Káliumtrágyázás szántóföldi és kertészeti kultúrákban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Káliumtrágyázás szántóföldi és kertészeti kultúrákban"

Átírás

1 Új kiadás IPI Research Topics No. 15 Káliumtrágyázás szántóföldi és kertészeti kultúrákban International Potash Institute Horgen Switzerland

2 1. kiadás Minden jog kizárólagos tulajdonosa a Nemzetközi Kálium Intézet (KI), Horgen Szerzők: Loch Jakab Terbe István Vágó Imre A kiadó minden jogot fenntart. Nyomtatás, sokszorosítás csak a forrás megjelölésével, a mintapéldány beküldése után engedélyezett. 2

3 Káliumtrágyázás szántóföldi és kertészeti kultúrákban INTERNATIONAL POTASH INSTITUTE HORGEN SWITZERLAND

4 Tartalomjegyzék Oldal Szántóföldi és kertészeti kultúrák trágyázása 7 A tápanyag-gazdálkodás időszerű kérdései Magyarországon 8 Fokozatos javulás a tápanyag-gazdálkodásban 11 Káliumtrágyázás a hazai növénytermesztésben 13 A kálisók természetes anyagok 14 A kálium szerepe a növényben 16 Káliumdinamika a talajban 19 A káliumfixálás jelenségei és okai 22 A trágyázás elvei 24 A káliumszükséglet meghatározása 28 Káliumformák megválasztása 30 A kultúrnövények káliumhiány tünetei 31 A szántóföldi növények trágyázása 33 Gabonafélék 33 Búza 33 Árpa 35 Rozs 36 Zab 37 Kukorica 38 Silókukorica 40 4

5 Oldal Gyökér és gumós növények 41 Cukorrépa 41 Burgonya 42 Olajnövények 44 Napraforgó 44 Őszi repce 46 Maghüvelyesek 48 Borsó 48 Szója 49 Lóbab 49 Dohány 50 Takarmánynövények 52 Lucerna 53 Vörös here 55 Rét és legelő 56 Kertészeti kultúrák trágyázása 58 Gyümölcs és szőlő 59 Zöldségfélék 65 Gyógy- és illóolajos növények 69 5

6 6

7 Szántóföldi és kertészeti kultúrák káliumtrágyázása Kálium a termésbiztonság és jó minőség záloga címen jelent meg 1993-ban a Nemzetközi Kálium Intézet első részletes magyar nyelvű kiadványa a kálium szerepéről, jelentőségéről és a káliumtrágyázás hatásairól. Az új kiadvány szerzői bemutatják a tápanyaggazdálkodás jelenlegi helyzetét, rámutatnak a tápanyag-vizsgálatok fontosságára, ismertetik a szaktanácsadás korábbi és újabb elveit, végül ajánlásokat tesznek a szántóföldi és kertészeti kultúrák trágyázására. A fenntartható gazdálkodás egyik legfontosabb célkitűzése a talajtermékenység megőrzése, ami minden gazdálkodó érdeke. Csak ez úton valósulhat meg az eredményes gazdálkodás és csak így őrizhetők meg a mezőgazdasági termelés alapvető feltételei a következő nemzedékek számára. A talaj tápanyagkészlete véges, ezért a terméssel elvont tápelemeket pótolnunk kell, a szerves és műtrágyázás elhanyagolása a talaj kizsarolásához vezet, termékenysége csökken. A talaj megújítható természeti erőforrás, tápanyag-szolgáltató képessége szerves- és műtrágyák termőhelyspecifikus, célzott alkalmazásával fenntartható. A trágyák szakszerű felhasználása ökonómiai és ökológiai szempontból egyaránt fontos. Céltudatos trágyázás nem képzelhető el talajtani, termesztési, illetve a trágyázás talajra és a növényekre gyakorolt hatásának ismerete nélkül. A kiadvány célja növénytáplálási ismeretek, törvényszerűségek, ajánlások közvetítése, gyakorló gazdák és más érdeklődők részére, különös tekintettel a káliumra. Horgen 2006 Nemzetközi Kálium Intézet 7

8 A tápanyag-gazdálkodás időszerű kérdései Magyarországon Napjainkban a gazdálkodással szemben támasztott legfőbb követelmény, hogy gazdaságos és környezetkímélő legyen. Világszerte előtérbe került a hosszú távon fenntartható gazdálkodás követelménye, melynek egyik legfőbb eleme a természetes erőforrások megóvása. A mezőgazdasági termelésben legfontosabb a talaj termékenységének megőrzése. A talajok termékenysége számos tényezőtől függ (fizikai, kémiai és vízgazdálkodási tulajdonságok, környezeti tényezők). Ezek közül adott termőhelyen meghatározó a tápanyag-gazdálkodás. A növények termésével évről évre tápelemeket vonunk ki a talajokból, melyeket pótolnunk kell. A tápanyag-utánpótlás elmulasztása a termékenység csökkenésével jár. Miért szükséges a műtrágyázás? Hazánkban a kis állatlétszám következtében (0,2 számosállat/ha) nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű szerves trágya a növénytermesztés igényeinek kielégítéséhez. A II. Világháborút követő időszakban nagyobb állatsűrűség mellett sem volt elegendő szerves trágya, ezért a növénytermesztés fejlesztésének koncepcióját a műtrágyázásra alapozták. A műtrágyák gyártása és felhasználása dinamikusan fejlődött, között elértük a fejlett nyugat-európai országok felhasználását. Az új fajták bevezetésével és az egyre javuló tápanyagellátással a búza és a kukorica termése látványosan növekedett. 300 K2O 250 P2O5 N 200 Mennyiség (kg/ ha) Évek 1. ábra: A műtrágya-felhasználás alakulása Magyarországon (Σ N+P 2 O 5 +K 2 O) 8

9 7 Mennyiség (t/ha) Búza Kukorica Évek 2. ábra: A búza és kukorica öt éves átlagtermései Magyarországon (t/ha) Az 1. és 2. ábrákról leolvasható, hogy a legnagyobb terméseket a legnagyobb felhasználás időszakában értük el. Az országos tápanyagmérleg az 1970-es évek közepére vált pozitívvá. A korábbi talajzsaroló gazdálkodást felváltotta a talajt gazdagító trágyázás. A műtrágya-felhasználás között mérsékelten, 1990 után erőteljesen csökkent, a 60-as évek színvonalára esett vissza. A szerves trágya termelése az állatállomány feleződésével felére csökkent. Ennek következtében az országos mérleg ismét negatívvá vált, a termések csökkentek, a talajok tápanyag-ellátottsága romlott. Miért fontos a talajvizsgálat? A talajok tápelem-tartalmának vizsgálata növénytáplálási és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos. Magyarországon az országos rendszeres, hároméves turnusokban ismétlődő vizsgálat az 1970-es években kezdődött után nemcsak a műtrágyafelhasználás, hanem a talajvizsgálatok száma is csökkent, pedig a talajvédelmi törvény (1994), a talajtermékenység megóvására, a talajvizsgálaton alapuló környezetkímélő tápanyag-gazdálkodásra kötelezi a gazdálkodót. Napjainkban már az EU támogatásoknak is előfeltétele a talajvizsgálat. Fejér megye különböző gazdaságaiban végzett talajvizsgálatok adatai bizonyítják, hogy a 9

