Szabályzat a veszélyeztető állapot megelőzésére és kezelésére

Átírás

1 Komárom Esztergom Megyei Önkormányzat Integrált Szociális Intézmény Szent Rita Fogyatékosok Otthona Esztergom, Dessewffy u. 20. Szabályzat a veszélyeztető állapot megelőzésére és kezelésére Készítette: Horváthné Trepák Etelka intézményvezető

2 Szabályzat a veszélyeztető állapot megelőzésére és kezelésére A fogyatékos betegeket ellátó bentlakásos intézményben, ha az ellátott személy saját vagy mások testi épségét veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít, a szakdolgozók korlátozó intézkedés megtételére jogosultak. Ezen intézkedésekről szóló általános tájékoztatást kapnak az ellátottak és törvényes képviselőjük a beköltözés napján. A korlátozó kényszerintézkedés megtételének kötelezően betartandó szabályai vannak. 1.Alapelv: Személyes szabadságában bármely módon kizárólag a veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsító személy /ellátott/ korlátozható! I. Meghatározások: 1.Veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott pszichés állapotának zavara következtében saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére nézve komoly veszélyt jelenthet, és a megbetegedés jellegére tekintettel sürgős intézeti gyógykezelésbe vétele nem indokolt. 2. Közvetlen veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott pszichés állapotának akut zavara következtében saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. A veszélyesség, veszélyeztetés lényeges eleme, hogy az egyén aktuális állapota, (viselkedése, magatartása) megjósolhatóan veszélyessé válhat másokra vagy önmagára ( pl. az ellátott feltételezhető, hogy az ellátott társainak, a gondozó személyzetnek testi épségét, egészségét veszélyeztető magatartást tanúsíthat, ha nem részesül megfelelő gondoskodásban). II. Megelőzés: 1.) Az intézmény mindennapi életét úgy szervezzük, alakítjuk, hogy az ellátottak életkorának, általános állapotának, korábbi életritmusának és az együttélés szükségszerűségéből eredő követelményeknek is megfeleljen. A felkelés, lefekvés, étkezések idejének megválasztását a házirendben rögzített időpontokban határoztuk meg. Szükséges mértékű fizikai ellátást, és változatos, hasznos, tartalmas időtöltést kínálunk. Segítsünk a családdal, ismerősökkel való kapcsolattartásában. 2.) Az intézményben élő ellátottak nyugalmát csak úgy tudjuk biztosítani, ha a konfliktusokat, problémákat kellő határozottsággal, de következetesen tisztelettel és indulatok nélkül kezeljük. 2

3 3.) A gondozás ellátás során az ellátott emberi méltóságát minden munkatársnak a legszélsőségesebb esetekben is tiszteletben kell tartania, - ennek megfelelően TILOS az ellátottat: megütni, egyéb módon bántalmazni, megfélemlíteni, megfenyegetni, sértő kifejezésekkel illetni, indulatosan, durván szólítani ellátni, megszégyeníteni, kiszolgáltatottság érzését szándékosan erősíteni, büntetésből bezárni, holmijától megfosztani. Ezen szabályok megszegése fegyelmi felelősségre vonást eredményez! 4.) Az ellátottak általános állapotának, hangulatának, kapcsolatainak, folyamatos, tapintatos nyomon követése, az ellátottakkal való rendszeres beszélgetés sok olyan információt kínál, mely előre jelezheti komoly konfliktus kialakulását. A gondozó ápoló foglalkoztató személyzet kötelessége, hogy időben észlelje és jelezze a főnővér, az igazgató, illetve orvos felé a készülő konfliktushelyzetet. III. Az ellátott fizikai, gyógyszeres korlátozásának okai, módja: Mivel sem az orvos sem a gondozó nem képes előre jósolni az előre nem látható veszélyeztető állapotot, kivéve a legnyilvánvalóbb eseteket a gyakorlatban igen nehéz a jogszabályi előírásnak megfelelni. A kórelőzményben szereplő korábbi veszélyeztető magatartás nem elégséges ok arra, hogy az adott személyt aktuálisan önmagára vagy másokra veszélyesnek ítéljük, korlátozását elrendeljük, foganatosítjuk. Az intézmény pszichiáter szakorvosa és a vezető ápoló által egyénre szóló intézkedési terv készül az érintett személyek számára, amely rögzíti a megelőzés, illetve a veszélyeztető, közvetlen veszélyeztető állapot kezelését szolgáló terápia részletes leírását. Az ebben felsorolt lépések az ellátott akarata nélkül is megvalósulhatnak, amennyiben aktuális viselkedése, magatartása, állapota ezt megkívánja. Természetesen a cél minden lépésnél az ellátott személlyel való megállapodás. Az ellátott korlátozása: szándékának /cselekményének megakadályozása nem okozhat nagyobb kellemetlenséget, fájdalmat, egészségkárosodást, mint amit maga a veszélyeztető cselekmény okozott volna, ha bekövetkezik. 1.) Az intézkedés általános lépései: Veszélyeztető állapot fellépése esetén az első lépés, hogy az ellátott együttműködését megszerezzük, megtartsuk, meggyőzzük a szükségesnek ítélt terápiás változtatására elfogadására. Ha az ellátott nem működik együtt, akkor léphet fel a szakdolgozó korlátozó intézkedéssel, amely a veszélyeztető állapot megszüntetését szolgálja, és csak az ellátott biztonságos helyzetének visszaállításáig állhat fenn. Az intézkedés esetén az ellátottat cselekvés közben folyamatosan tájékoztatni kell. 3

