AZ ADÓS VAGYONÁHOZ TARTOZÓ VAGYONTÁRGYON FENNÁLLÓ KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ALATT
|
|
- Aurél Kocsis
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA AZ ADÓS VAGYONÁHOZ TARTOZÓ VAGYONTÁRGYON FENNÁLLÓ KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS ALATT A Pécsi Ítélőtábla a október 10-én megtartott kollégiumi ülésén az évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a gazdasági tanács előtt folyamatban volt Gf.IV /2008. számú ügyben felmerült vitás jogalkalmazási kérdésben kívánt véleményt nyilvánítani. A felvetett, vitás jogalkalmazási kérdés az volt, hogy a felszámolás alatt álló adósnak a Ptk a által deklarált, közös tulajdon megszüntetése iránti perindítási jogát kizárja, illetve korlátozza-e a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló XLIX. törvény (Cstv.) bármely rendelkezése, de különösen a 49. (1) bekezdése. A konkrét ügyben eljáró tanácsnak és a vélemény előterjesztőjének is az volt a jogi álláspontja, hogy a Cstv. rendelkezéseit a Ptk. 1. (1) bekezdésével összhangban kell értelmezni, és azokban a kérdésekben, amelyekben a Cstv. a Ptk.-tól eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni, és miután a Cstv. sem a 49. (1) bekezdésében, sem egyéb helyen nem tartalmaz a Ptk ától eltérő rendelkezést, a közös tulajdon megszüntetése iránti jog az adóst akinek képviseletére, és nevében vagyonával kapcsolatos jognyilatkozat-tételre a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámoló jogosult a Ptk a alapján korlátozás nélkül megilleti. A felszámolás ténye, az adós felszámolás alá kerülése az adósnak azt a jogát, hogy a közös tulajdon megszüntetését kérje, és ez iránt pert indítson a Cstv. ettől eltérő rendelkezése hiányában nem érinti, az adós keresetét a kereshetőségi jog hiánya miatt elutasítani nem lehet, azt érdemben kell elbírálni. A konkrét ügyben utalt arra is a másodfokú bíróság, hogy ha a felszámoló a Cstv. 34. (2) bekezdése szerinti jogkörében eljárva a Ptk a alapján az adós nevében a perindítás, és nem az adós vagyona értékesítésének a Cstv a szerinti pályázat vagy árverés keretében történő értékesítése mellett dönt, úgy ezzel kapcsolatos felelőssége a Cstv a szerint áll fenn, e felelősség vizsgálata azonban nem e perben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, és e rendelkezés sem érinti az adósnak a Ptk a által deklarált alanyi jogát. A kereset érdemi elbírálása során alkalmazandó jogszabályként a konkrét ügyben hozott határozat is, és az előterjesztés is a Ptk át jelölte meg, és utalt arra, hogy a keresetet a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú Kollégiumi véleményében (a konkrét ügyben az ítélet meghozatalának időpontjában még a Legfelsőbb Bíróság 10. számú PK. állásfoglalása volt hatályban, ezért az ítélet erre tartalmaz utalást) megfogalmazott elvek figyelembevételével kell elbírálni. A konkrét ügyben hozott határozatában a tanács utalt arra, hogy a felperes igen kismértékű (5 %-os) eszmei résztulajdona folytán érdeklődés hiányában a Cstv. 49. (1) bekezdése alapján kiírt pályázat eredménytelen volt, hogy a felperes tulajdoni illetőségét az alperesek magukhoz váltani nem tudják, és nem kívánják, valamint arra is, hogy a kereset elutasításának egyéb indokára, így e felperes részéről történő visszaélésszerű joggyakorlásra, illetve a közös tulajdon megszüntetését esetlegesen kizáró egyéb okra az alperesek nem hivatkoztak. (A Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi vélemény VII. pontja az előterjesztés 1. sz. melléklete)
2 A kollégiumi ülésen vitára bocsátott előterjesztés rendkívül heves vitát váltott ki. A vitában állást foglalók egy részének az volt az álláspontja, hogy a Cstv. 49. (1) bekezdése, és az összhitelezői érdekek védelme kizárja a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései alkalmazásának lehetőségét, és az adós perindítási jogát is, más vélemények szerint pedig felszámolót az adós nevében a perindítás joga korlátozottan, és csak akkor illeti meg, ha a Cstv. 49. (1) bekezdésében írt értékesítési módokat kimerítette, és azok eredménye nem vezettek. A vitában résztvevők egységesnek tűnő álláspontja a közös tulajdon megszüntetésének módja, azaz az érdemi döntés tekintetében az volt, hogy a közös tulajdon megszüntetésének a Ptk ában meghatározott módjai közül a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdoni illetőségének ellenérték fejében a másik tulajdonostárs tulajdonába adása, valamint az árverési értékesítés nem alkalmazható, mert az az értékesítés fogalma alá esik, az értékesítésre a Cstv ában foglalt szabályokat kell alkalmazni, a közös tulajdon megszüntetésének e módjai esetén azonban nem teljesül az itt megfogalmazott nyilvánosság követelménye, és nem érvényesül az összhitelezői érdek sem, ezért, ha a közös tulajdon természetbeni megosztással nem szüntethető meg, a keresetet el kell utasítani. A vitában kialakult többséginek tűnő álláspontra figyelemmel a Pécsi Ítélőtábla 1/2008.(X.10.) számú Kollégiumi véleményt az alábbi tartalommal foglalta el: 1. A felszámoló önálló mérlegelési jogkörében dönthet az adós gazdálkodó szervezet Ptk án alapuló igényének érvényesítése mellett. Amennyiben a Cstv. 49. szerinti értékesítés formáit kimerítette, az adós igényét az adós nevében a tulajdonostársakkal szemben indított peres eljárásban érvényesítheti. Ha az adós igényét peres eljárásban érvényesíti, az adós gazdálkodó szervezet kereshetőségi joga a Ptk a alapján fennáll, ezért a kereset kereshetőségi jog hiánya miatt nem utasítható el. A keresetet a perben a Ptk. 148., illetőleg a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi véleménye figyelembevételével kell elbírálni, a bíróság azonban nem alkalmazhat olyan megszüntetési módot, ami a Cstv. értékesítési szabályaival ellentétben áll. 2. A felszámoló az adós vagyona felöl széles mérlegelési jogosultsággal dönthet, önállóan jogosult eldönteni azt is, hogy az adós érdekében áll-e a tulajdonközösség megszüntetése iránti per megindítása. Ilyen per megindítására azonban nem kötelezhető. 3. A Cstv. 54. szerint a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, a kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámolót kártérítési felelősség terheli az adós vagyonával kapcsolatban meghozott döntésekért, így azért a döntésért, hogy az adós tulajdonközösség megszüntetése iránti igényét érvényesíti. A kollégiumi vélemény bár elfogadta azt az előterjesztői álláspontot, hogy a felszámoló kártérítési felelősség terhe mellett, önálló mérlegelési jogkörében dönthet az adós gazdálkodó szervezet Ptk án alapuló igényének érvényesítése mellett, és hogy az adóst a perindítás joga a Ptk a alapján megilleti az adós perindítási joga gyakorlásának előfeltételeként szabta, hogy felszámolója a pert megelőzően a Cstv a szerinti értékesítési formákat kimerítse. A vélemény e rendelkezéséhez fűzött indokolás szerint a Ptk. 1. (1) bekezdése szerinti értelmezési elvből következik az, hogy elsődlegesen mindenképpen meg kell kísérelnie a felszámolónak a Cstv. 49. (1) bekezdés szabályainak megfelelően a tulajdoni hányadot nyilvánosan értékesíteni, azonban, ha ez sikertelen, másodlagosan a Cstv. szerinti eszközök igénybevétele után a Ptk. által az adósnak biztosított jogi eszközt is igénybe veheti, 2.
