1. a légköri szén-dioxid tartós csökkentése, 2. az eredeti ökoszisztémák helyreállítása, 3. éghajlat-változási adaptáció elősegítése.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. a légköri szén-dioxid tartós csökkentése, 2. az eredeti ökoszisztémák helyreállítása, 3. éghajlat-változási adaptáció elősegítése."

Átírás

1 j e l e n t é s Szakmai segítségnyújtás kilenc nemzeti park igazgatóság területén megvalósuló klímaerdő-telepítési és kezelési terveinek elkészíttetésében, a telepítések elvégeztetésében KLÍMAFA Kft. Dr. Gazdag Dávid Óvári Ilona Horváth Ferenc Balázs Borbála Mázsa Katalin 1

2 Klímaerdők létesítése, a táji léptékű ökológiai erdőrestauráció a vágásos rendszerű erdőgazdálkodás erdőtelepítési és erdőnevelési tapasztalataitól és gyakorlatától jelentős részben eltérő feltételekkel valósítható csak meg. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium külön forrást biztosított az igénylő Nemzeti Park Igazgatóságok részére, hogy ezt az ország és a természetvédelem szempontjából lejjebb részletezett okból - kiemelt fontosságú klímavédelmi programot elindítsa. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a Zöld Beruházási Rendszer programjainak előkészítésére több pilot projektekbe kezdet, melyek közé ez a program is jól illik. Minthogy a koncepció új, fennakadások érhetőek, de törekedni kell arra, hogy ezeket leküzdve a hazai természetvédelem a Nemzeti Erdőtelepítési Program beindulásakor reális alternatívát tudjon mutatni ökológiai restaurációs erdőtelepítéseivel. Bár jelentős késéssel, de a legtöbb Nemzeti Park Igazgatóságtól beérkeztek a telepítési tervek, vagy azok körvonalai bizonyos esetekben kezelési koncepciókkal kiegészítve. Általában a klímaerdő fogalma nem teljesen letisztult. Fontos tisztázni, hogy a Nemzeti Park Igazgatóságok értésék a későbbiekben. Ezért a végleges jelentést javasoljuk minden Nemzeti Park Igazgatóságnak eljuttatni, illetve a következő program elindítása előtt egy szakmai egyeztetést tartani. 2

3 A klímaerdő: o telepített, o természetszerű o termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból elegyesen kialakított, o védett természeti területen lévő o üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentési egységeit produkáló erdők, melyekben fakitermelés nincsen. A klímaerdők szerepe: 1. a légköri szén-dioxid tartós csökkentése, 2. az eredeti ökoszisztémák helyreállítása, 3. éghajlat-változási adaptáció elősegítése. A vegyes korú erdőt és a folyamatos erdőborítást a telepítésnél a különböző növekedési sebességű és öregedésű fafajok mozaikszerű elrendezésével, a terület természetes adottságainak figyelembe vételével (pl. meglévő fák betervezésével), a kezelésnél pedig egy állékony, összetett ökoszisztémát célozunk, a ritkítást a holtfa helyszínen hagyásával (pl. gyűrűzéssel, vagy szálalásos üzemmóddal, a ledöntött faanyag kiszállításának tiltásával) érjük el, a természetes ökoszisztéma kialakítása és a kibocsátáscsökkentés miatt. Ezt követően számítógépes szén-dioxid megkötési modellezés szükséges, a kibocsátás-csökkentés becsléséhez. A kezeléshez pedig kibocsátás-csökkentés és biodiverzitás növekedés monitorozás kapcsolódik. Minderre a KLÍMAFA Kft. a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutató Intézetével és a Nyugat-Magyarországi Egyetemmel közösen részletes programot dolgozott ki. A klímaerdők védelmi erdők, javasolt azonban új fogalomként az erdőtörvénybe emelni a klímaerdő besorolást. 3

4 Klímaerdők létesítése, a táji léptékű ökológiai erdőrestauráció a vágásos rendszerű erdőgazdálkodás erdőtelepítési és erdőnevelési tapasztalataitól és gyakorlatától jelentős részben eltérő feltételekkel valósítható csak meg. A telepítési és kezelési terv tehát a természetközeli állapot mielőbbi elérést célozza. Jelen program lehetővé teheti, hogy számos ökológiai restaurációt hajtsunk végre, a hazai Nemzeti Park Igazgatóságok felkészüljenek egy nagyobb projektre, a természetvédelem megmutassa, hogy egy alternatív erdőgazdálkodás lehetséges, alátámassza a természetvédelem gazdasági hasznát, versenyelőnyt biztosítson hazánknak a üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentési egységeinek kereskedelemében. Minthogy a Nemzeti Park Igazgatóságok nem jelezték igényüket szakmai segítségnyújtásra csak az elkészült és hozzánk eljuttatott tervek alapján tudunk dolgozni. Természetes, hogy az egyes területek kezelésében az adott Igazgatóságnak van tapasztalata és elsődlegesen az ő terveik kell, hogy érvényesüljenek. A fentiek figyelembe vétele azonban elengedhetetlen. Az együttműködés fokozása a szakhatósági feladatok ellátása miatt is fontos. Többszöri felszólítás után sem érkezett be minden telepítési terv, ezért a meglévő tervek alapján tudjuk csak a teljes programot elkészíteni. 4

