A Legfelsőbb Bíróság Civilisztikai Kollégiumának emlékeztetője

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Legfelsőbb Bíróság Civilisztikai Kollégiumának emlékeztetője"

Átírás

1 A Legfelsőbb Bíróság Civilisztikai Kollégiumának emlékeztetője a civilisztikai kollégiumvezetők január napján megtartott országos tanácskozásán megvitatott kérdésekről A civilisztikai kollégiumvezetők január napján megtartott országos tanácskozása az alábbi jogkérdéseket vitatta meg: I. A civilisztikai kollégiumvezetők országos tanácskozása megvitatta Dr. Cséffán József, a Szegedi Munkaügyi Bíróság elnöke által A munkavállalói igény érvényesítése a munkavállaló rendkívüli felmondása esetén című vitaanyagot. A vitaanyag részletezi, hogy a munkajogi gyakorlatban eltérő álláspontok alakultak ki abban a kérdésben, hogy a munkavállaló - a munkáltató részéről jogorvoslattal meg nem támadott - rendkívüli felmondása esetén miképpen juthat járandóságaihoz. A vitaanyag összegzi a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatát, miszerint ebben az esetben a munkavállalónak kell keresetet indítania a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 96. (7) bekezdésében meghatározott igényei érvényesítése tárgyában. Ugyancsak a Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata szerint az igényérvényesítési határidő az Mt c) pontja szerinti 30 nap. A vitaanyag felvetése szerint aggályos az a gyakorlat, miszerint rendkívüli felmondással kapcsolatos igény esetén - a rendkívüli felmondás jogának bármelyik fél részéről történő gyakorlása kapcsán - kizárólag a munkavállalónak kell pert indítani. A vitaanyagot készítő álláspontja szerint a munkavállaló érdekében álló gyakorlat az lenne, hogy ha a munkáltató a munkavállaló rendkívüli felmondását nem fogadja el, illetőleg annak jogszerűségét vitatja, a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és/vagy ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények (Mt ) alkalmazása iránt a munkáltatónak kellene keresetet indítani. Az előterjesztő álláspontja szerint, ha a munkáltató a munkavállalói rendkívüli felmondással szemben határidőben nem terjeszt elő keresetet és a munkavállalónak járandóságait nem fizeti ki, a munkavállaló a 3 éves elévülési időn belül érvényesíthetné a rendkívüli felmondással kapcsolatos igényeit a bíróságnál. A munkavállaló által a járandóságok kifizetése iránt indított perben a bíróság - a jogorvoslati határidő munkáltató részéről történt elmulasztására figyelemmel - már nem állapíthatná meg a rendkívüli felmondás jogellenességét, csupán az összegszerűség tárgyában dönthetne. Ez az álláspont azonban ellentétes a Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlatával. Az előterjesztő vitába szállt azzal a legfelsőbb bírósági gyakorlattal is, miszerint a rendkívüli felmondással kapcsolatban megállapítási per megindításának nincs helye, mert a megállapításra irányuló kereseti kérelem előterjesztésének feltételei nem állnak fenn. Az értekezleten elhangzottak alapján összegezhető, hogy a tanácskozás résztvevői egyetértettek és fenntarthatónak tartották azt a gyakorlatot, miszerint a rendkívüli felmondáshoz kapcsolódóan nincs helye megállapítási keresetnek, figyelemmel arra, hogy mind a két félnek, tehát a munkavállalónak [Mt. 96. (7) bekezdés] és a munkáltatónak (Mt a) keletkezhet pénzbelileg meghatározható marasztalásra irányuló követelése. Ennek figyelembevételével tehát az adott körben alkalmazandó évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a szerinti megállapítási kereset előterjesztésének együttes feltételei nem állnak fenn. A felperesnek az alperessel szemben való jogai megóvása végett az azért nem szükséges, mert a jogviszony természeténél fogva a felperes teljesítést is követelhet. A tanácskozás azonban aggályosnak és elgondolkoztatónak találta, hogy míg a munkavállaló 30 napon belül köteles a rendkívüli felmondáshoz kapcsolódó igényét érvényesíteni, a munkáltató az Mt (4) bekezdésére hivatkozással megteheti azt, hogy az Mt a szerinti kártérítési igényét a 3 éves elévülési időn belül érvényesíti. A tanácskozáson részt vevők hangsúlyozták, hogy bár a munkaügyi bíróságok követik a Legfelsőbb Bíróság e tárgyban kialakult gyakorlatát, mégis aggályosnak látszik az igényérvényesítési határidők ilyen eltérő szabályozása, amiért is szükséges a kérdéskör újabb és részletesebb átgondolása, az országos gyakorlat felderítése, s annak eredményeként újabb tanácskozáson való megvitatása, az álláspontok egységesítése, vagy szükség esetén jogegységi eljárás kezdeményezése illetve jogszabály-módosítás kezdeményezése érdekében. II.

