AZ ADÓS VAGYONÁHOZ TARTOZÓ VAGYONTÁRGYON FENNÁLLÓ KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ALATT

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ADÓS VAGYONÁHOZ TARTOZÓ VAGYONTÁRGYON FENNÁLLÓ KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ALATT"

Átírás

1 A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA AZ ADÓS VAGYONÁHOZ TARTOZÓ VAGYONTÁRGYON FENNÁLLÓ KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ALATT A Pécsi Ítélőtábla a október 10-én megtartott kollégiumi ülésén az évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a gazdasági tanács előtt folyamatban volt Gf.IV /2008. számú ügyben felmerült vitás jogalkalmazási kérdésben kívánt véleményt nyilvánítani. A felvetett, vitás jogalkalmazási kérdés az volt, hogy a felszámolás alatt álló adósnak a Ptk a által deklarált, közös tulajdon megszüntetése iránti perindítási jogát kizárja, illetve korlátozza-e a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló XLIX. törvény (Cstv.) bármely rendelkezése, de különösen a 49. (1) bekezdése. A konkrét ügyben eljáró tanácsnak és a vélemény előterjesztőjének is az volt a jogi álláspontja, hogy a Cstv. rendelkezéseit a Ptk. 1. (1) bekezdésével összhangban kell értelmezni, és azokban a kérdésekben, amelyekben a Cstv. a Ptk.-tól eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, és miután a Cstv. sem a 49. (1) bekezdésében, sem egyéb helyen nem tartalmaz a Ptk ától eltérő rendelkezést, a közös tulajdon megszüntetése iránti jog az adóst akinek képviseletére, és nevében vagyonával kapcsolatos jognyilatkozat-tételre a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámoló jogosult a Ptk a alapján korlátozás nélkül megilleti. A felszámolás ténye, az adós felszámolás alá kerülése az adósnak azt a jogát, hogy a közös tulajdon megszüntetését kérje, és ez iránt pert indítson a Cstv. ettől eltérő rendelkezése hiányában nem érinti, az adós keresetét a kereshetőségi jog hiánya miatt elutasítani nem lehet, azt érdemben kell elbírálni. A konkrét ügyben utalt arra is a másodfokú bíróság, hogy ha a felszámoló a Cstv. 34. (2) bekezdése szerinti jogkörében eljárva a Ptk a alapján az adós nevében a perindítás, és nem az adós vagyona értékesítésének a Cstv a szerinti pályázat vagy árverés keretében történő értékesítése mellett dönt, úgy ezzel kapcsolatos felelőssége a Cstv a szerint áll fenn, e felelősség vizsgálata azonban nem e perben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, és e rendelkezés sem érinti az adósnak a Ptk a által deklarált alanyi jogát. A kereset érdemi elbírálása során alkalmazandó jogszabályként a konkrét ügyben hozott határozat is, és az előterjesztés is a Ptk át jelölte meg, és utalt arra, hogy a keresetet a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú Kollégiumi véleményében (a konkrét ügyben az ítélet meghozatalának időpontjában még a Legfelsőbb Bíróság 10. számú PK. állásfoglalása volt hatályban, ezért az ítélet erre tartalmaz utalást) megfogalmazott elvek figyelembevételével kell elbírálni. A konkrét ügyben hozott határozatában a tanács utalt arra, hogy a felperes igen kismértékű (5 %-os) eszmei résztulajdona folytán érdeklődés hiányában a Cstv. 49. (1) bekezdése alapján kiírt pályázat eredménytelen volt, hogy a felperes tulajdoni illetőségét az alperesek magukhoz váltani nem tudják, és nem kívánják, valamint arra is, hogy a kereset elutasításának egyéb indokára, így e felperes részéről történő visszaélésszerű joggyakorlásra, illetve a közös tulajdon megszüntetését esetlegesen kizáró egyéb okra az alperesek nem hivatkoztak. (A Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi vélemény VII. pontja az előterjesztés 1. sz. melléklete)

