A Legfelsőbb Bíróság Civilisztikai Kollégiumának emlékeztetője
|
|
- Bertalan Kerekes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Legfelsőbb Bíróság Civilisztikai Kollégiumának emlékeztetője a civilisztikai kollégiumvezetők január napján megtartott országos tanácskozásán megvitatott kérdésekről A civilisztikai kollégiumvezetők január napján megtartott országos tanácskozása az alábbi jogkérdéseket vitatta meg: I. A civilisztikai kollégiumvezetők országos tanácskozása megvitatta Dr. Cséffán József, a Szegedi Munkaügyi Bíróság elnöke által A munkavállalói igény érvényesítése a munkavállaló rendkívüli felmondása esetén című vitaanyagot. A vitaanyag részletezi, hogy a munkajogi gyakorlatban eltérő álláspontok alakultak ki abban a kérdésben, hogy a munkavállaló - a munkáltató részéről jogorvoslattal meg nem támadott - rendkívüli felmondása esetén miképpen juthat járandóságaihoz. A vitaanyag összegzi a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatát, miszerint ebben az esetben a munkavállalónak kell keresetet indítania a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 96. (7) bekezdésében meghatározott igényei érvényesítése tárgyában. Ugyancsak a Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlata szerint az igényérvényesítési határidő az Mt c) pontja szerinti 30 nap. A vitaanyag felvetése szerint aggályos az a gyakorlat, miszerint rendkívüli felmondással kapcsolatos igény esetén - a rendkívüli felmondás jogának bármelyik fél részéről történő gyakorlása kapcsán - kizárólag a munkavállalónak kell pert indítani. A vitaanyagot készítő álláspontja szerint a munkavállaló érdekében álló gyakorlat az lenne, hogy ha a munkáltató a munkavállaló rendkívüli felmondását nem fogadja el, illetőleg annak jogszerűségét vitatja, a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása és/vagy ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények (Mt ) alkalmazása iránt a munkáltatónak kellene keresetet indítani. Az előterjesztő álláspontja szerint, ha a munkáltató a munkavállalói rendkívüli felmondással szemben határidőben nem terjeszt elő keresetet és a munkavállalónak járandóságait nem fizeti ki, a munkavállaló a 3 éves elévülési időn belül érvényesíthetné a rendkívüli felmondással kapcsolatos igényeit a bíróságnál. A munkavállaló által a járandóságok kifizetése iránt indított perben a bíróság - a jogorvoslati határidő munkáltató részéről történt elmulasztására figyelemmel - már nem állapíthatná meg a rendkívüli felmondás jogellenességét, csupán az összegszerűség tárgyában dönthetne. Ez az álláspont azonban ellentétes a Legfelsőbb Bíróság következetes gyakorlatával. Az előterjesztő vitába szállt azzal a legfelsőbb bírósági gyakorlattal is, miszerint a rendkívüli felmondással kapcsolatban megállapítási per megindításának nincs helye, mert a megállapításra irányuló kereseti kérelem előterjesztésének feltételei nem állnak fenn. Az értekezleten elhangzottak alapján összegezhető, hogy a tanácskozás résztvevői egyetértettek és fenntarthatónak tartották azt a gyakorlatot, miszerint a rendkívüli felmondáshoz kapcsolódóan nincs helye megállapítási keresetnek, figyelemmel arra, hogy mind a két félnek, tehát a munkavállalónak [Mt. 96. (7) bekezdés] és a munkáltatónak (Mt a) keletkezhet pénzbelileg meghatározható marasztalásra irányuló követelése. Ennek figyelembevételével tehát az adott körben alkalmazandó évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a szerinti megállapítási kereset előterjesztésének együttes feltételei nem állnak fenn. A felperesnek az alperessel szemben való jogai megóvása végett az azért nem szükséges, mert a jogviszony természeténél fogva a felperes teljesítést is követelhet. A tanácskozás azonban aggályosnak és elgondolkoztatónak találta, hogy míg a munkavállaló 30 napon belül köteles a rendkívüli felmondáshoz kapcsolódó igényét érvényesíteni, a munkáltató az Mt (4) bekezdésére hivatkozással megteheti azt, hogy az Mt a szerinti kártérítési igényét a 3 éves elévülési időn belül érvényesíti. A tanácskozáson részt vevők hangsúlyozták, hogy bár a munkaügyi bíróságok követik a Legfelsőbb Bíróság e tárgyban kialakult gyakorlatát, mégis aggályosnak látszik az igényérvényesítési határidők ilyen eltérő szabályozása, amiért is szükséges a kérdéskör újabb és részletesebb átgondolása, az országos gyakorlat felderítése, s annak eredményeként újabb tanácskozáson való megvitatása, az álláspontok egységesítése, vagy szükség esetén jogegységi eljárás kezdeményezése illetve jogszabály-módosítás kezdeményezése érdekében. II.
