SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK levelező tagozat reklám szakirány SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA Készítette: Princz Ivett Budapest,

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 4 2. A sport helyzete Magyarországon Sportolási szokások Az iskola szerepe a sportolási szokások kialakulásában Tárgyi, dologi feltételek az iskolákban Sportolás a betegségek megelőzésére A szabadidősport rövid története, szabadidős sportágak lehetőségei Állami szerepvállalás, sporttörvény A GyISM által támogatott eseménysorozatok Sportszervezők a rendszerváltás után Zöldgömb Sport Klub Szabadidős sportrendezvények szervezése Szabadidősport kontra versenysport A szabadidős sportrendezvények szervezése a gyakorlatban Tervezés Előkészítés Lebonyolítás Értékelés Szponzorálás Szponzorálás a sportban A szponzorálás főszereplői Sportrendezvények kommunikációja Kivel kommunikálunk? Milyen médiumokon keresztül? A kommunikáció időzítése Összegzés 55 Irodalomjegyzék 58 4

3 Mellékletek 60 5

4 1. Bevezető A sport, illetve elsősorban a szabadidősport olyan segítséget és lehetőséget nyújt számunkra a mai megtébolyult mindennapokban, amely után két kézzel kellene kapnunk. Lehetőséget, hogy egészségesen, kiegyensúlyozottan, jó közérzettel nézhessünk szembe mindennapjaink nehézségeivel, örömeivel, kihívásaival. A szabadidős sportrendezvények alkalmat adnak arra, hogy az amatőr sportolók is teszteljék edzettségüket, felkészültségüket, összemérjék magukat másokkal, új sportágakat ismerjenek meg, hasonszőrűekkel találkozzanak. A kisebb-nagyobb sportrendezvények adnak sok embernek ösztönzést a rendszeres gyakorlásra, felkészülésre. És persze alkalmat adnak arra is, hogy a közvélemény nem sportoló, ma még sajnos nagyobbik része felkapja a fejét: 6000, azaz hatezer ember futotta le idén a Nike Budapest Nemzetközi Félmaratont. Nemcsak profik, teljesen amatőrök és kerekesszékesek is... A szabadidősport nem eltúlozható fontossága az egyik fő indokom a témaválasztásra. Abban, hogy a szabadidősport az őt megillető helyre kerülhessen, érdekes, jól szervezett, figyelemfelkeltő rendezvényekre és széleskörű, hatékony kommunikációra van szükség. Hogy kin múlik mindez? Nagymértékben múlik a törvényhozókon, az állami szerepvállaláson. E dolgozat megírása alatt jut az új sporttörvény tervezete egyre közelebb és közelebb ahhoz, hogy törvénnyé váljon. Értelemszerűen erre is szánok néhány oldalt. A szabadidősport sorsának alakulása még nagyobb mértékben múlik azokon a klubokon, sportszervezeteken, akik küldetésükként választották egyes sportágak népszerűsítését, a mozgás mindennapossá tételét. Dolgozatomban gyakorlatilag azt szeretném megvizsgálni, hogyan lehet a sporteseményekből csúnya szóval eladható terméket faragni, számomra kedvesebb megfogalmazásban: hogyan találhat egymásra az emberek szórakozás és egészség iránti igénye a néhány lelkes, sporthívő társadalmi elkötelezettségével, és hol lehet itt helye olyan cégeknek, vállalatoknak, amelyek saját üzleti szempontjaik alapján segítenek összehozni ezt az egymásratalálást. 6

5 Dolgozatomban elsőként a szabadidősport helyzetével, jelentőségével, jelenlegi szokásainkkal szeretnék foglalkozni. A második nagyobb egységet az események szervezésének szánom: milyen szakaszai vannak a szervezésnek, melyek a kritikus pontjai. Hogyan lehet jól sikerült eseményt létrehozni, olyat, amely kielégíti a résztvevők igényeit. Itt szeretnék a szponzorálásról is írni. Az utolsó, harmadik részben a kommunikáció lehetőségeit fogom megvizsgálni a szervező és a szponzor szemszögéből: hogyan lehet megszólítani a közvéleményt, annak már aktívan sportoló részét, milyen részletekre érdemes odafigyelni, mekkora jelentősége van a kommunikáció milyenségének. Itt szeretném megköszönni Ujj Zoltánnak és Lászay Dénesnek, a Zöldgömb Sport Klub, illetve a Futapest Klub vezetőinek a segítséget és információt, amelyekkel hozzájárultak dolgozatom megírásához. Nézzük tehát elsőként, hogy miért van, illetve lenne szükségünk arra, hogy a rendelkezésre álló, több-kevesebb szabadidőnkből rendszeresen jusson valamennyi sportolásra. 7

6 2. A sport helyzete Magyarországon Sportolási szokások Sokat hallani arról, hogy a magyar lakosság egészségi állapota kiemelkedően rossz. A WHO évi elemzése szerint a várható élettartam Magyarországon két évvel alacsonyabb, mint az Európai Unióban átlagosan 1970-ben! Az európai országok között magasan a legtöbb rákos megbetegedést Magyarországon regisztrálták, a kontinens átlagának dupláját. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, ezekből kifolyólag a tüdőrák és a krónikus májgyulladás a kontinens országai közül nálunk a leggyakoribb Nagyon szomorú rekordok ezek... A kialakult egészségügyi helyzet magyarázható gazdasági, kulturális, szociális okokkal, genetikai faktorokkal, a környezet szennyezettségével, de közvetlen kiváltó oka az életmódunk, amin leginkább mi magunk tudunk változtatni. Ezzel párhuzamosan persze egyértelmű, hogy a döntéshozóknak, az államnak, társadalmi szervezeteknek felelősségük és feladatuk a kialakult állapoton javítani, felülről meg kell teremteniük a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy megőrizzék az egészségüket. Mellesleg jegyzem meg, hogy az egyén szempontjából másodlagos, hogy más országokban a magyar állapotokhoz képest milyen a helyzet, ami igazán számít, az az, hogy mi magunk milyen minőségű életet vagyunk képesek élni. Megkeseríti-e a mindennapjainkat a magas vérnyomás, a krónikus derékfájás vagy csak egyszerűen milyen a közérzetünk... Hogyan tudjuk, tudjuk-e egyáltalán kezelni a stresszt, ami a munkahelyünkön, otthon ér, hogyan táplálkozunk, hogyan töltjük a szabadidőnket (már amennyi van...). Az egészség is azon valamik közé tartozik, amelyek önmagukban nem tesznek boldoggá, elégedetté, de a hiányuk annál inkább szenvedést és boldogtalanságot vált ki. Az, hogy egészségesek vagyunk messze nem csak a fizikai vagy lelki betegség hiányát jelenti, hozzátartozik, az is, hogy jó a közérzetünk. Ennek a jó közérzetnek az eléréséhez pedig bizonyítottan (kísérletek és saját tapasztalatok alapján is) egyik legjobb, legszórakoztatóbb és leghatékonyabb eszköz a sport. 8

