Tartalom. Számvetés és tervek A sporttehetség megközelítési módjai... 5 SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR

Átírás

1

2 Tartalom Dr. Ormai László Számvetés és tervek... 4 Révész László, Géczi Gábor, Bognár József, Tóth László A sporttehetség megközelítési módjai... 5 Kun István Labdarúgó korosztályos képzés 6-11 éves korig... 8 Géczi Gábor, Nagy Attila Kapusok kiválasztása Frenkl Róbert Sportvétség vagy bûnügy? Kolláth György Jogi szakmai vélemény a doppingolásért megállapítható jogi felelôsség alapvetô kérdéseirôl Gallov Rezsô Bosman és Balog az európai labdarúgó forradalomért Dobozy László A TF Lovaskultúra szakirány elsô féléve Munkácsi István, Hamar Pál, Kovácshegyi Ferenc, Bodony Gabriella, Osváth Péter A vállízületi mozgékonyság fejlesztése a tornasportban három sportág gyakorlatanyagának felhasználásával I Fajcsák Zsuzsanna Teljesítmény-optimalizáló táplálkozás Gallov Rezsô Elhunyt a mesteredzôk korelnöke Baróti Lajos Dr. Istvánfi Csaba Dr.Hepp Ferencre emlékeztünk a TF-en Közlési feltételek A kéziratokat egy példányban, szimpla sortávolsággal, az A/4-es lap egyik oldalára 12-es betûnagysággal, Times New Roman betûtípussal gépelve kérjük elkészíteni. Emellett kérjük az anyag megküldését számítógépes adathordozón is: 1.44-es floppylemezen, vagy -en. A dokumentumokat stílus alkalmazása nélkül Word 6.0-ás formátumban, a táblázatokat szintén Word 6.0-ás formátumban, az illusztrációkat (kép, ábra, grakikon) nyomdai sokszorosításra alkalmas nyomaton vagy formátumban (JPEG, TIFF) elmentve kérjük. A dokumentumok azonosításához kérjük az összes információt megadni (könyvtár-, fájl, munkalapnév stb.). A kézirat gépelt terjedelme az 5, az ábrák, táblázatok a 3 gépelt oldalt lehetôleg ne haladják meg. A táblázatokat és ábrákat a szövegtôl elkülönítetten, táblázatonként és ábránként külön lapokon kérjük 1 példányban mellékelni. A táblázatokat és az ábrákat számozással és címmel kérjük ellátni. Az ezeken esetleg feltüntetett jelek, rövidítések magyarázata is szerepeljen, azaz a táblázatok és ábrák a szövegtôl függetlenül is érthetôk, értelmezhetôk legyenek. A táblázatok, ábrák címét kérjük megadni (Pl. 1. ábra /Térd feszítés, hajlítás). A táblázatok és ábrák helyét kérjük a szövegben megjelölni (pl. 2. ábra). Az elsô oldal a szerzô(k) nevével ( dr és egyéb cím vagy beosztás megjelölése nélkül) kezdôdjön, alatta az intézet, intézmény nevét kérjük megjelölni. Ez alatt a tanulmány (kifejezô, de minél rövidebb) címe következzen nagy kezdôbetûvel és kis betûkkel folytatva. Maximum 20 soros összefoglalót kérünk, alatta a kulcsszavakkal (maximum 5). Az összefoglaló tartalmazza a kérdésfeltevést, az eredményeket és a következtetést. Az összefoglalókat követô tanulmány szövegét célszerû bevezetésre, a módszerekre, az eredményekre, a megbeszélésre és a következtetések fejezetekre tagolni. Az új bekezdések a sor elején kezdôdjenek, és ezt sorkihagyás (ne behúzás) jelezze. A lábjegyzetek a szöveg végére kerüljenek. Az irodalomjegyzékben folyóiratnál: a szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a mû címe eredeti nyelven, a folyóirat neve, a lapszám, a terjedelem: kezdô és befejezô oldalszám szerepel. Pl.: Friedmann, B. Bärtsch, P. (1999): Möglichkeiten und Grenzen des Höhentrainings im Ausdauersport. Leistungssport, Könyvnél: a Szerzô(k) neve, a megjelenés éve, a könyv címe (eredeti nyelven), a kiadó neve, városa, esetleg a könyv utolsó számozott oldalszáma. Pl: Carl, K. (1983): Training und Trainingslehre in Deutschland. Verlag Karl Hofmann, Schorndorf. 298 p. A szöveg közben a hivatkozás a szerzô(k) nevével és az évszámmal történjen, pl. Friedmann (1999). Az irodalomjegyzék után kérjük megadni annak a szerzônek a nevét és levelezési címét ( címét), akit az esetleges érdeklôdôk további információkért megkereshetnek. A szerkesztôség SEMMELWEIS EGYETEM TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI KAR TF TOVÁBBKÉPZÔ INTÉZET 1123 BUDAPEST, ALKOTÁS U. 44. TEL.: FAX: MAGYAR EDZÔ Hungarian Coach 8. évf Megjelenik negyedévenként Elôfizethetô a szerkesztôségnél kapható csekken Éves elôfizetési díj: 2500,- Ft Felelôs szerkesztô dr. Mónus András Szerkesztô Gallov Rezsô Olvasószerkesztô Bendiner Nóra Szerkesztô kollégium dr. Harsányi László elnök dr. Bakanek György Haász Sándor Köpf Károly Medvegy Iván dr. Szabó S. András dr. Szabó Tamás dr. Tihanyi József Kiadja a Magyar Edzôk Társasága Elnök: dr. Ormai László Fôtitkár: dr. Tamás István Titkárság és szerkesztôség 1146 Budapest Istvánmezei út 1-3. Tel/fax: (36-1) nora.bendiner@helka.iif.hu Hirdetésfelvétel a szerkesztôség címén Borító, lapterv és tipográfia Somogyi György Címlapfotó: Hajdú Krisztina Nyomdai munkálatok PENTI Nyomda, Budapest ISSN Támogatók Nemzeti Sporthivatal Magyar Olimpiai Bizottság Nemzeti Sportszövetség Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány

3 4 MAGYAR EDZŐ 2005/4 Számvetés és tervek Az újkori idôszámítás sem hozott e tekintetben változást, egyik év után jön a következô, alkalmat adva arra, hogy mindenki mérleget készítsen a múltról és terveit, vágyait számbavéve tervezze a jövôt, azaz a következô esztendôt. Ezért az évfordulók idôszaka általában az összegzések és tervezések idôszaka is. Különösen igaz ez az olyan szervezetek esetében, mint amilyen a Magyar Edzôk Társasága, amelytôl tagsága ezt jogosan el is várja. Az évértékelések, elôrejelzések ezt ismerjük a politikából lehetnek derûlátóak, pesszimisták, megengedôek, kritikusak, különbözô hangnemûek, lehet céljuk a valóságos helyzet ábrázolása vagy elfedése. Jelen esetben ezeket a buktatókat szeretném elkerülni remélem sikerülni fog és igyekszem a valóság, a realitás talaján maradni, a feketét nem rózsaszínûnek ábrázolni, a vágyakat és tényeket nem összekeverni mondandómban. Ezekbôl az elvekbôl kiindulva állapíthatom meg, hogy 2005-nél voltak már sikeresebb éveink, mert ez kicsit karcsúbbra sikeredett, mint eredetileg terveztük: konferencia-programunk a 2004-es olimpiai évhez képest szegényebb volt. Nem tudtunk önálló konferenciákat, továbbképzéseket szervezni, társszervezôkként, partnereink az MSTT és a TFTI voltak, a Magyar Edzô 2004/4-es száma átcsúszott a 2005-ös évre és ugyanez történik a 2005/4-es számmal, amely most 2006-ban jelenik meg, az informatikai fejlesztés üteme az anyagi források szûkössége miatt lelassult, elmaradt a tervezettôl, az etikai-jogi érdekvédelem területén az elsô lépéseket megtettük ugyan, de az etikai-jogi bizottság létrehozása még várat magára, taglétszámunk növekedésének üteme csökkent, különösen kedvezôtlen a tagdíjfizetési fegyelem, a tagság közel felének van elmaradása, tagságunk aktivitása, beleértve az Elnökséget is, sok kívánnivalót hagy maga után, célkitûzéseink, szándékaink ellenére nem sokat javult, anyagi forrásaink csökkentek, fôbb partnereink, mint a MOB, NSSz forráshiánnyal küszködtek és a Sporthivatal mûködési támogatása sem közelítette meg az elôzô évit, s végül a rendelkezésre álló források is tervezhetetlenek voltak az említett bizonytalanságok miatt. Elért eredményeink, tevékenységünk számbavétele után ugyanakkor azt sem lehet mondani, hogy sikertelen év lenne mögöttünk, mert: a társrendezôként szervezett konferenciák; Szemtôl-szemben a doppinggal doppingkérdés ma és a jövô stratégiája, Intimszféra és a sport, tabuk nélkül V. országos sporttudományi kongresszus sikeresek, színvonalasak, nagy létszámot megmozgatóak voltak, a Magyar Edzô tartalmát, külalakját tekintve is fejlôdött, elismert, elfogadott szakmai fórummá vált. A gazdag tartalommal megjelent lapszámokban elismert szaktekintélyektôl a sportedzés módszertanának széles skálája megtalálható; a sporttáplálkozástól a doppingellenes fellépésig, ha az informatikai fejlesztés üteme el is maradt a tervezettôl, a weboldalak gyakoribb frissítésével így is sikerült naprakésszé tenni a honlapot és bôvíteni az információs lehetôségeket. Új menüpont az Antidopping Fórum, nemzetközi kapcsolataink fejlôdtek, kiemelkedô siker volt, hogy tagtársunkat, dr. Petrovics Lászlót a TFTI igazgatóját a Nemzetközi Edzôképzési Tanács (ICCE) európai alelnökének választották meg és a METet felvették a Nemzetközi Edzôképzési Tanácsba, titkárságunk nem kis harc árán kedvezô elhelyezést kapott a Magyar Sport Házában, a TFTI-vel közös, sikeres pályázatok révén csökkenteni tudtuk forráshiányunkat, a Mesteredzôi Kollégium a megszokott alapos, körültekintô munkával 5 kiváló teljesítményt nyújtó edzônek; Kásás Zoltának (vízilabda), Komlódy Zsoltnak (öttusa), Petrov Anatolijnak (úszás), Rapcsák Károlynak (evezés) és Skaliczki Lászlónak (kézilabda) ítélte oda 2005-ben a Mesteredzôi Díjat. Ezek az eredmények annak ellenére, hogy szerettünk volna többet tenni, valamint a TÁRSASÁG társadalmi elfogadottsága megfelelô alapot jelentenek a évre tervezett tevékenységek elvégzéséhez, a célok megvalósításához. Abból kiindulva, hogy a magyar sport eredményességének kulcstényezôje a sportszakemberek magas szintû felkészültsége és tevékenységük erkölcsianyagi elismerése, a MET 2006-ban három kiemelt tevékenységet, területet sorol legfontosabb feladatai közé; 1. a folyamatos továbbképzés rendszerének (rendszeres szakmai konferenciák, színvonalas kiadványok) fejlesztése, bôvítése; 2. az edzôi érdekvédelem szervezeti kereteinek bôvítése, hatékonyságának javítása; 3. a kiemelkedôen sikeres edzôi-szakmai tevékenység nagyobb erkölcsianyagi megbecsülése, a meglévô lehetôségek növelése. Ahhoz azonban, hogy célkitûzéseinket meg tudjuk valósítani, elsôsorban anyagi biztonságra van szükségünk. Ezt egyrészt a forrással rendelkezô állami és társadalmi szervezetek, mint a Nemzeti Sporthivatal, a MOB, az NSSz támogatásaiból, különbözô pályázatok révén, másrészt az üzleti szférából szerzett támogatásokkal, a taglétszám növelésével, a tagdíjfizetési morál javításával tudjuk elérni. Ez utóbbi nemcsak a befolyó tagdíjak miatt fontos, hanem a Társaság, tagjaink presztizse, önbecsülése miatt is. Nagyon rosszul néz ki ugyanis, ha azok, akiknek az érdekében tevékenykedünk, kérünk, akiknek a megbecsülését hiányoljuk - nem becsülik eléggé saját Társaságukat. Ráadásul nem is fair úgy akarni, kapni másoktól bármit is, hogy mi magunk nem teszünk meg érte mindent. Ezért, amikor minden edzôtársamnak, a MET minden tagjának sikeres és eredményes tevékenységet kívánok az új esztendôre, egyben kérek mindenkit, nyújtson segítséget, mûködjön közre a MET taglétszámának növelésében, a tagdíjfizetési morál javításában annak érdekében is, hogy a MET nagyobb súllyal léphessen fel, többet tehessen a magyar edzôi kar érdekében. Dr. Ormai László a MET elnöke