2 A kollégiumvezetői értekezlet megvitatta a Társult vadászati joggal rendelkező földtulajdonosi közösségek perbeli jogképességével kapcsolatos jogalkalmazási kérdések című vitaanyagot, amelyet dr. Ferencz Miklós a Veszprém Megyei Bíróság kollégiumvezetője készített. A korábban már a megyei bíróság kollégiumi ülésén is megtárgyalt problematika amiatt merült fel a bírói gyakorlatban, mert a jogalkotó nem rendezte egyértelműen az ilyen - sokszor több ezer fős - közösségek szervezeti jogalanyiságának és ezen belül perbeli jogképességének a kérdését. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) miközben több szempontból (pl. döntéshozatali rend, ügyviteli, képviseleti elemek) szervezett jogközösségnek tekinti a földtulajdonosok vadászati közösségeit, mégsem adott e közösségeknek olyan egyértelmű jogképességet, mint pl. a évi IV. törvény (Gt.) 2. (3) bekezdés a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknak, vagy a évi CXXXIII. törvény 3. (1) bekezdés a társasházaknak. A Vtv január 3-ától hatályos módosított 12. (2) bekezdése nem mondja ki, hogy a földtulajdonosok vadászati közössége, mint önálló jogalany perképes lenne (vagyis önállóan perelhet és perelhető) hanem ehelyett a következő rendelkezést tartalmazza: A tulajdonosok (1) bekezdés szerint megválasztott és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával hasznosításával összefüggő hatósági illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben. A képviselet megszűnése esetén a tulajdonosok a 14. -ban foglalt eljárás szerint kötelesek 60 napon belül új képviselőt választani. Az idézett rendelkezés meglehetősen ellentmondásos, mert nem állapítható meg belőle egyértelműen, hogy a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselő magát a vadászati közösséget képviseli, vagy csak a tulajdonosokat, az ő nevükben szerez jogokat és vállal kötelezettségeket. A rendelkezést a Vtv.-be beiktatott évi LXXVIII. törvény miniszteri indokolásából megállapíthatóan a jogalkotói akarat az volt, hogy perben ne kelljen név szerint peres félként feltüntetni a közösség valamennyi tagját, illetve hogy a bejegyzett képviselő az egyes tagoktól származó külön meghatalmazás nélkül járhasson el a perben. Ez lényegében azzal analóg perbeli jogi helyzetet jelent, mint amely az évi 11. tvr. és Legfelsőbb Bíróság PKT 4/1979. számú állásfoglalása alapján annak idején a társasház közösség tagjait megillette. A vadászati közösségek esetében tovább árnyalja a helyzetet az a körülmény, hogy a közösség létrejötte és a képviselő képviseleti jogosultsága keletkezésének az időpontja nem esik egybe. Maga a közösség ugyanis a vadászterület határát megállapító határozat alapján jön létre, míg a képviselő képviseleti jogosultságát a képviselő vadászati hatóságnál történő nyilvántartásba vétele keletkezteti. A közösség tehát már létezhet úgy is, hogy törvényes képviselője - nyilvántartásba vétel hiányában - még nincs. (Más esetekben is elképzelhető, hogy a közösség tagjainak nincs törvényes képviselője pl.: képviseleti jog megszűnésével, vagy új képviselő megválasztásával kapcsolatos határozat megtámadása iránti per.) A polgári peres gyakorlatban a bíróságok - ideértve a Legfelsőbb Bíróságot is - általában a vadászati közösség mint peres fél perben állása mellett bírálják el a jogvitákat, a határozatok azonban nem tartalmaznak jogi indokolást e közösségek jogalanyiságával, perképességével kapcsolatban. [A közigazgatási peres gyakorlatban a perképességi probléma nem jelentkezik, mert ott a Pp (4) bekezdése alapján nem vitásan a földtulajdonosi közösséget kell peres félnek tekinteni.] Az előzőekben vázolt kérdéskör megvitatása után a tanácskozás részvevői egyhangúan úgy foglaltak állást, hogy a Legfelsőbb Bíróság kezdeményezze a jogalkotónál a földtulajdonosok vadászati közösségei önálló jogalanyiságának (és ennek keretében perképességének) egyértelmű törvényi kimondását, mert ez a jogszabályi hiányosság jogértelmezés útján nem korrigálható. Törvényi rendelkezéssel kellene biztosítani azt is, hogy a közösség létrejötte és a törvényes képviselő képviseleti jogkörének kezdete egybeessen. Addig, amíg e jogalkotásra nem kerül sor már létrejött közösség esetében a földtulajdonosok vadászati közössége tagjait lehet csak peres félnek tekinteni. Azokban az ügyekben, amelyekben a közösség egészét illető jogosultság, vagy kötelezettség a jogvita tárgya nem szükséges a közösség tagjainak név szerinti feltüntetése (és ebből következően a tagok személyében bekövetkező változásoknak sincs semmiféle perbeli relevanciája). A közösség tagjait a perben a nyilvántartásba vett képviselő az egyes tagoktól származó külön meghatalmazás nélkül törvényes képviselőként képviseli. Ha azonban a közösség még nem jött létre (vadászterület határát megállapító határozat megtámadása iránti per) a tagok név szerinti perbenállása nem mellőzhető. Ha pedig a közösségnek nincs törvényes képviseletre jogosult képviselője, úgy képviseletre csak a közösség tagjaitól származó külön meghatalmazások alapján kerülhet sor (a Pp a szerinti ügygondnok kirendelésére jogi személyiség, illetve önálló jogalanyiság hiányában nincs mód). III. A tanácskozás megvitatta a Dr. Szeghő Katalin, a Csongrád Megyei Bíróság kollégiumvezetője által készített vitaanyagot, amely a megyei bírósági végrehajtó hatáskörébe tartozó állami követelések behajtására irányuló
