Dr. Hack Péter. Elemzés. A pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló T/4190 sz. törvényjavaslatról, és a hozzá kapcsolódó módosító indítványokról.

Átírás

1 Dr. Hack Péter Elemzés A pártfinanszírozás átláthatóvá tételéről szóló T/4190 sz. törvényjavaslatról, és a hozzá kapcsolódó módosító indítványokról. Ezen elemzés célja, a T/4190. számú törvényjavaslat és az ahhoz benyújtott módosító indítványok elemzése abból a szempontból, hogy a törvény elfogadása milyen változásokat eredményezne a jelenlegi helyzethez képest, illetve milyen kockázatok maradnának meg a törvény alkalmazása során. Elöljáróban le kell szögezni, hogy a párt- és kampányfinanszírozás jelenlegi rendezetlen helyzete az új magyar demokrácia egyik legsúlyosabb válságterülete. A hatályos szabályozás által teremtett helyzet a közélet tisztaságát akadályozó legsúlyosabb tehertétel. A benyújtott javaslat változatlan formában történő elfogadása is jelentős előrelépés lenne, míg a törvény elfogadásának elmaradása tovább mélyítené azt a bizalmi válságot, amelynek Magyarországon tanúi lehetünk. A szabályozással kapcsolatos elvárások részletes elemzése előtt le kell szögezni, hogy a párt-, és kampányfinanszírozás ügye nem lehet az országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok belügye, ez a kérdés a legszélesebb nyilvánosságra tartozó közügy. 1

2 Előzmények A pártok pénzügyeit szabályozó első törvényi rendelkezések a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások eredményeként megszületett évi XXXIII. törvényben találhatóak. A szabályozás által választott jogi megoldások azt a politikai helyzetet tükrözték, amelyben a rendelkezések megszülettek. Az első szabad választásokat megelőzően az egyik oldalon az országos infrastruktúrával, épületekkel, irodákkal, gépjárművekkel, személyzettel felvértezett utódpárt, a másik oldalon a párttá válás embrionális állapotában lévő új politikai formációk szerepeltek. A törvény a választási törvénnyel összhangban nem kívánta az új pártok esélyeit azzal tovább rontani, hogy a számukra adható vagyoni hozzájárulásokat korlátozza. Ezért kizárólag a más államtól származó adományokat és a névtelen adományok elfogadását tiltotta. Később az évi LXXXI. törvény tiltotta meg azt, hogy párt költségvetési szervtől, állami vállalattól, állami részvétellel működő gazdasági társaságtól, költségvetési támogatásban részesülő alapítványtól vagyoni hozzájárulást fogadjon el. Így az első választás alkalmával a bevételi korlát szempontjából nagyon puha törvénnyel indultak neki az új pártok a választásoknak. Ebben az időben kiadási korlátot nem állapított meg jogszabály. A bevételek átláthatóságát szintén puha szabályok írják elő. A törvény szerint meghatározott összeget meghaladó belföldi hozzájárulást, illetve ennél alacsonyabb összeghatárig a külföldi hozzájárulásokat a pártoknak éves beszámolójukban közzé kell tenni. (Ez az összeg jelenleg ötszázezer illetve százezer forint [9. (2)]) Mind a bevételi korlátok mind az átláthatósági szabályok egy konkrét történelmi helyzethez igazodtak és már a második szabad választások során könnyen kijátszhatónak bizonyultak. A legkézenfekvőbb mód a korlátozások megkerülésére, az hogy a pártok az adott párt támogatására alapítványokat hoztak létre. Az alapítványoknak adandó pénzügyi támogatás esetére már nem vonatkoznak a párttörvény korlátozásai. Ezek az alapítványok mind névtelen adományokat, mind a törvényben meghatározott nyilvánosságra hozatali kötelezettséget teremtő összeget meghaladó adományokat szabadon elfogadhattak. Az alapítványok közbeiktatásával a pártok nyilvános beszámolóiban 2