3 érvényesítheti az adós közös tulajdon megszüntetése iránti igényét, mert ezt a Cstv. értékesítési szabályai nem zárják ki. A kollégiumi véleményben megfogalmazott elveket alkalmazva a Somogy Megyei Bíróság a jogvitát kiváltó konkrét ügyben a hatályon kívül helyezés folytán megismételt elsőfokú eljárásban a keresetet ismételten elutasította, mert az állapította meg, hogy az az árverési értékesítés beleütközik a Cstv ában megfogalmazott nyilvánosság, és a forgalomban elérhető legmagasabb vételár követelményébe, ezért nem alkalmazható, és nincs egyéb lehetséges módja sem a közös tulajdon megszüntetésének. A Pécsi Ítélőtábla Gf.IV /2009/4 ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét utalva saját kollégiumi véleményére helyes indokai alapján helybenhagyta. A Legfelsőbb Bíróság Gf.X /2009 számú ügyében bírálta felül a Pécsi Ítélőtábla jogerős ítéletét, és azt az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A közös tulajdon árverés útján történő megszüntetésének nem látta akadályát, és azt a jogi álláspontot fejtette ki, hogy annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy árverés útján a közös tulajdon megszüntetésének a perbeli esetben, az egyik tulajdonostárs ellen folyamatban lévő felszámolási eljárásra figyelemmel helye van-e, nem a Cstv ában foglalt rendelkezéseket kell összehasonlítani a Ptk ában foglaltakkal, hanem azt kell vizsgálni, hogy az árverés, mint a nyilvános értékesítés egyik formája a singuláris végrehajtás (bírósági végrehajtás) és a totális végrehajtás (felszámolási eljárás) esetén mennyiben különbözik egymástól. E kettő összehasonlítása eredményeként pedig egyebek mellett arra a következtetésre jutott, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti perben elrendelt, bírósági végrehajtó által lefolytatott árverésről rendelkező Vht. szabályok sokkal részletesebbek, több garanciális szabályt tartalmaznak, mint a Cstv. 49/B. -a, hogy a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a bíróság által megállapított árverési vételárat nem szállíthatja le, ezzel szemben Cstv. 49/B. (3) bekezdése a vételár összegének árverés esetén a becsérték feléig történő leszállítását is megengedi, e szabályok pedig megfelelő garanciát nyújtanak a felszámolás alatt levő felperes hitelezői érdekeinek érvényesüléséhez, a felszámolás alatt álló adós hitelezőinek érdekei nem sérülnek a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése során. A Legfelsőbb Bíróság abból a szempontból vizsgálta tehát a felperesi keresetet, illetve a közös tulajdon megszüntetésének perbeli egyetlen lehetséges módját, az árverési értékesítést, hogy az sérti-e a felszámolás alatt álló felperes hitelezőinek érdekeit, azaz, hogy a Legfelsőbb Bíróság fentebb idézett 1/2008. számú kollégiumi véleménye VII. pontjában megfogalmazott elvek alkalmazása alapot adhat-e a kereset elutasítására. A Legfelsőbb Bíróság fenti döntésével ellentétes álláspontot, téves irányvonalat és döntési javaslatot tartalmaz a Pécsi Ítélőtábla 1/2008.(X.10.) számú Kollégiumi véleménye 1.pontja utolsó mondatának második fordulata ( a bíróság azonban nem alkalmazhat olyan megszüntetési módot, ami a Cstv. értékesítési szabályaival ellentétben áll ), valamint a vélemény indokolásának erre vonatkozó a közös tulajdon megszüntetésének alkalmazható módjai közül az árverési értékesítést, valamint a tulajdonostárs általi megváltást a Cstv ának rendelkezései miatt kizáró része, ezért az nem tartható fenn, e rendelkezések mellőzése, és a vélemény indokolásának a Legfelsőbb Bíróság által kifejtett elvekhez való igazítása szükséges. Az egyik tulajdonostárs felszámolás alá kerülése akárcsak évi XXXIX. törvény (Priv.) hatálya alá tartozása (EBH ) önmagában nyilvánvalóan nem szünteti meg a Cstv. hatálya alá nem tartozó tulajdonostársnak azt a jogát, hogy a felszámolás alatt álló, vagy bármelyik másik tulajdonostársa tulajdoni illetőségét ellenérték fejében magához válthassa, sőt, a tulajdonostársnak az őt a Ptk (2) bekezdése alapján megillető elővásárlási jog folytán a 3.
