SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK levelező tagozat reklám szakirány SPORTRENDEZVÉNYEK SZERVEZÉSE ÉS KOMMUNIKÁCIÓJA Készítette: Princz Ivett Budapest,

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 4 2. A sport helyzete Magyarországon Sportolási szokások Az iskola szerepe a sportolási szokások kialakulásában Tárgyi, dologi feltételek az iskolákban Sportolás a betegségek megelőzésére A szabadidősport rövid története, szabadidős sportágak lehetőségei Állami szerepvállalás, sporttörvény A GyISM által támogatott eseménysorozatok Sportszervezők a rendszerváltás után Zöldgömb Sport Klub Szabadidős sportrendezvények szervezése Szabadidősport kontra versenysport A szabadidős sportrendezvények szervezése a gyakorlatban Tervezés Előkészítés Lebonyolítás Értékelés Szponzorálás Szponzorálás a sportban A szponzorálás főszereplői Sportrendezvények kommunikációja Kivel kommunikálunk? Milyen médiumokon keresztül? A kommunikáció időzítése Összegzés 55 Irodalomjegyzék 58 4

3 Mellékletek 60 5

4 1. Bevezető A sport, illetve elsősorban a szabadidősport olyan segítséget és lehetőséget nyújt számunkra a mai megtébolyult mindennapokban, amely után két kézzel kellene kapnunk. Lehetőséget, hogy egészségesen, kiegyensúlyozottan, jó közérzettel nézhessünk szembe mindennapjaink nehézségeivel, örömeivel, kihívásaival. A szabadidős sportrendezvények alkalmat adnak arra, hogy az amatőr sportolók is teszteljék edzettségüket, felkészültségüket, összemérjék magukat másokkal, új sportágakat ismerjenek meg, hasonszőrűekkel találkozzanak. A kisebb-nagyobb sportrendezvények adnak sok embernek ösztönzést a rendszeres gyakorlásra, felkészülésre. És persze alkalmat adnak arra is, hogy a közvélemény nem sportoló, ma még sajnos nagyobbik része felkapja a fejét: 6000, azaz hatezer ember futotta le idén a Nike Budapest Nemzetközi Félmaratont. Nemcsak profik, teljesen amatőrök és kerekesszékesek is... A szabadidősport nem eltúlozható fontossága az egyik fő indokom a témaválasztásra. Abban, hogy a szabadidősport az őt megillető helyre kerülhessen, érdekes, jól szervezett, figyelemfelkeltő rendezvényekre és széleskörű, hatékony kommunikációra van szükség. Hogy kin múlik mindez? Nagymértékben múlik a törvényhozókon, az állami szerepvállaláson. E dolgozat megírása alatt jut az új sporttörvény tervezete egyre közelebb és közelebb ahhoz, hogy törvénnyé váljon. Értelemszerűen erre is szánok néhány oldalt. A szabadidősport sorsának alakulása még nagyobb mértékben múlik azokon a klubokon, sportszervezeteken, akik küldetésükként választották egyes sportágak népszerűsítését, a mozgás mindennapossá tételét. Dolgozatomban gyakorlatilag azt szeretném megvizsgálni, hogyan lehet a sporteseményekből csúnya szóval eladható terméket faragni, számomra kedvesebb megfogalmazásban: hogyan találhat egymásra az emberek szórakozás és egészség iránti igénye a néhány lelkes, sporthívő társadalmi elkötelezettségével, és hol lehet itt helye olyan cégeknek, vállalatoknak, amelyek saját üzleti szempontjaik alapján segítenek összehozni ezt az egymásratalálást. 6

5 Dolgozatomban elsőként a szabadidősport helyzetével, jelentőségével, jelenlegi szokásainkkal szeretnék foglalkozni. A második nagyobb egységet az események szervezésének szánom: milyen szakaszai vannak a szervezésnek, melyek a kritikus pontjai. Hogyan lehet jól sikerült eseményt létrehozni, olyat, amely kielégíti a résztvevők igényeit. Itt szeretnék a szponzorálásról is írni. Az utolsó, harmadik részben a kommunikáció lehetőségeit fogom megvizsgálni a szervező és a szponzor szemszögéből: hogyan lehet megszólítani a közvéleményt, annak már aktívan sportoló részét, milyen részletekre érdemes odafigyelni, mekkora jelentősége van a kommunikáció milyenségének. Itt szeretném megköszönni Ujj Zoltánnak és Lászay Dénesnek, a Zöldgömb Sport Klub, illetve a Futapest Klub vezetőinek a segítséget és információt, amelyekkel hozzájárultak dolgozatom megírásához. Nézzük tehát elsőként, hogy miért van, illetve lenne szükségünk arra, hogy a rendelkezésre álló, több-kevesebb szabadidőnkből rendszeresen jusson valamennyi sportolásra. 7

