Kutatóegyetemek. Interjú. Kutatás-fejlesztés. Felsõoktatás Kínában. Kandikó József (MÜTF): Itthoni apparátussal

Átírás

1 INGYENES VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ORSZÁGOS FELSÕOKTATÁSI MAGAZIN Interjú Kandikó József (MÜTF): Itthoni apparátussal kell megoldani a határon túli felsõoktatást Kutatóegyetemek 12 intézmény pályázott Hatos Pál (MOME): Kevés a mûvészeti képzést nyújtó intézmény az országban Kutatás-fejlesztés Hazai eredmények Felsõoktatás Kínában Több mint kétezer intézmény, 23 millió hallgató

2

3 TARTALOM NAGYÍTÓ Egyetemi együttműködéseket ösztönöz a kutatóegyetemi cím A többletforrás nem jelenti a fõiskolák elsorvadását 4 Itthoni apparátussal kell megoldani a határon túli felsőoktatást Interjú dr. Kandikó Józseffel, a MÜTF rektorával 8 Egyre többet fizetnek tandíjra a kínaiak A felsõoktatás költségei mellett a hallgatók száma is folyamatosan emelkedik 11 Kevés a művészeti képzést nyújtó intézmény az országban Interjú dr. Hatos Pállal, a MOME kancellárjával 14 KULTÚRA Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Programajánló 18 SPORT Hazai siker a tallinni műkorcsolya-eb-n Hatodik helyen végzett Sebestyén Júlia, az Óbudai Egyetem hallgatója 19 Az élsportoló is diplomához juthat Egyre több intézmény támogatja a sportolók felsõfokú tanulmányát 19 országos felsõoktatási magazin Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: Kiadja: Shortcut Communications Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Zákányi Virág m.b. fõszerkesztõ Szerkeszti a szerkesztõbizottság Tomka Eszter olvasószerkesztõ, korrektor Munkatársak: Fövényesi Dániel, Nagy Zsóka, Takács Erzsi Lapterv és tördelés: Shortcut design ISSN: Terjeszti: Shortcut Communications Kft. Szerkesztõség: 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) szemeszter@szemeszter.hu Értékesítés: Shortcut Communications Kft. Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapcsolati igazgató 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) monilisa@shortcut.hu A szerkesztõség a hirdetések tartalmáért nem vállal felelõsséget. PÁLYÁZAT 20 MELLÉKLET Kutatás-fejlesztés FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 3

4 NAGYÍTÓ Egyetemi együttmûködéseket ösztönöz a kutatóegyetemi cím A többletforrás nem jelenti a fõiskolák elsorvadását Lassan kihirdetik azon egyetemek névsorát, amelyek kutatóegyetemi címet kapnak, bár az ahhoz járó állami támogatás elmarad. Központi helyett uniós forrásra pályázhatnak az intézmények, erre azonban a kutatóegyetemi címtõl függetlenül. Igaz, a két támogatás hasonló tevékenységet támogat: a kutatás-fejlesztés területének megerõsítésével kívánják növelni az intézmények versenyképességét. A minisztérium 2012-tõl tervez költségvetési támogatást biztosítani a legkiválóbbaknak. Hat-hét intézmény esetében reális a kutatóegyetemi cím odaítélése Ugyan a kormány már november 23-án elfogadta a kutatóegyetem cím létrehozásáról szóló felsõoktatási törvénymódosító javaslatot, a kritériumokat lefektetõ kormányrendeletet pedig szintén tavaly jóváhagyták, a pontos pályázati kiírást január 11-én tette nyilvánossá honlapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM). A pályázatokat január 29-ig kellett benyújtani, az eredeti elképzelések szerint pedig február 10-én hirdették volna ki a nyerteseket. Elhalasztották azonban a bejelentést, és csupán egy hónappal késõbb, március 10-én, az Ausztria és Magyarország által közösen rendezendõ ünnepi Bologna-konferencia elõestéjén derül ki a névsor. Állami helyett uniós forrás a kutatóegyetemeknek Nem csupán a kihirdetés dátuma kapcsán tért el a minisztérium az eredeti elképzeléstõl. Korábban Manherz Károly szakállamtitkár azt mondta: a kutatóegyetem címet nyert intézmények az elsõ hároméves ciklusban összesen 26 milliárd forintos támogatásban részesülnek. A kormányrendeletben azt írták: külön eljáráson vesznek majd részt késõbb az intézmények a cím mellé járó többlettámogatásért. Ez azonban elma- Fõiskolaként a kutatóegyetemek között Támogatja a kutatóegyetemek megnevezését Kiss Ferenc, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskola tudományos rektorhelyettese. Elmondta: ez egy lehetõséget teremt arra, hogy az új, piacképes tudás létrehozói megfelelõ támogatáshoz jussanak. Véleménye szerint azonban nem csak az egyetemeken folyhat elmélyült kutatói munka, példaként említette a Budapesti Mûszaki Fõiskolát, mely már fõiskolaként megfelelt az egyetemi szintnek. Kiss Ferenc jó megoldásnak tartaná azt is, ha a kutatómûhelyek munkáját díjaznák pluszforrással az intézmények helyett. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy adód- 4 AKTÍV SZEMESZTER FEBRUÁR

5 NAGYÍTÓ gatást mondta el az Edupress kérdésére Manherz Károly. Tény azonban, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében nyújtandó 27 milliárdos támogatást mindenképpen el kell osztani, különben a forrás elvész. Az uniós támogatásra azonban bármely államilag elismert felsõoktatási intézmény benyújthatja pályázatát, attól függetlenül, hogy indult-e a kutatóegyetem címért. A 27 milliárd forintos pályázati összeget két pályázat keretében teszik elérhetõvé: a közép-magyarországi régió egyetemei, fõiskolái 12, az ország többi intézményei pedig csaknem 15 milliárd forintra pályázhatnak. Miközben azonban a kutatóegyetem cím elnyerésére vonatkozó, pontos pályázati kiírást január 11-én tette nyilvának egyéb pályázati források, melyek segítségével a BKF kutatócsoportjai is kiegészítõ támogatáshoz juthatnak. Elkerülhetetlen a komplex feladatok megoldása során az együtt gondolkodás, mely hálózatosodott kapcsolatrendszer középpontjában állhatnak majd a kutatóegyetemek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fõiskolák elsorvadnak fejtette ki. radt. Helyette kommunikálja az OKM uniós forrásból pótolják az összeget. Az elsõ hároméves idõszakra ugyanis nem sikerült a költségvetésbõl forrást elkülöníteni, így uniós forrásból, pályázati úton adnak támo- TÁMOP-forrásra konzorciumban is pályázhattak a felsőoktatási intézmények, így a kisebb intézmények erősségeiket egyesítve vehetik fel a versenyt más nagyobb egyetemmel szemben FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 5