2 A kollégiumi ülésen vitára bocsátott előterjesztés rendkívül heves vitát váltott ki. A vitában állást foglalók egy részének az volt az álláspontja, hogy a Cstv. 49. (1) bekezdése, és az összhitelezői érdekek védelme kizárja a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései alkalmazásának lehetőségét, és az adós perindítási jogát is, más vélemények szerint pedig felszámolót az adós nevében a perindítás joga korlátozottan, és csak akkor illeti meg, ha a Cstv. 49. (1) bekezdésében írt értékesítési módokat kimerítette, és azok eredménye nem vezettek. A vitában résztvevők egységesnek tűnő álláspontja a közös tulajdon megszüntetésének módja, azaz az érdemi döntés tekintetében az volt, hogy a közös tulajdon megszüntetésének a Ptk ában meghatározott módjai közül a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdoni illetőségének ellenérték fejében a másik tulajdonostárs tulajdonába adása, valamint az árverési értékesítés nem alkalmazható, mert az az értékesítés fogalma alá esik, az értékesítésre a Cstv ában foglalt szabályokat kell alkalmazni, a közös tulajdon megszüntetésének e módjai esetén azonban nem teljesül az itt megfogalmazott nyilvánosság követelménye, és nem érvényesül az összhitelezői érdek sem, ezért, ha a közös tulajdon természetbeni megosztással nem szüntethető meg, a keresetet el kell utasítani. A vitában kialakult többséginek tűnő álláspontra figyelemmel a Pécsi Ítélőtábla 1/2008.(X.10.) számú Kollégiumi véleményt az alábbi tartalommal foglalta el: 1. A felszámoló önálló mérlegelési jogkörében dönthet az adós gazdálkodó szervezet Ptk án alapuló igényének érvényesítése mellett. Amennyiben a Cstv. 49. szerinti értékesítés formáit kimerítette, az adós igényét az adós nevében a tulajdonostársakkal szemben indított peres eljárásban érvényesítheti. Ha az adós igényét peres eljárásban érvényesíti, az adós gazdálkodó szervezet kereshetőségi joga a Ptk a alapján fennáll, ezért a kereset kereshetőségi jog hiánya miatt nem utasítható el. A keresetet a perben a Ptk. 148., illetőleg a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi véleménye figyelembevételével kell elbírálni, a bíróság azonban nem alkalmazhat olyan megszüntetési módot, ami a Cstv. értékesítési szabályaival ellentétben áll. 2. A felszámoló az adós vagyona felöl széles mérlegelési jogosultsággal dönthet, önállóan jogosult eldönteni azt is, hogy az adós érdekében áll-e a tulajdonközösség megszüntetése iránti per megindítása. Ilyen per megindítására azonban nem kötelezhető. 3. A Cstv. 54. szerint a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, a kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámolót kártérítési felelősség terheli az adós vagyonával kapcsolatban meghozott döntésekért, így azért a döntésért, hogy az adós tulajdonközösség megszüntetése iránti igényét érvényesíti. A kollégiumi vélemény bár elfogadta azt az előterjesztői álláspontot, hogy a felszámoló kártérítési felelősség terhe mellett, önálló mérlegelési jogkörében dönthet az adós gazdálkodó szervezet Ptk án alapuló igényének érvényesítése mellett, és hogy az adóst a perindítás joga a Ptk a alapján megilleti az adós perindítási joga gyakorlásának előfeltételeként szabta, hogy felszámolója a pert megelőzően a Cstv a szerinti értékesítési formákat kimerítse. A vélemény e rendelkezéséhez fűzött indokolás szerint a Ptk. 1. (1) bekezdése szerinti értelmezési elvből következik az, hogy elsődlegesen mindenképpen meg kell kísérelnie a felszámolónak a Cstv. 49. (1) bekezdés szabályainak megfelelően a tulajdoni hányadot nyilvánosan értékesíteni, azonban, ha ez sikertelen, másodlagosan a Cstv. szerinti eszközök igénybevétele után a Ptk. által az adósnak biztosított jogi eszközt is igénybe veheti, 2.

3 érvényesítheti az adós közös tulajdon megszüntetése iránti igényét, mert ezt a Cstv. értékesítési szabályai nem zárják ki. A kollégiumi véleményben megfogalmazott elveket alkalmazva a Somogy Megyei Bíróság a jogvitát kiváltó konkrét ügyben a hatályon kívül helyezés folytán megismételt elsőfokú eljárásban a keresetet ismételten elutasította, mert az állapította meg, hogy az az árverési értékesítés beleütközik a Cstv ában megfogalmazott nyilvánosság, és a forgalomban elérhető legmagasabb vételár követelményébe, ezért nem alkalmazható, és nincs egyéb lehetséges módja sem a közös tulajdon megszüntetésének. A Pécsi Ítélőtábla Gf.IV /2009/4 ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét utalva saját kollégiumi véleményére helyes indokai alapján helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság Gf.X /2009 számú ügyében bírálta felül a Pécsi Ítélőtábla jogerős ítéletét, és azt az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A közös tulajdon árverés útján történő megszüntetésének nem látta akadályát, és azt a jogi álláspontot fejtette ki, hogy annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy árverés útján a közös tulajdon megszüntetésének a perbeli esetben, az egyik tulajdonostárs ellen folyamatban lévő felszámolási eljárásra figyelemmel helye van-e, nem a Cstv ában foglalt rendelkezéseket kell összehasonlítani a Ptk ában foglaltakkal, hanem azt kell vizsgálni, hogy az árverés, mint a nyilvános értékesítés egyik formája a singuláris végrehajtás (bírósági végrehajtás) és a totális végrehajtás (felszámolási eljárás) esetén mennyiben különbözik egymástól. E kettő összehasonlítása eredményeként pedig egyebek mellett arra a következtetésre jutott, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti perben elrendelt, bírósági végrehajtó által lefolytatott árverésről rendelkező Vht. szabályok sokkal részletesebbek, több garanciális szabályt tartalmaznak, mint a Cstv. 49/B. -a, hogy a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a bíróság által megállapított árverési vételárat nem szállíthatja le, ezzel szemben Cstv. 49/B. (3) bekezdése a vételár összegének árverés esetén a becsérték feléig történő leszállítását is megengedi, e szabályok pedig megfelelő garanciát nyújtanak a felszámolás alatt levő felperes hitelezői érdekeinek érvényesüléséhez, a felszámolás alatt álló adós hitelezőinek érdekei nem sérülnek a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése során. A Legfelsőbb Bíróság abból a szempontból vizsgálta tehát a felperesi keresetet, illetve a közös tulajdon megszüntetésének perbeli egyetlen lehetséges módját, az árverési értékesítést, hogy az sérti-e a felszámolás alatt álló felperes hitelezőinek érdekeit, azaz, hogy a Legfelsőbb Bíróság fentebb idézett 1/2008. számú kollégiumi véleménye VII. pontjában megfogalmazott elvek alkalmazása alapot adhat-e a kereset elutasítására. A Legfelsőbb Bíróság fenti döntésével ellentétes álláspontot, téves irányvonalat és döntési javaslatot tartalmaz a Pécsi Ítélőtábla 1/2008.(X.10.) számú Kollégiumi véleménye 1.pontja utolsó mondatának második fordulata ( a bíróság azonban nem alkalmazhat olyan megszüntetési módot, ami a Cstv. értékesítési szabályaival ellentétben áll ), valamint a vélemény indokolásának erre vonatkozó a közös tulajdon megszüntetésének alkalmazható módjai közül az árverési értékesítést, valamint a tulajdonostárs általi megváltást a Cstv ának rendelkezései miatt kizáró része, ezért az nem tartható fenn, e rendelkezések mellőzése, és a vélemény indokolásának a Legfelsőbb Bíróság által kifejtett elvekhez való igazítása szükséges. Az egyik tulajdonostárs felszámolás alá kerülése akárcsak évi XXXIX. törvény (Priv.) hatálya alá tartozása (EBH ) önmagában nyilvánvalóan nem szünteti meg a Cstv. hatálya alá nem tartozó tulajdonostársnak azt a jogát, hogy a felszámolás alatt álló, vagy bármelyik másik tulajdonostársa tulajdoni illetőségét ellenérték fejében magához válthassa, sőt, a tulajdonostársnak az őt a Ptk (2) bekezdése alapján megillető elővásárlási jog folytán a 3.