6 2. A sport helyzete Magyarországon Sportolási szokások Sokat hallani arról, hogy a magyar lakosság egészségi állapota kiemelkedően rossz. A WHO évi elemzése szerint a várható élettartam Magyarországon két évvel alacsonyabb, mint az Európai Unióban átlagosan 1970-ben! Az európai országok között magasan a legtöbb rákos megbetegedést Magyarországon regisztrálták, a kontinens átlagának dupláját. A dohányzás, az alkoholfogyasztás, ezekből kifolyólag a tüdőrák és a krónikus májgyulladás a kontinens országai közül nálunk a leggyakoribb Nagyon szomorú rekordok ezek... A kialakult egészségügyi helyzet magyarázható gazdasági, kulturális, szociális okokkal, genetikai faktorokkal, a környezet szennyezettségével, de közvetlen kiváltó oka az életmódunk, amin leginkább mi magunk tudunk változtatni. Ezzel párhuzamosan persze egyértelmű, hogy a döntéshozóknak, az államnak, társadalmi szervezeteknek felelősségük és feladatuk a kialakult állapoton javítani, felülről meg kell teremteniük a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy megőrizzék az egészségüket. Mellesleg jegyzem meg, hogy az egyén szempontjából másodlagos, hogy más országokban a magyar állapotokhoz képest milyen a helyzet, ami igazán számít, az az, hogy mi magunk milyen minőségű életet vagyunk képesek élni. Megkeseríti-e a mindennapjainkat a magas vérnyomás, a krónikus derékfájás vagy csak egyszerűen milyen a közérzetünk... Hogyan tudjuk, tudjuk-e egyáltalán kezelni a stresszt, ami a munkahelyünkön, otthon ér, hogyan táplálkozunk, hogyan töltjük a szabadidőnket (már amennyi van...). Az egészség is azon valamik közé tartozik, amelyek önmagukban nem tesznek boldoggá, elégedetté, de a hiányuk annál inkább szenvedést és boldogtalanságot vált ki. Az, hogy egészségesek vagyunk messze nem csak a fizikai vagy lelki betegség hiányát jelenti, hozzátartozik, az is, hogy jó a közérzetünk. Ennek a jó közérzetnek az eléréséhez pedig bizonyítottan (kísérletek és saját tapasztalatok alapján is) egyik legjobb, legszórakoztatóbb és leghatékonyabb eszköz a sport. 8

7 A XX. század második felében megszámlálhatatlan orvosi kísérlet bizonyította a rendszeres mozgás egészségre gyakorolt jótékony hatásait. Ezek túlnyomórészt a testre gyakorolt, fizikai következményeket vizsgálták. Jóval kevesebb figyelmet kapott a rendszeres sportolás lélekre gyakorolt, egyébként nem kevésbé jelentős kihatása. A későbbiekben részletesebben írok majd olyan betegségekről, amelyek kimutathatóan szoros kapcsolatban állnak a mozgásszegény életmóddal. Ezek szélsőséges esetek, a sportolás lényege nem elsősorban az ilyen betegségek megelőzése. Ha a sportolásról, mint a szabadidő eltöltésének egyik lehetőségéről szeretnénk embereket meggyőzni, nem a legjobb, és semmiképp sem elegendő módszer az elrettentés: ha nem sportolsz, jóval nagyobb eséllyel kapsz szívinfarktust, különféle rákos megbetegedéseket, jobb esetben csak krónikus derékfájást.. A sportoláshoz általában pozitív képeket kapcsolunk, tudjuk, hogy ez jó dolog, a sport segít levezetni a stressz által felhalmozott feszültséget, így kiegyensúlyozottá tesz, növeli az önbizalmat, a kitartást, egyszóval helyre tesz. Sok helyen szembesülünk ezekkel a tényekkel, televíziós műsorokban, magazinokban. Kérdés azonban, hogy milyen mértékben vált ez ki belőlünk cselekvést, képesek vagyunk-e lassanként vagy egyik napról a másikra megváltoztatni az étkezési szokásainkat, gyalogtúrára indulunk-e a hétvégén televíziónézés helyett. A statisztikák szerint úgy tűnik, hogy egyelőre sajnos nem. Magyarországon a 15 és 64 év közötti férfi lakosságának 21,4%-a, női lakosságának 13,6%-a végez rendszeres testmozgást. Ez tehát azt jelenti, hogy 5 férfiből 4 nem szokott mozogni, 20 nőből 3 szán időt rendszeresen sportolásra. Az életkor előrehaladtával ráadásul egyre kevesebbet vesszük rá magunkat a testünk karbantartására: a huszonéveseknek még egynegyede állítja, hogy szokott sportolni a szabadidejében, a harmincasoknál már csak 15%-a, az idősebbeknek már épp csak 10%-a vagy még kevesebb. Összehasonlításul és követendő példaként említem, hogy Svédországban a lakosság 70%-a, Finnországban 80 %-a sportol rendszeresen. A 75 és 84 év közötti svéd férfiaknak még mindig 75 %-a végez testmozgást! 9