6 NAGYÍTÓ A kutatási teljesítményt 85, a vállalásokat 15 százalékban veszik figyelembe A minisztérium azok számára ítéli meg a kutatóegyetem címet, melyek az egyetemmé válás jogszabályban rögzített feltételein túlmenõen meghatározott minõségi kritériumoknak is megfelelnek. A már említett kritériumok mellett törvényi kitétel, hogy a kutatóegyetemek kiemelkedõ teljesítményt nyújtsanak a doktori képzés területén, valamint mind a kutatásban, mind a képzésben széles körû nemzetközi együttmûködéssel rendelkezzenek. Fontos továbbá, hogy országos, illetve regionális vezetõ szerepet lássanak el. Az egyetemek által benyújtott kutatóegyetemi pályázatoknak két fõ részbõl kell állniuk, így az elsõ részben az elmúlt idõszak tudományos teljesítményérõl kell beszámolniuk, míg a második résznek az intézmények vállalásait, programjait kell tartalmaznia. A pályázatokat elbíráló Kutatóegyetemmé Minõsítõ Bizottság a pályázat elsõ felét 85, a második részt 15 százalékos aránnyal veszi figyelembe. A bizottság által elõterjesztett javaslat alapján a kutatóegyetem minõsítés adományozásáról az oktatási és kulturális miniszter dönt. nossá honlapján a minisztérium, a TÁMOP-pályázatokat január 4-tõl február 15-ig lehetett benyújtani. Igaz azonban, hogy a magyar és az uniós pályázat céljai csaknem azonosak. A kutatóegyetem cím feltétele a kutatásban nyújtott kiemelkedõ teljesítmény, a magas szintû tehetséggondozás, illetve a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység oktatásban megjelenõ mivolta, az uniós konstrukció elsõdleges célja pedig a hazai felsõoktatási intézmények versenyképességének megerõsítése, a megvalósítás eszközeként pedig a kutatás-fejlesztés területének fejlesztését nevezik meg. Ez utóbbi elemeiként pedig a szellemi potenciál, a K+F-infrastruktúra, az intézményi kapcsolatrendszer, illetve a kiemelt kutatási területek minõségi fejlesztését említik meg. A felsõoktatás minõségének javítása a kutatás-fejlesztésinnováció-oktatás fejlesztésén keresztül címet viselõ uniós támogatásokra az államilag elismert felsõoktatási intézmények, illetve azok konzorciumai nyújthatják be pályázataikat. A megvalósuló fejlesztés összegének 95 százalékát finanszírozhatják az intézmények a pályázati öszszegbõl, egy pályázó pedig 1,5 és 3,5 milliárd forint közötti pályázati pénzt kaphat. 12 egyetem pályázott Az állami felsõoktatási intézmények közül csak a kaposvári, a gyõri Széchenyi István Egyetem, illetve a nemrég Óbudai Egyetemmé átnevezett, korábban Budapesti Mûszaki Fõiskola nevet viselõ intézmény, valamint a mûvészeti és nemzetvédelmi egyetemek nem pályáztak a kutatóegyetem címre kérdezte végig az intézményeket a Népszabadság. Pályázott a cím elnyerésére így az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem, a Debreceni Egyetem, a gödöllõi Szent István Egyetem, a veszprémi Pannon Egyetem, a soproni Nyugatmagyarországi Egyetem, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is. Nem felelt volna meg a kritériumoknak a január 1-jétõl Óbudai Egyetemként mûködõ Budapesti Mûszaki Fõiskola, hiszen a cím elnyeréséhez legalább két doktori iskolával kell rendelkeznie az adott intézménynek, az egyetem azonban egyelõre csak egy ilyet mûködtet mondta el dr. Gáti József kancellár. Hozzátette: Elsõdleges célunk, hogy meg- 6 AKTÍV SZEMESZTER FEBRUÁR

7 NAGYÍTÓ szilárdítsuk helyünket az egyetemek sorában. Szerinte egyébként egy pályázati ciklusban hat-hét intézmény esetében reális a kutatóegyetemi cím odaítélése, ezen szám mellett ugyanis fenntartható a kutatóegyetemi presztízs és elkerülhetõ annak elértéktelenedése. Nemzetközi piacon kell versenyezniük a kutatóegyetemeknek Balla Gergely, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kabinetfõnöke február elején egy konferencián elmondta: a nemzetközi kitörésre lehetõséget adó tudásközpontok kialakulásában jelent egy következõ szakaszt a kutatóegyetemi cím odaítélése. Ezeknek az intézményeknek a késõbbiekben szakmai irányítókként kell fellépniük, illetve a hálózatosodást kell megszervezniük. Tudniuk kell azonban a kutatóegyetem címet viselõ intézményeknek, hogy nekik nem csak a hazai színtéren kell versenyezniük társaikkal, hanem a nemzetközi piacon hívja fel a figyelmet dr. Nádai László, az OKM tudománypolitikai fõosztályvezetõje. Hozzátette: a meghirdetett TÁMOPpályázatra nem csupán egyénileg, hanem konzorciumban is pályázhattak a felsõoktatási intézmények. Így a támogatás nyomán egyetemek közötti együttmûködések is elindulhatnak, és erõsségeiket egyesítve vehetik fel a versenyt más nagyobb, önállóan pályázó intézményekkel vázolta a pályázat lehetséges pozitív hatását Nádai László az Aktív Szemeszter kérdésére. A cím önmagában is orientálhat, a hosszú távú tervezhetõséghez azonban pluszforrás kell Sajnálatosnak, a jövõben pedig elkerülendõnek nevezte a kutatóegyetemi cím és az ehhez kapcsolódó pályázat alapján hozzáférhetõ többlettámogatás szétválását Hudecz Ferenc, az ELTE rektora. Fontos az is, hogy a kutatóegyetemi címmel bíró egyetemek az állami költségvetésbõl jussanak többlethez, ne pedig az éppen aktuális sok esetben bizonytalan futamidejû és nagyságú pályázati források esetlegességének kitéve mondta el a rektor az Aktív Szemeszternek. Megjegyezte azonban, hogy a kutatóegyetemi cím önmagában is jelentõs, hiszen orientálja a hazai családokat, diákokat, a nemzetközi versenyben pedig a partnereket keresõ doktoranduszokat. A kutatóegyetemek finanszírozását ugyan meg kell oldani, de a cím egyébként is magas presztízst jelent például az Egyesült Államokban is, ahol szintén nem jár többletforrással a kutatóegyetemi kitüntetés jegyezte meg Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Az Educatio kiállításon az Edupressnek elmondta: kicsi az esély arra, hogy a cím elnyerésével járó támogatás helyett megpályázható uniós forrásból vélhetõen azok az intézmények is részesüljenek majd, amelyek a kutatóegyetem cím elnyerésére nem pályázhattak. TAKÁCS ERZSI Ludwig Maximilians Universität München. A német egyetemek kutatási tevékenységének négy év alatt 1,4 milliárd eurós támogatására 2005-ben kiírt pályázatot egy év alatt értékelték ki. Nálunk ugyanerre kevesebb mint egy hónap jutott FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 7