4 Cstv a szerinti értékesítés esetén is elsődleges joga van a felszámolás alatt álló adós tulajdoni illetőségének megszerzésére. A módosított kollégiumi vélemény indokolásában ezért azzal a kérdéssel is foglalkozni kell, hogy tulajdonostárs általi megváltás, mint megszüntetési mód, a felülvizsgálati határozatban és a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi véleménye VII. pontjában kifejtett elvek figyelembevételével alkalmazható-e. (A felülvizsgálati eljárásnak e kérdés nem volt tárgya) A fentieken túl a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati határozatában arra is utalt, hogy a közös tulajdon megszüntetésére abban az esetben, ha a felszámoló az adós tulajdoni hányadát a Cstv. rendelkezései alapján értékesíteni nem tudta, a bírósági végrehajtó által lefolytatott árverés útján van lehetőség. E megfogalmazásból kitűnően miután a felülvizsgálati eljárásnak az adós perindítási joga nem is volt tárgya az érdemi döntés során a Legfelsőbb Bíróság figyelembe vette azt a körülményt is, hogy az adós tulajdoni hányada a Cstv a szerinti értékesítés keretében sikertelen volt. E döntés álláspontom szerint megerősíti a Pécsi Ítélőtábla gazdasági tanácsának eredeti álláspontját, nevezetesen, hogy a Cstv ának rendelkezései, és azok felszámoló általi teljesítése vagy nem teljesítése nem jelenthetik az adós perindítási jogának korlátozását, a Cstv ában előírtak felszámoló általi teljesítésének, vagy nem teljesítésének jogkövetkezménye is Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi véleménye VII. pontjában kifejtett elvek szerint ítélhető meg. Javaslom ezért a Pécsi Ítélőtábla 1/2008.(X.10.) számú Kollégiumi véleménye 1. pontja második mondatának ( Amennyiben a felszámoló a Cstv. 49. szerinti értékesítés formáit kimerítette, az adós igényét az adós nevében a tulajdonostársakkal szemben indított peres eljárásban érvényesítheti ) mellőzését, és a vélemény indoklási részének a fentebb kifejtett szempont szerinti kiegészítését. A fentiekre tekintettel javaslom, hogy a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az 1/2008.(X.10.) számú Kollégiumi véleményét módosítsa oly módon, hogy az az eredetileg kitűzött célnak megfelelően, a már felmerült vitás jogértelmezési kérdésben (az adós perindítási joga) foglaljon állást és a jövőben esetlegesen e kérdéskörrel összefüggően felmerülő problémák megoldása során alkalmazandó jogra, és az érdemi döntés során figyelembe vehető/veendő körülményekre tegyen javaslatot anélkül, hogy konkrét tényállás ismerete nélkül a közös tulajdon megszüntetésének bármelyik módját kizárná, vagy bármely körülménynek önmagában perdöntő jelentőséget tulajdonítana. Javaslom, hogy a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az 1/2008.(X.10.) számú Kollégiumi véleményét továbbiakban az alábbi, módosított változatában tartsa fenn: 1/2010.(X.22.) Kollégiumi vélemény tervezet 1. A felszámoló önálló mérlegelési jogkörében dönthet az adós gazdálkodó szervezet Ptk án alapuló igényének érvényesítése mellett. Ha az adós igényét peres eljárásban érvényesíti, az adós gazdálkodó szervezet kereshetőségi joga a Ptk a alapján fennáll, ezért a kereset kereshetőségi jog hiánya miatt nem utasítható el. A keresetet a perben a Ptk. 148., illetőleg a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi véleménye figyelembevételével kell elbírálni. 2. A felszámoló az adós vagyona felöl széles mérlegelési jogosultsággal dönthet, önállóan jogosult eldönteni azt is, hogy az adós érdekében áll-e a tulajdonközösség 4.

5 megszüntetése iránti per megindítása. Ilyen per megindítására azonban nem kötelezhető. 3. A Cstv. 54. szerint a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, a kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámolót kártérítési felelősség terheli az adós vagyonával kapcsolatban meghozott döntésekért, így azért a döntésért, hogy az adós tulajdonközösség megszüntetése iránti igényét érvényesíti. Indokolás A kollégiumi vélemény tárgya a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére, illetőleg a Csődtörvény felszámolás körébe tartozó vagyon értékesítésére vonatkozó szabályainak egymáshoz való viszonya, ezen belül az abban való állásfoglalás, hogy a Csődtörvény értékesítésre vonatkozó előírásai kizárják-e azt, hogy a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet Ptk.-án alapuló közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó igényét peres úton, a többi tulajdonostárssal szemben érvényesítse abban az esetben, ha a felszámolás körébe tartozó vagyonhoz az adóst megillető tulajdoni hányad tartozik. A Ptk. 1. (1) bekezdésben foglalt értelmezési alapelv szerint ez a törvény az állampolgárokkal, valamint az állami az állami, önkormányzatai, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza, az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat ha eltérően nem rendelkeznek e törvénnyel összhangban e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. Vagyis, ha a Ptk. 1. (1) bekezdésében meghatározott viszonyokat szabályozó más jogszabály a Ptk.-tól eltérően rendelkezik, úgy ezt a Ptk-tól eltérő rendelkezést kell alkalmazni, eltérő rendelkezés hiányában pedig az ilyen jogszabályt a Ptk.-val összhangban, a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. A többször módosított évi XLIX. törvény (a továbbiakban többször módosított Cstv.) a Ptk. 1. (1) bekezdésében meghatározott viszonyokat szabályozó jogszabály. A Ptk a szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, az e jogról való lemondás semmis. Közös tulajdon esetén minden tulajdonostársat megillető alapvető jog a közös tulajdon megszüntetésének követelése, e jogot korlátozni nem lehet. A tulajdonostársnak ez a joga a törvényben biztosított és törvény által védett alanyi jog. A Cstv. rendelkezései a Ptk ától eltérő rendelkezést nem tartalmaznak, e jogszabályhely által deklarált jog korlátozására nem is utalnak, a Cstv. rendelkezései ezért a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet kereshetőségi jogát a tulajdonközösség megszüntetése iránti per megindítása tekintetében nem érintik. Ha a felszámoló a Cstv. 34. (2) bekezdése szerinti jogkörében eljárva a Ptk (1) bekezdése szerint az adós nevében pert indít, és az adós tulajdoni hányadának értékesítése helyett, vagy annak eredménytelensége miatt a teljes ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri, úgy e döntésért felelőssége a Cstv a szerint áll fenn, a döntés helyességének, és a felszámoló felelősségének vizsgálata azonban nem a közös tulajdon megszüntetése iránti perben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, és e rendelkezés sem érinti az adósnak a Ptk a által biztosított alanyi jogát. 5.