7 A XX. század második felében megszámlálhatatlan orvosi kísérlet bizonyította a rendszeres mozgás egészségre gyakorolt jótékony hatásait. Ezek túlnyomórészt a testre gyakorolt, fizikai következményeket vizsgálták. Jóval kevesebb figyelmet kapott a rendszeres sportolás lélekre gyakorolt, egyébként nem kevésbé jelentős kihatása. A későbbiekben részletesebben írok majd olyan betegségekről, amelyek kimutathatóan szoros kapcsolatban állnak a mozgásszegény életmóddal. Ezek szélsőséges esetek, a sportolás lényege nem elsősorban az ilyen betegségek megelőzése. Ha a sportolásról, mint a szabadidő eltöltésének egyik lehetőségéről szeretnénk embereket meggyőzni, nem a legjobb, és semmiképp sem elegendő módszer az elrettentés: ha nem sportolsz, jóval nagyobb eséllyel kapsz szívinfarktust, különféle rákos megbetegedéseket, jobb esetben csak krónikus derékfájást.. A sportoláshoz általában pozitív képeket kapcsolunk, tudjuk, hogy ez jó dolog, a sport segít levezetni a stressz által felhalmozott feszültséget, így kiegyensúlyozottá tesz, növeli az önbizalmat, a kitartást, egyszóval helyre tesz. Sok helyen szembesülünk ezekkel a tényekkel, televíziós műsorokban, magazinokban. Kérdés azonban, hogy milyen mértékben vált ez ki belőlünk cselekvést, képesek vagyunk-e lassanként vagy egyik napról a másikra megváltoztatni az étkezési szokásainkat, gyalogtúrára indulunk-e a hétvégén televíziónézés helyett. A statisztikák szerint úgy tűnik, hogy egyelőre sajnos nem. Magyarországon a 15 és 64 év közötti férfi lakosságának 21,4%-a, női lakosságának 13,6%-a végez rendszeres testmozgást. Ez tehát azt jelenti, hogy 5 férfiből 4 nem szokott mozogni, 20 nőből 3 szán időt rendszeresen sportolásra. Az életkor előrehaladtával ráadásul egyre kevesebbet vesszük rá magunkat a testünk karbantartására: a huszonéveseknek még egynegyede állítja, hogy szokott sportolni a szabadidejében, a harmincasoknál már csak 15%-a, az idősebbeknek már épp csak 10%-a vagy még kevesebb. Összehasonlításul és követendő példaként említem, hogy Svédországban a lakosság 70%-a, Finnországban 80 %-a sportol rendszeresen. A 75 és 84 év közötti svéd férfiaknak még mindig 75 %-a végez testmozgást! 9

8 Azért, hogy a sportolás a szabadidőeltöltés elterjedt formája legyen nálunk is, gyermekkorban tehetünk a legtöbbet. A kialakult szokásokat már nehéz megváltoztatni. Gyermekkorban kell megismertetni a sportolás örömeit és hasznát, ekkor kell megalapozni, hogy természetes és mindennapi tevékenységgé váljon az elkövetkezendő évek során, mert így alakulhat ki az igény arra, hogy fiatal- és felnőttkorban mozogjunk. Hogy saját örömünkre és szórakoztatásunkra járjunk kerékpártúrákra. A statisztikákból az sejlik ki, hogy kevés, de legalább is nem elég olyan gyerek él ma Magyarországon, aki a családban szokik rá a sportolásra, akit az édesapja hord magával rendszeresen futni Az iskola szerepe a sportolási szokások kialakulásában El nem túlozható jelentősége van így az iskolának abban, hogy a gyerekek megtanuljanak szabadidősportolni. Adott a kötelező tanórai testnevelés illetve az iskolai tanórán kívüli, délutáni sportolás. Az iskola, mint helyszín több szempontból is előnyös, a gyerekek rendszeresen tartózkodnak itt, nem kell más, az otthonuktól esetleg távol eső helyre utazniuk, sok időt és energiát veszítve ezzel. Az iskolában ráadásul rendelkezésre állnak legalább a minimális dologi feltételek, focipálya, kosárpalánk, kosárlabda. Ami nagyon fontos, a megfelelően képzett szakemberek is könnyen elérhetőek. Mindebből kifolyólag, olcsóbb és hatékonyabb, mint teniszpályát és oktatót bérelni a gyereknek Tárgyi, dologi feltételek az iskolákban Az általános és középiskolák 80%-ának van saját fedett tornaterme vagy tornaszobája, a többiek bérelnek olyan csarnokot vagy uszodát, ahol a diákok sportolhatnak, mert semmiféle fedett létesítménnyel nem rendelkeznek. Jelenleg körülbelül 630 tornateremre lenne még szükség (a kormány tervezi az Antallkormány idején félbeszakadt tornaterem-építési program folytatását). Az iskolák udvara is ideális helyszín lenne a tavaszi-őszi időszakban a sportolásra, jelenleg körülbelül az iskolák 60%-ában van is sportpálya, a fennmaradó 10

9 intézményekben is szinte mindenhol lenne lehetőség sportudvar kialakítására (még sincs). (Istvánfi, 2000) A dologi feltételekhez tartozna a tisztálkodási lehetőség a tornaóra után, ami függ egyrészt attól, hogy van-e vizesblokk a tornaöltözőben (az iskolák 70%-ában van), másrészt hogy jut-e idejük a tanulóknak tisztálkodásra mozgás után. E célból célszerű lenne az órarendet úgy alakítani, hogy ez megoldható legyen. Jelenleg 2 (7-12. évfolyamon) ill. 2,5 (1-6. évfolyamon) óra jut az órarendből a testnevelésre, ami nem mondható sem soknak, sem elegendőnek, ráadásul nem mindig sikerül az órarendet úgy tervezni, hogy logikus időpontra essen a testnevelés. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) céljául tűzte ki a mindennapos testnevelés bevezetését annak érdekében, hogy a tanulók egészségi állapotát, edzettségi szintjét, az egész életvitelét érdemben javítani lehessen. Ehhez szükség van a fent leírt dologi feltételek, illetve a személyi feltételek javítására. Az általános iskolák 1-4. évfolyamán 90%-ban nincs a tanítóknak testnevelési szakképesítésük. A kötelező iskolai testnevelésórán túl persze több lehetősége van az iskoláknak a sport mindennapossá tételében: sportköri foglalkozások, természetjárás, táborozás, kerékpártúra. A testnevelő tanárnak hatalmas lehetőség és felelősség van a kezében, hogy a sportolást, a mozgást kedvelt és csoportépítő, csoportösszetartó tevékenységgé alakítsa. Az, ami kötelező, sokszor tartózkodást, elutasítást vált ki a fiatalokból, különösen a serdülőkből. A kötelező testnevelés egyike azon kevés iskolai tantárgyaknak, amit lelkesedéssel, nyitottsággal és a jó hangulatú órák kialakításával viszonylag könnyen meg lehet kedveltetni a diákokkal. A drog prevenció és az iskolai sport (illetve a sport általában) összekapcsolása logikusan adja magát, még nagyobb hangsúlyt kellene erre fektetni, hiszen kevés, a sportoláshoz hasonlóan hatékony megelőző eszközt ismerünk. Sok, sőt mondhatjuk, hogy a legtöbb általános iskolás gyereket viszik a szülei iskola után úszásra, tornára, vívni, triatlonozni. A középiskola megkezdésekor csappan meg a rendszeresen sportoló fiatalok száma. Új iskola, még kevesebb szabadidő. Sajnos jelenleg Magyarországon nem adottak a feltételek például a 11

10 főiskolai sportolásra, hiszen a főiskolák, egyetemek elenyésző százalékának van megfelelő sportlétesítmény (csarnok, uszoda) a birtokában. A jelenlegi, nem túl bíztató sportolási szokásaink társadalmi szinten jelentős megváltoztatására tehát akkor van komoly esély, ha a családban és az iskolában is figyelmet fordítanak arra, hogy a gyerekek ne nőjék ki a szeretetüket a mozgás iránt, lehetőségük legyen arra, hogy jókedvvel és eleget mozogjanak a későbbiekben is. A KSH felmérése szerint az átlag magyar nő napi kb. 4 óra szabadon felhasználható idővel rendelkezik, ebből 8, azaz nyolc percet tölt sportolással. Az átlag magyar férfi 14 percet szán ugyanerre. Ez az aktivitás még mindig nagyon messze van attól, amit ideálisnak mondhatnánk... Ugyanebből a felmérésből derül ki, hogy televíziózásra napi kb. 2,5 óra jut. (1. sz. melléklet) Sokat dolgozunk tehát, de a fennmaradó napi 4 órából tudnánk mozgásra időt szánni, hiszen mindenkinek arra jut ideje, amire akarja, hogy jusson. 12