2 A kollégiumvezetői értekezlet megvitatta a Társult vadászati joggal rendelkező földtulajdonosi közösségek perbeli jogképességével kapcsolatos jogalkalmazási kérdések című vitaanyagot, amelyet dr. Ferencz Miklós a Veszprém Megyei Bíróság kollégiumvezetője készített. A korábban már a megyei bíróság kollégiumi ülésén is megtárgyalt problematika amiatt merült fel a bírói gyakorlatban, mert a jogalkotó nem rendezte egyértelműen az ilyen - sokszor több ezer fős - közösségek szervezeti jogalanyiságának és ezen belül perbeli jogképességének a kérdését. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) miközben több szempontból (pl. döntéshozatali rend, ügyviteli, képviseleti elemek) szervezett jogközösségnek tekinti a földtulajdonosok vadászati közösségeit, mégsem adott e közösségeknek olyan egyértelmű jogképességet, mint pl. a évi IV. törvény (Gt.) 2. (3) bekezdés a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak, vagy a évi CXXXIII. törvény 3. (1) bekezdés a társasházaknak. A Vtv január 3-ától hatályos módosított 12. (2) bekezdése nem mondja ki, hogy a földtulajdonosok vadászati közössége, mint önálló jogalany perképes lenne (vagyis önállóan perelhet és perelhető) hanem ehelyett a következő rendelkezést tartalmazza: A tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával hasznosításával összefüggő hatósági illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. -ban foglalt eljárás szerint kötelesek 60 napon belül új képviselőt választani. Az idézett rendelkezés meglehetősen ellentmondásos, mert nem állapítható meg belőle egyértelműen, hogy a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselő magát a vadászati közösséget képviseli, vagy csak a tulajdonosokat, az ő nevükben szerez jogokat és vállal kötelezettségeket. A rendelkezést a Vtv.-be beiktatott évi LXXVIII. törvény miniszteri indokolásából megállapíthatóan a jogalkotói akarat az volt, hogy perben ne kelljen név szerint peres félként feltüntetni a közösség valamennyi tagját, illetve hogy a bejegyzett képviselő az egyes tagoktól származó külön meghatalmazás nélkül járhasson el a perben. Ez lényegében azzal analóg perbeli jogi helyzetet jelent, mint amely az évi 11. tvr. és Legfelsőbb Bíróság PKT 4/1979. számú állásfoglalása alapján annak idején a társasház közösség tagjait megillette. A vadászati közösségek esetében tovább árnyalja a helyzetet az a körülmény, hogy a közösség létrejötte és a képviselő képviseleti jogosultsága keletkezésének az időpontja nem esik egybe. Maga a közösség ugyanis a vadászterület határát megállapító határozat alapján jön létre, míg a képviselő képviseleti jogosultságát a képviselő vadászati hatóságnál történő nyilvántartásba vétele keletkezteti. A közösség tehát már létezhet úgy is, hogy törvényes képviselője - nyilvántartásba vétel hiányában - még nincs. (Más esetekben is elképzelhető, hogy a közösség tagjainak nincs törvényes képviselője pl.: képviseleti jog megszűnésével, vagy új képviselő megválasztásával kapcsolatos határozat megtámadása iránti per.) A polgári peres gyakorlatban a bíróságok - ideértve a Legfelsőbb Bíróságot is - általában a vadászati közösség mint peres fél perben állása mellett bírálják el a jogvitákat, a határozatok azonban nem tartalmaznak jogi indokolást e közösségek jogalanyiságával, perképességével kapcsolatban. [A közigazgatási peres gyakorlatban a perképességi probléma nem jelentkezik, mert ott a Pp (4) bekezdése alapján nem vitásan a földtulajdonosi közösséget kell peres félnek tekinteni.] Az előzőekben vázolt kérdéskör megvitatása után a tanácskozás részvevői egyhangúan úgy foglaltak állást, hogy a Legfelsőbb Bíróság kezdeményezze a jogalkotónál a földtulajdonosok vadászati közösségei önálló jogalanyiságának (és ennek keretében perképességének) egyértelmű törvényi kimondását, mert ez a jogszabályi hiányosság jogértelmezés útján nem korrigálható. Törvényi rendelkezéssel kellene biztosítani azt is, hogy a közösség létrejötte és a törvényes képviselő képviseleti jogkörének kezdete egybeessen. Addig, amíg e jogalkotásra nem kerül sor már létrejött közösség esetében a földtulajdonosok vadászati közössége tagjait lehet csak peres félnek tekinteni. Azokban az ügyekben, amelyekben a közösség egészét illető jogosultság, vagy kötelezettség a jogvita tárgya nem szükséges a közösség tagjainak név szerinti feltüntetése (és ebből következően a tagok személyében bekövetkező változásoknak sincs semmiféle perbeli relevanciája). A közösség tagjait a perben a nyilvántartásba vett képviselő az egyes tagoktól származó külön meghatalmazás nélkül törvényes képviselőként képviseli. Ha azonban a közösség még nem jött létre (vadászterület határát megállapító határozat megtámadása iránti per) a tagok név szerinti perbenállása nem mellőzhető. Ha pedig a közösségnek nincs törvényes képviseletre jogosult képviselője, úgy képviseletre csak a közösség tagjaitól származó külön meghatalmazások alapján kerülhet sor (a Pp a szerinti ügygondnok kirendelésére jogi személyiség, illetve önálló jogalanyiság hiányában nincs mód). III. A tanácskozás megvitatta a Dr. Szeghő Katalin, a Csongrád Megyei Bíróság kollégiumvezetője által készített vitaanyagot, amely a megyei bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó állami követelések behajtására irányuló