3 végrehajtási eljárásokban a végrehajtást kérői pozíció tárgyában felmerült kérdésekre vonatkozik. Az előterjesztésből megállapítható, hogy a több évtizedes problémamentesnek tűnő gyakorlat ellenére kérdések merülnek fel a tárgyban, hogy az ún. állami követelések behajtására irányuló végrehajtási eljárásokban kit illet a végrehajtást kérői pozíció. A kérdést egy konkrét ügy, a Szegedi Ítélőtábla polgári perben kiszabott rendbírság behajtásával kapcsolatos végrehajtási ügyben hozott határozata (Szegedi Ítélőtábla Pkf. III /2007.) vetette fel, amely szerint ez esetben a megyei bíróság gazdasági hivatala jogi személyiségének hiánya miatt a megyei bíróság minősül végrehajtást kérőnek, amiért is az ügy elintézéséből ki van zárva. Az előterjesztő négy megoldást vázolt fel éspedig a következőket. - A bűnügyi költség, pénz- és rendbírság, az állam által előlegezett költség megfizetésére kötelező, illetve a gyermektartásdíj előlegezését elrendelő bírósági határozat alapján indult végrehajtási ügyekben a megyei bíróság gazdasági hivatala (BGH) a végrehajtást kérő, amely ugyan nem rendelkezik polgári jogi jogalanyisággal, de a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet rendelkezéseinek egybevetéséből olyan következtetés vonható, hogy azok az említett állami követelések behajtása tekintetében a BGH-ra telepítenek feladatokat, olyként, hogy ebben a körben eljárásbeli jogképességgel ruházzák fel. - Más megoldás szerint az állami követelés behajtása során eljáró BGH szerinti megyei (fővárosi) bíróság a végrehajtást kérő, mert szervezeti egysége a BGH nem rendelkezik önálló jogképességgel. - A végrehajtást kérő tulajdonképpen a Magyar Állam, mert az érintett végrehajtandó követelések jogosultja is a Magyar Állam. Ebben az esetben további kérdés, hogy Magyar Államot, mint végrehajtást kérőt, ki képviseli: - az érintett megyei (fővárosi) bíróság, - az érintett megyei (fővárosi) bíróság gazdasági hivatala, - az államháztartásért felelős miniszter [1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 28. (1) bekezdés]. - További lehetőség, hogy ezekben a végrehajtási eljárásokban nincs végrehajtást kérő. A bűnügyi költség, pénzés rendbírság, valamint a polgári eljárásban az állam által előlegezett költség és a bíróság által előlegezett tartásdíj behajtása iránt végrehajtási eljárás ugyanis nem kérelemre, hanem hivatalból indulnak. A BGH hivatalból köteles megtenni a jogszabály által előírt kötelezettségeket. Ez a helyzet hasonlít az APEH-nek az adóvégrehajtási eljárásokban elfoglalt helyzetéhez. A vitaanyag részletesen foglalkozik az ehhez kapcsolódó kizárási problémákkal. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy ezeknek a követeléseknek a jogosultja lényegében a Magyar Állam. Ebből pedig az következne, hogy e követelések behajtása tárgyában az évi LIII. törvénybe (a továbbiakban: Vht.) külön eljárási szabályokat kellene beiktatni. Itt lehetne kimondani, hogy a követelések behajtására irányuló eljárásban lényegében nincs végrehajtást kérő, illetve a bíróság van feljogosítva meghatározott intézkedések megtételére. Maga a végrehajtás a megyei bírósági végrehajtó feladata, hiszen ezt a szervezeti egységet éppen ezért hozták létre. Így a végrehajtás elrendelésénél és a megyei bírósági végrehajtó feladatai ellátása körében az adott megyei bíróság kizárásáról nem lehet szó. Problémát jelent azonban a kizárás kérdése a végrehajtási kifogások elbírálása és a végrehajtási perek elbírálása körében. A tanácskozás határozott álláspontja szerint jogszabály-módosítás lenne indokolt, amelynek keretében szükségesnek látszik kimondani, hogy a megyei bírósági végrehajtóra a Pp.-nek a kizárásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. Jogszabály-módosítás keretében kellene kimondani azt is, hogy az ún. állami követelések behajtása tárgyában indult végrehajtási perekben nem csak a Pp (3) bekezdésében hivatkozott, a Vht. 10. d) pontjában felsorolt bűnügyi követelések esetén kell a pert az igazságügyért felelős miniszter ellen megindítani, hanem valamennyi állami követelés esetén. IV. A tanácskozás résztvevői megvitatták a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 10. számú állásfoglalásának fenntarthatóságáról és a közös tulajdon megszüntetésének egyes kérdéseiről szóló vitaanyagot, amelyet dr. Kazay László, a Legfelsőbb Bíróság tanácselnöke készített. A PK 10. számú állásfoglalás felülvizsgálata szükségességének a kérdésével a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma korábban már foglalkozott és úgy foglalt állást, hogy a megváltozott élethelyzetekre és a jogi környezet (a lakásügyi, ingatlan-nyilvántartási, végrehajtási jogszabályok) megváltozására figyelemmel indokolt az 1962-ben meghozott PK 10. számú állásfoglalás felváltása egy új kollégiumi véleménynyilvánítással. Ezzel a megállapítással a civilisztikai kollégiumvezetők értekezlete is egyetértett. Ugyancsak egyetértettek az értekezlet résztvevői a PK 10. számú állásfoglalásban foglaltaktól eltérő megoldást igénylő kérdéskörökben a vitaanyagban kidolgozott jogi álláspontokkal is. A kialakult egységes álláspont az alábbiakban összegezhető.