5 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Szentistván 17A, 17B, Mezőnagymihály 13A, Tiszadorogma 36A, Mezőcsát 41A, összesen: 17,6 ha); Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Nagybajom 0506b hrsz, Berzence 0285/1h hrsz, Paks 224K, Paks 620D, összesen: 36,0 ha); Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (Csobánka 46A-46G, összesen: 23,1 ha) Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (Dunasziget 3 részlete, összesen: 9,8 ha); Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (Ároktő 0282/1, 0282/2, Tiszabő 0264/1a, c, f, összesen: 67,9 ha) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (Magyarcsanád, Vésztő és Gyula, összesen: 52,8 ha); Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Tiszasas és Tiszaalpár, összesen: 14,1 ha); (Őriszentpéter 44O, 46E, 50J, 76F, összesen: 8,0 ha) A mindösszesen 229,4 hektáron 50 év alatt tonna szén akkumulálódik, mintegy 10%-os bizonytalansággal amely ± 10% tonna szén-dioxidnak felel meg. KEREKÍTVE: tc, illetve tco2-ot köt meg a program, jelentősen csökkentve hazánk üvegház-hatású gáz kibocsátását. 7,9 milliárd forint ökológiai értéket hoz létre ez átlagos évenkénti szintre lebontva 1600 tonna szén-dioxidot, és 148 millió forint ökológiai értéket jelent Csak a szén-dioxid értékét nézve évente: o a szén-dioxid ekvivalens (EUA) jelenlegi árával számolva 6,5 millió forint o a 2012 utánra várt 40 euró értékkel számolva több mint 17 millió forint o a NÉS országgyűlés által megszavazott 72 euró átlagos állami kibocsátáscsökkentési ráfordítással számolva mintegy 31 millió forint pénzügyi eredménnyel jár. 5

6 A szigorúan pénzügyi szemléletű megtérülés ennek megfelelően 4-20% között várható, mely hosszú távú programnak is kellően megalapozott. Az ökológiai értéket (mely többek között az éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás értékét is magában foglalja) is figyelembe vevő megtérülés pedig 75-95%-os, ami rendkívül kedvező. 6

7 Az Európai Parlament december 17-i jogi aktusai szerint (COM(2008)0019 C6-0046/ /0016(COD)) A Kyotoi időszak (általában 1990) bázisévéhez képest 20%-os kibocsátáscsökkentésről döntött az EU-n belül, mely 30%-ra fog növekedni, ha széleskörű nemzetközi megállapodás elérhető a közeljövőben. Az erőművek és az energiaigényes ágazatok - melyek az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer EU-ETS alá esnek - üvegházhatású gázkibocsátását 21%-kal kell csökkenteni a évi szinthez képest kevesebb kibocsátáscsökkentési egység kiadásával. Emellett az EU-ETS további egységesítése mellett az országok a kibocsátáscsökkentési egységek nagyobb részét értékesítik aukción (Magyarország 28%-ban). Változás továbbá, hogy az aukciót központosítják, elkerülendő az országos aukciók időzítési és szervezési nehézségeit. Az aukció bevételének 88%-át a 2005-ös kibocsátás alapján visszaosztják, 2%-át a Kyoto-i vállalást túlteljesítőknek osztanak vissza, (10%-ban Magyarországnak) melyeket kibocsátáscsökkentésre (klímaerdőkre, nemzetközi fejlesztési projektekre, erdőirtás csökkentésére, környezettudatosságra, alkalmazkodásra) kell fordítani. Mindez a várt 40 áron a magyar államnak mintegy évi 460 millió euró bevételt, míg az iparnak mintegy évi 440 millió euró kiadást jelent. Mexikóban nemzetközi általános kibocsátás-csökkentési megállapodás esetén ezen összegek várhatóan 50%-al nőnek. A jelen klímaerdő program sikeressége tehát két okból fontos: 1. az ország szempontjából lehetőséget ad: - az ország kötelező kibocsátáscsökkentési vállalásait költséghatékonyabban teljesítse - az aukciós bevételek elköltésére kész programja legyen - az ország éghajlat-változási adaptációját is segítse egy kibocsátáscsökkentési projekt keretében 2. a természetévdelem szempontjából lehetőséget ad: - a kvótakereskedelem forrásait bevonni az ökológiai restaurációs munkába - bemutatni, hogy közvetlen anyagi hasznot tudnak termelni védett természetvédelmi területek - bemutatni, hogy képes integrált környezet/természetvédelmi projektekre, melyek a vízgazdálkodásra is kiterjedően mind kibocsátáscsökkentéssel mind éghajlat-változási adaptáció elősegítésével hozzájárulnak a klímavédelemhez. 7

8 Az éghajlat védelmi törvénytervezet tartalmazta a természetes élőhelyek kiemelt védelmét, és azok helyreállítási költségeit. Bár az utolsó pillanatban a tervezet nem került elfogadásra, de mivel minden parlamenti párt támogatta, elfogadása még az idei évre várható. Ez a jelen program a törvényhozók, piaci szereplők számára meg tudja mutatni az ökológiai restauráció költségeit, és a megkötött szén-dioxid értékét, mely segítségével a törvénytervezet által tett javaslatok valós hatásai jobban becsülhetőek lesznek. Ez segítheti a tervezet gyorsabb és szélesebb körű egyetértéssel történő elfogadását. A jelen program továbbá részben fölkészíti a Nemzeti Park Igazgatóságokat a törvény lehetőségeire és kötelezettségeire. A gazdasági mellett a klímaerdők jelentős ökológiai hasznot hoznak. A magyarországi eredeti ökoszisztéma fenntartása, a biodiverzitás csökkenésének megállítása, a felszín feletti és felszín alatti vizek védelme, a klímaváltozás kedvezőtlen helyi hatásainak (talajerózió, földcsuszamlások, hőhullámok, árvizek, belvizek) csökkentése érdekében az eredeti, őshonos, elegyes erdők újbóli megteremtése a jövőnkbe való elengedhetetlen befektetés. A bioszféra alkotóelemei nem függetlenek egymástól, hanem egy hatalmas kapcsolatrendszeren belül jutnak érvényre, így egy elem restaurálásának hatása multiplikálódik. A nemzeti parkokat azzal az elsődleges céllal hozták létre, hogy a természeti környezet egy kiragadott, különlegesen értékes részletét óvják meg; így az itt végzett ökológiai restauráció hatása megtöbbszöröződik. Ennek számszerűsítésére dolgoztuk át és aktualizáltuk a KVVM-TVH által készíttetett a TEO-07/94 és FTF-218/94 kódok alatt regisztrált, a Szerz.Jogv.Hiv. által 32285/T/94 számon bejegyzett Természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben okozott károk értékének meghatározása című munka által kifejlesztett módszert. A módszer Természetvédelmi oltalom alatt álló erdők ökológiai értékelése címmel csatolt ezen jelentéshez. Mind a CO2 megkötés, mind az ökológiai értékelés elkészül azon Nemzeti Park Igazgatóságok által tervezett területekre, melyek 2010 február 28-ig leadták a telepítési terveket. 8