11 2.2. Sportolás a betegségek megelőzésére A rendszeres testmozgás köztudottan több betegség megelőzésében segít. Tudományos kísérletek tucatjai bizonyítják, hogy a rendszeres, legalább mérsékelt fokú fizikai aktivitás csökkenti a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ilyen hatású programokat elsősorban iskolákban érdemes elvégezni, így érhető el hosszantartó egészségfejlesztő hatás, így lehet a szokások kialakulását befolyásolni, a sokat emlegetett egészséges életmódot megtanítani. (Somhegyi, 2000) A magyar lakosság 15-16%-a szenved magas vérnyomástól és sajnos szív- és érrendszeri betegségben halnak meg a legtöbben. 1. sz. grafikon A keringési rendszer betegségei által okozott halálozások a 0-64 éves lakosság körében Forrás: Egy görögországi kísérletben 3 éven keresztül kísértek figyelemmel gyerekeket, akik ilyen iskolai egészségfejlesztő programban vettek részt. Amellett, hogy fizikailag fittebbek lettek, helyreállt szervezetükben a vérzsír, ezen felül jelentős 13

12 mértékben nőtt a gyerekek tudása az egészségről. Más iskolákban végzett kísérletek is azt igazolták, hogy már 8 hetes program után javult a gyerekek koleszterinszintje. A táplálkozás mellett a testmozgással lehet gátat szabni az elhízásnak, ami nemcsak önmagában okoz fizikai és sok esetben lelki problémát, hanem komoly betegségek kiváltó oka lehet, mint a már említett szív- és érrendszeri megbetegedések, mozgásszervi betegségek, cukorbetegség, végbélrák. A magyar lakosság 13%-a mondható elhízottnak (ez az Európai Unióban tapasztalt érték körülbelül kétszerese, persze ott is nagy különbségek vannak: legrosszabb a görög nők helyzete, akik úgy állnak, mint mi (!), egyik legjobb a norvég nőké, akik közül alig 4%-ra mondható, hogy elhízott). A gravitáció ellenében végzett mozgás (úszás például nem) csökkenti a csontok mészhiányos betegségének kockázatát, amely különösen gyermek és serdülőkorban fontos, amikor a csonttömeg kialakul, később már nem pótolható. Dániai felmérések kimutatták, hogy heti legalább 3 órás testmozgás csökkenti a derékfájás kockázatát (gerinc porckopásos betegségeit), különösen az úszás és a torna. Ugyanakkor a versenysport, mint ahogyan a nehéz fizikai munka, a kövérség és a túl kevés mozgás is hajlamossá tesz a visszatérő vagy állandó derékfájásra. (Somhegyi, 2000) Végül pedig a semmivel nem kevesebb problémát okozó (sőt!) lelki (eredetű) betegségeket említeném. A sportolás javítja a testtudatot, az önértékelést, stresszoldó hatása van, növeli az önbizalmat. Jótékony hatással van az egyén társas kapcsolataira is, az elégedettség-érzésére. A különböző csapatsportok és sportjátékok kialakítják a gyermekben a másikra odafigyelés képességét, a közös cél, közös siker átélésével formálja a közösséget. Megtanít jobban kezelni a kudarcélményt. Nagy szerepet játszik a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) megelőzésében. 14

13 2.3. A szabadidősport rövid története, szabadidős sportágak lehetőségei A városi léttel együttjáró életforma egyik jellegzetessége, hogy leszoktunk a különféle fárasztó fizikai tevékenységekről. Reggel autóval, busszal, villamossal jutunk el a munkahelyünkre, ahol 8-10 órát töltünk el, legfőképpen ülő helyzetben, legnagyobb fizikai megterhelés, hogy feltegyünk egy dossziét a polcra. A gépek leveszik vállunkról a kényszert, hogy megerőltessük a testünket (villamos, mosógép, lift, autó, aratógép), a valódi fizikai megterhelés nem tartozik szükségszerűen a mindennapokhoz úgy, mint régen. Korábban a földeken naphosszat keményen dolgozó embernek eszébe sem jutott, hogy a szabadidejében sportoljon, de nem is volt rá szüksége, a mindennapok része volt a mozgás. A polgárosodás, a városiasodás hozta magával az igényt és szükségét annak, hogy pótoljuk azt a mozgást, amely karban tartja a testünket. A sportolás már az 1930-as években sokak szabadidőeltöltési, illetve szórakozási formája volt. Az '50-es évekre tömegméretűvé vált re félmillió sportköri tagot tartottak nyilván, egyre inkább vidéken is. Minden ötödik sportoló a nők közül került ki (a háború előtt alig minden tizedik!) Ma a szabadidősport kifejezést szeretik használni, akkoriban még inkább a tömegsport kifejezés volt használatos. A vidéki tömegsport terjedésében nagy szerepet játszott az állami irányítás alatt álló ún. MHK-mozgalom. Cél a munkára, harcra kész állampolgárok kondícióban tartása volt. Körülbelül 8-10 sportág tartozott a mozgalom égisze alá, mindegyiknek pontosan kidolgozott követelményrendszere volt. Olyan feladatokat kellett teljesíteni, amelyek egyrészről nagyon jó képességeket igényeltek, másrészről komoly és kitartó gyakorlást, felkészülést. Mindennek ellenére 1951 és 1954 között ezren vettek részt ezeken a próbákon minden évben ban ez a kezdeményezés abbamaradt, a 60-as évekre lazább formában, Kilián mozgalomként még tovább élt. Mivel itt már a részvételt nem tették kötelezővé, egyre inkább visszaesett a lelkesedés, a 60-as évekre pedig mondhatjuk, hogy a mozgalom elhalt. 15

14 Az Edzett Ifjúságért Mozgalmat szintén a Párt és a KISZ hirdette meg. Itt sem beszélhetünk már kötelező jellegről, átfogó követelményrendszer sem volt. Nem meghatározott gyakorlatanyagra és versenysorozatra épült, sokkal inkább nevezhetjük keretprogramnak, amelybe minél több új, érdekes vetélkedési formát szerettek volna sűríteni a mozgalom szervezői. Az eddig felsorolt kezdeményezések közös és fontos jellemzője, hogy mindig fentről indultak, a Párt tette erősen ajánlottá a részvételt. A 60-as évektől indult útjára a SZÚR, a színészek - újságírók rangadójának sorozata. Ez minden évben a Népstadionban került megrendezésre, és minden évben meg is töltötte azt. Látványos műsorokkal szórakoztatták az összesereglett népet a mérkőzés előtt, illetve a szünetben. Az újságírók csapatának volt ominózus tagja Peterdi Pál, akit a mai kocogó mozgalom elindítójának nevezhetünk. Ő talált rá az örökérvényű felismerésre, miszerint a láb mindig kéznél van, s azzal futott egy kört a Népstadionban. Peterdi Pál követői számára az első futónapot 1972-ben rendezték meg a Normafánál. Ezen már több száz futó indult. Néhány éven keresztül itt szervezték a futást, azután 1978-ban minőségi ugrás következett be, amikor Keresztül Budapesten néven megrendezték az első budapesti tömegfutóversenyt. Rajthelynek az Engels teret jelölték ki, a cél a Városligetben volt. Ezt a rendezvényt is a KISZ és a Budapesti Testnevelési és Sporthivatal rendezte. Bresztyenszky László, aki ma is aktív sportszervező és Monspart Sarolta, aki tájfutó világbajnokként azóta is meghatározó szereplője a kocogó-futó mozgalomnak, a kezdetektől ott voltak. Ugyanebben az évben, 1978-ban indult el az a sportmozgalom, amely az Aranyjelvényesek az Olimpiára nevet viselte, és amely egész struktúrája, jutalmazási rendszere bizonyította életképességét azzal, hogy a mai Olimpiai Ötpróba ennek a rendezvénynek az utódja. (Csatlakozott a programhoz az említett Keresztül Budapesten futóverseny is.) Hamarosan nevet váltott az esemény, Olimpiai Ötpróba lett belőle. A kezdetekben négy sportág adta a mozgalom vázát, ezek: a futás, gyalogtúra, kerékpározás és az úszás től lépett be a triatlon az őssportágak mellé. 16