4 1. A PK 10. számú állásfoglalás I. pont első bekezdésében foglaltak változatlanul irányadóak. Nem tartható azonban tovább az a gyakorlat, amely szerint a lakásban bentlakó tulajdonostárs a közös tulajdon megszüntetése során csak erre irányuló kötelezettség vállalása esetén kötelezhető kiköltözésre. A tulajdonjogát elvesztő bentlakó tulajdonostársat a bíróságnak főszabályként kiköltözésre kell köteleznie, akkor is, ha ő ehhez nem járul hozzá. Kivételesen azonban - ha ez a méltányos érdekeit súlyosan sértené - a bíróság a bentlakó tulajdonostársat feljogosíthatja a bennmaradásra is. Ilyen esetben a bíróság ítéletében meghatározza a bentlakó volt tulajdonostárs lakáshasználatának a jogcímét. Ez történhet a felek megállapodása alapján, vagy határozott idejű, ingyenesen gyakorolható lakásszolgalom (haszonélvezeti jog, illetve használat joga) bíróság által történő alapításával. A bíróság a volt tulajdonostárs indokolt szükségleteihez mérten meghatározza a lakás (vagy lakrész) használatának terjedelmét (az addigihoz képest esetleg korlátozva azt), annak időtartamát és rendelkezik a jogosultság ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséről. A bennlakás folytán előállt értékcsökkenés következményeit - hacsak méltánylandó körülmények mást nem indokolnak - a bennlakónak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind pedig az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. Az állásfoglalás II. pontjának második bekezdésében foglalt cserelakás biztosítása melletti értékesítés alkalmazására a jelenlegi viszonyok között már nem kerülhet sor. 2. A PK 10. számú állásfoglalás III. pontja továbbra is irányadó. A közös tulajdon megszűntetésére irányuló kereset elutasításának további oka lehet az is, ha a közös tulajdon megszüntetése a tulajdonostársnak a véglegesség szándékával történt használati rendezésben biztosított érdekét sérti. Ha a közös tulajdon használatának a rendezése a véglegesség szándékával a majdani közös tulajdon megszüntetését is meghatározóan történt, akkor a használat - térítés fizetése mellett történő - újrarendezésére kivételesen csak akkor kerülhet sor, ha a felek által a szerződésbe foglalt szabályozásnál figyelembe vett körülmények olyan lényegesen megváltoztak, hogy az eredetileg helyesnek tekintett és a véglegességhez közeli szándékkal kölcsönösen elfogadott elrendezés az okszerű gazdálkodás követelményeit vagy az egyik fél jogos érdekeit már kirívóan sérti. A tulajdonostársat kötelmi jogcímen megillető használati többletjogosultságok vagyoni értéke a tulajdonostársnak a közösből való részesedéséhez hozzászámítandó. 3. A PK 10. számú állásfoglalás IV. pontjában foglaltak változatlanul irányadóak. 4. Az ingatlan tulajdonosa személyében a változást nem a közös tulajdon megszüntetéséről rendelkező ítélet, hanem a jogszerző tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése keletkezteti. A közös tulajdon megszüntetéséről rendelkező ítélet tehát nem tartozik a Ptk a szerinti hatósági határozat fogalmi körébe. A közös tulajdon bírói ítélettel történő megszüntetése nem eredeti és nem ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésmód. 5. Ha a természetbeni megosztás eredményeként a felek azonos értékű ingatlanokhoz jutnak, vagy a megváltási árat (ideértve a természetbeni megosztás esetében az értékkülönbözetet is) az annak nyújtására köteles fél megfizette, s végül ha az illetőségét megváltó társa teljesítésétől függetlenül a tulajdonostárs ehhez hozzájárul, a bíróság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a változás bejegyzése végett. Amennyiben a megváltási ár (értékkülönbözet) megfizetésére a bíróság határidőt állapít meg vagy részletfizetést engedélyez ítéletében rendszerint egyidejű teljesítést rendel el. Ilyen esetben azzal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot, hogy a változás csak a bejegyzési engedély csatolásától függően jegyezhető be. 6. A PK 10. számú állásfoglalás VI. pontjának a)-f) alpontjaiban foglalt iránymutatások továbbra is alkalmazandóak. A g) alpontban foglalt iránymutatás meghaladottnak tekintendő, helyette indokoltnak látszik a perköltségviselés általános szabályainak az alkalmazásához való visszatérés. V. A civilisztikai kollégiumvezetők megvitatták Az orvosi műhiba perek gyakorlatának áttekintése, különös tekintettel a nem vagyoni kártérítésre című országos vizsgálat tapasztalatairól a Legfelsőbb Bíróság által készített összefoglalót (amelyet dr. Havasi Péter legfelsőbb bírósági tanácselnök foglalt írásba). A vizsgálat főbb tapasztalatai az alábbiakban összegezhetőek. 1. A bíróságok peres gyakorlatában - az egyébként jelentős súlyú és sajátos természetű - ún. orvosi műhiba perek viszonylag csekély számban fordulnak elő (országosan évente ilyen per indul) és a perek számában (a főváros kivételével) növekvő tendencia sem mutatható ki. 2. Ami a pertartamot illeti e perek többsége 1-3 év alatt befejeződik, kisebb számban azonban ennél hosszabb (kivételesen akár 5 évet is meghaladó) pertartam is előfordul. E perek időszerűségére kedvezőtlenül hat, hogy általában több szakértőt is ki kell rendelni; hogy gyakran kerül sor közbenső ítélet meghozatalára, ami értelemszerűen kitolja a döntés idejét; valamint, hogy az alperesek részéről is nem egyszer tapasztalható együttműködést nem mutató magatartás.
