mellett a legújabb trendek, irányzatok, a jövõ bútorai.

Átírás

1 6 F a i p a r B ú t o r g y á r t á s L a k b e r e n d e z é s Különös világ ég és föld között Kétségtelenül a kincses város egyik legfigyelemreméltóbb épülete lett a Donát úti református templom, amelyet több mint egy évtizedes áldozatos munka után május elsõ vasárnapján szenteltek fel egyházi és világi elöljárók jelenlétében. A Makovecz Imre világhírû építész tervezte, zömében fából készült épület a magyar organikus építészet egyik kiemelkedõ darabja. 16. oldal I Saloni del Mobile 2008 A kiállítási komplexum futurisztikus látványt nyújt. Acél, üveg, ívek és hullámok, mozgójárdák, mozgólápcsõk, mindezek vítükrökön megduplázva. Ez a futurisztikus hangulat tovább folytatódik a pavilonokban is. A milánói Salone del Mobile idén sem a minimál dizájnról szólt. Olaszország ipari- és divatközpontjának külvárosa minden április közepén öt napra határtalan elit bútorszalonná változik, ahol bemutatkoznak a klasszikus fényüzõ eleganciája mellett a legújabb trendek, irányzatok, a jövõ bútorai. 10. oldal XII. évfolyam 6. szám Modern dizájn Dániából Formavilágukban, anyagukban, mûszaki megoldásaikban egyaránt modern, az aktuális nyugati dizájntrendekkel összhangban levõ bútorokat forgalmaz a Natural Stone kft. Az Innovation márkájú termékeket jelenleg Nagyváradon és Kolozsváron lehet megvásárolni. 14. oldal

2

3 impresszum tartalom 3 Klaszterben könnyebb Erdély ismét, vagy helyesebb lenne azt mondani, továbbra is élen jár. A közelmúltban háromszéki kezdeményezésre alakult meg az ország elsõ, a faiparban érdekelt cégeket, intézményeket, szervezeteket tömörítõ klasztere. Az idegen csengésû szó mögött egy olyan, mifelénk még ritka madárnak számító szervezõdési forma rejlik, melynek célja a gazdaság fellendítése a vállalkozások versenyképességének fokozása által. A KO-FA-ba tömörült háromszéki vállalkozók felismerték, külön-külön kicsi az esélyük arra, hogy technológiailag a szükséges mértékben fejlõdjenek, emeljék a termelékenységet, innovatív eljárásokat, anyagokat, alkatrészeket használjanak termékeik elõállításához, melyek nélkül középtávon a megmaradáskétséges a piacon legalábbis. Reálisan felmérték a helyzetet, konstatálták a kis- és közepes vállalkozások számára fenyegetõ kilátásokat és úgy döntöttek, lépni kell. A belenyugvás, kesergés, a kishalakat felfaló multik ócsárlása, a kisvállalkozókat nem kellõképpen támogató politikum kárhoztatása helyett tettre szánták el magukat. Cselekedtek, s ráadásul ésszel, kihasználva, hogy az EU támogatja a klaszterek szervezõdését. Természetesen a tömörülés létrejötte nem orvosolhatja egycsapásra az érintetteknek elsõsorban a mûszaki, technológiai lemaradásból adódó gondjait. A klaszter nem fog mentõövet dobni vaskos eurókötegek formájában, a vállalkozásoknak a piaci verseny örvénylõ tengerén hánykolódó csónakjaiba. Jön majd segítség, de szakmai, mûszaki tudás átadásának, gazdasági, pénzügyi tanácsadásnak a formájában. S kétségkívül lesznek olyan vállalkozások, remélhetõleg minél több, melyek élni tudnak a lehetõséggel. Ami azt jelentené, nem volt hiábavaló a klaszter életre hívása. Pengõ Zoltán INTARZIA Havonta megjelenõ, független faipari szaklap IGAZGATÓ Pál Zsuzsanna , zspal@imageline.ro KERESKEDELMI IGAZGATÓ Péter István Zsolt marketing@imageline.ro FÕSZERKESZTÕ Pengõ Zoltán fabula@imageline.ro SZERKESZTÕSÉGI TITKÁR Mihály Erika FORDÍTÓ Murányi János MUNKATÁRS Pápay Márta KORREKTOR Oláh István MÛSZAKI SZERKESZTÉS ÉS DESIGN Ács János, Trucza Mária Szende, Józsa István dtp@imageline.ro Minden jog fenntartva. A kiadványban közölt jogvédett reklámok nem sokszorosíthatók sem részleteikben, sem egészükben, és nem átadhatók semmilyen (elektronikus, mechanikus, fénymásolt vagy egyéb) formában, mert az Imageline Kft. tulajdonát képezik. A közölt információk helyességéért a teljes felelõsség a cikkek szerzõire és a hirdetõ cégekre hárul. A folyóiratban megjelent cikkek és fényképek teljes vagy részleges átvétele illetve reprodukálása a szerkesztõség írásbeli jóváhagyása nélkül tilos. ISSN: TERJESZTÉS ÉS ELÕFIZETÉS-FELVÉTEL Barabás Mózes , abonamente@imageline.ro TITKÁRNÕ Mihálykó Magdolna , office@imageline.ro WEBMASTER Demény Huba web@imageline.ro KIADJA AZ IMAGELINE KFT. RO Székelyudvarhely, Postafiók. 72 Bethlen Gábor u. 55., Hargita megye Tel.: , Fax: Nyomda: Infopress Rt, Székelyudvarhely Reklámjegyzék Bohacs 20 EET 2 Halex 20 Infowood 31 Palisander 32 P & P Mixt események Erdély felé kacsingatnak a spanyolok 3 Klaszter a háromszéki faipar fejlõdéséért 5 I Saloni del Mobile Felszerelés a Falk Consultingtól, anyagok az Iclától 13 info-flash Az elvila kisüzleteket zár be, hogy nagy bemutatóüzleteket nyithasson 7 Brazília a világ faiparának nyersanyagszállítója 7 Berd hitelek a faipari kkv-k számára 7 Üzleti csúcseredmények regionális eladásokból 8 Kutatás, fejlesztés és termelés a faipari ágazatban 8 Kisebb nyereség a natuzzinál 9 Hagyományos stílbútor: mûvészet és funkcionalitás 9 A hegedû- és bútorkereskedelemtõl az autóalkatrészek forgalmazásáig 9 cégismertetõ Modern dizájn Dániából 14 Mindent tûzre tesznek 19 Szájról szájra terjed a hírük 28 a fa kultúrája Különös világ ég és föld között 16 A fenyõ és a székely (6.) 26 design Gyermekszoba többfunkciós tér 21 apróhirdetések 23 faanyagvédelem Magyar faanyagvédelmi konferencia hetedszer 30 Megjelenik minden hónap 20-án Lapzárta elõzõ hónap 5-én

