TAO energia-gyakorlatok (chi kung/taoista jóga) - elmélet és alapok

Átírás

1 1065. Budapest, Podmanicky utca 6. fsz. 1. (csengő: 11) A TAO bölcsessége füzetek 2/1. TAO energia-gyakorlatok (chi kung/taoista jóga) - elmélet és alapok Sódor Márton sodor@t-online.hu 30/

2 Chi Kung összefoglaló "A chi kung olyan eszköz, amely segítségével megtanulhatjuk, hogyan lehet az egészségünket helyreállítani, megszabadulni a betegségektől, teljesebben felfogni a világunkat, megérteni önmagunk és az egész Kozmosz kölcsönös kapcsolatát, megtalálni - a létezés boldogságát, a kapcsolatok boldogságát, a kölcsönös megértés boldogságát, az Út tudatos megválasztásának boldogságát - egyszerűen a BOLDOGSÁGOT." Xu Mingtang - chi kung mester Chi Kung az univerzális életenergiával (chi) való munka (kung) művészet, tudomány, filozófia, gondolkodásmód, a környező világgal és a világegyetemmel történő energia- és információcsere módszere, melynek gyökerei az ősi Kínába vezethetők vissza Céljai: egészség megőrzés betegségek gyógyítása az élet meghosszabbítása harcművészeti kézségek fokozása megvilágosodás elérése (Buddhaság) Módszerei: TEST - TUDAT - SZELLEM összehangolása a légzés, a mozgás és a tudat szabályozásával, az ITT és MOST (a pillanat) tudatosításán keresztül. Mozgás közben végzett meditációs gyakorlatok, csendes (ülő) meditációs gyakorlatok Hatásai: Belső és külső egyensúly megteremtése (jin-jang) Az energiacsatornák és aktív pontok megnyitása - energiaszint növelése, az energiák tudatos mozgatása - koncentrációs képesség fejlesztése A Világegyetem megértése EGÉSZ-SÉG és TELJES-SÉG A szervezet karbantartása, fizikai stabilitás (anyagi szint) Energiagyűjtés és átalakítás (energetikai szint) Szellemi és spirituális képességek fokozása (szellemi szint)

3 Tartalom MI A CHI KUNG?... 4 A CHI KUNG-RÓL RÉSZLETESEN... 4 A CHI KUNG HELYE A TAOIZMUS EGÉSZ-SÉG RENDSZERÉBEN... 4 A filozófia TAO-ja... 5 Az éltetés TAO-ja... 5 A kiegyensúlyozott táplálkozás TAO-ja... 5 A feledésbe merült táplálékok TAO-ja... 6 A gyógyászat/harcművészet TAO-ja... 6 A szexuális bölcsesség TAO-ja (harmonikus partnerkapcsolat)... 6 Az önismeret TAO-ja... 6 A siker TAO-ja... 7 A CHI KUNG HELYE A HAGYOMÁNYOS KÍNAI ORVOSLÁSBAN... 7 A CHI KUNG ELMÉLETI ALAPJAI... 8 A chi kung fogalma... 8 A chi kung gyökerei... 9 A (kínai) chi kung története... 9 A chi kung alapfogalmai A CHI KUNG GYAKORLATA A CHI KUNG GYAKORLÁSÁNAK ALAPELVEI Általános alapelvek Testre vonatkozó alapelvek A légzésre vonatkozó alapelvek Az energiára (chi) vonatkozó alapelvek A szellemre (tudatra, figyelemre) vonatkozó alapelvek A CHI KUNG GYAKORLATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK SZINTJEI A CHI KUNG ÁLLAPOT KONCENTRÁCIÓ A CHI KUNG GYAKORLÁSA SORÁN A CHI KUNG GYAKORLATOK TÍPUSAI TESTHELYZETEK A GYAKORLÁS KÖZBEN A GYAKORLÁS SORÁN ESETLEG FELLÉPŐ KÍSÉRŐ JELENSÉGEK A CHI KUNG HATÁSAI ÉLETTAN; HATÁSOK Csont- és izomrendszer Szív-és érrendszer Emésztőrendszer Légző rendszer További élettani hatások MENTÁLIS HATÁSOK PSZICHÉS HATÁSOK ENERGIARENDSZERRE GYAKOROLT HATÁSOK HARCMŰVÉSZETI KÉPESSÉGEKRE VONATKOZÓ HATÁSOK A SZELLEMI TUDATOSSÁGRA GYAKOROLT HATÁSOK A CHI KUNG TERÁPIÁVAL MEGELŐZHETŐ, GYÓGYÍTHATÓ BETEGSÉGEK... 25

4 Mi a chi kung? A chi kung két szinten értelmezhető. A szélesebb körű értelmezés szerint a chi kung maga az ÉLET. Egy életmód, életfilozófia, amelyet ha elsajátítasz, akkor minden cselekedeted, minden mozdulatod chi kung-á válik. A test és tudat egyesítésével végzett minden cselekedet chi kung. Ez azt jelenti, hogy teljesen tudatában vagy a Létezésnek, minden cselekedetedet teljes tudatossággal végzed, a jelenben létezel, azaz Felébredett vagy. Ezt a szintet persze csak nagyon kevesen érik el, de a lehetőséged megvan rá. Persze ehhez hosszú, elmélyült gyakorlás szükséges. Gyakorlatilag minden keleti (és nyugati) filozófiarendszer tanítja, csak mindegyik másképp nevezi. Minden harcművészet elsajátításának alapja egy sor chi kung szerű alapgyakorlat. Szűkebb értelemben a chi kung gyakorlatai Kínában fejlődtek ki. Igazi eredete azonban a messzi távolba vész és minden korábbi filozófiarendszerből vett át valamit. Nagyon sok irányzata és még több - ezer évekre visszanyúló - gyakorlata van. De nem halott rendszer. Most is fejlődik - a jelenkorhoz alkalmazkodóan - újabb és újabb gyakorlatok, gyakorlatsorok jelennek meg. Mert nem a gyakorlatok adják a lényegét, hanem a gyakorlatok mögött húzódó alapelvek, melyek megtartásával bármely gyakorlat, cselekedet és mozdulat chi kung-á alakítható. A chi kung-ról részletesen A chi kung helye a taoizmus egész-ség rendszerében A taoizmus a világ egyik legrégebbi filozófiája. Alapítója, Lao-Ce a legismertebb taoista bölcs, aki a Tao Te King című híres értekezésében fektette le a taoizmus alapjait. Ez a könyv alapvetően egy politikai értekezés, a taoizmus elméleti bemutatása, oly módon, ahogy egy isteni sugallat alapján szerzője megfogalmazta. A taoizmus gyakorlati megfogalmazása a későbbiek során, más bölcsek munkájának köszönhető. Az első, szellemi megfogalmazásból a régi taoista bölcsek számos gyakorlati módszert dolgoztak ki, melyeknek célja a test átalakítása és hallhatatlanná tétele. Ezekből, a gyakorlati módszerekből fejlődött ki a taoista filozófia teljességét átfogó és rendszerező tanítás: a taoizmus nyolc alapköve. A nyolc alapkő a taoista gondolkodás nyolc ágát fejezi ki, gyakorlatát pedig a Pa-Kua (bagua) a taoizmus szimbólumának nyolc trigrammája jelenti. A szimbólum, illetve a trigrammák a világ első bölcsességkönyvében a Középső Birodalom idejéből származó Ji King-ben kerültek elsőként bemutatásra. Ezek a trigrammák, amelyek nyolcszög alakban helyezkednek el a jin-jang 4