3 végrehajtási eljárásokban a végrehajtást kérői pozíció tárgyában felmerült kérdésekre vonatkozik. Az előterjesztésből megállapítható, hogy a több évtizedes problémamentesnek tűnő gyakorlat ellenére kérdések merülnek fel a tárgyban, hogy az ún. állami követelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásokban kit illet a végrehajtást kérői pozíció. A kérdést egy konkrét ügy, a Szegedi Ítélőtábla polgári perben kiszabott rendbírság behajtásával kapcsolatos végrehajtási ügyben hozott határozata (Szegedi Ítélőtábla Pkf. III /2007.) vetette fel, amely szerint ez esetben a megyei bíróság gazdasági hivatala jogi személyiségének hiánya miatt a megyei bíróság minősül végrehajtást kérőnek, amiért is az ügy elintézéséből ki van zárva. Az előterjesztő négy megoldást vázolt fel éspedig a következőket. - A bűnügyi költség, pénz- és rendbírság, az állam által előlegezett költség megfizetésére kötelező, illetve a gyermektartásdíj előlegezését elrendelő bírósági határozat alapján indult végrehajtási ügyekben a megyei bíróság gazdasági hivatala (BGH) a végrehajtást kérő, amely ugyan nem rendelkezik polgári jogi jogalanyisággal, de a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet rendelkezéseinek egybevetéséből olyan következtetés vonható, hogy azok az említett állami követelések behajtása tekintetében a BGH-ra telepítenek feladatokat, olyként, hogy ebben a körben eljárásbeli jogképességgel ruházzák fel. - Más megoldás szerint az állami követelés behajtása során eljáró BGH szerinti megyei (fővárosi) bíróság a végrehajtást kérő, mert szervezeti egysége a BGH nem rendelkezik önálló jogképességgel. - A végrehajtást kérő tulajdonképpen a Magyar Állam, mert az érintett végrehajtandó követelések jogosultja is a Magyar Állam. Ebben az esetben további kérdés, hogy Magyar Államot, mint végrehajtást kérőt, ki képviseli: - az érintett megyei (fővárosi) bíróság, - az érintett megyei (fővárosi) bíróság gazdasági hivatala, - az államháztartásért felelős miniszter [1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 28. (1) bekezdés]. - További lehetőség, hogy ezekben a végrehajtási eljárásokban nincs végrehajtást kérő. A bűnügyi költség, pénzés rendbírság, valamint a polgári eljárásban az állam által előlegezett költség és a bíróság által előlegezett tartásdíj behajtása iránt végrehajtási eljárás ugyanis nem kérelemre, hanem hivatalból indulnak. A BGH hivatalból köteles megtenni a jogszabály által előírt kötelezettségeket. Ez a helyzet hasonlít az APEH-nek az adóvégrehajtási eljárásokban elfoglalt helyzetéhez. A vitaanyag részletesen foglalkozik az ehhez kapcsolódó kizárási problémákkal. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy ezeknek a követeléseknek a jogosultja lényegében a Magyar Állam. Ebből pedig az következne, hogy e követelések behajtása tárgyában az évi LIII. törvénybe (a továbbiakban: Vht.) külön eljárási szabályokat kellene beiktatni. Itt lehetne kimondani, hogy a követelések behajtására irányuló eljárásban lényegében nincs végrehajtást kérő, illetve a bíróság van feljogosítva meghatározott intézkedések megtételére. Maga a végrehajtás a megyei bírósági végrehajtó feladata, hiszen ezt a szervezeti egységet éppen ezért hozták létre. Így a végrehajtás elrendelésénél és a megyei bírósági végrehajtó feladatai ellátása körében az adott megyei bíróság kizárásáról nem lehet szó. Problémát jelent azonban a kizárás kérdése a végrehajtási kifogások elbírálása és a végrehajtási perek elbírálása körében. A tanácskozás határozott álláspontja szerint jogszabály-módosítás lenne indokolt, amelynek keretében szükségesnek látszik kimondani, hogy a megyei bírósági végrehajtóra a Pp.-nek a kizárásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. Jogszabály-módosítás keretében kellene kimondani azt is, hogy az ún. állami követelések behajtása tárgyában indult végrehajtási perekben nem csak a Pp (3) bekezdésében hivatkozott, a Vht. 10. d) pontjában felsorolt bűnügyi követelések esetén kell a pert az igazságügyért felelős miniszter ellen megindítani, hanem valamennyi állami követelés esetén. IV. A tanácskozás résztvevői megvitatták a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 10. számú állásfoglalásának fenntarthatóságáról és a közös tulajdon megszüntetésének egyes kérdéseiről szóló vitaanyagot, amelyet dr. Kazay László, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke készített. A PK 10. számú állásfoglalás felülvizsgálata szükségességének a kérdésével a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma korábban már foglalkozott és úgy foglalt állást, hogy a megváltozott élethelyzetekre és a jogi környezet (a lakásügyi, ingatlan-nyilvántartási, végrehajtási jogszabályok) megváltozására figyelemmel indokolt az 1962-ben meghozott PK 10. számú állásfoglalás felváltása egy új kollégiumi véleménynyilvánítással. Ezzel a megállapítással a civilisztikai kollégiumvezetők értekezlete is egyetértett. Ugyancsak egyetértettek az értekezlet résztvevői a PK 10. számú állásfoglalásban foglaltaktól eltérő megoldást igénylő kérdéskörökben a vitaanyagban kidolgozott jogi álláspontokkal is. A kialakult egységes álláspont az alábbiakban összegezhető.