8 Azért, hogy a sportolás a szabadidőeltöltés elterjedt formája legyen nálunk is, gyermekkorban tehetünk a legtöbbet. A kialakult szokásokat már nehéz megváltoztatni. Gyermekkorban kell megismertetni a sportolás örömeit és hasznát, ekkor kell megalapozni, hogy természetes és mindennapi tevékenységgé váljon az elkövetkezendő évek során, mert így alakulhat ki az igény arra, hogy fiatal- és felnőttkorban mozogjunk. Hogy saját örömünkre és szórakoztatásunkra járjunk kerékpártúrákra. A statisztikákból az sejlik ki, hogy kevés, de legalább is nem elég olyan gyerek él ma Magyarországon, aki a családban szokik rá a sportolásra, akit az édesapja hord magával rendszeresen futni Az iskola szerepe a sportolási szokások kialakulásában El nem túlozható jelentősége van így az iskolának abban, hogy a gyerekek megtanuljanak szabadidősportolni. Adott a kötelező tanórai testnevelés illetve az iskolai tanórán kívüli, délutáni sportolás. Az iskola, mint helyszín több szempontból is előnyös, a gyerekek rendszeresen tartózkodnak itt, nem kell más, az otthonuktól esetleg távol eső helyre utazniuk, sok időt és energiát veszítve ezzel. Az iskolában ráadásul rendelkezésre állnak legalább a minimális dologi feltételek, focipálya, kosárpalánk, kosárlabda. Ami nagyon fontos, a megfelelően képzett szakemberek is könnyen elérhetőek. Mindebből kifolyólag, olcsóbb és hatékonyabb, mint teniszpályát és oktatót bérelni a gyereknek Tárgyi, dologi feltételek az iskolákban Az általános és középiskolák 80%-ának van saját fedett tornaterme vagy tornaszobája, a többiek bérelnek olyan csarnokot vagy uszodát, ahol a diákok sportolhatnak, mert semmiféle fedett létesítménnyel nem rendelkeznek. Jelenleg körülbelül 630 tornateremre lenne még szükség (a kormány tervezi az Antallkormány idején félbeszakadt tornaterem-építési program folytatását). Az iskolák udvara is ideális helyszín lenne a tavaszi-őszi időszakban a sportolásra, jelenleg körülbelül az iskolák 60%-ában van is sportpálya, a fennmaradó 10

9 intézményekben is szinte mindenhol lenne lehetőség sportudvar kialakítására (még sincs). (Istvánfi, 2000) A dologi feltételekhez tartozna a tisztálkodási lehetőség a tornaóra után, ami függ egyrészt attól, hogy van-e vizesblokk a tornaöltözőben (az iskolák 70%-ában van), másrészt hogy jut-e idejük a tanulóknak tisztálkodásra mozgás után. E célból célszerű lenne az órarendet úgy alakítani, hogy ez megoldható legyen. Jelenleg 2 (7-12. évfolyamon) ill. 2,5 (1-6. évfolyamon) óra jut az órarendből a testnevelésre, ami nem mondható sem soknak, sem elegendőnek, ráadásul nem mindig sikerül az órarendet úgy tervezni, hogy logikus időpontra essen a testnevelés. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) céljául tűzte ki a mindennapos testnevelés bevezetését annak érdekében, hogy a tanulók egészségi állapotát, edzettségi szintjét, az egész életvitelét érdemben javítani lehessen. Ehhez szükség van a fent leírt dologi feltételek, illetve a személyi feltételek javítására. Az általános iskolák 1-4. évfolyamán 90%-ban nincs a tanítóknak testnevelési szakképesítésük. A kötelező iskolai testnevelésórán túl persze több lehetősége van az iskoláknak a sport mindennapossá tételében: sportköri foglalkozások, természetjárás, táborozás, kerékpártúra. A testnevelő tanárnak hatalmas lehetőség és felelősség van a kezében, hogy a sportolást, a mozgást kedvelt és csoportépítő, csoportösszetartó tevékenységgé alakítsa. Az, ami kötelező, sokszor tartózkodást, elutasítást vált ki a fiatalokból, különösen a serdülőkből. A kötelező testnevelés egyike azon kevés iskolai tantárgyaknak, amit lelkesedéssel, nyitottsággal és a jó hangulatú órák kialakításával viszonylag könnyen meg lehet kedveltetni a diákokkal. A drog prevenció és az iskolai sport (illetve a sport általában) összekapcsolása logikusan adja magát, még nagyobb hangsúlyt kellene erre fektetni, hiszen kevés, a sportoláshoz hasonlóan hatékony megelőző eszközt ismerünk. Sok, sőt mondhatjuk, hogy a legtöbb általános iskolás gyereket viszik a szülei iskola után úszásra, tornára, vívni, triatlonozni. A középiskola megkezdésekor csappan meg a rendszeresen sportoló fiatalok száma. Új iskola, még kevesebb szabadidő. Sajnos jelenleg Magyarországon nem adottak a feltételek például a 11