6 A kereset érdemi elbírálása során a Ptk át, és a Legfelsőbb Bíróság 1/2008.(V.19.) PK véleményében a kereset elutasítás körében különösen annak VII. pontjában kifejtetteket kell figyelembe venni. E szerint pedig a Ptk ában deklarált közös tulajdon megszüntetése iránti jog visszaélésszerű, a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit sértő gyakorlása ellen a Ptk. 5. -, a joggal való visszaélés általános tilalma nyújt védelmet. A közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasítására kerülhet sor, ha a tulajdonostárs e jogát visszaélésszerűen gyakorolja, továbbá, ha a közös tulajdon megszüntetése az adott körülmények között a másik (többi) tulajdonostárs méltányos érdekeit súlyosan sérti. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogai és törvényes érdekei csorbításaira vagy illetéktelen előnyökre szerzésére vezetne. E védendő jogi érdekkel rendelkező személy a felszámolás alatt álló adós hitelezője is. A kereset érdemi elbírálása során ezért fokozottan figyelemmel kell lenni arra, hogy az adós nevében keresetet indító felszámoló által a Ptk án alapuló jog gyakorlása nem jelent-e joggal való visszaélést, különösen abban az esetben, ha a felszámoló az adós tulajdoni illetőségének értékesítését a Cstv a szerint egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben kísérelte meg, és e jogelv figyelembevételével kell eldönteni azt is, hogy a közös tulajdon megszüntetésének bármelyik módja nem irányul-e a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra (a Cstv. szabályainak szándékos megkerülésére), személyek (alperesek) zaklatására és akár a tulajdonostársak, akár más személyek (hitelezők) érdekeinek csorbítására, vagy bármelyik tulajdonostárs részéről illetéktelen előnyök szerzésére.(ptk. 5. (2) bekezdés) A közös tulajdon megszüntetése iránti perben eljáró bíróságnak a perbeli tényállás feltárása után, valamennyi körülmény ismeretében, és azok együttes értékelésével kell döntenie abban a kérdésben, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset visszaélésszerű joggyakorlást valósít-e meg, illetve, hogy a közös tulajdon megszüntetésének alkalmazni kért, vagy alkalmazandó módja nem sérti-e a Ptk. 5. (2) bekezdése által védett érdekeket. A Pécsi Ítélőtábla 1/2008.(X.10.) számú Kollégiumi véleményét 2. sz. mellékletként csatoljuk. P é c s, október 7. Dr. Kovács Ildikó ítélőtáblai bíró 6.

7 1. sz. melléklet Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú Kollégiumi véleménye VII. pont VII. A közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasítására kerülhet sor, ha a tulajdonostárs e jogát visszaélésszerűen gyakorolja, továbbá, ha a közös tulajdon megszüntetése az adott körülmények között a másik (többi) tulajdonostárs méltányos érdekeit súlyosan sérti. A Ptk a szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. E jog érvényesítésének időbeli korlátozásáról a jogszabály nem rendelkezik, a Ptk. miniszteri indokolása arra utal, hogy a megszüntetés jogának visszaélésszerű, a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit sértő gyakorlása ellen a Ptk. 5. -a védelmet nyújt. Ilyen joggyakorlásként értékelhető például az, ha valaki megszerzi a közös tulajdonban álló ingatlan egy hányadát és rövidesen közösségmegszüntetési perrel lép fel az anyagilag jóval erőtlenebb, a magához váltásra fel nem készült bennlakó tulajdonostárssal szemben. Megtörténhet, hogy a bennlakó tulajdonostársnak hibáján kívül elnehezült helyzetét akarja a másik tulajdonostárs kihasználni, miként az is, hogy az egyik fél a másikkal szemben úgy lép fel, hogy annak inkább zaklatási jellege van. A társadalmi és gazdasági viszonyok változása következtében azonban olyan érdekés élethelyzetekkel is számolni kell, amelyek indokolttá teszik a közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereset ennél szélesebb körben jelentkező okok miatti elutasítását. A közös tulajdon megszüntetésének (a szerződéses korlátozáson kívül) akadálya lehet az is, ha a megszüntetést olyan időben kérik, amikor a közös tulajdon megszüntetése az egyes tulajdonostársak érdekeit figyelemmel a helyi viszonyokra és a személyes körülményeikre is súlyosan sérti. Gyakran állhat ilyen helyzet elő akkor, ha az elkülönített használatra nem alkalmas ingatlanban lakó tulajdonostárs nem képes társa tulajdoni illetőségének megváltására, és a közös tulajdon megszüntetése esetén a megfelelő elhelyezését figyelembe véve a javára megítélhető megváltási árnak vagy az árverési vételár reá eső hányadának összegét is másutt megoldani nem tudja. Alapot adhat a kereset elutasítására, ha az objektív körülmények a közös tulajdon tárgyának átmeneti és jelentős értékcsökkenését eredményezik, vagy a közös ingatlant özvegyi vagy más haszonélvezeti, esetleg használati jog terheli, ami az értékre befolyással van, s társa érdekeinek figyelmen kívül hagyásával az egyik tulajdonostárs erre való tekintet nélkül szorgalmazza az értékesítést. A bíróságnak ezért minden esetben vizsgálnia kell, hogy nem állnak-e fenn olyan körülmények, amelyek az ingatlan forgalmi értékét átmenetileg jelentősen csökkentik, és az adott helyzetben a közös tulajdon megszüntetése nem jár-e a tulajdonostársak egyikének jogos és méltányos érdekeinek súlyos sérelmével. Az utóbbi évtizedekben gyakorlattá vált, hogy a tulajdonostársak az ingatlan használati megosztásában tartós jelleggel a jogutódokra is kiterjedő hatállyal állapodnak meg, s ez által megállapodásul tartalma több vonatkozásban is túlmutat a Ptk aiban foglaltakra alapított PK 8. számú állásfoglalásban elismert esetkörökön. Az ingatlanhasználat ily módon és tartalommal történt rendezése nem hagyható figyelmen kívül a közös tulajdon megszüntetése során sem. Ezekben az esetekben kellő súllyal kell a bíróságnak értékelnie, hogy a tulajdonostárs 7.