15 Ez már egy egész országra kiterjedő rendezvénysorozat volt. A megyei szintű próbák teljesítésével lehetett az országos próbákra bekerülni. Itt is olyan távokat kellett a résztvevőknek teljesíteni, melyekhez rendszeres felkészülésre volt szükség. 28 km futás, 72 km evezés, 100 km biciklizés, 30 km gyalogtúra, 5 km úszás. A kisebb próbák teljesítéséért matricákat, a komolyabb eredményekért olimpiai egyenmelegítőt lehetett kapni. Ehhez nagyon hasonló díjazási rendszer működik a mai napig nyarán 200 embert sorsoltak ki az aranyjelvényesek közül, akik kiutazhattak a moszkvai olimpiára tavaszán rendezték meg az első Futapest futóversenyt, amely közvetlen utódja a már említett Keresztül Budapesten futásnak. Egyre jobban szélesedett a sportolók bázisa, ezen már 2,5-3 ezer ember vett részt, míg a korábbi versenyen mindössze néhány száz. Neves közéleti személyiségek is megmutatták futó tudományukat, Békesi László, volt miniszter, Hobó, rockzenész, Wichmann Tamás, kenu világbajnok, Jakabházi László, a FTC jégkorongedzője. Ezekkel a rendezvényekkel, illetve a Futapest Klub es megalakulásával Budapestről indult el Magyarországon a futómozgalom. Ezek után fokozatosan szaporodni kezdtek a versenyek az ország különböző tájain, ma már gyakorlatilag ott tartunk, hogy minden hétvégén rendeznek futást, van olyan, hogy 6-8 helyszín közül lehet választani. Ez az a szabadidős sportág, amely a leglátványosabb fejlődésen ment keresztül, sokan vesznek részt, százezres létszámról beszélhetünk éves szinten. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy nem szükséges komoly felszerelés, bárhol lehet űzni, akár egyedül is (nem kell csapatot verbuválni)... A szabadban űzhető sportok másik kedvelt ága a gyalogtúrázás, ahol meghatározott útvonalat, meghatározott szintidőn belül, gyalog kell a résztvevőknek teljesíteniük. A teljesítménytúrázók füzetében több száz gyalog- és kerékpártúra szerepel. A kerékpározás is kedvelt szabadidősport lehetne, ha a tárgyi feltételek, értsd kerékpárutak, meglennének hozzá. Jelenleg sajnos nincsenek, Budapesten egy-egy útszakaszt lehet csak itt-ott találni, a Dózsa György út - Városliget Hungária körút Lágymányosi-híd gerincúton túl. A tárgyi feltételek másik fele, a kerékpár, sokaknak rendelkezésére áll, illetve állhatna, hiszen egy olcsóbb, de használható bicikli viszonylag sokaknak megengedhető luxus, ma csak Budapesten félmillió 17

16 kerékpár van. Egy pillanatra képzeljük el, mennyit csökkenhetne a belvárosi forgalom, ha csak kétszázezren ezt a közlekedési módot választanák. Persze ehhez vagy a most még sajnos nemlétező utakra, vagy olyan vezetési kultúrára lenne szükség, hogy a szülők bátran útnak indíthassák a gyerekeiket... A 80-as évek elején alakult ki a triatlon, ez is olyan sport, ahol tömegek mozdulnak meg. Ha a kerékpározásnak lennének lehetőségei (kerékpárutak), még több ember venne részt. A versenysport és a szabadidősport itt is összemosódik, mint ahogy a futásokon is. Ugyanazon a Nike futáson indul a profi és az amatőr sportoló is, legfeljebb a helyezésük lesz különböző Úszóversenyeket ma már nem csak a Balatonon, de a Tisza-tón, a Velencei tavon is szerveznek. A Balatonátúszást kezdetekben Füred és Tihany között rendezték (3,6 km), '81-től létezik a nagy Balatonátúszás, Révfülöp és Balatonboglár között, a '90-es évektől felújították a régit, azóta a kettő párhuzamosan létezik. A zöld sportokon túl a szabadidejükben mozogni vágyók választhatják a kondícionáló termeket. Ezek nálunk a '80-as években kezdtek megjelenni, először szigorúan testépítésre, de azóta komplex szolgáltatási rendszerré nőtte ki magát ez a terület is. A Jane Fonda-féle aerobiknak rengeteg utódága alakult ki, s ezek nagyon jól megférnek a testépítéssel. A fitnesstermekben ma már kondícionáló terem mellett mindenhol van tornaterem, ahol a bármilyen korosztályhoz tartozó mozogni vágyók callanetics, step-aerobik, erősítő torna, alakformáló, tae-bo vagy ezek legkülönbözőbb kombinációi közül választhatnak. A fitnesstermek szolgáltatásai közé tartozik ma már a szauna, a szolárium illetve az italokkal és táplálék-kiegészítőkkel alaposan felszerelt büfé. Harmadik csoportja a szabadidősportoknak, illetve a sportoknak általában a labdajátékok. A futballnak van a legnagyobb hagyománya Magyarországon, szabadidősportként is. Ez az a labdajáték, ahol az önszerveződés mindig is a legszélesebb körben jelen volt. A kispályás (kézilabdapályán játszott) foci feltételei könnyen kialakíthatók, 18

17 látványosabb is, nemcsak a sportolóknak, de a nézőknek is élvezhetőbb, pörgősebb. A kézilabda, a vízilabda is régi hagyományokkal rendelkező sport, bár szabadidősportként kevésbé űzik ezeket. Oka lehet ennek, hogy olyan felszerelésekre (medence) van szükség, ami nem könnyen biztosítható, illetve hogy bonyolultabbak a játékszabályok is. A 90-es években több olyan sportág jelent meg és terjed széles körben, melyeket már elsősorban szabadidősportként űznek, ezeknek közös jellemzőjük, hogy nem körülményes ezeket játszani (nem kell nagyobb összegért medencét bérelni). Ilyen például a streetball. Kis helyigényű, egy palánkkal lehet játszani, 3 ember már elég hozzá, lendületesebb, mint egy kosárlabda meccs. Bárki beállhat játszani, jobb feltételei vannak. A strandröplabda mellett lehet már strandkézilabdát, strandvízilabdát is játszani. Ezeknek van ugyan versenyrendszere, de kimondottan szabadidősportként születtek. Bajnokságot minden csapatjátékban kell rendezni, sőt automatikusan rendeződik, mivel a csapatok nem tudnak nem egymás ellen játszani. Egy futóversenyen is van első, második harmadik helyezett, de futni csak a futásért magáért is lehet. Végül az extrém sportokat említeném a szabadidősportok közül. Rövid időn belül nagy népszerűség tettek szert ezek a sportágak, talán azért, mert megvan bennük az a kaland, izgalom, kihívás, veszély, ami a mai életünkből kiveszni látszik. A zöld sportokhoz hasonlóan ezek mindegyike is a természethez kötődik, de sokkal komolyabb felszerelésekre (ejtő-, siklóernyő, surf, snowboard) van szükség, ezért bizonyos réteg engedheti meg magának. Személyi alapfeltétele még ezeknek a sportoknak az adrenalin-hiány. Ha valaki megkedveli az egyik extrém sportot, nagy eséllyel fogja valamelyik másik rokonsportot is kipróbálni. Például nyáron vadvízre, télen hódeszkázni megy. Korábban az MHK-mozgalom, az Aranyjelvényesek az Olimpiára inkább felülről szervezett események voltak, a Futapestre mondhatjuk, hogy egyike volt első alulról jövő kezdeményezéseknek a sport területén. Ma már nyilvánvalónak érezzük, hogy csak az önkéntes szabadidősportnak van jövője, szükség van az 19