3 a törvényben meghatározott értékhatár fölötti adományozók között gyakorlatilag csak ezek az alapok jelentek meg. Az első szabad választást követően a törvényhozó a költségvetésből származó közvetlen, mandátumarányos támogatással és az ingatlanjuttatással bővítette a pártok forrásait. Ezen felül a pártok tagdíjakból, vállalkozási tevékenységből és pénzügyi műveletekből is hozzájuthatnak támogatáshoz. A második választás után, a törvényalkotó már nem a bevételi oldalon kereste a korlátokat, hanem a kampány-kiadásokat akarta korlátozni. Az C. törvény 92. (1) jelöltenként legfeljebb egymillió forint elköltését teszi lehetővé. Bár a törvény hatályba lépése óta többször felvetődött ezen összeg megemelésének ötlete, illetve az a javaslat, hogy legalább az infláció mértékével emelkedjen ez az összeg soha nem, sikerült a szükséges politikai akaratot ezen elképzelés mögött kialakítani. A rendelkezés kétségtelen jó szándékú háttere, és ésszerű megfontolásai ellenére az elmúlt évtized egyik legkártékonyabb szabályának bizonyult. Nem csak azért, mert a törvényt senki nem hajtja végre, hanem leginkább azért, mert kifejezetten korrupciót generáló hatása van. I. A 2006-os választások utáni fejlemények A 2006-os választásokat követően megalakult kormány programja a pártfinanszírozás kérdésében az Államreform fejezetben a következőket tartalmazza: Legyen átlátható és ellenőrizhető a pártok gazdálkodása, különös tekintettel a kampányra fordított kiadásaikra. A pártok állami támogatásának növelésével, a kampányra költhető maximális összeg reális megállapításával, ugyanakkor a fentiek szigorú ellenőrzésével váljon világos és átlátható rendszerré a pártfinanszírozás. Erősítsük meg az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványait. T/237. sz. törvényjavaslat A kormányalakítás után négy nappal, június 13-án a Kormány benyújtotta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény és a 3

4 választási eljárásról szóló évi C. törvény valamint ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló T/237. sz. törvényjavaslatot. A javaslat lényegesebb elemei: 1. Növeli a nyilvánosságot, átláthatóságot. Kötelező közzétenni a pártok gazdálkodásáról szóló éves beszámolót, a pártok választási kampány-költségvetéséről készített tájékoztatót. Megszigorítja a könyvvezetésre és beszámoló-készítésre vonatkozó szabályokat, nagyobb bevétellel rendelkező pártoknak kettős könyvvitelt kell folytatni. 2. Megnöveli a pártok bevételi forrásait Az országgyűlési képviselők általános választásának évében a pártok utólag, a választási eredmény alapján egyszeri támogatást kapnak. Erre a támogatásra az a párt a jogosult, amelyik országos összesítésben megszerezte a területi választókerületek első érvényes választási fordulójában leadott érvényes szavazatok legalább 1%-át. A támogatásra fordítható összeg a választás évében a Ptv. 5. (2) bekezdésében meghatározott támogatások összegének kétszerese. E támogatás a pártokat a területi választókerületek első érvényes fordulójában az adott pártra leadott szavazatok arányában illeti meg. 3. Módosítja a pártok gazdálkodására vonatkozó hatályos szabályokat. Megszünteti a pártok áfa- mentességet. A pártok ezentúl vállalatot nem, csak egyszemélyes gazdálkodó szervezetet alapíthatnak. A párt, a párt által alapított egyszemélyes gazdálkodó szervezet, 4

5 a párt által alapított alapítvány más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. A párt a pénzeszközeit a zártkörűen működő részvénytársaság részvényének vásárlása kivételével értékpapírba fektetheti. Új rendelkezés, hogy a párt, a párt cége ill. alapítványa közbeszerzési eljárásban ajánlattevő, illetve alvállalkozó nem lehet, és a párt működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány kivételével állami vagy helyi önkormányzati megrendelés teljesítésében nem vehet részt. 4. Növeli a választás tisztaságának garanciáit Az állam, költségvetési szerv, helyi önkormányzat, illetve annak szerve, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet a választási kampány idején a tevékenységét ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetést vagy közérdekű közleményt nem tehet közzé, továbbá nem folytathat kampánytevékenységet. A választási kampány idején a jelöltnek nem minősülő személy vagy jelölő szervezetnek nem minősülő szervezet a jelölt vagy jelölő szervezet megbízásából folytatott kampánytevékenység kivételével akkor végezhet a Ve.-ben meghatározott kampánytevékenységet, ha a szavazás napját megelőző 60. napig az Országos Választási Bizottságnál nevének, lakcímének vagy székhelyének, valamint szervezet esetében képviselője nevének közlésével nyilvántartásba vetette magát. Bevezeti a kampányszámla jogintézményét. Egyes kampánytevékenységek csak erről a bankszámláról történő átutalással finanszírozhatók, és az Országos Választási Bizottság ezeknek a bankszámláknak a bankszámlakivonatait a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. 5

6 Plakátok új szabályozása, a jobb azonosíthatóság érdekében (azonosító szám, pld-szám, felelős személy stb.) Rádió- és televízió-közvetítés, politikai hirdetések a sajtóban, médiában csak előre közölt árjegyzék alapján mehessenek 5. Szigorítja a szankciókat Amennyiben a párt a törvény rendelkezéseit megsértve hozzájárulást fogad el, annak az (ellen)értékét a párt köteles az Állami Számvevőszék felhívására 15 napon belül a központi költségvetésnek befizetni; késedelem esetén ez az (ellen)érték adók módjára behajtható tartozásnak minősül. További szankció, hogy a párt költségvetési támogatását a szabálytalanul elfogadott hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell, illetve ha a párt nem részesül központi költségvetési támogatásban, akkor az így elfogadott hozzájárulás (ellen)értékének befizetésén felül ráfordításként elszámolva köteles a tiltott hozzájárulás (ellen)értékének megfelelő összeget az Állami Számvevőszék felhívását követő egy éven belül a központi költségvetésbe befizetni. A törvény szabályainak megsértése esetén nemcsak a pártot, hanem a párt elnökét (ennek hiányában a párt képviseletére jogosult személyt) is szankció sújtja. A párt elnöke (ennek hiányában a párt képviseletére jogosult személy) ugyanis a törvény rendelkezéseit megsértve elfogadott hozzájárulás (ellen)értékének 10%-át az Állami Számvevőszék felhívására 15 napon belül köteles a központi költségvetésnek befizetni; késedelem esetén ez az (ellen)érték is adók módjára behajtható tartozásnak minősül. Garanciális, a közpénzek felhasználásának jogszerűségét biztosító szabály, hogy a törvény szabályait megsértve elfogadott, tiltott, nem pénzbeli hozzájárulás (ellen)értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg. 6

7 Maga a javaslat határozza meg a hozzájárulás, támogatás fogalmát: hozzájárulásnak minősül a pártnak térítés nélkül átadott eszköz; a párttól átvállalt tartozás; a párt számára ellenérték nélkül történt engedményezés; a párt javára a jogosult által elengedett követelés; a párt számára ellenérték nélkül nyújtott tízezer forintot meghaladó értékű szolgáltatás, vagyoni értékű jog, illetve e jog gyakorlásának átengedése. Ellenérték nélküli hozzájárulás esetén a könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettség teljesítése érdekében a hozzájárulás értékeként a szokásos piaci árat, azaz a független felek által összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesített vagy érvényesítendő értéket kell figyelembe venni. Ha a párt részére a hozzájárulást nem pénzben nyújtják, a párt köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásról) gondoskodni. A visszaélések elkerülése érdekében a javaslat rögzíti, hogy amennyiben a hozzájárulásért a párt ellenértéket fizet, de ez a szokásos piaci árnál alacsonyabb, az értékkülönbözetet hozzájárulásnak kell tekinteni. 6. Megerősíti az ÁSZ szerepét Kiterjedne az ÁSZ tiltott hozzájárulást költségvetésbe befizetésre kötelező hatásköre azokra a pártokra is, amelyek nem részesülnek központi költségvetési támogatásban. A nem pénzbeli hozzájárulások értékét továbbra is az ÁSZ állapítaná meg, de szükség esetén a piaci árat is figyelembe vehetné Az ÁSZ a párt elnökét (képviselőjét) is kötelezhetné, a tiltott hozzájárulás 10%-át kitevő összeg költségvetésbe befizetésére Ha kötelező egy pártra a könyvvizsgálat (éves összbevétele az 50 m Ft-ot meghaladja), a könyvvizsgálat eredményét meg kellene küldenie az ÁSZ-nak Pontosítaná a javaslat az ÁSZ bírósági eljárás indítási jogát, kimondva, hogy az ügyészségnél indítványozhatja kereset benyújtását (perindítást). 7

8 A választási eljárásról szóló törvény eddig nem tartalmazta részletesen az ÁSZ ellenőrzés módját és a kiszabható szankciókat, most ezt a javaslat kifejezetten és alaposan részletezi, pontosítja, megerősítve itt is az ÁSZ szerepét. A törvényjavaslat általános vitáját már a benyújtás utáni hetekben elkezdte az országgyűlés, az általános vitát július 4-én lezárták, majd július 10-én részletes vitát is megtartották és le is zárták. Ezt követően több mint egy évig nem tűzik napirendre a javaslatot, majd október 15-én az előterjesztő visszavonta a javaslatot. Egyeztetés a parlamenti pártok között 2007 Időközben az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, és a Nézőpont Intézet szervezésében egyeztetés folyt a parlamenti pártok között a párt- és kampányfinanszírozás kérdéseiről. Az egyeztetés eredményeként a felek eljutottak egy megállapodás közelébe, amelynek főbb pontjai a következők: (1) Alapelvek A költségvetési támogatáson kívül a pártok csak választópolgároktól fogadhatnak el adományokat, jogi személyektől nem. Az egyesületek, társadalmi szervezetek kizárólag a kampányidőszakban, szigorú összeghatár (pl. a választópolgárokra vonatkozó limit háromszorosa) alatt adományozhatnak, szigorú átláthatósági szabályoknak alávetve. Ezen szabály alól kivételt képeznek a 2003-as törvény alapján létrehozott pártalapítványok. A párt- és kampányfinanszírozás újraszabályozásának alapelvei: az átláthatóság, az esélyegyenlőség, a kampányköltségek ésszerű korlátozása és közpénzek védelme. 8

9 Az alábbi szabályok az országgyűlési kampányokra vonatkoznak, de főszabályként minden választást megelőző kampányra alkalmazni kell őket. Első alkalommal a következő országos választási eljárásban kell az új szabályokat alkalmazni. (2) Kampányidőszak A választásokat előre meghatározott időpontban kell tartani. (3) Az átláthatóság garanciája a kampányszámla A kampányköltés átláthatóságának kulcseleme a kampányszámla intézménye. Ez teszi lehetővé annak ellenőrzését, hogy a pártok és jelöltek valóban annyit költenek, amennyit bevallanak. a) A pártoknak és a jelölteknek valamennyi, a kampánnyal kapcsolatos kiadásaikat egy kizárólag a kampány céljaira létrehozott számláról kell kifizetniük. Minden tranzakciót a párt vagy jelölt által arra kijelölt, jogi felelősséget viselő személynek kell jóváhagynia. Erre a számlára kellene a választópolgárok által felajánlott kampányadománynak és az állami támogatásnak beérkeznie. Más forrásból nem fizethető semmilyen költsége a pártnak vagy jelöltnek, következésképpen a nem a párt vagy jelölt kampányszámlájáról (alkampányszámlájáról) fizetett bármiféle hirdetés törvénysértő és szankciókat von maga után. (A hirdetési cégeknek is nyilvántartást kellene vezetniük arról, hogy a bármely adott időben futó hirdetésekért ki fizetett). b) Minden, a kampányszámláról kifizetett anyagot (szórólap, plakát, hirdetés stb.) jelzéssel kell ellátni, amely igazolja, hogy a kampányszámláról történt a kiadás. A jelzés nélkül megjelenő anyagok törvényt sértenek, a jelzés 9

10 hamisítása pedig (akár maga a párt, akár más követi el) magánokirathamisítás. c) A kampányszámla forgalma korlátozottan nyilvános. Meghatározott összeghatár felett nyilvánosságra kell hozni a kampányszámlára beérkezett adományok felajánlóinak személyét és a támogatás összegét, valamint a kiadások összegét és típusát. A számlák felügyeletével megbízott szerv az Állami Számvevőszék, amely minden tranzakcióról automatikusan és azonnal értesítést kap. A kampányban a pártok megbízottjaként résztvevő cégeket az Állami Számvevőszék nyilvántartja, de adataikat nem hozza nyilvánosságra. d) A pártok működési költségeinek (nem kampányköltségek) fedezéséhez szintén csak az államtól és a választópolgároktól fogadhatnak el támogatást. A személyek neve és a támogatás mértéke nyilvános. A kampányköltséget a működési költségtől el kell határolni. Választási évben a működési költsége maximum 10 százalékkal térhet el a választást megelőző két év működési költségeinek átlagától. Az ellenőrzést az Állami Számvevőszék végzi. e) A pártok egyetértenek abban, hogy a kampányköltségeknek továbbra is legyen felső határa. (4) A hirdetési cégek kötelezettségei A kampányszámlára vonatkozó rendelkezések csak akkor hatékonyak, ha egyidejűleg a hirdetési cégek kampányt érintő tevékenységét is szabályozzuk. Az átláthatóság és ellenőrizhetőség érdekében a hirdetést megjelentető felületek felett rendelkező cégeknek is vannak kötelezettségei. 10

11 a) E szervezeteknek pontos nyilvántartást kell vezetniük arról, hogy hol, mikor és ki hirdetett az általuk kezelt felületeken, és hogy ki fizetett a szolgáltatásért, és a kampányok lezárultával minden olyan hirdetőnek jelentést kell készítenie, amely politikai hirdetést jelentetett meg. b) A politikai hirdetéseket közzétenni szándékozó vállalkozásoknak a kampány előtt regisztráltatniuk kell magukat a kampányszámlák felügyeletét ellátó szervnél, és nyilvánosságra kell hozniuk hivatalos tarifáikat és kedvezményeket. A hivatalos tarifáknak kötelező jellegük van, kampányhirdetés jogszerűen csak tarifaáron történhet. Az előírásokat megsértő, például valótlan adatokat tartalmazó beszámolót készítő cégeket komoly pénzbírsággal kell sújtani. c) A hirdetési cégek a pártok és jelöltek olyan hirdetéseit tehetik közzé kizárólag, amelyeken szerepel a kampányhirdetés hivatalos jelzése. Ellenkező esetben szankciókkal sújtandók. (5) Közfunkciót betöltők részvétele a kampányban A választások előtti (a pártok által a későbbiekben meghatározott, ám mindenképpen rövid időtartamra korlátozott) naptól a kormány semmiféle hirdetési tevékenységet nem folytathat. Kivételes esetekben (közegészségügyi válság, katasztrófa, árvíz, stb.) a Kormány kiadhat közérdekű közleményeket. Ezek tartalma és indokoltsága utólagosan vizsgálható (pl. erre kijelölt bíróság által). Az országgyűlési választás a képviselő-jelöltek és a pártlisták közötti választásáról szól. Ennek megfelelően, a kampányidőszak kezdetétől a közfunkciót betöltők nem használhatják ki e tisztségükből adódó előnyöket (hivatali gépkocsi 11

12 kampányrendezvényre, kinevezések, jutalmazások), de a kampányban részt vehetnek. (6) Társadalmi szervezetek és természetes személyek részvétele a kampányban Azok a társadalmi szervezetek, vagy természetes személyek, amelyek a kampány kezdetétől hirdetéseket akarnak feladni, kötelesek regisztráltatni magukat a kampányszámlák felügyeletét ellátó szervnél (Állami Számvevőszék). A regisztrált szervezetek gazdálkodása és bevételei a választás évében és az azt megelőző évben nyilvánosságra hozandóak. Külön nyilvánosságra kell hozni, hogy mire és mennyit költöttek a kampány idején, beleértve az ingyen terjesztett kiadványokat is. Más természetes vagy jogi személy a kampány idején a regisztrált szervezetek vagy természetes személyek számára hirdetést nem fizethet. Az átláthatóság érdekében e mellett a társadalmi szervezetek és természetes személyek hirdetéseit egységesen meg kell jelölni (a jelzés tartalmazza, hogy ők fizették a hirdetést). A fenti pontok közül a Fidesz a (4) és a (6) pontot nem fogadta el. Az előbbit arra hivatkozva, hogy szerinte francia mintára a fizetett hirdetések teljes tilalmát kellene bevezetni, a z utóbbit alkotmányos aggályokra hivatkozva. T/4190-es javaslat A megállapodás meghiúsulását követően október 14-én két MSZP-s képviselő Tóbiás József és Puch László T/4119-es számon törvényjavaslatot nyújtott be a pártfinanszírozás átláthatóvá tétele címmel. A képviselői indítvány vélhetően a kormánnyal egyeztetve került benyújtásra, hiszen az indítvány benyújtásának másnapján a kormány visszavonta T/ 237-es számú javaslatát. A képviselők a benyújtást követően tizenkét nap múlva, október 26-án T/4190-es számon új változatban nyújtották be javaslatukat. Ez a szöveg lett a tárgyalás alapja. 12

13 A javaslat lényegi, - koncepcionális kérdéseket érintő része gyakorlatilag megegyezik a T/237-es számú javaslatban megfogalmazott törekvésekkel. A Javaslat megteremti a pártok számviteli kötelezettségét ezzel segíteni kívánja a pártfinanszírozás ellenőrzését; megerősíti az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogosítványait; megteremti annak lehetőségét, hogy a nem megfelelő működés akár a pártok megszűnését is eredményezheti; előírja, hogy a pártok gazdálkodásáról szóló éves beszámolót, a pártok választási kampány-költségvetéséről készített tájékoztatót kötelező közzétenni; a parlamenti választás évében, utólag, a választási eredmény alapján egyszeri, jelentősebb központi költségvetési támogatást kaphatnak a pártok. újraalkotja a választási kampány finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket. megteremti a sajtóhirdetések, valamint a plakátok különös tekintettel az óriásplakátok használatának átláthatóságát; előírja, hogy a főbb kampánykiadások ellenértékét csak egy nyilvános forgalmú kampányszámláról lehet fedezni; jelentősen megemeli a párt állami támogatását, ugyanakkor a természetes személyekre korlátozza az adománygyűjtő tevékenységet; új szabályként állapítja meg, hogy a pártok könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségüknek a számvitelről szóló külön törvény előírásai szerint kötelesek eleget tenni. a bíróság az ügyészség indítványár a a párt társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával megállapítja a párt működésének megszűnését amennyiben a párt éves beszámolási- és 13

14 beszámoló közzétételi kötelezettségének nem tesz eleget, vagy azt a határidő lejártát követő hat hónapon belül nem pótolja. meghatározza, hogy mi minősül a párt bevételének, illetve vagyonának. Az újonnan megjelenő források a következők: az országgyűlési képviselők általános választásának évében külön költségvetési támogatás biztosítása, az állam által külön törvény alapján biztosított vagy a helyi önkormányzat által biztosított ingyenes vagy kedvezményes ingatlanhasználat, a természetes személyektől kapott támogatások. megszünteti azt a lehetőséget, hogy a párt vállalatot alapítson, illetve bevételt szerezzen jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vagyoni hozzájárulásaiból. garanciális szabályként rögzíti, hogy az állam, költségvetési szerv, helyi önkormányzat, illetve annak szerve, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet a törvényben foglalt kivételektől eltekintve hozzájárulást pártnak nem adhat, illetve e szervezetektől a párt hozzájárulást nem fogadhat el. kizárja, hogy a párt más államtól hozzájárulást fogadjon el, továbbá hogy a párt névtelen hozzájárulást nem fogadjon el. szabályozza, hogy mely hozzájárulásokat kell a pártnak az éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a hozzájárulást adó megnevezésével és az összeg megjelölésével eltüntetni. a hatályos szabályoknál szigorúbb szankciókat állapít meg arra az esetre, amennyiben a párt a törvény rendelkezéseit megsértve hozzájárulást fogad el. Ezeknek a hozzájárulásoknak az (ellen)értékét a párt köteles az Állami Számvevőszék felhívására 15 napon belül a központi költségvetésnek 14

15 befizetni; késedelem esetén ez az (ellen)érték adók módjára behajtható tartozásnak minősül. a párt költségvetési támogatását a szabálytalanul elfogadott hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell, illetve ha a párt nem részesül központi költségvetési támogatásban, akkor az így elfogadott hozzájárulás (ellen)értékének befizetésén felül ráfordításként elszámolva köteles a tiltott hozzájárulás (ellen)értékének megfelelő összeget az Állami Számvevőszék felhívását követő egy éven belül a központi költségvetésbe befizetni. A törvény szabályait megsértve elfogadott, tiltott, nem pénzbeli hozzájárulás (ellen)értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg. A javaslat pontosan meghatározza a hozzájárulás, támogatás fogalmát. Ennek értelmében hozzájárulásnak minősül a pártnak térítés nélkül átadott eszköz; a párttól átvállalt tartozás; a párt számára ellenérték nélkül történt engedményezés; a párt javára a jogosult által elengedett követelés; a párt számára ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás, vagyoni értékű jog, illetve e jog gyakorlásának átengedése. Ellenérték nélküli hozzájárulás esetén a könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettség teljesítése érdekében a hozzájárulás értékeként a szokásos piaci árat, azaz a független felek által összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesített vagy érvényesítendő értéket kell figyelembe venni. Ha a párt részére a hozzájárulást nem pénzben nyújtják, a párt köteles annak meghatározásról) gondoskodni. értékeléséről (értékének rögzíti, hogy a párt éves rendes költségvetési támogatásának mértékéig a kis összegű, természetes személyektől származó adományok minden forintjához még egy forintot hozzátesz az állami költségvetés; 15

16 megszünteti a pártok gazdálkodó tevékenysége körében általános forgalmi adó alóli mentességet; a pártok ezentúl vállalatot nem, csak egyszemélyes gazdálkodó szervezetet alapíthatna; a Ptv. új A párt könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettsége című fejezettel egészül ki; a pártok számára kettős könyvviteli kötelezettséget ír elő; megteremti a pártok ifjúsági szervezeteinek normatív finanszírozását, mivel a párt éves működési támogatásának 5%-át juttatja a párt által megjelölt társadalmi szervezetként vagy a párt tagozataként működő ifjúsági szervezetnek. E szervezeteknek azonban vállalniuk kell a pártokra vonatkozó szigorú gazdálkodási szabályok megtartását. a Ptv. 10. (2) bekezdésének szabályait úgy változtatja meg, hogy a közigazgatási szervek a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, illetve az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetések, valamint ezek visszaigénylésének ellenőrzése keretében a pártok pénzügyi-gazdasági tevékenységét ellenőrizhetik. a választási kampány lerövidítése érdekében a Javaslat rögzíti, hogy legkorábban 90 nappal a szavazás napja előtt lehet kitűzni a választást, mivel a kampány a választás kitűzésével veszi kezdetét. az egy jelölt által elkölthető, illetve egy jelöltre fordítható összeget egy millió forintról tíz millió forintra emeli; új rendelkezéssel egészíti ki a Ve át ennek értelmében az állam, költségvetési szerv, helyi önkormányzat, illetve annak szerve, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet a szavazás napja előtti 21. naptól kezdve a tevékenységét ismertető, magyarázó vagy népszerűsítő hirdetést vagy közérdekű közleményt nem tehet közzé, továbbá nem folytathat kampánytevékenységet; 16

17 szabályozza, hogy a választási kampány idején a jelöltnek nem minősülő személy vagy jelölő szervezetnek nem minősülő szervezet a jelölt vagy jelölő szervezet megbízásából (ha a kampánytevékenység végzése során egyértelműen felismerhető a megbízó személye és a megbízás ténye) folytatott kampánytevékenység kivételével akkor végezhet a Ve.-ben meghatározott kampánytevékenységet, ha a választás kitűzését követő 10 napon belül az Állami Számvevőszéknél nyilvántartásba vetette magát. A nyilvántartásba vett szervezetre megfelelően kell alkalmazni a Ve. választási kampányra vonatkozó, továbbá a Ptv. pártfinanszírozásra vonatkozó szabályait; pontosítja a választási kampányban felhasznált pénzeszközök ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek, továbbá az Országos Választási Bizottságnál nyilvántartásba vett jelöltnek, jelölő szervezetnek nem minősülő, kampánytevékenységet folytató személynek vagy szervezetnek kötelessége nyilvánosságra hozni a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. a szabálytalan kampányfinanszírozás esetére komoly szankciókat vezet be. Így az a jelölő szervezet, független jelölt, illetve kampánytevékenységet folytató személy vagy szervezet, akinek vagy amelynek a kampánykiadásait a tájékoztatóban szereplő bevételek nem fedezik, a különbözet összegének kétszeresét a központi költségvetés részére köteles befizetni; az a jelölő szervezet vagy független jelölt, aki kampányszámláról történő finanszírozás szabályait megsérti, a törvény szerint átutalással teljesítendő kifizetés összegének kétszeresével megegyező összeget a központi költségvetés részére köteles befizetni. az európai parlamenti, helyi önkormányzati és a kisebbségi választásokra speciális rendelkezéseket határoz meg. 17

18 az országos népszavazás tekintetében az országgyűlési választásokra irányadó, szigorú kampányszabályokat rendeli alkalmazni. Az országgyűlés az általános vitát november 7-én kezdte és még aznap be is fejezte. A részletes vitára november 19-én került sor. Azóta a törvény határozathozatalra vár. A nyilvánosság előtt a pártok között nem folyt egyeztetés, de a Gazdasági Bizottság ülésén elhangzottak szerint valamilyen egyeztetés mégis zajlott, ennek eredményeként a Bizottság április 2-án gyakorlatilag vita, sőt az előterjesztés indokolása nélkül bizottsági módosító indítványt fogadott el 1. A nyilvános közlésekből nem lehet nyomon követni, hogy a november 19-i vitalezárás és az április 2-i Gazdasági Bizottság által benyújtott módosító javaslat között mi történt. Ugyancsak ismeretlen, hogy április 2. óta folynak-e tárgyalások a pártok között, és azoknak van-e valamilyen eredménye, ezért az értékelés kizárólag a jelenleg ismert normaszövegre és az ahhoz érkezett módosító indítványokra koncentrál. A szavazás előtt álló törvényjavaslatoknál az elemző általában abból indulhat ki, hogy az előterjesztő, illetve a kormány által támogatott módosító javaslatok nagy valószínűséggel elfogadásra fognak kerülni, vagyis be fognak épülni a törvényszövegbe. Ebben az esetben ezt nem lehet bizonyosan állítani. A Javaslathoz viszonylag kevés számú módosítás érkezett. Ezek egy részét mint említettük - a Gazdasági Bizottság egyhangú határozatával terjesztették be, így okkal feltételezhetjük, hogy mögöttük a pártok közötti megegyezés húzódik meg. A Bizottságon kívül Hankó Faragó Miklós és Gusztos Péter (SZDSZ), valamint Hock Zoltán (MDF) terjesztett be módosító javaslatokat, amelyeknek egy részét az előterjesztő is támogatta. A jobb áttekinthetőség érdekében a Függelék tartalmazza a Javaslat teljes szövegét és az egyes pontokhoz benyújtott módosító javaslatokat, egyúttal 1 kl=38&p_rec=&p_nyelv=hu 18