4 2005/4 MAGYAR EDZŐ 5 Összefoglaló A cikk szerzôi a sport tehetséghez kapcsolódó szakirodalmat tekintették át kritikai elemzô munkájuk során. A téma hazai és a külföldi szakirodalmában számos lényeges tartalmi különbség találtható, melyeket, úgy véltük, érdemes megosztani az edzôkollégákkal. Cikkünkben bemutatjuk a sporttehetség meghatározások két fô irányvonalát, amelyek látványosan különbözô irányba terelik a sporttehetség kutatásokat és alkalmazásuk lehetôségét. Erre építve megismertetjük a téma szempontjából három legjelentôsebb tehetségfejlesztési modellt. Kulcsszavak: sporttehetség, elméletek, tehetségfejlesztés Bevezetés A sporttehetség megközelítési módjai PERSPECTIVES OF GIFTEDNESS AND TALENT ISSUES IN SPORT Révész László, Géczi Gábor, Bognár József, Tóth László Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Feladat iránti elkötelezettség T Átlagon felüli képességek 1. ábra. Renzulli háromkörös tehetségmodellje A versenysport megkívánja a fiatal sportolók folyamatos és objektív mérését a kiválasztás és beválás folyamatának elôsegítése érdekében. Köztudott, hogy a csúcsteljesítmény eléréséhez a legjobb adottságokkal rendelkezô sportolókra van szükség, ugyanakkor az sem vitatott, hogy az edzés minôsége és mennyisége döntô tényezô a folyamatban. A prioritások és gyakorlati útmutatók érdekében a sportszakma ma tehetségkutatási elméletek és erre épülô konkrét módszerek felállításán dolgozik. A szakirodalom elemzése során sajnálatosan kevés sportcentrikus tehetségvizsgálattal találkozhat az olvasó (Géczi, Révész, Bognár, Vincze és Benczentleitner; 2005). A sporttehetség vizsgálatok csakúgy, mint a kreativitás és az általános tehetség vizsgálatok az intelligencia felmérésbôl fejlôdtek ki, emiatt a pszichológiai jelleg erôsen dominál a kutatásokban. Számunkra a pszichológiai kutatások hasznos információt nyújtanak, ugyanakkor a gyakorlat érdekében ezen eredményeket sportág specifikusan rendszerezni és alkalmazni szükséges (Révész, Bognár, Géczi, 2005). Fontosabb tehetségmodellek Kreativitás T: Tehetség A tehetség-értelmezések egyik jelentôs állomása a különbözô tehetségmodellek kidolgozása és ezek gyakorlati megfeleltetése volt. Mi most három modellt emeltünk ki, melyek nagymértékben befolyásolták a tehetségkutatások irányát az elmúlt pár évtizedben. Elsôsorban a sport szempontjából értelmezhetô modelleket választottuk és vizsgáljuk hatásuk szerint. Renzulli (1978) volt az elsô jelentôs modell kidolgozója, azóta szinte megszámlálhatatlan hasonló modell jelent meg a tudományos és ismeretterjesztô folyóiratokban is. Renzulli tehetségmodellje (1. ábra) a tehetséget egy háromtényezôs ábra metszéspontján helyezte el. A modellben a feladat iránti elkötelezettség, a kreativitás és az átlagon felüli képességek jelentek meg, mint tehetség-összetevôk. Ahogy a modellbôl jól érzékelhetô, ezen tényezôk a tehetséget mint belsô adottságok együttesét jellemezték. A jó adottságokkal rendelkezô fiatalok ezen összetevôk kiemelkedô interakciójára képesek, és tehetségüket szinte bármilyen potenciális területen képesek kinyilvánítani (Renzulli és Smith, 1981). A kutatások elôrehaladtával eljutottunk oda, hogy minden bizonnyal kevés az egyén veleszületett adottsága és belsô igénye ahhoz, hogy képességei kibontakozzanak (Mönks és Knoers, 1997). Ezzel Renzulli modelljének az adottságok elsôdlegességét hirdetô eszméitôl mintegy eltávolodva a környezet erôteljes befolyásoló hatásáig értünk el. A modell szerint annak a fiatalnak nincs esélye optimális mértékû fejlôdésre, akit a környezete nem fejleszt következetesen és tudatosan. Mönks és Knoers (1997) többtényezôs tehetségmodelljében három olyan tényezôt hangsúlyoz, amelyek intenzíven hatnak a tehetség kibontakozására, ezek a család, az iskola és a társak. A modell a három külsô tényezô közül a családnak tulajdonította a legnagyobb szerepet, mivel a család biztosítja az egészséges testi, fizikai, értelmi, szellemi, erkölcsi és érzelmi fejlôdést a gyermeknek. Az iskola a család vezetô szerepe után jelenik meg, amely során a tanárok folyamatosan figyelik a tanulók fejlôdését és ennek megfelelôen tervezik a nevelési-oktatási folyamatot. A pedagógusok feladata, hogy a kiemelkedô képességeket felismerjék és az életkornak, illetve érdeklôdésnek megfelelôen továbbfejlesszék. Ugyanígy a pedagógusok hatáskörébe tartozik, hogy a kiemelkedô adottság felismerése után a gyermeket a számára legideálisabb szakemberhez küldje. A modell harmadik tényezôjét a kortársak jelentik, amelybe itt nem a hasonló korú, hanem a hasonló képességû gyermekek tartoznak. Bizonyos helyzetekben a gyengébb képességû gyermekek akadályozhatják a jó adottságúak optimális továbbhaladását, így az iskolának jut az a feladat, hogy differenciált oktatás keretében biztosítsa a maximális fejlôdés lehetôségét. A történelem gyakran mutat olyan példát számunkra, ahol a környezet bizonyos okok miatt nem képes gyermek képességeit fejleszteni, így a gyermek

5 6 MAGYAR EDZŐ 2005/4 ISKOLA Feladat iránti elkötelezettség potenciálja nem fejlôdhet optimális mértékben. Erre a gondolatmenetre építve, valamint a korábbi tehetségmodellek erôsségeit, illetve hiányosságait alapul véve alkotta meg Czeizel (2004) a 2*4+1 sors faktoros talentummodellt (3. ábra). A négy adottságfaktor egybeesése és a négy környezeti komponens hatása mellett a sors, mint külön faktor kerül megemlítésre a modellben. A modell szerint a sors faktor teszi lehetôvé, hogy az adottságokból realizált tehetség váljon. A sorsfaktort Czeizel három részre bontotta, melynek jellemzôi: 1. Korai halál (biológiai sors) ide tartozik az abortusz, balesetek, amelyek nem teszik lehetôvé a tehetség megjelenését; 2. Betegségek (önsorsrontás) közé sorolta az életmódot, szenvedélyeket, nemi bajokat és az öngyilkosságot; 3. Tehetségvesztés, talentumromlás (társadalmi sors) alkotói: a szegénység, rossz iskola, háború, bûntény. Tehetséget befolyásoló tényezôk A tehetséget illetôen nem csak a modelleket érintôen találunk különbségeket. A tehetség összetevôi közül eltérô módon jelenik meg egyes tényezôk szerepe. Most két olyan elméletet hasonlítunk össze röviden, mely alapjaiban befolyásolhatja az edzôk utánpótlás-neveléssel kapcsolatos munkáját. Baker és Horton (2004) elsôdleges és másodlagos befolyásoló tényezôket említ a tehetség meghatározáskor. Elsôdleges tényezôként a velünk született adottságot, az edzést és a pszichológiai faktort említi. Elméletünk szerint ezek a tényezôk dominánsan felelnek a sportoló tehetségének kialakulásáért. Így ha sikeresek akarunk lenni, mindhárom tényezôt együttesen kell figyelnünk a kiválasztás és a tehetséggondozás folyamatában is. T Átlagon felüli képességek CSALÁD Kreativitás T: Tehetség 2. ábra. Mönks és Knoers többtényezôs tehetségmodellje Másodlagos tényezôk már kisebb hatással bírnak, ugyanakkor hiányuk a tehetség maximális kibontakozását meggátolhatják. Ide a család szocio-kulturális tényezôi és háttértényezôk tartoznak, mint például az edzés helyszíne, az irányítás jellege és formája, valamint az eszközök és a szakembergárda jellemzôi. Ezzel ellentétben Ericcson és munkatársai (1993, 1994, 1996) az edzésnek sokkal jelentôsebb, mintegy kizárólagos értéket tulajdonítanak, mint a velünk született tényezôknek. Elméletükben a tehetség tekintetében az edzésnek van elsôdleges szerepe, ugyanakkor emellett még fontos tényezônek számít a létesítmény-eszköz ellátottság, kitartás, monotónia-tûrés, és belsô motiváció. Ugyanígy jelentôsek az edzôk-szülôk, a munkaerkölcs, az edzés hatásai (élvezet, szellemi-pszichés kitartás, életmód) és kudarctûrô képesség (sérülés, financiális gondok, stb.) a tehetség kibontakozásában. Ericcson a feltevésére alapozva kidolgozta a tudatos gyakorlás elméletét, amely szerint az adottság nem CSALÁD Kortárs csoportok TÁRSAK Általános értelmi adottság Speciális mentális adottságok T Motivációs adottság + SORS hat közvetlenül a kiváló eredmény elérésére, szerinte a genetikai mintánk nem befolyásolja közvetlenül a sportsikereket. Számításai szerint óra tudatos és szakszerû edzésidô kell egy kiemelkedô sportbéli siker elérésére. Nem arról szól a modell, hogy olimpiai és világbajnokok neveléséhez ennyi idô kell, hanem a sportbéli kiválóság elérésérôl. Ennek ellenére elsô hallásra hihetetlennek hangzik az elmélet. Azonban birkózásban, karatéban, jégtáncban, középtávfutásban, labdarúgásban és gyeplabdában már empirikus kutatásokkal igazolt az állítás. Ha a gyakorlatra szeretnénk lefordítani, a sportági kiválóság szintjét szinte bárki elérheti, aki körülbelül 10 évet tud rendszeres, tudatos és szakszerû edzésmunkával és edzéskörülmények között tölteni. Vagyis ez a küszöbérték szükségeltetik a nemzetközi kiemelkedô eredmény eléréséhez, amennyiben az illetô motivált, kitartó, kudarctûrô képessége magas és környezete rendelkezik a szükséges eszközökkel és létesítménnyel. Ericcson és munkatársai úgy vélik, hogy, a sportban az edzés a fô tényezô a kiváló eredmény elérésében, és aki elvisel ilyen mennyiségû edzést, az biztosan eredményes sportolóvá véli. Az elmélet még bizonyításra vár a többi sportágban. Ellentétek a tehetségfejlôdés elméletekben A szakirodalom tanulmányozása során a tehetséggondozás folyamatával kapcsolatban jelentôs különbségeket találni. A tehetségvizsgálatok két jelentôs képviselôje Bloom és Cóté eltérôen vélekedik a tehetségfejlôdés lépéseirôl és a lépések fô tevékenységformáiról. Mindkét kutató három szakaszt nevezett meg a folyamatban, ezek azonban más-más tartalmi és Kreativitási adottság 3. ábra. Czeizel 2*4+1 sors faktoros talentummodellje Iskola Társadalom T: Tehetség

6 2005/4 MAGYAR EDZŐ 7 www. sportinfo.fw.hu A Magyar Edzôk Társasága Baranya Megyei Szervezete BALOGH CSILLA könyvtáros közremûködésével a korábban a TF által kiadott, de megszûnt sport-szakirodalmi tájékoztatók részleges pótlása céljából a fenti címen internetes sport-szakirodalmi tájékoztatót tett közzé. Itt megtalálhatók a testneveléssel, rekreációval, megelôzéssel, helyreállítással, a szabadidô- és versenysporttal és ennek utánpótlásnevelésével foglalkozó, igényes szakmai-tudományos magyar nyelvû: folyóiratok, könyvek, részben folyóirat-cikkek. És innét elérhetô az 1o44 irodalmi adatot tartalmazó magyar edzéselméleti bibliográfia is. A Jövô SC fiatal tehetségei: Verrasztó Dávid, Molnár Ákos, Gyurta Dániel, Verrasztó Evelyn, valamint Széles Sándor vezetôedzô és Wirt Balázs edzô folyamat-jelleget hangsúlyoznak. A szakaszokhoz nem tartoznak konkrét évek, mivel ezek sportáganként változnak. Bloom (1985) kezdeti szakasznak (stage of initiation) nevezi a sporttal való kapcsolat elsô lépéseit. Ekkor a sportolás elsôsorban játékos mozgásformákat tartalmaz, játék és szórakozás jellemzi a tevékenységet. Pont ezért ebben a szakaszban kiemelkedô a család és az edzô szerepe. A család anyagi és erkölcsi támogatásának jelentôsége szintén meghatározó, ugyanis a korai életkorban e nélkül a fiatal nem kerülhet a sporttal kapcsolatba. A második fázis fejlôdés szakasza (stage of development), melyben az edzések jellege komolyodik, az edzésidô megnô, valamint megkezdôdik a sportági szakosodás. Ebben a fázisban kerül bevezetésre a versenyzés, mely teljesen új jelleget ad a sportolásnak. A tökéletesedés szakaszában (stage of perfection) a sportági döntéshozatal egyre inkább a sportoló határkörbe kerül, a szülô és edzô irányító hatása viszont csökken. A sportoló öntudatosabb lesz, figyelme ebben a fázisban egyértelmûen a sporttevékenységre és a maximális sportteljesítményre összpontosul. Cóté (1999) a tehetségfejlôdés folyamatában eltérô szakaszokat nevezett meg. Az elsô jelentôs szakasz számára a kiválasztás évei (sampling years), ami részben hasonlít Bloom elsô szakaszához. A hasonlóság a szülôk, gondozók hangsúlyos szerepére vonatkozik és a mozgás játékos formájára. Itt azonban minél több sportág kipróbálása a cél, amely majd segít a fiatal számára a legmegfelelôbb tevékenység kiválasztásában. A második szakaszt Cóté a specializációs éveknek hívja (specializing years), amelyben a sportoló nem csak egy sportágban fejleszti tovább képességeit, hanem esetlegesen több, jellegében egymáshoz hasonlító sportágban is. A képzés a továbbiakban a választott sportágra irányul alapos sport-specifikus képességfejlesztéssel. A befektetés évei (investment years) során a korábbinál lényegesen több és intenzívebb edzésmunkát végeznek a sportolók, itt már az intenzív sportági gyakorlás áll a teljesítmény középpontjában. A sportoló elhivatottsága és belsô motivációja nélkülözhetetlen a folyamatban. Zárszó Az elméletek akkor érnek valamit, ha alkalmazhatók a gyakorlatra. Így van ez a tehetség témakörében is, ahol mi most ellentétes nézôpontokat ütköztettünk. Véleményünk szerint ez az ütközés elôsegítheti az elmélet fejlesztését, ugyanígy a gyakorlat kiteljesedését, sikerességét. Már korábban jeleztük, hogy eljött az idô a sport specifikus tehetségmeghatározásokra (Baumgartner, Bognár, Géczi 2005; Géczi és társai, 2005), mivel az általános megközelítések a sportági képzésben csak iránymutatók lehetnek. Talán ezek az elméletek és modellek továbbviszik a gyakorlati munkát, még akkor is, ha nem mindegyik válik be az edzôi munkában. Szakirodalom Baumgartner Eszter, Bognár József, Géczi Gábor (2005): A tehetség fogalmának értelmezése: testnevelés szakos hallgatók álláspontja. IV. Országos Sporttudományi Kongresszus Tanulmánykötet II Baker, J., Horton, S. (2004): A review of primary and secondary influences on sport expertise. High ability studies, 15, 2, Bloom, B.S. (1985): Developing talent in young people. Ballantine, New York. Czeizel Endre (2004): Sors és Tehetség. Urbis Könyvkiadó. Budapest Cóté, J. (1999): The influence of the family in the development of talent in sport. The Sport Psychologist, 13, Ericsson, K.A. Krampe, R.T., Tesch-Römer, C. (1993): The role of deliberate practice in the acquisition of expert performance. Psychological Review, 100, Ericsson, K.A., Charness, N. (1994): Expert performance: its structure and acquisition. American Psychologist, 49, Ericsson, K.A. Lehmann, A.C. (1996): Expert and exceptional performance: evidence of maximal adaptation to task constraints. Annual Review of Psychology, 47, Géczi Gábor, Révész László, Bognár József, Vincze Géza, Benczenleitner Ottó (2005): Talent and talent development in sport: The issue of five sports. Kalokagathia, 3, Mönks, F.J., Knoers, A.M.P. (1997): Ontwikkelingpsychologie. 7th ed. Assen, Van Gorcum. Renzulli, J. (1978): The Enrichment Triad Modell: A guide for developing defensible program for gifted and talented. Creative Learning Press. Mensfield Center. Renzulli, J., Smith, L.H. (1981): The compactor. Creative Learning Press. Mensfield Center. Révész László, Bognár József, Géczi Gábor (2005): Pedagogical values reflected in elite sports: The case of talent. 10th Annual Congress, European College of Sport Science, July 13-16, Belgrade, Serbia (225).