4 Veszélyeztető állapot esetén korlátozó intézkedésre mindig csak felügyelet mellett kerülhet sor. Korlátozó intézkedés esetén az ellátott nem hagyható folyamatos felügyelet nélkül. Minden esetben szükséges a két gondozó jelenléte és tevékenysége az orvos előírásai alapján (egyénre szabott intézkedési terv). Az orvos távollétében szükséges kényszerintézkedés a vezető ápoló, vagy a legmagasabb szakképesítésű ápoló (osztályvezető ápoló ) irányításával kötelező elvégezni. A kényszerintézkedés szükségességéről lehetőség szerint az orvost azonnal értesíteni kell, de maximum 2 órán belül értesíteni kell a kényszerintézkedés megtételéről utólagos jóváhagyás céljából. További kezelés teendők végzése kizárólag orvosi utasítás alapján történhet. Fontos a beteg megnyugtatásához, hogy ismerjük azokat az eszközöket és azt a tevékenységet, amelyek számára megfelelőek, elfogadhatóak, hisz így könnyebben érhető el az együttműködés. A veszélyeztető állapot felmérése a szakápoló gondozó folyamatos jelzése alapján az orvos feladata. 2.) Lehetséges eszközök: Komplex ellátás: Pszichés megnyugtatás: Farmakoterápia kizárólag orvosi utasítás alapján, illetve az ápolási gondozási dokumentációban, meghatározott utasítás alapján. Mozgásban való korlátozás (rögzítés): - orvosi javaslatra - az ápolási gondozási dokumentációban meghatározott orvosi utasítás alapján. A korházi elhelyezés biztosítása az ellátott állapotváltozásának függvénye, amelyről az orvos nyilatkozik. 3.) Előre nem látható helyzetben tehető intézkedések: Kritikus, előre nem látható helyzetben az ápoló a következő intézkedéseket teheti, ha az ellátott önmagát vagy mások egészségét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít: Segítséget kér, jelzi a vezető ápolónak, osztályvezető ápolónak, vagy a műszakba beosztott munkatársainak, és irányításukkal ill. segítségükkel azonnal megkezdi az intézkedési terv, a folyamatszabályozás lépéseit. Az ellátottat tájékoztatja azokról az intézkedésekről, amelyek ebben a szituációban történni fognak vele. A veszélyt okozó eszközt elkérheti, annak átadására határozottan utasíthat, elvétele érdekében indokolt mértékben fizikai erőt alkalmazhat ( az ellátottat lefoghatja, mozgásában átmenetileg akadályozhatja). Veszélyeztető cselekmény megakadályozása érdekben határozottan felszólíthatja az érintett ellátottat, illetve kísérletet biztosíthat számára a lakószobájába, illetve a betegszobába való eljutáshoz (ahol biztonságban lehet). Ha az ellátott továbbra sem jelzi együttműködési szándékát, illetve a veszélyhelyzet nem szűnik meg, ágyhoz történő rögzítéssel gondoskodik a 4