18 alulról jövő kezdeményezésekre, az államnak a kereteket, a feltételeket kell biztosítania ben fogadta el a parlament az új egyesülési törvényt, melynek eredményeképpen sok szabadidősport-szervezet megalakult, illetve olyan cégek, non-profit szervezetek, amelyek szabadidős sportrendezvények szervezésével foglalkoznak. A legnagyobb, országos szinten aktív sportszervezőkről, illetve a szabadidősport törvényi szabályozásáról, szervezeti viszonyairól a következő fejezetekben írok. 20

19 2.4. Állami szerepvállalás, sporttörvény Az állam feladata, hogy biztosítsa az állampolgárok egészséghez való jogát. Az egészségvédelem fontos eszköze pedig a sport november 5-én fogadta el a kormány az új sporttörvény normaszövegét, ebben két stratégiai célt fogalmaztak meg az alkotók. Az egyik a sport világát kitárni, autonómmá tenni a magyar sportot, csökkenteni az állami függést, a túlpolitizáltságot. Az új sporttörvény értelmében a prioritásokat ezentúl nem a mindenkori sportminiszter, hanem a sportélet szereplő határozzák meg a Nemzeti Sporttanács fórumán keresztül. A másik kardinális pont a sport állami finanszírozásának átalakítása. Az állami támogatások rendszere átláthatóbb, ellenőrizhetőbb lesz a javaslat szerint. Az elosztás egycsatornássá válik, ugyanarra a feladatra csak egy állami szervezeten keresztül lehet ezentúl pénzt kapni. Dolgozatom szempontjából lényeges, hogy az iskolai testnevelés, mint a sporttudatos életmód kialakításának bölcsője, milyen reformokra számíthat. Nos, a törvényalkotók az elkövetkező évek legfontosabb feladatának a 90-es években félbehagyott tornaterem-építési program folytatását, új tanuszoda-építési program elindítását, illetve a mindennapos iskolai testnevelés egyéb feltételeinek megteremtését tartják. A szabadidősport mindennapossá tételében az állam szerepet kell, hogy vállaljon. Ennek érdekében célirányos létesítményfejlesztési programokat, sportrendezvényeket, szabadidősport szervezeteket, célirányos kommunikációs kampányokat támogat. Röviden tekintsük át azokat a testületeket, sportpolitikai szereplőket, amelyek befolyással vannak, illetve lesznek ezentúl a hazai sport helyzetének alakulására. A Nemzeti Sporttanács A magyar sport új csúcsszerveként jön létre az új sporttörvény értelmében a Nemzeti Sporttanács, melynek tagjait a sporthoz kapcsolódó különböző területek: a sport köztestületei, a sportközalapítványok, a sporthoz legjobban kötődő 21

20 minisztériumok, a települési önkormányzatok országos szövetségei által delegálják, részt vesz továbbá a szponzorok képviselője, valamint egy a nemzet sportolói által választott személy. Az ő feladatuk, hogy javaslatokat tegyenek a magyar sport rövid-, közép- és hosszútávú stratégiájának megalkotására és az állami támogatások elosztására. A Nemzeti Szabadidősport Szövetség A Nemzeti Szabadidősport Szövetség kiemelten közhasznú szervezetnek minősülő köztestület. A szabadidősportot szolgáló állami támogatás felosztásáról gondoskodik, képviseli a szabadidősport, illetve tagjainak érdekeit az állami szervezet, önkormányzatok, sportszövetségek, sportközalapítványok felé. Együttműködik a minisztériummal, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a nemzeti sportszövetségekkel a magyar sport fejlesztésének érdekében. Felmerült, hogy a három nemzeti sportszövetséget (Nemzeti Sportszövetség, Nemzeti Szabadidősport Szövetség, Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége) egyesíteni lehetne, hiszen így csökkenne a tagozódás, de végül ezt a lehetőséget elvetették, mivel a két utóbbi szövetség elzárkózott, félvén az érdekeik csorbulásától. Szabadidős sportszövetségnek minősítik a diáksport-, illetve a felsőoktatási sportszövetségeket. Közalapítványok A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány a speciális, sporttehetségekkel foglalkozó közoktatási intézmények működését segíti, folyósítja a Gerevich Aladár sportösztöndíjat. Az új sporttörvény egyszerűsíti az alapítvány szervezetét. Korábban a szabadidősport, a diák- és felsőoktatási sport, illetve a fogyatékosok sportja terén is voltak feladatai, ezeket az új törvény a korábban említett Nemzeti Szabadidősport Szövetség hatáskörébe helyezi át ban az alapítvány 900 millió forintot fordított a pályázó sportszervezetek, szövetségek, diáksportegyesületek támogatására, rendezvények költségeihez, működési költségekhez. Kiadványok megjelentetését is támogatja. A 22

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása A székesfehérvári sportélet kiemelt területei Iskolai sport Szabadidősport Fogyatékkal élők sportja Idősek sportja Utánpótlás-nevelés Verseny-

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011)

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011) MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011) Készítette: Kusztor Csaba (elnök) Mágocs Községi Sport Kör Mágocs, 2008. december 18. 1. Mágocs nagyközség sportjának elemzése Mágocs Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ Az Önkormányzat helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és kötelezettségeiről,

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2.. Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. Ózd Város Önkormányzata a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 55.. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032)

A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) A kerékpározás népszerűsítése a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégiumban (KEOP-6.2.0/A/09-2009-0032) Kedvezményezett: Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium A projekt

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

V. ROTARY FUTÓFESZTIVÁL

V. ROTARY FUTÓFESZTIVÁL V. ROTARY FUTÓFESZTIVÁL 2015. március 29. Rajt: 9.30 óra - Jótékonysági Futás 11.00 óra - 1/4 maraton 11.05 óra - 1/2 maraton 11.10 óra - maraton (egyéni, váltó) Helyszín Debrecen, Gyulai István Atlétikai

Részletesebben

VIII. Oxigén Kupa Erdei futóverseny sorozat 2014-2015

VIII. Oxigén Kupa Erdei futóverseny sorozat 2014-2015 VIII. Oxigén Kupa Erdei futóverseny sorozat 2014-2015 V E R S E N Y K I Í R Á S A verseny fővédnöke:balczó ANDRÁSa Nemzet Sportolója A verseny célja: Versenyzés biztosítása közép- és hosszútávfutók, illetve

Részletesebben

PÁLYÁZATI TUDNIVALÓK. A rendezéssel kapcsolatos részletes forgatókönyvet az Általános Versenykiírás mellékletében találhatják.

PÁLYÁZATI TUDNIVALÓK. A rendezéssel kapcsolatos részletes forgatókönyvet az Általános Versenykiírás mellékletében találhatják. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2009/2010. TANÉVI ORSZÁGOS BAJNOKSÁGOK RENDEZÉSÉRE A Magyar Egyetemi Főiskolai Sportszövetség (MEFS) pályázatot hirdet a 2009-2010. tanévi országos egyetemi főiskolai bajnokságok döntőinek

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata

TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 50/2009. (III.19.) Kt. sz. határozata a városi sportlétesítmények Használati Szabályzatának jóváhagyásáról Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2015-2019) Elfogadva /2015. (VI.4) számú Képviselő-testületi határozattal 1 1. BEVEZETÉS A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait

Részletesebben

A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN. FODISZ: Több, mint sport!