4 1. A PK 10. számú állásfoglalás I. pont első bekezdésében foglaltak változatlanul irányadóak. Nem tartható azonban tovább az a gyakorlat, amely szerint a lakásban bentlakó tulajdonostárs a közös tulajdon megszüntetése során csak erre irányuló kötelezettség vállalása esetén kötelezhető kiköltözésre. A tulajdonjogát elvesztő bentlakó tulajdonostársat a bíróságnak főszabályként kiköltözésre kell köteleznie, akkor is, ha ő ehhez nem járul hozzá. Kivételesen azonban - ha ez a méltányos érdekeit súlyosan sértené - a bíróság a bentlakó tulajdonostársat feljogosíthatja a bennmaradásra is. Ilyen esetben a bíróság ítéletében meghatározza a bentlakó volt tulajdonostárs lakáshasználatának a jogcímét. Ez történhet a felek megállapodása alapján, vagy határozott idejű, ingyenesen gyakorolható lakásszolgalom (haszonélvezeti jog, illetve használat joga) bíróság által történő alapításával. A bíróság a volt tulajdonostárs indokolt szükségleteihez mérten meghatározza a lakás (vagy lakrész) használatának terjedelmét (az addigihoz képest esetleg korlátozva azt), annak időtartamát és rendelkezik a jogosultság ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről. A bennlakás folytán előállt értékcsökkenés következményeit - hacsak méltánylandó körülmények mást nem indokolnak - a bennlakónak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind pedig az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. Az állásfoglalás II. pontjának második bekezdésében foglalt cserelakás biztosítása melletti értékesítés alkalmazására a jelenlegi viszonyok között már nem kerülhet sor. 2. A PK 10. számú állásfoglalás III. pontja továbbra is irányadó. A közös tulajdon megszűntetésére irányuló kereset elutasításának további oka lehet az is, ha a közös tulajdon megszüntetése a tulajdonostársnak a véglegesség szándékával történt használati rendezésben biztosított érdekét sérti. Ha a közös tulajdon használatának a rendezése a véglegesség szándékával a majdani közös tulajdon megszüntetését is meghatározóan történt, akkor a használat - térítés fizetése mellett történő - újrarendezésére kivételesen csak akkor kerülhet sor, ha a felek által a szerződésbe foglalt szabályozásnál figyelembe vett körülmények olyan lényegesen megváltoztak, hogy az eredetileg helyesnek tekintett és a véglegességhez közeli szándékkal kölcsönösen elfogadott elrendezés az okszerű gazdálkodás követelményeit vagy az egyik fél jogos érdekeit már kirívóan sérti. A tulajdonostársat kötelmi jogcímen megillető használati többletjogosultságok vagyoni értéke a tulajdonostársnak a közösből való részesedéséhez hozzászámítandó. 3. A PK 10. számú állásfoglalás IV. pontjában foglaltak változatlanul irányadóak. 4. Az ingatlan tulajdonosa személyében a változást nem a közös tulajdon megszüntetéséről rendelkező ítélet, hanem a jogszerző tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése keletkezteti. A közös tulajdon megszüntetéséről rendelkező ítélet tehát nem tartozik a Ptk a szerinti hatósági határozat fogalmi körébe. A közös tulajdon bírói ítélettel történő megszüntetése nem eredeti és nem ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésmód. 5. Ha a természetbeni megosztás eredményeként a felek azonos értékű ingatlanokhoz jutnak, vagy a megváltási árat (ideértve a természetbeni megosztás esetében az értékkülönbözetet is) az annak nyújtására köteles fél megfizette, s végül ha az illetőségét megváltó társa teljesítésétől függetlenül a tulajdonostárs ehhez hozzájárul, a bíróság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a változás bejegyzése végett. Amennyiben a megváltási ár (értékkülönbözet) megfizetésére a bíróság határidőt állapít meg vagy részletfizetést engedélyez ítéletében rendszerint egyidejű teljesítést rendel el. Ilyen esetben azzal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot, hogy a változás csak a bejegyzési engedély csatolásától függően jegyezhető be. 6. A PK 10. számú állásfoglalás VI. pontjának a)-f) alpontjaiban foglalt iránymutatások továbbra is alkalmazandóak. A g) alpontban foglalt iránymutatás meghaladottnak tekintendő, helyette indokoltnak látszik a perköltségviselés általános szabályainak az alkalmazásához való visszatérés. V. A civilisztikai kollégiumvezetők megvitatták Az orvosi műhiba perek gyakorlatának áttekintése, különös tekintettel a nem vagyoni kártérítésre című országos vizsgálat tapasztalatairól a Legfelsőbb Bíróság által készített összefoglalót (amelyet dr. Havasi Péter legfelsőbb bírósági tanácselnök foglalt írásba). A vizsgálat főbb tapasztalatai az alábbiakban összegezhetőek. 1. A bíróságok peres gyakorlatában - az egyébként jelentős súlyú és sajátos természetű - ún. orvosi műhiba perek viszonylag csekély számban fordulnak elő (országosan évente ilyen per indul) és a perek számában (a főváros kivételével) növekvő tendencia sem mutatható ki. 2. Ami a pertartamot illeti e perek többsége 1-3 év alatt befejeződik, kisebb számban azonban ennél hosszabb (kivételesen akár 5 évet is meghaladó) pertartam is előfordul. E perek időszerűségére kedvezőtlenül hat, hogy általában több szakértőt is ki kell rendelni; hogy gyakran kerül sor közbenső ítélet meghozatalára, ami értelemszerűen kitolja a döntés idejét; valamint, hogy az alperesek részéről is nem egyszer tapasztalható együttműködést nem mutató magatartás.