5 3. Az e perekben megítélt nem vagyoni kártérítések mértékét az élet, testi épség, egészség sérelmében, tehát a személyiség testi vagy lelki életminőségének hátrányos változásában megnyilvánuló személyiségi jogsértés súlya határozza meg. A vizsgált ügyekben megítélt legmagasabb összegű nem vagyoni kártérítés 14 millió forint, a legalacsonyabb pedig forint volt. A nem vagyoni kártérítések összegében mértéktartó emelkedés tapasztalható. 4. A nem vagyoni kártérítés érvényesítése esetén az igény feltételeinek a bizonyítását a bíróságok a károsulttól követelik meg, kivéve, ha ezek fennállta azért fogadható el külön bizonyítás nélkül, mert köztudomású tényen alapul. 5. A beteg gyógyulási esélye elveszését illetve csökkenését (tehát azt a helyzetet, amikor egyrészt természettudományos bizonyossággal a beteg életben maradása illetve gyógyulása arra az esetre sem állapítható meg, ha az orvos a fokozott gondosságot tanúsította volna, másrészt azonban az a megállapítás megtehető, hogy az orvos felróható magatartásának a hiányában a betegnek lett volna reális esélye a gyógyulásra) a bíróságok egyaránt értékelik az okozati összefüggés illetve a kimentés körében. A korábbi bírói gyakorlat inkább az okozati összefüggésnél, míg a mostani inkább a kimentés keretében vizsgálja ezt a kérdést. 6. A műtéti kockázat körébe tartozó egészségkárosodás, valamint szövődmény bekövetkezése esetén a megfelelő tájékoztatás és az elvárható gondosság tanúsítása esetén az orvost nem terheli kártérítési felelősség. 7. A tájékoztatás akkor megfelelő, ha részletes, teljes körű, valamint ha egyéniesített és figyelemmel van a beteg intellektuális színvonalára. A magas kockázatú következményekre a tájékoztatásnak feltétlenül ki kell terjednie, még a véletlenszerűen előforduló kockázati lehetőségekre általában nem. A különösen súlyos kockázatról azonban akkor is tájékoztatást kell adni, ha annak bekövetkezési valószínűsége elenyésző. A beteg beleegyezését csak akkor lehet joghatályosnak tekinteni, ha teljes körűen érvényesült a beteg tájékoztatáshoz fűződő joga. 8. A vizsgálat tapasztalatai szerint a bíróságok az orvosi iratok hiányosságait az orvos kötelezettségszegésének körébe tartozó kérdésnek tartják és a felróhatóság alóli kimentés, valamint a bizonyítási teher alakulása szempontjából az orvos terhére értékelik. A dokumentáció hiányossága folytán az orvos magát fosztja meg a felelősség alóli kimentés lehetőségétől. 9. A hozzátartozó elvesztése miatti kártérítési igények elvi alapja a bírói gyakorlat által kimunkált teljes családban élés illetve egészséges családban élés jogának a sérelme. Hozzátartozói igényt a bírói gyakorlat a szülő, a kiskorú gyermek, a házastárs és a testvér esetében ismer el és egyelőre általában elzárkózik a jogosultak körének bővítésére (pl. különélő nagykorú gyermek igénye szülő elvesztése miatt, nagyszülő igénye unoka elvesztése miatt) irányuló törekvések elől. 10. A vizsgálati tapasztalatok szerint a bíróságok az ügyek túlnyomó részében a károkozáskori ár- és értékviszonyok alapján állapítják meg a nem vagyoni kártérítés összegét és ettől az időtől kezdődően rendelkeznek a késedelmi kamat fizetéséről. Kisebb számban előfordulnak azonban olyan döntések is, amelyekben az elbíráláskori értékviszonyokhoz igazodik az összegszerűség. Erre általában akkor kerül sor, ha késve történik az igényérvényesítés, elhúzódik a per, vagy az idő múltával nehéz belehelyezni az összeget a károsodás időpontjának értékviszonyaiba. Ilyen esetekben a károkozót visszamenőlegesen a károkozás időpontjától kezdődően nem kötelezi kamatfizetésre a bíróság, hanem a kamatfizetési kötelezettségről csak a döntés időpontjától kezdődően rendelkezik. 11. A nem vagyoni kártérítésnél a bíróságok nem alkalmaznak a Ptk (1) bekezdés szerinti kármegosztást, hanem a nem vagyoni kárpótlás összegének meghatározásánál veszik figyelembe, hogy a károsult magatartása mennyiben hatott közre a kár keletkezésében. 12. A gyógyításnál használt illetve alkalmazott különféle eszközök, műszerek, vegyi anyagok használatával összefüggésben a vizsgált ügyekben a bíróságok nem állapítottak meg veszélyes üzemi felelősséget és ilyen felelősség megállapítására a Legfelsőbb Bíróság gyakorlatában is csak egyetlen esetben került sor (BH ) 13. A fél által beszerzett magánszakértői véleményt a bíróságok a BH valamint a BDT2005/1/7. számú iránymutató eseti döntéseknek megfelelően értékelik. 14. A vizsgálat tapasztalata szerint a bíróságok általában a deliktuális kárfelelősség alapján bírálták el az ügyeket és csak viszonylag kevés számú ügyben történt valamely szerződés (megbízás, vagy a megbízáshoz közel álló nem nevesített speciális orvosi szerződés) szabályaira alapított határozathozatal. A jogviszony jellegét (deliktuális, vagy kontraktuális jellegét) illetően nem egységes gyakorlatra is figyelemmel az értekezlet résztvevői megvitatták dr. Kemenes Istvánnak, a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetőjének Az orvos kártérítési felelősségének egyes kérdései című, alapvetően az orvosi jogviszony természetével foglalkozó tanulmányát (megjelent a Bírósági Döntvények Tára BDT2008/1. számában). Az ott kifejtettek alapján az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy a beteg és az orvos (egészségügyi szolgáltató) között az esetleges károkozást megelőzően is polgári jogi kötelmi jogviszony, általában szerződés jön létre. VI.
6 A kollégiumvezetői értekezlet megvitatta a viszontkeresetet érdemi tárgyalás nélkül elutasító végzés elleni fellebbezés lehetőségét. E tárgyban Dr. Balogh Zoltán, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság kollégiumvezetője készített vitaanyagot. A vitaanyagból megállapíthatóan hosszú idő óta kialakult és egységesnek tekinthető volt a gyakorlat abban a tárgyban, hogy az ilyen végzés ellen van helye fellebbezésnek. A problémát az hozta napirendre, hogy a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma a 3/1975. PKT állásfoglalását nem tartotta fenn, amelyet követően olyan döntések születtek, miszerint az ilyen végzések ellen nincs helye fellebbezésnek. A tanácskozáson a Legfelsőbb Bíróság részéről jelen lévő kollégiumvezető és helyettese tájékoztatást adtak arról, hogy a 3/1975. PKT állásfoglalás további alkalmazása tárgyában született véleménynyilvánítás indoka csak az volt, hogy a PKT állásfoglalások - melyeknek meghozataluk időpontjában sem volt jogszabályi alapja - meghaladottá nyilvánítása megtörténjen. Semmilyen indok nem merült fel azonban arra, hogy a viszontkeresetet elutasító végzés elleni fellebbezések tárgyában a korábbitól eltérő gyakorlat alakuljon ki. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag hangsúlyozták, hogy az ilyen végzések ellen változatlanul meg kell engedni a fellebbezést. VII. Nem volt a tanácskozásnak kitűzött napirendje, azonban a jelenlevők szükségesnek tartották megbeszélni a jogi segítségnyújtásról szóló évi LXXX. törvény módosítása, és az ahhoz kapcsolódó rendeletek módosítása, illetve az 56/2007. (XII.22.) IRM rendelet hatálybalépése kapcsán felmerült aktuális problémákat. A tanácskozás résztvevői számtalan, sürgősen megoldandó kérdésre hívták fel a figyelmet, és azt kérték, legyen lehetőségük április körüli időpontban a gyakorlatban felmerülő problémákat megvitatni. A tanácskozás résztvevői ígéretet tettek arra, hogy az adott kérdéskörben felmerülő problémákat gyűjtik, amennyiben arról írásos anyag is készül, azt megküldik a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezetése részére, továbbá Dr. Kassainé Dr. Ádám Olga, a Békés Megyei Bíróság kollégiumvezetője és Savanyóné Dr. Lakatos Erzsébet, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság kollégiumvezetője részére, akik vállalták, hogy a kitűzendő tanácskozásra a problémákat összesítő vitaanyagot készítenek. Budapest, február 4. (Bírósági Határozatok évi 4. szám.)
A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN
A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG
RészletesebbenE M L É K E Z T E T Ő
E M L É K E Z T E T Ő A Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák polgári kollégiumvezetőinek 2008. szeptember 25. napján megtartott tanácskozásán megvitatott kérdésekről. A Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák
RészletesebbenE M L É K E Z T E T Ő a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának november 24-i üléséről
2016. El. II. C. 4/8/1. E M L É K E Z T E T Ő a Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2016. november 24-i üléséről Jelen vannak A polgári kollégium tagjai: Dr. Kemenes István a Szegedi Ítélőtábla Polgári
RészletesebbenA munkaviszony megszüntetésének
A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás
Részletesebbenhttp://www.lb.hu/joghat/jk0306.html
1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március
Részletesebbení t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália
RészletesebbenA PEREK EGYESÍTÉSÉNEK NÉHÁNY ELVI KÉRDÉSE
A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A PEREK EGYESÍTÉSÉNEK NÉHÁNY ELVI KÉRDÉSE Elsősorban a szerződés érvénytelenségének megállapítása, valamint a tulajdoni perekben merül
RészletesebbenAz új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás
RészletesebbenA VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda
RészletesebbenKözös tulajdon. Társasháztulajdon március 11.
Közös tulajdon. Társasháztulajdon. 2015. március 11. Közös tulajdon fogalma, keletkezése 5:73. eszmei hányadrészek szerint aránymegállapítási per Szerződés vagy törvény alapján (hozzáépítés, vegyülés,
RészletesebbenKártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél
Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt
RészletesebbenA KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG
A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt
RészletesebbenA tervezetek előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenFővárosi Munkaügyi Bíróság
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:
RészletesebbenA tárgyalást megelızı szakasz. elıadás
A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának
RészletesebbenT/1489. számú. törvényjavaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.
RészletesebbenAZ ADÓS VAGYONÁHOZ TARTOZÓ VAGYONTÁRGYON FENNÁLLÓ KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ALATT
A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA AZ ADÓS VAGYONÁHOZ TARTOZÓ VAGYONTÁRGYON FENNÁLLÓ KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ALATT A Pécsi Ítélőtábla a 2008. október 10-én megtartott
RészletesebbenHidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
RészletesebbenDr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása
Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés elévülésével együtt elévül. 1 A követelés elévülését s így a végrehajtási jog
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.986/2014/3. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd) által képviselt felperesnek a személyesen eljáró alperes ellen
RészletesebbenSzigorlati kérdések polgári eljárásjogból
Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,
RészletesebbenPécsi Törvényszék 11.G /2013/8. számú ítélete
Pécsi Törvényszék 11.G.20.973/2013/8. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/83 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2014.07.16.