10 főiskolai sportolásra, hiszen a főiskolák, egyetemek elenyésző százalékának van megfelelő sportlétesítmény (csarnok, uszoda) a birtokában. A jelenlegi, nem túl bíztató sportolási szokásaink társadalmi szinten jelentős megváltoztatására tehát akkor van komoly esély, ha a családban és az iskolában is figyelmet fordítanak arra, hogy a gyerekek ne nőjék ki a szeretetüket a mozgás iránt, lehetőségük legyen arra, hogy jókedvvel és eleget mozogjanak a későbbiekben is. A KSH felmérése szerint az átlag magyar nő napi kb. 4 óra szabadon felhasználható idővel rendelkezik, ebből 8, azaz nyolc percet tölt sportolással. Az átlag magyar férfi 14 percet szán ugyanerre. Ez az aktivitás még mindig nagyon messze van attól, amit ideálisnak mondhatnánk... Ugyanebből a felmérésből derül ki, hogy televíziózásra napi kb. 2,5 óra jut. (1. sz. melléklet) Sokat dolgozunk tehát, de a fennmaradó napi 4 órából tudnánk mozgásra időt szánni, hiszen mindenkinek arra jut ideje, amire akarja, hogy jusson. 12

11 2.2. Sportolás a betegségek megelőzésére A rendszeres testmozgás köztudottan több betegség megelőzésében segít. Tudományos kísérletek tucatjai bizonyítják, hogy a rendszeres, legalább mérsékelt fokú fizikai aktivitás csökkenti a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Ilyen hatású programokat elsősorban iskolákban érdemes elvégezni, így érhető el hosszantartó egészségfejlesztő hatás, így lehet a szokások kialakulását befolyásolni, a sokat emlegetett egészséges életmódot megtanítani. (Somhegyi, 2000) A magyar lakosság 15-16%-a szenved magas vérnyomástól és sajnos szív- és érrendszeri betegségben halnak meg a legtöbben. 1. sz. grafikon A keringési rendszer betegségei által okozott halálozások a 0-64 éves lakosság körében Forrás: Egy görögországi kísérletben 3 éven keresztül kísértek figyelemmel gyerekeket, akik ilyen iskolai egészségfejlesztő programban vettek részt. Amellett, hogy fizikailag fittebbek lettek, helyreállt szervezetükben a vérzsír, ezen felül jelentős 13

12 mértékben nőtt a gyerekek tudása az egészségről. Más iskolákban végzett kísérletek is azt igazolták, hogy már 8 hetes program után javult a gyerekek koleszterinszintje. A táplálkozás mellett a testmozgással lehet gátat szabni az elhízásnak, ami nemcsak önmagában okoz fizikai és sok esetben lelki problémát, hanem komoly betegségek kiváltó oka lehet, mint a már említett szív- és érrendszeri megbetegedések, mozgásszervi betegségek, cukorbetegség, végbélrák. A magyar lakosság 13%-a mondható elhízottnak (ez az Európai Unióban tapasztalt érték körülbelül kétszerese, persze ott is nagy különbségek vannak: legrosszabb a görög nők helyzete, akik úgy állnak, mint mi (!), egyik legjobb a norvég nőké, akik közül alig 4%-ra mondható, hogy elhízott). A gravitáció ellenében végzett mozgás (úszás például nem) csökkenti a csontok mészhiányos betegségének kockázatát, amely különösen gyermek és serdülőkorban fontos, amikor a csonttömeg kialakul, később már nem pótolható. Dániai felmérések kimutatták, hogy heti legalább 3 órás testmozgás csökkenti a derékfájás kockázatát (gerinc porckopásos betegségeit), különösen az úszás és a torna. Ugyanakkor a versenysport, mint ahogyan a nehéz fizikai munka, a kövérség és a túl kevés mozgás is hajlamossá tesz a visszatérő vagy állandó derékfájásra. (Somhegyi, 2000) Végül pedig a semmivel nem kevesebb problémát okozó (sőt!) lelki (eredetű) betegségeket említeném. A sportolás javítja a testtudatot, az önértékelést, stresszoldó hatása van, növeli az önbizalmat. Jótékony hatással van az egyén társas kapcsolataira is, az elégedettség-érzésére. A különböző csapatsportok és sportjátékok kialakítják a gyermekben a másikra odafigyelés képességét, a közös cél, közös siker átélésével formálja a közösséget. Megtanít jobban kezelni a kudarcélményt. Nagy szerepet játszik a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) megelőzésében. 14