7 8 MAGYAR EDZŐ 2005/4 Labdarúgó korosztályos képzés 6-11 éves korig SOCCER TRAINING FOR 6-11 AGE GROUPS Kun István Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), Budapest Absztrakt Azok az országok, amelyek döntô szerepet játszanak a mai labdarúgás alakulásában, rájöttek, hogy az utánpótlást nem az ifjúsági csapatok jelentik. A 6-11 éves korosztályt célozzák meg. Különbözô módszerekkel képzik ezt a korosztályt, de a lényeg közös, nagy odafigyeléssel az életkori sajátosságoknak megfelelôen, magas szintû képzésben részesítik a gyerekeket. Az így képzett gyerekek közül sokkal könnyebben tudják kiválogatni az élsportra alkalmasakat. A cikkemben leírom ennek a korosztálynak az életkori sajátosságait, valamint azt, hogy mely korosztályban mit kellene tudniuk a labdarúgás speciális mozgásanyagából. Valamint leírok röviden egy egymásra épülô korosztályos képzési rendszert. Magyar labdarúgásban dolgozó szakemberek is mihamarabb elkezdenek alulról felépített, jól szervezett labdarúgás utánpótlás rendszerben gondolkodni. Kulcsszavak: labdarúgás, korosztályos képzés, életkori sajátosságok Abstract The countries who are the leaders in soccer, came to realize that the back bone of soccer is not the juvenile age group development. They put the emphasis on the 6-11 age groups. They are developing different systems and apply them to this age, but the aim is always the same. They train the children taking into account the developmental process and they give them high level soccer training. The children who were trained with these methods can be easily selected for the professional level. This lecture consists of this age group s age characteristics, and special soccer drills as well. I also write the training system of the age groups. I hope the Hungarian soccer coaches will start to build the system from the foundation and think within the framework of a well organized soccer background methode. Key-words: soccer, age-group training method, developmental process. Piaget kognitív (pszichomotoros) alkalmazkodás elmélete Piaget véleménye szerint a megismerés forrása a cselekvés. Kezdetben az organizmus akkor cselekszik, amikor érintkezésbe kerül a környezettel. Ezek a kezdeti cselekvések nyíltak és gyorsan egységbe koordinálódnak (gondoljunk például a mozdulatoknak arra az egymásutánjára, mely a szopáshoz tartozik). Ezek a koordinált cselekvéscsoportok alkotják a Piaget-i sémákat". A fejlôdés kiindulópontja tehát nem az elszigetelt reakcióként értelmezett reflexekben keresendô, hanem a szervezet spontán és átfogó tevékenységeiben. A szervezet minden idôpontban rendelkezik a sémák egy csoportjával, ami lehetôvé teszi a környezet megfelelô kezelését. Majd egy környezeti szituáció megmutathatja, hogy a jelenlegi sémák már nem szavatolják az újonnan felfedezett helyzet uralását. Az organizmus elveszti egyensúlyát, ezután a sémákat az új helyzethez adaptálja akkomodációval és az egyensúly ismét helyreáll. Akkomodáció csak akkor lehetséges, ha az új helyzet struktúrája nem tér el túlságosan a már meglévô sémáétól. Az edzés felépítésében ez úgy jelenik meg, hogy a feladatok egymásra épülnek az egyszerûtôl a bonyolult felé. Minden feladat csak annyival legyen nehezebb az elôzônél, ami még kihívást-motivációt- jelent a gyermeknek, nem pedig megoldhatatlan feladatot. Ahogy a gyermek fejlôdik, úgy változik a kognitív struktúra az "ösztönösbôl" a "szenzomotoros" formán keresztül a felnôtt gondolkodás "operacionális" mûveleti struktúrájává. Tehát az ismeret nem olyan dolog, amelyet a fejlôdô gyermek felvesz, hanem folyamat, amelynek segítségével megérti környezetét - ez a szervezet aktív alkalmazkodása, amely külsô, nyílt vagy az internalizált (belsôvé vált) tevékenységek segítségével jön létre. Ezeket a fejlôdési szakaszokat figyelembe kell venni az edzések tervezésében, mert fölösleges olyan dolgokat tanítani a gyerekeknek, amit még a gondolkodási színvonaluk miatt nem érthetnek. Molnár (2003) A mûvelet elôtti szakasz (2 7 év) Ebben a szakaszban egy szempontja van a gyermeknek - a sajátja, és nehéznek találja saját szemléletmódját hozzáigazítani máséhoz. Az egocentrikus gondolkodás valójában egy általánosabb jellegzetesség példája: nem képes ugyanannak a szituációnak két aspektusát egy idôben figyelembe venni. Nem képes egy gondolatsort vagy eseménysort visszafelé pergetni. Csak az adott szituációban tud gondolkodni, csak a jelenlévô dolgokra képes összpontosítani. Ennek a korosztálynak olyan feladatokat adjunk, amelyben csak egyvalamire kell figyelniük, a feladatokat rövid ideig ismételtessük, sûrûn váltogassuk éves korosztály Életkori jellemzôk A személyiség az egyénre jellemzô cselekvés és életmód viszonylag stabil és egyedien dinamikus szintézisét jelenti. A motoros, az értelmi, az érzelmi, a motivációs és szociális tényezôk együttesen formálják az individuális jellegû személyiséget. A gyermekkori szenzomotoros fejlôdésnek kritikus jelentôsége van az individuum kialakulásban. Tehát ebben a szakaszban tudják a gyerekek a labdarúgás speciális mozgásanyagát legkönnyebben elsajátítani. Ugyanekkor az intellektuális változások is növekvô jelentôségre tesznek szert. Ebben az életkori fázisban a gyermeki gondolkodás egyre kevésbé lesz én központú, és egyre logikusabbá válik. A közvetlen egocentrikus gondolkodás - amely nem képes egyszerre több szempontot figyelembe venni - fokozatosan átalakul több szempontú gondolkodásmóddá. Az irreverzibilis egyirányú gondolkodás helyére olyan megfordítható és rendszerbe szervezôdô gondolkodás lép, amely új perspektivikus lehetôségeket nyit meg az osztályozáson és differenciáláson alapuló fogalomalkotásban. A szimbolikus játékok még kulcsszerepet játszanak ezekben az években, de megjelennek az új jól szervezett játékok is, amelyek között különösen jelentôsek a sportjátékok. A sportban tanulja meg a gyermek a speciális szabályokhoz alkalmazkodást. Ez az életszakasz kritikus fejlôdési periódusnak tekinthetô az új élettapasztalatok során megszerzett megbízhatóság és

8 2005/4 MAGYAR EDZŐ 9 Mozgásfejlôdés önbizalom kérdésében. Az edzésanyagban törekedjünk a fokozatosságra egy edzésen belül is. Minden edzés tartalmazzon olyan feladatokat, amelyekkel fejlôdik a labdarúgásban való gondolkodásuk, több szempontot kelljen egyszerre figyelembe venniük, szükségük legyen kombinálásra, tervezésre éves korosztály Életkori jellemzôk A éves kor a kisiskoláskor vége, melyben a gyermekek testi fejlôdése kiegyenlített, mozgásai erôsebbek és összerendezettebbek lesznek. A testi képességek tovább fejlôdnek, nô a kondíció és fejlôdnek a koordinációs képességek. Kognitív fejlôdés A gondolkodási folyamatok logikusabbá, tudatossá és következetesebbé válnak. A gyermek képes a cselekvés és annak következményének végiggondolására és képes tervszerû cselekvésre. Egyre kifinomultabb probléma megoldási módszerekre tesznek szert, annak következtében, hogy képessé válnak a probléma két, vagy több oldalát felmérni, illetve többféle nézôpontból szemlélni. A kognitív fejlôdés következménye, hogy az erkölcsi ítéletekben és a társas kapcsolatokban változás következik be a korábbi évekhez képest. A gondolkodás kiegyensúlyozottsága a stratégiai megoldásokban is nyomon követhetô. Az egyszerû játékhelyzetek megértésében, végiggondolásában állnak be változások. Az egymásután következô lépések következményeinek belátásában a gyakorlásnak kiemelt jelentôsége van. Ennél a korosztálynál lehet megtanítani azt, hogy a technikai elemeket hogyan lehet a taktikai megfontolásoknak alávetni. Mivel már több szempontot is képesek figyelembe venni, ezért könnyû megtanítani nekik a mai modern futball lényegét, a labda nélküli mozgásokat és azt, hogy ezek miként szolgálják a labdás cselekményeket a csapatjáték egészében. Guilford (1982), Piaget (1999) Az erkölcsi gondolkodás Az erkölcsi gondolkodás átalakul, a szociális hatalmon alapuló erkölcsi tekintély (heteronom moralitás) helyébe a kölcsönös felelôsségen és támogatáson alapuló gondolkodás lép. Ez megváltoztatja a kortárscsoportban való részvétel módját, ami hatással van a gyermek énképének és sportteljesítményének alakulására is. A kortársak között elfoglalt helyzet, a társak visszajelzései és saját szociális hatékonyságának tapasztalatai módosítják a gyermek önmagáról kialakult képét. Az edzô munkáját sokban segítheti, ha a csoporttudat (csapatszellem) már kialakult, mert a gyermekek ennek az elvárásnak akarnak megfelelni. Érzékeny a gyermek a siker és kudarc tekintetében, így a lehetôségeket, és képességeket, még a mérkôzések során is érdemes szem elôtt tartani. A csoport átveszi az edzô véleményét, nézôpontját a gyermek képességeinek és teljesítményének vonatkozásában és ezt közvetítik egymás felé. Óvatosan bánjunk az elmarasztalással, de a dicsérettel is. A éves korosztály az alapvetô mozgáskészségek és a mozgáskoordináció megfelelô szintjével rendelkezik, mindezt befolyásolják azonban a korábbi mozgásos tapasztalatok, a gyermek elôképzettsége: A mozgáskészségek és a koordináció nem választható el egymástól, pozitív módon hatnak egymásra. Összerendezett, harmonikus és eredményes mozgás csak akkor jöhet létre, ha a koordinációs alapképességek szintje megfelelô és elegendô, automatizált mozgásprogram áll rendelkezésre. A gyerekek ebben az életkorban már képesek bizonyos technikai elemek végrehajtására, de nem biztos, hogy megfelelô szituációban, és a megfelelô idôben képesek is végrehajtani azokat. Ennek oka, hogy a belsô (proprioceptív) jelzéseket kevéssé képesek hasznosítani. A gyakorlásban tehát célszerû a korai szakaszban is a végrehajtásra és ennek részleteire irányítani a figyelmet, folyamatosan értékelni a lezajló mozgást. Értékelni kell a mozgás alatt bekövetkezett tónusfokozódást és csökkenést, a mozgás kiterjedését, dinamikáját és a mozdulatok idôbeni kapcsolódását. A készség kialakulása után a technikai elemeket célszerû játékszituációban gyakoroltatni, hogy a végrehajtás mellett az eredményes alkalmazásra is képesek legyenek a gyerekek. A proprioceptív információk pontos értékelése (kinesztetikus differenciáló képesség) mellett meghatározó szerepe van az eredményességben a környezet vizuális téri felmérésének is. A labda rúgásának irányítása, a célzó mozgások pontossága és az érkezô labdához való igazodás végsô soron ennek függvénye. A környezet vizuális téri felmérése meg kell, hogy elôzze a mozgás végrehajtását, hiszen közvetlenül nem képes hasznosítani a kivitelezésben. A labdajátékok eredményességének feltétele a megfelelô szintû egyensúlyérzékelés, mert sok olyan mozgást tartalmaznak, melyekben hely és helyzetváltoztatások, gyorsulások és lassulások (megindulás, megállás) irányváltoztatás és fordulatok szerepelnek. Különösen fontos ez, ha figyelembe vesszük, hogy a labdagyakorlatok, labdajátékok végrehajtása során nincs lehetôség a korrekciós szemmozgásokra. Összegzésként, a korosztálynál kiemelten a technikai elemek megtanítását és automatizálását, valamint az alapvetô koordinációs képességek fejlesztését tartjuk meghatározónak. Meg lehet tanítani a gyerekeket a pontos, igényes, precíz technikai végrehajtásra, mert csak az a játékos tudja a taktikai elemeket mara-

9 10 MAGYAR EDZŐ 2005/4 déktalanul végrehajtani, aki függetleníteni tudja magát a technikai végrehajtásra való koncentrációtól, vagyis a technika automatikus és így van idô a játék egészére figyelni. Cabrini (1999), Farmosi (1999), Knapp (1989) Frusztrációs fal A fentiekben leírt életkori sajátosságok, jellemzôk teljes mértékben meghatározzák a gyermek teljesítô képességét, és annak határait. A frusztrációs falat mi edzôk, és szülôk együttesen alakítjuk ki a gyerekekben, azzal, hogy nem vesszük figyelembe az életkori sajátosságokat. Többet követelünk a gyerekektôl, mint amit végre tudnak hajtani. Azzal, hogy folyton ellenôrizzük ôket (a szülô a pálya szélérôl nézi az edzést, és folyamatosan utasítja a gyerekét), állandóan követelünk, követelményeket támasztunk feléjük, kiöljük az egészséges motivációt a gyerekekbôl (mindig csak olyan célt kell kitûzni, ami kicsivel meghaladja a tudásunkat, mert az még vonzó, közel van, elérhetô). Az állandó irányítással megfosztjuk ôket az önálló gondolkodástól, rájuk erôltetünk olyan dolgokat, amelyeket lehet, hogy nem is értenek, -mert még nem tartanak ott a gondolkodás színvonalában. Belevetítjük a gyerekekbe azokat a vágyainkat, amelyeket mi nem tudtunk megvalósítani, de lehet, hogy a gyermekünk ezt nem is szeretné. Így kialakul a gyerekben egy frusztrációs fal, aminek következtében elveszti az önbizalmát, elveszti a játék iránti szeretetét, túl hamar válik nekik a játék kötelességgé, munkává, elveszti önmaga játékosságát, gyermeki mivoltát. A frusztrációs fal teljes kialakulása után a gyermeknek nem csak a teljesítménye romlik, hanem elveszti a játék iránti teljes érdeklôdését, majd ez átcsaphat utálatba is. Ha felnô és neki is lesz gyereke, nem fogja engedni focizni. Figyeljünk a gyerekekre! Szigorúan csak a korosztálynak megfelelô bánásmódban részesítsük ôket! Goncalves (2004), Lazarus (1991) Egymásra épülô képzési rendszer Az életkori sajátosságokat figyelembe véve fel lehet építeni egy egységes, egymásra épülô korosztályos képzési rendszert. (1. táblázat) Korosztályos képzés Tartalmazza mindazokat a technikai, taktikai elemeket, amelyeket az adott korosztálynak meg kellene tanítani, a gyerekeknek, pedig elsajátítani és tudniuk kellene ahhoz, hogy jól képzett játékosok kerüljenek a rendszer végére a felnôtt csapatok kereteibe. (2. táblázat) A hazánkban futballozó gyerekek nem különböznek a külföldi hasonló korú gyerekektôl. Remélem, a Magyar labdarúgásban dolgozó szakemberek is mihamarabb elkezdenek alulról felépített, jól szervezett labdarúgás utánpótlás rendszerben gondolkodni. Így újra szórakoztató, közönségcsalogató lehet a labdarúgásunk. Felhasznált szakirodalom: 1. Cabrini, M. (1999). The psychology of soccer. Reedswan INC Caruso, A. (1996). Soccer Coaching Ages 5 to 12. Reedswan INC Coerver, W. (1983). Soccer Fundamentals for Players and Coaches. Prentice Hall. Paramus, New Jersey Cook, M. (2001). 101 Youth Soccer Drills Age 7 to 11. A & C Black London Csanády Á. (1978). Labdarúgás 1-3, Technika, Sport Kiadó Bp Farmosi I. (1999). Mozgásfejlôdés. Dialóg Campus Freud, A. (1946/1967). The ego and the mechanisms of defence (rev. ed.). New York: International Universities Press. 8. Goncalves, J. T. (2004). A Brazil futball alapelvei. Balatonlelle ZETE Bt Guilford, J. P. (1982). Cognitive psychology s ambiguities: Some suggested remedies. Psychological Review, 89, Knapp, B. (1989). Basic questions of motor learning. Módszertani tájékoztató. MTS-OT, 8. sz Kun I. (2004) Ajánlások az óvodáskorú gyermekek labdarúgásra való felkészítéséhez. Magyar Edzô, 1: Kun I. (2003). 10 years old soccer player s thinking level measurement with psychomotoric achievement. 5th World Congress of Science and Football. Lisbon 13. Lazarus, R. S. (1991). Emotion and Adaptation New York: Oxford University Press. 14. Molnár, P. (2003). Generalization of Piaget s INRC system and its application on the basis of Maslow and Erikson developmental theory In press 15. Piaget, J. (1999). Developmental of psychology. Osiris Budapest, Polumbos, R. T. (1992). Coaching manual Reedswan INC táblázat. Egymásra épülô képzési rendszer KOROSZTÁLY 6 éves 7-8 éves 9-11 éves EDZÉSEK FELÉPÍTÉSE ÉS TARTALMA Elôkészítô korosztály, heti kettô mozgáskoordinációs foglalkozás és egy labdás foglalkozás az ôszi szezonban. A tavaszi szezonban kettô, labdás foglalkozás és egy mozgáskoordinációs foglalkozás. A két korosztály együtt, egy idôben edz kiscsoportos egyéni képzés keretében ember jut egy edzôre A két korosztály együtt, egy idôben edzenek kiscsoportos egyéni képzés keretében ember jut egy edzôre, heti kétszer, minden foglalkozás120 perc. A 10 éveseket április végén, május elején gondolkodási szintet mérô speciális labdarúgó tesztel, mérjük fel. Kun (2003) A 11 éveseknek kéthetente egy pluszfoglalkozás, amelyek alkalmával különbözô teszteket végeztetünk el a gyerekekkel. 1. hét-raven intelligencia teszt gyerek változata. 3. hét-fizikai teszt. 5. hét-fizikai teszt. 7. hét-technikai teszt. 9. hét-technikai teszt. 11. hét-technika-taktikai teszt. 13. hét-technika- taktikai teszt. 15. hétszabály és játékelméleti teszt. Tavaszi szezonban, ugyanebben a sorrendben a tesztek megismétlése. Május végén az így kapott tesztek és az egész éves munka alapján kétszer 16 fôs csapat kialakítása. Azoknak a gyerekek, akik nem kapnak szerepet ebben a két csapatban, lehetôséget kell, biztosítunk a kisebb csapatokba való átigazoláshoz. IDÔTARTAM Minden foglalkozás 60 perc. Heti kétszer, minden foglalkozás120 perc. Heti kétszer, minden foglalkozás120 perc. Kéthetente egyszer 120 perc.