8 NAGYÍTÓ Itthoni apparátussal kell megoldani a határon túli felsõoktatást Interjú dr. Kandikó Józseffel, a MÜTF rektorával A felsõoktatási túlkínálat központi irányítású csökkentését, ezzel a kutatás-fejlesztésre szánt költségvetés koncentrált felhasználását és gyakorlatorientált felsõfokú intézményrendszert tartana optimálisnak a hazai piacon Kandikó József, a Modern Üzleti Tudományok Fõiskolájának rektora. A tizennyolc éve intézményvezetõi székben ülõ Kandikó szerint a határon túli magyar nyelvû felsõoktatási képzéseket itthoni apparátussal kellene megoldani, így az állam milliárdokat spórolhatna, az intézmények pedig kihasználhatnák fennmaradó kapacitásukat. ASZ Ön a legrégebben regnáló rektor Magyarországon, 18 éve vezeti a Modern Üzleti Tudományok Fõiskoláját. Mik voltak az elmúlt majdnem két évtized legmarkánsabb változásai a felsõoktatásban? K. J.: Az elsõ, és legfontosabb változás, hogy 1992-ben, a MÜTF alapításakor még nem létezett önálló felsõoktatási törvény, illetve nem létezett a nemzetközi kereteket szervezett módon szabályozó minõség-ellenõrzési rendszer, tehát a Magyar Akkreditációs Bizottság. Többek között a MÜTF is még kormányrendelettel jött létre, csakúgy, mint a szintén 92-ben alapított Kodolányi János Fõiskola, illetve a Gábor Dénes Fõiskola. Ez a három intézmény kezdte meg mûködését elsõként Magyarországon magánfõiskolaként. A törvényi szabályozás megteremtése tehát nagy lépés volt, elõször 93-ban, majd 96-ban. Végül a bolognai rendszerhez történõ csatlakozás volt óriási mérföldkõ a hazai felsõoktatásban. ASZ Hogyan fogadta az állami felsõoktatás az újonnan induló intézményeket a 90-es évek elején? K. J.: Egyrészt akkor még a három említett fõiskola profilja egyértelmû volt: a Gábor Dénes a mûszaki, a Kodolányi a bölcsészettudományi, nyelvi képzést, a MÜTF pedig közgazdasági szakok oktatását tûzte zászlajára. Ráadásul az új magánintézmények minden esetben a felismert piaci résekre reagálva indultak el. Ahogy a MÜTF a gyakorlatorientált képzéssel, más intézmény a nemzetközi kapcsolatrendszerével, több intézménybõl integrált minõségi oktatógárdájával igyekezett a regionális vagy országos piaci igényre válaszul képzést indítani. Ehhez természetesen hozzátartozott a 90-es éveket jellemzõ demográfiai környezet, továbbá kiemelt társadalompolitikai cél volt a rendszerváltást követõen az ifjúság továbbtanulásra ösztönzése. Az igény, illetve a megvalósításhoz szükséges kapacitáshiány tehát kedvezõ piaci környezetet teremtett a magánintézmények alapítására. ASZ Ezzel a jelek szerint éltek is az intézményalapítók, hiszen 2002-ig országszerte újabb és újabb magánfõiskolák indultak. K. J.: 2000 körül, a központi integráció idején az állami intézmények az egybeolvadás részleteivel voltak elfoglalva. Ha úgy tetszik, még lehetõséget is adtak arra, hogy a saját versenytársaik felnövekedjenek, hiszen minden, az addig hagyományos felsõoktatásban részt vevõ szereplõ saját katedrájának megóvásán tevékenykedett. Az integrációt végül nehézkesen sikerült megvalósítani, miközben a magánintézmények egészen 2002-ig szép számmal megvetették lábukat a piacon. ASZ Miként érintette a magánintézmények piacnövekedése a MÜTF-öt? 8 AKTÍV SZEMESZTER FEBRUÁR

9 NAGYÍTÓ K. J.: 92-ben nagy elõnnyel indult a MÜTF, hiszen gyakorlati képzést hirdetett és indított akkor, amikor az országban a nagyvállalatokból kis- és középvállalkozások alakultak. A MÜTF azzal a célkitûzéssel indult, hogy a Magyarországon kialakuló vállalkozói réteg megtanulja az újonnan tapasztalt piaci viszonyokhoz szükséges ismereteket. Akkor a fõiskolán Mátészalkától Békéscsabán át Szombathelyig voltak hallgatók, a vonzáskörzet tehát országos szórású volt. Ráadásul Tatabánya volt az egyetlen megyeszékhely, ahol korábban még nem mûködött felsõoktatási intézmény. A számok is jól mutatják az intézmény fejlõdését, 92-ben 89 hallgatóval indult a fõiskola, 2002-ben a hallgatói létszám megközelítette a 4000 fõt. Beszédes szám ugyanakkor, hogy míg indulásakor a hetedik gazdasági képzést nyújtó intézmény volt a MÜTF, 97-ben már 15 intézmény oktatott ezen a képzési területen, akkor a Figyelõ rangsorában a MÜTF állt az elsõ helyen. Mára már nagyjából 30 közgazdászképzést nyújtó intézmény van a hazai piacon. ASZ A piaci versenyre reagálva felmerült az integráció igénye vagy lehetõsége a fõiskolán? K. J.: A 2002 óta tartó, ám 2006 óta jelentõs hallgatói létszámcsökkenéssel amelynek részben demográfiai okai vannak felmerült az intézményben a regionális egybeolvadás lehetõsége. A gyõri Széchenyi István Egyetemmel történtek is egyeztetések, de egy állami és egy nem állami intézmény egybeolvadásának egyelõre nincsenek meg a jogi keretei. Szoros az együttmûködés továbbá a komáromi Selye János Egyetemmel, ám egy másik országban mûködõ intézménnyel való integrációnak még annyira sem tisztázott a törvényi szabályozása. ASZ A MÜTF-nek Erdélyben és Szlovákiában is mûködik kihelyezett tagozata. Most, amikor az intézmények többségének finanszírozási problémái vannak a kiszámíthatatlan kormányzati finanszírozás, illetve a csökkenõ hallgatói létszám miatt, hogyan tudja a fõiskola finanszírozni ezeket a képzéseket? K. J.: Székelyudvarhelyen 1998-ban, Dunaszerdahelyen 1999-ben indultak el képzéseink. Ezek a tagozatok elsõsorban a diákok hozzájárulásával mûködnek, fizetõs képzésekként. A MÜTF költségvetése a képzések minõségbiztosítását, néhány oktatót, illetve a kinti oktatók tréningjét fedezi, de ez nem volt jelentõs összeg. Sokkal inkább a képzések megvalósítása, illetve az oktatók áldozatos munkája volt irigylésre méltó az ezredfordulón a többi felsõoktatási intézmény szemében. A bolognai rendszer bevezetésével belepréseltük a tananyagokat három évbe azért, hogy minden katedrát, tárgyat megõrizzünk. Oktatási módszertanváltásra van szükség. ASZ A fõiskola új fenntartójának a határon túli képzések megerõsítése az egyik fõ célja. Mi volt a fenntartóváltás oka? K. J.: A MÜTF esetében az intézményalapító alapítvány egyben fenntartóként is mûködött, az állami egyetemeken mûködõ gazdasági tanácsok munkáját ez esetben az alapítvány kuratóriuma látta el. A megváltozott piaci környezettel láthatóvá vált, hogy a kuratórium nem tudja kellõ hatékonysággal ellátni a fenntartó szerepeket. Így született meg az alapítvány kuratóriuma és az új fenntartó Edutus Zrt. között a megállapodás, amely döntés az operatív irányításban érezteti legfõképp a hatását. Az intézményi stratégiában valóban központi szerepet kap a határon túli magyar nyelvû felsõoktatás, ugyanis miközben a határon túli magyar intézmények küzdenek az akkreditációért, a helyi politika folyamatosan betart nekik. Erre van is lehetõségük, hiszen évtizedek alatt a magyar értelmiség kikopott, elöregedett, éppen ezért nemigen tudnak a helyi akkreditációhoz szükséges elegendõ FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 9