9 A Nemzeti Park Igazgatóságok által eljuttatott tervekről Tekintettel az idő szűkösségére érdemes a megkezdett telepítéseket folytatni, és a felmerült problémákat menet közben orvosolni, illetve a az így szerzett tapasztalatokat a későbbi programokba beépíteni. Az adatok alapján elkészítettük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Községhatár Hrsz Erdőrészl et Terület (ha) Szentistván A 7,33 Szentistván B 1,20 Mezőnagymih A 3,56 ály Tiszadorogma 011/2 36 A 5,00 7 Mezőcsát A 0,50 Összesen 17,59 A koncepció jó, ebből az anyagból el lehet készíteni az erdőtelepítést és az ökológiai értékelést, a szén-dioxid megkötést is. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Községhatár Hrsz Erdőrész let Paks 0156/7 620 A Paks 0162/c 224 K Berzence 0285/1 h Nagybajom 0506 b Összesen Terület (ha) 9

10 A két paksi erdőrészletnél, a kezelési előírásoknál a tervező nem tér ki a klímaerdő speciális kezelésére, amely a természetszerű erdő kezeléséhez hasonló, azaz az állandó erdőborítottság elérése törekszik azzal a különbséggel, hogy ezekből az erdőrészletekből faanyagot sem lehet elvinni. Az erdőrészletek rendeltetését nem ismeret de az üzemmódot javaslom mindenképpen faanyagtermelést nem szolgáló -ra módosítani. A berzencei és a nagybajomi tervezésnél nagyon jó a javasolt rendeltetés és a kezelés leírása is, de az üzemmódot is változtatni kéne, és a vágásos helyett faanyagtermelést nem szolgáló -ra kéne módosítani. Ezekben az esetekben a szálalásos üzemmód kialakítása lenne a célszerű úgy, hogy az üzemtervi előírásoknál a ledöntött faanyag kiszállítását is meg kéne tiltani. Ezeket a kész üzemtervi leíró lapokon kellene feltüntetni, mégpedig a az erdőtelepítési terv szakhatósági hozzájárulását megadó hatóságnak kellene előírni az összes többi speciális kikötéssel együtt. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Községhatár Hrsz Erdőrészl et Terület (ha) Csobánka A 7, B 1, C 3, D 3, E 2, F 3, G 1, TI 1, TI 2 5,70 Összesen 28,80 A telepítési terv hagyományos értelemben megfelel, de a klímaerdő létesítésének célja nem jött át. Vágásos üzemmódot tervez, és az erdő kezelését a klasszikus modelltábla szerint kívánja megvalósítani (nevelővágások időpontja, mérték tekintetében). 10

11 Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Még nem tudjuk mi a konkrét terve, a tervezés folyamatban van. Összesen tervezett munka: Községhatár Hrsz Terület (ha) Dunasziget 0151/1c 1,6617 Dunasziget 0151/1f 1,2419 Dunasziget 0365/3 6,9308 Összesen: 9,8344 A várható célállomány KST-K,(kőrises-kocsányostölgyes) vagy KST-EL (egyéb lomb elegyes-kocsányostölgyes). KST (kocsányos tölgy) főfajjal MK (magas kőris), MAK (magyar kőris), MSZ (mezei szil), VSZ (vénic szil) elegyfajok felhasználásával. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Kísérő levelében ő is vágáskort ír, tehát vágásos erdőt akar létesíteni, igaz, hogy keményfás, hazai, őshonos fafajokból tervezi az erdőtelepítést, ami az alap koncepióval egybevág. Itt is szükséges lenne a klímaerdő fogalmát tudatosítani. 1.) Községhat ár Hrsz Terület (ha) Tiszabő 0264/1 a 10,6181 Tiszabő 0264/1 c 11,1131 Tiszabő 0264/1 f 6,1794 Összesen: 27,9106 A létesítendő erdő rendeltetése: természetvédelem, de az üzemmódra nem tér ki, ellenben 65 éves vágáskorral számol. Az állománynevelésre nem tér ki, a klímaerdő sajátosságait majd figyelembe kell vennie, 2.) 11

12 Ároktő 0282 hrsz-on 10 ha KST (MK) állomány tervez 30 ha FNY, SNY (FENY,MK,FFŰ) állományt tervez. összesen : 40 ha A létesítendő erdő rendeltetése: természetvédelem, de az üzemmódra nem tér ki, ellenben vágáskorral számol. Az állománynevelésre nem tér ki, tehát ez azt jelentheti, hogy nem vette figyelembe a klímaerdő sajátosságait. A KST célállománynál az elegy fafaj növelése javaslot. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Csak levél jött, melyben 14,1 ha erdőtelepítési szándékról ír az alábbi szerint: Az erdőtelepítés útján létesítendő erdők által a jövőben megkötendő széndioxid mennyiségének számítógépes modellezéséhez szükséges alapadatokat a telepítési terv technológiai leírása tartalmazza, mely a következő: - Összterület: 14,1 ha - Terület-előkészítés: fás szárú özönnövények zúzása és nehéztárcsázás - Talaj-előkészítés: 70 cm-es mélyforgatás és nehéztárcsázás - Ültetés: Gépi ültetés egysoros, függesztett ültetőgéppel Kézi, gödrös ültetés (a gödörfúrás gépesített) Hálózat: sortávolság = 2,60 m; tőtávolság = 0,75 m. Csemeteszükséglet mindösszesen db, ebből Helyrajzi szám Fafaj FRNY FTNY FFŰ MÉ Összes en Tiszasas Elegyarány (%) 0163/1; /2; /3; Csemeteszám

13 /4; /5 (db) 000 Tiszaalpár Elegyarány (%) 023/7a; Csemeteszám /21a 000 Összesen Csemeteszám A széndioxid megkötés számításához ezek a számok nem elegendőek, csak pontatlan becslést lehet adni. Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csak ezt a szándékot ismerjük, a tervet még nem készítették el ezek a számok nem elegendőek, csak pontatlan becslést lehet adni. Községhatár Telepítésre tervezett terület (ha) Magyarcsaná d Telepítendő fafajok és elegyarány 44,8372 Szürkenyár 60 % Magyarkőris 40 % Vésztő 3,0000 Szürkenyár 60 % Magyarkőris 40 % Gyula 5,0000 Kocsányos tölgy 100 % Várható korszaki átlagnövedék (m³/ha/év)

14 VÁRHATÓ CO 2 MEGKÖTÉS A NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGOK KLÍMAERDŐ TELEPÍTÉSI TERVEI ALAPJÁN MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetével együttműködésben

15 A MODELL-SZÁMÍTÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete a KlímaFa felkérésére, több alkalommal végzett már számításokat (lásd Horváth és Balázs, június 1-i, június 12-i és augusztus 28-i jelentéseit). A korábbi számításokat feltételezésekre kellett alapoznunk, mivel akkor még nem álltak rendelkezésünkre tényleges erdőtelepítési tervek. Most klímaerdők telepítésére vonatkozó konkrét tervek alapján végeztük a modell-számításokat. Az aktuális tervek dokumentációit az 1. melléklet tartartalmazza. Ezek alapján a következő területkimutatás adható (1. táblázat). Számításainkat tehát 229,4 hektáron tervezett klímaerdő szénmegkötésére adjuk.

16 NPI erdőrészletek, területek terület (ha) BNPI Szentistván 17A 7,3 BNPI Szentistván 17B 1,2 BNPI Mezőnagymihály13A 3,6 BNPI Tiszadorogma 36A 5,0 BNPI Mezőcsát 41A 0,5 17,6 DDNPI Nagybajom 0506b hrsz 15,0 DDNPI Berzence 0285/1h hrsz 10,2 DDNPI Paks 224K 6,0 DDNPI Paks 620D 4,8 36,0 DINPI Csobánka 46A, B, F, G 14,2 DINPI Csobánka 46C, D 6,7 DINPI Csobánka 46E 2,2 23,1 FHNPI Dunasziget (3 részlet) 9,8 9,8 HNPI Ároktő 0282/1 10,0 HNPI Ároktő 0282/2 30,0 HNPI Tiszabő 0264/1a, c, f 27,9 67,9 KMNPI Magyarcsanád 44,8 KMNPI Vésztő 3,0 KMNPI Gyula 5,0 52,8 KNPI Tiszasas feltételezett terület 7,0 KNPI Tiszaalpár feltételezett terület 7,1 összes terület volt csak megadva 14,1 ÖNPI Őriszentpéter 44 O 2,9 ÖNPI Őriszentpéter 46 E 0,5 ÖNPI Őriszentpéter 50 J 1,6 ÖNPI Őriszentpéter 76 F 3,0 8,0 MINDÖSSZESEN: 229,4 ha

17 A nemzeti parkok által átadott dokumentumok eltérő részletességűek: termőhely-feltárási szakvéleményt (BNPI, DDNPI, ŐNPI), és/vagy erdőtelepítési kivitelezési tervet (BNPI, DDNPI, DINPI, HNPI, ŐNPI), vagy tájékoztató levelet tartalmaznak folyamatban lévő erdőtelepítés előkészítéséről (FHNPI, KMNPI, KNPI), két nemzeti parktól (ANPI, BfNPI) nem kaptunk anyagot. A modell-számítások paraméterezéséhez ezekből dolgoztunk. Az átadott dokumentumok közös jellemzője ugyanakkor, hogy a telepítést követő természetvédelmi kezelésre vonatkozóan nem tartalmaznak semmilyen tervet vagy elképzelést. Egy klímaerdő kialakulása az erdőtelepítéssel nem fejeződik be. A természetvédelmi kezelési tervek (pontosabban a klímaerdő restaurációs terv -ek) ahhoz szükségesek, hogy a telepítést követően, a még egykorúnak tekinthető állományokat fokozatosan átvezesse, hosszú távú, önfenntartó stabilitással rendelkező, vegyeskorú és változatos szerkezetű állományokká. Ez a folyamat spontán is kialakulhat a fafajok eltérő biológiai kora, természetes öregedése és elhalása következtében, később a természetes regeneráció következtében, de a folyamat legalább minimális szintű monitorozása, ellenőrzése, gyakran pedig kezelése - előbb-utóbb szükségessé válik. A modell-számítások eredményei szempontjából nem csak a kiindulási feltételek fontosak, hanem a későbbi folyamatok vagy kezelések kézbentartása is, amelyeket a modellekben különböző irányokba vezethetünk. Természetvédelmi kezelési terv, koncepció (ill. klímaerdő restaurációs terv ) hiányában a szokásos erdőnevelési modellek sémáit kellett alkalmaznunk1, amelyek vágásos üzemmódú erdőkre lettek kidolgozva (lásd: A számítások paraméterezéséhez használt irodalmak). Mindezek miatt a modell-számítások eredményeiből csak az első 50 év eredményeit tartjuk mérvadónak, ezért az összesített eredményeket 50 évre adtuk meg! 1 Azzal az eltéréssel, hogy az erdőnevelés során alkalmazott fahasználatok (tisztítás, gyérítés) eredményeképpen kivágandó faanyagot a klímaerdőben hagyjuk, mint talajra kerülő holtfa frakciót.

18 Módszertan A klímaerdők várható szénmegkötésének számítására a Nabuurs et al. (2001) által kifejlesztett CO2FIX modellt használjuk, amelynek hazai viszonyokra vonatkozó paraméterezését, adaptálását folyamán végeztük el (Balázs et al. 2008) a KLÍMAFA Kft. és az ÖBKI közötti együttműködés keretében részben az INNOCSEKK program keretében. A paraméterezéshez a hazai erdészeti, fatermési szakirodalom dolgozatait használtuk fel (Béky 1981, 1983, 1991, Béky & Somogyi 1995, Kiss és mtsai 1987, Kovács 1983, 1986, Solymos 1991, Rédei 1991a, b, Sopp & Kolozs 2000). A megadott területek és telepítési tervek (1. melléklet) alapján összesen 25 CO2FIX modellt állítottunk fel, mindegyiknél 3-3 szcenáriót alkalmazva a megvalósulás lehetséges változatainak kezelésére, összesen tehát 75 futtatást készítettünk. A háromféle szcenárióbeállítást eltérő, de egymás után következő fokozatú termőhelyi osztályokkal (FTO - fatermési osztály) értük el, azt feltételezve, hogy a termőhely-feltárás (amely egyenlőre csak 3 nemzeti park esetében készült el) alapján feltételezhető növekedés, vagy egy annál gyengébb vagy egy annál jobb termőhelyi osztállyal paraméterezhető növekedés valósulhat meg. Azokban az esetekben, amikor a termőhely minőségére vonatkozóan nem rendelkeztünk kielégítő információkkal, közepes FTOval (± 1 FTO) dolgoztunk. Ezek beállításait és a tervezett elegyarányokat a 2. mellékletben adjuk meg. A legvalószínűbb megvalósulás és a várható bizonytalanság becsléséhez, mind a 25 modell-futtatásra, a szcenárió-hármasokból, 10 ismétlésben, véletlenszerűen kiválasztottunk 1-1 megvalósuló szcenáriót, majd az így random szimulált 10 eset alapján, nemzeti parkonként átlagokat és szórásokat számítottunk. A szórás értéket nem szabad túlbecsülni, de arra alkalmas, hogy segítséget adjon a bizonytalanság becsléséhez. Minél több területet veszünk figyelembe egy-egy csoport (nemzeti park) átlagának számításakor, annál valószínűbb, hogy a véletlen: az előre ki nem számítható körülmények és események, egymást kiegyenlítve hatnak, ezzel csökkentve a csoport eredményének bizonytalanságát.

19 tc A 100 évre kiszámított részletes modell-számítási eredményeket a 4. melléklet tartalmazza (eredmenyek_06.xls fájl). A táblázatokba 3-3 szcenárió eredményeit foglaltuk össze, mint ahogyan az 1. ábra példáján látszik. A növekedésben a fatermési osztályok szerint nagy különbségek vannak, ami az eltelt idővel növekszik. Az is jól látszik, hogy 50 évnél az állomány még az intenzív növekedés állapotában van (ez a legtöbb erdőtípusra igaz). Mezőcsát 41A ÖSSZES (SZC-1) ÖSSZES (SZC-2) ÖSSZES (SZC-3) É V 1. ábra Kocsányos tölgy 80%, mezei szil 20% elegyaránnyal tervezett klímaerdő-telepítés akkumulált szénmegkötése 100 év alatt. A három szcenárió a 3-as, 4-es és 5-ös fatermési osztálynak megfelelő termőhelyen való növekedést modellezi. Az összes megkötést a biomassza frakció (BIOM) és a talajban található megkötött szén frakció (TALAJ) összege adja. Az erdőkezelés során kivágott (de az erdőben hagyott) holtfa a talaj-frakciót növeli, amelynek nagy része a xylofág szervezetek tevékenysége következtében lassan elbomlik, kisebb részben humuszban megkötött szénvegyületekké alakul át. Az említett frakciók görbéinek lefutását mutatja a 2. ábra.

20 tc Mezőcsát 41A BIOM (SZC-2) TALAJ (SZC-2) ÖSSZ (SZC-2) É V 2. ábra Ezen az ábrán az összes biomassza (BIOM) és a talaj-frakciót külön tüntettük fel. A fűrészfogas lefutás az alkalmazott erdőnevelési séma miatt alakul ki, de a kivágott fát nem visszük ki az állományból, hanem a talaj-frakcióba kerül. A 25 lefuttatott modell, 3-3 szcenáriójának eredményeiből a 10, 20, 30, 40 és 50-ik évekre akkumulált szénmegkötést, nettó tc és tco2 egyenértékben megadva a 3. mellékletben adjuk. Az eredmények összefoglaló táblázata Fentiek alapján, 50 évre megadjuk a halmozottan összesített nettó szénmegkötés nemzeti parkonkénti, valamint országosan összesített eredményeit (2. táblázat).

21 NPI terület (ha) év akkumulált összes tc akkumulált összes tco2 becsült hibahatár BNPI 17, ± 10% DDNPI 36, ± 10% DINPI 23, ± 15% FHNPI 9, ± 20% HNPI 67, ± 15% KMNPI 52, ± 20% KNPI 14, ± 25% ŐNPI 8, ± 10% ÖSSZESEN 229, ± 5-10% Klímaerdők szénmegkötésének és biodiverzitásának monitorozásáról Egy klímaerdő telepítése (is) az állami erdőfelügyelet szigorú ellenőrzése mellett valósul meg, amelynek legfontosabb mérföldköve az erdőtelepítés befejezettségének hatósági elismerése. Ez rendszerint az erdőtelepítést követő 5-8 éven belül történik meg. Ennek során az erdészeti hatóságok ellenőrzik és hitelesítik a telepítési terv szerinti megvalósulást, ezért a kezdeti (telepített) faállományra vonatkozóan nem szükséges faállomány-monitorozást végezni. Annál inkább szükséges azonban a kezdő biodiverzitási állapotra vonatkozó felmérés, amelyet tehát az erdőtelepítéskor javaslunk elvégeztetni. A biodiverzitás monitorozására 5 komponens felméréséből álló moduláris javaslatot tettünk (Horváth és mtsai 2008): 1) táj szintű élőhelytérképezés/felmérés és értékelés; 2) a növényzet felmérése és értékelése; 3) mindennapi madaraink monitorozása és értékelése; 4) pók közösségek felmérése és értékelése; valamint 5) talajbiológiai felmérés és értékelése. Különösen az első biodiverzitás-monitorozáskor feltétlen

22 szükségesnek tartjuk mind az 5 komponens felmérését, amelynek várható költsége a telepítéshez képest elhanyaglható mértékű. A későbbiek során a faállomány-monitorozását 10, majd 50 év múltán javasoljuk, míg a biodiverzitás monitorozását 10, 30 és 50 év múltán. A javasolt monitorozások eredményei bizonyítékként szolgálhatnak a tervek szerinti megvalósulásról, valamint szakmai visszacsatolást adhatnak az erdőrestaurációs kezelésekhez.

23 A FELHASZNÁLT IRODALMAK, TANULMÁNYOK Balázs, B., F. Horváth, K. Mázsa & J. Bölöni (2008): Forest reserve as a model area for future climate forest restoration a case study. 6th European Conference on Ecological Restoration, Sept Ghent Béky A. (1981): Mag eredetű kocsánytalan tölgyesek fatermése. Erdészeti Kutatások 74: Béky A. (1983): Országos fatermési tábla gyertyán állományokra. Erdészeti Kutatások 75: Béky A. (1991): Ertrag von Traubeneichen-Niederwälder. Erdészeti Kutatások 82-83: Béky A. & Somogyi Z. (1995): Fatermési tábla optimális szerkezetű gyertyános-kocsánytalan tölgyesekre. Erdészeti Kutatások 85: Horváth, F. & B. Balázs: Estimated Sequestration of Carbon in a Planned ha Afforestation by KlímaFa Ltd., Szakértői anyag, részjelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót, június 1. Horváth F. & Balázs B.: Pontosabb modell-számítások a KvVM és a KlímaFa Kft. együttműködése keretében tervezett ha új erdőtelepítés szén, ill. széndioxid megkötéséről. Szakértői anyag, részjelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót, június 12. Horváth F. & Balázs B.: Újabb modell-számítások a KvVM és a KlímaFa Kft. együttműködése keretében tervezett ha új erdőtelepítés szén, ill. széndioxid megkötéséről. Szakértői anyag, részjelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót, augusztus 28. Horváth F., Balázs B., Dombos M., Nagy K. & Samu F. (2008): III. részjelentés a KLÍMAFA Kft. és az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete közötti együttműködés teljesítéséről: Klímaerdő Tanusítvány kifejlesztése, Ipolytarnóc szénmegkötésének számítása és ajánlás a Biodiverzitás-monitorozás módszerére. Szakértői tanulmány, kutatási jelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót december Kiss R., Somogyi Z. & Juhász Gy. (1987): Kocsányos tölgy fatermési tábla (1985). Erdészeti Kutatások 75: Kovács F. (1983): A csertölgyállományok fatermése. Erdészeti Kutatások 75:

24 Kovács F. (1986): A mag eredetű kőrisek fatermése. Erdészeti Kutatások 78: Solymos, R. (1991): Új fatermési táblák erdeifenyőre. Erdészeti Kutatások 82-83/II: Nabuurs, G.J., J.F. Garza-Caligaris, M. Kanninen, T. Karjalainen, T. Lapvetelainen, J. Liski, O. Masera, G.M.J. Mohren, A. Pussinen, M.J. Schelhaas (2001): CO2FIX V2.0 Manual of a model for quantifying carbon sequestration in forest ecosystems and wood products. ALTERRA, Wageningen, The Netherlands Rédei, K. (1991): Entwicklungsperspektiven des Anbaues der Leuce- Pappeln in Ungarn. Erdészeti Kutatások 82-83: Rédei K. (1991): A fehér (Populus alba) és a szürke nyár (Populus canescens) termesztésének fejlesztési lehetőségei Magyarországon. Erdészeti Kutatások 82-83/II: Sopp L. és Kolozs L. (szerk.) (2000): Fatömegszámítási táblázatok. ÁESZ, Budapest

25 Az erdőrészletek összesített táblázata NPI erdőrészlet, terület tervezett fafaj-elegy FTO szövegesen FTO szcenáriók BNPI Szentistván 17A KST mag 70%, MSZ 10%, MJ10%, HNY 10% közepes BNPI Szentistván 17B KST mag 80%, HNY 20% közepes BNPI Mezőnagymihály13A CS mag 50%, KST mag 40%, MSZ 10% gyenge BNPI Tiszadorogma 36A KST mag 70%, MK 20%, HNY 10% közepes BNPI Mezőcsát 41A KST mag 80%, MSZ 20% közepes DDNPI Nagybajom 0506b hrsz KST mag 75%, CS 15%, CSNY-KT-AL-GY-RNY-NYI 2-2% GY-T klíma DDNPI Berzence 0285/1h hrsz KST 75%, CSNY-KT-AL-GY-VSZ 5-5% GY-T klíma, öntéses erdőtalaj DDNPI Paks 224K KST 70%, MAK 20%, MSZ 10% közepes-jó DDNPI Paks 620D KST 70%, MAK 20%, MSZ 10% közepes-jó DINPI Csobánka 46A, B, F, G CS mag 80%, juharok 20% közepes-gyenge DINPI Csobánka 46C, D KTT mag 80%, Gy és juharok 20% jó-közepes DINPI Csobánka 46E KST 80%, juharok és MK 20% jó FHNPI Dunasziget (3 részlet) KST főfaj 75%, MK-MAK-MSZ-VSZ elegy 25% HNPI Ároktő 0282/1 KST 70%, MAK 30% főfaj magasság 25m HNPI Ároktő 0282/2 HNY 85%, MAK 10%, FFÜ 5% főfaj magasság 20m HNPI Tiszabő 0264/1a, c, f HNY 90%, MAK 10% főfaj magasság 20m KMNPI Magyarcsanád SZNY 60%, MAK 40% KMNPI Vésztő SZNY 60%, MAK 40% KMNPI Gyula KST 100% KNPI Tiszasas HNY 83%, FFÜ 8%, MÉ 9% KNPI Tiszaalpár HNY 90%, FFÜ 10% ÖNPI Őriszentpéter 44 O 12 GY 30% - KTT 50% - EF 20% jó ÖNPI Őriszentpéter 46 E 16 GY 30% - KST 50% - EF 20% jó ÖNPI Őriszentpéter 50 J 84 EF 50% - GY 30% - KTT 20% közepes ÖNPI Őriszentpéter 76 F 16 GY 30% - KST 50% - EF 20% jó 2-3-4

26 Erdőrészletek szén- és szén-dioxid megkötés táblázatai a CO2FIX szoftver alapján

27 Megkötött szén és szén-egyenértékek - Mezőcsát 41A BNPI scenario 1 scenario 2 scenario 3 év tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl Az erdőrészlet területe (ha): 0,5 Megkötött szén és szén-egyenértékek - Mezőnagymihály 13A BNPI scenario 1 scenario 2 scenario 3 év tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl Az erdőrészlet területe (ha): 3,6 Megkötött szén és szén-egyenértékek - Szentistván 17A BNPI scenario 1 scenario 2 scenario 3 év tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl Az erdőrészlet területe (ha): 7,3 Megkötött szén és szén-egyenértékek - Szentistván 17B BNPI scenario 1 scenario 2 scenario 3 év tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl tc/ha tco2/ha tc/részl tco2/részl Az erdőrészlet területe (ha): 1,2

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya:

1 KTT 140 7 68 2 EF 100 50 287 Erdősítés elegyfafajai: 3 GY 140 15 25 4 GY 100 15 11 2. vált. mód: Erdősítés célállománya: Helység: 8024 Felsőcsatár Tag: 24 Részlet: F Ügyszám: XVIII-G-001/11439/2010 Oldal: Gazdálkodó: 3202589 Grundmann József Részlet területe: 4,75 ha Erdészeti táj: Pinka-fennsík Elsődleges rendeltetés: Talajvédelmi

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére

Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Az erdı és az éghajlat közötti kölcsönhatás számszerősítése tekintettel az éghajlatváltozás érvényesülésére Führer Ernı 1, Horváth László 2, Jagodics Anikó 1, Juhász István 1, Machon Attila 2, Marosi György

Részletesebben

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés

ERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Bükkös állományok szénmegkötési potenciálja a Mátrában. Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Bükkös állományok szénmegkötési potenciálja a Mátrában. Összefoglalás. Summary. Bevezetés Bükkös állományok szénmegkötési potenciálja a Mátrában Juhász Péter Bidló András Heil Bálint Kovács Gábor Patocskai Zoltán Nyugat-magyarországi Egyetem, KTI, Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék, 9400

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése

A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei Tartalom A LIFE-Nature Program működési területei Szervezeti felépítés Célok, tevékenységek A projekt költségvetése MME Túzokvédelmi Programjának szerepe a LIFE program végrehajtásában A Túzokvédelmi LIFE-Nature

Részletesebben

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai

A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai A folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelés gazdálkodói és ökonómiai vonatkozásai Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. A Pilisi Parkerdő Zrt. működési területe

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

ERDÔREZERVÁTUMOK: A TERMÉSZETES ERDÔFEJLÔDÉS MINTATERÜLETEI

ERDÔREZERVÁTUMOK: A TERMÉSZETES ERDÔFEJLÔDÉS MINTATERÜLETEI ERDÔREZERVÁTUMOK: A TERMÉSZETES ERDÔFEJLÔDÉS MINTATERÜLETEI Mázsa Katalin 1, Horváth Ferenc, Bölöni János és Balázs Borbála 2 Kivonat Az erdôrezervátumok a természetes erdôfejlôdés referencia területei,

Részletesebben

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek

Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Szekció: Klímaváltozás és az erdık Szekció elnök: Somogyi Zoltán Az erdık szénmegkötı képességérıl - lehetıségek és kötelezettségek Somogyi Zoltán Führer Ernı somogyiz@erti.hu Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás. a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről

1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás. a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről 1/2003. (K. Ért. 2.) KvVM utasítás a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatási kötelezettségéről Az állami tulajdonban és a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében lévő védett és védelemre tervezett

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE

A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A KÖZBENSŐ VÉLEMÉNYEZÉSRŐL VISSZAÉRKEZETT VÉLEMÉNYEK, ÉS AZ AZOKRA TETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓJA, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS EREDMÉNYE A közbenső véleményezési eljárás során 8 államigazgatási szerv tett véleményezési

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Az erdők kellettek a klímamegállapodásokhoz. de jó-e a Kiotói Jegyzőkönyv az erdőgazdálkodásnak? Somogyi Zoltán ERTI, Budapest som9013@helka.iif.

Az erdők kellettek a klímamegállapodásokhoz. de jó-e a Kiotói Jegyzőkönyv az erdőgazdálkodásnak? Somogyi Zoltán ERTI, Budapest som9013@helka.iif. Az erdők kellettek a klímamegállapodásokhoz de jó-e a Kiotói Jegyzőkönyv az erdőgazdálkodásnak? Somogyi Zoltán ERTI, Budapest som9013@helka.iif.hu TARTALOM Mennyire volt fontos az erdészeti szektor? Hol

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 141/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény

Részletesebben

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd

Részletesebben

Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai

Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai 207 Az Acta Silvatica & Lignaria Hungarica 9. kötetében megjelent tanulmányok címei és kivonatai Az Erdészettudományi Közlemények és az Acta Silvatica & Lignaria Hungaria (ASLH) kölcsönösen közlik a másik

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2009. június 29-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2009. június 29-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda 8200 Veszprém, Óváros tér 9. ELŐTERJESZTÉS a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2009. június 29-i

Részletesebben

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014 ENSZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI KORMÁNYKÖZI TESTÜLET JELENTÉSE Klímaváltozás mérésekkel igazolható 1901

Részletesebben

Az erdő módosító hatása az értékelésre

Az erdő módosító hatása az értékelésre Az erdő módosító hatása az értékelésre Mizseiné dr. Nyiri Judit GISOPEN Konferencia 2007. Március 12-14. Településrendezés - Birtokrendezés 1 Magyarország földterülete művelési ágak szerint 2 Alapfogalmak

Részletesebben

Természeti tőke értékelése egy nagyerdei mintatterületen.

Természeti tőke értékelése egy nagyerdei mintatterületen. BEVEZETÉS Természeti tőke értékelése egy nagyerdei mintatterületen. Gál Balázs Sándor PhD hallagató Miskolci Egyetem Világ És Regionális Gazdaságtani Intézet reggabas@uni-miskolc.hu Számomra a környezet

Részletesebben

III. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. szeptember 15.) Tervezet

III. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. szeptember 15.) Tervezet III. NEGYEDÉVES JELENTÉS (2009. szeptember 15.) Tervezet a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások

Részletesebben

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 19/2008. (VIII. 22.) KvVM rendelet a Baláta-tó természetvédelmi terület bővítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 29. (3) bekezdésében, 85. b)

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1 A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1. Duhay Gábornak, a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének,

Részletesebben

A gödöllői atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) állomány ökológiai és faterméstani vizsgálata

A gödöllői atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) állomány ökológiai és faterméstani vizsgálata A gödöllői atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) állomány ökológiai és faterméstani vizsgálata Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét A gödöllői arborétumot, amely

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése

AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN. Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése AGRATéR: A NATéR KITERJESZTÉSE AZ AGRÁR SZEKTORBAN Agrár ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások sérülékenységének elemzése és modellezése Vulnerability Assessment and Modelling of Agro-ecosystems

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013

VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 KLÍMAVÁLTOZÁS ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS A globális felmelegedés hatása a földés tájhasználat-változásra Témavezető Dr. Duray Balázs PhD MTA KRTK RKI tudományos munkatárs További szerzők:

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése

Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27 28. Napenergia beruházások gazdaságossági modellezése KOVÁCS Sándor Zsolt tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,

Részletesebben

Régi, statikus adatok élővé tétele és vizsgálata

Régi, statikus adatok élővé tétele és vizsgálata Informatika Régi, statikus adatok élővé tétele és vizsgálata Az előző feladatok esetében már említésre került, hogy minden kor a saját technikai szintjén igyekezett megkönnyíteni a számításokat. Egy lábon

Részletesebben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben

Magyar Könyvvizsgálói Kamara. XX. Országos Könyvvizsgálói Konferencia. Kihívások az elkövetkező 5 évben Kihívások az elkövetkező 5 évben (hogyan kell módosítani a könyvvizsgálati módszertant a várható új IFRS-ek követelményeinek figyelembevételével) Új IFRS standardok - Összefoglaló Standard Mikortól hatályos?

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 32/2008. (III. 27.) FVM rendelete 2496 MAGYAR KÖZLÖNY 2008/51. szám Értelmezõ rendelkezések

alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 32/2008. (III. 27.) FVM rendelete 2496 MAGYAR KÖZLÖNY 2008/51. szám Értelmezõ rendelkezések 2496 MAGYAR KÖZLÖNY 2008/1. szám Értelmezõ rendelkezések 2. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 32/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti

Részletesebben

A ZALAI FAÁLLOMÁNYOK MAGASSÁGI NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS FATERMÉSÉNEK KAPCSOLATA A TERMÔHELYI TÉNYEZÔKKEL

A ZALAI FAÁLLOMÁNYOK MAGASSÁGI NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS FATERMÉSÉNEK KAPCSOLATA A TERMÔHELYI TÉNYEZÔKKEL 4. évfolyam 2. szám 2 0 1 4 77 89. oldal A ZALAI FAÁLLOMÁNYOK MAGASSÁGI NÖVEKEDÉSÉNEK ÉS FATERMÉSÉNEK KAPCSOLATA A TERMÔHELYI TÉNYEZÔKKEL Illés Gábor 1, Kollár Tamás 1, Veperdi Gábor 2 és Führer Ernô 1

Részletesebben

TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN

TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN GYÖKÉRFELT RFELTÁRÁSOK TAPASZTALATAI SZÁRAZ HOMOKI TERMŐHELYEKEN Csiha Imre Keserű Zsolt Kamandiné Végh Ágnes Rásó János Erdészeti Tudományos Intézet Püspökladányi i Kísérleti K Állomás Homoki erdőssztyepp-tölgyesek

Részletesebben

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében Király Gábor Czirfusz Márton Koós Bálint Tagai Gergő Uzzoli Annamária: Klímaváltozás és klímaadaptáció helyi léptékben Egy kutatási projekt tapasztalatai a hazai társadalmi-gazdasági folyamatok modellezésében

Részletesebben

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL Mayer Petra Környezettudomány M.Sc. Környezetfizika Témavezetők: Mádlné Szőnyi Judit Tóth

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete A vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

Részletesebben

6. Az 5. (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő esetekben a termőhelytípus-változatot elegendő termőhelyleírással vagy közvetett módon meghatározni.

6. Az 5. (1) bekezdésében felsoroltaktól eltérő esetekben a termőhelytípus-változatot elegendő termőhelyleírással vagy közvetett módon meghatározni. - 1-36/2010. (IV. 13.) FVM rendelet Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Evt.) 112. (2) bekezdése 6. és 18. pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a társulás 2014. évi beszámolójáról és a 2015. évi költségvetéséről

ELŐTERJESZTÉS a társulás 2014. évi beszámolójáról és a 2015. évi költségvetéséről SOMOGY MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS 7400 KAPOSVÁR, Vármegyeháza, Fő utca 10. tel.: 82/898-246 e-mail: tarsulas@som-onkorm.hu Ügyiratszám: SMÖ/98-13/2015. ELŐTERJESZTÉS a társulás 2014. évi beszámolójáról

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9.

GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. GEOTERMIKUS ER M LÉTESÍTÉSÉNEK LEHET SÉGEI MAGYARORSZÁGON MGtE workshop, Szegvár 2005. június 9. Geotermikus er m magyarországi létesítésének kulcs témakörei Kapcsolódás globális energiapolitikai folyamatokhoz

Részletesebben

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása

Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009)

Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben. Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Folyamatos erdőborítást biztosító erdőkezelés az Aggteleki Nemzeti Park erdeiben Szmorad Ferenc (ANPI, 2009) Az Aggteleki Nemzeti Park rövid bemutatása Szempontok és lehetőségek az erdők kezelésében Az

Részletesebben