 km 2 területű főváros Demográfiai jellemzők: lakosságszám összesen: 2,5 millió fő Budapesten fő, az agglomerációban fő között az agglomeráció lakosságszáma megduplázódott, Budapest népessége csökkent 2007-től megfordult a tendencia, több fővárosba beköltöző jellemző, a régió lassú népességszám csökkenése megállt Az elmúlt 10 évben 23 nagyközségből lett város 2010-ben Pest megye 80 települése közül 33 városi rangú, népességnek 84%-a városokban él Funkcionális kapcsolatok: lakó-, munkahelyi, közlekedési, oktatási, egészségügyi műszaki infrastruktúra, környezetvédelem, rekreáció Együttműködések: Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. sz.(batrt) törvény 2011-ben módosítva Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAFT) - megszűnt A Helyzetelemzés megállapításai az agglomeráció tekintetében

5 Partnerség, együttműködés, együtt tervezés és koordinált fejlesztés a várostérségben Összehangolt térségi stratégiai tervezés, a fejlesztési és rendezési eszközök összehangolt alkalmazása 1 Partnerségi, együttműködési formák kialakítása Érdekek, érdekellentétek feltárása Összehangolt stratégiai tervezés Összehangolt térségi területi szabályozás Összehangolt fejlesztés A Célrendszerben meghatározott célok Budapest és az agglomeráció kapcsolatára

6 A térségi és a városi potenciálok hatékony kihasználása az egész ország, azon belül a budapesti várostérség fejlődése, gazdagodása érdekében 2 Az együttműködési, társulási formák bővítése az elfogadott EU Duna Stratégia mentén formálódó együttműködések keretében Az együttműködési formák bővítése a megújuló területfejlesztési törvény adta keretek között A Célrendszerben meghatározott célok Budapest és az agglomeráció kapcsolatára

7 Partnerség kialakítása, érdemi együttműködés Budapest és várostérsége között a térségi potenciálok hosszú távon is fenntartható hatékony kihasználása érdekében 3 A partnerség új formáinak kialakítása az önkéntes társulások adta lehetőségek között(különböző területi szinteken) A térségi tervezés megújítása (minden területi szinten) Stratégiai jellegű tervezés Szektoriális szemlélet és együttműködés Összehangolt fejlesztési és rendezési eszközkészlet A Célrendszerben meghatározott célok Budapest és az agglomeráció kapcsolatára

8 Budapest és várostérsége közös platformjainak kialakítása 4 Együttműködés a városhatáron túlnyúló fejlesztésekben A belső részek tehermentesítése a városkörnyékkel összefüggésben A területi folyamatok befolyásolására alkalmas fejlesztési és ösztönző rendszer A Célrendszerben meghatározott célok Budapest és az agglomeráció kapcsolatára

9 Gazdasági adottságok fenntartható érvényesítése a várostérség fejlesztésében 5 nehézipar elektronika könnyű ipar szállítmányozás mezőgazdaság Nemzeti parkok Helyi gazdaság intézményrendszerének kiépítése Helyi források helyi érdekű felhasználásában való érdekeltség gazdasági, pénzügyi, közigazgatási feltételeinek megteremtése A Célrendszerben meghatározott célok Budapest és az agglomeráció kapcsolatára

10 A városhatárt átlépő közforgalmú közlekedés és az egyéni személygépjármű közlekedés jelenlegi arányának megfordítása 6 Intenzív agglomeráció Extenzív agglomeráció Elővárosi vasútvonal Tervezett nyomvonal Országos vasútvonal Városi alközpont Agglomerációs társközpont Elővárosi vasúti közlekedés térnyerésének biztosítása Településközi autóbusz közlekedés jelentőségének növelése Eszközváltás feltételrendszerének meghatározása (P+R) Településközi kerékpározás feltételeinek létrehozása Menetrendszerű hajóforgalom újjáélesztése A Célrendszerben meghatározott célok Budapest és az agglomeráció kapcsolatára

11 Fenntartható módon fejleszthető települések 7 és városrészek kialakítása A település együttest alkotótelepülések sajátosságainak megfelelő térszerkezet kialakítása A beépítésre szánt területek további növekedésének megállítása Térségi zöldövezet kialakítása a zöldterületek hálózatának megőrzése, fejlesztése A Célrendszerben meghatározott célok Budapest és az agglomeráció kapcsolatára

12 Strukturálatlan tér TÉRBELI RE END MÉRTÉKE Kontrollált átalakulás Visszafogott növekedés NÖVEKEDÉS Intenzív növekedés Budapest Régió 2040 Budapest várostérségének lehetséges jövője forgatókönyvek 1-5

13 Szemlélet 1: (A jelenlegi rendezési és beruházási szemlélet e mentén halad) a városfejlesztés kontrollálatlansága, a városmenedzsment hiánya, a társadalmi igények figyelmen kívül hagyása >> nincs komplex tervezés 1: Beavatkozás hiánya Eredmény: Fejlődés elsősorban a városhatáron kívül Megmarad a városközpont domináns helyzete, az új területek nem válnak önellátóvá (szolgáltatás, rekreáció stb.) Megmarad az agglomerációs városok elszigeteltsége, a városhatár mentén egy széles logisztikai gyűrűben maradnak kapcsolatban Budapesttel A városi problémák (mobilitás, szűk városi terek stb.) nem oldódnak meg, inkább fokozódnak A fejlődés hamar befullad, miközben utólag csak nehezen javítható problémák jönnek létre 1

14 Szemlélet 2: Az 1950 előtti Kis-Budapest koncepció : csak a történelmi városmag marad meg Budapestként, a másodlagos lakóterületek, barnamezős területek és a külvárosi zöldövezetek önállósodnak 2: Beszűkölő város Eredmény: A kis belső városmag körül hatalmas agglomeráció jön létre A külső települések specializálódnak, verseny indul a csomóponti szerepekért A belső mag várospolitikájában az építészeti-kulturális terület kap hangsúlyos szerepet: az örökség megóvása, megújítása, a közterületek fejlesztése (pl. Budapest Szíve, bérházfelújítások stb.) Megerősödik a belső mag Budapest-identitása; nő a külső lakóterületek lokális szemlélete A közszolgáltatások térbeli felosztása kiegyensúlyozatlanabbá és ellenőrizetlenné válik A költségek hatékony elosztása és az egységes rendezésfejlesztés lehetetlenné válik 2

15 Szemlélet 3: A Duna a metropoliszrégió központi eleme és megtestesítője, amely felfűzi a történelmi és modern városrészeket. A folyó az agglomerációs közlekedés szerves része Eredmény: 3: Duna-menti fejlesztési tengely A Duna-hidak és a vízi közlekedés jelentősége megnő, ezek fogják össze funkcionálisan és szellemileg a régiót A metropoliszrégió a Duna-menti új, intermodáliscsomópontok és városi alközpontok köré szerveződik >> decentralizált struktúra, komplex központok >> tehermentesített belváros, a funkciók egyenletes eloszlása 3

16 Szemlélet 4: A régiós városok növekedése folytatódik, A régiós alközpontok megerősödnek; azonban az intenzív fejlesztések az autópályák mentén, 8-10 irányban valósulnak meg >> erős gazdasági, de gyenge fizikai kapcsolat 4: Sugárirányú fejlődés Eredmény: Megmaradnak és tovább erősödnek a területi egyenlőtlenségek (életminőség, lakókörülmények, rekreációs szolgáltatások stb.) Megmarad a központban található munkahelyek iránti erős igény, a régió centralizált munkaerőpiaca A kiegyensúlyozatlan struktúra lehetőséget ad a régiós alközpontok megerősödésére, ezáltal nagyobb szerephez juthatnak a nemzetgazdaságon belül Szervezés hiányában a régió nem lesz európai szinten versenyképes, a regionális szemlélet hiányzik az országos politikából! 4

17 Szemlélet 5: Országos, hosszú távú, regionális fejlesztéspolitika Funkcionális együttműködés: az én helyett a mi kerül előtérbe Önálló alközpontok a regionális hálózat póluspontjain Eredmény: 5: Többközpontú metropolisz-térség Policentrikus metropoliszrégió, versenyhelyzet a városok között Meghatározott, egyedi szerep a hálózaton belül Kiegyensúlyozott munkaerőpiac, a városi funkciók egyenletes térbeli eloszlása >> a térbeli és gazdasági sokszínűség vonzó körülményeket teremt 5 >> európai szinten is fontos metropoliszrégió

18 Pongrácz Katalin mb. főosztályvezető Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Hasonló dokumentumok

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.