5 szimbólum körül, alkotják a taoizmus oszlopait vagy alapköveit. A menny nyolc oszlopát, a nyolc világtájat, a nyolc hegyet, valamint az energetikai és a kozmikus erők nyolc kapuját szimbolizálják, amelyeken keresztül szimbolikusan az esőfelhők előjönnek és amelyek a nyolc szelet keltik. A taoizmus évszázadokon keresztül titkos tanításai ehhez a nyolc alapkőhöz kötődnek. A következőkben felsoroljuk e nyolc alapkövet és ismertetésre kerül ezen alapkövek lényege: 1. A filozófia tao-ja 2. Az éltetés tao-ja 3. A kiegyensúlyozott táplálkozás tao-ja 4. Az elfelejtett táplálkozás tao-ja 5. A gyógyítás művészetének tao-ja 6. A szexuális bölcsesség tao-ja 7. Az önuralom tao-ja 8. A siker és az alakított sors tao-ja A filozófia TAO-ja Feltárja az Élet rejtett törvényszerűségeit, értelmét és célját. Megmutatja azokat az irányvonalakat, amelyek szellemi felemelkedésünkhöz, fejlődésünkhöz felhasználhatunk. Kijelöli az Ember számára bejárandó Utat, és a Mindenséghez való visszatérés lehetőségét biztosítja. Ide tartozik a filozófia mellett, a pszichológia, a vallás, a mitológia és részben a meditáció TAO-ja. Az éltetés TAO-ja Azokat a külső és belső taoista gyakorlatokat foglalja össze (chi kung gyakorlatok), amelyeknek a célja a test természetes gyógyító erejének, öngyógyító képességének a felébresztése, a test revitalizációja, illetve a betegségek megelőzése és terápiája. Összefoglalva az élet tartamának meghosszabbítása. A külső és belső taoista gyakorlatok három csoportba oszthatók: mozgás-gyakorlatok: olyan koncentrált, tudatosan és meditációs állapotban (chi kung állapot) végzett mozgásgyakorlatok (gimnasztika), energiagyakorlatok, amelyek a chi (energia) gyűjtését, mozgatását, és öngyógyító célú felhasználását, a test ellazítását, nyújtását és erősítését, az egyes szervek erősítését vagy gyógyítását stb. segítik elő; meditációs gyakorlatok: általában nyugalmi állapotban végzett relaxációs, koncentrációs, kontemplációs és meditációs gyakorlatok, melyek elsősorban a belső erő fejlesztését és a szellemi felemelkedést szolgálják; légzőgyakorlatok: a légzés szabályozását és a test életerejét fokozó légzőgyakorlatokat, légzés erejével végzett energiagyakorlatokat foglal magába (daru légzés, jin- és jang-légzés, a nagy és a kis energiakeringés stb.) A kiegyensúlyozott táplálkozás TAO-ja A táplálkozás taoista alapelveit, az ételek és italok jin- és jang-energia szerinti besorolását, az öt Íz szerinti (savanyú, keserű, édes, erős és sós), valamint a forróság és hidegség fokozataira alapozott társítását és az öt átalakulási fázishoz ( fa, tűz, föld, fém és víz) való kapcsolódását írja le. Amely egy komplex, mégis rugalmas a személyek igényeihez és alkatához kapcsolódó rendszert képez. A kiegyensúlyozott táplálkozás egyben a védelmi energiák erősítését is szolgálja. 5

6 A feledésbe merült táplálékok TAO-ja Élvezzük az elfogyasztott, ízesített, sokszor átalakított ételek ízét. Azonban tudnunk kell, hogy a ma rendszeresen fogyasztott ételeink nem nyújtanak elegendő és megfelelő táplálékot ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. Sokszor a lehető leggyengébb táplálékok közé tartoznak. Ezzel szemben számtalan olyan ősi táplálék, vadon termő növény vagy gyógyító hatású növény áll rendelkezésünkre, amelyek korábban táplálékul szolgáltak, csak ma már nem használjuk őket. Minden évszakban a számunkra teremtett és az adott időszakban és helyen termett - tápláléknövények tömege áll rendelkezésünkre, de mi kizárjuk ezeket táplálkozásunkból. Az évszázadok során ezeket, az anyagokat külsejük, ízük-illatuk stb. miatt elhagytuk táplálkozásunkból és csak olyan növényeket fogtunk termesztésbe, amelyek érzékeinek megfeleltek. Az elfelejtett növények újra felfedezése és bevonása táplálkozásunkba megtöbbszörözi immunrendszerünk erejét és testünk ellenálló-képességét. Ide tartoznak a gyógynövények és gyógyfüvek is, amelyeket ugyan nem rendszeresen fogyasztunk, de adott időszakokban megelőzésre vagy a gyógyító terápia részeként felhasználjuk őket (pl. ginzeng, gyömbér és angelika-gyökér stb.) A gyógyászat/harcművészet TAO-ja A gyógyítás művészetének TAO-ja szellemében és eszközeiben hasonló az éltető TAO-hoz. Szabályozza, kiegyensúlyozza, növeli az élet energiáit. Az eltérés annyi, hogy ebben az esetben ezek az eszközök és módszerek mások gyógyítását szolgálják. Eszközei a hagyományos kínai orvoslás eszköztárába tartozó diagnosztikai és terápiás eljárások, (p ulzusdiagnosztika, akupunktúra, akupresszúra, moxa-terápia, tuina-masszázs, meridián-szervóra terápia, az öt átváltozási fázis és a nyolc trigramma terápiás alkalmazása, a kiropraxis, mozgás- és mozgatásterápiák, légzőgyakorlatok, meditációs gyakorlatok [chi kung gyakorlatok]). Célja az önvédelmi, öngyógyító és védekező folyamatok (jin és jang aktivizálása) beindítá sa. Mivel fizikai szinten az ősi kínai harcművészeti rendszerek is részben a szellem és a test megerősítését, az önvédelmet szolgálják a harcművészetek is ebbe a kategóriába sorolhatók. A szexuális bölcsesség TAO-ja (harmonikus partnerkapcsolat) A taoizmus volt az első filozófia, amely felismerte és figyelembe vette a szexualitás és a szexuális energiák fontosságát az egyén, illetve a pár életében. Nem a szexualitás elnyomására és bűnös voltára, hanem éppen annak fontosságára és összetartó erejére hívja fel a figyelmet. Tanítja a szexuális energiák megőrzésének és kreatív energiákká történő átalakításának művészetét. A taoista szexológia megtanítja, hogy hogyan lehet élvezni a szexuális életet anélkül, hogy ez kimerüléshez vezetne, és hogyan lehet ezeket az energiákat az egyén, illetve a pár gyógyulására felhasználni. Természetes módszereket ajánl a születésszabályozásra, az eugenetikára. Módszerei az éltetés TAO-jához hasonló energetikai gyakorlatok, mozgásgyakorlatok, meditációk és légzésterápiás gyakorlatok a szexuális erő és állóképesség erősítésére, a spermaenergia kontrolljára, a férfi és nő közötti szexuális harmónia megteremtésére, valamint a szervezet megfiatalítására. Az önismeret TAO-ja Eszközöket kínál saját magunk és mások jobb megismerésére. Megtanít ara, hogyan vegyük figyelembe és használjuk fel életünkben minket befolyásoló, körülöttünk lévő energiákat, természeti és szellemi törvényeket. A szinkronicitás vagy az ok és okozat törvénye hogyan jelenik meg szellemi és testi cselekvésekben. Ide tartozik a kínai számmisztika (numerológia), a kínai asztrológia (sarkcsillag asztrológia), az irányok rendszere, a Ji King, Hszi, a mennyei teknősbéka mágikus Lo-Su négyzete és a kínai asztrológia szerint. De ide sorolható a kínai arcdiagnosztika, amely feltárja az illető képességeit és egyéni karakterét vagy az ujjlenyomatok rendszere, amely a 6

7 személy öröklött tulajdonságaira vet fényt. A szimbólumok és szimbólum-rendszerek tanulmányozása is ide sorolható. A felsorolt diagnosztikus vagy egyéb rendszerek szerinti javaslatok, sorselemzések, javaslatok a magán-, a családi, a hivatásbeli és a társadalmi szférában egyaránt segítik az eszmei, anyagi és pénzügyi téren folyó versengésben történő helytállást. A siker TAO-ja Az élet nagy eseményeit irányító mechanizmusokat és az eseményeket alakító erőket tárja fel. Itt már az önfegyelem TAO-jához képest nem csak felismerjük ezeket a folyamatokat, hanem a sors alakítása érdekében fel is használjuk. Ez az alakított sors, a geomantia és a Feng Shui taó-ja. A siker TAO-jának része a világegyetemben zajló véget nem érő és ciklikus változások szimbólumainak, jeleinek tanulmányozása, a változások irányainak és törvényszerűségeinek felismerése (Ji King) ahogy azok életünkben kirajzolódnak, az események előre látásának gyakorlata, amely a ciklikusság törvényének felismerésén és azon az elven alapul, hogy ami egyszer megtörtént, az újra meg fog történni. Gyakorlati oldalához tartozik a Feng -Shui tanácsadás, a pulzusdiagnózissal numerológiával és a Ji Csinggel történő jóslás, előrejelzés, az asztrológiai képlet kiszámítása, a geomantiai mérések eredményeinek gyakorlati felhasználása. Ok és okozat törvényének alkalmazása a lakberendezés művészetében, az egészséges élet-, lakás- és munkakörülmények kialakítása, a színek megválasztása, a lakásfelújítás, az épületek és a tájkép formálása, a harmonikus belső és külső építészet, valamint a reklámozás és a formatervezés megtervezése. A taoizmus nyolc alappillére mindennapi életünk valamennyi jelenségét lefedi. Úgy alakították ki ezeket, hogy alkalmazásuk mellett teljes életet élhet az ember, kielégítik alapvető szükségleteinket és velük valóra tudjuk váltani vágyainkat és meg tudjuk oldani feladatainkat, együtt tudunk élni a TAO-val, vagyis Istennel. A chi kung helye a hagyományos kínai orvoslásban A hagyományos kínai orvoslás gyakorlatában a chi kung-ot, mint légzésterápiát használják, és az akupunktúra, akupresszúra, moxa-terápia, masszázs-terápia (tui -na), az izületek kimozgatása (kiropraxis) és a gyógynövény-terápia mellett széles körben alkalmazzák. A mai kínai orvosi művek az eljárást három különböző de egymással szorosan összefüggő gyakorlatrendszerre tagolják: belső fenntartó gyakorlatok (nei-yang kung): un. Csendes gyakorlatok, melyek során a páciens ülő- vagy fekvő helyzetben előzetes lazítás után különféle légző-gyakorlatokat végez, s közben valamilyen szóra vagy tárgyra koncentrál; belső erősítő gyakorlatok (ch iang -chuang kung): szintén csendes gyakorlatok, azzal a különbséggel, hogy más ülésmódokat alkalmaznak és az előzőtől eltérő légző-gyakorlatokat végeztetnek a pácienssel, miközben a figyelem a test valamely pontján nyugszik; egészségvédő vagy külső erősítő gyakorlatok (pao -chien kung): lassú mozdulatsorokból állnak, amelyeket természetes, nyugodt légzéssel végeznek. A cél a tudat, a légzés és a mozdulat összhangjának megteremtése, az egészséges légzésmódok elsajátítása és begyakorlása. A mozgás és a nyugalom egyesítése, kínai megfogalmazás szerint: mozgás a nyugalomban és nyugalom a mozgásban. A megelőzésben és számtalan betegség gyógyításában használják. Kiemelkedő jelentősége van az emésztőszervek, a keringési- és a légzési rendszer gyógyítása esetén, de elsődleges szerepe az, hogy a helytelen kondicionálás folytán kialakult és krónikussá vált betegségek gyakran kiváló 7