5 3. Az e perekben megítélt nem vagyoni kártérítések mértékét az élet, testi épség, egészség sérelmében, tehát a személyiség testi vagy lelki életminőségének hátrányos változásában megnyilvánuló személyiségi jogsértés súlya határozza meg. A vizsgált ügyekben megítélt legmagasabb összegű nem vagyoni kártérítés 14 millió forint, a legalacsonyabb pedig forint volt. A nem vagyoni kártérítések összegében mértéktartó emelkedés tapasztalható. 4. A nem vagyoni kártérítés érvényesítése esetén az igény feltételeinek a bizonyítását a bíróságok a károsulttól követelik meg, kivéve, ha ezek fennállta azért fogadható el külön bizonyítás nélkül, mert köztudomású tényen alapul. 5. A beteg gyógyulási esélye elveszését illetve csökkenését (tehát azt a helyzetet, amikor egyrészt természettudományos bizonyossággal a beteg életben maradása illetve gyógyulása arra az esetre sem állapítható meg, ha az orvos a fokozott gondosságot tanúsította volna, másrészt azonban az a megállapítás megtehető, hogy az orvos felróható magatartásának a hiányában a betegnek lett volna reális esélye a gyógyulásra) a bíróságok egyaránt értékelik az okozati összefüggés illetve a kimentés körében. A korábbi bírói gyakorlat inkább az okozati összefüggésnél, míg a mostani inkább a kimentés keretében vizsgálja ezt a kérdést. 6. A műtéti kockázat körébe tartozó egészségkárosodás, valamint szövődmény bekövetkezése esetén a megfelelő tájékoztatás és az elvárható gondosság tanúsítása esetén az orvost nem terheli kártérítési felelősség. 7. A tájékoztatás akkor megfelelő, ha részletes, teljes körű, valamint ha egyéniesített és figyelemmel van a beteg intellektuális színvonalára. A magas kockázatú következményekre a tájékoztatásnak feltétlenül ki kell terjednie, még a véletlenszerűen előforduló kockázati lehetőségekre általában nem. A különösen súlyos kockázatról azonban akkor is tájékoztatást kell adni, ha annak bekövetkezési valószínűsége elenyésző. A beteg beleegyezését csak akkor lehet joghatályosnak tekinteni, ha teljes körűen érvényesült a beteg tájékoztatáshoz fűződő joga. 8. A vizsgálat tapasztalatai szerint a bíróságok az orvosi iratok hiányosságait az orvos kötelezettségszegésének körébe tartozó kérdésnek tartják és a felróhatóság alóli kimentés, valamint a bizonyítási teher alakulása szempontjából az orvos terhére értékelik. A dokumentáció hiányossága folytán az orvos magát fosztja meg a felelősség alóli kimentés lehetőségétől. 9. A hozzátartozó elvesztése miatti kártérítési igények elvi alapja a bírói gyakorlat által kimunkált teljes családban élés illetve egészséges családban élés jogának a sérelme. Hozzátartozói igényt a bírói gyakorlat a szülő, a kiskorú gyermek, a házastárs és a testvér esetében ismer el és egyelőre általában elzárkózik a jogosultak körének bővítésére (pl. különélő nagykorú gyermek igénye szülő elvesztése miatt, nagyszülő igénye unoka elvesztése miatt) irányuló törekvések elől. 10. A vizsgálati tapasztalatok szerint a bíróságok az ügyek túlnyomó részében a károkozáskori ár- és értékviszonyok alapján állapítják meg a nem vagyoni kártérítés összegét és ettől az időtől kezdődően rendelkeznek a késedelmi kamat fizetéséről. Kisebb számban előfordulnak azonban olyan döntések is, amelyekben az elbíráláskori értékviszonyokhoz igazodik az összegszerűség. Erre általában akkor kerül sor, ha késve történik az igényérvényesítés, elhúzódik a per, vagy az idő múltával nehéz belehelyezni az összeget a károsodás időpontjának értékviszonyaiba. Ilyen esetekben a károkozót visszamenőlegesen a károkozás időpontjától kezdődően nem kötelezi kamatfizetésre a bíróság, hanem a kamatfizetési kötelezettségről csak a döntés időpontjától kezdődően rendelkezik. 11. A nem vagyoni kártérítésnél a bíróságok nem alkalmaznak a Ptk (1) bekezdés szerinti kármegosztást, hanem a nem vagyoni kárpótlás összegének meghatározásánál veszik figyelembe, hogy a károsult magatartása mennyiben hatott közre a kár keletkezésében. 12. A gyógyításnál használt illetve alkalmazott különféle eszközök, műszerek, vegyi anyagok használatával összefüggésben a vizsgált ügyekben a bíróságok nem állapítottak meg veszélyes üzemi felelősséget és ilyen felelősség megállapítására a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában is csak egyetlen esetben került sor (BH ) 13. A fél által beszerzett magánszakértői véleményt a bíróságok a BH valamint a BDT2005/1/7. számú iránymutató eseti döntéseknek megfelelően értékelik. 14. A vizsgálat tapasztalata szerint a bíróságok általában a deliktuális kárfelelősség alapján bírálták el az ügyeket és csak viszonylag kevés számú ügyben történt valamely szerződés (megbízás, vagy a megbízáshoz közel álló nem nevesített speciális orvosi szerződés) szabályaira alapított határozathozatal. A jogviszony jellegét (deliktuális, vagy kontraktuális jellegét) illetően nem egységes gyakorlatra is figyelemmel az értekezlet résztvevői megvitatták dr. Kemenes Istvánnak, a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetőjének Az orvos kártérítési felelősségének egyes kérdései című, alapvetően az orvosi jogviszony természetével foglalkozó tanulmányát (megjelent a Bírósági Döntvények Tára BDT2008/1. számában). Az ott kifejtettek alapján az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy a beteg és az orvos (egészségügyi szolgáltató) között az esetleges károkozást megelőzően is polgári jogi kötelmi jogviszony, általában szerződés jön létre. VI.

6 A kollégiumvezetői értekezlet megvitatta a viszontkeresetet érdemi tárgyalás nélkül elutasító végzés elleni fellebbezés lehetőségét. E tárgyban Dr. Balogh Zoltán, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság kollégiumvezetője készített vitaanyagot. A vitaanyagból megállapíthatóan hosszú idő óta kialakult és egységesnek tekinthető volt a gyakorlat abban a tárgyban, hogy az ilyen végzés ellen van helye fellebbezésnek. A problémát az hozta napirendre, hogy a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a 3/1975. PKT állásfoglalását nem tartotta fenn, amelyet követően olyan döntések születtek, miszerint az ilyen végzések ellen nincs helye fellebbezésnek. A tanácskozáson a Legfelsőbb Bíróság részéről jelen lévő kollégiumvezető és helyettese tájékoztatást adtak arról, hogy a 3/1975. PKT állásfoglalás további alkalmazása tárgyában született véleménynyilvánítás indoka csak az volt, hogy a PKT állásfoglalások - melyeknek meghozataluk időpontjában sem volt jogszabályi alapja - meghaladottá nyilvánítása megtörténjen. Semmilyen indok nem merült fel azonban arra, hogy a viszontkeresetet elutasító végzés elleni fellebbezések tárgyában a korábbitól eltérő gyakorlat alakuljon ki. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag hangsúlyozták, hogy az ilyen végzések ellen változatlanul meg kell engedni a fellebbezést. VII. Nem volt a tanácskozásnak kitűzött napirendje, azonban a jelenlevők szükségesnek tartották megbeszélni a jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény módosítása, és az ahhoz kapcsolódó rendeletek módosítása, illetve az 56/2007. (XII.22.) IRM rendelet hatálybalépése kapcsán felmerült aktuális problémákat. A tanácskozás résztvevői számtalan, sürgősen megoldandó kérdésre hívták fel a figyelmet, és azt kérték, legyen lehetőségük április körüli időpontban a gyakorlatban felmerülő problémákat megvitatni. A tanácskozás résztvevői ígéretet tettek arra, hogy az adott kérdéskörben felmerülő problémákat gyűjtik, amennyiben arról írásos anyag is készül, azt megküldik a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetése részére, továbbá Dr. Kassainé Dr. Ádám Olga, a Békés Megyei Bíróság kollégiumvezetője és Savanyóné Dr. Lakatos Erzsébet, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság kollégiumvezetője részére, akik vállalták, hogy a kitűzendő tanácskozásra a problémákat összesítő vitaanyagot készítenek. Budapest, február 4. (Bírósági Határozatok évi 4. szám.)