19 feltüntetve hogy a módosító javaslatokról hogyan foglalt állást az előterjesztő, a kormány és a bizottságok. Értékelés A törvényjavaslat pozitívumai: 1. A törvényjavaslat akár változatlan formában történő elfogadása is lényeges fordulatot jelentene a jelenlegi helyzethez képest. A demokratikus közösség elemi érdeke, hogy a javaslatban megfogalmazott intézmények lehetőleg már a 2009-es Európa Parlamenti választások során alkalmazásra kerüljenek. 2. A javaslat egy kivételével - tartalmazza azokat a legfőbb elveket, amelyekben a pártok elején az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Nézőpont Intézet szervezésében lezajlott egyeztetéseken egyetértettek. 3. A javaslat lényegében megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a Nézőpont Intézet, a Freedom House, és a Transparency International Magyarország által alkotott kampányfinanszírozás.hu szervezet megfogalmazott 2. Vagyis, bevezeti a kampányszámlát, tízszeresére növeli a törvényes összeghatárt, lerövidíti a kampányidőszakot (igaz nem 60, hanem napra), megerősíti a kampány ellenőrzését. A javaslat gyengeségei: 1. Annak ellenére, hogy a pártok között 2007-ben lezajlott egyeztetéseken egyetértés látszott abban, hogy a megszületendő új szabályozás alapvetően az országgyűlési választásokra vonatkozik, de főszabályként minden választást megelőző kampányra alkalmazni kell őket. A jelenleg tárgyalt tervezet azonban a népszavazásra és az Európa Parlamenti választásra alkalmazza az országgyűlési választások szabályait, az önkormányzati választások kapcsán

20 azonban a Javaslat 16. -a azt tartalmazz, hogy a helyi és a területi önkormányzati választások során a jelölteknek nem kell kampányszámlát nyitnia. Ez a rendelkezés az önkormányzati választások vonatkozásában konzerválja a jelenlegi átláthatatlan állapotokat. 2. A Javaslat ugyan szól a választásban közreműködő társadalmi szervezetekről, de ezen szervezetek esetében, elmulasztja annak pontosítását, hogy a kampányban való részvétel bejelentéséből kiderüljön, hogy az adott szervezet mely jelölt, vagy párt mellett vesz részt a kampányban. 3. A javaslat egyértelművé teszi a kampányidőszak fogalmát, ugyanakkor nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a pártok kampányidőszakon kívül is kampányt folytassanak, vagyis jelentős pénzeket fordítsanak a törvény hatálya alá nem tartozó időszakban média kampányt folytathassanak egy-egy számukra fontos ügyben. Ennek a lehetőségnek a nyitva hagyása azzal a következménnyel járhat, hogy a pártok között eddig tapasztalt pénzköltési verseny nem csökken olyan mértékben, ahogyan az a tisztább közéletet igénylők szerint indokolt volna. 4. A kampányidőszakot a Javaslat a választás kiírásától a választásig terjedő időben határozza meg. Az előterjesztők szerint javasolt 90 és 75 nap közötti kampányidőszak túl hosszúnak tűnik. Komoly érvek szólnak amellett, hogy ez az időszak elég hosszú legyen ahhoz, hogy a választóknak lehetősége legyen megismerni a pártok álláspontját, ugyanakkor elég rövid legyen ahhoz, hogy a kampány költségei ésszerű keretek között maradjon. Ennek a követelménynek a civil szervezetek által javasolt 60 nap alatt jobban érvényesülne. 5. A Javaslat ugyan lényegesen növeli a kampány és általában a pártok pénzügyeinek átláthatóságát, és a számonkérhetőség lehetőségeit is megteremti, ugyanakkor kérdéses, hogy azáltal, hogy a kampánnyal kapcsolatos szabályok megsértésének vizsgálatáról elég szűkszavúan szól, el lehet-e érni a kívánatos célokat. A Javaslat előírja, hogy a mandátumot szerzett 20