10 NAGYÍTÓ számú minõsített oktatót felmutatni az intézmények. Véleményem szerint az Európai Felsõoktatási Térséghez való csatlakozásunkkal már nincs szükségünk arra, hogy kint akkreditált intézményt fogadtassunk el és erre milliárdokat költsön a magyar kormány. ASZ Eszerint az itthon akkreditált képzést kívánja kivinni a szomszédos országokba? K. J.: Nekem személy szerint az a vízióm, hogy a kinti infrastruktúrát megtöltjük itthonról kivitt humánerõforrással. Így nem kellene ott bejegyzett minõsített oktatókkal fáradozni. Miért ne biztosíthatná a Szent István Egyetem például az Erdélyben indított állatorvosképzés szaktárgyainak koncentrált formában való oktatását, illetve a képzés minõségbiztosítását. Helyi oktatókkal pedig meg lehetne oldani pl. a biológia, kémia, és más alapozó tárgyak tanítását. És abban egészen biztos vagyok, hogy Erdélyben ma szükség van a románul is beszélõ magyar állatorvosok képzésére. Mûködhetne mondjuk két évfolyam állatorvosképzés, és nem is kéne több. Ezt a képzést aztán el lehetne vinni a Vajdaságba, majd Kárpátaljára és így tovább. És ha mondjuk 8-10 év múlva ismét felmerül az igény az állatorvosképzésre, újra el lehetne indítani a képzést Székelyföldön. Ugyanezt meg lehetne tenni az informatikus, a könyvtáros és más képzésekkel is. ASZ Ez megoldás lehetne a hazai kapacitás kiaknázására. Ön miként látja a hazai túlkínálatot? K. J.: Azt gondolom, hogy ehhez a mértékû túlkínálathoz, ami a hazai felsõoktatást jellemzi, erõs és koncepciózus irányításra lenne szükség, ezt a helyzetet ugyanis a piac magától nem tudja megoldani. A kutatóegyetemi státus lehet egy vízválasztó, ugyanis komoly pályáztatás útján választják ki a kutatóegyetemeket, az intézmények keményen dolgoztak a pályázatokon. Azt mindenesetre látni kell, hogy az akkora mértékû K+F-ráfordítást, ami Magyarországon van, okosan és koncentráltan kell elosztani és felhasználni az eredményesség érdekében. Akkora kutatási kapacitás, amennyi felsõoktatási intézmény van az országban ugyanis sem fejekben, sem finanszírozásban nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor azt gondolom, hogy szükség van egy gyakorlati szemléletû felsõfokú képzéseket nyújtó intézményhálózatra is, ami viszont Kandikó József és Schmitt Pál, az Európai Parlament képviselõje, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke könnyen elérhetõ több korosztály, akár a nyugdíjasok számára is. ASZ A bolognai rendszer magában hordozza a tudományosság és a gyakorlati képzés kettõsségét. Ön úgy látja, ez nem valósult meg? K. J.: A bolognai rendszer bevezetése épp ezt a strukturális fordulatot nem hozta meg nálunk. Belepréseltük a tananyagokat három évbe azért, hogy minden katedrát, tárgyat megõrizzünk. Nem egy újra felépített struktúráról van szó tehát, csak egy mechanikusan átvett rendszerrõl, amivel gyakorlatilag konzerváltuk a régi felsõoktatási felépítésünket. A belsõ arányokon változtatni kell, ehhez viszont oktatási módszertanváltásra van szükség. Azt például be kell látni, hogy vannak olyan képzések, ahol nem lehet a kétciklusú rendszert megoldani. Ahol viszont lehet, ott véleményem szerint nem szabadna hagyni, hogy a hallgatók azonnal folytassák tanulmányaikat a második képzési szinten. Két-három éves munkaerõpiaci tapasztalat után a hallgató is tisztábban látja, hogy mit szeretne, illetve mire van szüksége a piacnak. Ilyen esetben a piac is jobban beszállhatna a finanszírozásba, fizethetné munkavállalói továbbképzését. ASZ Az intézmény rövid távú célja az ökoegyetemmé válás. Ennek folyamata már elindult? K. J.: A fenntartható fejlõdés régóta kiemelt szerepet kap az intézmény gyakorlati életében és oktatásában is. Az egyetemmé válás azonban egy hosszabb folyamat, ahhoz legalább két tudományterületen kell képzést folytatnia az intézménynek. Jelenleg a mûszaki és közigazgatási képzések beindításán dolgozunk. Az egyetemmé válás a következõ öt éven belül egy reális célja az intézményvezetésnek. ZÁKÁNYI VIRÁG 10 AKTÍV SZEMESZTER FEBRUÁR

11 NAGYÍTÓ Egyre többet fizetnek tandíjra a kínaiak A felsõoktatás költségei mellett a hallgatók száma is folyamatosan emelkedik A több mint 1,3 milliárd fõs országban számos nyelvterülettel és különbözõ népcsoporttal találkozik a látogató. Az ország hatalmas méreteit jelzi az is, hogy több mint kétezer felsõoktatási intézmény mûködik Kínában: ez 1650 egyetemet, 528 felnõttképzési, valamint 214 magánintézményt jelentett 2005-ben. Két évvel késõbbi adatok szerint pedig összesen 23 millió hallgató tanult az országban mégis felfedezhetõk általánosságok. Így például kiválóan tanuló, szorgalmas diákok jellemzik a felsõoktatást, és habár a tandíj igen magas, ma már a felvételizõk mintegy 56 százaléka bekerül az egyetemi oktatásba. Számos ország hallgatói tanulnak az alap- és mesterképzés által kettéválasztott felsõoktatásban. Ezt, az Európában a bolognai folyamattal fémjelzett rendszert követi Kína is. Az alapképzés ott négy évet foglal magában, míg a mesterképzés attól függõen, hogy az adott diák a kutatói pályát választja-e két-három évet igényel. A doktori képzés ezt követõen három-négy éves periódust jelent. A Xiamen Egyetemen tanító Lin Wang professzor az Aktív Szemeszternek elmondta továbbá, hogy a tanulmányi idõ alatt nem minden hallgató számára kötelezõ gyakorlatot végezni ez az adott szaktól függõen változik. Kínában a matematika népszerû, a történelem szak jóval kevésbé Felvételi vizsgán kell bizonyítaniuk rátermettségüket a kínai diákoknak, az elért eredmény alapján pedig az érettségizettek csaknem 60 százaléka kerül be a felsõoktatásba tájékoztatott Lin Wang. Hozzátette: egyszerûbb a bejutás, mint tíz évvel ezelõtt, ma már valóban Szorgalom, alkalmazkodóképesség a kínai oktatók és hallgatók legfõbb sajátossága érvényesül ugyanis az egyenlõ bánásmód elve. Ezzel párhuzamosan azonban romlott a kínai felsõoktatás színvonala, a professzor véleménye szerint a felsõoktatási intézmények számának szemmel látható növekedése miatt. A szak kiválasztását tekintve természetesen ott is léteznek kedvelt és kevésbé kedvelt képzések: a többség szívesen választja az elektronikai FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 11

12 NAGYÍTÓ mérnök és a matematika szakot, illetve az üzleti tudományokhoz kacsolódó képzéseket, de a természettudományok közül kedvelik még a fizikát, a számítástechnikát és a különbözõ anyagtudományokat is. Kevésbé népszerû a társadalomkutatás, a történelem és a kínai nyelvi kurzus. Külföldre vágynak Csaknem 120 ezer kínai, tehát körülbelül a hallgatók fél százaléka tanult 2005-ben külföldön, miközben azonban a kínai kormány igyekszik támogatni hallgatói visszatérését, kevesebb mint 35 ezer hallgató ment haza a tanulmányok lejárta után. A hivatalos tájékoztatással szemben azonban egy tanulmány csaknem 160 ezerre becsüli a külföldön tanuló kínaiak számát. Nem csak az ország elhagyása okoz azonban problémát, hanem a diplomások magas munkanélküliségi aránya. Miközben még 2001-ben 1,1 millió hallgató kapta meg a végzettséget igazoló okmányát, 2006-ban már négymillió diák kapta meg diplomáját. A tömegképzés érvényesül a menedzserek, a doktorok és a mûszaki szakemberek esetében, miközben a munkaerõpiac nincs felkészülve erre a hullámra, így számos diplomás fiatal végzettségének nem megfelelõ munkát kénytelen elvállalni. Magyarországhoz hasonlóan hiány tapasztalható a jól képzett szakmunkásokból, mióta a legkiválóbb iskolák diákjainak többsége az egyetemet választja a szakma helyett. Több mint kétezer felsõoktatási intézmény mûködik Kínában Magas a tandíj Kínában A több mint kétezer egyetemet és fõiskolát számláló kínai felsõoktatásban a népszerû képzések esetében mintegy 600 eurós összeget fizetnek a hallgatók évente, míg a kevésbé kedvelt szakokon tanuló diák átlagosan 450 eurós díjat fizet tájékoztatott Lin Wang. Egy felsõoktatási fejlõdést kutató német központ 2007-ben kiadott tanulmánya szerint korábban ugyan tandíjmentes volt a felsõoktatás, körülbelül a 90-es évek eleje óta azonban elkezdett emelkedni a tandíj mértéke és kiterjedt mindenkire. Korábban ugyanis Kínában Magyarországhoz hasonlóan csak azoknak kellett fizetniük, akik az állam által felkínált keretszámba nem fértek bele. A statisztikai adatok szerint az egy fõre jutó GDP mintegy 50 százalékát teszi ki az éves tandíj 1999 óta. Ez az arány pedig igen magas, tekintve hogy a fejlett országokban a bruttó hazai termék 20 százalékát költik a tandíj finanszírozására. A Renmin Egyetem rektora ben elmondta: tovább nem emelkedhetnek a már most is nagyon magas díjak. Jelenleg a jelentkezõk 56 százaléka kerül be a felsõoktatásba Érdekes, hogy a tandíjak mellett drasztikusan emelkedett a hallgatói létszám is ben még ugyanis a 18 és 22 évesek kevesebb mint négy százaléka járt valamely felsõoktatási intézménybe, 2005-ben azonban arányuk több mint 22 százalékra emelkedett. Így korábban az egyetemi tanulmányok egy szûk elit kiváltságát jelentették, 1999-tõl azonban Kína drámai módon kiterjesztette a felsõfokú oktatás lehetõségét. Ennek következtében 2005-re 23 millióra nõtt az egyetemisták száma ben, amikor többen jelentkeztek a felsõoktatási intézményekbe, mint elõtte bármikor, a 10,1 milliós jelentkezõi létszám 56 százalékát vették fel valamely egyetemre. Így minden második jelentkezõ került be a felsõoktatásba, 1977-ben azonban még csak minden 20. felvételizõ mondhatta el magáról ugyanezt. A városok közelében élõk számára könnyebb A Hongkongban található egyetemek nemzetközi szinten is kiváló intézmények, az oktatók 12 AKTÍV SZEMESZTER FEBRUÁR

13 NAGYÍTÓ Mûszaki és informatikai területen a 13. helyen a világban III. PORT.hu BRINGAEXPO március 4-7. HUNGEXPO BUDAPESTI VÁSÁRKÖZPONT: B- és 16-os pavilon Tsinghua University Az oktatásra összesen a GDP 1,9 százalékát költik Kínában, mely ráfordítással a világ országait felvonultató lista 170. helyére kerül. A Times felsõoktatási rangsorában tavaly 49. helyre került a lista szerint a legjobbnak értékelt kínai egyetem, a Tsinghua University, szorosan követi pedig az 52. helyen a Pekingi Egyetem. Az elõbb említett intézmény azonban már sokkal elõkelõbb helyet foglal el a mûszaki és informatikai technológiai képzések között: a 13. helyre került, ezzel pedig Ázsiában az elsõ ez utóbbi listán. társadalmi és anyagi megbecsültsége olyan magas, hogy számos amerikai és ausztrál oktatónak éri meg itt tanítania. Szerencsések általában azok a fiatalok, akik valamely nagyváros, mint például Sanghaj, Hongkong vagy Peking közelében laknak, kisebb eséllyel pályáznak ugyanis hely hiányában a felsõoktatásra a vidéki területeken élõk. Érdekes, hogy az egyetemisták fele, illetve a diplomások kétharmada több mint 500 kilométerre lakik a számukra diplomát adó felsõoktatási intézménytõl. A cikkben szereplõ kutatás a oldalon megtalálható. TAKÁCS ERZSI Kísér rendezvény: Elektromos kerékpár teszt és road-show Ingyenes expo különszám és bringatároló a látogatóknak f szervez : velo.hu magazin és honlap Egyidej rendezvény: UTAZÁS kiállítás FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 13

14 NAGYÍTÓ Kevés a mûvészeti képzést nyújtó intézmény az országban Interjú dr. Hatos Pállal, a MOME kancellárjával Elsõsorban nemzetközileg kívánja növelni ismertségét a Moholy-Nagy Mûvészeti Egyetem, többek között ezért is vette fel a külföldön is sokak számára ismert nevet. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ország minden régiójában mûködjön minõségi mûvészeti képzés, hiszen az erõsítené a hazai tudásgazdaság szerepét véli dr. Hatos Pál, a MOME kancellárja, akivel az újonnan induló mesterképzések kapcsán az egyetem terveirõl beszélgetett az Aktív Szemeszter. ASZ Idén indít elõször mesterképzéseket a MOME, aminek azok is örülhetnek, akiknek nincs szakirányú végzettségük, hiszen bizonyos szakok esetében nem elvárás a szakdiploma. Ennek szakmai vagy financiális okai vannak? H. P.: Minden képzés esetében a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg azokat a szakmai kompetenciákat, amelyek a belépéshez szükségesek. A felvételi során tehát perdöntõ, hogy a jelentkezõ portfóliójában benne van-e, illetve alkalmassági vizsgája során bizonyságot tesz-e arról a tudásról, amelyet egy mesterképzéshez elvár az intézmény. Azzal, hogy a szûk értelemben vett szakirányú végzettség kritériumával szemben nyitottá tettük az egyetem képzéseit minden olyan jelentkezõ elõtt, aki rendelkezik a szükséges kredittudással és alkalmassággal, a többciklusú képzés legsajátosabb karakterisztikumához igazodunk. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy hallgatók özönét fogadja a MOME. Továbbra is elit egyetem maradunk. ASZ A bolognai rendszer bevezetése sok képzési területen folyamatos korrekciót igényel. Hogyan sikerült az osztott struktúrát a mûvészeti képzések esetében megvalósítani? 14 AKTÍV SZEMESZTER FEBRUÁR H. P.: A MOME már az elsõ intézményfejlesztési tervében (ift), 2000-ben is osztott képzési struktúrában gondolkodott, sõt mikor még Iparmûvészeti Fõiskolaként mûködött az intézmény, már akkor is létezett alap- és mesteriskolája. A modell természetesen még nem Bologna volt, angolszász példákról mintázták a rendszert. A 2007-ben elfogadott ift pedig mintegy A nyugat-európai országokhoz képest arányaiban jóval kevesebb a mûvészeti felsõoktatási intézmény Magyarországon kétéves elõkészítõ munka után azzal a döntéssel született, hogy az egyetemnek eminens érdeke aktívan és kezdeményezõen beszállni egy egész Európára kiterjedõ folyamatba. Az eredmények szisztematikus értékelése még korai lenne, hiszen most került ki az elsõ alapképzésben végzett évfolyam, de a bolognai rendszer bevezetését kényszerpálya helyett tudatos döntések sorozatává alakította a MOME. ASZ A mûvészeti képzések egy külön szegmensét alkotják a felsõoktatásnak, munkaerõ-piaci megítélésük is másként értelmezhetõ. Mégis fontos felmér-

15 NAGYÍTÓ ni mint más, hagyományosabb szakmák esetében a lehetõségek körét. Milyenek a viszszajelzések? H. P.: Összességében az a tapasztalat, hogy a végzettjeink megtalálják számításaikat a mûvészeti, kreatív szférában. A lehetõségek köre igen széles, hiszen a MOME-n elsajátított szakmák többsége rugalmasan kezelhetõ, így például egy formatervezõ szakon végzett hallgató elmehet ipari formatervezõnek, reklámgrafikusnak, média-tanácsadónak, kreatív szakembernek. Mindemellett azt gondolom, könnyen belátható tény, hogy a felsõoktatás nem az évente változó munkaerõ-piaci tényezõk kiszolgálására mûködik. Természetesen dolgozunk a diplomás-pályakövetõ rendszer kiépítésén, illetve készítettünk felmérést a diplomásaink munkaerõ-piaci helyzetérõl, ugyanakkor én azok közé a szkeptikusok közé tartozom, akik nem mitizálják túl a piacot. Véleményem szerint ugyanis a felsõoktatásnak jóval komplexebb feladatot kell ellátnia, mintsem pusztán a piaci trendeket figyelve képezni a hallgatókat. ASZ A MOME egy kis intézmény. Mennyien végeznek egy évfolyamon? H. P.: A most végzõs alapképzési (BA) évfolyamot 130-an kezdték, 125-en diplomáznak tavasszal. Egy szakon tehát átlagosan fõ tanul. ASZ Mi az oka annak, hogy a MOME nem tartja érdekének a költségtérítéses hallgatói létszámbõvítést? H. P.: Érdekének tartja. De figyelembe kell venni a mûvészeti oktatás elitjellegébõl adódó körülményeket is. Mi semmiképpen sem tartjuk magunkat ahhoz a gyakorlathoz, hogy felveszünk 300 hallgatót, úgyis csak 100 jár be az órákra, a többi meg a másolatokból tanul. A mi képzéseink infrastruktúra-igényesek, szükség van laborokra, stúdiókra, mûhelyekre, amelyekben intenzív alkotó-tervezõ munka zajlik. Másrészrõl az is kérdés, hogy ha új irányba nyit az intézmény, mennyire õrizheti meg minõségi, elitképzõ szerepét. A MOME azon kevés intézmények egyike, ahol nem csökkent a jelentkezõi létszám az elmúlt években, tízszeres a túljelentkezés a meghirdetett képzéseinkre. Természetesen dilemma, hogy a kiesõ réteget miként tudná az intézmény megszólítani. Gondolkodunk felsõfokú szakképzésekben, OKJ-s képzésekkel való együttmûködésekben, de a diplomagyártásból igyekszünk kimaradni. ASZ A hazai felsõoktatást erõs verseny jellemzi, a mûvészeti képzéseket nyújtó intézmények helyzete mégis megingathatatlan a piacon. Vannak vetélytársak, de igazi konkurenciát nem jelentenek. Ez egy kényelmes helyzet. H. P.: A velünk azonos képzéseket kínáló szakoknak még mindig kicsit a MOME az anyaintézménye. Vannak olyan felsõoktatási intézmények, ahol nagyon kedvezõ infrastrukturális feltételeket tudtak a mûvészeti képzéseknek teremteni, önmagában azonban ez nem elegendõ. Meghatározó a képzés múltja, tanári kara, regionális helyzete, nemzetközi kapcsolatrendszere. Mindezek ellenére szükség van a mûvészeti képzések bõvítésére, a nyugateurópai országokhoz képest arányaiban jóval kevesebb a mûvészeti felsõoktatási intézmény Magyarországon. Én azon az állásponton vagyok, hogy igenis kell a verseny, jöjjön létre az ország összes régiójában minõségi mûvészeti képzés. Ez nem luxus lenne, inkább a sokat emlegetett tudásgazdaság szerepének az erõsítése. Az is tény, hogy a MOME számára az egyik legnagyobb kihívás és legfontosabb cél a nemzetközi jelenlét. ASZ A nemzetköziesítés szinte az összes hazai intézmény kiemelt célja, többnyire csak a megfelelõ stratégia hiányzik a célok eléréséhez. A MOME mit tesz a nemzetközi ismertség és elismertség érdekében? H. P.: Az egyetem nemzetközi stratégiája három elembõl áll. Az egyik a tudáskapacitásépítés. Eszerint nemzetközi kapcsolatrendszerünket hallgatóink, oktatóink ismeretbõvítésére használjuk. Nagyjából 80 külföldi intézménnyel és több nemzetközi mûvészeti szervezettel állunk kapcsolatban, ezzel az egyetemi polgárok kiutazását tesszük lehetõvé. A második elem a bejövõ mobilitás. A MOME-n az erasmusos diákok száma az összhallgatói létszám 10 százaléka. Ezzel a MOME az egyik legnemzetközibb egyetem itthon FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 15

16 NAGYÍTÓ A harmadik elem az intézmény külföldi jelenléte. Mi egy alkotó egyetem vagyunk, és ezt igyekszünk kihasználni. Legutóbb például Taste MOMEnts nevû vándorkiállításunkkal jártuk meg Berlin, London, Milánó, Helsinki legnevesebb dizájnkiállításait, mint a 100% Designt Londonban vagy a Salon Satellitet Milánóban. Szintén a nemzetközi stratégiánk része a kurzushetek szervezése, amikor az egyetem világán kívül elismerést és nevet szerzett nemzetközi szakembereket kérünk fel intenzív kurzusok megtartására. Folyamatban van továbbá az angol nyelvû, diplomát adó képzéseink indítása, hiszen távlati céljaink között szerepel a 20 százalékos külföldi létszámarány megteremtése. Ehhez kemény munkára és további infrastruktúra-fejlesztésre van szükség. 16 AKTÍV SZEMESZTER FEBRUÁR ASZ A fejlesztésekhez nyilvánvalóan fedezet szükséges. Az állami támogatás mellett milyen forrásokból él az intézmény? H. P.: Egyrészt a költségtérítéses hallgatók hozzájárulásából, akik mintegy 10 százalékát alkotják az összhallgatói létszámnak. Tanfolyamaink, szakirányú továbbképzéseink szintén fizetõs képzések, illetve szakképzési hozzájárulásban és pályázati pénzekben is részesül az intézmény. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódóan például két pályázaton is részt vettünk, de az EU Média programjának közvetlen brüsszeli pályázatán is nyertünk támogatást. ASZ A kutatás-fejlesztés kulcsszerepet játszhat egy intézmény önálló tõkenövelésében. A mûvészeti képzésben milyen lehetõségek vannak a K+F-tevékenységre? H. P.: A lehetõségek köre széles, ám a magyar egyetemi szférában egyelõre gyermekcipõben A magyar egyetemi szférában egyelõre gyermekcipõben jár az alkalmazott kutatásokhoz tartozó dizájn és arculattervezés jár az alkalmazott kutatásokhoz tartozó dizájn és arculattervezés. A MOME az alkalmazott és az alapkutatásokba is be tud kapcsolódni, ahogy tette ezt legutóbb az egyik nagy telekommunikációs cégnek, ahol a jövõ nemzedék új mobiltelefonjának kidolgozásában vett részt. De jó példa erre, hogy formatervezõ-hallgatóink most az új Mercedes-modellen dolgoznak Gorden Wagener, a Mercedes dizájnfõnökének irányításával. Ez olyan helyzet, amelyet a világ bármely dizájnhallgatója irigyelhet. A hazai egyetemi szféra azonban általánosságban még nem tart itt, pedig vannak követendõ példák Európában. Legutóbb a Finn Innovációs Alap elnöke látogatott el az egyetemre, aki beszámolt a helsinki közgazdaság-tudományi, a mûszaki és a mûvészeti egyetem nemrég lezajlott integrációjáról, a dizájn kiemelt szerepérõl a kutatás-fejlesztésben és az innovációban. Mi is reméljük, hogy a nagy hazai intézmények elõbb-utóbb felismerik a partnerségekben rejlõ lehetõségeket. ZÁKÁNYI VIRÁG

17 2010/04

18 KULTÚRA Pécs 2010 Európa Kulturális Fõvárosa 2010 egész évben Pécs Public Arts Vasarely Victor Vasarely neve szorosan Pécshez kötõdik. A program egész évben utcai akciókkal, fényfestéssel és egyéb módokon kívánja a városlakók és az idelátogatók számára még láthatóbbá, hozzáférhetõbbé, megélhetõbbé tenni a Vasarelyhagyatékot március 1. október 15. Érzékek labirintusa A program egy szimpózium keretében, nemzetközi résztvevõk meghívásával public art mûveket hoz létre Pécs belvárosában. Az alkotás tizenhárom ország pályázat útján kiválasztott professzionális mûvészeinek együttmûködésére épít. A megvalósuló projekt az érzékszervek, érzékelés témakörét dolgozza fel a különbözõ mûvészeti ágak eszközrendszerével. Az eredmény egy összmûvészeti térjáték Pécs közterein március 2 6. Mandulavirágzási Tudományos Napok A rendezvény kiemelkedõ oktatóknak és kutatóknak biztosít bemutatkozási lehetõséget. A konferenciasorozat témaköreit nemzetközi hírû tudósok, mûvészek, alkotók vagy közéleti szereplõk vezetik elõ. A nyitónapon a Kelet és Nyugat egységében létezõ Európáról formálnak véleményt, a konferencia másnapján Pécs kulturális öröksége a téma március 3. Európa Kelet és Nyugat egységében konferencia A konferencia központi témája az európai kultúra. Kelet és Nyugat, a bizánci ortodox és a római latin kereszténység közös gyökerû, de eltérõ társadalmi, gazdasági fejlõdési utat bejáró nemzetei együttesen alkotják az európai kultúrát. Az eltérõ történelmi és kulturális hagyományok elemzése hozzásegítheti az egységet a kulturálisan sokszínû Európa aktuális konfliktusainak a megoldásához, mind pedig jövõbeni kulturális koncepciójának kidolgozásához. Felkért elõadók: Emir Kusturica filmrendezõ, Claudio Magris író, Frédéric Mitterrand kulturális miniszter, Orhan Pamuk író és Anatolij Vasziljev rendezõ március 15. április 12. Pécsi Tavaszi Fesztivál A Pécsi Tavaszi Fesztivál a klasszikus és kortárs mûvészetek ünnepe. Dzsessz- és könnyûzenei produkciók, táncos, irodalmi és folkestek, kamaraés kórushangversenyek, valamint kiállítások kapnak helyet a rendezvénysorozat programjában. A fesztiválnak szerves része a Nemzetközi Jazzhétvége, záróeseményeként pedig idén Budapestrõl Pécsre költözik a Fringe Fesztivál. Kiemelt fellépõk: Arnie Zane Dance Company/Bill T. Jones (USA), Contempodanza Mexico (MEX), King s Singers (UK), Mezzoforte (IS), Richard Bona (USA), Rhoda Scott (USA), Rost Andrea (HU) február november A régió ízei A program célja a régió hagyományos ételeinek felkutatása, népszerûsítése. A sorozat csatlakozik az Essen an der Ruhr Der Geschmack der Region programhoz, amely a Ruhr-vidék gasztronómiai hagyományait mutatja be a közönségnek március október Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája Debrecen és Pécs együttmûködése keretében Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája azaz a Golgota, az Ecce Homo és a Krisztus Pilátus elõtt címû kép érkezik Pécsre. A kiállítás kuriózuma, hogy a Krisztus szenvedését bemutató nagyméretû festményeket maga Munkácsy Mihály sem látta így együtt. A három kép együtt már nem sokáig látható, ugyanis a Krisztus Pilátus elõtt címû alkotás a kanadai Hamilton Galéria tulajdona, és csupán 2012-ig maradhat Magyarországon. 18 AKTÍV SZEMESZTER FEBRUÁR

19 SPORT Hazai siker a tallinni mûkorcsolya-eb-n Hatodik helyen végzett Sebestyén Júlia, az Óbudai Egyetem hallgatója A hatodik helyen végzett Sebestyén Júlia az észtországi Tallinnban rendezett mûkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságon a nõk mezõnyében, január 18. és 24. között. Az Óbudai Egyetem vállalkozásfejlesztési mesterszakán tanuló hallgató eredményeivel és példamutató magatartásával érdemelte ki a Magyar Olimpiai Bizottság döntését, hogy õ vigye a magyar zászlót a vancouveri téli olimpiai játékok megnyitóján, február 12-én. A2004-es Európa-bajnokság gyõztese, Sebestyén Júlia az észtországi Európa-bajnokságon szabadprogramjára 99,33 pontot, míg rövidprogramjára 57,44 pontot kapott, így az együttesen szerzett 156,77 ponttal a hatodik helyen fejezte be a viadalt. Sebestyén Júlia érdemeit növeli, hogy sportsikerei mellett tanulmányait sem hanyagolja: ban fejezte be az Óbudai Egyetem jogelõdjének, a Budapesti Mûszaki Fõiskolának mûszaki menedzser képzését. Ezt NEMZETI SPORT ONLINE követõen felvételizett mesterképzésre, így 2009 szeptemberétõl aktív hallgatója az egyetem vállalkozásfejlesztési mesterszakának. Eredményeiért 2004-ben az intézmény rektora, dr. Rudas Imre rektori dicséretben részesítette. Júlia eredményeit a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is elismerte, ezt példázza, hogy a MOB elnökségi ülésén döntött arról, hogy a vancouveri téli olimpiai játékok megnyitóján az Óbudai Egyetem hallgatója viheti a magyar zászlót. FÖVÉNYESI DÁNIEL Az élsportoló is diplomához juthat Egyre több intézmény támogatja a sportolók felsõfokú tanulmányát Egyre több felsõoktatási intézmény ismeri fel, hogy a versenysport és az egyetemi tanulmányok összeegyeztetése nem egyszerû feladat, ezért élsportolói számára speciális kedvezményekkel könnyíti meg az egyetemi éveket. Legutóbb a Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája (MÜTF) csatlakozott a Magyar Olimpiai Bizottság Olimpikon Életút Programjához, a sportolókat támogató megállapodást február 5-én írták alá a felek. Dr. Kandikó József, a MÜTF rektora elmondta, hogy a mostani megállapodás számos olyan kedvezményt jelent, ami a sportolók számára lehetõvé teszi, hogy piacképes közgazdászdiplomát szerezzenek a MÜTF-ön. A fõiskola sportprogramja az egyéni tanulmányi és vizsgarend mellett teljes körû e-learning szolgáltatást, kedvezményes sajátlaptop- és mobilinternet-juttatást, a virtuális konzultációs tér fenntartását, személyes tutort és kedvezményes tankönyvcsomagot is tartalmaz. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a versenysport és az egyetemi tanulmányok összeegyeztetésével kapcsolatban elmondta, hogy a versenysportot ûzõ hallgatóik jelentõs része egyéni tanrend keretében folytathatja tanulmányait, mely lehetõséget teremt számukra az edzések és a versenyek idõpontját figyelembe véve az egyéni felkészülésre, illetve egyéni vizsgarend biztosításával a vizsgák letételére. FÖVÉNYESI DÁNIEL FEBRUÁR AKTÍV SZEMESZTER 19

20 PÁLYÁZAT február 28. A British Council Magyarország és a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete közös, Kedvenc Britségem címû pályázatával arra ad lehetõséget a fiataloknak, hogy kreatív ajánló készítésével mutassák be Angliát. A felhívás apropója, hogy 2012-ben London ad otthont az olimpiának. A februári fordulóban A kreatív Nagy-Britannia témakörben ajánlhatnak az országra jellemzõ filmet, zenét, könyvet vagy akár egy programot a jelentkezõk. A kikötés mindössze annyi, hogy az ajánló legyen frappáns és szellemes. A legkreatívabbak repülõjegyet nyerhetnek a 2012-es londoni olimpiára március 2. A filmezés iránt érdeklõdõ fiatalok részére írt ki pályázatot az Eötvös József Cigány Magyar Pedagógiai Társaság, a Filmmûvészek és Filmalkalmazottak Szakszervezete, valamint a Mûvészeti Szakszervezetek Szövetsége az évente megrendezendõ mozgóképes szakmai továbbképzésére. A tanfolyam elméleti és gyakorlati mûhelymunkából áll, melynek célja, hogy szakmailag felkészült, a cigányság értékeinek és érdekeinek a médiában hangot adni tudó szakembereket képezzen. Jelentkezni rövid szakmai önéletrajzzal, a jelentkezési lap kitöltésével, valamint egy saját készítésû rövidfilmmel vagy filmrészlettel lehet március 4. Egyénileg és kollektíven egyaránt pályázhatnak a középfokú és a felsõoktatási intézmények tanulói és oktatói a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány által kiírt környezetkultúra szakmai támogatásra. A Környezetkultúra szakalapítvány célja az iskolai korosztályok komplex környezetszemléletének fejlesztése. Pályázni a természet értékeit megóvó és a klímaváltozással összefüggõ feladatok megoldását segítõ pályamunkákkal lehet. Az egy pályázattal elnyerhetõ támogatás összege: forint március 8. Japán szakos egyetemi hallgatók számára hirdette meg idén is a Japán Nagykövetség a Japán Nyelv és Kultúra Ösztöndíjat, melynek célja, hogy a magyar hallgatók áthallgathassanak egy évet valamelyik japán egyetemre. Az ösztöndíjra azok a bölcsész szakos egyetemi hallgatók pályázhatnak, akik rendelkeznek japánnyelv-tudással, valamint április 2. és április 1. között születtek március 15. Az Európai Bizottság audiovizuális szolgálata hívja versenyre a 18 év feletti kreatív fiatalokat olyan videók készítésére, amelyek mûvészi, ismeretterjesztõ, humoros vagy fiktív szemszögbõl festenek pozitív képeket Európáról. A 3 perces klipeknek EUs archív anyagokat és a résztvevõk által készített új vagy remixelt képeket kell tartalmazniuk, kifejezve velük az alkotó személyes Európa-képét. A gyõztes 10 ezer eurós nyereményben részesül április 15. A társadalomtudományok, a bölcsészettudományok és a képzõmûvészet területén tevékenykedõ PhD-hallgatók számára hirdetett meg kanadai ösztöndíjat az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Az egyéves ösztöndíjra olyan jelentkezõk pályázatait várja a kanadai Alberta Egyetem, akiknek csak a doktori disszertációjuk hiányzik a PhD fokozat megszerzéséhez. Kitétel az angol nyelv mellett, hogy a pályázók hallás után megértsék valamelyik szláv vagy a német nyelvet. A doktori kutatói ösztöndíj nyertesei egy egyetemi évet tölthetnek a kanadai Edmontonban AKTÍV SZEMESZTER FEBRUÁR