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Tájékoztató. az önkormányzat peres ügyeinek állásáról

Tájékoztató. az önkormányzat peres ügyeinek állásáról Szentmiklósi és Társa Ügyvédi Iroda Budapest Szám: 1-38 / 2012. Tájékoztató az önkormányzat peres ügyeinek állásáról Készült: A Képviselő-testület 2012. márciusi ülésére Előterjesztő: Szentmiklósi és Társa

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese

A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. augusztus 5. I. Előszó Arról, hogy a pártfogó ügyvédi díjat ki viseli, a bíróság dönt az elsőfokú,

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

AJÁNLÁS a Pp. 23. (1) bekezdésében foglalt egyes hatásköri szabályok értelmezése tárgyában

AJÁNLÁS a Pp. 23. (1) bekezdésében foglalt egyes hatásköri szabályok értelmezése tárgyában FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA AJÁNLÁS a Pp. 23. (1) bekezdésében foglalt egyes hatásköri szabályok értelmezése tárgyában A Pp. 23. (1) bekezdés c) pontjában foglalt szerzői jogi perek meghatározása

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred

XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred A témaválasztás indokai A feldolgozott esetek statisztikai és tartalmi bemutatása Összegzés,

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra A Res Immobilies 2007.

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.évi

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés az Alsónémedi Felsőerdősor utca kiépítésére fizetendő útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló../2011. ( ) sz. önkormányzati rendelethez Tisztelt Képviselő-testület! Már a 2010. év első

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata

Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata A munkaügyi jogvitáról általában Munkaügyi jogvitának tekinthető minden olyan vita, amely a munkaviszonyból eredő jogokkal és

Részletesebben

A közigazgatási határozatok végrehajtása

A közigazgatási határozatok végrehajtása A közigazgatási határozatok végrehajtása fogalma: a határozatban előírt pénzfizetési vagy egyéb magatartási kötelezettség teljesítésének kikényszerítése állami kényszer alkalmazásával, amennyiben a kötelezett

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról.

72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű Kft. javadalmazási szabályzatának módosításáról. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 15-én megtartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 72/2012.(V.15.) önkormányzati képviselő-testületi határozat: A Jászdózsai Vízmű

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

í t é l e t e t : I n d o k o l á s : Mfv.I.10.284/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szőnyi Sarolta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szilágyi Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Gyulai

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések 3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése

Részletesebben

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern

Részletesebben

Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál

Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál Kézbesítési vélelem a polgári peres és nemperes eljárás kezdőiratainál De hát a törvényeknek nem azért van hitelük, mert igazságosak, hanem azért, mert törvények. Ez az ő tekintélyüknek misztikus alapja;

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

16/1999. (XI.18.) NKÖM

16/1999. (XI.18.) NKÖM Összefoglaló a szomszédos jogok közös kezelését végző egyesületek nyilvántartásának szabályairól szóló 16/1999. (XI.18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló rendelettervezetről A tervezett szabályozás célja

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. Az új Mt. hatályba lépésének hatása a munkajogi joggyakorlatra

ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. Az új Mt. hatályba lépésének hatása a munkajogi joggyakorlatra ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS Az új Mt. hatályba lépésének hatása a munkajogi joggyakorlatra A Kúria Elnöke a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 29. -ában foglalt rendelkezések

Részletesebben

Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak:

Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak: A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A EMLÉKEZTETŐ Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak: Dr.

Részletesebben

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.585/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Fekete Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő iroda címe; ügyintéző: dr. Fekete Csaba ügyvéd) által képviselt... (felperes címe) felperesnek,

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya

I. Rész. Bevezető rendelkezések. A rendelet hatálya Abony Város Önkormányzat 14/2007. (IV.12) sz. rendelete az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás célú helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükről (egységes szerkezetben a módosításáról szóló 1/2010.

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai

1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI, VAGYONI HELYZET. I. A kérelmező személyi adatai 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője A) SZEMÉLYI ADATOK, JÖVEDELMI,

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY

P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY P. 1. melléklet az 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelethez A fővárosi, megyei igazságügyi szolgálat érkeztető bélyegzője NYOMTATVÁNY Jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelemhez A) SZEMÉLYI ADATOK,

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Ü G Y R E N D J E. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FELÜGYELŐ BIZOTTSÁGÁNAK Ü G Y R E N D J E módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Hatályos: 2010. október 26. napjától AZ ALTEO ENERGIASZOLGÁLTATÓ

Részletesebben

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei FIZETÉSI MEGHAGYÁS A fizetési meghagyás szabályozása 2010. július 1.-től jelentősen átalakult. A legalapvetőbb változás az, hogy bizonyos kivételekkel a bíróság helyett közjegyző előtt érvényesíthető a

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kfv.II.37.882/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

Előterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X. kerület, Liget u. 1/c I. 16. szám alatti ingatlan értékesítéséről

Előterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X. kerület, Liget u. 1/c I. 16. szám alatti ingatlan értékesítéséről Budapest Főváros X. kerület Alpolgármestere j(; t. Előterjesztés a Gazdasági Bizottság részére a Budapest X. kerület, Liget u. 1/c I. 16. szám alatti ingatlan értékesítéséről I. Tartalmi összefoglaló Budapest

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. Név Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével) másik

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód

Részletesebben

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a hatóságot új eljárásra kötelezi. Közigazgatási határozatok felülvizsgálata A munkaügyi jogvitákon kívül a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem keretében hozott közigazgatási határozat, a munkaügyi

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1

Az alapító Pásztó Városi Önkormányzat a tulajdonában lévő Pásztói Városgazdálkodási 1 Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 Fax: (06-32) 460-918 forum@paszto.hu Szám: 1-67/2015. A javaslat elfogadása minősített szavazattöbbséget igényel!

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szám: 9275-4/2013 Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Javaslat Somoskőújfalu Község Önkormányzat iskolaépületére vonatkozó használati szerződés megszüntetésére, és az ingatlan Hibó Tamás Művészeti

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések.

TISZTA LAP. Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY. ( a módosítással egységes szerkezetben ) Általános rendelkezések. TISZTA LAP Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület ALAPSZABÁLY ( a módosítással egységes szerkezetben ) I. Általános rendelkezések. 1. (1) Az Egyesület neve: Tiszta lap Hódmezővásárhelyért Polgári Egyesület

Részletesebben

Ajánlás. az egyéni cég jogalanyisága tárgyában

Ajánlás. az egyéni cég jogalanyisága tárgyában FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA Ajánlás az egyéni cég jogalanyisága tárgyában I. Az egyéni cég önálló, az egyéni vállalkozó jogalanyiságától eltérő jogalanyisággal nem rendelkezik. Az egyéni cég

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

5.38. számú előterjesztés

5.38. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5.38. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselőtestület részére a Bárka Kőbányai Szociális és Gyermekjóléti Központ részére céltartalék

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Dr. Pusztahelyi Réka Miskolc, 2015. május 8. Bevezetés Átruházás feltételei ingatlan esetében Az elkötelező és a rendelkező ügylet A jogosult

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól

15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól 5/006. (VI..) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a születési támogatásr ól (a 0/007. (III.6.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelttel, valamint a /007. (V.5.) Budapest XXI. Kerület

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

dr. Galambos Eszter, a JÜB elnöke Gerecz Attila, a PÜF elnöke 3. A volt szovjet repülőtér értékesítése tárgyában hozott határozatok visszavonása

dr. Galambos Eszter, a JÜB elnöke Gerecz Attila, a PÜF elnöke 3. A volt szovjet repülőtér értékesítése tárgyában hozott határozatok visszavonása A 2013. szeptember 12-i ülés határozatai 341/2013.(IX.12.) határozat Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete jegyzőkönyv hitelesítőnek elfogadja dr. Vancsura Tamás képviselő személyét.

Részletesebben

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATBAN

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATBAN A Győr-Moson-Sopron megyei 08-nnnnnn számú vadászterület földtulajdonosi közössége a Vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 12. a.) bekezdése értelmében,

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1 1. (1) 2 Ez a törvény - az 1972. évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 4.Mf.20.048/2000/7. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság B. L. felperesnek Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság

Részletesebben

Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testülete Társadalmi Ügyek Bizottsága K ö r m e n d. Tárgy: Önkormányzati segély iránti k é r e l e m

Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testülete Társadalmi Ügyek Bizottsága K ö r m e n d. Tárgy: Önkormányzati segély iránti k é r e l e m Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testülete Társadalmi Ügyek Bizottsága K ö r m e n d Tárgy: Önkormányzati segély iránti k é r e l e m Alulírott kérem, hogy részemre önkormányzati segélyt megállapítani

Részletesebben

A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA. h a t á r o z a t o t :

A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA. h a t á r o z a t o t : KÚRIA Köf.5013/2012/7.szám A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Bagosi Mária jogtanácsosa által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (4025 Debrecen, Piac utca 54.),

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

Nyilatkozat személyi adatokról

Nyilatkozat személyi adatokról Nyilatkozat személyi adatokról Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! 1.Név (leánykori név is) házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével)

Részletesebben

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100

Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 Városi Önkormányzat Képviselő - testülete Szociális Bizottsága 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Tel: 35/ 550-100 KÉRELEM ÉTKEZTETÉS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ I. 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név:... Születési

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles

Részletesebben