8 eredménnyel kezelhetők vele, az európai orvoslásnál jelentősen nagyobb hatékonysággal, amennyiben az új, kialakított megszokásrendszer tartóssá válik. A chi kung elméleti alapjai A chi kung fogalma A CHI kung egy összetett fogalom, melynél az összetevők jelentését külön-külön érdemes tárgyalni. Az első fogalom a kínai "CHI" kifejezés. Számtalan eltérő értelmezését a szakkönyvek kimerítően tárgyalják, így itt én csak azt a jelentést szeretném kifejteni, ami számomra a leghasznosabb - gyakorlati szempontból a leghasználhatóbb jelentést hordozza. A chi alapvetően energia. A Mindenség Energiája, amely mindenben benne van, sőt minden, ami a Világegyetemben megnyilvánult formában létezik, azt ez az energia alkotja. Mivel a Mindenséget alkotja ezért számtalan megjelenési formája van (melyek egy részét a kínai energiatan név szerint is említi). Az egyes megjelenési formák - a rezgéstan elméletének megfelelően - a rezgésszámban és az amplitúdóban térnek el egymástól. A chi kung gyakorlata szempontjából ennek a jelentősége a következő: 1) a Világmindenség energiája megfogalmazhatatlan nagyságú energiamennyiség, amely a világ kezdete óta létezik és a világ végezetéig tart; 2) számtalan eltérő energia-féle létezik a világban, legalább annyi, amennyi megjelenési formát ismerünk a megnyilvánult világban; 3) az egyes energiatípusok, energiafajták mozgathatók, egymásba átalakíthatók, mégpedig elsősorban az energia rezgésszámának változtatásával (növelés és csökkentés). Erre az energiára ugyanúgy igaz az energia-megmaradás törvénye, mint a fizikai energiákra (nem keletkezik, nem vész el csak átalakul), azzal kiegészítve, hogy nem csak átalakul, hanem tudatos teremtéssel átalakítható. Így a chi kung gyakorlása nem csak az energiák mozgatás ára - hanem legmagasabb szinten - meglévő vagy új megjelenési formák teremtésére is felhasználható. Alapvetően a chi-nek három megjelenési szintjét különítjük el: anyagi, energetikai és információs szint. Az anyagi és energetikai szint mérhető, míg az információ szintje csak közvetett módon mutatható ki, illetve bizonyítható, aszerint, hogy hogyan hat az előbbiekre (anyag és energia). A "KUNG" kifejezés elsősorban erőfeszítést, munkát, azaz tudatos energia- és időráfordítást jelent. A chi kung tehát egy tudatos, hosszú energiaráfordítás, erőfeszítés abból a célból, hogy megtanuljunk ezzel a végtelen életenergiával bánni és azt saját céljaink elérésére fordítani. Mivel az energiaráfordítás mellett a kung "képletében", az idő is szerepel, ezért a chi kung ezen fajtája ott gyakorolható, ahol "idő" is létezik, azaz, az anyagi világba leszületett lelkek fejlődését, tanulását segítő technikákról van szó. Gondolom, az eddigi a megfogalmazásokból már elég világosan kiviláglik, hogy a chi kung nem egy rövidtávú tanfolyam, ahol néhány gyakorlatot megtanulunk, majd abbahagyjuk. A chi kung az Élet művészete, melyet folyamatosan egy életen (vagy több életen át) kitartóan végzünk a saját életcélunk szerint kitűzött életút bejárására. Ezeken - a magas szinteken - a chi kung már minden olyan filozófiával, vallásgyakorlással és spirituális úttal összefolyik, eggyé válik, melyeknek a célja a kezdetekhez való visszatérés, az Élet Színpadán megrendezett színjáték végigjátszása. Természetesen a szabad akarat ezen a területen is érvényesül. Mindenki szabadon választhatja meg, hogy el akarja-e kezdeni a chi kung gyakorlását és azt is maga dönti el, hogy milyen szinten akarja gyakorolni. Csak egészségmegőrzésre szeretne egy-két gyakorlatsort elsajátítani, gyógyítani szeretne, harcművészeti képességeit akarja fokozni vagy teljes spirituális fejlődését ezen az úton kívánja bejárni. Az a szép a chi kung-ban, hogy saját döntésünk szerint, bármelyik megoldást választhatjuk. A lehetőségek bármelyike adott és kitartó munkával bármelyik cél elérhető. Csak hit, akarat, kitartás és türelem kell hozzá. 8

9 A chi kung gyökerei A belső erő fejlesztésére, fenntartására, keringetésére és felhasználására szolgáló gyakorlatokat a világ sok táján kifejlesztettek és gyakoroltak. Keleten és nyugaton egyaránt ismerték őket és elsősorban vallásos keretek között gyakorolták őket. Az imák, meditációk, koncentrációs gyakorlatok számos elmélyült gyakorló esetében a belső erő növekedéséhez, gyógyulásokhoz, a gyógyító képesség fejlődéséhez és különleges képességek kialakulásához vezettek. A nyugati vallásoknak is vannak olyan ágai, rendjei, melyek már hosszú ideje gyakorolnak a chi kung-hoz hasonló gyakorlatokat. Ezek a tanítások azonban legtöbbször nem kerültek nyilvánosságra és - mivel lényegesen szűkebb körben alkalmazták őket - filozófiai, technikai alapjaik sem kerültek részletesen kidolgozásra. Ennek lehetett az a következménye, hogy e tanítások óriási kerülőkkel - Kína megismerése után - kerültek el a nyugati emberekhez és alapvetően, mint egy kínai rendszert ismertük meg. Így a chi kung gyakorlatait elsősorban és legrészletesebben kidolgozott formában kínai tanítások alapján ismerjük. A kínai chi kung filozófiája az évezredekre visszavezethető és évezredek során fejlődött, alakult kínai filozófián és kultúrán nyugszik. Filozófiai gyökerei a buddhizmusra, tao filozófiájára és a konfuciánusi tanításokra vezethetők vissza. Egyértelműen tükrözi a kínai - elsősorban taoista alapokon nyugvó - kozmológiát (az élet keletkezéséről, kialakulásáról, fejlődéséről szóló tanításokat) és szoros kapcsolatban áll a hagyományos kínai orvoslással, valamint a kínai harcművészetek fejlődésével. Stílusainak, irányzatainak kialakulását jelentősen befolyásolták azok a célok, amelyekre az adott irányzatot kifejlesztették. Legjelentősebb változatai az egészség megőrzését, a gyógyítást, a harcművészeti képességek fejlesztését vagy a spirituális fejlődést szolgálják elsősorban. Az alapok azonban minden esetben azonosak, így együttesen tárgyalhatók minden irányzat esetében. A kínai chi kung sok irányzata és tanítása titkos volt napjainkig, a tudás mesterről tanítványra került átadásra. A nagyközönség csak egyes egészségügyi vonatkozású gyakorlatot, gyakorlatsort ismerhetett meg. Az ezoterikus tanítások szélesebb körének elterjedésével, a tudatszint emelkedésévei és a még további tudatszint növelés szükségességének felismerésével a tanítások egyre gyorsabb ütemben kerültek/kerülnek nyilvánosságra. Tradicionális, hosszú évezredek óta fejlődő iskolák is folyamatosan teszik hozzáférhetővé a tanítások egyre nagyobb részét. A (kínai) chi kung története A chi kung legrégebbi gyökerei nagyon mélyre - több ezer évre, egyesek szerint akár hétezer évre is visszanyúlnak. Természetesen e régi időkből nagyon kevés információ vagy dokumentum áll rendelkezésünkre. Az első információk az írott kínai történelem kezdeteire ( ie között) tehetők (írásjegyekkel borított csontok, teknőspáncélok) és e korszak végén a kínai írásbeliség első könyveire, a Ji King-re (Változások Könyve) és a Tao Te King -re (Út és az Eré ny Könyve) vezethetők vissza. Itt jelenik meg a "chi" fogalma, az Ég, Föld és Ember hármassága, a megnyilvánult világ kialakulásának lépései, a koncentráció jelentősége. A következő könyvek már gyógyászati utalásokat is tartalmaznak, először a légzés szabályozásával kapcsolatosan, majd említést tesznek az akupunktúráról, az ember és természet kapcsolatáról stb. E korban elsősorban tehát taoista és konfuciánus tanítások léteztek, melyek elsősorban az egészség megőrzésével, részben gyógyítással foglalkoztak. A természettel való összhangra neveltek. A következő időszak ( ie isz. 500 körül), a buddhizmus beáramlásának és ezzel együtt a vallásos célokat szolgáló chi kung gyakorlatok kialakulásának időszaka. Az indiai kultúrából származó meditációs és chi kung elmélet és gyakorlatok beépültek a kínai kultúrába. Keveredtek a korábbi gyakorlatokkal és kialakult a buddhista (indiai és tibeti) és taoista vallási chi kung több irányzata. A cél a megvilágosodás, a Buddhaság elérése volt. A mélyebb szintű vallási chi kung mellett tovább fejlődött az orvosi chi kung is (akupunktúrás altatás) és az egészségmegőrzést 9

10 szolgáló gyakorlatok közül erre az időre tehető az "öt állat gyakorlata" mozgásrendszerének kialakulása. A következő időszak (isz ) már a chi kung fejlődésének nagy korszaka. Jelentős állomása Boddhidharma (Da Mo) indiai buddhista szerzetes Kínába érkezése és letelepedése a Shaolin kolostorban. Híres gyakorlatai a Yi Yin Jing (Az izmok és inak átalakításának könyve) és a Xi Sui Jing (A csont és a gyvelő tisztításának könyve) nem csak a buddhista szerzetesek egészségét és erőnlétét fokozták, hanem fizikai erejüket is meg növelték. A gyakorlatok beépítésével jelentősen nőtt a harcművészetek technikai hatékonysága. Létrejöttek a legjelentősebb Shaolin stílusok, pl. az Öt állat stílusa stb. Létrejöttek a harc művészeti chi kung stílusok. Az időszak alatt jöttek létre az un. belső harcművészeti stílusok (pl. a Tai Chi Chuan, Ba Gua Gong). E kor terméke a Ba Duan Jin (A Nyolc B rokáttekercs) egészségmegőrző gyakorlat sora és számtalan kung fu és harcművészeti chi kung iskola gyakorlata (pl. Tigris, Koldus, Tűzsárkány Gong). E korszakban tovább fejlődtek a chi kung egészségmegőrző és orvosi gyakorlatai is. Végső formájába került a Chi körforgásának elmélete, az akupunktúra elmélete és gyakorlata (rézember elkészítése, a chi vezetékek és tárolók elmélete). A chi kung elméletét meghatározó "Három Kincs" (Jing, Chi, Shen) kidolgozása és a chi kung népszerűségének csúcsa is erre az időszakra tehető. Az utolsó korszak ( napjainkig) elsősorban Kína nyitásának és a chi kung nyugati elterjedésének időszaka. Számtalan chi kung stílust ekkor kezdenek nyilvánosan oktatni és sok titkos tanítás dokumentuma került napvilágra. A chi kung elterjed, és népszerűvé válik az egész világon. A chi kung alapfogalmai Ebben a részben azokat az alapvető fogalmakat értelmezzük, amelyek a chi kung elméletének és működésének megértéséhez alapvetően szükségesek. Három Kincs (San Bao): Esszencia (Jing), Energia (Chi), Szellem (Shen) Esszencia (Jing) : A jing számtalan jelentéssel bír a kínai nyelvben, de itt a megértés szempontjából legalapvetőbb jelentésében használjuk. Olyan elsődleges energiát jelent, amely mindenben jelen van. Olyan forrás, amelyből a dolgok keletkeznek, és amely megmutatja a dolgok igazi természetét. A chi kung-ban használt Eredeti Esszencia (Yuan Jing) azt az energiát jelenti, amelyet a szüleinktől örököltünk, és amelyet a Vesék (vesék és a nem i szervek) tárolnak. Ez az alapvető energia-készlet a legfontosabb részünk, életünk forrása, melyet életünk során felhasználunk, átalakítunk. Ennek az eredeti Esszenciának a mennyisége attól függ, hogy milyen volt szüleink nemzéskor jellemző egészségi állapota, energiaszintje. Ennek az energiának a mennyisége életünk folyamán nem növelhető, de más energiákká (pl. chi, shen stb.) átalakítható és minősége javítható. A chi kung gyakorlása során alapvető fontosságúak az Eredeti Esszencia megőrzésére, megerősítésére, minőségének javítására, hatékony átalakítására vonatkozó gyakorlatok. Ide tartoznak azok a gyakorlatok, amelyek a Jing szabályozott felhasználását, a vesék megerősítését, testünk karbantartását szolgálják. Az Eredeti Esszencia folyamatosan Chi-vé (Qi, csí) alakul, amely az alsó energiaközpontban (alsó Tan Tien, Dan Tien, tantien) áramlik és ott tárolódik a későbbi felhasználásig. Az eredeti Jing mennyiségét csökkentik a túlzásba vitt szexuális élet és az elszivárgás a Vese kapuin ("Shenshu" és "Mingmen") pontok. A megfelelő mennyiségű szexuális tevékenység aktivizálja a Chi-t, és ezzel táplálja a Szellemet (shen). Energia (Chi, Qi, csí): A világmindenséget behálózó, mindenütt és mindenben jelen lévő, a világot mozgásban tartó energia. Megtalálható az Univerzum minden pontján, az égen, a földben az emberekbe, a többi élőlényben és az élettelen dolgokban. (Ez az ősi megfigyelés teljesen igazolja az a - ma már általánosan elfogadott nyugati - elmélet, mely szerint minden energia és minden 10

11 jelenség az energia megnyilvánulásának valamilyen formája.) Típusai az energia megmaradás és az energia átalakíthatóságának mindent átható törvénye alapján egymásba átalakíthatók. A kínai filozófia alapvetően három kategóriába sorolja és a Három Erőnek (Shan Chai) nevezi. Ez a három erő az Égi (vagy Mennyei) Chi (Tian Chi), a Földi Chi (Di Chi) és az Emberi Chi (Zen Chi). Ezek közül a legnagyobb - mindent átfogó és a másik kettőt is magába foglaló - az Égi Chi (Ti an Chi). Ezen belül helyezkedik el a Földi Chi (Di Chi) és mindkettőn belül foglal helyet az Emberi Chi (Zen Chi), amely a kínai gondolkodás szerint a két előző chi keveréke és e két chi típus megfelelő arányú felvételével és elegyévei jellemezhető. Mivel a chi kung alapvetően az embert tartja szem előtt, ezért elsősorban az emberi chi gyűjtésével, fejlesztésével, mozgatásával, tisztításával foglalkozik, de ki kell terjednie a másik két chi típus tanulmányozására is. Ennek megfelelően a chi bármelyik aspektusának vizsgálata chi kung-nak tekinthető. Az Emberi Chi az, amely a test életben tartásához is szükséges. A kínai filozófia szerint a testben - eredetét tekintve - kétféle Chi létezik. Az Eredeti Chi vagy Születés előtti Chi (Yuan Chi) [más neveken Ég Előtti Chi (Xian Tian Chi) vagy Víz Chi (Shui Chi)], amely az Eredeti Jing (esszencia) átalakításából jön létre. Másik típusa a Születés utáni Chi vagy Ég utáni Chi (Hou Tian Chi [más néven Tűz Chi (Hou Chi), amely a belélegzett levegőből és a táplálkozás során felvett esszenciából alakul át Chi-vé. Az Eredeti Chi lakhelye az alsó energiaközpontban (tantien), míg a Születés utáni Chi a középső tantien-ben található. A növekedésünkhöz, fejlődésünkhöz és cselekedeteinkhez szükséges energia e két Chi keverékéből áll össze. Ez a vegyes Chi táplálja a Shen-ünket (Szellem) is (lásd: később). Működését tekintve testünk chi-je két csoportba sorolható. Az Irányító vagy Tápláló Chi (Ying Chi), amely irányítja, szabályozza a teljes test működését. Ide tartozik az agyat, az egyes szerveket működtető, valamint a testmozgásokat szabályozó chi. Egyik típusa a vezetékekben kering, a szervek működésének biztosításáért felel, és automatikusan jut el a szervekhez, végtagokba. A másik típusa az emberi elméhez (Yi) társul és a tudatos cselekvés szándéka irányítja a megfelelő végtagokba, izmokba. A Védő vagy Őr Chi (Wei Chi) a test felületét védi a káros külső hatásokkal szemben. A vezetékekből indulva hajszálvékony csatornákon jut el a test felületére, illetve ez a chi a testen kívülre is kiterjed. Automatikusan reagál a környezeti hatásokra, de érzelmeink is befolyásolják működését. Szellem (Shen) : (további jelentései: hallhatatlan lélek, elme, isteni). A shen lényünk spirituális része, amely szoros összefüggésben van agyunkkal is. A chi kung képzés egyik célja a Shen, a szellem megerősítése, táplálása és fejlesztése. A chi kung elmélete alapján a Shen egyrészt életben tart, valamint irányítja a Chi-t. Erős Shen mellett a Chi is erős és könnyen irányítható. A Shen lakóhelye a felső tantien központ. A Shen táplálásának folyamata a következő: az Eredeti Esszenciából létrejövő Eredeti Chi elvegyül a táplálékból és a belélegzett levegőből származó Születés utáni Chi-vel. Ez a vegyes Chi táplálja a Shen-t. Míg a Tűz Chi aktiválja a Shen-t, addig a Víz Chi a bölcsességünket erősíti, hogy képesek legyünk az aktivált Shen irányítására Az aktivált és a bölcsesség által vezérelt Shen neve Esszenciális Shen (Jing Shen), mely így egészen az Eredeti Esszenciáig (Jing) vezethető vissza. Ez az Eredeti Shen lényünk középpontja, Megnyugtat, kitisztítja az elménket és megerősíti akaratunkat. Az átlagos chi kung gyakorló számára a Shen fejlesztésének célja, hogy a Chi-vel való táplálás útján felemelje azt, miközben a bölcsességgel megőrzi a Shen feletti irányítást. Ez a megemelkedett Shen hatékonyan irányítja és kormányozza a Chi-t, egészséget és hosszú életet biztosítva a gyakorlónak. A magasabb rendű chi kung képzés célja a Shen megerősítése és fejlesztése, mindaddig, amíg lehetővé nem válik a szellem elkülönülése a fizikai testtől (testelhagyás). A Shen fejlesztésének végső célja a Szent Embrió vagy Hallhatatlan Magzat (Xian Tai) létrehozása, e spirituális magzat táplálása, amíg meg nem születik és önállóvá nem válik. 11

12 A Shen szintjeit a magasabb rendű chi kung iskolák - így a Chung Juan (Csung Jüan) Chi Kung Iskola a következő módon osztályozza: Jin Lélek (Yinshen): a lélek első szintje. Ezt a lelket a jin túlsúly jellemzi. A hétköznapi ember lelke vagy szelleme, aki semmilyen speciális gyakorlatot nem végez. Élete a szokásos körforgásban folyik. Születik, éli az életét, majd természetes módon meghal. Lelke az általánosan meghatározott úton halad, a természet törvényei szerint. A keleti filozófia szerint újjászületik és ez így folyik számtalan alkalommal. A körforgásból való kilépéshez hatalmas energia szükséges, amelyet a gyakorlás teremthet meg. A gyakorlás során olyan testi változások jönnek létre, amelyek lehetővé teszik a Hallhatatlan Magzat létrehozását. Ez már nem ugyan az a lélek, amely eredetileg volt. Juan Lélek (Yuanshen). a lélek fejlődésének második szintje. Ebben az állapotban a lélek a kapott energiáktól megerősödik és javul a minősége. Ebben a lélekben már kevés a jin és egyre több a jang. Új természetet és lehetőségeket kap. Jellemzője, hogy képessé válik arra, hogy több egyforma lélekre osztódjon, amelyek egyszerre képesek a tér több részén tartózkodni. Jang Lélek (Jangshen): a lélek fejlődésének harmadik szintje. A sok gyakorlás eredményeként a lélek már csak jang energiával rendelkezik. A jang lélekkel rendelkező ember képes tudatosan kivezetni a lelkét a testéből és képes oda visszatérni. E lélek számára a mi értelmezésünk szerint nincs halál, saját tudatával és annak energiájával szabályozza létezését. Ezen a lélekszint elérése a magasabb rendű chi kung gyakorlatok célja, de mindenki maga döntheti el, hogy milyen szintre kíván eljutni a chi kung gyakorlásában. Érzelmi Elme (Xin): az elme érzelmek által vezérelt része (érzelem). A chi kung elmélete szerint az Érzelmi Elme a Születés utáni Chi-ből termelődik. Így az érzelmek szorosan összefüggnek a vérmérséklettel, a légzéssel és a felvett táplálék összetételévei (élelmiszerek, gyógyszerek, drogok, levegő összetétele stb.). Az Érzelmi Elme aktiválja a Shen-t, de nem tudja szabályozni. Bölcs Elme (Yi): az elme bölcs, megfontolt véleményalkotó része (értelem). A Születés előtti Chiből származik. A Bölcs Elme tartja féken az érzelmeket. Energiacsatorna (Meridián) : Az energiacsatornák rendszere a Hagyományos Kínai Orvoslás (HKO) alapja és egyben a chi kung elmélet része. A testben lévő energia (Chi) az energiacsatornák rendszerében kering szabályos útvonalon és jól meghatározható napi ciklus szerint. Az egyes energiacsatornák: összekötik a test felületét és a hozzájuk kapcsolódó belső szerveket. Minden energiacsatornán un. biológiailag aktív pontok (akupunktúrá s vagy akupresszúrás pontok) találhatók, amelyeken keresztül valósul meg az energiacsere az emberi chi és a külvilág chi-je között. A meri dián-rendszer - a szokványos érzékelés számára - érzékelhetetlen, boncolással nem mutatható ki. Az elektromos bőrellenállás mérésével azonban az aktív pontok kimutathatók, így a nyugati tudomány számára is bizonyítható létezésük. A testben tizenkét fő- vagy elsődleges meridiánt, vezetéket ( Zsen Mo) különböztetünk meg, melyek elsődlegesen egy-egy belső szervhez kapcsolódnak ( tüdőmeridián - vastagbél meridián - gyomor meridián - lépmeridián - szívrneridián - vékonybél-meridián hólyagmeridián - vesemeridián - szívburok-meridián - hármasmelegítő-meridián - epehólyag-meridián - májmeridián). E vezetékek fő célja az energia áramoltatása és az egyes szervek összekötése a végtagokkal. Emellett nyolc un. mellék- vagy különleges meridiánt (tároló) is megkülönböztetünk. Ezek un. chi-tárolók, amelyek szabályozzák a chi áramlását az egyes fő-meridiánokban. E nyolc különleges meridián a következő: kormányzó vezeték (Du Mai), befogadó vezeték (Ren Mai), toló vezeték (Chong Mai), övvezeték (Dai Mai), jang sarokvezeték (Yangchiao Mai), jin sarokvezeték (Yinchiao Mai), jang összekötő-vezeték (Yangwei Mai), jin összekötő-vezeték (Yinwei Mai). A kínai filozófia szerint az egészség alapja, hogy a chi-tárolók feltöltött állapotban vannak és a fő-meridiánokon akadálytalanul áramlik az energia. 12

13 Energiaközpont (Tan Tien, Dan Tian) : más néven Elixírmező, Katlan, Üst. A testnek olyan pontjai, ahol az energia összesűrűsödik, illetve ahová az energia a környezetből gyűjthető, összesűríthető. Ezeken a pontokon az energiát el lehet raktározni, át lehet változtatni, illetve javítani lehet a minőségét. A chi kung-ban három ilyen energiaközpontot különböztetünk meg. Az alsó tantien (Xia Dan Tian, Qihai) az emberi energia raktára. A köldök alatt három-négy ujjnyira, a test tengelyében található mező. Itt található az Eredeti Esszenciából termelődő Eredeti Chi. A fizikai szinthez kapcsolódik. Fejlesztésével, művelésével a test fizikai állapotát tudjuk normál állapotba hozni, az életünk során elhasznált chi pótlásával, illetve a chi minőségének javításával. A középső tantien (Zhong Dan Tian) a Születés utáni Chi raktára. A szív magasságában található, a test középpontjában. A kínai orvostudomány álláspontja szerint itt, a tüdő és a szív területén alakul át a Táplálék és a Levegő Jing-je Chi-vé. Ez a Chi a középső tantien-be kerül, és a befogadó, valamint a kormányzó vezetéken keresztül kerül el a test minden részébe. A középső tantien-nel való munka a lelki erőnk fokozását is szolgálja. Növeli az önbizalmat, segít, hogy képesek legyünk megoldani feladatainkat, segíti a kudarcérzet leküzdésében. A felső tantien ( Shang Dan Tian) a homlok mögött, a két szem között található (harmadik szem). A szellem (Shen) tartózkodási helye. Amikor Chi-vel jól ellátott, felemelkedik és aktiválódik. Ez a központ működteti és egyensúlyozza ki mentális központunkat, segíti döntési képességeinket. A felső tantien gyakorlatai fejlesztik képességeinket, intellektusunkat és szellemünket. Szélesítik az érzékelés csatornáit, javítják a pszichés erőn1étet. A chi kung gyakorlata A chi kung gyakorlásának alapelvei A bevezető részben már szó esett róla, hogy a chi kung gyakorlatait a mögötte húzódó alapelvek, és az alapelvek szerinti gyakorlás különbözteti meg elsősorban a hagyományos gyakorlatoktól. Persze vannak teljesen speciális gyakorlatai is, de a megfelelő alapelvek betartásával minden gyakorlat - végső soron minden tettünk és tevékenységünk - chi kung gyakorlattá alakítható. Így érhetjük el azt a végső célt, amikor a chi kung életformává válik és nem csak a gyakorlás idejét tölti ki, hanem a mindennapokban folyamatosan alkalmazzuk a chi kung alapelveit. A legfontosabb alapelveket kívánom ebben a részben saját tapasztalataim alapján is, megosztani az olvasókkal. Általános alapelvek A tudat (figyelem), az energia és a test egységben van. A tudat vezeti az energiát (chi) és az energia mozgatja a testet. A test és az elme (tudat) egyaránt laza, elengedett. A nyugalom és a mozgás - beleértve a fizikai mozdulatokat és a szellem (tudat, elme) mozgásait is - folyamatosan egységben van. A mozgáshoz (k ülső [fizikai] mozdulat) a szellem nyugalma (belső mozdulatlans ág), míg a mozdulatlan állapothoz a szellem mozgása (belső mozgás) társul. Ez biztosítja minden helyzetben a mozgás és nyugalom egységét. Minden gyakorlatnak, minden mozdulatnak és minden gyakorlónak van egy saját ritmusa. Meg kell találni - a saját ritmusunknak (vérmérsékletünknek) megfelelően - az adott gyakorlat ritmusát. Akár lassabban, akár gyorsabban végezzük a gyakorlatokat, a gyakorlás hatékonysága csökken. 13

14 Testre vonatkozó alapelvek (lásd: a testtartásokra vonatkozó részt is) A test teljesen laza, a súlypont lesüllyed az alsó energiaközpontba, az energia (chi) kiterjed. A test mind a mozdulatlan helyzetekben, mind a mozgások közben központosított és egyensúlyban van. A fej terheletlen és élénk. A tartás (hát) egyenes. A csípő (keresztcsont) laza, álló helyzetekben enyhén magunk alá húzott. A vállak leengedettek, a könyökök lógnak. A szem laza, a tekintet távolba néző és fókuszálatlan. A nyelv a szájpadlást érinti (általában, de vannak kivételek). A mozdulatokat a test középpontja (az alsó energiaközpont területe, csípő) irányítja. Minden helyzetnek és mozdulatnak meg kell érezni a gyökerét. A mozgás laza, nyugodt, folyamatos, az izmok feszültségmentesek. A mozdulatok könnyűek, lágyak, körkörösek és folyamatosak, de határozottak. A légzésre vonatkozó alapelvek A légzés szabályos, lassú, mély, nyugodt és egyenletes. A kemény chi kung gyakorlatainál lehet rövid, erőteljes, koncentrált és határozott kilégzés. A kifelé (testtől elfelé) irányuló mozdulatokhoz általában kilégzés (és egyben az energia kivezetése a test felületére vagy akár a távoli végtelenbe) kapcsolódik, míg a testhez visszatérő mozdulatok belégzéssel (és az energia visszavezetésével) járnak. Az energiára (chi) vonatkozó alapelvek Az energia az alsó energiaközpontból árad ki és a gyakorlat végén oda is tér vissza. (Egyes gyakorlatoknál a középső vagy a felső energiaközpontot használjuk kiindulási pontnak, ezeknél értelemszerűen ide vezetjük is vissza az energiát, de a gyakorlatsor végén ekkor is mindig vissza kell vezetni az energiát végső raktározás céljából az alsó energiaközpontba. ) A kifelé (testtől elfelé) mutató mozdulatokkal egy időben az energia kiárad és - az energiaközpontból - a tudat elvezeti a test felületére vagy azon is túl a végtelenbe, míg a visszafelé jövő mozdulatokkal együtt visszatér az energiaközpontba. A szellemre (tudatra, figyelemre) vonatkozó alapelvek Nyugalmi helyzetben a tudat befelé fordul és egy ponton - legáltalánosabban az alsó erőközpontban (alsó tan tien) - nyugszik és/vagy a gyakorlat által kiváltott test-érzetekre irányul. Az egy pontból indul ki minden mozdulat, minden energiaáramlás, melyeket a tudat irányít (vezet). A mozgás befejeztével a tudat ide tér vissza, visszavezetve a központba az energiát is. Mozgás közben a tudat a mozdulat céljára irányul - mintegy kijelöli a mozdulat célját vezetve az energiát és a mozdulatokat. A szellem összpontosított és elfogulatlan. Hagyd, hogy a szellem természetesen reagáljon a körülményekre. 14

15 A tudati koncentráció határozottan a megvalósítandó célra irányul, de könnyed, lágy, "elfogadó", sohasem görcsös, feszült. Minden helyzetet úgy kell elképzelni, hogy "van is meg nincs is". Nem akarom, hogy megtörténjen az, amire koncentrálok, hanem egyszerűen csak elfogadom azt, hogy megtörténik. A görcsös koncentráció mind a tudat, mind az energia áramlása elé akadályokat gördít, így nem valósul meg, amire koncentrálunk. Az alapelvekkel kapcsolatosan egy-két fontos szempontra, illetve egy-két kevésbé ismert alapelvre részletesebben is szeretnék kitérni. Kiemelten fontosnak tartom a tudat szerepét és a tudati irányítás folyamatának megértését. A gyakorló legfontosabb feladata a tudat szabályozása és irányítása. A szabályozás azt jelenti, hogy csak akkor tudunk hatékony és koncentrált gyakorlást folytatni, amennyiben teljes tudatunkkal a gyakorlatra koncentrálunk. Az elkalandozó, máshol járó tudat következtében az energia is oda koncentrálódik, ahol kalandozó tudatunk jár. A tudat irányítása során oda kell a figyelmünket koncentrálni, ahová szeretnénk eljuttatni az energiát. Nagyon fontos megérteni, hogy az energia mindig követi a tudatot, és a test mozdulata követi az energiát. Tehát a tudat jár elől és minden más azt követi. Ezért a tudatunkat a "célra" kell fókuszálni, és hagyni kell, hogy az energia, - illetve a mozdulat megérkezzen ebbe a célpontba. Nem lehet a tudatunkkal hátulról "tolni", lökni" vagy a cél felé "erőltetni" az energiát, mert az alapelv szerint az energia akkor visszafelé, a tudat irányába fog áramlani és nem abba az irányba, amerre szeretnénk! Az alapelv: terjeszd ki a tudatodat a célba és "tudd", hogy az energia is megérkezik, ahová szántad! A szem és a tekintet szerepe talán kevésbé ismert, de - véleményem szerint - kiemelkedően fontos a gyakorlás szempontjából. A laza, fókuszálatlan, távolba tekintő, és ezzel az átlagosnál szélesebb látómezőt érzékelő szem több fontos dolgot is lehetővé tesz. A koncentrálatlan, távolba ("semmibe") néző tekintet lehetővé teszi, hogy az elme megnyugodjon, kinyíljon és e1csendesedjen. Ez is egy hatékony módszer a meditatív állapot eléréséhez, amely az eredményes chi kung gyakorlás előfeltétele. Az ilyen tekintet lehetővé teszi azt is, hogy az érzékszerveken túli érzékelés bekapcsoljon. Ezzel és a látómező kiszélesedésével bármilyen külső hatás, mozgás érzékelése és az arra adandó reakció lehetősége megnő. (Ne felejtsük el, hogy a chi kung harcművészeti alkalmazásaiban kiemelkedően fontos az ellenfél/ellenfelek mozgásának, mozdulatainak minél előbbi és minél pontosabb megérzése/érzékelése és a megelőző/válasz cselekvés megjelenése.) A chi kung gyakorlatok értelmezésének szintjei A chi kung gyakorlatok jellemzője, hogy a gyakorlás során a tudat, a légzés és a test mozdulata szorosan kapcsolódik egymáshoz. Az elméletből tudjuk, hogy a tudat (figyelem) vezeti az energiát és az energia mozgása, iránya vezeti a test mozdulatát. A gyakorlatok legtöbbjénél a tudat használata még egy szinten megjeleni, mégpedig a képzelőerő formájában. A gyakorlatok hagyományos, kínai elnevezése is mutatja, hogy a gyakorlatok mögött gazdag képi világ helyezkedik el, mely nem véletlen. A megértési szint legmagasabb fokán a gyakorlónak bele kell helyezkednie ebbe a sugallt képbe, teljes egészében átélve, megélve a gyakorlatot. Ezért a chi kung gyakorlatok többsége erős tudati koncentrációt, igénybevételt feltételez, valamint egy adott helyzetbe való mély beleélés képességét várja el a magas szintű gyakorlótól. A gyakorló képzettségének, illetve a gyakorlás fokának megfelelően a chi kung gyakorlatok három értelmezési szinten segítik elő a chi kung-ot gyakorló fejlődését: 1. Az első értelmezési szint: a fizikai érzékelés szintjéből indul ki. E szerint az adott chi kung gyakorlat egy egyszerű fizikai gyakorlat, egyfajta torna, melyet a test edzettségének fokozására, az ízületek megmozgatására, az izmok edzésére vagy bemelegítésére használunk. A tudat az izmok és izületek mozgására, a fizikai tevékenységre irányul. 15

16 2. A második értelmezési szint: az energia (chi) szintjén értelmezi az adott chi kung gyakorlatot. A tudat (figyelem) a testben, illetve az energiavezetékekben (meridiánokban) áramló energiára irányul. Egyrészt az energia irányát megszabva a célterületre vezeti az energiát, másrészt érzékeli az energia áramlását az energiaközpontokban, illetve az energiavezetékekben. 3. A harmadik érzékelési szint: a chi kung legmagasabb szintjén tekinti a gyakorlatokat. A gyakorlás során teljes egészében beleéljük magunkat a gyakorlat vagy a gyakorlathoz tartozó kép adta helyzetbe. Eggyé válunk a gyakorlattal. Teljes egészében átérezzük a gyakorlat lényegét - pl. elképzeljük magunkat annak az állatnak, amelyet a gyakorlat megjelenít, belehelyezzük magunkat a gyakorlat feltételezte környezetbe és a mozdulatokat az adott állat vagy növény mozdulataként, mozgásaként, tevékenységeként végezzük. A tudat a teljes kép átélésére, megformázására, a cselekedetek mögötti érzelmek felidézésére, a teljes belehelyezkedésre összpontosít. Ezen a szinten már új képességek, új érzetek, jelennek meg, újfajta érzékelési állapot lép fel bennünk. Kitartó gyakorlás után lehetőség nyílik az állat- és növényvilággal való tényleges információcserére is. Azok számára, akik viszonylag gyengébb vizualizációs képességgel rendelkeznek, ezen gyakorlatok magas szintű elsajátítása hosszabb, kitartóbb gyakorlást igényel. A chi kung állapot A chi kung állapot egy olyan különleges állapot, amely a chi kung folyamatos gyakorlása során alakul ki, és amely állapot kialakulása a hatékony chi kung gyakorlás előfeltétele. A chi kung állapot az ébrenlét (béta állapot) határállapot (alfa állapot) - alvás (théta állapot) skálába sorolható be. Egy olyan rezgésszinttel jellemezhető, amely valahol az alfa és a théta állapot között helyezkedik el, azaz, valamivel mélyebb, ellazultabb, mint az ébrenlét és az alvás határát jelző alfa állapot. Ebben az állapotban a test ellazulásának meghatározó jele az ásítás, illetve megjelenik egy - a súlytalanság állapotához hasonló - lebegő, könnyed érzés. Magát az átmenetet mindenki egyedi módon élheti meg lelki és fizikai állapotának függvényében. Általában elmondható, hogy az állapot bekövetkeztét egy lépésként (ugrásként) érzékeljük, amelynek a tudat és a test - kiemelten az első alkalommal, de amíg meg nem szokjuk, addig minden átlépésnél - ellenáll. Úgy éljük meg, mint minden ismeretlenbe, szokatlan helyzetbe való átmenetet. Az Ego számára ez a fajta állapot az éber tudat és a test feletti kontroll elvesztésének érzetét sugallja, ezért tiltakozik ellene. A gyakorlással ez az állapot egyre megszokottabbá válik és az átmenet egyre gyorsabb, egyre simább, szinte észrevétlen lesz. Megtanulunk, gyorsan, átmenet nélkül, szinte ugrásszerűen váltani az egyes állapotok között. Főleg a fejlett intellektussal rendelkező emberek számára nehéz a chi kung állapot elérése. Nehezen tudják a megszokott - logikai - gondolkodásmódot elengedni és egy lényegesen érzékibb (szenzitívebb) tudatállapotra felcserélni. A gyermekek számára ez sokkal könnyebb, mivel ők még sokkal nyitottabbak az érzékelésre, az új befogadására. Ezért, ahhoz, hogy sikerüljön az átmenet a chi kung állapotba, kicsit újra gyermekké kell válni. A chi kung állapotban a testi jelek mellett a tudat állapota és az érzékelés is teljesen átalakul. Mintegy kinyílik a tudatunk, mindent sokkal élesebben, világosabban érzékelünk. Ahhoz lehet hasonlítani, mintha a szemünk hirtelen a teljes látómező (360 0) érzékelésére lenne képes. Hasonlóan élesedik a hallás és minden hagyományos érzékszerv is, és bekapcsol az érzékeken túli érzékelés - az un. "hatodik érzék" is. A harmadik érzékelési szint elsajátításához már elengedhetetlen a chi kung állapot elérése. Koncentráció a chi kung gyakorlása során A chi kung gyakorlásának egyik legfontosabb megkülönböztető jellemzője - a hagyományos mozgásgyakorlatokkal szemben - a végzett tevékenységre, illetve meghatározott pontra, pontokra történő figyelem fenntartása. Ez a figyelem segít abban, hogy összehangolhassuk a tudatot, a 16

17 légzést és a mozgást, valamint lefoglalja, leköti a tudatos elmét, és ezzel segíti az ellazulást és az elme elcsendesítését. A chi kung-ban alkalmazott koncentráció azonban nem azonos azzal a feszített figyelemösszpontosítással, amit mi itt a nyugati gondolkodásban koncentrációnak nevezünk. A nyugati féltekén alkalmazott koncentráció - egy analógiával élve - olyan, mint amikor erős, szúrós szemmel mereven tekintünk valamire. Ebben a koncentrációban van egyfajta erőlködés, ami akaratlanul a testben és az elmében is hasonló feszültségeket okoz. Ilyen koncentráció mellett nem lehetséges az izmok feszülésétől mentes és elcsendesített elme melletti gyakorlás, amely a hatékony chi kung gyakorlás alapkövetelménye. A chi kung-ban használatos figyelem-összpontosítás az un. "van is meg nincs is" hozzáállással jellemezhető. Nem görcsös és nem feszített, egyszerű, nyugalmas megfigyelőként rögzül az adott ponton vagy követi a mozdulatot, a ki- és belégzés váltakozását. Újra a nézés analógiáját alkalmazva, ez a figyelem-összpontosítás egy fókuszálatlan, ellazított szemmel történő nézésnek felel meg, ahol a szem nem szegeződik egyetlen konkrét pontra sem, de mégis folyamatosan érzékeli az adott pont helyzetét, illetve a követni szándékozott folyamatot. Ez nem könnyű - kiemelten a nyugati típusú elme számára. Az eddig automatikus folyamatot - pl. a légzést vagy a mozdulatot - a tudat tárgyává kell tenni, de nem görcsösen, hanem valamilyen magától értetődő természetességgel. A figyelem összpontosítását nem "munka"ként, hanem egyszerű szemlélődésnek kell felfogni a sikeres gyakorlás érdekében. A chi kung gyakorlatok típusai A chi kung alapvetően háromféle gyakorlatot alkalmaz. Vannak, un. mozgásos gyakorlatok mozgásos-statikus átmeneti gyakorlatok és mozdulatlan (statikus) gyakorlatok. A mozgásos gyakorlatok során alapvetően lassú, koncentrált, a légzéssel és a tudat mozgásával összehangolt mozdulatokat végzünk. A mozgásos-statikus átmeneti gyakorlatok alapvetően nem mozgásos gyakorlatok, ahol tudatos mozdulatokat nem végzünk. Ennek ellenére az energiák mozgásának hatására finom mozgások, helyzetváltoztatások mégis jellemzik a gyakorlatokat. A mozdulatlan gyakorlatok általában meditációs gyakorlatok, ahol a cél a mozdulatok nélküli koncentrált figyelem fenntartása. A chi kung gyakorlatok klasszikus felosztása szerint megkülönböztetünk un. külső gyakorlatokat (külső elixír, wai dan) és belső gyakorlatokat (belső elixír, nei dan). A chi kung külső gyakorlatait (wai dan) az jellemzi, hogy az energia fejlesztése - legtöbbször a végtagokban - meghatározott izmok, izomcsoportok megfeszítésével, ellazításával történik, miközben a figyelem a mozgásra irányul. Az izomfeszítés helyén felhalmozódik a chi és a megemelkedett energiapotenciál következtében a lazítás után az energia áramlani kezd a meridiánokban és a munkára fogott izmok (végtagok) felől indulva tölti fel a test energiavezetékeit és energiatárolóit energiával. A külső gyakorlatok lehetnek mozgásos gyakorlatok, amikor a végtagok mozgatásával, illetve a végtagok izmainak ritmikus feszítésével, elernyesztésével hozzuk létre az energiatöbbletet, és lehetnek, un. nyugalmi gyakorlatok, amikor fizikai mozgás nem történik, csak a tudatunk koncentrálásával helyezzünk feszültség alá egyes izomcsoportokat és segítjük elő az energia (chi) felhalmozódását a végtagokban vagy szervekben. A mozgásos gyakorlatok során nagy figyelmet kell fordítani az izomfeszítés mértékére, mivel a túlfeszített izmok elzárják az energia-vezetékeket, és ezzel akadályozzák a chi szabad 17

18 áramlását. A túlfeszített és túlfejlődött izmok részben lelassítják a gyakorlót, részben elszorítják a meridiánokat és ennek hatására lép fel az un. "energiaszóródás" (San Kung) jelensége. A mozgásos chi kung gyakorlatokra jó példát mutatnak pl. a "nyolc brokáttekercs" chi kung gyakorlatsor mozgásos gyakorlatai, a "Da Mo (Boddhidharma) tizenkét keze " gyakorlatsor izomfeszítésen és elernyesztésen alapuló gyakorlatai. A nyugalmi wai dan chi kung példája a "nagyfa" gyakorlat vagy a Csung Jüan Chi Kung "szervkezelés" gyakorlata, ahol a tudatunkkal koncentráljuk az energiát a gyógyítani vagy energetizálni kívánt szervekben, illetve a "tao yin" jógaszerű, kitartott gyakorlatai. A belső chi kung gyakorlatok (nei dan) jellemzője, hogy az energiát az un. energiaközpontokban (elixírmező, tantien) fejlesztjük a tudat és koncentráció segítségével, és tudatosan áramoltatjuk, keringetjük a testben a megfelelő energiavezetékeken (meridiánok, energiacsatornák) keresztül. A nei dan gyakorlatok tipikus példái a "tűz élesztése", az "energianemesítés", a "kis égi kör" vagy a "nagy égi kör" gyakorlatai. Testhelyzetek a gyakorlás közben A gyakorlatok végezhetők álló ülő vagy fekvő testhelyzetben. Álló testhelyzet A szabályos, hosszantartó, feszültségmentes és stabil testhelyzetet biztosító állás az un "chi kung állás" jellemzői következők: Vállszélességű terpeszállás, a lábfejek párhuzamosak vagy egyes gyakorlatoknál enyhén befelé állnak; A lábszár térdben enyhén behajlítva, oly módon, hogy az ízületek egy stabil kapcsolódást tesznek lehetővé és úgy, hogy a térd függőleges vetülete nem ér túl a lábujjak vonalán; A csípő enyhén előre billen, oly módon, hogy az ágyéki gerinc szakasz kiegyenesedik; Az áll kissé leereszkedik, miáltal kiegyenesedik a nyaki gerincszakasz görbülete; Azt kell elképzelni, hogy ebben a helyzetben a fejtetőn lévő pontnál fogva van felfüggesztve a test; így a gerinc a test súlyánál fogva kiegyenesedik és a csigolyák enyhén széthúzódnak; A szem csukva vagy résnyire nyitva, a fókuszálatlan, távolba néző tekintet segíti az elme ellazulását és a váratlan helyzetekre történő spontán reakciót; A nyelv a szájpadláson; ez a tartás összeköti a test középvonalába futó két energiavezetéket (kormányzó és befogadó meridiánok), melyen így folyamatos energiaáramlás indulhat meg. Helyes állás és lábtartás esetén a talp "bugyborékoló forrás" (jungcsüan) pontja és a váll "kút" (csiencsin) pontja egy függőleges tengelyen helyezkedik el és a pontokat egy függőleges csatorna köti össze. A csatornán keresztül a "forrás" megtölti a "kutat". A jungcsüan pontokba a földi chi hatol be, a csiencsin pontok pedig az éggel egyesülnek. Ez teszi lehetővé a chi szabad áramlását a lábakban, aminek következtében a test sokáig nem fárad el. 18

19 Ülő testhelyzet A gyakorlatok során bármelyik hagyományosan ismert ülő testhelyzet használható (törökülés, lótuszülés, japán ülés stb). A taoista gyakor1ók széken ülve végzik az ülő gyakorlatokat. Bármelyik ülésmódot is alkalmazzuk a lényeg az, hogy a testtartás függőleges, a hát és a gerinc egyenes legyen. Ennek érdekében az álló testtartáshoz hasonlóan figyelni kell a következőkre: A csípő enyhén előre billen, oly módon, hogy az ágyéki gerincszakasz kiegyenesedik; Az áll kissé leereszkedik, miáltal kiegyenesedik a nyaki gerincszakasz görbülete; Azt kell elképzelni, hogy ebben a helyzetben a fejtetőn lévő pontnál fogva van felfüggesztve a test; így a gerinc a test súlyánál fogva kiegyenesedik és a csigolyák enyhén széthúzódnak; A szem csukva vagy résnyire nyitva, a fókuszálatlan, távolba néző tekintet segíti az elme ellazulását és a váratlan helyzetekre történő spontán reakciót; A nyelv a szájpadláson; ez a tartás összeköti a test középvonalába futó két energiavezetéket (kormányzó és befogadó), melyen így folyamatos energiaáramlás indulhat meg. A széken ülés különlegessége az - a hagyományos üléshez képest - hogy a szék szélén kell ülni oly módon, hogy az ülőcsont hátsó része van csak fenn a széken. Így lehetőség van a csípő előrebillentésére. A hát nem támaszkodik háttámlához, hanem szabadon, kihúzva tartjuk, mint a többi ülésmód esetében. A szék magassága olyan legyen, hogy a combok vízszintesek legyenek és a talp kényelmesen pihenjen a földön. 19

20 Fekvő testhelyzet Kétféle laza és pihentető testhelyzet alkalmas a fekvő chi kung gyakorlatok elvégzéséhez. Az egyik a háton fekvő testhelyzet, amikor egyenes tartásban a hátunkon fekszünk, gerincünk végig laza és nyújtott, lábaink enyhe terpeszben lazán dőlnek kifelé, karjaink oldalt, a testünk mellett szögben helyezkednek el kényelmes tartásban, tenyérrel felfelé. A gerinc lazítása érdekében a fej alá egy vékony párnát és a térdek alá szintén párnát vagy egy megfelelő vastagságú összegöngyölt takarót helyezhetünk. Az oldalt fekvő testhelyzetben bármelyik oldalunkon feküdhetünk, úgy, hogy az alsó lábunk egyenes tartásban, míg a felső lábunk térdben behajlítva, kényelmes tartásban az alsó lábon pihen. A térd támasztja az enyhén előredőlő testet. Az alsó kar pozíciója változó, attól függően kinek mi a kényelmes és lazító: a padlón pihen a test mellett, egyenes tartásban, tenyérrel lefelé, a test mögött a padlón fekszik tenyérrel fölfelé vagy derékszögben behajlítva az arc előtt fekszik. 20