8 ingatlanrész használatához kötelmi jogcímen többlet jogosultságok is kapcsolódnak, ezért fokozottan szem előtt kell tartania a Ptk (1) bekezdésének rendelkezését, mely szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Ha ennek építésrendészeti vagy egyéb akadályai vannak, a Ptk (2)-(3) bekezdése alapján kerülhet sor az egyik tulajdonostárs illetőségének a társa általi megváltására és végül az értékesítésre. Mindhárom esetben a bíróságnak tekintettel kell lennie arra, hogy e kötelmi jogosultságok a szerződésben foglaltakhoz képest vagyoni értékkel bírnak, és ez az érték a tulajdonostársnak a közösből való részesedéséhez hozzászámítandó. Abban az esetben pedig, ha a közös tulajdonmegszüntetése a tulajdonostársnak szerződéssel biztosított érdekét súlyosan sérti, ez a sérelem a körülményekhez képest ok lehet a kereset elutasítására is. Kivételesen a kereset elutasítását eredményezheti a tulajdonosok körén kívül eső az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett más jogosult olyan védekezése, amellyel kimutatja, hogy a közösség megszüntetése az ő jogait kirívóan sérti. Az érdeksérelmet ugyanis az ilyen jogosult sem köteles tűrni.) 8.

9 2. sz. melléklet 1/2008.(X.10.) sz. K o l l é g i u m i v é l e m é n y az adós vagyonához tartozó vagyontárgyon fennálló közös tulajdon megszüntetésének lehetőségéről a felszámolási eljárás alatt 4. A felszámoló önálló mérlegelési jogkörében dönthet az adós gazdálkodó szervezet Ptk án alapuló igényének érvényesítése mellett. Amennyiben a Cstv. 49. szerinti értékesítés formáit kimerítette, az adós igényét az adós nevében a tulajdonostársakkal szemben indított peres eljárásban érvényesítheti. Ha az adós igényét peres eljárásban érvényesíti, az adós gazdálkodó szervezet kereshetőségi joga a Ptk a alapján fennáll, ezért a kereset kereshetőségi jog hiánya miatt nem utasítható el. A keresetet a perben a Ptk. 148., illetőleg a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi véleménye figyelembevételével kell elbírálni, a bíróság azonban nem alkalmazhat olyan megszüntetési módot, ami a Cstv. értékesítési szabályaival ellentétben áll. 5. A felszámoló az adós vagyona felöl széles mérlegelési jogosultsággal dönthet, önállóan jogosult eldönteni azt is, hogy az adós érdekében áll-e a tulajdonközösség megszüntetése iránti per megindítása. Ilyen per megindítására azonban nem kötelezhető. 6. A Cstv. 54. szerint a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, a kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámolót kártérítési felelősség terheli az adós vagyonával kapcsolatban meghozott döntésekért, így azért a döntésért, hogy az adós tulajdonközösség megszüntetése iránti igényét érvényesíti. Indokolás A kollégiumi vélemény tárgya a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére, illetőleg a Csődtörvény felszámolás körébe tartozó vagyon értékesítésére vonatkozó szabályainak egymáshoz való viszonya, ezen belül az abban való állásfoglalás, hogy a Csődtörvény értékesítésre vonatkozó előírásai kizárják-e azt, hogy a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet Ptk.-án alapuló közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó igényét peres úton a többi tulajdonostárssal szemben érvényesítse abban az esetben, ha a felszámolás körébe tartozó vagyonhoz az adóst megillető tulajdoni hányad tartozik. A Ptk. 1. (1) bekezdésben foglalt értelmezési alapelv szerint ez a törvény az állampolgárokkal, valamint az állami az állami, önkormányzatai, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza, az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat ha eltérően nem rendelkeznek e törvénnyel összhangban e törvény 9.

10 rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. Vagyis, ha a Ptk. 1. (1) bekezdésében meghatározott viszonyokat szabályozó más jogszabály a Ptk.-tól eltérően rendelkezik, úgy ezt a Ptk-tól eltérő rendelkezést kell alkalmazni, eltérő rendelkezés hiányában pedig az ilyen jogszabályt a Ptk.-val összhangban, a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. A többször módosított évi XLIX. törvény (a továbbiakban többször módosított Cstv.) a Ptk. 1. (1) bekezdésében meghatározott viszonyokat szabályozó jogszabály. A Ptk a szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, az e jogról való lemondás semmis. Közös tulajdon esetén minden tulajdonostársat megillető alapvető jog a közös tulajdon megszüntetésének követelése, e jogot korlátozni nem lehet. A tulajdonostársnak ez a joga a törvényben biztosított és törvény által védett alanyi jog. A Ptk. a közös tulajdon megszüntetésének módozataira rangsort állít fel. A Ptk (1) bekezdése szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A (2) bekezdés értelmében a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonában adhatja, míg a (3) bekezdés kimondja azt, hogy ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A többször módosított Cstv. 49. (1) bekezdése értelmében a felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségét, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előre látható költségei közötti különbség kevesebb, mint ,- Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében. Vagyis a Csődtörvény kötött értékesítési rendszert ír elő, hitelezővédelmi érdekből megkívánja a nyilvánosságot, és előírja a forgalomban elérhető legmagasabb vételár követelményét. A felszámoló az adós vagyontárgyán fennálló rendelkezési jogát az összhitelezői érdekek védelmében akként gyakorolhatja, hogy az kielégítse a rendelkezési jog gyakorlásának nyilvánosságára és a forgalomban elérhető legmagasabb vételár elérésére vonatkozó követelményt. E szabályok a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseihez képest speciális szabályoknak tekintendők, ugyanakkor a Cstv. a felszámolás körébe tartozó vagyon értékesítésére vonatkozó szabálya az adóst a Ptk alapján megillető tulajdonközösség megszüntetése iránti igényét nem szünteti meg. A Ptk. 1. (1) bekezdés szerinti jogszabály-értelmezési elvet alkalmazva ebből az következik, hogy elsődlegesen mindenképpen meg kell kísérelnie a felszámolónak a Cstv. 49. (1) bekezdés szabályának megfelelően a tulajdoni hányadot nyilvánosan értékesíteni, azonban ha ez sikertelen, másodlagosan a Cstv. szerinti eszközök igénybevétele után a Ptk. által az adósnak biztosított jogi eszközt is igénybe veheti, érvényesítheti az adós közös tulajdon megszüntetése iránti igényét, ezt a Cstv. értékesítési szabályai nem zárják ki. Ilyen esetben a Ptk. és a Csődtörvény szabályait együtt, egymással összhangban kell alkalmazni. Miután a közös tulajdon megszüntetésének egyes módozatai sértik a Cstv ban megfogalmazott fenti követelményeket, mert az adós gazdálkodó szervezet tulajdoni illetőségének a többi tulajdonostárs által történő magához váltása vagy a tulajdonközösség árverés útján történő megszüntetése értékesítésnek minősül, de nem teljesül a nyilvánosság 10.

11 követelménye, és nem érvényesül az összhitelezői érdek, ezért a közös tulajdon megszüntetésének ezen módozatai nem alkalmazhatók. Ezért, ha más módon a közös tulajdon nem szüntethető meg, a keresetet ebből az okból el kell utasítani. (A kollégiumi véleményt készítette: Dr. Veszeley Józsefné tanácselnök) 11.

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html

http://www.lb.hu/joghat/jk0306.html 1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március

Részletesebben

Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak:

Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak: A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A EMLÉKEZTETŐ Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak: Dr.

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).

1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége). AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2013. JANUÁR 21-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 2/2013. (I. 21.) OBT határozat az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda

Részletesebben

Könyvek

Könyvek EH 2016.10.K29 A bejegyzési kérelmet benyújtó ügyvéd nem minősül az 1997. évi CXLI. tv. 26. (7) bekezdése szerinti jogosultnak. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS

KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának J E G Y Z Ő J E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat

Részletesebben

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás

Részletesebben

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT ADÓS ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ESETÉN A Pécsi Ítélőtábla

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2012. ( XI.15.) önkormányzati rendelet tervezete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2012. ( XI.15.) önkormányzati rendelet tervezete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2012. ( XI.15.) önkormányzati rendelet tervezete Az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról Nagyecsed Város

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és

Részletesebben

Közös tulajdon. Társasháztulajdon március 11.

Közös tulajdon. Társasháztulajdon március 11. Közös tulajdon. Társasháztulajdon. 2015. március 11. Közös tulajdon fogalma, keletkezése 5:73. eszmei hányadrészek szerint aránymegállapítási per Szerződés vagy törvény alapján (hozzáépítés, vegyülés,

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az

Részletesebben

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban

Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított

Részletesebben

FELSZÁMOLÁS PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG

FELSZÁMOLÁS PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG FELSZÁMOLÁS PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG A jogszabály alapján fizetendő pályázati biztosíték utólagos átminősítése csak a szerződő felek egymás közötti viszonyában bír jelentőséggel,

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére Siófok Város Jegyzője 8600 Siófok, Fő tér 1. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére Tárgy: Vagyonrendelet módosítására javaslat Előterjesztő: Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

A felperes felszámolását a az illetékes megyei bíróság a május 21-én jogerıre emelkedett végzésével elrendelte.