A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN. FODISZ: Több, mint sport! A FODISZ SZEREPE A FOGYATÉKOSOK SPORTJÁBAN FODISZ: Több, mint sport! A FODISZ megalakulásának indítékai Közel 80.000 fogyatékos diák tanul integrált és szegregált oktatási intézményekben Magyarországon;

Részletesebben

Iskolai Sportkör szakmai programja

Iskolai Sportkör szakmai programja Iskolai Sportkör szakmai programja 2010-2011. tanév Összeállította: Fábosné Józsa Zsuzsanna Keresztesné Lengyel Erzsébet Bognár Tamás Czirják György Tápiószecső, 2010. szeptember 1. 1 A szakmai program

Részletesebben

MIÉRT ÉRDEMES A BSI-T VÁLASZTANI

MIÉRT ÉRDEMES A BSI-T VÁLASZTANI MIÉRT ÉRDEMES A BSI-T VÁLASZTANI A BSI Magyarország piacvezető sportrendezvény szervező cége. Évente 30-35 eseményt szervezünk, egy évben több mint 100.000 embert mozgatunk meg (köztük kb. 3000 külföldit).

Részletesebben

Javaslat a Barátság Duatlon települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Barátság Duatlon települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Barátság Duatlon települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Ádám László (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. március 14. (település, dátum) (P. H.) 1 I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1.

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához 2009-2013.

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához 2009-2013. Jakabszállás elérhetősége 2 : I. Jakabszállás Községi Lovas Sportpálya teljes körű fejlesztése, kiépítése Jakabszállási Lovas Sportegyesület Konfár János elnök 20/54-111-66 - Jakabszállás és vonzáskörzete

Részletesebben

Versenykiírás. Általános rendelkezések

Versenykiírás. Általános rendelkezések Versenykiírás Általános rendelkezések 1. A Campus Olimpia bemutatása A Campus Olimpia 2010. július 20-22 között megrendezendő sportrendezvény a magyarországi és a határon túli felsőoktatási intézmények

Részletesebben

További információk és részletes versenykiírások hamarosan https://www.facebook.com/pages/es%c3%a9lyegyenl%c5%91s%c3%a9gisportnap/293850744104746

További információk és részletes versenykiírások hamarosan https://www.facebook.com/pages/es%c3%a9lyegyenl%c5%91s%c3%a9gisportnap/293850744104746 1 MEGHÍVÓ ESÉLYEGYENLŐSÉGI SPORTVÁLASZTÓ NAP A BAKONY ÉS BALATON KELETI KAPUJA KÖZHASZNÚ EGYESÜLET SZERVEZÉSÉBEN 2014. MÁJUS 25. BALATONFŰZFŐ VÁROSI STADION, BALATON USZODA 2014. május 9-én pénteken 16

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2019 1 1. Bevezetés Püspökladány Város Önkormányzata 2004-2014 közötti időszakra szóló sportkoncepciója teljesítette a küldetését. Szükség van tehát

Részletesebben

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola

érkezés a Balatonszepezdi Népfőiskolára: 8252 Balatonszepezd, Árpád u. 10. Résztvevők száma minimum Balatonszepezdi Népfőiskola Kedvezményezett : Projektazonosító: Projektidőszak: Program típus TÁMOP-6.2-11/1-2012-1253 2013.09.01-2014.06.30 Bibó István i Alapítvány Program neve/címe: 8252 Balatonszepezd, Szegfű köz A rendszeres

Részletesebben

Phoenix Fireball Sport Egyesület

Phoenix Fireball Sport Egyesület Phoenix Fireball Sport Egyesület Egyesületünk 2005 júliusában alakult meg. Fő célunk, melyet az elkövetkezendő években is szeretnénk képviselni, hogy egy Európa-szerte igen népszerű sportágat, a FLOORBALL*-t

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL A Fővárosi Bíróság 55. szám alatt nyilvántartásba vette a Magyar Diáksport Szövetséget az 1997.évi CLVI.tv.22. /3 / bekezdése alapján 1998. január 1-től kiemelkedően

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

2013. év 1.félévi beszámoló

2013. év 1.félévi beszámoló ÉRDI SPORT KFT 2030 Érd, Ercsi út 34. Telefon:06-20-914-4037 Honlap: www.handballerd.hu E-mail: iroda.kezilabda@gmail.com ÉRDI SPORT KFT 2030 ÉRD ERCSI ÚT 34. 2013. év 1.félévi beszámoló 1 A Társaság bemutatása:

Részletesebben

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. (1) bekezdése alapján a kötelező

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

29. BUDAPEST FÉLMARATON. 2014. szeptember 14.

29. BUDAPEST FÉLMARATON. 2014. szeptember 14. 29. BUDAPEST FÉLMARATON 2014. szeptember 14. ESEMÉNYTÖRTÉNET 1984-ben került először megrendezésre a Budapest Félmaraton, 1984. és 1993. között a Budapest Maraton keretében. 1994-ben és 1995-ben szünetelt

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

PÁTY KÖZSÉG KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA PÁTY KÖZSÉG KÖZÉPTÁVÚ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Páty, 2011. április Záradék: Elfogadta Páty Község Önkormányzat képviselő-testülete 95./2011. (IV.04) határozatával. Székely László polgármester 1 Bevezető

Részletesebben

MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint)

MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint) MOB 2015. évi állami sportcélú támogatásianak költségvetési terve (2015. évi Költségvetési tv. Javaslat szerint) 23 6 Az olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco

Olympic Agenda 2020. elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Olympic Agenda 2020 elfogadva a NOB 127.Közgyűlésén 2014. december 8-9., Monaco Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Olimpiai Bizottság Közgyűlés 2015. február 6. Agenda 2020 - Cél

Részletesebben

VERSENYKIÍRÁS. Muay Thai Amatőr Világkupa. Szigetszentmiklós, 2015. május 20-24.

VERSENYKIÍRÁS. Muay Thai Amatőr Világkupa. Szigetszentmiklós, 2015. május 20-24. VERSENYKIÍRÁS Muay Thai Amatőr Világkupa Szigetszentmiklós, 2015. május 20-24. A Magyar Muaythai Országos Sportági Szakszövetség (1066 Budapest, Jókai utca 18.) engedélyével nyílt bajnokságként megrendezésre

Részletesebben

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12.

EGÉSZSÉGNAP. 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra EGÉSZSÉGNAP 2013. június 12. TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0821 EGÉSZSÉGNAP

Részletesebben

A természetismeret munkaközösség munkaterve

A természetismeret munkaközösség munkaterve A természetismeret munkaközösség munkaterve A munkaközösség tagjai: Stankovicsné Soós Mária biológia-technika szakos nevelő, intézményvezetőhelyettes Csiszár Attila földrajz-testnevelés szakos nevelő Györéné

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3.

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3. NYÍRÁBRÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(IV.15.) SZ.RENDELETE A HELYI SPORTTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATAIRÓL ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRŐL, VALAMINT A SPORT HELYI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERÉRŐL Nyírábrány

Részletesebben

Támogatási lehetőség a Debreceni Hoki Klubnál

Támogatási lehetőség a Debreceni Hoki Klubnál A jégkorong bűvöletében! Sebesség, erő, dinamika, kreativitás és egyedülálló hangulat! Támogatási lehetőség a Debreceni Hoki Klubnál 1 Előzmények 1989-ben megalakult a Debreceni Amatőr Hoki Klub (DAHK)

Részletesebben

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. (vitaanyag)

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. (vitaanyag) EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA (vitaanyag) 2007-10-03 Bevezető A bevezetőben azokat a közösségi anyagokat mutatom be, melyek szabályozzák és rendezik azokat a kérdéseket, mely a sporttal

Részletesebben

Stadionok helyett tornatermeket!