10 növekvő műtrágya-felhasználás időszakában javult a talajok P- és K-ellátottsága, a csökkenés időszakában, pedig romlott ( ábra). Az ábrák, valamint az időközben elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a csökkent műtrágya-felhasználás következtében az ellátottságban általában egy kategória eltolódás következett be. Az ábrákból kitűnik, hogy különösen a káliumellátottságban mutatkozik nagy változás, megnőtt a gyengén ellátott területek részaránya, a jól ellátottak rovására (4. ábra). 100% 90% 80% Terület % 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Évek igen jó jó közepes gyenge 3. ábra: A P-ellátottság változása a műtrágyázás hatására (területi arányok, %) 100% 90% Terület % 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Évek igen jó jó közepes gyenge 4. ábra: A K-ellátottság változása a műtrágyázás hatására (területi arányok, %) 10

11 Fokozatos javulás a tápanyag-gazdálkodásban A mélypontot jelentő 90-es évek közepétől, a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján, fokozatos javulás figyelhető meg a tápanyag-felhasználásban (1. táblázat). A nitrogén felhasználás szerényebb növekedése mellett örvendetesnek ítélhető a 90-es évek első felében alacsony szinten stagnáló foszfor és kálium felhasználás megduplázódása. Sajnálatos azonban, hogy a KSH részletes felmérései szerint 2002-ben az ország területének csak 48%-án használtak műtrágyát. Ebből ugyanis arra következtethetünk, hogy míg egyes kultúrák trágyázása a növények igényének megfelelően történik, addig a mezőgazdaságilag hasznosított terület nagyobb részén még mindig a talajok termékenységét veszélyeztető extenzív gazdálkodás folyik. A szerves trágya ellátásban részesült területek aránya mintegy 7%. 1. táblázat: Az NPK hatóanyag felhasználás és a búza, kukorica termésének alakulása Magyarországon között ha szántó, kert, gyümölcsösre jutó hatóanyag kg NPK N P 2 O K 2 O Búza termése kg/ha Kukorica termése kg/ha (KSH adatok alapján) 11

12 A növekvő műtrágya-felhasználás országos átlaga még mindig messze elmarad a Nyugat-Európában használt mennyiségektől. A bemutatott időszakban (1. táblázat), csak a kukoricatermés növekedett az előző időszakhoz képest. A búzatermések tovább csökkentek. Az ellentétes tendencia azzal magyarázható, hogy a búza érzékenyebben reagál a tápanyaghiányra, mint a kukorica, míg a kukorica termésképzését erőteljesebben befolyásolják az időjárási viszonyok. 12

13 Káliumtrágyázás a hazai növénytermesztésben A káliumtrágyázás hatásairól és a hazai talajok káliumellátottságáról az 1990-es években több átfogó tanulmány jelent meg (Csathó 1993, Debreczeniné 1994, Kádár 1993, Loch és munkatársai 1993). A felsorolt tanulmányok szerzői felhívták a figyelmet a minimális kálium-felhasználás veszélyeire. Talajaink egyharmada az intenzív műtrágyázás korszakában is gyengén ellátott volt, a káliumtrágyázás mellőzése a talajok további elszegényedéséhez és a káliumigényes növényeknél terméskieséshez vezethet. Debreczeni és Debreczeniné (1994) az OMTK kísérletek összefoglaló értékelése során igazolták a káliumtrágyázás szükségességét. Az egyes növényfajok káliumigénye eltérő. A kalászos gabonafélék, kukorica, burgonya, cukorrépa, napraforgó, gyümölcs-és zöldségfélék káliumigénye a felsorolás rendjében növekszik. Ezért a növény igényéhez alkalmazkodó, mérlegelven alapuló káliumtrágyázás szükségszerű. Az alábbiakban néhány kísérleti eredményre hívjuk fel a figyelmet, a teljesség igénye nélkül. Csathó (1993) hazai szabadföl- di őszi búza és kukoricakísérletek összefoglaló értékelése alapján megállapította, hogy a kukoricában nagyobbak a K-hatások, mint az őszi búzában. Humuszos homoktalajon az átlagos K-hatás kukoricánál 1,7, búzánál 0,6 t/ha többletterméssel jellemezhető. A káliumhatás növekvő agyag- és káliumtartalommal csökken. Sárvári (1995) nagy agyagtartalmú, káliumfixálásra hajlamos réti talajon kimutatta, hogy a kukorica termését a nitrogén mellett a káliumellátás befolyásolja legnagyobb mértékben. A burgonya nagy mennyiségben igényli a káliumot, mely nemcsak a termésképzés, hanem a minőség szempontjából is fontos. Növeli a burgonya keményítőtartalmát, továbbá citromsav- és C-vitamintartalmát, melyek csökkentik a burgonyahús kék-, illetve feketefoltosságát, továbbá a főzés során fellépő elszíneződést. A jó káliumellátás hozzájárul a tökéletes éréshez és jó tárolhatósághoz. Láng I. (1973) a Nyírség jellegzetes talajtípusán, magnéziumszegény kovárványos barna erdőtalajon, tartamkísérletben igazolta az NPK- és Mg-trágyázás hatását a 13

14 burgonyatermésre. A trágyázás hatása a minőségi mutatókban csak tendenciajelleggel volt kimutatható (Kádár I. - Szemes I. 1994). Savanyú Mg-szegény talajon a meszezést és a kálium-, magnéziumtrágyázást össze kell hangolni (Balogh és Nyíri 1982, Balogh 1984). Loch (1990) az optimális adagok és arányok kísérleti meghatározásáról számol be. Az ország különböző részein végzett cukorrépa kísérletek egyaránt azt igazolják, hogy a cukorrépa termés- és cukortartalom növekedéssel hálálja meg a kálium- és magnézium-trágyázást (Kulcsár és Debreczeniné 1996). Loch J. Sárvári M. Vágó I. (2002): többéves kálium és magnéziumtrágyázási kísérletek eredményeiről számolnak be, csernozjom talajon. A növekvő kálium adagok, magnéziumszulfát (keserűsó) permetező trágyával kombinálva növelték a cukorhozamot. Sárvári többéves, csernozjom talajon végzett kísérletekben igazolta a káliumtrágyázás, valamint a kálium- és magnéziumtrágyázás együttes kedvező hatását a napraforgó termésére, az olajhozamra. A kálisók természetes anyagok A kálium-műtrágyák a természetben előforduló nyerskálisókból készülő ásványi trágyák. A Föld kálisólelőhelyei sok millió évvel ezelőtt, a tenger vizének elpárolgása után keletkeztek. A tengerszoros elmélet szerint a sós tengervíz (1) a sekély tengerszorosokon (2) keresztül a mélyebb síkságokra (3) ömlött, ahol az erős napsugárzás 14 következtében a víz elpárolgott (4). A sókoncentráció megnövekedett, kálium-, magnézium- és nátriumsók kristályosodtak ki és rakódtak le (5). Ez a folyamat évezredeken keresztül ismétlődött, így kettő vagy több kálisóréteg is keletkezhetett. A földtörténet későbbi szakaszaiban hatalmas homokkő-, mész- és agyagrétegek rakódtak föléjük.

15 A tengervíz sóösszetétele (%) SO 4 7,692 Na 30,593 Mg 3,725 Ca 1,197 K 1,106 CO 3 0,207 Cl 55,292 Br 0,188 A tengeri eredetű sók összetétele A tengervíz sótartalma átlagban g/l. Az oldott sók közül, melyeket több mint 30 elem alkot, a nátrium-klorid fordul elő a legnagyobb mennyiségben. A konyhasót étkezési és ipari célokra egyaránt felhasználják. A sók további főbb összetevői a kén, magnézium, kalcium, kálium és bróm. A kálium műtrágyák a kísérő sók leválasztásával, különböző tisztítási eljárással készülnek. Forró, száraz régiókban ma is állítanak elő étkezési sót és kálisót, a nagy sótartalmú tengervízből, párologtatással. A tengerszoros elmélet Kálium- és magnéziumsók lerakódása 15

16 A kálium szerepe a növényben A tápelemek közül rendszerint a kálium fordul elő legnagyobb mennyiségben a növényekben. Más elemektől eltérően, mint pl. a nitrogén, foszfor, magnézium, kalcium és kén, a kálium nem épül be a szerves anyagba. A növényi sejtekben szabadon, vagy a plazmakolloidokhoz lazán kötve lát el számos specifikus funkciót. Részt vesz az élettani folyamatokban, az ozmo-regulációban, a szénhidrátok és fehérjék képzésében. A jó káliumellátás fokozza a foto- szintetikus aktivitást, így a termés mennyisége és minősége szempontjából egyaránt fontos. A vízháztartás szabályozása A káliumot a növények nagy mennyiségben koncentráció-gradiens ellenében többnyire aktív folyamatokban veszik fel és szállítják a sejtmembránokon keresztül. Szerepe rendkívül fontos a növények vízháztartásában. A káliummal jól ellátott növények gyökérsejtjei a vizet jobban fel tudják venni és a A növények átlagos összetétele A növények 80% vízből A szárazanyag összetétele: 30% nyersrost 12% fehérje 48% N-mentes kivonható anyag 4% zsír 6% hamu 20% szárazanyagból állnak 42% kálium 24% oxigén a hamu alkotórészei: 42% kálium 24% oxigén 7% klorid 7% szilicium 5% foszfát 5% kalcium 4% magnézium 4% kén 1% nátrium 1% mikrotápelem pl. vas mangán cink réz bór stb. 16

17 szállítószövetekben szállítani. A sztómák záró sejtjeinek jobb szabályozásával csökken a transzspirációs koefficiens (az 1 kg szárazanyag előállításához szükséges víz kg), így a víz jobban hasznosul. A káliummal jól ellátott növények nem hervadnak olyan könynyen, jobban átvészelik a száraz időszakokat és nagyobb a nettó asszimilációjuk száraz, meleg időben. A sejtek belső nyomása (turgor) a tápanyag- és vízellátástól is függ. A jó káliumellátás nagy turgor nyomást eredményez, ami elősegíti a sejtek megnyúlását és ezzel közvetlenül a növekedésre hat. Ezért a kálium elsősorban a fiatal, növekvő, ill. a merisztémás szövetekben található. Számos enzim aktivátora A káliumion több mint 60 enzimreakciót aktivál (Bergmann 1983). Az enzimreakciók révén segíti a specifikus vegyületek képződését, szállítását és beépülését. A kálium javítja a fotoszintetikus aktivitást és a képződött asszimiláták szállítását. A növényeknek a nagyobb molekulájú vegyületek felépítéséhez energiára van szükségük. Az energiagazdag foszfátok, pl. az ATP képződését ugyancsak a kálium segíti. A kálium részt vesz a szénhidrátok (cukor, keményítő és cellulóz), a fehérjék és zsírok szintézisében. Azok a növények, melyek nagyobb mennyiségben halmoznak fel szénhidrátot, fehérjét, vagy zsírt, több káliumot igényelnek. A kálium azonban nemcsak segíti az említett anyagok képződését és szállítását a tároló szövetekbe, hanem hozzájárul a tárolókapacitás növeléséhez is. Az ellenálló képesség (rezisztencia) növelése A kálium általánosságban növeli a növények ellenálló képességét a stressz-hatásokkal szemben. A kálium javítja a vízháztartást (balról K-nélkül, jobbról K-mal) 17

18 Így a káliumellátás lényegesen javítja a növények fagytűrő képességét, mivel nagyobb koncentrációja a sejtnedvben csökkenti a fagyáspontot. A kálium fokozza a növények ellenálló képességét különböző kórokozókkal különösen gombákkal és baktériumokkal szemben. Hatása azon alapszik, hogy erősebb sejtfalak képződnek, melyek megnehezítik a betegségek kórokozóinak behatolását. Továbbá, nem állnak rendelkezésre a kórokozók táplálásához az oldható amidok, aminosavak és a kismolekulájú cukrok, mivel ezek kiegyensúlyozott N:K arány esetén gyorsan átalakulnak nagyobb molekulájú vegyületekké. Újabb vizsgálatok szerint a kiegyenlített káliumellátás csökkenti a levéltetű kártételt is. 18

19 Káliumdinamika a talajban Ásványi talajokban a növények számára hozzáférhető kálium mennyiségét és a káliumdinamikát, alapvetően az ionok mozgása határozza meg a talajkolloidok talajoldat gyökér rendszerben. A növény a gyökéren keresztül csak a talajoldatból képes közvetlen káliumfelvételre. A talajoldat viszont csak mintegy 5-45 kg K 2 O/ha káliumot tartalmaz, ezért a növények káliumellátásában különösen fontos szerep jut a kálium utánpótlásnak, a talajkolloidok és az agyagásványok felületéről. A talajnak azt a tulajdonságát, hogy képes a talajoldatból a gyökerek által felvett káliumot kationcsere folyamatokban pótolni, illetve az agyagásványok felületéről káliumot a talajoldatba leadni és ezzel a talaj káliumion koncentrációját állandó értéken tartani, kálíum-pufferoló képességnek nevezzük. A talajok kálium-pufferoló képessége az agyag mennyiségétől és az agyagásvány-összetételtől függ. Káliumdinamika a talajban Növény által kivont kálium Műtrágyákkal és szerves trágyákkal bevitt kálium a földpátok és csillámok kristályrácsában erősen kötött kálium utánpótlás mállás révén laza talajokon lemosódás lehetséges megkötés utánpótlás kicserélhető kálium megkötés (fixálás) utánpőtlás nagyrészt az agyagásványok felületén lazán kötött kicserélhető kálium az agyagásványok rétegrácsai között kötött kálium Hozzáférhetőség: nagyon csekély (az ásványok mállása után) közvetlenül hozzáférhető a növények legfontosabb könnyen hozzáférhető kálium forrása a kicserél hető káliumkészletek kimerülése után csekély mértékben hozzáférhető Mennyiség: kg K 2O/ha

20 Azonos kicserélhető káliumtartalom, ill. AL-K esetén, a kevés agyagot tartalmazó talajokon (homokon) a talajoldat koncentrációja lényegesen nagyobb, mint a több agyagot tartalmazó (vályog, agyag) talajokon. Éppen ezért az agyagban gazdag talajokon nagyobb kicserélhető káliumtartalmat kell fenntartanunk ahhoz, hogy a talajoldatban a növények ellátásához szükséges káliumkoncentrációt biztosítsuk. Az agyagban gazdag talajok összességében több káliumot tartalmaznak, ennek következtében nagyobb a pufferoló képességük, mint a homoktalajoknak. Az agyagtartalmon kívül az agyagásványok minősége határozza meg a kálium megkötés, illetve felszabadulás intenzitását. Talajaink domináló agyagásványai az illit, vermikulit, montmorillonit, klorit és a kaolinit. Kémiai összetételük és viselkedésük a talajok kálium háztartásában jelentősen eltér. A klorit és a kaolinit elsősorban az erősen elsavanyodott erdőtalajokban, ill. tercier képződményekben: a vörösföldekben és vörösagyagokban fordul elő. Az említett agyagásvá- A talajok kötöttsége és agyagásványtartalma meghatározza a talajoldatba jutó kálium mennyiségét K-koncentráció a talajoldatban (mg/l) homok 3% agyaggal agyagos vályog 38% agyag túlnyomórészt kaolinit agyagos vályog 39% agyag túlnyomórészt illit Javasolt koncentráció (kultúrnövényenként) kicserélhető kálium (mg K/100 g talaj) 20

21 nyok káliumtartalma és -raktározó képessége csekély, a káliummegkötés intenzitása is kicsi. Az illit a klorittal és kaolinittal ellentétben, káliumban gazdag agyagásvány (4-7% K 2 O). A kálium készlet túlnyomó része azonban nagyon erősen kötődik az agyagásvány rétegrácsai között, és csak a talajoldat erős káliumelszegényedése esetén válik lassan felvehetővé a növények számára. A vermikulit és montmorillonit káliumtartalma az illit és klorit, ill. kaolinit közé esik. Mindkét agyagásványnak nagy a kationmegkötő-képessége. A vermikulit a talajoldatban jelenlévő káliumionokat a káliumionokban elszegényedett rétegek közé beépítve fixálja, ezzel hozzáférhetőségük a növény számára megszűnik. A montmorillonit ezzel szemben a rétegrácsok közé beépített káliumot is viszonylag nagy részarányban újból leadja a talajoldatba, így a növények számára hozzáférhető marad. 21

22 A káliumfixálás jelensége és okai A réti agyagokon és agyagos láptalajokon megfelelő káliumtrágyázás mellett is gyakran káliumhiány-tünetek figyelhetők meg a növényeken. Ilyen esetekben a talaj konkurense a növényeknek, ugyanis nem hozzáférhető formában köti meg (fixálja) a trágyákkal bevitt káliumot. Hogyan magyarázható ez a jelenség? A háromrétegű illit típusú agyagásványok rétegrácsai, folyamatos káliumelvonás esetén, a széleken kitágulnak, a káliumionok helyét kalciumionok foglalják el. A rétegek kitágulása azonban csak akkor következik be, amikor a felületen megkötött, kicserélhető káliumkészlet már kimerült és a rétegrácsok törésfelületein megindul a káliumtartalékok leadása. Az illitrácsok rétegeit összekapcsoló káliumionok teljes kicserélődésével jön létre a vermikulit ásvány. Amikor olyan talajokba jut a káliumtrágya, melyekben sok a kitágult illitrács, vagy nagy a vermikulit részaránya, a káliumionok nagy sebességgel kötődnek meg a káliumban elszegényedett ásványok rétegrácsai között. A rétegek ismét szorosra záródnak, és az ilyen módon fixált kálium csak igen kis mennyiségben jut a talajoldatba, vagyis nem hozzáférhető a növények számára. Kitágult rácsú agyagásvány nagy K- fixálókapacitással a rétegek közötti térben (10000-szeres nagyítás) A káliumot erősen fixáló talajokra jellemző, hogy jól látható káliumhiány tünetek észlelhetők a kultúrnövényeken, szélsőséges esetekben teljes terméskiesés jöhet létre. A káliumban erősen elszegényedett termőhelyeken a talaj káliumfixáló kapacitását, vagyis azt a tulajdonságát, hogy a trágyák káliumionjait a rétegrácsok között a növények számára nem hozzáférhető módon képes megkötni, meg kell szüntetni, a talajt nagy káliumadagokkal kell telíteni. A telítés során összezáródnak a rétegrácsok és lehetővé válik a növények számára hozzáférhető, kicserélhető káliumkészletek feldúsulása az agyagásványok felületén. 22

23 Bár a káliumfixálás jelensége a réti agyagokon és agyagos láptalajokon a legszembetűnőbb, hatása nemcsak ezekre a termőhelyekre korlátozódik. Szinte valamennyi nyerslösz az agyagtartalomtól és képződési viszonyoktól függő kisebb vagy nagyobb mértékű geogén eredetű káliumfixáló tulajdonsággal rendelkezik. A löszön kialakult talajok feltalajában a káliumfixáló képesség káliumtrágyázással csökkenthető, a növények számára hozzáférhető kicserélhető káliumkészletek az agyagkolloidok felületén pedig növelhetők, mindez fontos előfeltétele a lösztalajok nagy termékenységének. A káliummal rosszul ellátott termőhelyeken, melyeken a káliumfixálás veszélye is fennáll, a vetésforgó nettó káliumszükségletét (a terméssel elvont nettó mennyiséget) meghaladó káliumtrágyaadagokat kell alkalmazni. Ezáltal a talaj és a növény káliumszükséglete egyaránt biztosítható. Gyakorlati tanács: Kis AL-K értékek esetén, agyagtalajokon fennáll a káliumfixálás veszélye. Ez esetben a K-fixáló képesség vizsgálatára alapozott speciális szaktanácsadásra van szükség. Az erős kálium-fixálás terméskiesést okozhat 23

24 A trágyázás elvei A trágyázás elsődleges célja a termésképzéshez szükséges tápelemek biztosítása, ezen kívül a talajok termékenységének fenntartása, esetenként növelése. A jó termés és jó minőség előfeltétele a termesztett növényfaj igényéhez alkalmazkodó kiegyenlített tápanyag-ellátás. Gazdaságossági és ökológiai megfontolások alapján a termőhely adottságaihoz alkalmazkodó, termőhely-specifikus trágyázásra kell törekednünk. Az említett célok megvalósításához figyelembe kell vennünk: a növényfaj, illetve fajta igényét, tápanyag-hasznosító képességét, a talaj tápanyagtartalmát és szolgáltató képességét, a talajok tápanyagmegkötését (pl. K-fixálás), a trágyák érvényesülését az adott talajon. A Magyarországon kidolgozott korábbi és újabb szaktanácsadási rendszerek egyaránt a mérleg elven nyugszanak, vagyis azon, hogy a termésekkel a talajból elvont tápelemeket részben, vagy egészben pótolnunk kell. A termésképzéshez szükséges tápanyagok mennyisége arányos a termés nagyságával és annak kémiai összetételével, ezért az elvi tápanyag-szükséglet az alábbi képlettel számítható: Tápanyagszükséglet (kg/ha) = Q f Q f = termés (t/ha) = tápanyagtartalom (kg/t) A MÉM-NAK korábbi ajánlásai szerint a tényleges szükséglet fenti képlettel számítható, ha a várható termés mennyiségét a növényfajra és termőhelyre jellemző fajlagos tápanyagszükséglettel (f ) szorozzuk meg. Ennek nagysága változik termőhely kategóriánként, illetve attól függően, hogy a talaj jól, vagy gyengén ellátott tápanyagokkal: jól ellátott talajokon f <f gyengén ellátott talajokon f >f Az MTA-TAKI-ban kidolgozott Környezetkímélő, költségtakarékos tápanyag-gazdálkodási módszer ajánlásai hasonló elveken nyugszanak. A tényleges szükséglet számítása az alábbi képlettel történik: 24

25 Hatóanyag-szükséglet = (T.F 1.sz) ± K, ahol T = tervezett termés, t/ha F 1 = a tervezett terméstől függő fajlagos tápelem-tartalom kg/t sz = a talaj tápanyag-ellátottságától függő szorzószám K = korrekciós tényező Az új szaktanácsadási rendszer egyik jellemzője a korábbi rendszer értékeinek megőrzése mellett, hogy szerzői a hazai trágyázási kísérletek adatainak feldolgozásával ellenőrizték és módosították a talaj tápanyag-vizsgálati módszerek határértékeit, ami a termelési célkitűzések elérését kisebb trágya-adagokkal teszi lehetővé. Másik jellemzője, hogy különböző szintű tápanyagellátásra dolgoztak ki ajánlásokat: a minimális és környezetkímélő változatok célja a gazdaságos termésszintek elérése, míg a mérlegszemléletű és az integrált változatok a maximális terméseket célozzák meg, mérsékelten intenzív műtrágyázással. A különböző szintű ajánlások lehetővé teszik a talajok környezeti érzékenységének és a gazdaságosság elveinek fokozottabb figyelembevételét. 2.a. táblázat. A talajok kálium ellátottsági határértékei káliumigényes növényfajok számára, az 1960 és 2000 közötti hazai szabadföldi kukorica K-trágyázási kísérletek alapján becsülve (Csathó et al 2003) K-ellátottsági kategóriák Igen Gyenge Közepes Jó Igen jó Túlzott gyenge Fizikai féleség (mg/kg AL-K 2 O) Homok Homokos vályog Vályog Agyagos vályog Agyag

26 2.b. táblázat. A talajok kálium ellátottsági határértékei kevésbé igényes növényfajok számára, az 1960 és 2000 közötti hazai szabadföldi őszi búza K-trágyázási kísérletek alapján becsülve (Csathó et al 2003) K-ellátottsági kategóriák Igen Gyenge Közepes Jó Igen jó Túlzott gyenge Fizikai féleség (mg/kg AL-K 2 O) Homok Homokos vályog Vályog Agyagos vályog Agyag Magyarországon a talaj kálium ellátottságát az ammóniumlaktát-ecetsav (AL) kivonószerben oldható kálium mennyiségek alapján határozzák meg, a talajok Arany-féle kötöttségi számát (K A ) is figyelembe veszik. Csathó (2003) a káliumigényes és kevésbé igényes növényfajokra másmás határértékeket állapított meg, ami a káliumigényes növények bőségesebb ellátását célozza (2.a. és 2.b. táblázatok). A táblázatból kitűnik, hogy minden termőhely kategóriában a talajok kötöttségével nő az ellátottság határértéke. Az egyes térségek talajaira jellemző agyagásvány társulások megítéléséhez Stefanovits nagyléptékű agyagásvány térképe áll rendelkezésre (lásd térkép). 26

27 I IK IKS IKSV IS S LÁP A talajok agyagásvány-társulásai Magyarországon (Stefanovits, 1992) I = illit, K = klorit és kaolinit, S = szmektit, V = vermikulit 27

28 A káliumszükséglet meghatározása Az előző fejezetben már utaltunk arra, hogy a tápanyagszükséglet alapvetően a termés mennyiségével és annak tápelem-tartalmával arányos. A káliumszükséglet megítéléséhez támpontként szolgálhat egy-egy növényfaj termésével átlagosan kivont tápanyagmennyiség (3. táblázat). A várható termés és a fajlagos értékek alapján becsült hatóanyag mennyiséget kell pótolni Közepes tápanyag-ellátottság, illetve kedvező érvényesülési feltételek esetén. Igen gyenge, Gyenge ellátottság esetén indokolt lehet a számított adag emelése. A kedvezőtlen érvényesülési feltételek további növelést tehetnek szükségessé. Jó ellátottságnál a számított adag csökkenthető. Az Igen jó és Túlzott kategóriákba eső talajokon nem indokolt a káliumtrágyázás. A számított káliumadag csökkenthető a felhasznált szerves trágyák, beszántott szalma, kukoricaszár, répalevél hatóanyagtartalmának egy részével. Istállótrágya használata esetén az első évben 10 tonnánként 40, a második évben 20 kg K 2 O hatóanyag érvényesülésére számíthatunk, ami levonható. A hígtrágyák átlagos káliumtartalma szarvasmarha: 4-6 kg/m 3 K 2 O sertés: 2,5 baromfi: 5,0 Szalma, illetve kukoricaszár beszántása esetén 5-6 tonnás termésnél a káliumadag hektáronként kg K 2 O hatóanyaggal csökkenthető. Répalevél beszántása esetén is csökkenthető a következő kultúra káliumadagja, de célszerűbb takarmányként felhasználni. A vetésforgón belül különös gondot kell fordítani a nagyobb káliumigényű kultúrák, pl. cukorrépa, burgonya igényének biztosítására. Ezt a minőségre gyakorolt hatás (szénhidrátok képződése) is indokolja. A talajvizsgáló laboratóriumok és kapcsolódó rendszerek egyre inkább a számítógépes adatfeldolgozásra térnek át. A javasolt adagokat, a megfelelő alapadatok birtokában számítógéppel kiszámítják. A szántóföldi növények trágyázása című fejezetben javasolt tápanyag-adagok irányszámok, melyek közepes tápanyag ellátottság és kedvező érvényesülési feltételek mellett ajánlottak. 28

Kálium. minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében

Kálium. minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében Kálium minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében 1 Kálium minőség és termésbiztonság a szántóföldi növények termesztésében Évről-évre növekszik az a szántóföldi termőfelület, ahol

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

A kálium jelentősége a fűszerpaprika tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a fűszerpaprika tápanyagellátásában A kálium jelentősége a fűszerpaprika tápanyagellátásában A talajtermékenység és azon belül a talaj tápanyag-szolgáltató képességének fenntartása az eredményes növénytermesztés alapvető feltétele. A talajvizsgálatokon

Részletesebben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 5 kg, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium

Részletesebben

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő

Részletesebben

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO

YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO Yara Mono Műtrágyák YaraLiva TM CALCINIT 15.5% N + 19% CaO 100% vízoldható Kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 5 kg, 2 kg A YaraLiva TM Calcinit nitrogént és kalciumot tartalmazó öntöző műtrágya. A kalcium

Részletesebben

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg

YaraLiva CALCINIT. 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát Kiszerelés: 25 kg, 2 kg Yara Mono műtrágyák YaraLiva CALCINIT 15.5% N + 26,5% CaO 100%-ban vízoldható kalcium-nitrát, 2 kg Összes nitrogén tartalom: 15,5% Nitrát-nitrogén tartalom: 14,4% Ammónia nitrogén: 1,1% Kalcium tartalom

Részletesebben

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter

KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS. Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS Dr. Csathó Péter KÖRNYEZETKÍMÉLŐ NÖVÉNYTÁPLÁLÁS 1. A talajvizsgálatok alapelvei és módszere 2. A növényvizsgálatok alapelvei és módszere 3. A tápelem-mérleg alapelvei és

Részletesebben

A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei. www.agr.unideb.hu/~ratonyi

A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei. www.agr.unideb.hu/~ratonyi A tápanyag-mérleg készítésének alapelvei www.agr.unideb.hu/~ratonyi Tápanyagellátási elvek: Tapasztalatok és megfigyelések alapján Oldatkoncentráció beállításával Növényanalízis alapján N min módszer Termésszimulációs

Részletesebben

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 1 NITRÁT RENDELET 48% Mo. területének 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről nitrát-szennyezési bírságot köteles fizetni, ami 50.000-500.000

Részletesebben

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor

Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor 1. számú melléklet az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelethez Állatfaj, csoport (állatkategória) Trágyák átlagos beltartalmi értékei keletkezéskor és kijuttatáskor A friss trágya N-tartalma [kg/év] Hígtrágya*

Részletesebben

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium

Részletesebben

Cziráki László 2014.

Cziráki László 2014. Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag

Részletesebben

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya

Részletesebben

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V page 2 A növények növekedésének alapjai: Napenergia,CO2, víz, tápelemek Tápelemeket 2 csoportra osztjuk:

Részletesebben

NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára

NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára NÖVÉNYSPECIFIKUS ajánlat őszi búzára technológiával még eredményesebben termesztheti búzáját! Biztosítsa az őszi búza terméséhez szükséges összes tápanyagot! Fajlagos tápanyagigény (kg/t) 27 kg 11 kg 18

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Vinasse +P szakmai ismertető anyag

Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasse +P szakmai ismertető anyag Vinasz avagy Vinasse, szerves trágya A vinasz a szeszgyártás során keletkező tisztán növényi eredetű anyag, amely koncentrált és azonnal felvehető formában tartalmazza

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 179. szám 37095

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 179. szám 37095 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 201 évi 179. szám 37095 c) A tanyák és gazdasági épületek felújítása során meg kell õrizni azok korábbi tömegi megjelenését, szerkezeti kialakítását és jellegét, törekedni kell

Részletesebben

Az egyes tápanyagok szerepe a növények életében DAMISOL KFT. ALBERTIRSA Ladányi Péter ügyvezető igazgató Az adott év termésmennyiségét és főleg annak minőségét a minimumban lévő tápanyag határozza meg!

Részletesebben

Tartalomjegyzék. I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere

Tartalomjegyzék. I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere Tartalomjegyzék I. FEJEZET A korszerű tápanyagellátás és környezeti feltételrendszere 1. A korszerű tápanyagellátás jellemzői............................................... 11 2. A korszerű tápanyagellátás

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 9. A tápanyag-gazdálkodás ökonómiai összefüggései 9.1. A tápanyag-ellátás ráfordítás hozam

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája Az elmúlt évtizedekben a szántóföldi növénytermesztés eredményességét elsősorban a hektáronkénti termés mennyisége határozta meg, minimális figyelmet fordítva a

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodási terv

Tápanyag-gazdálkodási terv Tápanyag-gazdálkodási terv Helyrajzi szám: Kunszentmárton 44 Terület: 155 m2 Átlagolva: Program által Parcella sorszám: 1 Talajkategória: I. Csernozjom talaj Növényfaj: Õszi búza Gazdasági év: 2 Minták

Részletesebben

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és

15. Növények vízleadása, vízhasznosulása és az azt befolyásoló tényezők 16. A tápanyagellátás és a termés mennyiségének kapcsolata (Liebig és A jegymegajánló dolgozatban három tétel és 10 kiskérdés lesz. A tételek a pontoknak kb. 70%-át a kiskérdések pedig 30%-át teszik ki. Az elégséges jegyhez 50% -os teljesítményt el kell érni a két jegymegajánló

Részletesebben

Műtrágyaajánlás és összefoglaló, 2013

Műtrágyaajánlás és összefoglaló, 2013 Műtrágyaajánlás és összefoglaló, 2013 Műtrágya Összetétele Típusa Javaslata Granulált alaptrágyázásra klórtűrő szántóföldi és kertészeti kultúrákhoz Ami helyett: klóros 15-15-15, 0-10-28, 0-10-24, Power,

Részletesebben

2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM --- 2203-06/2 KÓd$zám: T KIV: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSÜ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés?

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

Bemutatkozunk. a vevői igények kielégítésén túl egy biztonságosabb és hatékonyabb gyártási eljárással működő technológia került meghonosításra.

Bemutatkozunk. a vevői igények kielégítésén túl egy biztonságosabb és hatékonyabb gyártási eljárással működő technológia került meghonosításra. MŰTRÁGYÁK Bemutatkozunk A hazai műtrágyapiac két meghatározó tagja a Bige Holding csoporthoz tartozó Nitrogénművek Zrt. és Bige Holding Kft. Magyarországon 1931-ben Pétfürdőn épült az első ammónia- és

Részletesebben

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei

A nitrogén (N) A nitrogén jelentısége, hiánytünetei Elıszó Az eredményes növénytermesztés egyik alapvetı feltétele a termıhelyi viszonyokhoz és a növény igényeihez alkalmazkodó okszerő tápanyagellátás. Ehhez egyfelıl ismernünk kell a legfontosabb makro-

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 5. A szerves trágyák szerepe a tápanyag-gazdálkodásban 5.1. A szerves trágyák fő jellemzői

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok Kizárásos

Részletesebben

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27

Részletesebben

3.000,- Ft. Tápelemek hiányának. tünetei. Képes zsebkönyv főbb termesztett növényeink tápelem-hiánytüneteiről. A kálium és magnézium szakértője

3.000,- Ft. Tápelemek hiányának. tünetei. Képes zsebkönyv főbb termesztett növényeink tápelem-hiánytüneteiről. A kálium és magnézium szakértője Tápelemek hiányának tünetei 3.000,- Ft N P K Mg S Mn B Zn Képes zsebkönyv főbb termesztett növényeink tápelem-hiánytüneteiről A kálium és magnézium szakértője 2 Tartalomjegyzék 1. fejezet Bevezetés 3 2.

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- KIAVA: 2012. 04. Il. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTI TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt

Részletesebben

UMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya

UMG MICRO. mikrogranulált starter műtrágya UMG MICRO mikrogranulált starter műtrágya A mezőgazdasági termelők körében egyre jelentősebb az igény olyan korszerű, hatékony és környezetkímélő technológiák iránt, amelyek minél nagyobb biztonsággal

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia

Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Németh Tamás, Szabó József, Fodor Nándor, Koós Sándor, Magyar Marianna, Pásztor László, Radimszky László, Dombos Miklós, László Péter, Bakacsi Zsófia Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban

A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban A szervesanyag-gazdálkodás jelentsége a mezgazdaságban Az agrár környezetvédelemben rejl megújuló energiaforrások A biogáz a jöv egyik megújuló energiaforrása Mosonmagyaróvár, 2003. február 25. Dr. Schmidt

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1221 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. október 15. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK. -jelentős források: vitamin, ásványi elem, élelmi rost, szerves sav, pigment

ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK. -jelentős források: vitamin, ásványi elem, élelmi rost, szerves sav, pigment ZÖLDSÉGEK, GYÜMÖLCSÖK -olcsók, könnyen beszerezhetők gyakoriak -100 kg évente -napi élelem egyötöde -arányuk általában nem kielégítő -nyersen, feldolgozva, tartósítva -gyökér, gumó, hagyma, szár, levél,

Részletesebben

TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS

TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS TERMÉSZETES ENERGIAFORRÁS SZERVES ÉS SZERVES ÁSVÁNYI TÁPANYAGOK www.hortiservice.hu www.italpollina.it ötlet... technológia... minőség... megoldás Összhangban a természettel Az Italpollina SPA, Európa

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

Zöldségfélék szaporítása

Zöldségfélék szaporítása Zöldségfélék szaporítása Palántanevelés, magvetés szabályszerűségei Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék Dr. Kappel Noémi 2014.01.11. 1 Szaporítási módok Generatív úton történő

Részletesebben

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 1. oldal 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás

Részletesebben

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK -

TERMÉKKATALÓGUS 2008 ÕSZ-2009 TAVASZ - VIRÁGFÖLDEK - TERMÉKKATALÓGUS 08 ÕSZ09 TAVASZ VIRÁGFÖLDEK 3 40 4 48 PH 6,0 7,0 ÁLTALÁNOS VIRÁGFÖLD Közepesen laza szerkezetû, sötétbarna színû, magas biotápanyag tartalmú termesztõ közeg. Vízmegtartó képessége kitûnõ,

Részletesebben

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK

EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK EGYNYÁRI ÉS ÁTTELELİ SZÁLASTAKARMÁNYOK Fontosabb csoportjai: -Tavaszi vetéső szálastakarmányok: - Nyári másodvetésőek -İszi vetéső áttelelı keverék zöldtakarmányok - Csalamádék - Silótakarmányok Tavaszi

Részletesebben

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási

Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási 1. melléklet Útmutató a talajvizsgálatok, talajmintavételezés és tápanyaggazdálkodási terv értelmezéséhez Talajvizsgálat A termõföldrõl szóló 1994 évi LV. törvény 64. -a elõírja, hogy a földhasználónak

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról

Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról KUTATÁSI JELENTÉS Az EM készítmények használatának komplex vizsgálata című témáról Készítette: Futó Zoltán főiskolai docens Mezőtúr, 2006. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet az EM Magyarország Kft együttműködésével

Részletesebben

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ 1. A készítmények kereskedelmi neve: ENTEC 26 (+13S) ENTEC N-Mag 22 (+6MgO+12S)

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ 1. A készítmények kereskedelmi neve: ENTEC 26 (+13S) ENTEC N-Mag 22 (+6MgO+12S) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 1. A készítmények kereskedelmi neve: -

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 3. A talaj- és növényvizsgálatok kalibrálása 3.1. A talaj- és növényvizsgálatoknál alkalmazott

Részletesebben

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLAT Miért szükséges?

TALAJVIZSGÁLAT Miért szükséges? TALAJVIZSGÁLAT Miért szükséges? TALAJVIZSGÁLAT Alap talajvizsgálatot kell végezni azokon a területeken, ahol nincs korábbi talajvizsgálati eredmény. Alapvizsgálatkor a tápanyagvizsgálatok (NPK) mellett

Részletesebben

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27

Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések. Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés Tavaszi munkák jelentése Nyári munkák jelentése Őszi munkák jelentése OSAP jelentések Székesfehérvár 2014.11.27 Termésbecslés 6/2014. (II. 6.) VM rendelet a termésbecslésről A szakmaközi

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1521 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 12. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

Szemescirok termesztési technológia

Szemescirok termesztési technológia Szemescirok termesztési technológia A szemescirok nagy termőképességű, kiváló szárazságtűrő-képességű, közepes- és gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezően termeszthető szemestakarmánynövény.

Részletesebben

A talajvizsgálati eredmények értelmezése

A talajvizsgálati eredmények értelmezése A talajvizsgálati eredmények értelmezése A piaci verseny és a folyamatosan dráguló mezıgazdasági inputok következtében egyre több gazdálkodó látja be a tudatos, tudományos alapokon nyugvó gazdálkodásban

Részletesebben

Kísérleti eredmények Vetésidő kísérlet:

Kísérleti eredmények Vetésidő kísérlet: A talaj termékenységét megőrző fajtaspecifikus kukoricatermesztési technológiák fejlesztése tartamkísérletben c. OTKA által támogatott kutatás (23-26) keretében a célkitűzések maradéktalanul teljesültek.

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 8. Előadás A növénytermesztés általános szervezési és ökonómiai kérdései Előadás témakörei

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Glicerin hatása az angolperje csírázására és kezdeti növekedésére

Glicerin hatása az angolperje csírázására és kezdeti növekedésére Glicerin hatása az angolperje csírázására és kezdeti növekedésére Tolner László Elemez kft Budapest Czinkota Imre, Vadkerti Zsolt, Kovács Attila, Rétháti Gabriella Szent István Egyetem, Gödöllő Kutató

Részletesebben

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció A TALAJ A TALAJ a földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója kőzetek + elhalt szerves maradékok mállási folyamatok legértékesebb rész: humusz jellemzők: szemcsézettség, pórusméret, vízfelvevő képesség,

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok

Részletesebben

ROZS (Secale cereale)

ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) Származása, jelentősége : Géncentruma búzáéval megegyezik, annak gyomnövénye volt, kezdetben természetes, majd tudatos szelekció. Nálunk bronzkor óta. Világhelyzet:

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény élet. Szabó Gábor területi képviselő. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény élet Szabó Gábor területi képviselő Minden itt kezdődik Az ENSZ 2015-öt A termőtalajok nemzetközi évének nyilvánította. Az ENSZ előrejelzései alapján a nem megfelelő talajművelési

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet 24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer - maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22. ) EüM - FVM együttes rendelet

Részletesebben

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség. K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Trágyázási terv készítése

Trágyázási terv készítése 211 Szarvas Trágyázási terv készítése I. paradicsom 2 alap indító fej szervestrágya ammónium -nitrát IX/3 IV/3 513 175 N VI/2 sz.t. eke tárcsa kombi nátor 3 2 15 (2. o.) I. termőhely csernozjom talajok

Részletesebben

II. félév, 2 óra. Készült az Európai unió finanszírozásával megvalósuló iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

II. félév, 2 óra. Készült az Európai unió finanszírozásával megvalósuló iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 1. osztályos tanulók részére II. félév, 2 óra Készült az Európai

Részletesebben

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft

Felszín n alatti vizeink. GWIS Kft Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens

Részletesebben

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám

1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám 1456 MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 17. szám A vidékfejlesztési miniszter 3/2013. (II. 1.) VM rendelete a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet és a szõlõtermelési

Részletesebben

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR

2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR Ökológiai gazdálkodásban alkalmazható foszfor bázisú talajjavító granulátum termék és technológia fejlesztése, piaci sikerének megalapozása (AGROCARBON) Projekt azonosító: 2005-CSEKK-INNOKD-FOSZFOR 1 (INNOCSEKK

Részletesebben

GOSZ Yara Dow Minőségi búza termesztése. Pájtli József Budaörs, 2015.03.25.

GOSZ Yara Dow Minőségi búza termesztése. Pájtli József Budaörs, 2015.03.25. GOSZ Yara Dow Minőségi búza termesztése Pájtli József Budaörs, 2015.03.25. Bemutatkozás Minőségi búzatermesztésről általában Talajművelés Tápanyag-gazdálkodás Növényvédelem Növényápolás Ökonómia Bemutatkozás

Részletesebben

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László 145 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR- FELSŐOKTATÁS Országos Felsőbb Gazdasági

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

Lecsós kert. Kertészeti tevékenységek a Kertben Dr. Fekete Szabolcs

Lecsós kert. Kertészeti tevékenységek a Kertben Dr. Fekete Szabolcs Lecsós kert Kertészeti tevékenységek a Kertben Dr. Fekete Szabolcs Alapinformációk A növény is csak ember. alaptevékenységek: tavaszi területrendezés, vetés/ültetés, rendszeres nyári munkák, betakarítás

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Mikroelemek a zöldségtermesztésben

Mikroelemek a zöldségtermesztésben Mikroelemek a zöldségtermesztésben A növényeknek a növekedéshez különböző tápelemekre van szükségük. Ezeket aktívan veszik fel a levegőből, illetve a talajból és átalakított formában beépítik a szervezetükbe.

Részletesebben

Bactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása

Bactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása Bactériosol - Bactériolit rendszer bemutatása A novenyek osszetetele G. Bertrand 1951 O : 77.9 C : 11.34 H : 8.72 N : 0.82 98.78 % a levegobol P : 0.706 Ca : 0.58 K : 0.226 S : 0.103 Mg : 0.08 1.22 % a

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény - élet Minden itt kezdődik AGRO.bio Hungary Mikrobiológiai megoldásokat nyújt a mezőgazdaság minden területén Egészséges növekedés termés BactoFil 1500 hektár megfelelő termőtalaj

Részletesebben

AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez

AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez PANNON EGYETEM GEROGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSTANI ÉS TALAJTANI TANSZÉK AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez Készítették: Dr. habil. Sárdi Katalin

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5

t/ha őszi búza 4,4-4,6 őszi árpa 4,0-4,2 tavaszi árpa 3,5-3,7 tritikálé 3,6-3,8 rozs 2,4-2,6 zab 2,6-2,8 repce 2,3-2,4 magborsó 2,3-2,5 1.) Magyarországi helyzet Piaci információk a gabonáról és az olajnövényekről A Magyar Agrárkamara Növénytermesztési Osztályának június 24.-i ülésén elhangzottak szerint a kalászosokból jó termés ígérkezik.

Részletesebben