A felperes felszámolását a az illetékes megyei bíróság a május 21-én jogerıre emelkedett végzésével elrendelte. I. A beszámítás joga akár a felszámolási eljárásban, akár az adós gazdálkodó szervezet által indított perben csak az adós hitelezıjét illeti meg. A felszámoló az alperest hitelezıként a másodfokú határozat

Részletesebben

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:

Részletesebben

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések 3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése

Részletesebben

E M L É K E Z T E T Ő

E M L É K E Z T E T Ő E M L É K E Z T E T Ő A Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák polgári kollégiumvezetőinek 2008. szeptember 25. napján megtartott tanácskozásán megvitatott kérdésekről. A Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák

Részletesebben

Győri Ítélőtábla Pf.II /2005/4. szám. Alkalmazott jogszabályok:ptk.234 és 235., Inytv. 62. és 63.t

Győri Ítélőtábla Pf.II /2005/4. szám. Alkalmazott jogszabályok:ptk.234 és 235., Inytv. 62. és 63.t I. Érvénytelenség címén az ingatlant terhelő jelzálogjog törlésére - az eredeti állapot helyreállítására - csak akkor kerülhet sor, ha a törlési per megindításának feltételei fennállnak. II. Az érvénytelenségi

Részletesebben

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.537/2012/5.szám A Kúria a Cseri Ügyvédi Iroda (6720 Szeged, Lengyel u. 11/A., ügyintéző ügyvéd: dr. Cseri András) által képviselt R. I. felperesnek a Paksiné

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.585/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Fekete Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő iroda címe; ügyintéző: dr. Fekete Csaba ügyvéd) által képviselt... (felperes címe) felperesnek,

Részletesebben

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET 2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása

Részletesebben

A VAGYONÉRTÉKESÍTÉS A FELSZÁMOLÁS SORÁN - A VAGYONMEGÓVÁSI KÖTELEZETTSÉG SZEMPONJÁNAK ÜTKÖZÉSE AZ ÉRTÉKESÍTÉSREVONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOKKAL

A VAGYONÉRTÉKESÍTÉS A FELSZÁMOLÁS SORÁN - A VAGYONMEGÓVÁSI KÖTELEZETTSÉG SZEMPONJÁNAK ÜTKÖZÉSE AZ ÉRTÉKESÍTÉSREVONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOKKAL A VAGYONÉRTÉKESÍTÉS A FELSZÁMOLÁS SORÁN - A VAGYONMEGÓVÁSI KÖTELEZETTSÉG SZEMPONJÁNAK ÜTKÖZÉSE AZ ÉRTÉKESÍTÉSREVONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOKKAL A vagyonmegóvás tekintve, hogy jelentős mennyiségű élő

Részletesebben

02-1868/2006. Tárgy: A 13/2005. (V. 14.) ÖR rendelet módosítása Melléklet: tervezet

02-1868/2006. Tárgy: A 13/2005. (V. 14.) ÖR rendelet módosítása Melléklet: tervezet Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal A l j e g y z ő j é t ő l 6600 Szentes, Kossuth tér 6., 6601 Szentes, Pf. 58. Telefon: 63/510-339 02-1868/2006. Tárgy: A 13/2005. (V. 14.) ÖR rendelet

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

FELSZÁMOLÁS A FELSZÁMOLÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETSÉGE A VAGYON HASZNOSÍTÁSÁBÓL BEFOLYT ÁRBEVÉTEL SORSA VAGYONT TERHELŐ ZÁLOGJOG ESETÉN

FELSZÁMOLÁS A FELSZÁMOLÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETSÉGE A VAGYON HASZNOSÍTÁSÁBÓL BEFOLYT ÁRBEVÉTEL SORSA VAGYONT TERHELŐ ZÁLOGJOG ESETÉN FELSZÁMOLÁS A FELSZÁMOLÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETSÉGE A VAGYON HASZNOSÍTÁSÁBÓL BEFOLYT ÁRBEVÉTEL SORSA VAGYONT TERHELŐ ZÁLOGJOG ESETÉN I) A felszámoló a szabályszerűen megalakult hitelezői választmány felé

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete ülésére Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Polgármester ELŐTERJESZTÉS A Képviselő testület nyilvános ülésének anyaga /SZMSZ 17. (1) bek./ a Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás Pályázati Hirdetmény A(z) ÁZSIÓ Kft. (cégjegyzékszám: 15-09-060370, székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3.., levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3..), mint a(z) Szántó 21 Kft. f.a (cégjegyzékszám:

Részletesebben

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes

Részletesebben

Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai. Milyen az ítélkezési gyakorlat?

Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai. Milyen az ítélkezési gyakorlat? Juhász László A módosított csődtörvény tapasztalatai Milyen az ítélkezési gyakorlat? A csődtörvény módosításai Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) megalkotásának körülményei (három eljárás, kötelező csőd.)

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás Pályázati Hirdetmény A(z) ÁZSIÓ Kft. (cégjegyzékszám: 15-09-060370, székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3.., levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3..), mint a(z) CUNAJ Kft. f.a (cégjegyzékszám:

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

-------------------------------------------------------------------------------------------------

------------------------------------------------------------------------------------------------- S a l g ó t a r j á n M e g y e i J o g ú V á r o s P o l g á r m e s t e r e ------------------------------------------------------------------------------------------------- Ikt.szám: 41.115/2009. Javaslat

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.071/2005/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla az MTT Magyar Telefonkönyv Kiadó Kft. (Budaörs) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN

VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN Az olyan vállalkozási jogviszonyban, amelyekben a felek hosszabb időtartam alatt ismétlődően nyújtandó szolgáltatásokra

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS KÖLTSÉGEIRŐL ÉS A JOGSZABÁLYOKBAN MEGHATÁROZOTT MINIMÁLIS VÉTELI ÁRAKRÓL ERSTE Lakáslízing Zrt. Székhely: 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. Cégjegyzékszáma: Cg.01-10-046409

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

EBH2013. P.16. A közérdek adat, illetve a közérdekb

EBH2013. P.16. A közérdek adat, illetve a közérdekb EBH2013. P.16. A közérdekű adat, illetve a közérdekből nyilvános adat kiadása iránti perben is érvényesülnek a Ptk. alapelvei. Joggal való visszaélésnek minősül személyes motivációval, mintegy vélt konfliktus

Részletesebben

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg.

(3) Ha a földrészlet nem tartozik a közös tulajdonba, arra a tulajdonostársakat használati jog illeti meg. 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról Az Országgyűlés a társasháztulajdon létesítése és biztonságos fenntartása, a társasházak szabályszerű, szakszerű és biztonságos működése, valamint a tulajdonosok

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható. A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó

Részletesebben

2013. évi... törvény

2013. évi... törvény Or zá é,s Hivatal a Iri*_ra'.t ;.. -(050 ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő Érírezett: 2[,";3 MÁK: 2 2. Képvisel ői önálló indítvány 2013. évi... törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991.

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére 3324-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. április 25-i ülésére Tárgy: A 2412 hrsz-ú ingatlan értékesítése az ipari területből Az előterjesztést

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL

A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL A KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK KEZELÉSÉNEK RENDJÉRŐL Jászberény Város Jegyzője tekintettel az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 141.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 273/2011. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2011. december 7-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat vagyonáról és a vagyona feletti tulajdonosi

Részletesebben

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria!

KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! KÚRIA Budapest Markó utca 16. 1055 Tisztelt Kúria! Alulírott DR. ZELLES ZOLTÁN ÜGYVÉD (Zelles és Társa Ügyvédi Iroda, székhelye: 1026 Budapest, Pasaréti út 52/b) PLACZ JÓZSEF (6000 Kecskemét, Gyenes M.

Részletesebben

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól

Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Ludányhalászi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2005.(08.29.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló,

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX: SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. február 11. Kónyáné dr. Zsarnovszky

Részletesebben

Juhász László Vitatott követelés a csődeljárásban

Juhász László Vitatott követelés a csődeljárásban Juhász László Vitatott követelés a csődeljárásban 1. Előkérdések A csődeljárás sikere szempontjából rendkívül fontos, hogy ki kerül az elismert, nem vitatott követeléssel rendelkező hitelezők kategóriájába,

Részletesebben

(2) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonaként forgalomképtelen vagyonát

(2) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonaként forgalomképtelen vagyonát Kesztölc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2013.(II.7.) önkormányzati rendelete az Önkormányzata vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól Kesztölc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének március 29-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének március 29-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésétől szóló rendelet

Részletesebben

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S : BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok: Ptk.215..(1) bekezdés, 228. (3) bekezdés

Alkalmazott jogszabályok: Ptk.215..(1) bekezdés, 228. (3) bekezdés Az ingatlan tehermentesítésének a jelzálogjog által biztosított szerződéses kötelezettségek teljesítésének és a jelzálogjog töröltetésének eladó általi vállalása nem tekinthető sem lehetetlen feltételnek,

Részletesebben

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási A jelen kiegészítő biztosítási azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.040/2004/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a RÁBA Járműipari Holding Rt. (Győr) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) I.r. és a Kowaksz

Részletesebben

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi

Részletesebben

:mányazám : Országgy űlési képvisel ő. Érkezett : 2017 MARC 02. Kereszténydemokrata Néppárt Országgyűlési Képvisel őcsoport

:mányazám : Országgy űlési képvisel ő. Érkezett : 2017 MARC 02. Kereszténydemokrata Néppárt Országgyűlési Képvisel őcsoport t, zóggy űiés Hivatala Országgy űlési képvisel ő :mányazám : T/a 4 ~.g8 Érkezett : 2017 MARC 02. Kereszténydemokrata Néppárt Országgyűlési Képvisel őcsoport Kövér László úr az Országgyűlés elnöke részére

Részletesebben

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

ítéletet: A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Fővárosi ítélőtábla 14.GF. 40.267/2011/13. A Fővárosi Ítélőtábla a Bajzát Ügyvédi Iroda (3300 Eger, Törvényház u. 11.; ügyintéző: dr. Bajzát György ügyvéd) által képviselt COMPUTERV GM. Gazdaságfejlesztő

Részletesebben

Ügygondnok a végrehajtási eljárásban Szerző: dr. Szalai-Almádi Ildikó

Ügygondnok a végrehajtási eljárásban Szerző: dr. Szalai-Almádi Ildikó Ügygondnok a végrehajtási eljárásban Szerző: dr. Szalai-Almádi Ildikó 2016. Az ügygondnok eljárásjogilag nem más, mint kirendelt képviselő. Az ügygondnok kirendelése lehetséges polgári peres és nemperes

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület december 13. napi ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület december 13. napi ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 239/2016. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2016. december 13. napi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Előzetesen tárgyalja: Javaslat

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUMA 3/2004. (VI. 17.) SZÁMÚ KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSA A KÉSEDELMI ÉS AZ ÜGYLETI KAMAT EGYES KÉRDÉSEIRŐL A Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az illetékességi területéhez

Részletesebben

V é g z é s t. A bíróság a kérelmezett 2/2010. (I.18.) FVB számú határozatát helybenhagyja. I n d o k o l á s :

V é g z é s t. A bíróság a kérelmezett 2/2010. (I.18.) FVB számú határozatát helybenhagyja. I n d o k o l á s : Fővárosi Bíróság 14.Kpk. 45084/2010/2. A bíróság a Dr.T.által képviselt K kérelmezőnek a Fővárosi Választási Bizottság (1052. Budapest, Városház u. 9-11.) kérelmezett ellen választási ügyben hozott határozat

Részletesebben

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kfv.II.37.882/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra

Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert Végrehajtási jog bejegyzését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok, különös tekintettel a tulajdonjogra, valamint zálogjogra A Res Immobilies 2007.

Részletesebben

forgalomból történő kivonását rendelem el.

forgalomból történő kivonását rendelem el. Iktatószám: Tárgy: BA/001/00754-0003/2016 Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal a QX-IMPEX Kft.

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZET. 1. A rendelet hatálya

EGYSÉGES SZERKEZET. 1. A rendelet hatálya EGYSÉGES SZERKEZET Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (III.1.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Cserszegtomaj Község

Részletesebben

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában

Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában Rendeltetésszerű joggyakorlás a részekre bontás tilalma vonatkozásában A Közbeszerzési Hatóság Útmutatója alapján, az egységes jogalkalmazás elősegítésére Szerző: dr. Garancsy Georgina jogász, hivatalos

Részletesebben