4 Cstv a szerinti értékesítés esetén is elsődleges joga van a felszámolás alatt álló adós tulajdoni illetőségének megszerzésére. A módosított kollégiumi vélemény indokolásában ezért azzal a kérdéssel is foglalkozni kell, hogy tulajdonostárs általi megváltás, mint megszüntetési mód, a felülvizsgálati határozatban és a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi véleménye VII. pontjában kifejtett elvek figyelembevételével alkalmazható-e. (A felülvizsgálati eljárásnak e kérdés nem volt tárgya) A fentieken túl a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati határozatában arra is utalt, hogy a közös tulajdon megszüntetésére abban az esetben, ha a felszámoló az adós tulajdoni hányadát a Cstv. rendelkezései alapján értékesíteni nem tudta, a bírósági végrehajtó által lefolytatott árverés útján van lehetőség. E megfogalmazásból kitűnően miután a felülvizsgálati eljárásnak az adós perindítási joga nem is volt tárgya az érdemi döntés során a Legfelsőbb Bíróság figyelembe vette azt a körülményt is, hogy az adós tulajdoni hányada a Cstv a szerinti értékesítés keretében sikertelen volt. E döntés álláspontom szerint megerősíti a Pécsi Ítélőtábla gazdasági tanácsának eredeti álláspontját, nevezetesen, hogy a Cstv ának rendelkezései, és azok felszámoló általi teljesítése vagy nem teljesítése nem jelenthetik az adós perindítási jogának korlátozását, a Cstv ában előírtak felszámoló általi teljesítésének, vagy nem teljesítésének jogkövetkezménye is Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi véleménye VII. pontjában kifejtett elvek szerint ítélhető meg. Javaslom ezért a Pécsi Ítélőtábla 1/2008.(X.10.) számú Kollégiumi véleménye 1. pontja második mondatának ( Amennyiben a felszámoló a Cstv. 49. szerinti értékesítés formáit kimerítette, az adós igényét az adós nevében a tulajdonostársakkal szemben indított peres eljárásban érvényesítheti ) mellőzését, és a vélemény indoklási részének a fentebb kifejtett szempont szerinti kiegészítését. A fentiekre tekintettel javaslom, hogy a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az 1/2008.(X.10.) számú Kollégiumi véleményét módosítsa oly módon, hogy az az eredetileg kitűzött célnak megfelelően, a már felmerült vitás jogértelmezési kérdésben (az adós perindítási joga) foglaljon állást és a jövőben esetlegesen e kérdéskörrel összefüggően felmerülő problémák megoldása során alkalmazandó jogra, és az érdemi döntés során figyelembe vehető/veendő körülményekre tegyen javaslatot anélkül, hogy konkrét tényállás ismerete nélkül a közös tulajdon megszüntetésének bármelyik módját kizárná, vagy bármely körülménynek önmagában perdöntő jelentőséget tulajdonítana. Javaslom, hogy a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiuma az 1/2008.(X.10.) számú Kollégiumi véleményét továbbiakban az alábbi, módosított változatában tartsa fenn: 1/2010.(X.22.) Kollégiumi vélemény tervezet 1. A felszámoló önálló mérlegelési jogkörében dönthet az adós gazdálkodó szervezet Ptk án alapuló igényének érvényesítése mellett. Ha az adós igényét peres eljárásban érvényesíti, az adós gazdálkodó szervezet kereshetőségi joga a Ptk a alapján fennáll, ezért a kereset kereshetőségi jog hiánya miatt nem utasítható el. A keresetet a perben a Ptk. 148., illetőleg a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi véleménye figyelembevételével kell elbírálni. 2. A felszámoló az adós vagyona felöl széles mérlegelési jogosultsággal dönthet, önállóan jogosult eldönteni azt is, hogy az adós érdekében áll-e a tulajdonközösség 4.
5 megszüntetése iránti per megindítása. Ilyen per megindítására azonban nem kötelezhető. 3. A Cstv. 54. szerint a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, a kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámolót kártérítési felelősség terheli az adós vagyonával kapcsolatban meghozott döntésekért, így azért a döntésért, hogy az adós tulajdonközösség megszüntetése iránti igényét érvényesíti. Indokolás A kollégiumi vélemény tárgya a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére, illetőleg a Csődtörvény felszámolás körébe tartozó vagyon értékesítésére vonatkozó szabályainak egymáshoz való viszonya, ezen belül az abban való állásfoglalás, hogy a Csődtörvény értékesítésre vonatkozó előírásai kizárják-e azt, hogy a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet Ptk.-án alapuló közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó igényét peres úton, a többi tulajdonostárssal szemben érvényesítse abban az esetben, ha a felszámolás körébe tartozó vagyonhoz az adóst megillető tulajdoni hányad tartozik. A Ptk. 1. (1) bekezdésben foglalt értelmezési alapelv szerint ez a törvény az állampolgárokkal, valamint az állami az állami, önkormányzatai, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza, az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat ha eltérően nem rendelkeznek e törvénnyel összhangban e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. Vagyis, ha a Ptk. 1. (1) bekezdésében meghatározott viszonyokat szabályozó más jogszabály a Ptk.-tól eltérően rendelkezik, úgy ezt a Ptk-tól eltérő rendelkezést kell alkalmazni, eltérő rendelkezés hiányában pedig az ilyen jogszabályt a Ptk.-val összhangban, a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. A többször módosított évi XLIX. törvény (a továbbiakban többször módosított Cstv.) a Ptk. 1. (1) bekezdésében meghatározott viszonyokat szabályozó jogszabály. A Ptk a szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, az e jogról való lemondás semmis. Közös tulajdon esetén minden tulajdonostársat megillető alapvető jog a közös tulajdon megszüntetésének követelése, e jogot korlátozni nem lehet. A tulajdonostársnak ez a joga a törvényben biztosított és törvény által védett alanyi jog. A Cstv. rendelkezései a Ptk ától eltérő rendelkezést nem tartalmaznak, e jogszabályhely által deklarált jog korlátozására nem is utalnak, a Cstv. rendelkezései ezért a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet kereshetőségi jogát a tulajdonközösség megszüntetése iránti per megindítása tekintetében nem érintik. Ha a felszámoló a Cstv. 34. (2) bekezdése szerinti jogkörében eljárva a Ptk (1) bekezdése szerint az adós nevében pert indít, és az adós tulajdoni hányadának értékesítése helyett, vagy annak eredménytelensége miatt a teljes ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kéri, úgy e döntésért felelőssége a Cstv a szerint áll fenn, a döntés helyességének, és a felszámoló felelősségének vizsgálata azonban nem a közös tulajdon megszüntetése iránti perben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, és e rendelkezés sem érinti az adósnak a Ptk a által biztosított alanyi jogát. 5.