13 2.3. A szabadidősport rövid története, szabadidős sportágak lehetőségei A városi léttel együttjáró életforma egyik jellegzetessége, hogy leszoktunk a különféle fárasztó fizikai tevékenységekről. Reggel autóval, busszal, villamossal jutunk el a munkahelyünkre, ahol 8-10 órát töltünk el, legfőképpen ülő helyzetben, legnagyobb fizikai megterhelés, hogy feltegyünk egy dossziét a polcra. A gépek leveszik vállunkról a kényszert, hogy megerőltessük a testünket (villamos, mosógép, lift, autó, aratógép), a valódi fizikai megterhelés nem tartozik szükségszerűen a mindennapokhoz úgy, mint régen. Korábban a földeken naphosszat keményen dolgozó embernek eszébe sem jutott, hogy a szabadidejében sportoljon, de nem is volt rá szüksége, a mindennapok része volt a mozgás. A polgárosodás, a városiasodás hozta magával az igényt és szükségét annak, hogy pótoljuk azt a mozgást, amely karban tartja a testünket. A sportolás már az 1930-as években sokak szabadidőeltöltési, illetve szórakozási formája volt. Az '50-es évekre tömegméretűvé vált re félmillió sportköri tagot tartottak nyilván, egyre inkább vidéken is. Minden ötödik sportoló a nők közül került ki (a háború előtt alig minden tizedik!) Ma a szabadidősport kifejezést szeretik használni, akkoriban még inkább a tömegsport kifejezés volt használatos. A vidéki tömegsport terjedésében nagy szerepet játszott az állami irányítás alatt álló ún. MHK-mozgalom. Cél a munkára, harcra kész állampolgárok kondícióban tartása volt. Körülbelül 8-10 sportág tartozott a mozgalom égisze alá, mindegyiknek pontosan kidolgozott követelményrendszere volt. Olyan feladatokat kellett teljesíteni, amelyek egyrészről nagyon jó képességeket igényeltek, másrészről komoly és kitartó gyakorlást, felkészülést. Mindennek ellenére 1951 és 1954 között ezren vettek részt ezeken a próbákon minden évben ban ez a kezdeményezés abbamaradt, a 60-as évekre lazább formában, Kilián mozgalomként még tovább élt. Mivel itt már a részvételt nem tették kötelezővé, egyre inkább visszaesett a lelkesedés, a 60-as évekre pedig mondhatjuk, hogy a mozgalom elhalt. 15

14 Az Edzett Ifjúságért Mozgalmat szintén a Párt és a KISZ hirdette meg. Itt sem beszélhetünk már kötelező jellegről, átfogó követelményrendszer sem volt. Nem meghatározott gyakorlatanyagra és versenysorozatra épült, sokkal inkább nevezhetjük keretprogramnak, amelybe minél több új, érdekes vetélkedési formát szerettek volna sűríteni a mozgalom szervezői. Az eddig felsorolt kezdeményezések közös és fontos jellemzője, hogy mindig fentről indultak, a Párt tette erősen ajánlottá a részvételt. A 60-as évektől indult útjára a SZÚR, a színészek - újságírók rangadójának sorozata. Ez minden évben a Népstadionban került megrendezésre, és minden évben meg is töltötte azt. Látványos műsorokkal szórakoztatták az összesereglett népet a mérkőzés előtt, illetve a szünetben. Az újságírók csapatának volt ominózus tagja Peterdi Pál, akit a mai kocogó mozgalom elindítójának nevezhetünk. Ő talált rá az örökérvényű felismerésre, miszerint a láb mindig kéznél van, s azzal futott egy kört a Népstadionban. Peterdi Pál követői számára az első futónapot 1972-ben rendezték meg a Normafánál. Ezen már több száz futó indult. Néhány éven keresztül itt szervezték a futást, azután 1978-ban minőségi ugrás következett be, amikor Keresztül Budapesten néven megrendezték az első budapesti tömegfutóversenyt. Rajthelynek az Engels teret jelölték ki, a cél a Városligetben volt. Ezt a rendezvényt is a KISZ és a Budapesti Testnevelési és Sporthivatal rendezte. Bresztyenszky László, aki ma is aktív sportszervező és Monspart Sarolta, aki tájfutó világbajnokként azóta is meghatározó szereplője a kocogó-futó mozgalomnak, a kezdetektől ott voltak. Ugyanebben az évben, 1978-ban indult el az a sportmozgalom, amely az Aranyjelvényesek az Olimpiára nevet viselte, és amely egész struktúrája, jutalmazási rendszere bizonyította életképességét azzal, hogy a mai Olimpiai Ötpróba ennek a rendezvénynek az utódja. (Csatlakozott a programhoz az említett Keresztül Budapesten futóverseny is.) Hamarosan nevet váltott az esemény, Olimpiai Ötpróba lett belőle. A kezdetekben négy sportág adta a mozgalom vázát, ezek: a futás, gyalogtúra, kerékpározás és az úszás től lépett be a triatlon az őssportágak mellé. 16