Stadionok helyett tornatermeket! Stadionok helyett tornatermeket! Javaslatok a magyar baloldal új sportpolitikájára 1. Bevezetés Fidesz-KDNP kormány kirakatpolitikája, sportnagyhatalmi ábrándkergetése (olimpia, labdarúgás, kiemelt juttatások,

Részletesebben

Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL

Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL Z M N E KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2010. ÉVRÕL A közhasznú társaságokra vonatkozó törvényi szabályozások rendelkezéseinek megfelelõen, a Honvéd Zrínyi Sportegyesület elnöksége - a társadalmi szervezet alapszabályával

Részletesebben

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés. 2012. július 2013. július Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 Beszámoló értékelés 2012. július 2013. július A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja projekt keretében szakemberek 2010 és 2020

Részletesebben

SPORT XXI. PROGRAM REGIONÁLIS TRIATLON DIÁKOLIMPIA (Pest, Komárom-Esztergom, Fejér és Nógrád megye) X. JUBILEUMI VERESEGYHÁZI NYÍLT TRIATLON VERSENY

SPORT XXI. PROGRAM REGIONÁLIS TRIATLON DIÁKOLIMPIA (Pest, Komárom-Esztergom, Fejér és Nógrád megye) X. JUBILEUMI VERESEGYHÁZI NYÍLT TRIATLON VERSENY SPORT XXI. PROGRAM REGIONÁLIS TRIATLON DIÁKOLIMPIA (Pest, Komárom-Esztergom, Fejér és Nógrád megye) X. JUBILEUMI VERESEGYHÁZI NYÍLT TRIATLON VERSENY A verseny Fővédnöke: Szervezőbizottság tagjai: Pásztor

Részletesebben

PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2020.

PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2020. PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2020. Záradék: Pilis Város Sportkoncepcióját, valamint Sportlétesítmény felújítási Programját Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2015. -i nyilvános és

Részletesebben

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok

Helyi tanterv 2013/2014 tanévtől felmenő rendszerben Testnevelés és sport. 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Helyi tanterv 2013/2014 től felmenő rendszerben Testnevelés és sport 5.-8. évfolyam Célok és feladatok Gyakorlati tudásanyag Az iskolai testnevelés és sport célja, hogy a tanulók életkori sajátosságaihoz,

Részletesebben

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit!

Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! Az Egri Városi Sportiskola nevében köszöntöm a sportszakmai fórum résztvevőit! A sport nemcsak testnevelés, hanem a léleknek is az egyik legerőteljesebb nevelőeszköze. /Szent-Györgyi Albert/ AZ EGRI VÁROSI

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010.(II.26.) rendelettel módosított 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról Dombóvár Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselőtestülete

Részletesebben

KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015

KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015 PROGRAMTERVEK Magyar Kajak-Kenu Szövetség KAJAK PÓLÓ FELKÉSZÜLÉSI PROGRAM 2015 KAJAK-KENU SPORT SZAKMAI DOKUMENTUMAI Programok felelősei és a dokumentumok készítői: OLIMPIAI CIKLUS: 2012-2016 Rio TERVEZÉSI

Részletesebben

Melléklet. ISK munkaterv 2014/ 2015. tanévre

Melléklet. ISK munkaterv 2014/ 2015. tanévre Melléklet ISK munkaterv 2014/ 2015. tanévre Iskolai Diáksportkörünk elsődleges feladata, hogy minden tanulónk részére biztosítsa a lehetőséget a sportolásra. Ezt több iskolai sportolási lehetőség keretén

Részletesebben

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA Sportiskolai kontrolling 2014. április 2. STATISZTIKÁINK 46,5 fő pedagógus, 1 fő adminisztratív

Részletesebben

X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal

X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal X. fejezet 12. cím: Nemzeti Sporthivatal A Kormány az egészséges, mozgásgazdag életmód mind szélesebb társadalmi rétegek számára történő elterjesztése, a sportolási lehetőségek bővítése, korszerű létesítmények

Részletesebben

Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Varga Zita nemzetközi, nemzetiségi és sport referens

Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Varga Zita nemzetközi, nemzetiségi és sport referens Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. március 26-ai testületi ülésére Tárgy: 2015. évi sporttámogatások Előterjesztő:, a közgyűlés elnöke Előadó:

Részletesebben

Versenykiírás TATA ÖREG-TÓ OKTÓBER 3. GYALOGLÁS, FUTÁS, KERÉKPÁROZÁS

Versenykiírás TATA ÖREG-TÓ OKTÓBER 3. GYALOGLÁS, FUTÁS, KERÉKPÁROZÁS Versenykiírás Felelős rendező: Magyar Olimpiai Bizottság Minősítés: Kiemelt rendezvény Időpont: 2015. október 3. Rendezvényközpont: Tata, Öreg-tó, Ökoturisztikai Központ Cím: 2890 Tata Tópart Sétány 2

Részletesebben

Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2.

Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2. Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2. Tel/fax: (30) 502-5478 E-mail: polgardivse@gmail.com www.polgardi.hu I. TÁJÉKOZTATÓ A Polgárdi Városi Sportegyesület Labdarúgó Szakosztályának

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2015. májusi 20.-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2015. májusi 20.-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz-273/2015. ELŐTERJESZTÉS Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2015. májusi 20.-i ülésére Tárgy: Javaslat Budapest Főváros

Részletesebben

BEMUTATJUK A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI FŐISKOLAI RÖPLABDA KLUB EGYESÜLETET. LÁTVÁNY, IZGALOM, SZENVEDÉLY mindez egy remek olimpiai sportágban!

BEMUTATJUK A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI FŐISKOLAI RÖPLABDA KLUB EGYESÜLETET. LÁTVÁNY, IZGALOM, SZENVEDÉLY mindez egy remek olimpiai sportágban! BEMUTATJUK A SZÉKESFEHÉRVÁRI KODOLÁNYI FŐISKOLAI RÖPLABDA KLUB EGYESÜLETET LÁTVÁNY, IZGALOM, SZENVEDÉLY mindez egy remek olimpiai sportágban! MI IS AZ A RÖPLABDA? A röplabda csapatsport, amelyet két, egymástól

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES

A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES A MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG (MOB) AZ EDZŐKÉRT DR. BARTHA CSABA SPORTIGAZGATÓ-HELYETTES A XXX. nyári Olimpiai Játékok nemzetek közötti összesített éremtáblázata LONDON 2012 / Éremtáblázat Aranyérem Ezüstérem

Részletesebben

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. Ókori és újkori olimpiák. Magyarok az olimpiai versenyeken. Olimpiai szimbólumok. 2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2010. (V.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat testnevelés és sportfeladatairól, a helyi testnevelés és a sporttevékenység

Részletesebben

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus

UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam. FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus UEFA Grassroots C edzőképzés kiegészítő tanfolyam FOGYATÉKOSOK A LABDARÚGÁSBAN Baranya István UEFA Pro, pszichológus FOGYATÉKOSSÁGRÓL ÁLTALÁBAN A fogyatékosságot meghatározhatjuk: - orvosi, - társadalmi,

Részletesebben

Bringa Park Program 2012 2014

Bringa Park Program 2012 2014 Bringa Park Program 2012 2014 1 A bringaparkok kialakításának célja: A fiatalok, iskolás korúak számára olyan aktív sportolást biztosító szabadtéri létesítmény létrehozni, ahol biztonságos de ugyanakkor

Részletesebben

MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ

MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ MAGYAR KAJAK-KENU SZÖVETSÉG 2014/2015. TANÉVI ORSZÁGOS DÖNTŐ Sukoró (Velencei-tavi kajak-kenu versenypálya, 2015. május 29-31. 1 2014/2015. TANÉVI KAJAK-KENU DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ VERSENYKIÍRÁS 1.