6 A kereset érdemi elbírálása során a Ptk át, és a Legfelsőbb Bíróság 1/2008.(V.19.) PK véleményében a kereset elutasítás körében különösen annak VII. pontjában kifejtetteket kell figyelembe venni. E szerint pedig a Ptk ában deklarált közös tulajdon megszüntetése iránti jog visszaélésszerű, a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit sértő gyakorlása ellen a Ptk. 5. -, a joggal való visszaélés általános tilalma nyújt védelmet. A közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasítására kerülhet sor, ha a tulajdonostárs e jogát visszaélésszerűen gyakorolja, továbbá, ha a közös tulajdon megszüntetése az adott körülmények között a másik (többi) tulajdonostárs méltányos érdekeit súlyosan sérti. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogai és törvényes érdekei csorbításaira vagy illetéktelen előnyökre szerzésére vezetne. E védendő jogi érdekkel rendelkező személy a felszámolás alatt álló adós hitelezője is. A kereset érdemi elbírálása során ezért fokozottan figyelemmel kell lenni arra, hogy az adós nevében keresetet indító felszámoló által a Ptk án alapuló jog gyakorlása nem jelent-e joggal való visszaélést, különösen abban az esetben, ha a felszámoló az adós tulajdoni illetőségének értékesítését a Cstv a szerint egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben kísérelte meg, és e jogelv figyelembevételével kell eldönteni azt is, hogy a közös tulajdon megszüntetésének bármelyik módja nem irányul-e a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra (a Cstv. szabályainak szándékos megkerülésére), személyek (alperesek) zaklatására és akár a tulajdonostársak, akár más személyek (hitelezők) érdekeinek csorbítására, vagy bármelyik tulajdonostárs részéről illetéktelen előnyök szerzésére.(ptk. 5. (2) bekezdés) A közös tulajdon megszüntetése iránti perben eljáró bíróságnak a perbeli tényállás feltárása után, valamennyi körülmény ismeretében, és azok együttes értékelésével kell döntenie abban a kérdésben, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset visszaélésszerű joggyakorlást valósít-e meg, illetve, hogy a közös tulajdon megszüntetésének alkalmazni kért, vagy alkalmazandó módja nem sérti-e a Ptk. 5. (2) bekezdése által védett érdekeket. A Pécsi Ítélőtábla 1/2008.(X.10.) számú Kollégiumi véleményét 2. sz. mellékletként csatoljuk. P é c s, október 7. Dr. Kovács Ildikó ítélőtáblai bíró 6.
7 1. sz. melléklet Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú Kollégiumi véleménye VII. pont VII. A közös tulajdon megszüntetése iránti kereset elutasítására kerülhet sor, ha a tulajdonostárs e jogát visszaélésszerűen gyakorolja, továbbá, ha a közös tulajdon megszüntetése az adott körülmények között a másik (többi) tulajdonostárs méltányos érdekeit súlyosan sérti. A Ptk a szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. E jog érvényesítésének időbeli korlátozásáról a jogszabály nem rendelkezik, a Ptk. miniszteri indokolása arra utal, hogy a megszüntetés jogának visszaélésszerű, a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit sértő gyakorlása ellen a Ptk. 5. -a védelmet nyújt. Ilyen joggyakorlásként értékelhető például az, ha valaki megszerzi a közös tulajdonban álló ingatlan egy hányadát és rövidesen közösségmegszüntetési perrel lép fel az anyagilag jóval erőtlenebb, a magához váltásra fel nem készült bennlakó tulajdonostárssal szemben. Megtörténhet, hogy a bennlakó tulajdonostársnak hibáján kívül elnehezült helyzetét akarja a másik tulajdonostárs kihasználni, miként az is, hogy az egyik fél a másikkal szemben úgy lép fel, hogy annak inkább zaklatási jellege van. A társadalmi és gazdasági viszonyok változása következtében azonban olyan érdekés élethelyzetekkel is számolni kell, amelyek indokolttá teszik a közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereset ennél szélesebb körben jelentkező okok miatti elutasítását. A közös tulajdon megszüntetésének (a szerződéses korlátozáson kívül) akadálya lehet az is, ha a megszüntetést olyan időben kérik, amikor a közös tulajdon megszüntetése az egyes tulajdonostársak érdekeit figyelemmel a helyi viszonyokra és a személyes körülményeikre is súlyosan sérti. Gyakran állhat ilyen helyzet elő akkor, ha az elkülönített használatra nem alkalmas ingatlanban lakó tulajdonostárs nem képes társa tulajdoni illetőségének megváltására, és a közös tulajdon megszüntetése esetén a megfelelő elhelyezését figyelembe véve a javára megítélhető megváltási árnak vagy az árverési vételár reá eső hányadának összegét is másutt megoldani nem tudja. Alapot adhat a kereset elutasítására, ha az objektív körülmények a közös tulajdon tárgyának átmeneti és jelentős értékcsökkenését eredményezik, vagy a közös ingatlant özvegyi vagy más haszonélvezeti, esetleg használati jog terheli, ami az értékre befolyással van, s társa érdekeinek figyelmen kívül hagyásával az egyik tulajdonostárs erre való tekintet nélkül szorgalmazza az értékesítést. A bíróságnak ezért minden esetben vizsgálnia kell, hogy nem állnak-e fenn olyan körülmények, amelyek az ingatlan forgalmi értékét átmenetileg jelentősen csökkentik, és az adott helyzetben a közös tulajdon megszüntetése nem jár-e a tulajdonostársak egyikének jogos és méltányos érdekeinek súlyos sérelmével. Az utóbbi évtizedekben gyakorlattá vált, hogy a tulajdonostársak az ingatlan használati megosztásában tartós jelleggel a jogutódokra is kiterjedő hatállyal állapodnak meg, s ez által megállapodásul tartalma több vonatkozásban is túlmutat a Ptk aiban foglaltakra alapított PK 8. számú állásfoglalásban elismert esetkörökön. Az ingatlanhasználat ily módon és tartalommal történt rendezése nem hagyható figyelmen kívül a közös tulajdon megszüntetése során sem. Ezekben az esetekben kellő súllyal kell a bíróságnak értékelnie, hogy a tulajdonostárs 7.
8 ingatlanrész használatához kötelmi jogcímen többlet jogosultságok is kapcsolódnak, ezért fokozottan szem előtt kell tartania a Ptk (1) bekezdésének rendelkezését, mely szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Ha ennek építésrendészeti vagy egyéb akadályai vannak, a Ptk (2)-(3) bekezdése alapján kerülhet sor az egyik tulajdonostárs illetőségének a társa általi megváltására és végül az értékesítésre. Mindhárom esetben a bíróságnak tekintettel kell lennie arra, hogy e kötelmi jogosultságok a szerződésben foglaltakhoz képest vagyoni értékkel bírnak, és ez az érték a tulajdonostársnak a közösből való részesedéséhez hozzászámítandó. Abban az esetben pedig, ha a közös tulajdonmegszüntetése a tulajdonostársnak szerződéssel biztosított érdekét súlyosan sérti, ez a sérelem a körülményekhez képest ok lehet a kereset elutasítására is. Kivételesen a kereset elutasítását eredményezheti a tulajdonosok körén kívül eső az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett más jogosult olyan védekezése, amellyel kimutatja, hogy a közösség megszüntetése az ő jogait kirívóan sérti. Az érdeksérelmet ugyanis az ilyen jogosult sem köteles tűrni.) 8.
9 2. sz. melléklet 1/2008.(X.10.) sz. K o l l é g i u m i v é l e m é n y az adós vagyonához tartozó vagyontárgyon fennálló közös tulajdon megszüntetésének lehetőségéről a felszámolási eljárás alatt 4. A felszámoló önálló mérlegelési jogkörében dönthet az adós gazdálkodó szervezet Ptk án alapuló igényének érvényesítése mellett. Amennyiben a Cstv. 49. szerinti értékesítés formáit kimerítette, az adós igényét az adós nevében a tulajdonostársakkal szemben indított peres eljárásban érvényesítheti. Ha az adós igényét peres eljárásban érvényesíti, az adós gazdálkodó szervezet kereshetőségi joga a Ptk a alapján fennáll, ezért a kereset kereshetőségi jog hiánya miatt nem utasítható el. A keresetet a perben a Ptk. 148., illetőleg a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. számú kollégiumi véleménye figyelembevételével kell elbírálni, a bíróság azonban nem alkalmazhat olyan megszüntetési módot, ami a Cstv. értékesítési szabályaival ellentétben áll. 5. A felszámoló az adós vagyona felöl széles mérlegelési jogosultsággal dönthet, önállóan jogosult eldönteni azt is, hogy az adós érdekében áll-e a tulajdonközösség megszüntetése iránti per megindítása. Ilyen per megindítására azonban nem kötelezhető. 6. A Cstv. 54. szerint a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni, a kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. A felszámolót kártérítési felelősség terheli az adós vagyonával kapcsolatban meghozott döntésekért, így azért a döntésért, hogy az adós tulajdonközösség megszüntetése iránti igényét érvényesíti. Indokolás A kollégiumi vélemény tárgya a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére, illetőleg a Csődtörvény felszámolás körébe tartozó vagyon értékesítésére vonatkozó szabályainak egymáshoz való viszonya, ezen belül az abban való állásfoglalás, hogy a Csődtörvény értékesítésre vonatkozó előírásai kizárják-e azt, hogy a felszámoló az adós gazdálkodó szervezet Ptk.-án alapuló közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó igényét peres úton a többi tulajdonostárssal szemben érvényesítse abban az esetben, ha a felszámolás körébe tartozó vagyonhoz az adóst megillető tulajdoni hányad tartozik. A Ptk. 1. (1) bekezdésben foglalt értelmezési alapelv szerint ez a törvény az állampolgárokkal, valamint az állami az állami, önkormányzatai, gazdasági és társadalmi szervezetek, továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza, az e viszonyokat szabályozó más jogszabályokat ha eltérően nem rendelkeznek e törvénnyel összhangban e törvény 9.
10 rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. Vagyis, ha a Ptk. 1. (1) bekezdésében meghatározott viszonyokat szabályozó más jogszabály a Ptk.-tól eltérően rendelkezik, úgy ezt a Ptk-tól eltérő rendelkezést kell alkalmazni, eltérő rendelkezés hiányában pedig az ilyen jogszabályt a Ptk.-val összhangban, a Ptk. rendelkezéseire figyelemmel kell értelmezni. A többször módosított évi XLIX. törvény (a továbbiakban többször módosított Cstv.) a Ptk. 1. (1) bekezdésében meghatározott viszonyokat szabályozó jogszabály. A Ptk a szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti, az e jogról való lemondás semmis. Közös tulajdon esetén minden tulajdonostársat megillető alapvető jog a közös tulajdon megszüntetésének követelése, e jogot korlátozni nem lehet. A tulajdonostársnak ez a joga a törvényben biztosított és törvény által védett alanyi jog. A Ptk. a közös tulajdon megszüntetésének módozataira rangsort állít fel. A Ptk (1) bekezdése szerint a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A (2) bekezdés értelmében a közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonában adhatja, míg a (3) bekezdés kimondja azt, hogy ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A többször módosított Cstv. 49. (1) bekezdése értelmében a felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány hozzájárul, vagy ha a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségét, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előre látható költségei közötti különbség kevesebb, mint ,- Ft. Ebben az esetben a felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb eredmény elérése érdekében. Vagyis a Csődtörvény kötött értékesítési rendszert ír elő, hitelezővédelmi érdekből megkívánja a nyilvánosságot, és előírja a forgalomban elérhető legmagasabb vételár követelményét. A felszámoló az adós vagyontárgyán fennálló rendelkezési jogát az összhitelezői érdekek védelmében akként gyakorolhatja, hogy az kielégítse a rendelkezési jog gyakorlásának nyilvánosságára és a forgalomban elérhető legmagasabb vételár elérésére vonatkozó követelményt. E szabályok a Ptk. közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseihez képest speciális szabályoknak tekintendők, ugyanakkor a Cstv. a felszámolás körébe tartozó vagyon értékesítésére vonatkozó szabálya az adóst a Ptk alapján megillető tulajdonközösség megszüntetése iránti igényét nem szünteti meg. A Ptk. 1. (1) bekezdés szerinti jogszabály-értelmezési elvet alkalmazva ebből az következik, hogy elsődlegesen mindenképpen meg kell kísérelnie a felszámolónak a Cstv. 49. (1) bekezdés szabályának megfelelően a tulajdoni hányadot nyilvánosan értékesíteni, azonban ha ez sikertelen, másodlagosan a Cstv. szerinti eszközök igénybevétele után a Ptk. által az adósnak biztosított jogi eszközt is igénybe veheti, érvényesítheti az adós közös tulajdon megszüntetése iránti igényét, ezt a Cstv. értékesítési szabályai nem zárják ki. Ilyen esetben a Ptk. és a Csődtörvény szabályait együtt, egymással összhangban kell alkalmazni. Miután a közös tulajdon megszüntetésének egyes módozatai sértik a Cstv ban megfogalmazott fenti követelményeket, mert az adós gazdálkodó szervezet tulajdoni illetőségének a többi tulajdonostárs által történő magához váltása vagy a tulajdonközösség árverés útján történő megszüntetése értékesítésnek minősül, de nem teljesül a nyilvánosság 10.
11 követelménye, és nem érvényesül az összhitelezői érdek, ezért a közös tulajdon megszüntetésének ezen módozatai nem alkalmazhatók. Ezért, ha más módon a közös tulajdon nem szüntethető meg, a keresetet ebből az okból el kell utasítani. (A kollégiumi véleményt készítette: Dr. Veszeley Józsefné tanácselnök) 11.
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Részletesebbenítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
Részletesebbenhttp://www.lb.hu/joghat/jk0306.html
1. oldal, összesen: 5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSBB BÍRÓSÁGA 3/2006. KJE szám A Magyar Köztársaság nevében! A Magyar Köztársaság Legfelsbb Bíróságának közigazgatási jogegységi tanácsa a 2006. március
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő.
3071/2015. (IV. 10.) AB végzés 1611 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3075/2015. (IV. 23.) AB végzés 1669 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3075/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Részletesebbenítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
RészletesebbenBalatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester
Balatonakarattya Község Önkormányzat Polgármester Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Balatonakarattya, 2017. március 16. Polgár Beatrix jegyző E L Ő T E R J E S Z T É S Balatonakarattya
RészletesebbenKészült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak:
A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A EMLÉKEZTETŐ Készült a Pécsi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának 2010. november 22. napján megtartott kollégiumi üléséről. Jelen vannak: Dr.
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. (2) bekezdés, 20. (3) bekezdés, Pp (1) bekezdés f.) pont, 157. a.) pont.
A hitelező a csődeljárás kezdő időpontjában már fennálló, vagy az alatt keletkezett a moratórium hatálya alá eső határidőben be nem jelentett követelése tekintetében a nem érvényesíthetőség mint joghatás
RészletesebbenHázasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben
Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám
A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a tagot önállóan megillető keresetindítási jog több tag általi gyakorlása nem eredményez egységes pertársaságot. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 62. (6) bekezdés,
RészletesebbenPolgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének
Polgár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 41/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól (egységes szerkezetben a 24/2016. (X. 21.) és
Részletesebben1. A Bjt. szabályaiból következően a főszabály a rangsorban első helyet elért pályázó kinevezése (a rangsor elsődlegessége).
AZ ORSZÁGOS BÍRÓI TANÁCS 2013. JANUÁR 21-I ÜLÉSÉN HOZOTT HATÁROZATAI 2/2013. (I. 21.) OBT határozat az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében az eljáró bíróság kijelöléséről
RészletesebbenA VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE
A VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐ BIZTOSÍTÉKADÁSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően tanúsított magatartása miatt a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
RészletesebbenKönyvek
EH 2016.10.K29 A bejegyzési kérelmet benyújtó ügyvéd nem minősül az 1997. évi CXLI. tv. 26. (7) bekezdése szerinti jogosultnak. Amennyiben az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező,
Részletesebbení t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália
RészletesebbenA TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
RészletesebbenJászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete
Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete Jászladány nagyközség nemzeti vagyonáról (egységes szerkezetben) 1 Jászladány Nagyközségi Önkormányzat
RészletesebbenTÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE
TÉVESEN AZ ADÓS SZÁMJÁRÁRA UTALT ÖSSZEG - A FELSZÁMOLÓ KÖTELEZETTSÉGE A téves átutalást nem kell hitelezői igényként bejelenteni. Az összeget, függetlenül attól, hogy a téves utalás a felszámolás kezdő
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :
Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú
RészletesebbenA VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda
RészletesebbenAz új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1166 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
RészletesebbenAz EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?
ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás
RészletesebbenSZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,
RészletesebbenFővárosi Munkaügyi Bíróság
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
Részletesebbenv é g z é s t: A Kaposvári Törvényszék 20.Pk /2016/2. szám
dr. Takács Norbert ügyvéd (..) által képviselt I.r. kérelmező neve és címe szám alatti I.r., II.r. kérelmező neve és címe szám alatti II.r., III.r. kérelmező neve és címe szám alatti III.r., IV.r. kérelmező
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése
Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés
RészletesebbenNAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2012. ( XI.15.) önkormányzati rendelet tervezete
NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2012. ( XI.15.) önkormányzati rendelet tervezete Az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról Nagyecsed Város
RészletesebbenA PEREK EGYESÍTÉSÉNEK NÉHÁNY ELVI KÉRDÉSE
A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A PEREK EGYESÍTÉSÉNEK NÉHÁNY ELVI KÉRDÉSE Elsősorban a szerződés érvénytelenségének megállapítása, valamint a tulajdoni perekben merül
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának J E G Y Z Ő J E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.986/2014/3. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd) által képviselt felperesnek a személyesen eljáró alperes ellen
RészletesebbenA KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG
A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt
RészletesebbenÍ t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.950/2014/3. szám A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hámori Péter által képviselt felperesnek Dr. Kovács Kornélia ügyvéd által képviselt
RészletesebbenDr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása
Dr. Tarczay Áron: A végrehajtási jog elévülésének néhány eljárási vonatkozása A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés elévülésével együtt elévül. 1 A követelés elévülését s így a végrehajtási jog
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenA SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT
A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT ADÓS ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ESETÉN A Pécsi Ítélőtábla
RészletesebbenKözös tulajdon. Társasháztulajdon március 11.
Közös tulajdon. Társasháztulajdon. 2015. március 11. Közös tulajdon fogalma, keletkezése 5:73. eszmei hányadrészek szerint aránymegállapítási per Szerződés vagy törvény alapján (hozzáépítés, vegyülés,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete
Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és
RészletesebbenEBH2017. K.8. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
EBH2017. K.8. A közigazgatási eljárás garanciális szabályainak a figyelmen kívül hagyása (megsértése) az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményez akkor is, ha egyébként a garanciális szabályok
RészletesebbenA M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű
Részletesebben4/2010. (X. 20.) Közigazgatási jogegységi határozat
Hatály: 2010.X.20. - 4/2010. (X. 20.) Közigazgatási jogegységi határozat a társadalmi szervezetek jogállásáról környezetvédelmi közigazgatási hatósági ügyekben, valamint perindítási és kereshetőségi jogáról
RészletesebbenKirály György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24
Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és
RészletesebbenElőterjesztés a Képviselő-testület november 26-án tartandó ülésére
Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2015. november 26-án tartandó ülésére Javaslat az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 24/2008. (XII. 1.) önkormányzati rendelet felülvizsgálatára
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III /2016/4
Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III.37.353/2016/4 Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/139 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.12.02.
RészletesebbenVégrehajtás korlátozása iránti kérelem
Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő
RészletesebbenBORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke
BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Pp , (1) bekezdés. Győri Ítélőtábla Pf.IV /2012/3.szám
Ha az elsőfokú bíróság alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt a tárgyalás érdemi folytatása (a perújítás megengedhetősége) mellett, ezen döntésével szemben a perújítás tárgyában hozott érdemi határozat
RészletesebbenLegénd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (VI.15.) önk. rendelete Legénd község nemzeti vagyonáról
Legénd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2012. (VI.15.) önk. rendelete Legénd község nemzeti vagyonáról Legénd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1360 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
Részletesebbenv é g z é s t : I n d o k o l á s :
A 32/1969. (IX.30.) Korm.rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 16/1969. (IX.30.) ÉVM-MÜM-PM együttes rendeletben szabályozott vásárlási jog csak önálló ingatlan, vagy önálló ingatlanná kialakítható
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi
RészletesebbenA Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási
RészletesebbenJavaslat a.. helyrajzi számú, természetben a Budapest XXIII. kerület (cím). szám alatti ingatlan 4650/6750-ed részének értékesítésére
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának P O L G Á R M E S T E R E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ - TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat a.. helyrajzi számú, természetben a
RészletesebbenFELSZÁMOLÁS PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG
FELSZÁMOLÁS PÁLYÁZATI BIZTOSÍTÉK ELSZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉG A jogszabály alapján fizetendő pályázati biztosíték utólagos átminősítése csak a szerződő felek egymás közötti viszonyában bír jelentőséggel,
Részletesebbenidőbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
RészletesebbenVezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán
Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2
RészletesebbenFELSZÁMOLÁS AZ ELJÁRÁST MEGELŐZŐEN KÖTÖTT ÜGYLETEK MEGTÁMADÁSÁRA
FELSZÁMOLÁS AZ ELJÁRÁST MEGELŐZŐEN KÖTÖTT ÜGYLETEK MEGTÁMADÁSÁRA (A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁS VISSZAKÖVETELÉSÉRE) NYITVA ÁLLÓ SZUBJEKTÍV HATÁRITŐ MEGTARTOTTSÁGA VIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA A törvényben
RészletesebbenA VAGYONÉRTÉKESÍTÉS A FELSZÁMOLÁS SORÁN - A VAGYONMEGÓVÁSI KÖTELEZETTSÉG SZEMPONJÁNAK ÜTKÖZÉSE AZ ÉRTÉKESÍTÉSREVONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOKKAL
A VAGYONÉRTÉKESÍTÉS A FELSZÁMOLÁS SORÁN - A VAGYONMEGÓVÁSI KÖTELEZETTSÉG SZEMPONJÁNAK ÜTKÖZÉSE AZ ÉRTÉKESÍTÉSREVONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSOKKAL A vagyonmegóvás tekintve, hogy jelentős mennyiségű élő
RészletesebbenNEM TELJESÍTÉSRE ALAPÍTOTT ELÁLLÁSI JOG - MEGÁLLAPÍTÁSI KERESET FELSZÁMOLÁS
NEM TELJESÍTÉSRE ALAPÍTOTT ELÁLLÁSI JOG - MEGÁLLAPÍTÁSI KERESET FELSZÁMOLÁS I. Amennyiben a felperes marasztalásra (birtokba adásra) irányuló keresetet terjeszthet elő az általa gyakorolt elállás jogszerűségére
RészletesebbenTartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban
Tartozáselismerés kontra fizetési haladék a felszámolási eljárásban Szerző: Dr. Bori Beáta 2013. december I. Bevezetés Gazdasági életünk jogi szabályozásának fejlődésében jelentős mérföldkőnek számított
RészletesebbenRendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról
Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról - a sorozat ötödik része az új eljárási kódex alapján közigazgatási pernek minősülő közszolgálati jogvitákról szól - 1. Bevezetés A Polgári
RészletesebbenHATÁROZATOK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA I. A
VIZIKÖZMŰ TÁRSULAT A HATÁROZATOK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA I. A kereshetőségi jog a víziközmű társulat tagját illeti meg, és nem a keresetlevél benyújtásakor az érdekeltségi területen
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenA felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika
A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére
Siófok Város Jegyzője 8600 Siófok, Fő tér 1. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2012. július havi rendkívüli ülésére Tárgy: Vagyonrendelet módosítására javaslat Előterjesztő: Dr. Pavlek Tünde
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA 1/2003. KPJE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! jogegységi határozatot
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA 1/2003. KPJE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Közigazgatási és Polgári Jogegységi Tanácsa 2003. április 9. napján megtartott
RészletesebbenGyőri Ítélőtábla Pf.II /2005/4. szám. Alkalmazott jogszabályok:ptk.234 és 235., Inytv. 62. és 63.t
I. Érvénytelenség címén az ingatlant terhelő jelzálogjog törlésére - az eredeti állapot helyreállítására - csak akkor kerülhet sor, ha a törlési per megindításának feltételei fennállnak. II. Az érvénytelenségi
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.066/2006/4. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (hivatkozási
RészletesebbenA KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.537/2012/5.szám A Kúria a Cseri Ügyvédi Iroda (6720 Szeged, Lengyel u. 11/A., ügyintéző ügyvéd: dr. Cseri András) által képviselt R. I. felperesnek a Paksiné
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.491/2002/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Csányi Éva jogtanácsos (Független Rendőr Szakszervezet 1077 Budapest, Király u. 71., 1388 Pf.: 52.)
RészletesebbenDr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium
SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium JOGSZABÁLYI
Részletesebben2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET
2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása
RészletesebbenA KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:
RészletesebbenA Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről
A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett
RészletesebbenDologi - és kötelmi jogi rendelkezések
3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése
RészletesebbenA felperes felszámolását a az illetékes megyei bíróság a május 21-én jogerıre emelkedett végzésével elrendelte.
I. A beszámítás joga akár a felszámolási eljárásban, akár az adós gazdálkodó szervezet által indított perben csak az adós hitelezıjét illeti meg. A felszámoló az alperest hitelezıként a másodfokú határozat
RészletesebbenA fizetésképtelenség megállapításának problémái
A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A fizetésképtelenség megállapításának problémái (Vitaindító a Kúria és az ítélőtáblák csőd és felszámolási ügyeivel foglalkozó bíráinak
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3217/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE
3217/2015. (XI. 10.) AB végzés 2825 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3217/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE bírói kezdeményezés visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására
RészletesebbenFELSZÁMOLÁS A FELSZÁMOLÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETSÉGE A VAGYON HASZNOSÍTÁSÁBÓL BEFOLYT ÁRBEVÉTEL SORSA VAGYONT TERHELŐ ZÁLOGJOG ESETÉN
FELSZÁMOLÁS A FELSZÁMOLÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETSÉGE A VAGYON HASZNOSÍTÁSÁBÓL BEFOLYT ÁRBEVÉTEL SORSA VAGYONT TERHELŐ ZÁLOGJOG ESETÉN I) A felszámoló a szabályszerűen megalakult hitelezői választmány felé
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) ÁZSIÓ Kft. (cégjegyzékszám: 15-09-060370, székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3.., levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3..), mint a(z) CUNAJ Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenPályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás
Pályázati Hirdetmény A(z) ÁZSIÓ Kft. (cégjegyzékszám: 15-09-060370, székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3.., levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3..), mint a(z) Szántó 21 Kft. f.a (cégjegyzékszám:
RészletesebbenJavaslat Eperföld utcai ingatlanok árverési értékesítésének jóváhagyására (kiosztós) dr. Spiegler Tamás osztályvezető Vagyonkezelési Osztály
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal V a g y o n k e z e l é s i O s z t á l y 1239 Budapest, Grassalkovich út 170. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat Eperföld utcai
Részletesebben4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem
4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Cstv. 38. (4) bek., 57. (1) bek., 4. (1) bek.
I. Az, hogy a vételár kifizetésének feltételei és a birtokbaadás körében végrehajtott szerzıdésmódosítás során az idıközben felszámolás alá került beavatkozót már a felszámoló képviselte, nem jelenti azt,
RészletesebbenTura Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete Tura város nemzeti vagyonáról. Általános rendelkezések
Tura Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2013. (III. 28.) önkormányzati rendelete Tura város nemzeti vagyonáról Tura Város Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3114/2015. (VI. 23.) AB végzés 1987 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenBIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György
BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a
RészletesebbenAlkalmazott jogszabályok: Cstv.40. (1) bekezdés a) pont. Győri Ítélőtábla Gf.IV /2012/4.szám
A csalárd ügylet viszonylatában nincs jelentősége annak, hogy az adóstól kölcsönt kapó tag a felszámolás elrendelésének hiányában milyen mértékű osztalékot szerezhetett volna, s hogy ez megteremtette volna-e
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3068/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3068/2015. (IV. 10.) AB végzés 1597 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3068/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenDUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször
RészletesebbenTisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!
Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv
Részletesebben02-1868/2006. Tárgy: A 13/2005. (V. 14.) ÖR rendelet módosítása Melléklet: tervezet
Szentes Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal A l j e g y z ő j é t ő l 6600 Szentes, Kossuth tér 6., 6601 Szentes, Pf. 58. Telefon: 63/510-339 02-1868/2006. Tárgy: A 13/2005. (V. 14.) ÖR rendelet
RészletesebbenKúria mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.828/2014/5. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd felperesnek a Bertók Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bertók Mihály
Részletesebben