Részletesebbendr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.
dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos
RészletesebbenAKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN
AKTUÁLIS VÁLTOZÁSOK A MUNKAJOG TERÜLETÉN ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII. törvényt
RészletesebbenPerfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon
Perfelvétel iratai perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon 1. felperesi KERESETLEVÉL 1.1. tartalom tartalmi szabályozásának célja: minél előbb rendelkezésre álljon valamennyi
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről
A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett
RészletesebbenTekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.
A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó
RészletesebbenTájékoztató óta folyamatban lévő munkaügyi perről. Előterjesztő: Dr. Árvay István elnök. Mosonmagyaróvár Térségi Társulás. 7. sz.
Mosonmagyaróvár Térségi Társulás 7. sz. napirend Előterjesztés A Társulási Tanács 2015. szeptember 22-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Tájékoztató 2011. óta folyamatban lévő munkaügyi perről
RészletesebbenA KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI
A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13
Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi
RészletesebbenRendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról
Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról - a sorozat ötödik része az új eljárási kódex alapján közigazgatási pernek minősülő közszolgálati jogvitákról szól - 1. Bevezetés A Polgári
RészletesebbenA pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese
A pártfogó ügyvédi díj viseléséről való rendelkezés problematikája Szerző: dr. Hajdu Emese Budapest, 2015. augusztus 5. I. Előszó Arról, hogy a pártfogó ügyvédi díjat ki viseli, a bíróság dönt az elsőfokú,
RészletesebbenGazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése
Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez
Részletesebbenhttp://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?
http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenA keresettel/viszontkeresettel/beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem nyomtatvány
1 A keresettel/viszontkeresettel/beszámítással szembeni írásbeli ellenkérelem nyomtatvány KERESETTEL/VISZONTKERESETTEL/BESZÁMÍTÁSSAL SZEMBENI ÍRÁSBELI ELLENKÉRELEM 1,2 1. BEVEZETŐ RÉSZ 1.1. Eljáró bíróság
RészletesebbenA VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE
A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően tanúsított magatartása miatt a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása
RészletesebbenDr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium
SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium JOGSZABÁLYI
RészletesebbenA Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási
RészletesebbenMAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ
MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: 1/1000-1/2014/I Üi.: dr. Kurunczi Péter Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete MAKÓ ELŐTERJESZTÉS Tárgy: Csongrád Megyei Levéltár használati
RészletesebbenÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ. a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz. Verzió: 1.0. Alkalmazandó: 2017.
ÁLTALÁNOS ÚTMUTATÓ a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívásokhoz Verzió: 1.0 Alkalmazandó: 2017. október 24-től 1 7. A fejlesztéssel érintett ingatlanra vonatkozó feltételek Nem
Részletesebben6/2016. (XI.28.) KMK vélemény a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei egyes kérdéseiről
K Ú R I A (http://lb.hu) Címlap > 6/2016. (XI.28.) KMK vélemény a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményei egyes kérdéseiről 6/2016. (XI.28.) KMK vélemény a munkaviszony jogellenes megszüntetése
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése
Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés
RészletesebbenVégrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra
INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra A Res Immobilies 2007.
RészletesebbenBIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György
BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a
RészletesebbenTERVEZET A honvédelmi miniszter. /2011. ( ) HM rendelete. a honvédelmi szervezetek jogi képviselete ellátásáról
TERVEZET A honvédelmi miniszter /2011. ( ) HM rendelete 2011. 02. 02. a honvédelmi szervezetek jogi képviselete ellátásáról A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. (2)
RészletesebbenTájékoztató. az önkormányzat peres ügyeinek állásáról
Szentmiklósi és Társa Ügyvédi Iroda Budapest Szám: 1-38 / 2012. Tájékoztató az önkormányzat peres ügyeinek állásáról Készült: A Képviselő-testület 2012. márciusi ülésére Előterjesztő: Szentmiklósi és Társa
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Pp , (1) bekezdés. Győri Ítélőtábla Pf.IV /2012/3.szám
Ha az elsőfokú bíróság alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt a tárgyalás érdemi folytatása (a perújítás megengedhetősége) mellett, ezen döntésével szemben a perújítás tárgyában hozott érdemi határozat
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenA/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű
RészletesebbenAZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT
AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.
RészletesebbenXV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred
XV. Országos Járóbeteg Szakellátási és X. Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia 2013. szeptember 12. Balatonfüred A témaválasztás indokai A feldolgozott esetek statisztikai és tartalmi bemutatása Összegzés,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1166 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
RészletesebbenAJÁNLÁS a Pp. 23. (1) bekezdésében foglalt egyes hatásköri szabályok értelmezése tárgyában
FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA AJÁNLÁS a Pp. 23. (1) bekezdésében foglalt egyes hatásköri szabályok értelmezése tárgyában A Pp. 23. (1) bekezdés c) pontjában foglalt szerzői jogi perek meghatározása
Részletesebbenítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
RészletesebbenA Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja
1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
RészletesebbenVégrehajtás korlátozása iránti kérelem
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő
RészletesebbenAz EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?
ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenBalatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester
Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. március 16. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya
RészletesebbenAz Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/ (IV. 30.) OBH utasítása a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról
Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/ 2014. (IV. 30.) OBH utasítása a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76.
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása. Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi felügyelettel kapcsolatos
RészletesebbenA Magyar Köztársaság nevében!
Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek
RészletesebbenÜzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben
Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az
RészletesebbenSpeciális felelősségi alakzatok. Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár tanév I. félév
Speciális felelősségi alakzatok Dr. Fazekas Judit egyetemi tanár 2016-17. tanév I. félév Speciális felelősségi alakzatok Fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség Ptk. 6:535. - 6:539. Felelősség
RészletesebbenA múlt szabályai és szereplői a jelen problémái. Bírósági jogesetek a vagyongazdálkodással kapcsolatban
A múlt szabályai és szereplői a jelen problémái Bírósági jogesetek a vagyongazdálkodással kapcsolatban Kell-e fizetni a használatért, ha én építettem a felépítményt? Kell-e fizetni ha csak jogutód vagyok?
RészletesebbenKönyvek
EH 2016.10.K29 A bejegyzési kérelmet benyújtó ügyvéd nem minősül az 1997. évi CXLI. tv. 26. (7) bekezdése szerinti jogosultnak. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező,
RészletesebbenA törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása
A törvényességi felügyelet szabályozása és szakmai irányítása Belső kontrollok és integritás az önkormányzatoknál szeminárium dr. Belányi Márta I. A törvényességi felügyelet szabályozása A törvényességi
Részletesebben[Pp. 78. (4) bek., 79. (1) bek., 276. (4) bek. b) pont, 307. (1) bek., 308. (4) bek.,
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2018. június 25-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 41. I. Ha a szakértői munkaterv ismeretében a fél kéri a szakértői munka
RészletesebbenPolgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok
POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél
RészletesebbenA Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának
SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s
A a Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencze Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Szocialista Párt (kérelmező címe) kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október
RészletesebbenKözbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos perek. Az új közbeszerzési szabályozás Barabás Gergely Budapest, február 25.
Közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos perek Az új közbeszerzési szabályozás Barabás Gergely Budapest, 2016. február 25. Közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos perek az új Kbt.-ben A közbeszerzési
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Ptk.215..(1) bekezdés, 228. (3) bekezdés
Az ingatlan tehermentesítésének a jelzálogjog által biztosított szerződéses kötelezettségek teljesítésének és a jelzálogjog töröltetésének eladó általi vállalása nem tekinthető sem lehetetlen feltételnek,
RészletesebbenINTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei
AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve
RészletesebbenA fizetésképtelenség megállapításának problémái
A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A fizetésképtelenség megállapításának problémái (Vitaindító a Kúria és az ítélőtáblák csőd és felszámolási ügyeivel foglalkozó bíráinak
RészletesebbenJavadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)
Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Részletesebbenv é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.585/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Fekete Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő iroda címe; ügyintéző: dr. Fekete Csaba ügyvéd) által képviselt... (felperes címe) felperesnek,
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL
ÖSSZEFOGLALÓ A DOMÉNNÉV-REGISZTRÁCIÓRÓL ÉS A DOMÉNNEVEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ JOGÉRVÉNYESÍTÉSRŐL TARTOTT KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉSRŐL A téma vizsgálatának aktualitását az adja, hogy a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével
RészletesebbenJogi terminológia szószedete
Jogi terminológia szószedete A TANÁCS 2201/2003/EK RENDELETE (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről
RészletesebbenÍ t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.950/2014/3. szám A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hámori Péter által képviselt felperesnek Dr. Kovács Kornélia ügyvéd által képviselt
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AZ ALAP A Kormány a fővárosi és
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám
A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a tagot önállóan megillető keresetindítási jog több tag általi gyakorlása nem eredményez egységes pertársaságot. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 62. (6) bekezdés,
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának J E G Y Z Ő J E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat
RészletesebbenMUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV
MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV II. félév 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban
RészletesebbenA/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), -
RészletesebbenMunkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata
Munkavédelmi és munkaügyi jogviták, a jogérvényesítés módszere és gyakorlata A munkaügyi jogvitáról általában Munkaügyi jogvitának tekinthető minden olyan vita, amely a munkaviszonyból eredő jogokkal és
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenAZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.
AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern
Részletesebbení t é l e t e t : I n d o k o l á s :
Mfv.I.10.284/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szőnyi Sarolta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szilágyi Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Gyulai
RészletesebbenBudapest, december
Ellenj egyezte : ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ORSZÁGGYÜLÉS HIVATALA Érkezett : 2009 DEC 1 6. T/11332/6. szám ú EGYSÉGES JAVASLAT A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. évi törvény módosításáról szóló
RészletesebbenKészült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak:
A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A EMLÉKEZTETŐ Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak: Dr.
RészletesebbenA/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG
A/3. POLGÁRI ELJÁRÁSJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény I-XVIII. fejezetei, a 2005.évi
RészletesebbenAz új Munka Törvénykönyve
Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez
RészletesebbenMilyen hibákat ne kövessünk el a végrehajtási kifogás benyújtása során, avagy a. kifogás elbírálása a gyakorlatban. Szerző: Dr.
Milyen hibákat ne kövessünk el a végrehajtási kifogás benyújtása során, avagy a kifogás elbírálása a gyakorlatban Szerző: Dr. Illés Melinda Tatabánya, 2015. szeptember 07. A bírósági végrehajtásról szóló
Részletesebben