15 Ez már egy egész országra kiterjedő rendezvénysorozat volt. A megyei szintű próbák teljesítésével lehetett az országos próbákra bekerülni. Itt is olyan távokat kellett a résztvevőknek teljesíteni, melyekhez rendszeres felkészülésre volt szükség. 28 km futás, 72 km evezés, 100 km biciklizés, 30 km gyalogtúra, 5 km úszás. A kisebb próbák teljesítéséért matricákat, a komolyabb eredményekért olimpiai egyenmelegítőt lehetett kapni. Ehhez nagyon hasonló díjazási rendszer működik a mai napig nyarán 200 embert sorsoltak ki az aranyjelvényesek közül, akik kiutazhattak a moszkvai olimpiára tavaszán rendezték meg az első Futapest futóversenyt, amely közvetlen utódja a már említett Keresztül Budapesten futásnak. Egyre jobban szélesedett a sportolók bázisa, ezen már 2,5-3 ezer ember vett részt, míg a korábbi versenyen mindössze néhány száz. Neves közéleti személyiségek is megmutatták futó tudományukat, Békesi László, volt miniszter, Hobó, rockzenész, Wichmann Tamás, kenu világbajnok, Jakabházi László, a FTC jégkorongedzője. Ezekkel a rendezvényekkel, illetve a Futapest Klub es megalakulásával Budapestről indult el Magyarországon a futómozgalom. Ezek után fokozatosan szaporodni kezdtek a versenyek az ország különböző tájain, ma már gyakorlatilag ott tartunk, hogy minden hétvégén rendeznek futást, van olyan, hogy 6-8 helyszín közül lehet választani. Ez az a szabadidős sportág, amely a leglátványosabb fejlődésen ment keresztül, sokan vesznek részt, százezres létszámról beszélhetünk éves szinten. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy nem szükséges komoly felszerelés, bárhol lehet űzni, akár egyedül is (nem kell csapatot verbuválni)... A szabadban űzhető sportok másik kedvelt ága a gyalogtúrázás, ahol meghatározott útvonalat, meghatározott szintidőn belül, gyalog kell a résztvevőknek teljesíteniük. A teljesítménytúrázók füzetében több száz gyalog- és kerékpártúra szerepel. A kerékpározás is kedvelt szabadidősport lehetne, ha a tárgyi feltételek, értsd kerékpárutak, meglennének hozzá. Jelenleg sajnos nincsenek, Budapesten egy-egy útszakaszt lehet csak itt-ott találni, a Dózsa György út - Városliget Hungária körút Lágymányosi-híd gerincúton túl. A tárgyi feltételek másik fele, a kerékpár, sokaknak rendelkezésére áll, illetve állhatna, hiszen egy olcsóbb, de használható bicikli viszonylag sokaknak megengedhető luxus, ma csak Budapesten félmillió 17

16 kerékpár van. Egy pillanatra képzeljük el, mennyit csökkenhetne a belvárosi forgalom, ha csak kétszázezren ezt a közlekedési módot választanák. Persze ehhez vagy a most még sajnos nemlétező utakra, vagy olyan vezetési kultúrára lenne szükség, hogy a szülők bátran útnak indíthassák a gyerekeiket... A 80-as évek elején alakult ki a triatlon, ez is olyan sport, ahol tömegek mozdulnak meg. Ha a kerékpározásnak lennének lehetőségei (kerékpárutak), még több ember venne részt. A versenysport és a szabadidősport itt is összemosódik, mint ahogy a futásokon is. Ugyanazon a Nike futáson indul a profi és az amatőr sportoló is, legfeljebb a helyezésük lesz különböző Úszóversenyeket ma már nem csak a Balatonon, de a Tisza-tón, a Velencei tavon is szerveznek. A Balatonátúszást kezdetekben Füred és Tihany között rendezték (3,6 km), '81-től létezik a nagy Balatonátúszás, Révfülöp és Balatonboglár között, a '90-es évektől felújították a régit, azóta a kettő párhuzamosan létezik. A zöld sportokon túl a szabadidejükben mozogni vágyók választhatják a kondícionáló termeket. Ezek nálunk a '80-as években kezdtek megjelenni, először szigorúan testépítésre, de azóta komplex szolgáltatási rendszerré nőtte ki magát ez a terület is. A Jane Fonda-féle aerobiknak rengeteg utódága alakult ki, s ezek nagyon jól megférnek a testépítéssel. A fitnesstermekben ma már kondícionáló terem mellett mindenhol van tornaterem, ahol a bármilyen korosztályhoz tartozó mozogni vágyók callanetics, step-aerobik, erősítő torna, alakformáló, tae-bo vagy ezek legkülönbözőbb kombinációi közül választhatnak. A fitnesstermek szolgáltatásai közé tartozik ma már a szauna, a szolárium illetve az italokkal és táplálék-kiegészítőkkel alaposan felszerelt büfé. Harmadik csoportja a szabadidősportoknak, illetve a sportoknak általában a labdajátékok. A futballnak van a legnagyobb hagyománya Magyarországon, szabadidősportként is. Ez az a labdajáték, ahol az önszerveződés mindig is a legszélesebb körben jelen volt. A kispályás (kézilabdapályán játszott) foci feltételei könnyen kialakíthatók, 18

17 látványosabb is, nemcsak a sportolóknak, de a nézőknek is élvezhetőbb, pörgősebb. A kézilabda, a vízilabda is régi hagyományokkal rendelkező sport, bár szabadidősportként kevésbé űzik ezeket. Oka lehet ennek, hogy olyan felszerelésekre (medence) van szükség, ami nem könnyen biztosítható, illetve hogy bonyolultabbak a játékszabályok is. A 90-es években több olyan sportág jelent meg és terjed széles körben, melyeket már elsősorban szabadidősportként űznek, ezeknek közös jellemzőjük, hogy nem körülményes ezeket játszani (nem kell nagyobb összegért medencét bérelni). Ilyen például a streetball. Kis helyigényű, egy palánkkal lehet játszani, 3 ember már elég hozzá, lendületesebb, mint egy kosárlabda meccs. Bárki beállhat játszani, jobb feltételei vannak. A strandröplabda mellett lehet már strandkézilabdát, strandvízilabdát is játszani. Ezeknek van ugyan versenyrendszere, de kimondottan szabadidősportként születtek. Bajnokságot minden csapatjátékban kell rendezni, sőt automatikusan rendeződik, mivel a csapatok nem tudnak nem egymás ellen játszani. Egy futóversenyen is van első, második harmadik helyezett, de futni csak a futásért magáért is lehet. Végül az extrém sportokat említeném a szabadidősportok közül. Rövid időn belül nagy népszerűség tettek szert ezek a sportágak, talán azért, mert megvan bennük az a kaland, izgalom, kihívás, veszély, ami a mai életünkből kiveszni látszik. A zöld sportokhoz hasonlóan ezek mindegyike is a természethez kötődik, de sokkal komolyabb felszerelésekre (ejtő-, siklóernyő, surf, snowboard) van szükség, ezért bizonyos réteg engedheti meg magának. Személyi alapfeltétele még ezeknek a sportoknak az adrenalin-hiány. Ha valaki megkedveli az egyik extrém sportot, nagy eséllyel fogja valamelyik másik rokonsportot is kipróbálni. Például nyáron vadvízre, télen hódeszkázni megy. Korábban az MHK-mozgalom, az Aranyjelvényesek az Olimpiára inkább felülről szervezett események voltak, a Futapestre mondhatjuk, hogy egyike volt első alulról jövő kezdeményezéseknek a sport területén. Ma már nyilvánvalónak érezzük, hogy csak az önkéntes szabadidősportnak van jövője, szükség van az 19

18 alulról jövő kezdeményezésekre, az államnak a kereteket, a feltételeket kell biztosítania ben fogadta el a parlament az új egyesülési törvényt, melynek eredményeképpen sok szabadidősport-szervezet megalakult, illetve olyan cégek, non-profit szervezetek, amelyek szabadidős sportrendezvények szervezésével foglalkoznak. A legnagyobb, országos szinten aktív sportszervezőkről, illetve a szabadidősport törvényi szabályozásáról, szervezeti viszonyairól a következő fejezetekben írok. 20

19 2.4. Állami szerepvállalás, sporttörvény Az állam feladata, hogy biztosítsa az állampolgárok egészséghez való jogát. Az egészségvédelem fontos eszköze pedig a sport november 5-én fogadta el a kormány az új sporttörvény normaszövegét, ebben két stratégiai célt fogalmaztak meg az alkotók. Az egyik a sport világát kitárni, autonómmá tenni a magyar sportot, csökkenteni az állami függést, a túlpolitizáltságot. Az új sporttörvény értelmében a prioritásokat ezentúl nem a mindenkori sportminiszter, hanem a sportélet szereplő határozzák meg a Nemzeti Sporttanács fórumán keresztül. A másik kardinális pont a sport állami finanszírozásának átalakítása. Az állami támogatások rendszere átláthatóbb, ellenőrizhetőbb lesz a javaslat szerint. Az elosztás egycsatornássá válik, ugyanarra a feladatra csak egy állami szervezeten keresztül lehet ezentúl pénzt kapni. Dolgozatom szempontjából lényeges, hogy az iskolai testnevelés, mint a sporttudatos életmód kialakításának bölcsője, milyen reformokra számíthat. Nos, a törvényalkotók az elkövetkező évek legfontosabb feladatának a 90-es években félbehagyott tornaterem-építési program folytatását, új tanuszoda-építési program elindítását, illetve a mindennapos iskolai testnevelés egyéb feltételeinek megteremtését tartják. A szabadidősport mindennapossá tételében az állam szerepet kell, hogy vállaljon. Ennek érdekében célirányos létesítményfejlesztési programokat, sportrendezvényeket, szabadidősport szervezeteket, célirányos kommunikációs kampányokat támogat. Röviden tekintsük át azokat a testületeket, sportpolitikai szereplőket, amelyek befolyással vannak, illetve lesznek ezentúl a hazai sport helyzetének alakulására. A Nemzeti Sporttanács A magyar sport új csúcsszerveként jön létre az új sporttörvény értelmében a Nemzeti Sporttanács, melynek tagjait a sporthoz kapcsolódó különböző területek: a sport köztestületei, a sportközalapítványok, a sporthoz legjobban kötődő 21

20 minisztériumok, a települési önkormányzatok országos szövetségei által delegálják, részt vesz továbbá a szponzorok képviselője, valamint egy a nemzet sportolói által választott személy. Az ő feladatuk, hogy javaslatokat tegyenek a magyar sport rövid-, közép- és hosszútávú stratégiájának megalkotására és az állami támogatások elosztására. A Nemzeti Szabadidősport Szövetség A Nemzeti Szabadidősport Szövetség kiemelten közhasznú szervezetnek minősülő köztestület. A szabadidősportot szolgáló állami támogatás felosztásáról gondoskodik, képviseli a szabadidősport, illetve tagjainak érdekeit az állami szervezet, önkormányzatok, sportszövetségek, sportközalapítványok felé. Együttműködik a minisztériummal, a Magyar Olimpiai Bizottsággal, a nemzeti sportszövetségekkel a magyar sport fejlesztésének érdekében. Felmerült, hogy a három nemzeti sportszövetséget (Nemzeti Sportszövetség, Nemzeti Szabadidősport Szövetség, Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége) egyesíteni lehetne, hiszen így csökkenne a tagozódás, de végül ezt a lehetőséget elvetették, mivel a két utóbbi szövetség elzárkózott, félvén az érdekeik csorbulásától. Szabadidős sportszövetségnek minősítik a diáksport-, illetve a felsőoktatási sportszövetségeket. Közalapítványok A Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány a speciális, sporttehetségekkel foglalkozó közoktatási intézmények működését segíti, folyósítja a Gerevich Aladár sportösztöndíjat. Az új sporttörvény egyszerűsíti az alapítvány szervezetét. Korábban a szabadidősport, a diák- és felsőoktatási sport, illetve a fogyatékosok sportja terén is voltak feladatai, ezeket az új törvény a korábban említett Nemzeti Szabadidősport Szövetség hatáskörébe helyezi át ban az alapítvány 900 millió forintot fordított a pályázó sportszervezetek, szövetségek, diáksportegyesületek támogatására, rendezvények költségeihez, működési költségekhez. Kiadványok megjelentetését is támogatja. A 22