10 2005/4 MAGYAR EDZŐ táblázat. Korosztályos képzés KOROSZTÁLY 6-8 éves 9 éves éves TECHNIKA Technikai felkészítés során figyelembe kell venni a testi és szellemi adottságait ennek a korosztálynak. (Caruso, 1996) Én és a labda 1. Labdaérzékelés, labda-láb kapcsolatát fejlesztô gyakorlatok a lábfej minden részével-külsô, belsô, talp, rüszt, spicc-helyben és mozgásban egyaránt ellenfél nélkül, majd ahogy egyre magabiztosabbak lesznek helyben és mozgás közben is ellenféllel enyhe nyomás alatt. 2. Labdavezetés a lábfej minden részével egyenes vonalban, szlalomban, cikkcakkban ellenfél-nyomás nélkül, majd ellenféllel enyhe nyomás alatt. 3. Fordulatok, megállások, elindulások a labdával a lábfej minden részével minden irányban ellenfél nélkül, ellenféllel enyhe nyomás alatt. 4. Cselezések mindkét lábbal a lábfej minden részével minden irányban ellenfél nélkül, ellenféllel enyhe nyomás alatt. 5. Labda átadás. Földön és félmagasan érkezô labda fogadása, szerelés. A labda átadása és fogadása feladataival egy idôben kell oktatni a szerelést is, hiszen az egyfajta labdafogadás. Labda átadása és fogadása belsôvel, talppal helyben és mozgásban védô nélkül, ellenféllel enyhe nyomás alatt, megelôzô szerelés helyben, majd mozgásból. Ezzel egy idôben fejlesztjük az átadás pontosságát, a fogadás-átvétel minôségét, a szerelés tisztaságát, hozzászoknak a gyerekek ahhoz, hogy becsúszás nélkül álló helyzetben hajtsák végre a szerelést. 6. Lövés belsôvel és telirüszttel állított labdából, labdavezetésbôl, szembôl guruló labdából ellenfél nélkül, ellenféllel enyhe nyomás alatt. 7. Fejelés, támadó és védô fejes homlokkal könnyített-, gumilabdával. Taktikailag ebben a korcsoportban a technikai színvonal biztosította lehetôségekbôl, kell kiindulni. Cook (2001) Ebben az életkorban az életkori sajátosságoknak megfelelôen az én és a labda fejezet lassan átalakul a társak keresése, társas játék felismerésévé. Ezt a folyamatot nem szabad siettetni, a tökéletes technikai alapok és a játékintenzitás növelése, a védôk nagyobb nyomásgyakorlása ki fogja kényszeríteni a társak bevonását az eredményes feladat-végrehajtás érdekében. 1. Labdaérzékelés, labda-láb kapcsolatát fejlesztô feladatok, zsonglirozás feladatai egyénileg, párban, több játékossal. 2. Labda átadása földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan. Labda fogadása földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan érkezô labdák esetén. Szerelés földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan érkezô labdák esetén. 3. Lövések belsôvel, telirüszttel labdavezetésbôl a célhoz képest 45 fokos szögbôl, 90 fokos szögbôl. 4. Fejelések, mint az elôzô korosztálynál, védôk enyhe nyomása mellett. Coerver (1983) 10 éves korban kezd kialakulni a gyerekekben a formális gondolkodás bizonyos speciális területeken, mint például a labdarúgás. Ez a gondolkodásmód teszi majd lehetôvé a csapattaktikai elemek elsajátítását. 1. Labdaérzékelés, labda-láb kapcsolatát fejlesztô feladatok, zsonglirozás feladatai egyénileg, párban, több játékossal. 2. Cselek, fordulatok mindkét lábbal, a lábfej minden részével, mindkét irányba mozgásból ellenféllel enyhe nyomás alatt. 3. Labda átadása földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan. Labda fogadása földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan érkezô labdák esetén. Szerelés földön, középmagasan, mellmagasságban, magasan érkezô labdák esetén. 4. Lövések belsôvel, telirüszttel labdavezetésbôl a célhoz képest 180 fokos fordulatból. 5. Fejelések, mint az elôzô korosztálynál, védôk enyhe nyomása mellett. Csanády (1978). TAKTIKA 1:1 elleni játékban és a 2:1 elleni játékban a tökéletes technikai elemek végrehajtását hangsúlyozzuk ki. Szabjuk meg a játékban felhasználható technikai elemeket, és figyeljük, elemezzük a végrehajtás minôségét, ebbôl az elemzésbôl láthatjuk a hibákat és az azok kijavítására való feladatokathibajavítás, technikai elemek ismétlése. Kun (2004) Tanító jelleggel a labda nélküli mozgás, az üres területbe futás és az üres terület megjátszásának megértését szolgálja 3:1 elleni játék. Kényszerítô átadás, dupla passz megtanítása. Kiscsoportos, kis területen való játékok a technikai elemek végrehajtásának pontosítása, gyorsítása érdekében nagy nyomás mellett (kis terület kevesebb játékos, nagyobb terület, a megfelelô játékos szám több labdával). A labdarúgásban való formális gondolkodást fejlesztô gyakorlatok-labdanélküli mozgások, üres területbe való mozgások, üres terület megjátszása. Rengeteg olyan feladatot adjunk ennek a korosztálynak, amelyben magas koncentrációra van szükség, gondolkodni kelljen a feladat jó megoldásán. Érintô rugby, vonal foci, több kapus játék, kis területen sokk gyerek, kettô-három labdával. 3:1, 3:2, 4:2 elleni kisjátékok. Polumbos (1992)

11 12 MAGYAR EDZŐ 2005/4 Kapusok kiválasztása MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS A KÉPESSÉG ÉS KÉSZSÉG TÜKRÉBEN Selection of goalies METHODOLOGICAL DEVELOPMENT BASED UPON ABILITIES AND SKILLS Géczi Gábor 1, Nagy Attila 2 1 Magyar Jégkorong Szövetség, Budapest, 2 Újpesti Torna Egylet, Budapest Összefoglaló Minden kiválasztásnak az a lényege és célja, hogy megtaláljuk csapatunk számára a legmegfelelôbb gyerekeket a kívánt posztra. Ennek a folyamatnak lényeges, ha nem a legfontosabb szereplôje a kapus. Kanadában, a jégkorong ôshazájában, van egy jó mondás: Végy egy jó kapust.... Az utóbbi idôben Magyarországon nagy elôrelépés történt ezen a területen. Elég csak a Nemzetközi Jégkorong Szövetség és a Magyar Jégkorong Szövetség Learn to play programját megemlíteni, mely a sportág fejlesztésének érdekében a gyermekközpontú képzést állítja elôtérbe. Régebben a magyarországi egyesületek mindig kapusproblémákkal küzdöttek. Általános gyakorlat volt a leggyengébben korcsolyázó gyereket beállítani a kapuba, és ott lesz, ami lesz alapon autodidakta módon fejlôdhetett, vagy ha nem volt kellô sikerélménye, hátat fordított sportágunknak. Kulcsszavak: Fejlesztési program, csapat, nevelés, kapus, gyakorlatok. Abstract The aim of talent identification and selection is to find the most adequate players for the most adequate roles in the team. It seems to be the most important player in an ice hockey team, the goalie. There is a good phrase in Canada (the home country of ice hockey): We need a good goalkeeper. In the near past this area has improved in Hungary. We can mention the successful initiation of the International Ice Hockey Federation cooperated with the Hungarian Ice Hockey Federation, the Learn to play program, which aimed to focus on the children in the development of our sport. Before this program the teams suffered in Hungary of the necessity of goalies. The common solution of this problem was that the weakest and unskillful child was sent in front of the cage. Their development program was very special, a strange, self-education progress. That is why so many children left our sport. Key-words: Development program, team, education, goalie, exercises. A módszerek Napjainkban Magyarországon is többfajta kiválasztási szempont alapján döntenek az egyesületek. Ismerjük a skandináv módszert vagy más néven svéd rendszert, amelyben az edzések során minden játékos szerepel a különbözô posztokon, így a kapuban is. Ennek alapján az edzô az adott posztra a legalkalmasabb sportolót választhatja ki. Az is elôfordul, hogy a gyerek maga jelentkezik a kapusnak, ebben az esetben pozitívum, hogy a motiváció eleve adottnak tekinthetô. Azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy ekkor nem szakmai alapokon történô kiválasztás történik. Egy másik lehetséges eset, amikor a szülô jelöli ki gyermeke számára a pályán betöltendô szerepet. Tapasztalataink szerint általában ez kecsegtet a legkevesebb eredménnyel. A következôkben a saját módszerünket szeretnénk bemutatni, melyet több éve sikeresen használ az Újpest utánpótlás szakosztálya. Mintegy tíz éve annak, hogy sportvezetôi, illetve edzôi munka mellett óvodás gyerekek korcsolyaoktatását is szervezzük, végezzük. A XV. kerületi Pólus Center üzletközpontban lévô korcsolyapályán délelôttönként a környezô kerületek óvodásai ismerkednek a jéggel. A heti egy alkalommal tartott foglalkozások egy tanévben 6 7 hónapig folynak, ezalatt a 4 5 éves kiscsoportosok megtanulnak korcsolyázni és általánosnak mondható, hogy megszeretik a mozgásnak ezt a formáját. Mindez biztosítja azt a kiváltságos helyzetet, hogy az edzô a sportág számára az évente közel 800 gyerek közül a legalkalmasabbakat szemelhesse ki. A következô évben a nagycsoportosok közül történik a tényleges kiválasztás, amikor is a sportágunk számára ügyesnek látszó gyerekek már szervezett edzéseken vesznek részt. Itt már speciális szempontok szerint figyeljük a gyerekeket, többek között a gyors reagálási készség, ügyesség, gömbérzék és korcsolyatudás. Azonban az edzô szeme is fontos szerepet játszik, hiszen a hosszú évek tudása és tapasztalata semmi mással nem pótolható. Lényeges, hogy a gyerek saját akaratából, szívesen álljon a kapuba. A szülôket is fel kell világosítani arról, hogy mire lehet számítani, milyen áldozatokat igényel ez a sport a gyerektôl és a családjától mind az anyagiak mind, pedig a szabadidô szempontjából. Nagyon fontos, hogy a kiválasztás a szezon elején történjék, mert így egy teljes idény áll rendelkezésre, hogy kiderüljön, helyes volt-e a döntés. A kapus posztra kiválasztott gyerekek az elsô fél-

12 2005/4 MAGYAR EDZŐ 13 A következôkben egy rövid áttekintést nyújtunk arról, hogy milyen gyakorlatok alkotják az edzések fô részét. A korosztályonként csoportosított feladatok tartalmaznak minden lényegeset, a felsorolt elemek sorrendje tükrözi fontosságukat, s jelenti azt is, hogy egymásra épülnek. Lényeges elemek a gyakorlati anyagból évben a játékosokkal közösen edzenek, sem a képzésük, sem pedig felszerelésük nem különbözik a többiekétôl. A következô félévben azonban már kapusfelszerelésben járnak az edzésekre, ekkor a legfontosabb feladat az, hogy megszokják a speciális öltözetben való könnyed és biztonságos korcsolyázást és mozgást. Ezeknek a foglalkozásoknak a lényege, hogy a gyerekek játékosan, szinte észrevétlenül sajátítsák el azokat az alapvetô készségeket, melyek birtokában az idény végére jól korcsolyázó, jégbiztos, stabil csapattaggá válhatnak. Játékos gyakorlatok Az eredmények eléréséhez például fogójátékokat alkalmazhatunk különbözô korcsolyázási stílusokban: pl. korcsolyázás kétlábon a láb fölemelése nélkül elôre és hátra, rollerfogó, amikor egyik láb siklik, a másikkal pedig tapossa a jeget, ezzel hajtva magát elôre jobb- vagy ballábbal; vagy éppen partizánjáték, melynek során a robbanékonyság, gyorsaság fejleszthetô. Ahogy a gyerekek egyre ügyesebbek lesznek, a feladatok és játékok is egyre összetettebbeké válnak. Ugyanezeket a játékokat játsszák párban, kiscsapatban, és ezek egészülnek ki különbözô sor- és csapatversenyekkel. A tréning során a gyerekek sikerélményhez jutnak, megismerik az egyedül, párban vagy csapatban szerzett gyôzelem érzését, ezzel személyiségük fejlôdik és a csapatkohézió is erôsödik. A következô fázisban elkezdôdnek a speciális edzések; ezekhez idôsebb kapusokat is hívunk. ôket azért vonjuk be a munkába, hogy szem elôtt legyenek a példaképek, valamint a feladatok bemutatásánál is fontos szerep hárul rájuk. Így megtehetô az, hogy a foglalkozások alatt csak a hibák javítására koncentrálhatunk. A kapusoknak kifejlesztett feladatoknál is fontos szempont, hogy azok egyszerûek, könnyen tanulhatók és játékosak legyenek, és hogy sokszor ismételjük ezeket. Figyelembe kell venni az életkorból fakadó sajátosságokat is. A bemelegítésre hosszabb idôt kell fordítani, ez általában a teljes edzésidônek több mint a harmadát ez teszi ki. Az edzés fô része így rövidebb ugyan, de megfelelô elôkészítés után intenzívebb és eredményes munkát tesz lehetôvé. A levezetés szintén hosszabb. Az arányok természetesen állandóan változnak, ennek eredményeképpen a fô rész egyre hosszabb és hatékonyabb lesz. A kapusok képzésében is érvényesül a fokozatosság elve. A gyakorlati anyag elemei egymásra épülnek, az edzô feladata ez egyes foglalkozások menetét úgy megtervezni, hogy azok gördülékenyek legyenek, elegendô idô jusson a bemelegítésre. Az ezt követô pihenés után a központi intenzív rész a motoros tanulásé. Kiemelt cél a koncentráló-készség fejlesztése, igényként jelenik meg sportágunkban, hogy a gyerekek egyre hosszabb ideig legyenek képesek intenzív összpontosításra. Az ismételt pihenô után jön a levezetô szakasz, mely játékos feladatokból áll, s amelyben az ügyességet és a gyôzniakarást állítjuk a középpontba. U 6 8, szupermini Alapállás a kapus számára a legfontosabb, egész pályafutása során elkíséri, minden feladat ezzel kezdôdik és ezzel fejezôdik be. Az egyén számára helyes alapállás meghatározása függ a gyerek magasságától és egyéniségétôl. Helyes botfogás Helyes bottartás Speciális korcsolyázás alapállásban Oldalirányú csoszogás Terpesz-zár mozgás elôre és hátra T-siklás Párhuzamos lábbal mozgás elôre és hátra Alapállásból letérdelés és felállás Láblefektetés jobbra és balra U-8 10 A fenti gyakorlatsor a következôkkel egészül ki: Kapuból való kikorcsolyázás elôre és hátra A lepkés, ill. botos kesztyû használata Sarkokról történô lövések hárítása Szólólövés védése kapuból való kikorcsolyázással A figyelem koncentráltságának fejlesztése, idejének meghosszabbítása Kapus bottechnika Testtel való védés U Ebben a korosztályban a legfôbb feladat az elôzô években tanult és rögzült speciális kapusmozgásoknak és korcsolyázásnak a minél gyorsabb végrehajtá-

13 14 MAGYAR EDZŐ 2005/4 sa. További, újonnan elsajátítandó feladatok: A speciális korcsolyázásból és alapállásból való elôre, ill. oldalirányú mozgások le- és fölállások. Bottechnikánál a rövid passzok kapus és játékos között. Ritmusban történô kiszúrás. Kapus és hátvédek közötti összhang fejlesztése. A játék kapuból való állandó irányításának fejlesztése. Szárazföldön A jeges szezon befejeztével a szárazedzések kerülnek elôtérbe. Ezek ebben a korban még nem teljesen specializáltak, ilyenkor elsôsorban a csapat közösen végzi a munkát. Fontos, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelôen játékos és sokoldalú gyakorlatokból álljanak, hogy a gyerekek számára ne csak a jégen történô edzések legyenek élvezetesek. Az egyik alapelv, hogy a jeges mozgásokat szárazedzéseken gyakoroltassuk be, ezáltal megkönnyítjük saját munkánkat a jégen. A foglalkozások során lassan kezdôdik a specializálódás, az életkornak megfelelôen eleinte csak hetente egyszer vesznek részt kifejezetten kapusoknak szóló tornatermi vagy szabadtéri edzésen. Ezekhez megfelelô segédeszközöket használunk, teniszlabdát, similabdát, tépôzáras labdát, ugrálókötelet és a leggyengébb aerobik-gumit. A teniszlabdát a labdaérzék fejlesztéséhez használjuk, a kicsiknél egy labdával a nagyobb korosztályoknál pedig egyszerre két, ill. három labdával: botos kézzel lepattintás, lepkés kézzel elkapás; ugyanez a fallal szemben állva, a labdát a falról visszapattintva. Ezeket a gyakorlatokat párban és oszlopban is végzik. Álljon itt egy az oszlopban végzett gyakorlatok közül: a fallal szemben, attól 2 3 méterre oszlopban álló kapuspalánták közül az elsô dobja a falra a labdát, majd kilép a következô elôl, hogy ô lepkés kezével kaphassa el a visszapattanó labdát. Átteszi a másik kezébe, most ô dob, majd kilép, és ez a gyakorlatrész ismétlôdik. A similabdát a lepkés kéz csuklójához rögzítjük, a gyerek eldobja, és a kesztyûvel elkapja a visszapattanó labdát. A tépôzáras labdával végzett gyakorlatok lényegében a fentiekkel megegyezôk, de a gyerekek számára könnyebben kivitelezhetôek, éppen ezért a fokozatosság elvét itt is szem elôtt tartva ajánlott a klasszikus labdás gyakorlatokat ezzel a labdafajtával kezdeni. Az idôsebb korosztály kapusai a labdákkal már zsonglôrködni is tanulnak két, három majd négy labdával, ülve, állva, elôre és hátra sétálva, álló helyzetbôl leguggolva majd fölállva. Mindegyik labdás gyakorlat nehézségét lehet fokozni egyrészt azzal, hogy egyre erôsebben dobják a labdát, másrészt pedig azzal, hogy a faltól különbözô távolságra végzik. Az ugrókötél az állóképesség mellett a ritmusérzék fejlesztésére szolgál. A gyakorlatok végezhetôk egy lábon, páros, ill. váltott lábbal. A nagyobbaknál a kezek keresztezésével is nehezítjük a feladatot, ill. a kötél sebességét fokozhatjuk (amikor egy felugrás alatt kétszer kell megpörgetni a kötelet). A gumiszalag egyrészt a nyújtó gyakorlatokhoz, másrészt a kéz gyorsaságának, dinamikus erejének fejlesztéséhez használható. A következô gyakorlat a gyorsaságra irányul: a talp alatt átvezetett szalag két vége egy-egy kezükben, az edzô által diktált, folyamatosan gyorsuló ritmusban húzzák felfelé egyszerre mindkét kezükkel, majd váltott kézzel. Nyújtó gyakorlat: a gyerek egyik lábbal rááll a háta mögött vezetett kötél végére, a másik végét a szalag megnyújtása után az edzô a fej mellett tartott azonos kézbe adja. A lefelé irányuló erô a vállízületet nyújtja. Néhány gondolat Minden edzést nyújtással és lazítással fejezzünk be. Ugyanúgy, ahogy a jeges edzéseken a levezetô szakasznak, ennek is megfelelô hosszúnak kell lennie. Ezek a gyakorlatok nemcsak a jégmentes idôszakokban végezhetôk, hanem, amennyiben erre lehetôség van, a jeges edzések elôtt (a labdás feladatokat) és után (a nyújtás, lazítás) is. Minden egyes korosztálynál a fent felsorolt a kapusok speciális képzésére irányuló feladatok készségszintû elsajátítása a cél. A kapusok kiválasztásának fent leírt módszerét évek óta használjuk és a munka során szerzett tapasztalatok függvényében a gyakorlatokat folyamatosan módosítjuk. Tekintettel arra, hogy felnôtt korosztályú kapus még nem nôtt fel ezzel az edzésmódszerrel, biztosan nem állítható, hogy ez a legjobb, de reményeink szerint hozzájárul a magyar jégkorongsport majdani sikereihez. Felhasznált irodalom Bajtos, J., Jurèenko, R. (2001): Základy systematiky hry hokejového brankára. Sport Press. Bratislava. Daccord, B. (1998): Hockey goaltending. Skills for ice and in-line hockey. Human Kinetics. Géczi G., (2004) : A jégkorongozás pedagógiai rendszere. Szakdolgozat. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF). Budapest. Géczi G., Bognár J., Tóth I., (2005): A tehetség kiválasztása és gondozása jégkorongban október 27. V. Országos Sporttudományi Kongresszus. Budapest. Sindel, J. (é.n.): Amit a kapusokról feltétlenül tudni kell. Magyar Jégkorong Szövetség, Budapest. Tóth, I., Misura, E., (1995) : Selection process of ice-hockey beginner studying in the ice hockey classes. International conference on Physical Education and Sports of Children and Youth august Bratislava, FTVS UK, 1995, s. 62. & In: Acta facultatis educationis physicae Universitatis Comenianae, roè. XXXVII., Bratislava, 1995, s Tóth, I. (2005) : Ice Hockey Development in Hungary. In: Telesná vychova & Sport. Slovenská vedecká spoloènost pre telesnú vychovu a sport v spolupráci so Sekciou sportu, detí a mládeze MS SR, Bratislava, roè. XV., è. 2/2005, Bratislava 2005, s ISSN

14 2005/4 MAGYAR EDZŐ 15 Sportvétség vagy bûnügy? Ha van haszna a keserves athéni doppingvétségeknek, akkor az egyik sovány vigasz, hogy a magyar közvélemény, benne különösen a sportközvélemény lényegesen tájékozottabb lett a dopping bonyolult tudományában. Nem mérhetô a vétségek általi közvetlen kínos kudarchoz ez a gond, de igencsak meghökkentô mennyire hiányosak voltak még a sportemberek, versenyzôk, edzôk és sportvezetôk ismeretei is a doppingról. Bizonyos, hogy a tudatlanság is szerepet játszott a lebukásokban, nomeg a doppingvétségeket követô olykor szinte abszurd viselkedésekben. Egyszer majd talán fény derül hitelt érdemlôen arra is miért nem követte a hivatalos szervek állami sportvezetés, MOB részérôl egy tényfeltáró vizsgálat az athéni doppingvétségeket. Miért nem jutottunk el legalább az immár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által is hivatalossá tett gyakorlatig, mely szerint doppingvétség esetén automatikusan nyilvánosságra hozzák a vétkes sportoló edzôjének és orvosának a nevét. Ez természetesen nem jelent szankciót, de van üzenetértéke. Nálunk, talán a furcsa tehetetlenséget is leplezendô, felerôsödött az a nézet, hogy a dopping büntetôjogi szankcionálása is indokolt lenne, azaz a doppingolás bûncselekmény. Ily módon a doppingvétség esetén rendôri nyomozás indulhatna a körülmények felderítésére. A sport feladata egyszerûen a feljelentés megtétele lenne. Annál inkább vélik ezen álláspont hívei, mert elsôsorban, illetve egyáltalán nem a sportolót kellene büntetni, ô megkapja a sportbeli eltiltást, hanem a doppingszerek beszerzôit, forgalmazóit. Egy rádiómûsorban a korábbi igazságügyi miniszter asszony, Dávid Ibolya is kifejezte reményét arra nézve, hogy a dopping vétség visszakerül a büntetô törvénykönyvbe. Ha valóban csak annyit akarnánk, hogy a dílerek legyenek büntethetôk, akkor egyszerû lenne a helyzet. A ma is hatályos drogtörvényt kellene csak kiegészíteni a divatos doppingszerekkel. Félek azonban, hogy a helyzet nem ennyire egyszerû. Hiszen, ha a doppingolás bûncselekmény, akkor a büntetôjogi felelôsségre vonás és a büntetés alól nem igen mentesülhet a cselekmény mégiscsak középponti figurája, a sportoló. Magam, amikor a felelôsségrôl kérdeznek, többnyire azt válaszolom, hogy a doppingolás felelôssége éppen úgy oszlik meg, mint siker esetén a dicsôség, illetve az anyagi javak. A legtöbb a sportolónak jut, hiszen ô nyer, majd az edzô és a stáb következik. A magasabb sportvezetés eszmeileg részesül a sikerben, felelôssége is ennek megfelelô. Más kérdés, hogy a bírósági szakban sokminden felhozható lenne adott esetben a vétkes sportolók javára, többek között a sportbeli eltiltás ténye is. Ne büntessék kétszer ugyanazért a cselekményért. De ezzel már valójában ismét eljutunk az alapkérdéshez. Sportvétség, vagy bûncselekmény a doppingolás? Amennyiben bûncselekmény, akkor mégiscsak a sportolónál indul a történet. Nem mentesülhet a jogi felelôsségre vonás alól. Annál kevésbé, mert a hasonlóságok mellett van egy jelentôs különbség a drogos és a doppingoló között. A drogfüggô beteg ember, akit sokféle motiváció, köztük a kudarctûrés hiánya, a világtól elfordulás, kábulatba menekülés vezetett. Függôségével, betegségével élnek vissza a dílerek, nem engedik szabadulni. A doppingoló viszont maga választja a teljesítményfokozás tiltott útját. Lehet természetesen edzôi, vagy vezetôi presszió is, de semmiképpen nincs szó betegségrôl. Bármennyire tarthatjuk akár kórosnak is a gyôzelem utáni túlzott vágyat. A legtöbb esetben tehát a sportoló dönt a tiltott szerek alkalmazása mellett és persze partnere az edzô, segítôje az orvos. Valójában az orvos esetében fenn is áll a törvényszegés az egészségügyi törvény vonatkozásában. Hiszen nem gyógyító céllal, nem az egészség érdekében ad különbözô szereket. A fiatalkorú sportolók doppingolása esetében fennáll az ifjúság elleni bûntett elkövetése, ami már az edzôt is érinti. Nem csökkenti az ügy súlyosságát, ha a szülôk aláírják, hogy beleegyeznek a dologba. Van tehát jelenleg is olyan jogi környezet, amely bizonyos esetekben lehetôséget nyújt a büntetôeljárásra. Magam azonban azon az oldalon állok, amely sportvétségnek tekinti a doppingolást és úgy véli, hogy a sporton belül kell megküzdeni vele. Megerôsített álláspontomban, hogy hasonlóan vélekedik Jacques Rogge, a NOB, éppenséggel szigorúságáról híres elnöke. A zéró tolerancia meghirdetôje nem ért egyet a rendôri úttal dopping ügyben. Álláspontja a közelgô torinói téli olimpia kapcsán vált ismertté. Olaszországban ugyanis van törvény a dopping ellen, ezt akarják a szervezôk alkalmazni az olasz földön rendezendô olimpián is. A NOB viszont saját ügyeként kezelné a témát. Kétségtelen, hogy jelenleg fôként azonban az országokban van törvény a dopping vonatkozásában, ahol az országúti kerékpározás meghatározó sportág. A francia, az olasz, a spanyol körverseny rendezô országai, a benelux és a skandináv államok érintettek elsôsorban. Ez a tény is azt az álláspontot erôsíti, hogy nem lehet igazán jó doppingszabályt elfogadni, ha az egyformán vonatkozik valamennyi sportágra. Olyan jelentôsek a sportági különbségek doppingérzékenységben, doppingfertôzöttségben. Egyelôre azonban egységes a szabály és egységes lenne a törvény is, amely a doppingolást tiltaná. Érdemes végiggondolni valóban segítene, segített volna Athén után, ha hazai jogszabályba ütközött volna atlétáink és súlyemelôink doppingvétsége. Megindult volna hivatalból az eljárás az atléták ügyét követôen. De rögtön fel is kellett volna függeszteni, hiszen enyhén szólva bonyolult volt a helyzet. Végül csak februárjában Lausanne-ban mondták ki a végsô szót, helyben hagyva az athéni határozatot, megerôsítve, hogy doppingvétség történt. Sportszempontból, a sport szabály szempontjából ez ugyanazt jelenti, mint a hagyományos doppingolás bizonyítása, a tiltott anyag kimutatása a testben. De vajon ugyanazt jelenti-e büntetôjogi szempontból? Alapvetô különbség a sportszabály és a büntetôügy között, hogy utóbbi az ártatlanság vélelmét kell kövesse. A sportban a bûnösség vélelmezett minden vétség esetén, ezért nem kell bizonyítani, hogy a versenyzô valóban doppingolt, ha nem jelenik meg a vizsgálaton, vagy elégtelen mintát szolgáltat, mert nincs más logikus magyarázat. Ki hagyna veszni egy olimpiai aranyérmet, csak azért, mert nincs kedve vizeletet produkálni. A bûnösség, a doppingolás a feltételezett, ennek ellenkezôjét kell bizonyítsa, aki netán valóban ártatlan. Büntetôjogilag azonban atlétáink nem lehettek volna automatikusan elmarasztalhatók, hiszen valóban nem nyert közvetlen bizonyítást a doppingolás. Erre mondják a rendôrségre építôk, hogy éppen ezért lett volna fontos a rendôri eljárás, hogy a doppingolás, netán az ártatlanság bizonyítást nyerjen. Nézzük elôször az utóbbit. Ismerve hazai viszonyainkat nem zárható ki, hogy eredménytelenül zárult volna a nyomozás, kiderül atlétáink ártatlanok, vagy legalábbis nem bizonyosodott be bûnösségük. Újabb herce-hurca, ütközés a NOB-bal, de a nemzetközi sportbeli eltiltáson nem lehetett volna változtatni. De nézzük a másik esetet. Feltételezve, hogy a rendôri

15 16 MAGYAR EDZŐ 2005/4 Annus Adrián dilemma Fazekas Róbert bizakodva nyomozás bizonyította volna, hogy doppingolás történt valamilyen formában. De hogyan bizonyította volna? A Napkeltében többször is hosszasan, rutinosan nyilatkoztak az atléták. Szó sem volt beismerésrôl. Miért mondtak volna mást a rendôröknek, a nyomozóknak? Kétségtelen, hogy a nyomozók meghallgatták volna az edzôket, orvosokat, családtagokat, sporttársakat Nem valószínû, hogy ezek után okosabbak lettek volna. A Tour de France-on is csak úgy értek el valamit, hogy a kísérô buszokban rajtaütésszerûen találtak növekedési hormont, EPO-t, tehát tiltott szereket. A súlyemelôknél túl sokan voltak érintve, valószínû, hogy hamar kiderült volna, amit úgyis tudunk, hogy öntöttek. Kérdés, ez milyen megítélés alá esik, illetve esne. Hiszen éppen azért alkalmazzák ezt a módszert, hogy ne legyen bizonyítható a doppingolás. A törvénynek tehát át kellene vennie a teljes sportbeli doppingszabályt, ezen túlmenôen kellene tiszteletben tartani a büntetôeljárás szabályait. Hova vezetne mindez? Láthattuk egy legutóbbi francia peres ügy kapcsán. Négy évig tartott, amíg megszületett a jogerôs ítélet. Az érintettek kerékpárversenyzôk, edzôk, orvosok el lettek marasztalva és egytôl kilenc hónapig terjedô felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. Kérdés megéri-e a fáradság, a költség, van-e valóban elrettentô hatás. Jogos feltételezni, hogy doppingellenes jogszabály esetében még jobban összezárna a sportélet. Ma is szinte lehetetlen megtudni valamit a sportolóktól, edzôktôl. Erôs a titoktartás. Ezért is csak vélekedések vannak arról mennyire fertôzött a sportélet valójában a doppinggal. Ha börtön is fenyegetné a doppingolót, számos további kedvezôtlen következménnyel kellene számolni. Felmennének a fekete piacon az árak, a kockázat növelné a közremûködôk igényeit. Az amerikai szesztilalom katalizálta annakidején a maffia létrejöttét. A mechanizmus megjelenne a doppingháborúban is. Ezért is merült fel a drogliberalizáció is többször és merül fel a doppingliberalizáció. Ez a túlsó véglet lenne, ez sem járható út. A doppingtilalom egyértelmû, a megfelelô sportbeli szabályozás nélkül elszabadulna a pokol. Jogos feltételezni és erre mutat bizonyos sportági teljesítmények stagnálása, hogy az ellenôrzés jelenlegi meglehetôsen szigorú szintje kialakított egyfajta egyensúlyi állapotot. A doppingolók tiszteletben kell tartsanak bizonyos határokat. Talán az út elvezet majd a sportági különbségtételhez a mérhetô, megengedett adagokhoz is bizonyos sportágakban. Mert hipokrízis egyre jobb eredményeket követelni, a piacot emlegetni, jól élni a sportoló teljesítményébôl és börtönnel fenyegetni a doppingolót. A dopping a sportélet, az olimpiai mozgalom problémája, ott kell megoldani. Végül a klasszikus kérdésrôl, mely a jogi megközelítés alapvetô szempontja, a dopping társadalmi veszélyességérôl. A doppingnak és ez lényeges érv a tiltás mellett jelentôs a népegészségügyi veszélyessége. Fôként az ifjúság egészségét fenyegetik a testépítô szerek és a doppingra is alkalmas diszkódrogok. Ami az élsportot illeti, ott annyiban van társadalmi veszélyesség, hogy a lebukások rontják a nemzet imázsát. Visszájára fordul az összefüggés, a sportsikerek a nemzet dicsôségét szolgálják. Ez azonban kevés indok a büntetôjogi szankciók mellett. Egészséges sportmozgalom képes megbirkózni a doppinggonddal. Igaz, nem könnyen. Frenkl Róbert Antidoppinginfo! A doppinggal és a doppingellenes küzdelemmel kapcsolatos aktuális információk a MET honlapján! Kattintson rá:

16 2005/4 MAGYAR EDZŐ 17 Jogi szakmai vélemény A DOPPINGOLÁSÉRT MEGÁLLAPÍTHATÓ JOGI FELELÔSSÉG ALAPVETÔ KÉRDÉSEIRÔL, TOVÁBBÁ A FELMERÜLT ELGONDOLÁSOK ANALÍZISÉRÔL Általános összefüggések Felkérésre, megbízás keretében vállaltam, hogy - 22 évi, egyetemi sportjogi oktatással a hátam mögött alapozó szakmai munkát készítek az ún. doppingjogi felelôsség feltérképezésérôl. Kerülöm a sportolói, a sportvezetôi és a szurkolói megközelítést, de a végiggondolatlan, tünet értékû, ezért kétséges parlamenti-kormányzati példa-statuálás csábítását is. A jog az állam legdurvább eszköze: mindig, minden másban is csínján kellene vele bánni. Alapkérdés: vajon a honi állami-jogi szisztéma rossz-e, vagy fôleg az azt mûködtetôk hibáztathatók a felelôsség elodázásáért, a nagy, közös hárításért, a mellébeszélésért és a pótcselekvô ötletelésért? Igaz-e itt is a 60- as évek paradox hasonlata: szerettük a lángost, de utáltuk a lángossütôt?! Kell a siker, még ha nagy ára is van, a káló magára marad, és magára vessen. Meggyôzôdésem: kb. 90 %-ban, mind hazai, mind nemzetközi (egyezményes) vonatkozásban adott a kellô jogi eszköz a dopping-vétségek törvényes, komplex szankcionálására, s ez által az egyéni és általános visszatartásra, a megelôzésre. De mivel képmutatás jellemzi az érintettek, a döntnökök hozzáállását, mégsem és sosem állapítják meg mások felelôsségét, mert az elvezetne az övék verifikálásához is. Ebben a miliôben fôként jogi felvilágosításra van szükség (meg persze etikailag megalapozott személy-cserékre), nem pedig ravasz, új ötletek bevetésére, vagy idegen országbeli minták adaptálására - azok otthoni intézményi és igazságszolgáltatási háttere, mûködô rendje etc. híján. Amint lenne itthon a meglévô szabályok mentén egy (!) antidopping (próba)per, mindjárt kiderülne, hogy nem is olyan gyenge a mai, magyar megoldás. Munkahipotézisként: jogtudatban és jogtiszteletben, politika-semlegességben, személyi hitelességben és következetességben van nagy lemaradásunk. Ezt jogszabály-módosítás nem orvosolja. Dolgom, vállalásom elsôsorban így az, hogy egy kis köd-oszlatást is végezzek szakmám axiómái mentén. Visszafelé merengeni kár és késô: hacsak nem az el nem évült tettekért viselt felelôsséget kutatnák. Valójában azt (!) nem kutatják. Athén után és miatt ma a jövôn bosszút állni hiba, egyben sok is és kevés is. Sok, mert az athéni skandalum feltáratlan és kezeletlen maradt: arra építeni immár nem lehet. De kevés is, mert nem látni: mivel lehet elejét venni hasonló botrány(ok) elôfordulásának. Patt-helyzet van, és ebben pusztán közhatalmi fenyegetéssel elôre jutni hatékonyan nincs mód. A sport szervezetei döntôen önkormányzók. Ha egy ilyen szervezet nem érdekelt a skandalum feltárásában és orvoslásában, akkor azt helyette az állam törvényességi felügyelet címén sem végezheti el, legfeljebb jogsértést utalhat bíróság elé, továbbá a mérlegelése szerint adható közpénzt nem ítéli oda a rendteremtésig. Ugyanakkor elvi hiba, ha az állam csakis közhatalmi-jogi szigorításban gondolkodik, amikor láthatóan más eszközei is volnának. A (büntetô)jogi megoldás egy jogállamban végképp az ultima ratio. Vele élni akkor kell, ha már semmilyen más megoldás nem használ. Csakhogy, amikor (mintegy két éven át) volt totális, önálló, Btk-beli anti-dopping tényállás, akkor sem volt (egy elvetélt esetet kivéve) ilyen tárgykörben konkrét büntetôeljárás. Magyarország és annak sportja ma a jogtisztelet terén alig jogállam. Az elsô tennivaló, sôt meglehet, hogy az egyedüli valós cselekvés a meglévô jog komplex betartása és betartatása lenne: ám kevés készség mutatkozik erre a dopping-deliktumok terén (is). Ezzel szemben, divat spekulatíve eljátszadozni azzal, hogy vajon kell-e büntetôjogilag üldözni a vétkeseket, vagy kár a benzinért? Bûnözôvé avatni, fél-két évre elhallgattatni és eldugni, avagy nemzeti hôsnek, áldozatnak tekinteni: tényleg csupán ez a néhány véglet jöhet számításba? Dehogyis! Az igazi dilemma nem a Btk-reform, hanem az, hogy megnyerhetôk-e, átbillenthetôk-e a dopping-buliban benne lévôk, s a minden áron való eredményt hajszolók a tiszta sport oldalára, vagy legfeljebb csak papíron lesz változás?! Nem látom, hogy akár csak gondolatban is idáig eljutott volna a beavatottak zöme: nincsen vízválasztó hangulat, nem látni markáns erôvonalakat. Sok elmélkedés a dopping-vétekrôl keni a problémát, vagy olyan hamis - joginak látszó - lózungok mögé bújik el, ami kioltja a cselekvést. Ezekre visszatérek. Munkához látni ugyanakkor preventív logikával érdemes. A szankcionáló jog hátrafelé már nem mûködik, elôre tekintve pedig a bölcs jogalkotó nem vonatkoztathat el a tényleges miliôtôl. Már Szolonnál is csak azok voltak, lehettek a jó törvények, amelyeket a nép betartott, tisztelt. A dopping esetében erre játszani naivitás. Ott ui. az a cél, az aktuális mérce, hogy a lebukás elkerülése közelítse meg a 100 %-ot. Hasonlattal: mintha a kinti, nagy társadalomban a köz vállon veregetné a tolvajt, a pilótajátékost, s csupán az elkapott betörôt, csalót nézné támogató szánalommal baleknak, hülyének?! Kinek szurkolunk? Szakmám révén mégis csak jogi - azaz: állami, közhatalmi - nézôponttal dolgozom. Pedig a rend-teremtés szükségképpen komplex lehetne csupán: jogi, etikai, sportpolitikai, és ahhoz kapcsolódóan bel-, és nemzetközi politikai, kommunikációs, aztán egészségügyi-prevenciós, sôt sportágankénti metszetekben szakmai is. Ez utóbbiak, mint a doppingolás környezeti faktorai ma világszerte meghatározóak. Ezért vélem úgy, hogy a doppingolás is olyan társadalmi fekély, mint a prostitúció vagy a korrupció: a vele szembeni harc ugyan meg nem nyerhetô, de fel sem adható, azaz a gond jó esetben fedô alatt, ill. még elviselhetô mederben tartható. Ennyi. Kiindulópontként: a jogi megítélés is eleve, térben és idôben egyaránt többrétegû, és normális esetben csakis higgadt, más jogi kázusokhoz mérten is arányos lehetne. Ennek nemzetközi megoldásait adottnak tekintem, ezért külön nem tárgyalom. Fontos viszont egy jogi alap-összefüggéssel kezdenem. Bizonyos, ésszerû körben és mértékben az ún. önsértés nem büntethetô. Két pólus volna ebben is: egyfelôl a majdnem paternalista, kényszerû, szankcionált norma-alkotás, másfelôl a liberalizált jog-, és szabadság-felfogás. A biztonsági öv kötelezô használata, avagy a kézbôl való mobiltelefonálás tilalma e téren áttörést hozott, mert alkotmányosan arra kényszerít a jog, hogy kis kényelmetlenség árán is védjem magam. Mégsem gondolhatjuk általánosságban, hogy az állam folyton felettem áll, sôt rendre, önrendelkezésemmel szemben illetékes megszabni: mi jó nekem, és mit tenne ô helyettem másként. Az állam csakis közérdekbôl, avagy egy másik önrendelkezô egyén jogai védelmében tilthat, ill. korlátozhat egyéni döntési szabadságot. Ilyen legitim állami, beavatkozó cél a doppingolás kapcsán kettô is lehet: a verseny

17 18 MAGYAR EDZŐ 2005/4 tisztasága, egyenlô feltételrendszere, mely a piaci értékviszonyok korrektségében, azaz pénzben is testet ölt, továbbá az egészségvédelem, kb. tehát ugyanaz, amiért kábítószerrel önpusztítani sem szabad. Lassú vagy gyors öngyilkossághoz fûzôdô alkotmányos jog evidensen nincsen. Persze, a /túltengôen listás/ doppingolás sem egyféle. Veszélyes a helyzet a doppingolás brutális, avagy másokon alkalmazott válfajainál, ugyanakkor egy kupica snapsz a lôtéri idegesség ellen nem lehetne börtönbüntetés kiváltója. Képtelenség volna, hogyha felborulna a Btk. egész, egységes, lépcsôzetes szankciórendszere, mert pl. többet lehetne kapni egy rossz idôben, a sport-versenyen használt orr-cseppért, mint egy autó-lopásért. Túlzó követelés tehát en bloc a doppingolást pl. a drog-deliktumokkal azonosan megítélni és büntetni. Differenciált megoldásnak lehet csak értelme, társadalmi elfogadottsága. Dopping-vétség esetében a jog ma sem tehetetlen. Jogállami körülmények között ui. a megbukott sportoló és annak közremûködô háttere ma is különbözô formájú, szintû és erôsségû, nem egyszer kettôs vagy hármas jellegû, komplex felelôsséggel tartoznék. Erre az esetek óriási többségében mégsem kerül sor. Ugyanis azok, akik ezt a felelôsséget megállapíthatnák és odaítélhetnék, rendre maguk is valamilyen mértékben részesei, olykor csupán haszonélvezôi a csínynek. /Tapasztalatok szerint egy érzékeny sportágban bevett, team-ben sorra kerülô doppingolásban fô is tudottan, tevôlegesen részt vesz (a szer beszerzésétôl a nyomok eltüntetéséig). Ekként, valójában a (közös) felelôsség megfoghatatlan, elôre látható, hogy ténylegesen, baj esetén senki nem lesz felelôs. Maximum a sportoló csendben letölti a kiszabott eltiltását, sôt ha jól viseli magát, akkor még menet közbeni enyhítésre is számíthat azoktól, akik mindvégig tudták és tették a maguk (bûn)részét./ Számos jogi út volna adott, de nem élnek vele az érintettek, mivel áttörnék ezzel a hallgatás falát, kiengednék a szellemet a palackból, eltérnének a nemzetközi szokásoktól, magukra vennének olyan jogi és másféle sarat, ami kényelmetlen, ám megúszható. Sok fals beszéd is zavart okoz. Az egyik tévhit az, hogy a Btk. békén hagyja a doppingolót. Ad abszurdum ez nem így van. Speciális büntetôjogi fenyegetettség ez idô szerint ilyen, sajátos és direkt Btk-tényállás hiányában tényleg nem áll fenn. Helytálló viszont az a szakmai megállapítás és következtetés, ami Dr. Kiss Gergô László Dopping-kérdés jogi szempontból címû cikkében szerepel (Magyar Edzô évi 1. szám 8. old). Nevezetesen: a Btk ban jelölt Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel /mely a kódex közegészségügy elleni bûncselekményeinek része/ törvényi tényállása elvileg és tartalmánál fogva kiterjed(het) a kézen közön adott és vett pirulák, ún. táplálék-kiegészítôk, izomnövesztôk stb. forgalmára is. Ez a veszélyes gyakorlat fôként a piaci alapokon mûködô kondi-termek, fitnesz-szalonok mindennapjaiban tapasztalható. E körben növekvô kihívással kell a jognak szembe néznie, ráadásul az másféle is, mint a top-sporté. Aki szerrel gyúr, alapesetben magának okoz kárt, sérelmet jogi vonatkozásban kb. olyan szint, mérték szerint, mint a dohányos. Ma a jog ez utóbbit csupán mások, a passzív dohányosok védelme okán korlátozza, de pl. nem fûz hozzá tb-jogkövetkezményt. Ez ad megközelítô analógiát, vagyis, ha valaki beteg nem lévén, izmai turbósítása végett felirat magának olyan tb-támogatott szert, ami nem illetné meg, ezért a recept felírója felel, ám a szer beszedôjének felelôssége kétséges. Esetleg a jogellenes okirat kiállításánál lehet közremûködô felelôsségét megfogni. Ha viszont illegálisan behozott, avagy másként jogellenesen beszerzett szer forgalmazásába kapcsolódik be az egyén, tudván azt, hogy az áru nem frankó, orgazdaság címén felelôsségre vonható. Jól tenné a színtér gazdája, ha a házirend részeként, netán általános szerzôdési feltételként kikötné, hogy objektumában mindez tilos, és a belépésre, látogatásra szóló szerzôdés felmondásával jár, pénz visszafizetése nélkül. Ez jogszerû korlátozás volna. Kb. ennyi belátható e körben. Nos: a Btk. különös részének több, további fejezete (!) adna regulát arra az esetre nézve, ha más, fôként kiskorú személy egészségét rontaná a kokszolás, vagy ha a tett jogtalan haszonszerzés végett, csalással valósult meg. Aki a Btk-át ismeri, tudja, hogy nem csak nyilvánvaló, kétkezi tettes van, hanem lehet vele azonos súlyú felelôsséget viselô társtettes, felbujtó, fizikai vagy pszichikai bûnsegéd, sôt a történtek után aktívan falazó bûnpártoló is. Hol vannak ezek? Még leginkább az önmagát kokszoló enyhíthet tettén, viszont a bûnös háttér, ha feltárnák, nem úszhatná meg egykönnyen. Mesebeszéd, hogy lehetetlenség feltárni a bûnös visszaélést. Egyszerûen alkalmazni kellene a technika mai lehetôségeit: a vérvétel kötelme kimondható az ittas vezetés mintájára jogszabályban vagy szakmai normában, az idegen minta pedig kiszûrhetô DNS-mintavételével. Ezrével mûködnek magánnyomozók, akik napok alatt a végére járhatnának a valós tényeknek, történéseknek. Minimum a megalapozott gyanúhoz szükséges információ szakmai rutin-feladatként prezentálható lenne, de okkal nincs rá igény. A modern elôírások, kontroll-formák, szûrôk és lépések zöme nem is feltétlenül igényel közhatalmi jogalkotást: ha a versenykiírás ezt feltételül tartalmazza, nem indul(hat) az, akinek ez zsenánt. A törvényi minimumnál többet, önkéntes alávetéssel, szerzôdéssel ki lehet mondani, s onnantól az kb. ugyanolyan jogi zsinórmérték, mint pl. az orvosi gyakorlatban egy szakmai-módszertani levél. A tiltott teljesítmény-fokozásban részt vevô sportoló a legtöbbször valamilyen civil jogviszony keretében sportol (egyesületben, sportvállalkozásban, válogatott keretben, stb.). Szerzôdések egész hálója övezi a sportoló felkészülését és szereplését: a hazai kupaversenytôl az olimpiáig, s mindben cizelláltan benne van a dopping-mentes felkészülés, sôt a teljes kontroll-alávetés fogadalma. Lebukás esetén, szerzôdésszegés címén az utolsó fürdôpapucsig vissza lehetne követelni minden ráfordítást és költséget, sôt a cég imidzsének sérelme folytán a vétkes kör nem vagyoni kártérítéssel is tartoznék. Ám a valóságban senki sem megy ennek elébe, vagy utána, noha evidens, hogy a dopping-vétséggel megszegik az e jogviszonyban tett vállalást, s érte ez meg az felelôsséggel tartoznék. Amíg ez meg nem változik, kár bármi máson merengeni. E magánjogi felelôsség lehet szerzôdésbôl eredô, továbbá szerzôdésen kívüli is (utóbbi pl. a szerrel kereskedôké). Munkajogi felelôsség is beállhat, ha valaki munkaviszony keretében vétett (ilyenek a profi sportolók). Végül, adódnék sporttörvény szerinti sportfegyelmi elmarasztalás is, miután a sporttörvény széles körben adna módot személy és szervezet megbüntetésére, ha a honi jog hatálya egyértelmûen igazolható. Sajnos, jogalkotási hibaként az amúgy korszerû rendeleti szabályozás éppen a legnagyobb világversenyek dopping-deliktumait nem sorolja önmaga hatálya alá: így egy inci-finci kerületi verseny doppingvédett, míg egy olimpia e szempontból senki földje?! Lásd errôl a csatolt, külön összefoglalót! Tévhit, hogy egy bûnért csak egy és egyféle felelôsségre vonás lehetséges: épp a sport az, ahol ez nem így van. Kétszer vagy háromszor persze hogy nem lehet valakit ugyanazért a tettét ugyanazon hatóság által és elôtt elítéltetni. De teljesen normális dolog lehetne, ha a vétkest klubja kizárja, a szövetség eltiltja, az ösztöndíját, kedvezményeit megvon-

18 2005/4 MAGYAR EDZŐ 19 ják, a világversenyre való felkészülés juttatásait visszafizettetik vele, sôt esetleg még a fôiskola vagy a munkáltatója is méltatlanná válást állapít meg, s kirúgja. Az elemi rendcsinálást, ergo a Btk. nélküli zéró toleranciát momentán itt és így kezdeném. Ha aztán ez sem használ, jöhetne az erôteljesebb fokozat. További jogi alapösszefüggések A doppingolás jogilag is megragadható fô veszélye két dologból áll. Egyfelôl a kokszolásnak komoly és növekvô egészségügyi kockázata van. Nem pusztán a belsô szervek károsodhatnak a fô-, és mellékhatások iszonyú mértékû bevitelétôl, hanem kései, másodlagos, végleges károsodás is bekövetkezhet, sôt a doppingolás nem egy válfaja a személyiség, a pszichikum sérülését, ártalmát is hozhatja. Világszerte, itthon is vannak vesztesei, áldozatai a doppingolásnak. Arról talán nem kell külön szólni, hogy ez a veszély fokozott a kiskorúak esetében, amikor a fejlôdô szervezetbe való drasztikus beavatkozás még pusztítóbb és riasztóbb. Nem lesz minden gyerek nagy bajnok, akinek úgymond végsô soron még ezen az áron is megérné a siker, ráadásul mindezt felmérni egy kiskorú felelôsen képtelen. Helyette mások döntenek, néha a szülôk, gondviselôk megkérdezése, bevonása nélkül. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a jövôt tekintve elég-e a Btk sában szabályozott Kiskorú veszélyeztetése tényállás mai szövegét esetünkre is irányadóan, felelôsen értelmezni, vagy a norma egzakt kiegészítése, megfejelése szükséges. Legalább egyszer ki kellene próbálni: mûködik-e a jelenlegi norma! Hasonló a helyzet a kapuk elôtt lévô gén-dopping esetében: a Btk. hatályos, általános tényállása / Beavatkozás az emberi génállományba 173/A / szinte biztosan lefedi a sport-érdekû (?) visszaélést is. De ha ez nem biztos, vagy kevés, akkor ugyanúgy, ahogyan ez nemzetközi egyezmény nyomán lett, a továbbfejlesztése is hozhat új nemzetközi konvenciót. Büntetôjogászok különösen óvnak mindenkit az eseti, ötletszerû, pótcselekvés-jellegû Btk-módosításoktól - joggal. Tehát az utánpótlás, a kiskorúak ártalmát hozó kokszolásnál a büntetôjogi védelem elmaradhatatlan: az egyébként a Btk. átfogó tényállásainál, azok sportspecifikus értô alkalmazása, adekvát jogértelmezés szerint meg is volna. Itt még az önsors-rontás önrendelkezésére sem korrekt hivatkozni, mivel a gyermek sem jogilag, sem fizikailag nem képes felelôs döntésre. A másik jogi határkô az egészségvédelem szempontjából: nem engedhetô meg, hogy egyik ember a másik egészségét rontsa tiltott teljesítmény-fokozással, ha az csakugyan olyan normaszegés, amely hátterében verifikálható egészség-kockázat, avagy az is áll. Ilyen esetekben a foglalkozástól eltiltás mellékbüntetésének alkalmazása, s a jogtalanul élvezett anyagi elismerés elvonása is evidens. Világosabban: az anabolikáktól a géndoppingig ma már igazolt, hogy az élet, az egészség, a testi épség veszélyeztetése is fennáll, s ezen a címen a Btk. adott deliktumai megvalósulásakor büntetôeljárás indítására van szükség (Btk Testi sértés, Btk Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés címén). Elv: életszerûen a büntetôjogi felelôsség szempontjából közömbös, hogy a tett a sportban valósult-e meg, vagy egy munkahelyen, egy iskolában, egy egészségügyi intézményben. Meg kell tanulni a sportban a nagy, átfogó jogi kódexeket ismerni, tisztelni, alkalmazásukat normális absztrahálással alapul venni. Ennél tovább elôre szaladni nem indokolt. Annak persze nem okvetlenül volna akadálya, hogy sportjogi, sportfegyelmi szabály egyféle bejelentési kötelezettséget mondjon ki a sport-szakszemélyzet adott körére nézve. Ez alól alkotmányos kivétel csupán az önvádra kötelezés tilalma volna, errôl viszont nyilatkoznék az érintett, máris lenne kiinduló pont a felderítés számára. Következésképpen: azt is a sport berkein belül ez alapján el lehetne marasztalni, tiltani, aki nem vett ugyan részt X,Y doppingolásában, de hitelt érdemlôen tudott róla, s mégsem szólt ellene, illetve mégsem tett a versenybíróságon, netán másutt róla (be)jelentést. Már, ha csakugyan zéró toleranciát akarunk, újszerû Btk-keménykedés nélkül. Ha viszont egészségügyi indikáció nincsen, de tiltott teljesítményfokozás mégis fennáll, akkor alkalmasint arra nézve más - meglévô! büntetô tényállás ad kellô fenyegetettséget. Itt is érdemes volna egy próba-futam a büntetôjog valamelyik vagyon elleni deliktumának tényállásával. A másik rendezôelv ui. a sportsikerhez illeszkedô, ahhoz szervesen kapcsolt, netán elôre meghirdetett, így bekalkulálható anyagi ösztönzés bázisa lehet. Leegyszerûsítve: adott esetben igazolható, hogy a doppingolásra a biztosan várt jutalom, pénzdíj, adómentes apanázs miatt, vagy arra is tekintettel került sor. Ez fôként a Btk ában szabályozott Csalás tényállását alapozhatja meg. Szerintem esetenként a bûnüldözés eszközeivel kimutatható, hogy a tett jogtalan haszonszerzés végett történt, e célból a delikvens mást tévedésbe ejtett, tartott, s vele kárt okozott. Fôként a top-sportban már hatalmas pénzek vannak, s a piacgazdaság normális rendjét zavarja meg az, aki meghamisítja a verseny-feltételeket a maga javára X,Y,Z szerrel. Vallom: számos nagy ügyben a Btk szerinti csalás kísérlete megáll, amiért elvileg ugyanannyit is ki lehet szabni, mint a befejezett vétségért, vagy bûntettért. Itt aztán elô lehetne venni a felbujtókat, a bûnrészeseket is. Masszív tévhit, hogy kár erôlködni, mivel a dolog úgy sem bizonyítható. A jogban a nem szabad és a nem lehet valóban két külön kategória, egymás után jönnek. A jogcím és a bizonyíthatóság egymás utáni lépcsô: nem szinonimák, de nem is anti-tézisek. A kettô együtt kerek egész, de már a kellôen megfontolt, és itt is általános (!) büntetô tényállásnak volna visszatartó ereje. Etikai háttere is ugyanígy, mivel nyugodtan hirdethetnék: amit a Btk. szerint tilos megtenni bármelyik iparágban, az tilos a sport-iparban is, se több, se kevesebb. Sajnálatos hiba, hogy atlétáink athéni botlása után nem volt szakmai-erkölcsi bátorsága a bûnüldözô szerveknek ezen a szálon elindulni: a nyomozást megtagadva, túl korán és túl könnyen kapituláltak. Tehát, az általános rendben, a ma ismert, de nem beüzemelt normák mentén a dopping-vétség pönalizálása meg van oldva. A tett társadalomra veszélyességét adja ui. egyfelôl az egészség-kockázat, s hozzá kapcsolódva a fogalakozási szabályszegés, másfelôl a jogtalan haszonszerzési céllal történt, megkísérelt, megtévesztô károkozás, a piacgazdaság rendjének felrúgása. Ha pedig a büntetô tényállásban lévô fogalmi elem, a kár okozása volna itt problematikus, akkor valóban el kell gondolkodni azon, hogy másik szakaszba belefér-e az anyagi haszon reményében való kokszolás, avagy kell új, sajátos norma. Még egy megjegyzés ide: ez utóbbi körben már ma is van ún. tevékeny megbánás, tehát igen csak elképzelhetô, hogy a kellô bûnbánattal megússza a sportoló, de felel, aki ôt ebbe belevitte. A tiltott teljesítményfokozás jogi felelôsségét mielôbb és döntôen mégsem a deliktumok világában keresném, hanem a magánjog terén. Erre példa lehet, hogy itt-ott a túlzott mértékû csokoládé, vagy kóla-fogyasztás is lista szerint tilos. A közfelfogás szerint is mérsékelt, gondatlan vagy másként menthetô, feltárt, tisztázott, ugyanakkor hihetôen fatális esetek helyre tételére volna belátó társadalmi igény, valóságos esély is. Azért is fontos, óvatosságra intô jel ez, mert az emberi jogi gondolkodás térhódítása hazai és nemzetközi jogvédô hatóságok be-

19 20 MAGYAR EDZŐ 2005/4 vonását hozza, és egy bíróság nem tekint el alkotmányos elvek, alapintézmények figyelembe vételétôl (az ártatlanság vélelmétôl a jogorvoslati jog valóságán át az ésszerû idô, fair eljárás követelményével bezárólag). Kiélezett, túlreagált, avagy a jogállami garanciák lekezelésével végigvitt esetben immár a honi vagy a nemzetközi szövetség is veszíthet, pl. ha statáriális eljárását nem képes megvédeni. A bírói függetlenség neki(k) is kockázat. A nagy anti-dopping képlet Deliktuális felelôsség helyett mûködôképesebb a magánjogi: X,Y ezt meg ezt vállalta, csakúgy, mint a verseny többi résztvevôje. Alávetette magát önként a siker, a pénz, a presztízs reményében annak is, amire ôt kötelezni általában, ill. másutt nem biztos, hogy lehetett volna (pl. éjszaka egy váratlan ellenôrzés). Megértette mindezt, alá is írta, önmaga nyilatkozatát, kellô idôben az érvényesség szempontjából nem támadta meg. Aztán mégis megsértette az érdemi vagy a velük azonos kihatású alaki, eljárási normákat: mindössze ez a per tárgya, semmi más. A közjogban, annak büntetôjogi ágában ilyen általában nincsen, de van a kontraktusok világában. Az itt ismertetett modell egyféle önként vállalt veszélyes üzemi felelôsség sportos megfelelôje, mely közelít az objektív felelôsségi alakzatok felé, és annyiban is magánjog, hogy nincs túl nagy súlya annak, hogy a szerzôdésszegô szándékosan vagy gondatlanságból járt-e el helytelenül, jó-, vagy rosszhiszemû volt-e. Szinte mindegy, ha nem képes adekvát érvekkel kimenteni magát. Be kell látni itthon is a jog szempontjából laikusoknak: hiába próbálnak az iménti jogi tényállásba utóbb, kétségbeesetten idegen elemeket, érzelmi szálakat, magyarázatokat stb. vinni. Ez nem fog sikerülni, mivel csak két egyszerû kérdés vár választ: 1.) történt-e bárminemû normaszegés akárki részérôl, mert ez önmagában megalapozza a felelôsséget, s általa az elmarasztalhatóságot 2.) s ha igen, azt ki követte el, illetve ha nem csupán egyik oldal szegett szabályt, akkor kié volt az elôbbi, ergo ki okozta esetleg a másik oldal normaszegését. Nem érteni, utólag nem elfogadni mindezt hiba, felkészületlenül, kelletlenül, farral állni ehhez a procedúrához értelmetlen. Ez a honi és az idegenbeli elbírálásra egyaránt irányadó (lenne). Kevés az is, ha X,Y végül, vonakodva visszaadja az érmet, s tudomásul veszi, hogy nem kapja meg a gyôzelmi pénz-juttatást. Jussunk végre el odáig: ô tartozik anyagi és erkölcsi jóvátétellel a vele szerzôdôknek, tehát el kell számoltatni mindazzal a költséggel, amit hiábavalóan beleöltek. Számoltassa el a klubja, a szövetsége, az ösztöndíj folyósítója, a szponzora, és más is, akinek tiszta, sikeres felkészülést és versenyt ígért. Amint az elsô ilyen mérleg megtörténnék, s abból perrel avagy anélkül pár millió Ft-ot vissza kéne fizetni, netán beszüntetnék szerzôdésszegés címén a további javadalmazást elgondolkodnék mindenki, megérie kockáztatni. Az Athén utáni totális hitelvesztés nem csak a sportolóknál mutatkozott meg, hanem a sportvezetés zöménél is, mert - jó okkal meg sem próbálták visszaperelni mindazt a ráfordítást, amit adtak a bukott sportolónak, a nem vagyoni kártérítésrôl, az ún. erkölcsi kárról nem is beszélve. Ha 2006-ban bármelyik sportszervezet megpróbálná ezt, nyerhetne: jogi, etikai és sportszakmai tekintetben egyaránt. Ez lehetne a 0 kilométer kô, jó irányba elstartolni itthon innen kellene. Minek vannak amatôr és profi szerzôdések, ha azok baj esetén semmire sem jók, senki semmit nem tud, nem mer belôlük érvényesíteni?! A sporttörvény és végrehajtási rendelete szerinti, dopping-ellenes norma-köteg, s annak kapcsán a sportfegyelmi szisztéma nagyban-egészében rendezett. Finomítani rajta egyrészt a rendelet hatálya, másrészt a dopping-vétséget észlelôk bejelentési kötelme terén, érdekében lehetne. Nézetek, útkeresések, tévhitek Btk. 283/B volt: Visszaélés teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel. Hatálytalan december 14. napjától az Alkotmánybíróság 47/2000. (XII. 14.) AB határozatában kimondott megsemmisítô döntés eredményeként. Érdemes errôl, fôként a máig ható tanulságairól rövid áttekintést adni. A dr. Deutsch Tamás által vezetett sportkormányzat március 1-i hatállyal olyan Btk-módosítást vitt át, amely nagyban-egészében a drog-tilalom mintájára átfogó dopping-ellenes tényállásokat kreált. Leegyszerûsítve: dopping-fronton mindenre lôni kívánt, ami élt és mozgott, ha az a megfoghatatlan sporttevékenység kapcsán esett volna meg Teli volt e tisztázatlan, bizonytalan jogi fogalmakkal. Ugyanakkor a felelôsség alapját jelentô norma, az elkövetési magatartás tartalma, kerete, definiáltsága kritikán alulira sikeredett, szinte teljesen önkényessé válhatott volna, hogy mikor, ki miért és minek az alapján felel netán szabadságvesztést is kockáztatva. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság (AB) a jogállami jogbiztonság sérelmét állapította meg, elvi éllel foglalt állást az alkotmányos büntetôjog mibenléte felôl, az önkényes jogértelmezést is támadva. Kicsit elôre szaladva, oktatólag arról is szólt az AB, hogy a versenyszerû, ill. a hivatásszerû sporttevékenység körében lehet olyan büntetôjogilag indokolt szankcionálás, amely önmagában nem alkotmányellenes, ettôl a jogalkotó nincsen eleve elzárva, miután a társadalomra veszélyesség fennállhat. Ezt értik sokan utóbb, azóta is úgy, hogy lám az AB is hitet tett a büntetôjogi megoldás mellett. Nem: csupán azt nem elvbôl zárta ki, miután másutt, más területen sem tesz, nem tehet ilyet. A jogalkotó és a normaôr funkció ui. élesen elválik egymástól. Kötelezô Btk-próbálkozás elôírva nincsen. Idôrôl-idôre mégis van ilyen kísérlet. A legutóbbi éppen a T/3725. képviselôi módosító indítvány a Btk-ba a doppingvétség visszavételének elgondolásáról (szemléltetésül ide csatolva). A három képviselô egyéni módosító indítványa terjedelmileg töredéke az AB által kilôtt szabálynak, de nívóban azt alig haladja meg. Erénye, hogy szétválasztaná az öndoppingoló felelôsségét a közremûködôkétôl, továbbá az is, hogy a kiskorúak (idegenkezû) doppingolását bûntettként, igen csak szigorúan büntetné. A jogállami bizonytalanságok, elkötetlen szálak, túlzó kiterjesztések zömmel fennmaradnánk. Az indokolás csupán az egészségügyi veszéllyel, kockázattal érvel. Mégsem e miatt, hanem a parlamenti rivalizálás miatt nincs esélye a téma napirendre vételének. Minderre a Btk. átfogó reformjakor azonban szakszerû, higgadt, politikailag semleges figyelmet érdemes fordítani a többi, ilyen súlyú dologgal szinkronban és egy sorban. Közhelyek, tévhitek Tévedés azt állítani, hogy a ma hatályos drog-törvényt lehetne, netán kellene kiterjeszteni a doppingszerekre. Van köztük azonosság, sôt egybeesés is, pl. amikor valaki droggal doppingol. A két mûfaj társadalomra veszélyessége mégsem ugyanaz. Valójában egymás mellett több és többféle fegyelmezô eljárás futhat dopping-vétség miatt. Nincs olyan jogszabály, amely a büntetôjogi procedúra köteles bevárást követelné meg: ez inkább csak kudarckerülô, tutista szokás. Nem állítható, hogy míg a büntetôjogban van ártatlanság vélelme, addig a többi, mérsékelt eljárásban nincsen. Egyrészt van, illetve lehet ugyanez a közigazgatási típusú szankcionálásban, másrészt, a központi kérdés a normaszegés, s abból egy is elég, mi több alaki szabályszegés is

20 2005/4 MAGYAR EDZŐ 21 elegendô. Nem helytálló, hogy a bizonyítatlanság elemi akadály volna: minden technika adott hozzá, alávetéssel a dolog eleve kimondható, kezelhetô, és kibújás esetén már e címen meg is volna a hunyó. Szó nincs arról, hogy átfordulna a bizonyítási teher: mindössze egy vagy két, elôre rögzített elem vizsgálatára koncentrál, s közremûködést köt ki jó elôre. Menet közben persze hogy nem nôhet meg a gyanúsított kötelme, de nem is hagyják kibújni mindez alól, ez tiszta sor. Ha pedig X országban bûn a doppingolás, akkor a nyomozás teljes eszköztára bevethetô, akár a személy lefogása árán is. Ténylegesen a felfüggesztett börtönbüntetés súlyos elmarasztalás, mivel arról, hogy letöltendô vagy sem a szabadságvesztés a bíró másként mérlegel, mint a közember. Ha pedig a vétek talaján még jobban összezárna sportélet, akkor jön a pénz-elvonás, és jöhet a bejelentési kötelezettség a vezetôk ösztönzésére. Ehhez még csak Btk. sem okvetlenül kell, habár ott számos esetben eleve deliktum a bûnös hallgatás. Javaslatok Edzô és versenyzô: a siker és a felelôsség megoszlik Legyen a mainál nagyságrendekkel jobb, alaposabb, élôbb a jogpropaganda, és a jogi felvilágosítás. Nem csak derûsen vagy keseregve, bulvárízûen elmesélni kellene a nevezetes eseteket, hanem modellezni a jó és a rossz elágazásait, tanulságait, megtanítva már a gyermek-korban is a visszautasítást. Ôszinte sportpolitika volna ehhez hiteles háttér. Szakmailag kiérlelt, kipróbált alternatívák, modern megoldások kellenének, melyek kihozzák az egyénbôl, a csapatból a legtöbbet, anélkül, hogy bûnös eszközhöz kellene nyúlni. Laikus vagyok, mégis úgy vélem: az emberi teljesítôképesség kiaknázása, fôként pszichikai tekintetben még valahol a felénél jár?! Miért nem errôl értekezünk? Állami eszközök is segítségül hívhatók. A dopping-ellenes, 55-ös kormányrendelet felülvizsgálata terén volna tennivaló, mert hiba az, hogy a legfrekventáltabb sport az olimpia, a VB, az EB - kapcsán kapitulál a belsô sportjog. Ez nagyfokú kiszolgáltatottságot is jelent a nemzetközi szerveknek és normáknak, hiábavalóvá tenné az utólagos, itthoni apellátát (ti. nincs jogellenesség, hiába védi amúgy az alkotmány az emberi méltóság abszolút jogát). A jogalkalmazást az állam csupán szorgalmazhatja, tehát ne tûrje el a szerzôdésszegések elnézô tudomásul vételét, fôként, ha a kifizetés közpénzbôl eredne. Klubnál, szövetségnél pályázati feltétel lehetne az elôzô évi dopping-mentesség. Ne kapjanak állami forrásokat azok (szervezetek, személyek), amelyeknél visszaélés történt. A dopping-mentesség nem az ellenôrzésnél kezdôdik, ezért a közpénz jobban szolgálhatná a megelôzést, s talán a honi kontroll továbbfejlesztése is megóvna kínos külhoni meglepetésektôl. Rendszer-elvû felülvizsgálat hoz csupán elôrelépést. Aki pedig e téren kudarcot vallott, vagy mindkét térfélen otthon érzi magát, az ne kapjon folytonosan menlevelet, új hibázásra esélyt. Budapest, november 30. Kolláth György KODIFIKÁTOR Betéti Társaság gkollath@t-online.hu HIRDESSEN A MAGYAR EDZÔBEN! Folyóiratunkat 2006-ban négy alkalommal 1000 példányban tervezzük megjelentetni. Eljuttatjuk az országos sportági szakszövetségek szakembereihez, az olimpiai felkészítést végzô edzôkhöz, az olimpiai mozgalom szakértôihez, a megyei és megyei jogú városok sportszakigazgatási szervezeteihez, sporttudományi társaságokhoz, intézetekhez, valamennyi magyar egyetem és fôiskola testnevelési tanszékére, testnevelô tanárokhoz, sportorvosokhoz, a sportági és más sportszakmai folyóiratok szerkesztôségeihez. Hirdetési feltételek 2006-ban: 1. Hátsó-külsô, belsô és elsô-belsô teljes borítólapon színes anyag egyszeri megjelentetése ,- Ft 2. A lap közepén befûzve: 4 oldalas színes anyag egyszeri megjelentetése ,- Ft 3. 4 oldalas fekete-fehér anyag egyszeri megjelentetése ,- Ft 4. Egyoldalnyi fekete-fehér anyag, a lapban a mûszaki szerkesztô által meghatározott helyen elhelyezve egyszeri megjelenéssel ,- Ft 5. Egyoldalas A/4-es méretû szórólap egyszeri elhelyezése, terjesztése a folyóirattal ,- Ft 6. Az egy oldálnál kisebb terjedelmû hirdetések, reklámok költsége, terjedelmükkel arányos. 7. Folyamatos, legalább négy alkalomra történô lekötés esetén árainkból 25% kedvezményt adunk. Egyéb feltételek külön megállapodás szerint! 8. A fenti árak ÁFÁ-t nem tartalmaznak!! Fizetés: a megrendelést követôen számla ellenében átutalással! 9. A hirdetések szövegeit, grafikáit, fényképeit az igényelt hirdetési területnek és a lap tükrének megfelelô méretben kérjük megküldeni a szerkesztôség címére. További felvilágosítás: a (1) vagy a telefonon! A szerkesztôség