5 személyzet a biztonságáról ( a rögzítésen állapotától függően maximum 2 óra múlva lazítani szükséges). Rögzítés esetén is biztosítani kell az ellátott viszonylagos kényelmét, nyugalmát, figyelmének elterelésével, beszélgetéssel törekedni kell arra, hogy a kritikus helyzetet megszüntessük. Az ellátottat felügyelet nélkül hagyni tilos! Rögzítésnél követendő irányelvek: A rögzítésnél használt eszköz minimum 8 10 cm széles alapterületű, belül párnázott bőr vagy hevederöv lehet ( ez megakadályozza a végtag elszorítását). A rögzítés erőssége a szükséges minimalizáció elvét kövesse. Rögzítésnél a végtag, az adott izület normál mozgási tartományon belüli tartása fontos követelmény. Rögzítés alatt folyamatos felügyeletet szükséges biztosítani, ahol az ellátott állapotváltozását figyelni, jelezni, dokumentálni kell, illetve a szükséges terápiás reakciókat, változásokat végre kell hajtani. Fontos a lakóval való folyamatos kommunikáció, az állandó tájékoztatás. A korlátozásról az orvost haladéktalanul tájékoztatni kell. 4.) Értékelés: Ha a veszélyeztető állapot kezelése befejeződött, és az ellátott állapota stabilizálódott, amennyiben lehetséges a lezajlott eseményt meg kell beszélni az ellátottal. Fontos pontról pontra feldolgozni az eközben lezajlott tünetek, feszültségek, szorongások jellemzőit, erősségét. Értékelni kell a megoldási folyamatot, illetve meg kell beszélni a később felmerülő hasonló esetek kezelése érdekében a megoldási utakat. Ezek az értékelések szakmai csoporton belül az orvos és / vagy főnővér vezetésével történhetnek. A lezajlott események után a közösségben a feszültségeket oldani kell. A munkacsoportban is szükséges értékelni a veszélyeztető állapot kezelését, a felmerülő kétségeket, beszélni kell az esetleges jobb megoldási utakról. A veszélyeztető állapot, a közvetlen veszélyeztető állapot fennállása esetén azt dokumentálni kell, az ápolási gondozási dokumentációban átadó eseménynaplóban. 5.)A dokumentációs lap: A dokumentációnak tartalmaznia kell: A személyi adatokat. Az elrendelő, illetve az intézkedésben részt vevő személyek adatait, aláírásukat. Az orvos értesítésének időpontját Az előzményeket (tüneteket) Az esetleges rögzítés okát, időpontját Azon intézkedéseket sorát, amelyeket a kényszerítő intézkedés előtt megtettek. Azoknak a kényszerítő eljárásoknak a felsorolását ( pl. injekció adása, mozgáskorlátozás) amelyeket alkalmaztak. 5

6 A folyamatos állapotváltozásról a feljegyzést, az értékelést, az eredményességet. A feloldás időpontját. A veszélyeztető állapot fennállásának ideje alatt, illetve a kórházba szállításig fokozott, folyamatos megfigyelés szükséges. A megfigyelt tüneteket, a magatartásváltozást dokumentálni kell, az adott állapottól függően: minimum óránként vagy gyakrabban, akár negyedóránként, félóránként, akut állapot elmúltával óránként. A veszélyeztető állapotok fellépésről, tüneteiről, kezeléséről, eredményességéről az ellátott dokumentációján belül feljegyzést szükséges vezetni ( az előbbiekben megjelölt dokumentáció ebben ad segítséget), hogy minél eredményesebb megoldásokat lehessen alkalmazni, illetve az előzményeket minél korábbi felismerésére lehessen következtetni. A kényszerítő korlátozó intézkedésekről az intézet igazgatója az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatja. A törvényes képviselőnek a dokumentációba betekintési joga van. A korlátozó intézkedésről, az eljárás alkalmazásáról azt megelőzően illetve az intézkedés megtételét követően azonnal írásban dokumentációt kell készíteni az intézmény által szabályozott módon. Esztergom, október 06. Horváthné Trepák Etelka telephely igazgató 6