Részletesebben

2015. évi szakmai terv

2015. évi szakmai terv 2015. évi szakmai terv Bevezetés 1. 2015. évi hazai versenyrendszerek 2. Utánpótlás szakág 2015-ös szakmai tervei 3. Felnőtt szakág 2015-ös szakmai tervei 4. Para szakág 2015-ös tervei 5. Multisport nemzetközi

Részletesebben

SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY

SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY SÍ SZAKMAI SZERVEZETEK II. KONFERENCIÁJA NORMAFA PARK KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNY A konferenciát 2013. október 13-án, Budapesten a Normafánál a Hotel-Agro Konferenciaközpontban, abból a célból hívták össze

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére

ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére Iktatószám: SZ-102 /2015. Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS az Egészségügyi Szociális és Sport Bizottság 2015. március 18 -i ülésére Tárgy: Javaslat a 3301. Egészségügyi

Részletesebben

1) Helyzetelemzés, létesítmény feltételek, valamint a sportszervezet jelenlegi helyzetének bemutatása

1) Helyzetelemzés, létesítmény feltételek, valamint a sportszervezet jelenlegi helyzetének bemutatása Martfűi Városi Sportegyesület Női Kézilabda Szakosztály Utánpótlás-nevelésre vonatkozó sportfejlesztési programja Szakmai és költségterv 2013/2014. évad 1) Helyzetelemzés, létesítmény feltételek, valamint

Részletesebben

A SZOLNOKI FŐISKOLA SPORTSZOLGÁLTATÁSAINAK FEJLESZTÉSE (2013. OKTÓBER 10-2015. JÚNIUS 30.) SZAKMAI MEGVALÓSULÁS

A SZOLNOKI FŐISKOLA SPORTSZOLGÁLTATÁSAINAK FEJLESZTÉSE (2013. OKTÓBER 10-2015. JÚNIUS 30.) SZAKMAI MEGVALÓSULÁS INTÉZMÉNYI SPORTSZAKMAI FEJLESZTÉSI PROGRAM A SZOLNOKI FŐISKOLA SPORTSZOLGÁLTATÁSAINAK FEJLESZTÉSE (2013. OKTÓBER 10-2015. JÚNIUS 30.) SZAKMAI MEGVALÓSULÁS ELŐADÓ: H. SZŰCS LÁSZLÓ PROJEKTMENEDZSER 2015.

Részletesebben

BIATORBÁGY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011-2014 ÉVRE SZÓLÓ SPORTKONCEPCIÓJA

BIATORBÁGY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011-2014 ÉVRE SZÓLÓ SPORTKONCEPCIÓJA BIATORBÁGY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011-2014 ÉVRE SZÓLÓ SPORTKONCEPCIÓJA 2011. A sportkoncepció szükségessége I. BEVEZETÉS A kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT 2014 A Magyar Triatlon Szövetség KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1 A Magyar Triatlon Szövetség (a továbbiakban: MTSZ) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény a továbbiakban Stv.- 23.

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

KOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA

KOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA A Képviselő-testület 353/2011. (XI. 24.) sz. kt. határozatának melléklete MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 5800 MEZŐKOVÁCSHÁZA, ÁRPÁD U. 176. MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA 2011-2016.

Részletesebben

FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged. Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged

FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged. Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged FOGYATÉKKAL ÉLŐK SPORTJA Az asztalitenisz - speciális körülmények között 2013. március 21., Szeged Készítette: Szabó Brigitta, ATSK Szeged Egyesületünk - Az ATSK Szeged alakulása: 1996 - Utánpótlás-nevelésre

Részletesebben

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben.

Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázati azonosító: TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0136 Pályázat címe: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés-innovatív intézményekben. Pályázó neve: Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása Pályázó címe:

Részletesebben

A versenyt a Magyar Diáksport Szövetség a Magyar Öttusa Szövetséggel együttműködésben

A versenyt a Magyar Diáksport Szövetség a Magyar Öttusa Szövetséggel együttműködésben Kéttusa A versenyt a Magyar Diáksport Szövetség a Magyar Öttusa Szövetséggel együttműködésben hirdeti meg. 1. A verseny célja: A futás, és úszás, mint az egészséges életmód kialakításának egyik eleme,

Részletesebben

MOBILITÁS HÉT és AUTÓMENTES NAP. 2015. május 13-15. PAKS

MOBILITÁS HÉT és AUTÓMENTES NAP. 2015. május 13-15. PAKS MOBILITÁS HÉT és AUTÓMENTES NAP 2015. május 13-15. PAKS A Mobilitás hét és Autómentes nap című városi programsorozattal a környezettudatos magatartásra, a környezetbarát közlekedési módokra fókuszálva,

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészség megőrzésében, az ifjúság fizikai és erkölcsi

Részletesebben

SPURKERÉK MODELLEZŐ SPORTEGYESÜLET

SPURKERÉK MODELLEZŐ SPORTEGYESÜLET SPURKERÉK MODELLEZŐ SPORTEGYESÜLET Bemutatkozunk Az egyesület 2010 augusztusában alakult azzal a céllal, hogy tagjaink megfelelő körülmények között, szervezett kereteken belül tudják űzni ezt a sportot.

Részletesebben

Veszprémben is megszólalt a Szívhang

Veszprémben is megszólalt a Szívhang Betegszoba 2011.04.28. http://www.betegszoba.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/veszpremben_is_megszolalt_a_szivhang/ A Szívhang program a következő állomásán is elérte célját, hiszen a Petőfi Színház színészeinek

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben

MEGHÍVÓ. Az ülés helye: Képviselői irodaház. Napirendi javaslat. Cserkeszőlő, 2015.június 05. Szokolai Lajos sk. polgármester

MEGHÍVÓ. Az ülés helye: Képviselői irodaház. Napirendi javaslat. Cserkeszőlő, 2015.június 05. Szokolai Lajos sk. polgármester Cserkeszőlő Község Polgármesterétől 5465 Cserkeszőlő, Köztársaság tér 1. telefon: (56) 568-451 fax: (56) 568-462 MEGHÍVÓ Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete rendkívüli ülést tart 2015.

Részletesebben

KULTURÁLIS, OKTATÁSI ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG

KULTURÁLIS, OKTATÁSI ÉS NÉPJÓLÉTI BIZOTTSÁG hirdet a Kulturális és tudományos keretből elnyerhető támogatásra. A felosztható keretösszeg: 3 millió Ft. 1. A 2012. évben megvalósítandó ünnepi rendezvényekre, eseményekre, kiemelten az irodalmi, történelmi,

Részletesebben

BKV ELŐRE SC FUTÓ- és TRIATLON KLUB TAGJAINAK FUTÓVERSENYEKEN ELÉRT EREDMÉNYEI A 2014. ÉVBEN. Összeállította: Erős János Szakosztályvezető

BKV ELŐRE SC FUTÓ- és TRIATLON KLUB TAGJAINAK FUTÓVERSENYEKEN ELÉRT EREDMÉNYEI A 2014. ÉVBEN. Összeállította: Erős János Szakosztályvezető BKV ELŐRE SC FUTÓ- és TRIATLON KLUB TAGJAINAK FUTÓVERSENYEKEN ELÉRT EREDMÉNYEI A 2014. ÉVBEN Összeállította: Erős János Szakosztályvezető Tartalomjegyzék: A Szakosztály tagjai, tagdíj befizetések:... 3

Részletesebben

DocuCom PDF Trial. www.pdfwizard.com. Zeon PDF Driver Trial. www.zeon.com.tw. Magyar BMX Cross-Triál Szövetség 2008. ÉVI PEKINGI OLIMPIA

DocuCom PDF Trial. www.pdfwizard.com. Zeon PDF Driver Trial. www.zeon.com.tw. Magyar BMX Cross-Triál Szövetség 2008. ÉVI PEKINGI OLIMPIA Magyar BMX Cross-Triál Szövetség 2008. ÉVI PEKINGI OLIMPIA SZEMPONTOK AZ OLIMPIAI JÁTÉKOK FELKÉSZÜLÉSI PROGRAMJÁHOZ I. Olimpiai célkitűzések: A Magyar BMX Cross szövetség a BMX cross kerékpáros versenyeken

Részletesebben

Mi az a BringaAkadémia? És mire tanítják ott a bringásokat?

Mi az a BringaAkadémia? És mire tanítják ott a bringásokat? Mi az a BringaAkadémia? És mire tanítják ott a bringásokat? Nem! Sajnos a BringaAkadémia épülete nem hasonlít a Lomonoszov Egyetemre. És a londoni olimpia kerékpáros stadionjára sem. Bár, azért az jó lenne

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben