História Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "História 1988-01. Created by XMLmind XSL-FO Converter."

Átírás

1 História

2 História Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve.

3 Tartalom A bürokrácia Légy írnok! Az egyiptomi államigazgatás Képek Államszervezet Mohács elõtt Képek Az írás mûvészet. Még a kéztartást is szigorúan szabályozzák Képek Az újkori nagybirtok magánbürokráciája Képek Egy katonaállam bürokratái. Az Oszmán Birodalom Képek A feudális megye bürokráciája Képek Modern államszervezet, köztisztviselõk Képek Az ügy útja Képek A szakszervezeti bürokrácia Képek Gazdasági bürokrácia Magyarországon 1945 után Képek Ami csak vágy maradt. Olcsó, hatékony, demokratikus közigazgatás! Képek Pártapparátus Magyarországon 1948 után Képek Horthy István lezuhanása tények és legendák Az olasz követ Horthy István haláláról Dokumentumok Horthy István haláláról. 1. Horthy István özvegyének 1978-ban kelt levele. 2. Zuna Edgár nyilatkozata Franz Braun visszaemlékezése Horthy István haláláról Képek Horthy István utolsó fényképe Képek iii

4

5 1. A bürokrácia GLATZ Ferenc A bürokrácia I. A bürokrácia az újkori európai történelem közösségi életében a legjelentősebb szervező erő. Könnyű belátni: az aránylag kicsiny európai földrész kultúrájának kiemelkedése más területek kultúrái fölé, s e hely megőrzése egészen a 20. század közepéig nem utolsósorban az itt élő társadalmak pontos és bonyolult egymáshoz illeszkedésének köszönhető. A mezőgazdasági, ipari munkafolyamatok összehangoltságának, a területi szerveződések (grófságok, királyságok, politikai-állami képződmények) pontosan szabályozott egymás mellett élésének (vagy még összeütközéseinek is). A törvények, szabályok együttese milliónyi hajszálérként fonta át a mindennapokban az egyének, kisközösségek (nagycsaládok, falvak, birtokok), majd nemzetiség szerinti tagozódások életét. A tízparancsolat ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj stb. tiltásainak egymás mellett élést biztosító voltát ugyanúgy felügyelte az egyház, mint a termelés szakszerű folyamatosságát a jószág- majd iparigazgatás, és az utolsó évszázad bonyolult állampolgári kötelmeit az állam igazgatási-bírósági szervezete. És ezekben az együttélést szabályozó intézményekben kezdettől meghatározó szerepet játszott a munkamegosztás során külön foglalkozássá emelkedő szervező-funkcionárius elem. Ilyen közösségszervező erő az európai papi réteg, amely a században egész Európára kiterjeszkedő egyházi szervezet szülötte; ilyen a gazdasági hivatalnok, a feudális földbirtokszervezet szülötte, majd az állami tisztviselő az európai államrendszerek rögzülése ( század) idején. Mondhatjuk: ha az egyén napi 24 órájának szerveződését vizsgálja majd egyszer a történettudomány, akkor e mindennapi élet megélésének legfeltűnőbb fejlődési irányát napjainkig a mind több életfolyamatra, tevékenységre kiterjeszkedő szabályozottság előrehaladásában fogja megtalálni. És különösen erős változást észlelhet majd a történettudomány a században, amikor a klasszikus tömeges írásbeliség terjedésére ráépül a hivatalszervezet, majd a 19. század végén, amikor a modern állami-katonai, a párt-, illetve mamut ipari-kereskedelmi adminisztrációk elburjánzanak A történetírás mégis aránylag későn figyel fel e bonyolult hivatalszervezet és az azt működtető hivatalnoksereg meghatározó szerepére. Ennek egyik oka: az emberiség sorsát eldönteni látszó nagy politikai döntések, háborúk, s azok főszereplői, a királyok, hadvezérek mögött sohasem jelenik meg a nyilvánosság előtt a hivatalnokok serege. Sőt, mivel mindig függő és így kiszolgáltatott helyzetben élnek mind a gazdasági, mind a politikai adminisztráció tagjai, befolyásuk sem látszik fontosnak. A történetírót ismét saját jelene figyelmezteti: századunk eleje, amikor már a modern államot és a technikai-gazdasági-igazgatási rendszereket működtető adminisztrációk önálló társadalmi erőként is szerveződnek fizetési osztályok, kiváltságok (pl. nyugdíj) biztosításával. A korabeli jelentudomány, a statisztika figyel fel számuk növekedésére (Németországban pl. a századfordulón a foglalkoztatottak 10%-a), a szociológia, közgazdaságtan pedig a hivatalnok társadalmi szerepét tanulmányozva, jelentőségére. A történettudományos érdeklődés hiányának másik oka: tudományágunk korábban elsősorban a nemzeti-állami összeütközésekre összpontosított. Csak ahogy a történeti érdeklődés az állami politika csúcsától halad lefelé a mindennapi élet szférájához, úgy ébred rá a történész a közösségi élet szervezőinek fontosságára. S tárulkozik fel előtte különböző szinten a hivatalnoki rend befolyása a társas életre. A történettudomány az 1910-es években tesz kísérletet ennek megragadására (Otto Hintze), majd két magyar történész (Hajnal István 1920, Mályusz Elemér 1943) írja le és fedi fel: hogyan alakult ki a középkori egyházi értelmiségből a világi hivatalnokréteg, s milyen óriási ennek befolyása az újkori európai kultúra és az államrendszerek születésére. Hintze máig alapvető tanulmánya feltérképezi e réteget hivatása és társadalmi besorolódása szerint. Szól az állami hivatalnokokról, a közigazgatási elöljáráság tisztviselőiről, a bírósági alkalmazottakról, a katonaság tisztjeiről, a tanárságról, a közüzemek (posta, vasúthálózat) technikai tisztviselőiről és a városi körzeti autonómiák hivatalnokairól; és szól a magánhivatalnokokról, akik a mind erősebbé váló magángazdaságban szolgálnak. Vajon történetírásunk nem túlságosan régimódi-e, amikor tematikáiban még mindig az állami-nemzeti összeütközésekre, politikai-párttörténeti csetapatékra összpontosít, s ezért nem tud választ adni századvégünk társadalmát izgató kérdésekre? Arra: vajon igaz-e, hogy ezen apparátus-hivatalnoki rend szerepe a korszakváltásoknál reakciósra fordul? Míg részben fenntartója, letéteményese az emberi együttélés kereteit adó intézményeknek a folyamatosság biztosítója, ugyanakkor rabjává is lesz a maga által kitermelt régi szabály- és törvényrendszereknek. S hogy konzerváló erőként lép fel minden új törekvéssel szemben? Egyáltalán: a 20. század végi európai társas élet nincs-e túlszervezve? Nincs-e az egyének élete túlságosan részletezett 1

6 szabályozásnak alávetve? Ahogy a pontosan szervezett tudás- és tapasztalati anyag állandó jelenléte biztosítója volt az újkori európai kultúra kiemelkedésének, most nem válik-e az évezredes örökség az egyéni elgondolások kibontakozásának akadályozójává? II. A bürokrácia társadalomszervező erejének eszköze az írásbeliség. Minden európai nyelvben a hivatal -lal, irodá -val, tisztség -gel összefüggő szóban megtalálható a francia büro, eredeti jelentésében íróasztal szó. Mint ahogy a modern állami hivatalnokrendszer is a francia újkori államszervezetet tekintette példájának. A franciaországit, ahol a 13. század folyamán az európai tömeges írásbeliség kialakult. Az írás a legerősebb szervezőeszköze a társadalomnak. Állandósuló birodalmak elképzelhetetlenek nélküle az emberiség történelmében. A váltás a teljes szóbeliségről az írásbeliségre a tűz meghódításának jelentőségével vetekszik az emberiség történelmében. Az írás (mind a képi, mind a betűírás) teszi lehetővé a munkafolyamat állandóságának megszervezését: ennek köszönhető névsorok, ellenőrző listák készítése, a rendszeresség, ellenőrizhetőség, s az írásba foglalás az egyetlen biztos módja a hagyomány, azaz a tapasztalati anyag megtartásának. Nem vész el az egyszer már kitermelt ismeretanyag. Az írást az emberi munkavégzés szervezettségének, összhangjának és az együttélés állandósulásának igénye fejleszti ki. Az írnok a társadalom szervező-funkcionáriusa, vagy a szervezők elsőszámú munkatársa. S a legtökéletesebb a gondolat kifejezésére, hagyományozására az európai betűírás. Volt olyan történetírói felfogás, amely ebből vezette le az európai kultúra kiemelkedését. Mi késztette arra az európai népeket, hogy a nehézkes, csak egy szűk réteg (elsősorban papok, egyházi személyek) birtokolta írásmesterséget a 13. századtól hirtelen átalakítsák fürge kézmozgású folyóírássá? Amely már köznapi célokra használatos és mindennapi módon elsajátítható. Lehetséges indíték: az európai államok rendszerében az adott területek átfogása állandó igazgatással? Vagy az élénkülő csere- és pénzüzletek szabályozásigénye? A kérdésre máig nincs egyértelmű magyarázata a történettudománynak. Mint ahogy azt sem tudja felbecsülni: számszerűleg hogyan alakul a 13. századtól az írni tudásból és így a hivatalnoki munkából élők száma és súlya? Arról már inkább van áttekintésünk: a században a hivatali rendszer kiépülése hogyan hozza magával az ún. polgári állam fejlődését, az államterület egészét átfogó hivatalszervezetet (igazgatás, technika, egészségügy), majd politikai képviseleti rendszert. (A történettudomány előszeretettel beszél aktakorszak -ról, jelezve: a nehézkes középkori oklevelezéssel szemben a tömeges írásbeliség, az akta lesz az ügyintézés alapja.) Az állam és a magángazdaság írásbelisége hogyan neveli fel önálló társadalmi erővé azt a műveltségéből, tudásanyagából élő réteget, amelyik legfőbb harcosa lesz a modern polgári-képviseleti államrendszereknek. Azután: a kötelező írni és olvasni tudás bevezetésével állami vagy magánhivatalnok lesz a tanár ; az út, a posta, a közüzemek működtetésével a mérnök ; a közegészségügy fejlesztésével az orvos Az írástudó, műveltségőrző és örökítő szakember, az értelmiségi immáron biztos fizetése, de az adminisztráció kötelékeibe besorolódó hivatalnokká lesz Azután: az akták, hivatali előírások behálózzák a modern társadalmak napi életét, azok az egyén szintjén is elbürokratizálódnak. A modern történettudomány hiányossága, hogy napjaink kérdésállítására nem készült fel e téren sem. Vajon hogyan alakul ki e társadalom fölé emelkedő hivatalnokrétegben a hit: ő a közösség dolgainak letéteményese. A szervező-irányító tevékenység hozamának növekedése a munka- és életfolyamatokban? Vagy általában a szellemi tényező szerepének nyilvánvaló erősödése? Kormányok, vezetők, sőt a pártok is feltámadhatnak, megbukhatnak, az adminisztráció marad fogalmazzák meg. Ugyanakkor rendelkezünk kutatással arra vonatkozóan: azzal, hogy az államszervezetek gyakorlatilag a teljes értelmiségi tevékenységet a maguk miniszteriális ellenőrzése alá vonták (az egyetemi tanár, a kutató, sőt az író is bármikor megfenyíthető állami alkalmazott lett), nem szorítják-e talán tudomásul sem vett korlátok közé az annyira kívánatos független gondolkodást? Az újkori európai kultúra nagyszerű fejlődésének egyik titka volt, hogy az értelmiségi szervező tudást eltartotta, hivatalosan elismerte, állami biztosítékokat adott számára. De vajon azzal, hogy az értelmiségit csak hivatalnokként kezeli, nem emel-e gátat a kultúránk fejlődését biztosító megújító elgondolások megszületése, napfényre kerülése elé? Vajon szükségszerű, hogy az írásbeliség, az írásgondolkodás általános elterjedtsége után is az ügyintézés ne háruljon mindjobban az állampolgárra, hanem továbbra is a társadalom fölé emelt hivatalnok-apparátus számát növelje? Vajon igaz, hogy a hivatalnok-apparátus azért akar az ügyintézés titkának birtokában maradni, hogy a társadalom feletti adminisztratív uralmát megőrizze? Vajon az, hogy a mikrochipek világában a hagyományos írásbeliséget a munkafolyamat és közösség szervezésében az új eszköz, a számítógép válthatja fel, mennyiben csökkentheti, vagy alakíthatja át a hivatalnok-szervezetet? S vajon a szervezéstechnika változása mellett egy új típusú társadalmi-politikai nyilvánosság programja mennyire követeli meg ugyancsak egy, a munkavégzési-közösségszerveződési igényekhez visszaidomuló bürokrata társadalom kifejlődését? 2

7 III. A modern bürokrácia legdinamikusabb csoportja a politikai, ennek is legmozgékonyabb része a pártbürokrácia. Láthattuk: az írástudó, a hivatalnok kezdettől a társas munka és együttélés szervezésének nélkülözhetetlen részeként emelkedett ki a társadalomból. A modern kori hivatalnok, a bürokrata joggal és büszkén mondhatta: ő szakmunkása a hivatalnak. Ő szakbürokrata. A politika mint a közösség életének szakszerű irányító ereje a 20. században e szakhivatalnokok együttesére támaszkodik. A 20. század politikai életének legjellemzőbb új vonása a hatalomért folytatott harc tömegessé szélesedése. Intézményes keretei a modern politikai pártok, melyek létrehozzák a maguk kodifikált célegyüttesét követő bürokráciát, a pártapparátust. A pártbürokrácia nem szakbürokrácia, hanem a politika általános irányának letéteményese. Óriási méretűvé diktatórikus államrendszerek fejlesztik. A diktatúrák a társadalmi élet totális, azaz teljes átpolitizálásának igényével lépnek fel, és ezt a politikai totalitást az uralkodó párt mindent meghatározó eszközével kívánják elérni. A pártbürokrata az általános politikus, akinek faladata a központi akarat érvényre juttatása az élet adott területén. Jelenléte biztosítja a pártpolitikai szempontokat az igazgatásban, a gazdaságbon, a kultúrában, a hadseregbon azaz a társadalom mindennapjaiban. A pártbürokrácia párhuzamosan épül ki a szakbürokráciával, központilag, területileg egyaránt. E kettősség csúcsteljesítménye a kultúra-oktatás területe, ahol a mégannyira politikai elkötelezettségű szakismeretek párthű képviselői mellett is létrehozza a politikai apparátust: az ideológiai tárgyak rendszerét. Történettudományaink általában keveset tudnak a modern bürokrácia természetéről, de a legkevesebbet a pártbürokrácia majd évszázados történelméről mondanak el. Vajon igaz-e, hogy a szakbürokráciával teljes párhuzamosságban építkező politikai bürokrácia végül is a sztálini diktatórikus rendszernek, a minden iránt bizalmatlan politikának része csak, de általában még az egypártrendszernek sem szükségszerű követelménye? Vajon a párttag szakember valóban kevésbé alkalmas egy (vagy több) politikai célrendszer érvényre juttatására, mint a külön e célra kiemelt pártapparátus(ok)? Vajon igaz-e: ahogy a szakapparátus azonosítja magát már a 19. század második felében az állammal és a nemzet egészével, ugyanúgy kialakult (és ha igen, miért) a pártapparátusban az a tudat: ő azonos a párttal és azonos a politikával? Vajon nem azért következhet be léptennyomon a politikai vezető erő(k) elidegenedése a társadalmi napi gyakorlattól, mivel a politizálás leszűkül az apparátusmunkára, az adminisztrációra? De vajon lehetséges-e a politikai apparátusokat leépíteni vagy a szakapparátusok mögé helyezni? Tudunk-e történeti alapon válaszolni a kérdésre: feltétlenül egy főkönyvelői szemléletű (a maga szakbürokratikus ismereteire hivatkozó) kormánypolitika a helyes ellenpólusa a régi típusú, az agitációs-propagandisztikus célrendszereket ismételgető politikának? A sztálini rendszerek közül a magyarországi pártgyakorlat tett a legtöbb kísérletet az ellentétek feloldására. Mi a 30 év eredménye, és mik az alternatívák? Milyen szinten (esetleg területileg olvadjon össze a pártapparátus (a maga épületeivel, intézményeivel, eszközrendszerével) a szakbürokráciával? És vajon igaz-e: a térség demokratikus hagyományok nélküli politikájában az apparátus a felvilágosodott abszolutizmus, a reform felülről leghatékonyabb eszköze? Vagy: ahogy a szakbürokrácia a maga szervezettségével, önálló társadalmi érdekrendszerének megfogalmazásával gátja lehet a belső társadalmi reformoknak, akadályozója is az egyéni elgondolások érvényre juttatásának, ugyanúgy a politikai rendszerek reformjaiban éppen a pártbürokrácia válik a konzervatív visszahúzó erővé? Önálló érdekeit is megfogalmazva, akadályozójává lesz a politikai intézményrendszer átalakításának, mert ez egész gondolat de érdekrendszerének átalakítását követeli? Vajon nem éppen térségünk elmúlt évtizedekbeli fejlődésének, mostani akadályoztatásunk egyik kulcskérdésére nem tud válaszolni történettudományunk? 3

8 1. Légy írnok! Az egyiptomi államigazgatás KÁKOSY László Légy írnok! Az egyiptomi államigazgatás Keleti társadalmakban az írástudó megbecsülése, sőt méltósága elsősorban az írások bonyolultsága miatt sokkal magasabb fokon állt és áll a mai napig, mint Európában. Magam is többször megfigyelhettem a kairói kormányhivatalok előtt kis asztaloknál ülő mai írnokokat, akik nagy fontoskodások közepette készítettek el egyegy beadványt, kérvényt, panaszt a vidékről érkező fellahok számára, miközben azok alázatosan figyelték, amint az írnok tolla fürgén siklott a nagy árkus papírokon, majd keserves sóhajtozás közben fizették ki a nem csekély honoráriumot. Az írni-olvasni nem tudó emberben minden korban fokozottan van jelen a kiszolgáltatottság, a tehetetlenség érzése az államapparátus legjelentéktelenebb képviselőjével szemben is. A fáraók Egyiptomában ezzel már tökéletesen tisztában voltak és tudatosan az írnoki pályát állították mint egyetlen, az emberhez valóban méltó foglalkozást az ifjúság elé példaként. Szatirikus iratokban karikírozták a fizikai munkát: a cipész a bőrt harapja, a kovács ujjai olyanok lesznek, mint a krokodilusé, a paraszt hiába dolgozik, víziló, egér, sáska pusztítja el a termést, és ami még megmaradt, azt az írnok viszi el beszolgáltatásként. A birodalomépítő bürokrácia Az írnokok kiképzése nagy gonddal történt, hiszen az államnak jól képzett írástudók sokaságára volt szüksége. Az írás Kr. e táján alakult ki Egyiptomban és rövidesen létrejött a soklépcsős, bonyolult adminisztráció, amelynek egy hatalmas terület közigazgatását és gazdasági életét kellett irányítania. Az állami intézmények mellett a magángazdaságok is nagy számban foglalkoztattak írnokokat. Az írásbeliség az egyiptomi állam alappillére volt és történelmük sok apró epizódja őrződött meg az írnokok feljegyzéseiben, akik a legjelentéktelenebb eseményeket, ügyeket is írásban rögzítették. Az adminisztráció csúcsán a vezírnek (tjati) nevezett főtisztviselő állt, akinek feladatait részletes előírások szabályozták. Ha bárki kérvényt nyújt be a vezírhez földek ügyében, akkor azonfelül, hogy kihallgatja a szántóföldek felügyelőjét és a kataszteri ügyekkel foglalkozó bizottságot, rendelje őt magát [a kérvényezőt] is magához. Felső- vagy Alsó-Egyiptomban levő földek esetében két hónapig halaszthatja [az elintézést]. Ha olyan földekről van szó, melyek közel fekszenek a Déli Városhoz [Théba] vagy a székhelyhez, a törvény szerint három napig halaszthatja [az ügyet]. Minden kérvényezőt a törvénynek megfelelően hallgasson ki. Ez csak egy példa a vezírnek szóló utasításokból. A szabályzatot annyira fontosnak tartották, hogy több vezír magával vitte a túlvilágra is; az idézett részlet Rehmiré sírjából való. A vezír hatáskörébe tartoztak a gazdasági életet irányító intézmények, hivatalok (kincstár, raktárak, földek határaira felügyelő szervek), ő irányította az építkezéseket, és ő volt, mint a legfőbb bíró, az igazságszolgáltatás feje is. Bár neki kellett felügyelnie a hadseregre és a flottára, méltósága polgári jellegű volt: nem tekintették főparancsnoknak és a haditanácsban sem volt döntő szava. A vezírnek elvben az országban történt minden jelentős eseményről tudnia kellett, beosztottjai a fővárosban és vidéken egyaránt jelentéstételi kötelezettséggel tartoztak neki. A nagyobb országrészek elöljáróinak például minden négy hónapos évszak első napján személyesen kellett eléje járulniuk, de írásban is be kellett nyújtaniuk beszámolójukat. A kérvényezőknek, akik a vezírtől kaptak kihallgatást, szintén írásban is le kellett fektetniük panaszukat, kívánságukat, egyébként a hatóságok nem foglalkoztak az üggyel. Alsóbb szinteken is megkívánták a főnökök beosztottjaiktól az írásos tájékoztatást. Ezeknek a jelentéseknek, hivatalos leveleknek megvolt a maguk előírt formája és az írnok-tanulóknak külön be kellett gyakorolniuk az előírt formulákat. A tananyag fontos része volt, hogyan, milyen stílusban kell levelezni az elöljáróval, a kollégával és a beosztottal. Egy udvarias levelet például így kellett bevezetni: X-től Y-nak; Élet, üdv, egészség Amon-Rének, az istenek királyának kegyében! Azt mondom Izisznek, az összes isteneknek és istennőknek, hogy bár lennél egészséges, és bár élnél sokáig. Bár lennél a fáraó (Élet, üdv, egészség!), a te urad kegyében, életben, jó állapotban és jó egészségben mindig! Ez még mértéktartó esete a szóvirágok halmozásának, de fennmaradt számos hosszú levél is, ahol a tényleges tartalom nem több, mint egy mondat. Ha viszont egy tábornok ír egy egyszerű írnoknak, nincs semmiféle töltelék szöveg, semmiféle udvariaskodás, csak rideg tények és utasítások. 4

9 Írnok: leltáros, könyvelő Egy alázatos levél bizonyos fokig irodalmi teljesítmény volt, de ilyen írásművek elkészítése az írnokok munkájának csak kisebbik részét alkotta. Legtöbb adatunk a thébai nyugati parton levő kézműves telep, Deir el- Medine írnokainak munkájáról, életéről maradt fenn. A királyi írnokok az Igazság Helyén felügyeltek a királysírok elkészítésével kapcsolatos munkálatokra. A nap a munkáslétszám ellenőrzésével kezdődött: névsorokat készítettek és feljegyezték a távolmaradás okát is. Feltűnő, hogy az aprólékos adminisztráció mennyire megfért a laza munkafegyelemmel. Egyesek azért nem jelentek meg, mert állítólag valamelyik istennek akartak áldozatot bemutatni, mások a feleségük vagy a lányuk betegségére hivatkoztak, de találunk olyan bejegyzést is, hogy az illető egyszerűen lusta volt. Az írnokok vették át naponta a raktárakból a szerszámokat és a munkához szükséges anyagokat, majd gondos listák megírása után átadták őket a kézműveseknek. A munka befejezése után a szerszámokat vissza kellett szolgáltatni. Fontos feladata volt az írnokoknak a járandóságok kifizetése. A munkások nem pénzként használt lemért fémdarabokat kaptak, hanem havonként természetbeni juttatást: élelmet, ruhát, testápoláshoz szükséges olajakat. Az írnokok emellett különböző magántermészetű feladatokat is vállaltak: leveleket írtak a munkások számára, irodalmi műveket másoltak, elkészítették a kézművesek sírjainak feliratait. Az egyiptomi írnokok leggyakrabban papirusztekercsekre írtak, mivel azonban ezek drágák voltak, a sürgős, pillanatnyi jelentőségű feljegyzésekre lapos mészkődarabokat használtak. Ha a jegyzet fontos volt, később átmásolták papiruszra. A hivatalos iratokat levéltárakban őrizték. Az azonos természetű írásokat átmásolták, hosszú tekercseken összesítették, fontos témák esetében nem papiruszon, hanem bőrtekercseken. A jogrend, az állampolgárok biztonsága nyugodott ezeken az iratokon. Jó példa erre a híres Mesz(Mosze)-per, egy bonyolult birtokjogi vita egy családon belül, melyben fontos bizonyítékként szerepelnek száz évre visszamenő adóösszeírások. Az egyik fél ezek meghamisítása révén akarta igazát keresztülvinni a törvényszéken. Bár több nemzedéken át megőrizték a hivatalos iratokat, időnként elkerülhetetlenné vált a selejtezés. Az elavult irományok az összetartozók szerencsére többnyire egy csomóban szemétdombokra kerültek. Ezek a hulladékhalmok később mint becses lelőhelyek vonultak be a régészet történetébe, hiszen Egyiptom száraz klímája alatt a kidobott papiruszok nagy számban vészelték át az évezredeket. Bürokrácia: taktikázás, packázás Az írni tudás, az írásos adminisztráció az egyiptomiak szemében a civilizáltság, a fejlett államélet kritériuma, a rend biztosítéka volt. A bürokrácia, mint negatív fogalom, ezért nem alakulhatott ki. Az írnokok, akiktől forrásaink származnak, egymás tudatlanságát, fontoskodását ugyan kigúnyolták, de saját foglalkozásukról soha nem mondtak rosszat. A legmagasabb állami tisztségekbe emelkedett főurak, királyi hercegek előszeretettel örökítették meg magukat írnokként, jelezve azt, hogy későbbi pályafutásukat tudásuknak köszönhették. Természetesen bár a bürokrácia tudatosan nem témája irodalmuknak ők maguk is jól látták egyes korszakokban az államszervezet korruptságát, a hatalmaskodást és ugyanakkor a tehetetlenséget. Ezek a vonások nemcsak a Ramesszidák alatt (Kr. e ), a bomlás időszakában tűnnek szembe. Becses emlék számunkra egy levél a piramisépítők korából, a VI. dinasztia idejéből (Kr. e előtt), amikor a piramisok ugyan nem érték már el a gizai óriás-gúlák méreteit, de még mindig nagyarányú építészeti tevékenység folyt a memphiszi temetőben. A finom mészkövet a Nílus túlsó partján, a turai kőbányákból nyerték a piramisokhoz és a masztabákhoz. Az egyik bányászcsapat vezetője panaszos levélben számol be arról a kellemetlen helyzetről, melybe a hivatal nemtörődömsége miatt került. Utasítást kapott a fővárosból, hogy keljen át embereivel a nyugati partra, ahol a munkásoknak járó ruhákat kellett volna átvenniük. Hat napig várakoztatták őket, a ruhakiosztásra mégsem került sor, holott mint írja egy nap elegendő lett volna az ellátmány átvételére. Ennél az esetnél különösen az az érdekes, hogy a sírépítés Egyiptomban mindig kiemelt fontosságú munkának számított, az illetékes hivatal mégis ténylegesen akadályozta a munkát. Több mint ezer évvel később, III. Ramszesz korában (Kr. e ) a Deir el-medine-i telep munkásai felvonulásokkal és sztrájkkal tiltakoztak ellátmányuk elmaradása miatt. A megromlott, önmaga karikatúrájává vált földi államszervezet égi kivetülését a Hórusz és Széth története címen ismert késő újbirodalmi műben találjuk meg. Az istenek világát megosztja Hórusz és Széth pere, mely Ozirisz örökségéért folyik immár nyolcvan éve. Hiába születnek döntések, mert a Mindenség Ura 5

10 megakadályozza végrehajtásukat, de ő maga sem meri saját akaratát keresztülvinni. A kicsinyes taktikázás, intrikálás közben az istenek cirkalmas kancelláriai stílusban megfogalmazott átiratokat, megkereséseket, fenyegető leveleket küldözgetnek egymásnak. Az istenek írnoka, Thot ebben a szatirikus műben istentársaihoz hasonlóan elveszti minden méltóságát és úgy ír, mint a fáraó udvaroncai, akik már csak semmitmondó formulákban tudnak gondolkodni. Az olvasóban joggal merülhetett fel a kérdés: ha az isteneket is megrontja a túltengő adminisztráció, mit lehet tenni földi képviselői ellen? * Vö. Kákosy László: Sztrájk III. Ramszesz korában. História, 1980/1. sz. Képmagyarázat Az egyiptomi írás szóírás volt, de jelei közül néhányat szótagok, helyesebben mássalhangzócsoportok, sőt egyes hangok jelölésére is felhasználtak. mintegy ezer jelük volt, de ezekből csak négy-ötszázat használtak állandóan A hieroglif írás monumentális díszírás volt. Hieroglif jeleket csak emlékműveken, kőbe, fába vésett feliratokon látunk, papiruszon legfeljebb a Halottak Könyvében. A mindennapi életben levelezés, gazdasági feljegyzések, irodalmi szövegek leírása céljából a később görög szóval hieratikusnak (papinak) elnevezett kézírást használták. Ez nem másfajta írás, hanem a hieroglif jeleknek a kézíráshoz alkalmazkodó, egyszerűsített formája. A hieroglif jeleket vésővel, kalapáccsal faragták ki, a hieratikus feleket nádtollal, ecsettel rótták papiruszra. Természetes, hogy az írófelület és az írás eszköze erősen befolyásolta a jelek formáját. A hieratikus írás jelei sokkal egyszerűbbek, képszerűségűket jórészt elvesztették, de többé-kevésbé még mindig felismerhetően utalnak az ábrázolt tárgyakra (Kéki Béla: Az írás története) 2. Képek 6

11 7

12 8

13 1. Államszervezet Mohács elõtt PALOVICS Lajos Államszervezet Mohács előtt A magyar feudális állami és egyházi szervezet kiépítése különböző előzmények és példák nyomán első királyunk, Szent István korában történt meg. István ( ) létrehozta a királyi vármegyéket, élükön a várispánokkal, valamint a több vármegye területére kiterjedő püspökségeket, az egyházmegyéket, törvényeiben pedig meghatározta az állami és egyházi szervezeti egységek életében felmerült problémák legfontosabb jogi szabályait. A király hatalma földbirtokain alapult; István az Árpádok birtokállományát a legyőzött törzsfők, nemzetségfők földjeinek kétharmadával egészítette ki. Az ország területének nagyobb részét kitevő királyi birtokok, az ott lévő várak és katonaságuk, a birtokok népeinek ekkor még természetbeni szolgáltatásai mind a király hatalmát, érdekeit szolgálták, az ő kezében volt a törvényhozás és legfelső fokon az ítélkezés, hatalma még az egyházi ügyekben is érvényesült. Első királyaink mellett fontos tanácsadó testület volt a királyi tanács. A királyi udvar, a közvetlen kíséret feje a nádor (comes palatii, palatinus). A király vándorló kíséretének ellátása volt a feladata a királyi udvarhelyek körül tizedekbe, századokba szervezett szolgálónépeknek. A szintén tizedekbe, századokba osztott várnépek tisztjei a várjobbágyok voltak, az ő bírájuk és a harcos elemek (milites) parancsnoka volt a várispán (comes castri). Az egyházszervezés során felállított püspökségek, káptalanok, szerzetesházak ellátását, a 10 falunként építendő (plébánia) templomok fenntartását a király birtokadományokkal biztosította. A nagyobb adományokról szóló okleveleket az uralkodó környezetében lévő írástudók, egyházi személyek, gyakran maguk a megadományozottak állították ki esetenként, majd a király megpecsételéssel érvényesítette. A magyar állam központi szervei A királyi birtokok egyre növekvő mértékű eladományozása következtében a király hatalma csökkent, illetve megváltozott, anyagi alapjának súlypontja a nagybirtoktól a regálejövedelmek (adó, nemesfémbányászat és pénzverés, sókereskedelem jövedelmei, harmincadvám bevétel stb.) felé tolódott. Az uralkodók közül többen megosztották az ország területét testvérükkel, unokatestvérükkel (hercegség, ducatus), vagy fiukkal (ifjabb királyság). A herceg (dux) vagy az ifjabb király (rex iunior) saját területén királyi jogokat gyakorolt, az utóbbi saját, a királyéhoz teljesen hasonló udvart is szervezett, ítélkezett, birtokot is adományozott. A király kormányzati és bírói tevékenysége továbbra is a legfelső szintű. Az évenkénti törvénynapon Székesfehérváron (Aranybulla, 1222) és a helyét állandóan változtató királyi udvarban bíráskodott, A társadalom fejlődése miatt az ügyek megszaporodtak, így a király országos bírói feladatainak egy részét II. István ( ) idején az udvar népei felett korábban is bíráskodó nádor vette át, aki a 13. században önálló bíró lett. Az évi Aranybulla szerint a nádor az ország minden embere felett különbség nélkül ítélkezhetett, az évi Aranybulla azonban a nádori hatáskörből kivette az egyháziakat és az egyházi bíróság számára fenntartott ügyeket előtt említették először az udvarispán (comes curialis) tisztségét. Az udvarispán tehermentesítette a nádort az udvartartás és a gazdasági ügyek irányításában, ellátta a királyi jelenlét bírói teendőit. (Ekkortól lett a nádor országos bíró.) Hamarosan az 1214-től ismert tárnokmester (magister tavarnicorum) vette át a gazdasági ügyeket, s a királyi jelenlét bírói széke is megoszlott közöttük. A tárnokmester egyes kiváltságolt települések, később a királyi városok felett ítélkezett. Az udvarispán, az 1230-as évektől udvarbíró, országbíró (iudex curiae) sűrűbben és többféle ügyben járt el, bíráskodása mellett hiteleshelyi oklevéladó működést is folytatott. A királyi okleveleket kiállító iroda, a királyi kancellária III. Béla ( ) korában szerveződött meg. Vezetője a kancellár (a 13. századtól legtöbbször püspök), aki alá jegyzők tartoztak ben tűnt fel az alkancellár, aki leggyakrabban, de nem kizárólag a székesfehérvári préposttal azonos. A 13. század derekától a kancellária személyzete már nagyobb számú és állandóbb, egyszersmind tagozottabb: a jegyzők közül kiemelkedtek a titkárok (notarii secretarii), a királyi pecsétgyűrű kezelői. Az okleveleket író írnokok keze nyomát évtizedeken át követni lehet. A királyi kancellária oklevéladása igen nagy hatással volt más testületek, hatóságok kiadványaira. Nagy Lajos ( ) korában a kancellária kettévált: a nagykancellária (cancellaria magna) a kül- és belügyi kormányzati ügyeket intézte, a kisebb vagy titkos kancellária (cancellaria minor, cancellaria secreta) az igazságszolgáltatási ügyeket vitte. A két kancellár egyben kúriai bírói feladatokat is ellátott, a királyi különös jelenlét bíróságának feje a főkancellár, a királyi személyes jelenlét bírája ha nem a király ítélt személyesen 1453-tól a titkos kancellár lett ban ezt a két bíróságot Mátyás ( ) egyesítette, a királyi személyes jelenlét bíróságának feje ettől kezdve a személynök. Ez a bíróság, amelyet már a 9

14 század fordulóján királyi ítélőtáblának kezdtek nevezni, egész évben szinte folyamatosan működött, míg a nádor és az országbíró bírói fórumai csak bizonyos ünnepek nyolcadán, oktáváin ítélkeztek. Mindegyik bíróság munkájában ítélőmesterek (protonotarii) és jegyzők tevékenykedtek. A tárnokmester Károly Róbert ( ) korában a teljesen átszervezett államháztartás élén állt. A 14. század végén pénzügyi és gazdasági feladatait helyettese, a kincstartó (thesaurarius) vette át. A tárnokmester kivált a királyi kúria bírói közül, a szabad királyi városok főbírájaként a városi bíróságok fellebbviteli fórumán, a tárnoki széken (sedes tavernicalis) ítélkezett. A kincstartó, majd főkincstartó ezzel a királyi (regále) jövedelmek kezelőjévé, országos méltósággá vált. Országos hatásköre volt a sóügyek intézésében Zsigmond ( ) uralkodása idején a sókamaraispánnak. Regionális és megyei szervek Az ország távolabb fekvő vidékein, több megyényi területen a királyt a megyésispánokénál nagyobb hatáskörrel rendelkező méltóságok képviselték, ilyenek a horvát, szlavón, dalmát és a délvidéki (sói, macsói, szörényi stb.) bánok, az erdélyi vajda. A királyi jogok egy részét gyakorolhatták, például a szlavón bánok a 13. században pénzt verhettek, amelyet nem kellett évente beváltani. Oklevélkiadásuk hasonló az országos méltóságokéhoz. Lényegében szabályozatlan volt, személyenként és esetenként gyorsan változott a tárnokmester, majd a kincstartó, illetve a sókamaraispán alá rendelt gazdasági szervek, intézmények, hatóságok területi és ügyrendi hatásköre. A bánya- és pénzverőkamarák ispánjai, a sókamarások, az adószedők, a harmincadispánok feladatait egyénileg kötött megállapodásokban rögzítette az uralkodó vagy a fölé rendelt országos méltóság. A pénzügyigazgatásban a 13. század végéig főleg mohamedánok és zsidók, később külföldi és magyarországi városi polgárok dolgoztak. A megyésispán, várispán legfontosabb feladatköre először a királyi várbirtok igazgatása és a megyei hadak vezetése mellett a vármegye népei felett való bíráskodás volt. A királyi birtokok területének csökkenése után bírói funkciója kizárólagossá vált, bár a szerviensek, később a nemesek birtokai fölött csak korlátozott hatásköre volt. Az ispán, főispán a vármegyében a király személyét képviselte, a nemesség a 13, század utolsó harmadától saját köréből választott képviselőit, a négy szolgabírót (iudex nobilium) delegálta a megyei törvényszékre, az ispán bírótársainak. A megyei esküdt nemesek a 15. századtól a szolgabírákkal együtt részt vettek a megyei törvénykezésben, a szolgabírákkal együtt egyéb perbeli eljárásokban (idézések, tanúkihallgatás, határjárás), magánjogi ügyekben (birtokba iktatás) a királyi ember (homo regius) szerepét látták el, a földesúri bíróságok, az úriszékek ülésein vármegyei kiküldöttként vettek részt. A főispáni feladatok nagyobb részét a 15. századtól helyettese, az alispán vette át, aki előbb a főispán familiárisa volt. A 16. század elejétől a megyei nemesség már több esetben sikerrel törekedett arra, hogy saját köréből választhassa. A megyei adminisztrációt, az írásbeli teendőket (oklevélkiállítás, jegyzőkönyvek stb.) a vármegyei jegyző végezte. Sajátos, egyedi igazgatási szervezettel rendelkeztek az országban szétszórtan élő kiváltságolt népelemek, székelyek, szászok, kunok, jászok, románok. Egyházi hiteleshelyek A korai feudális korban a perek és birtokügyek többségét szóban folytatták le, ezekben a hatósági kiküldött vagy közhitelű személy a király, nádor, megyésispán poroszlója (pristaldus) volt. Már a 12. században felmerült az igény, hogy az istenítéleteket tanúk előtt folytassák le, illetve, hogy mindenféle ügyről írásban is tanúbizonyság legyen. Ezért az évi Aranybulla a poroszlók működését csak a káptalanok és konventek tanúsága mellett tekintette érvényesnek, kisebb ügyeket pedig a káptalanok és konventek is megoldhattak. Az egyháziak, akik ebben az időben egyedüli birtokosai az írás tudományának, hiteleshelyi tevékenységüket a veszprémi káptalan évi oklevelével kezdték meg, előbb a székes és királyi társaskáptalanok, majd a 13. század második harmadában a királyi alapítású szerzetesházak, konventek is bekapcsolódtak ebbe a munkába. A hiteleshelyi tevékenység egy részét a poroszlókat fokozatosan felváltó, a megyei nemességből vagy városi emberekből kijelölt kiküldöttel, az ún. királyi (nádori, országbírói stb.) emberrel végzett perbeli vizsgálatok, jelentések, birtokba iktatások stb. oklevélbe foglalása, másik részét a különböző magánjogi ügyekben előttük tett bevallások (fassio) leírása tette ki. A törvényekben is meghatározott fizetség ellenében kiadott oklevelek másodpéldányát saját levéltárukban őrizték meg, vagy tartalmát regisztrumokba jegyezték fel. Mások által kiadott oklevelek letétként való megőrzését is vállalták. A király, királyné vagy a nagybírák parancslevelére azok emberével végzett hiteleshelyi kiküldetésekben pl. a leleszi premontrei konventből a legfontosabb esetekben maga a prépost vagy a prior járt el, legtöbb esetben a jegyzők, akiknek a törvények értelmében 10

15 felszentelt papoknak kellett lenniük. Az ügyek nagy száma, olykor pedig a hiteleshely tagjainak csökkenése miatt, bár ezt tilalmazták, egyszerű plébánosokat vagy fel nem szentelt klerikusokat is kiküldtek. Emiatt Nagy Lajos az évi törvény alapján a káptalanok és konventek hiteleshelyi pecsétjeit bekérette, működésüket megvizsgáltatta, s a pecséteket csak azoknak adta vissza, amelyek alkalmasnak látszottak feladatuk rendszeres és megfelelő elvégzésére. Az egyházi hiteleshelyek száma ezután már csak a török hódoltság és a reformáció következtében csökkent lényegesen. Néhányuk egészen a feudális kor végéig működött, a leleszi konvent például egyházi, az erdélyi káptalan és a kolozsmonostori konvent pedig világi intézményként. A városok igazgatása A királyi városok igazgatását a kiváltságként kapott önkormányzat jellemezte. A városi tanács élén a városbíró (villicus, majd iudex) állt, tagjai az esküdtek (6 12 fő). A király néha megszüntette a szabad bíróválasztás jogát, pl. Budát 1347-ig a király által kinevezett rector kormányozta. Bányavárosnál a helyileg illetékes pénzverővagy bányakamarai ispán is lehetett a tanács feje (Körmöcbánya 1331). A városbíró a tanáccsal együtt ítélkezett a városlakók ügyeiben. Az esküdteknek külön szerepük volt az ingatlan adásvételeknél, végrendelkezéseknél tett bevallások esetében, ekkor a felek legalább két esküdt jelenlétében nyilatkoztak az ügyről, amelyről a tanács oklevelet állított ki vagy bejegyezték a városkönyvbe. A külső hiteleshelyi tevékenységnél, mivel a tanács maga is bírói hatóság volt, a két esküdt együtt betöltötte a hatósági megbízott és a hiteles bizonyság szerepét. A városi kancellária vezetője a jegyző, városi írnok (protonotarius, Stadtschreiber) volt, ő írta az okleveleket, vezette a városkönyvet stb. A városi jegyzők eleinte bizonyosan a városi plébánosok voltak, majd a 14. századtól világi személyek. A szabad királyi városok tanácsai saját területükön nem ismerték el más hiteleshelyek okleveleit. * Vö. Szűcs Jenő: A középkori Magyarország népei. História 1982/4 5. és 6, szám 2. Képek 11

16 1. Az írás mûvészet. Még a kéztartást is szigorúan szabályozzák HAJNAL István Írástudók hivatalnokok A középkori európai hivatalnokréteg kialakulásának felfedése magyar történész, Hajnal István ( ) érdeme. Az írástörténet az írásbeliség felújulása korából (Budapest, 1920.) c, könyvének melyből alább részleteket közlünk gondolatmenete a következő. Miközben Hajnal összehasonlítja a magyarországi, az ausztriai, a német, a francia oklevelek írásbetűformáit, felfigyelt az írásformák feltűnten egyező voltára. Honnan jöhet az azonosság? A válasz: nyilván az azonos képzésből. Hajnal feltevése: a 13. századtól szükség van egy, a betűvetés mesterségét és az ehhez kötődő hivatali-kulturális szervező tevékenységet végző társadalmi rétegre. Így jut el végül is mellékesen az írásösszehasonlításoktól a középkori értelmiségi réteg társadalomszervező erejének kimutatásához. (G.) Ebben a korban [ti. a 13. században] az oklevélírás a mi írásterületünkön már nem a szerzetesek kezében volt, de nem is egyes vállalkozók kezében, akik azután a közönség szolgálatára állottak, mint Olaszországban a nótáriusok; az okleveleket túlnyomó részben valamely világi vagy egyházi fejedelemnek vagy előkelő úrnak udvarához szegődött világi papok írták, mert hiszen a kor társadalmában ezek a hatalmasságok voltak minden jog tulajdonosai vagy őrzői, amit csak oklevélbe foglalni érdemes volt. Az okleveles gyakorlat mind az ilyen udvarokból indult ki és nem a közönség köréből. Míg Olaszországban a XIII. században az udvari oklevelezés teljesen megszűnt és a néhány egyházi és világi fejedelem is, akinek addig kancelláriája volt, feloszlatta azt, hogy egész szükségletét a közjegyzők igénybevételével elégítse ki, addig Franciaországban és Közép- Európában az egész gyakorlat a fejedelmi oklevelekkel kezdődött. Az már későbbi eredmény volt, hogy városok, községek rendszeresen alkalmaztak oklevélíró jogászokat, vagy hogy egyes országokban a fejedelem személyétől és udvarától elválasztott hivatalnok jogászokat találunk. Ezek az oklevélíró papok nem tisztán oklevélírói tehetségükért voltak szívesen látottak az udvarokban, a főurak kíséretében; sőt úgy látszik, az oklevelek kiállítása félig-meddig az ő magánüzletük volt. Sokkal többen is voltak annál, semhogy teljesen az ilyen teendők kötötték volna le őket. Nem is lelkipásztori hivatásuk hozta őket ezekre az előkelő helyekre, hiszen a lelkiek számára rendesen külön szerzeteseket tartottak a főurak kíséretükben. Fölényes, világi műveltségű, messzi országban jártas férfiak voltak ezek az oklevélíró papok, akik tanultságuk, ügyességük révén és uruk jóakaratának reményében fényes egyházi pályafutás előtt érezték magukat és többnyire nem is csalódtak. Az írás-összehasonlítások és az egyes adatok mind arra mutatnak, hogy ezek a papok nem egy szűkebb hivatalnak az írói, nem zárt kancelláriának az alkalmazottai voltak, hanem a fejedelem hívei, kísérete fényének emelői. Kancelláriáról legtöbb helyen nem is tudnak még kortársaik ez időben, csak kancellárokról és udvari papokról, akiket későbben rendesen nótáriusoknak neveznek. Amely feladatokhoz műveltség, tanultság, nyelvtudás és világismeret volt szükséges, azokra mind ezeket a papokat vették igénybe; ők voltak a kor diplomatái, jártak követségben a pápához és az idegen uralkodókhoz; helyet foglaltak az uralkodók tanácsában, annyira, hogy Magyarország nemesei egy ízben fel is zúdultak túlságos befolyásuk ellen; s ami bizonyára nem utolsó hivatásuk volt, művelt egyéniségükkel szórakoztatták előkelő társaságukat. A francia király több udvari papjától maradtak fenn mulattató, néha igen pajkos munkák, amelyeket később püspök korukban maguk is szánva-bánva emlegettek. A német és magyar korabeli történeti művek legtöbbjének szerzője ilyen udvari pap volt. Ezek a papok azután az udvarban pártfogókat szerezvén, a különböző egyházaknál javadalmakhoz és tisztségekhez jutottak. így történik, hogy a királyi oklevélírások Magyarországon bizonyos idő múltán a vidéki káptalanokhoz terjednek el. És ugyanebben a korban voltak kanonokok, akik még olvasni is alig tudtak, sőt kiskorú kanonokok is voltak, s az írás tudománya még kevés papnak volt igazán sajátja. Kik voltak tehát ezek az udvari papok? Hogyan járhatott volna egy Magyarországon, a szokásos módon felnevelkedett pap követségbe Franciaországba, Aragóniába, Rómába, a német császárhoz, Csehországba, ahol a különböző magyar királyok követei gyakran megfordultak? Az udvari élet, az udvari műveltség a XII. században kezdett Európa-szerte egységes fogalommá kialakulni; olyan műveltség volt ez, amely felsőbbséges és nemzetközi akart lenni, s büszkeségét abban találta, hogy életmódban, divatban, beszédben, erkölcsökben magasabb, a népek legelőkelőbbjei körében elfogadott szokásoknak hódolt. Finomultabb légkör volt ez, amelybe minden lovag törekedett, s amelyet minden 12

17 hatalmasabb úr igyekezett maga körül meghonosítani. S minden kicsiségben, a ruhák szabásától kezdve a költészetig, a társaságbeli szokásoktól a nyelvtudásig francia vezetés alatt állott az egész udvari élet mindenütt, még Németországban is, amelynek pedig egész politikai története a művelt Olaszországgal való szoros érintkezések között játszódott le. [ ] A papok jó része fiatalon kerülhetett az udvar szolgálatába, legtöbbje csak ezután kezdi meg előlépését egyházi pályáján, később jut címekhez és javadalmakhoz; sokan nem is felszentelt papok még. Némelyek igen előkelő családból valók, de sokan alsórendű származásúak; némelyik hosszabb ideig marad az udvar szolgálatában, mások meg csak átmenetileg szerepelnek ott. Ha később valamely egyházi testülethez kerülnek, rendesen átveszik ott is a jogi ügyek intézését, gyakran római küldetéssel is bízzák meg őket, s hacsak lehet, a káptalani iskolának lesznek vezetői. A XIII. század végén pedig sokan meg sem kezdik az egyházi pályafutást, városokban lesznek Schreiberek [írnokok], vagy, mint Ausztria egyes tartományaiban, Landschreiberek lesznek, megházasodnak, előkelő rokonságra tesznek szert és meggazdagodnak. Arról kevés egyenes adatunk van, hogy hol szerezték ezek a papok műveltségüket, amely fiatalon, néha alacsony származással a legelőkelőbb és legfinomultabb környezetbe hozta és a legnehezebb feladatokra is képessé tette őket. Csak egyes papokról maradtak fenn említések, amelyek szerint az egyetemeken tanultak, mint például Conradus de Mureról, a konstanzi püspök papjáról, aki Párizsban és Bolognában végezte tanulmányait, vagy Andrásról, IV. Béla és V. István káplánjáról, aki a párizsi egyetemen szerezte műveltségét. Egyeseknek neve mellett egyetemi fokozat pontos címét találjuk (doctor, licentiatus, baccalaureatus); ezekről szintén bizonyosra vehetjük, hogy egyetemi tanulmányokat végeztek. Különös társadalmi helyzet, különös szerep az államügyekben, írásuknak, az oklevélírásnak valószínű francia eredete az udvari papok nevelőhelyének a kor legmagasabb iskoláit jelöli ki. Amidőn az udvari papok műveltségének forrását keressük, elsősorban az egyetemekre kell irányítanunk figyelmünket. És éppen ez a kor, a XII. és XIII. század volt az egyetemek hirtelen felvirágozásának és kifejlődésének kora; látogatásuk éppen ebben az időben kezdett világszerte divatozni. [ ] Az egyetemek nem voltak zárt tudományos iskolák, hanem óriási nagy diáktelepek, amelyek még mai fogalmaink szerint is rengeteg hallgatót számláltak. Bolognában 1200 körül körülbelül tízezer tanuló lehetett. Vercelli 1222-ben 500 lakást ígér a bolognai egyetemről kivándorolt diákoknak. Párizsban állandó volt a lakásszükség és a lakásuzsora; a diákok egymás kezéről igyekeztek elütni a lakóhelyeket, s maguknak a pápáknak is többször közbe kellett lépniök a tömegesen jelentkező baj orvoslására. Az egyetem mindig új meg új lakásoknak árát taksálta, hogy folyton növekedő számú hallgatóinak szállást biztosítson és az uzsorának elejét vegye ban 75 újonnan taksált házról maradt fenn jegyzékünk ig 65 új lakást vesznek fel ismét a listára. Egy-egy házban körülbelül diák lakott. A párizsi egyetemnek 1284-ben a kancellár állítása szerint 400, az egyetemnek állítása szerint 120 mestere volt egyedül az artesek fakultásán ban az egyetem maga is azt írja, hogy az illető szakon azelőtt egyszerre 500 mester tanított ben a pápához ugyanannak a fakultásnak 516 tényleg tanító mestere folyamodik segélyért. Egy-egy ilyen mesternek nem volt ugyan több tanítványa 4-5-nél, de az ifjabb diákokat nem is ők tanították, hanem alacsonyabb egyetemi fokozatot elért tanulók, s ezért számuk mégis fogalmat ad a párizsi egyetem nagyüzeméről. Évente százszámra tették le a párizsi egyetemen a mesteri vizsgát. Pedig ezek közül a diákok közül igen nagy számmal voltak külföldiek, amit az egyetemeknek nemzetekre való tagozódása is bizonyít. [..] Hová lett ez a rengeteg diák? A magistereket, akiket ilyen tömegben neveltek az egyetemek, eddig mintha elvesztettük volna további pályájukon szemünk elől [azaz az eddigi kutatás vesztette szem elől], amint az egyetemről hazajöttek. Az egyetemeknek csak elméleti jelentőséget tulajdonítottunk, s nem gondoltunk arra, hogy milyen szerepet vittek azoknak a tanulóknak százai, akik a különböző országokban széjjelszóródtak. Pedig ezek az arányok olyanok, amelyek arra mutatnak, hogy az egyetemek szűkebb tudományos jelentőségüket túllépve, egész művelt osztály alapját vetették meg Európában. A XIV. és XV. század fordulóján, 73 esztendő leforgása alatt, 3000 magyar diák tanult a bécsi egyetemen. Ez körülbelül annyit jelent, hogy az egész tanult magyar papság egyetemi végzettséggel rendelkezett. [ ] Az egyetemek működésükkel mélyen belenyúltak a messzi európai vidékek szellemi életébe is. Az egész művelt előkelő társadalom nyugat felől vette szellemi táplálékait s életformáit; a magyar törvényekben sokszor olyan kifejezések és intézkedések vannak, amelyek az egykorú nyugati intézményekkel meglepően összevágnak; a papság felsőbb oktatása mindenütt az egyetemek vagy az egyetemet végzett mesterek kezében volt; a jogi iratok formái fejlődésükben együtt haladnak a francia példákkal s így aligha maradhatunk kétségben afelől, hogy a legműveltebb papok s jogi írók, az udvarok jegyzői, tanácsadói, diplomatái hol szerezték műveltségüket. 13

18 *** Képmagyarázat az írók tolla ebben a korban és a következő századokban, tehát amíg a gótika uralkodott, hegyén mindig ferdére volt vágva, valószínűleg azért, hogy a könyvbetűk tagjait, amelyeknek bizonyos idomuk, vastagságuk volt, könnyebben, erőszakos tollnyomás és minden különösebb utánaigazítás nélkül vethessék hártyára. Ilyen tollal pedig nem lehet kerek vonásokat húzni, hanem csak igen vastag vonásokat, ha a tollat lefelé húzzuk és igen vékonyakat, ha ferdén, a toll végélének irányában. Az egyes tagokat ezzel a tollal csak éles szögletekben lehet egymás mellé illeszteni. A tagokban való írás és a toll ferdesége vitte az írást a gót formák felé, amelyeket később öntudatosan stilizáltak. (Hajnal István: Írástörténet, 110. l.) 2. Képek 14

19 1. Az újkori nagybirtok magánbürokráciája KÁLLAY István Az újkori nagybirtok magánbürokráciája A História már közölt Kállay István professzor tollából cikket a magyarországi nagybirtokról. Az alábbi szöveg mintegy kiegészítője is az általános kérdésekkel foglalkozó korábbi írásának. (A szerk.) Ahhoz, hogy a nagybirtokos földesúr több száz szétszórt birtokrészét, faluját, pusztáját, majorját össze tudja tartani, biztosítani tudja hasznának a növelését és a nagyobb jövedelmezőséget, gondosan kiépített szervezetre volt szüksége. Az irányítók kapcsolatban, néha levelezésben állottak egymással (habár ezt a földesúr mindenütt tiltotta), és figyelemmel kísérték egymás intézkedéseit. Ez eredményezhette azt, hogy pl. az ország két különböző végében fekvő herceg Esterházy és gróf Károlyi birtokok kormányzata erős hasonlóságot mutat. Már Mohács előtt kialakultak a nagybirtok igazgatási szervezetei, amelyeknek az igazságszolgáltatáson kívül az adószedés és a falvak irányítása, a munka szervezése is feladata volt. A hivatal A fejlődő gazdaság, az ügyintézés egyre növekvő méretei az 1750-es évektől szükségessé tették modern birtokkormányzati szervek létrehozását. Ennek legcélszerűbb formája, mint az államigazgatásban is, a hivatal volt, mivel ez biztosította leggazdaságosabban a legnagyobb eredményt. A birtokkormányzati hivatalok természetesen hierarchikusan tagozódtak. Legfelül álltak a központi szervek: a régensi, a titoknoki hivatal, a praefectúra, a jószágigazgatóság, a kormányzóság, az ügyészség, a kancellária, a számvevőség, a pénztár és a levéltár. Kerületi szinten működött a felügyelőség (inspektorátus), a kerületi számvevőség és pénztár. Uradalmi volt a tiszttartóság, a kasznári hivatal (kasznárság) a pénztár, az erdőhivatal, a pincemesteri és az építészeti hivatal stb. Az országban három család tartott fenn a királyi udvarokhoz hasonlóan régensi hivatalt, élén a régenssel: a hercegprímás, a herceg Esterházy és a gróf Károlyi család. E hivatal legfontosabb feladata a birtokos akaratának továbbítása volt, s e célból szoros írásbeli és szóbeli kapcsolatban állott a birtokkormányzat összes hivatalaival. Fontos feladata volt a személyzeti igazgatás. A régens továbbította a birtokoshoz a fontosabb jelentéseket, éves mérlegeket és gazdasági terveket. A régens a beérkezett iratokat a prímási, hercegi, grófi titkárral közösen vitatta meg, kialakult véleményükről tájékoztatták a birtokost. A jószágigazgatóság vagy kormányzóság a birtokigazgatás több uradalmat vagy birtokkerületet átfogó szerve. Foglalkozott az alárendelt uradalmi hivatalok összes ügyével, felügyelte a kerületi és uradalmi gazdatiszteket. A legtöbb nagybirtokon, nem lévén régensi hivatal, ez volt a kormányzat legfőbb szerve. Élén az igazgató állott, tagjai a főtisztek (főszámvevő, főszámtartó, levéltáros stb.). Kisegítőként rendszerint jegyzők, írnokok, gyakornokok voltak beosztva. Az igazgatóság tagjai igazgatótanácsi üléseiken döntéseket is hoztak. Ugyancsak a főtisztek alkották a gazdatisztek munkaértekezletét, a központi tisztiszéket, amely a jószágigazgatósággal párhuzamosan működött. A legismertebb igazgatóság (Directio) kétségkívül a Festetics-birtokokon működött. Gróf Festetics György 1792-ben hívta meg teljhatalmú jószágkormányzónak a kiváló Nagyváthy Jánost, aki saját elképzelései szerint átszervezte a birtokigazgatást. A keszthelyi igazgatóság tagja volt az igazgató, a felügyelő, a számvevő, a teljhatalmú megbízott (ügyvéd), a levéltáros, a titkár, a jegyző és az írnok. Az igazgatóság feladata az uraság törvényes jogainak védelme, a gazdatisztek szemmel tartása, serkentése, a bevételek és kiadások számonkérése és elszámolása, az uradalmi hitelpénztár kezelése volt. A jószágigazgató dolgozta ki az uradalmi utasításokat, amelyek szellemében a birtok vezetését végezni kellett. Negyedévenként megvizsgálta a javakat, felelt az uradalmak havi jelentéseiért, ellenőrizte a beküldött elszámolásokat (pl. táblázatokat), tanácskozott a számvevőséggel, irányította a földmérőt. Munkájában a felügyelő segítette. Utánuk rangsorban a számvevő következett, aki újból kiszámította az uradalmakból beérkezett számadásokat és észrevételezte a hiányosságokat. 15

20 Az uradalmak, illetve az uradalmi központok ügykezelését a kancelláriák látták el. Feladatuk elsősorban közvetítő jellegű: eljuttatták a birtokos utasításait az alsóbb szervekhez, és viszont. Ellátott a birtokos személyéhez kapcsolódó feladatokat is, pl. újévi, eljegyzési stb. jókívánságok küldése, gratulációk megköszönése, magánlevelezés. Gróf Károlyi Antal 1788-ban Pesten állította fel cancellaria centralis-át. Ez levelezett a nagykárolyi, csongrádi és a surány-megyeri felügyelőségekkel. Az Esterházy hercegi hitbizományon 1802-ben jelent meg a központi kancellária. A kancelláriák feladata az ügykezelés volt. Ezt maga a nagybirtokos vagy a jószágigazgatóság szabályozta. A beérkezett leveleket az igazgató, a titkár, néha maga a birtokos bontotta fel, kivéve a név szerint az uraságnak szóló leveleket. A beérkezett és felbontott leveleket iktatták, majd az illetékes főtisztnek adták elintézésre, megválaszolásra. A válaszokat a kancellárián letisztázták, ami az írnok, a napidíjas, a járulnuk vagy a gyakornok feladata volt. Ahol a központi kancellária másutt volt, mint pl. a fentebb említett Károlyiaknál, ott az iratokat kiadványozásra oda küldték, ami az ügyintézést lassította. Az ügyeket kezdetben az igazgatóság üléseken jegyzőkönyvenként újrakezdődő sorszámmal iktatták. Az évente végigfutó sorszámozás (az évszámmal törve) a 18. század végétől lett honos. A Károlyi-uradalmakon 1788-tól, a többiekben az ezt követő évtizedekben jelent meg az iktatás. Az irattermelés mai szemmel nézve nem volt nagy. A Károlyi-birtokok hivatalában pl ben a központi gazdasági kancellária 1859, a titoknoki hivatal 1404, a surányi felügyelőség 306, a jogügy-igazgatóság 140 iratot intézett el. Az iktatókönyvekhez mutatók készültek, a Festeticseknél szakmutató (szempontjai: térképek, törvényes jussok, titkos ügyek) is volt. Használták a másolati (levelező-) könyvet, az utalványozási könyvet és a megyei végzések átiratok könyvét. A legfejlettebb bürokrácia a Károlyi és a Festetics hivatalokban alakult ki. Itt az iratokat nyilván a Magyar Királyi Helytartótanács mintájára 29 tárgyi csoportba (kútfőbe) osztották. Külön irattározták az összeírásokat, az építkezéseket, az ingatlanbecsléseket, a bérleti szerződéseket, a jövedelmek és szolgáltatások nyilvántartását, a hátralékos szolgáltatások kimutatását, a birtokok szerinti jövedelem-kimutatásokat, az összesített jövedelemkimutatásokat, az alkalmazottak fizetési jegyzékeit, az utasításokat, a folyamodványokat, a gazdasági jelentéseket és az ezekre adott válaszokat, a gazdasági ülések jegyzőkönyveit, a mérnöki jelentéseket, a földesúri utasításokat, a perekről szóló jelentéseket, a terméskimutatásokat, a számvevőségi észrevételeket, az évi gazdasági terveket, a kegyúri ügyeket, a katonaság eltartására vonatkozó iratokat, az adóssági ügyeket és pereket stb. Az uradalmi igazgatás természetszerűleg legjobban szervezett ága a bevételeket kiadásokat kezelő számvevőségek. A számadások vezetése uradalmanként változó volt ugyan, de mindenütt legalább kettős ellenőrzésnek (cenzúrának) vetették alá. A 18. század közepétől kezdve próbálkoztak számadásmintákkal, től előre nyomtatott számadás-formulárét is használtak. A számadásokban talált hiány (difficultates) esetén a számadó tiszteket kártérítésre kötelezték. Ha a vétkes ezt nem akarta vagy tudta megfizetni, állásából rövid úton kitették. A tisztviselő Uradalmi hivatalba nehéz volt bejutni. A felvételnél az igazgatóság mérlegelte a kérelmező megbízhatóságát, jámbor életét, vagyoni helyzetét. Olyan állásba, amely pénzkezeléssel függött össze, csak vagyonos személyt vettek fel, aki a kauciót le tudta tenni. A szakképzettség a 18. század közepéig nem annyira az iskolázottságon, mint inkább a gyakorlaton, a föld népének évszázados tapasztalatain alapult. Az uradalomba felvett gyakornok végigjárva a szamárlétra fokait munkája során sajátította el azokat az ismereteket, melyek birtokában idővel a gazdaság vezetője lehetett. De a létrejött gazdasági iskolákban, pl. a keszthelyi Georgikonban is a gyakorlat állott a középpontban: például tanulmányozták Nagyváthy János utasítását a gróf Festetics György jószágai igazgatásában követendő eljáráshoz. A szakképzettség mellett a gazdatisztektől az uraság és az uradalom iránti hűséget követelték meg. Az egész rendszer alapja erre a hűségre való hagyatkozás. Szorgalmasnak kellett lenniük és a gazdaságot jól vezetniük. A jobbágyokkal emberségesen kellett bánniuk, feleslegesen nem terhelhették Őket, és túl szigorú eljárást nem alkalmazhattak velük szemben. A nagybirtok tehát a 18. század közepétől létrehozta hivatali szerveit, amelyek dacolva a Mária Terézia-kori úrbérrendezéssel, az évi forradalommal, az első világháborúval, egészen 1945-ig fennmaradtak. Olyan, viszonylag kis létszámú, jól képzett szakbürokrácia volt ez, amely előbbre vitte a nagybirtok gazdálkodását. Ugyanakkor nem kis szerepe volt a birtok társadalmi viszonyainak és szervezeti struktúrájának konzerválásában. 16

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS

GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS Dr. Endrefi Istvánné GONDOLATOK A MAGYARORSZÁGI ANALFABÉTIZMUS TÖRTÉNETÉBŐL Bár csak az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus határozta el, hogy a jövőben a népszámlálások kérdőpontjai

Részletesebben

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok

LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok LUKÁCS ANTAL Fogarasföld autonómiája: keretek és korlátok A XIII. század eleji Erdélyben a források, a királyi vármegyék gazdaságitársadalmi struktúrája mellett, egy alternatív szerveződés típusát is rögzítik,

Részletesebben

V. 1073. Mende nagyközség iratai 1921-1950 /-1954/

V. 1073. Mende nagyközség iratai 1921-1950 /-1954/ 1921- /-1954/ Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 138. állvány, 11-16. polc C/ Polgári kori iratok 1921-1930 a/ Képviselő-testületi iratok 1921-1930 0,03 fm D/ Népi demokratikus kori iratok /1941-/

Részletesebben

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült? MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950

V. 1065. Kőröstetétlen község iratai 1948-1950 Terjedelem: 1,24 fm, 7 doboz (0,95 fm), 9 kötet (0,29 fm), 16 raktári egység Raktári hely: Mester utca, fszt. raktár, 117. állvány, 20-22. polc D) Népi demokratikus kori iratok a) Képviselő-testületi iratok

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia

NKA pályázat. Hármaskönyv konferencia NKA pályázat Hármaskönyv konferencia Altéma kódszáma: 3508/183 Hármaskönyv konferencia helyszíne: ELTE ÁJK Budapest Konferencia időpontja: 2014. november 19. Nemes Magyarországnak törvényeit és törvényerőre

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Doktori Disszertáció Szilágyi Adrienn Békés vármegye nemességének társadalomtörténeti vizsgálata a 18 19. században Nemesi társadalom és nemesi birtoklás

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA

AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA KONFERENCIÁK, KIADVÁNYOK, KÖZÉRDEKŰ ESEMÉNYEK AZ ERDÉLYI KIRÁLYI KÖNYVEK DIGITÁLIS KIADÁSA A kiadásról A magyarországi forráskiadás egyik jelentős vállalkozása, az erdélyi fejedelmek okleveleinek kiadása

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Az egyiptomi művészet korszakai

Az egyiptomi művészet korszakai Egyiptom térképe a városokkal Az egyiptomi művészet korszakai Predinasztikus korszak (i.e. IV-III. évezred) Óbirodalom (i.e. III-II. évezred) Első átmeneti kor Középbirodalom (i.e. 2000-1700) Második átmeneti

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM

BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM BETHLEN GÁBOR KOLLÉGIUM NAGYENYED http://www.bethlengabor.ro SZILÁGYI RÓBERT tanár műhelyvezető A Bethlen Gábor Kollégium madártávlatból Mit kell tudni a Bethlen Gábor Kollégiumról? Óvodától posztliceális

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL

A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL Németh Péter A LELESZI KONVENT ORSZÁGOS LEVÉLTÁRÁRÓL A középkorban, de közel a feudális kor végéig az egyházi intézmények közül a hiteleshelyi megbízatással rendelkezők látták el a tulajdonképpeni közjegyzői

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950

V. 1154. Váckisújfalui körjegyzőség iratai 1838-1950 V. 54. 838 Raktári helye: Mester utca, I. emelet, 52 állvány, 3. polc Körjegyzőség közös anyaga 946 D/ Népi demokratikus kori iratok b/ Elöljárósági iratok 946,70 fm Váckisújfalu község 838 A/ Feudális

Részletesebben

EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok

Öltözködéskultúra Technikusi osztályok OV Öltözködéskultúra Technikusi osztályok 10. évfolyam /10. a, 11. e osztályok/ heti 1 óra A vizsgára vonatkozó szabályok: A vizsga típusa: szóbeli - A tanuló több kérdésből álló feladatlapot kap adott

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGI LEVÉLTÁRÜGY ÉS A VESZPRÉM MEGYEI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE I. A program rövid bemutatása II. Segédanyag pedagógusok számára III. Szakirodalom IV. Információk, elérhetőségek, bejelentkezés I. A LEVÉLTÁRI

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia

HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY. A működő székely autonómia HERMANN GUSZTÁV MIHÁLY A működő székely autonómia A székely területi önkormányzat vagy autonómia kialakulása minden bizonnyal akkor kezdődött, midőn a székelyek Erdély dél-keleti szegletébe érkeztek azzal

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson! A versenyző kódszáma: Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ Kedves Versenyző! Válaszait olvashatóan írja le! Hiba esetén egyértelműen - egy áthúzással - javítson!

Részletesebben

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint

Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint Kaposi József Pannonhalma (Szent Márton hegy) kb. 966. Kolostori iskola, a Benedek-rend regulái szerint egyházi, állami hivatalnokok képzése új hitvilág és erkölcsi felfogás terjesztése mindennapok élete

Részletesebben

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990

XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 ZALA MEGYEI LEVÉLTÁR Zalaegerszeg, Széchenyi tér 3. ÁTTEKINTŐ RAKTÁRI JEGYZÉK XXIII. 3. Zala Megyei Tanács V. B. Titkárság h. TÜK iratok 1983-1990 Terjedelme: 28 doboz = 3,08 ifm Helyrajzi jelzete: Iktatott

Részletesebben

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE

Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2012. (III.07.) számú RENDELETE a díszpolgári cím adományozásáról Örvényes Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

V. 1017. Budaörs nagyközség iratai 1780-1950

V. 1017. Budaörs nagyközség iratai 1780-1950 Raktári helye: Mester utca, 1 em. raktár, 131. állvány, 3-12. polc A/ Feudális kori iratok 1780-1847 0,15 fm B/ Polgári kori iratok 1849-1871 0,30 fm C/ Polgári kori iratok 1872-1944 a/ Képviselő-testületi

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században

Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században 1 IX. előadás 2015. április 23. Az összetett monarchia igazgatásának változásai a XVIII. században állandó pénzhiány folyamatosan burjánzó hivatalok keveredő hatáskörök de mégis működik A bécsi udvarban

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon

A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció megjelenése és térhódítása Magyarországon A reformáció gyors elterjedésének az okai Az egyház elvilágiasodása Mátyás király uralkodása alatt a király az ország irányításában alkalmazott nagy

Részletesebben

Belső ellenőrzési terve

Belső ellenőrzési terve Belső ellenőrzési terve A vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus és más munkakörben foglalkoztatottak ellenőrzése, értékelése az éves munkatervben ütemezett módon történik. Az intézmény egy tanévre

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Dunakeszi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4.

Dunakeszi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Szent István Általános Iskoláért Alapítvány 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. 2012. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE Dunakeszi, 2013. május 21. Tyimofejevné Iványi Réka a kuratórium elnöke Az alapítvány

Részletesebben

2. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 631-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2010. október 28-i nyilvános ülésére

2. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 631-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2010. október 28-i nyilvános ülésére 2. NAPIREND Ügyiratszám: 1/ 631-1/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2010. október 28-i nyilvános ülésére Tárgy: Polgármesteri összeférhetetlenség megszüntetéséhez hozzájárulás kérése

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban A témához mérten kis terjedelmű kötetben a hangsúly a rómaiakon és nem Augustus korán van. A mű ugyanis az Európa népei sorozat részeként jelent meg, minden bizonnyal terjedelmi

Részletesebben

DEVÍN. Dévény. A vár

DEVÍN. Dévény. A vár 754 23 DEVÍN Dévény A vár HONISMERETI KISKÖNYVTÁR Dévény TÁJAK KOROK MÚZEUMOK KISKÖNYVTÁRA A címlapon: Légifelvétel a középkori várról A hátlapon: A vár délkeleti hegyoldala Dévény (szlovákul Devín) ez

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel)

Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel) Az előzőekben fel nem sorolt tagállamok által az Európai Bizottságnak korábban megküldött információk (az államokat ABC sorrendben tüntetjük fel) BELGIUM... 3 FRANCIAORSZÁG... 4 PORTUGÁLIA... 7 BELGIUM

Részletesebben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben

Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Gyakorlati oktatás a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üzleteiben Budapest, 2011.05.10. Visszatekintés Folyamatos tanulóképzés Egyre növekvő tanulói létszám Kamarák Gyakorlati képzés szereplői Iskolák

Részletesebben

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében

A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal 2001-ben, a millennium évében A rendszerváltozás során a helyi önkormányzati rendszer kiépülésével párhuzamosan megtörtént az új államigazgatási szervezet kialakítása.

Részletesebben

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei

A tanítói pálya elnőiesedésének történeti előzményei 314 kutatás közben tanulmányi eredményességgel. A munka világában tapasztalt sikerességre a demográfiai háttér nem volt erőteljes hatással, a tanulmányokat illetően pedig várakozásunkhoz képest eltérő

Részletesebben

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 20 1002 ${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus A fejezet megnevezése, székhelye: A megye megnevezése, önkormányzat székhelye..................

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk:

1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk: KIK A CSÁNGÓK ÉS HOL LAKNAK? 1. Első feladatunk, hogy pontosan körülhatároljuk: kikről lesz szó e könyvben. Célszerű ehhez abból kiindulni, ami a köztudatban a csángókról él. Általában hétfalusi, gyímesi,

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére

14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére 14. NAPIREND Ügyiratszám: 1/314-2/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2014. szeptember 26-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: A dr. Burján

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek"

A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek GALAMBOS SÁNDOR A Kárpátok lejtőin komoly dolgok készülődnek" (Egy német város lapjai a magyar szabadságharcról) Nyíregyháza és Iserlohn német város között napjainkban élénk testvérvárosi kapcsolat áll

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Kritikai érzék és társadalmi felelősség

Kritikai érzék és társadalmi felelősség Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Tudósok és Oktatáskutatók, Tudományszervezők és Oktatásfejlesztők! Tisztelt Kollégák! Kritikai érzék és társadalmi felelősség. Nekünk, a felsőoktatás és a tudomány

Részletesebben

Megállapodás a Tápszentmiklósi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról, közös fenntartásról és a feladatok ellátásáról. (egységes szerkezet)

Megállapodás a Tápszentmiklósi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról, közös fenntartásról és a feladatok ellátásáról. (egységes szerkezet) Megállapodás a Tápszentmiklósi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról, közös fenntartásról és a feladatok ellátásáról. (egységes szerkezet) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon

ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon ÚJKOR Az osztrák polgári törvénykönyv bevezetése Magyarországon A magyar jogtörténet iránt érdeklődők számára is értékes tanulmány jelent meg 2010-ben a Schriften zur Europäischen Rechts- und Verfassungsgeschichte

Részletesebben

A magyar felsőoktatás kezdetei

A magyar felsőoktatás kezdetei A Természet Világa 1996. évi 1. számában megjelent cikk utóközlése SZÖGI LÁSZLÓ A magyar felsőoktatás kezdetei 1. rész A felsőoktatás napjainkban folyó reformja során állandóan hangoztatjuk, hogy hazánknak

Részletesebben

A Mezőgazdasági Kamarák új törvénye.

A Mezőgazdasági Kamarák új törvénye. 288 A Mezőgazdasági Kamarák új törvénye. Előadó: Dr. Nagy Endre, Gazdasági Egyleti titkár, Dés. Románia törvényhozó testülete ez év nyarán új törvényt alkotott a mezőgazdasági kamarákról, mely ez ország

Részletesebben

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu

Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Felkészítjük Európára! www.andrassyuni.hu Az Egyetem rövid története Az Andrássy Egyetem a Magyar Köztársaság, Ausztria, Németország, Svájc, a Bajor és Baden Württemberg Szövetségi Tartományok közös projektje

Részletesebben

A 13. századra még nem volt kész az ország megyetérképe. Egyáltalán, nem volt kész állapot, a történelemben soha nincs is ilyen.

A 13. századra még nem volt kész az ország megyetérképe. Egyáltalán, nem volt kész állapot, a történelemben soha nincs is ilyen. 1 TRINGLI ISTVÁN A MAGYAR MEGYÉK A KÖZÉPKOR VÉGÉN (VÁZLAT) 1 A változások: A megyei intézmény mindig változásban volt. Elég a középkor korai évszázadaira gondolunk. A kezdeti hatalmas területű megyékből,

Részletesebben