4 4 esemény Erdély felé kacsingatnak a spanyolok ROMÁNIAI BEFEKTETÉSEKRÕL TÁRGYALNAK SPANYOL BÚTORGYÁRTÓK Erdélyi bútorgyárakat látogatott meg májusban a Spanyol Bútorgyártók és Exportõrök Egyesületének (Anieme) küldöttsége. A vendégek az együttmûködés lehetõségeirõl tárgyaltak a hazai szakemberekkel. A tavasz folyamán az Anieme két üzleti utat szervezett a spanyol bútorgyártók számára Romániába. Az elsõn hét ibériai cég Eve, Monpas, Curvasa, Serie Moble, Soher, Ziru, Vondom képviselõi vettek részt, akik bukaresti bútoráruházakat és -boltokat látogattak meg. Ezen munkalátogatás célja az volt, hogy elõsegítse az üzleti kapcsolatok létrejöttét, illetve, hogy a spanyol gyártók katalógusok révén megismertessék termékeiket a romániai potenciális vásárlókkal. Abban az esetben ha a vásárlók részérõl érkezõ visszajelzések kedvezõek lesznek, a spanyol bútorgyártók termékei rövidesen kaphatóak lesznek nem csak Bukarestben, hanem az ország több nagyvárosában is. Kolozsvártól Udvarhelyig A második munkalátogatás célpontja egy sor erdélyi bútorgyár volt. Május 12 és 16 között a spanyol üzletemberek és szakemberek kolozsvári, nagybányai, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, dézsi és szilágycsehi bútorgyártó cégeket kerestek fel. A vendégek az együttmûködés lehetõségeirõl tárgyaltak az erdélyi szakemberekkel. Egyelõre korai lenne kijelenteni, hogy egyes spanyol bútorgyártók romániába helyezik át termelési kapacitásuk egy részét, ám folynak erre vonatkozó tárgyalások, nyilatkozta a Fabulának Teresa Blanco, a látogatás egyik szervezõje. Az Anieme munkatársa egyértelmûen pozitívként értékelte a romániai tapasztalatokat. Gyors és jelentõs fejlõdésnek lehetünk szemtanúi Romániában a külföldi befektetések, a fogyasztás és a gazdasági növekedés tekintetében. Figyelemreméltó mennyi modern ingatlan épül, ami maga után vonja a bútorkereslet növekedését. Románia készen áll a modern és jó minõségû spanyol bútorok befogadására, a spanyol gyártók pedig örölnének, ha termékeik jelen lennének ezen a növekvõ piacon, mondja Teresa Blanco. A spanyol szakember ugyanakkor nem rejti véka alá, hogy a hazai bútorgyártásnak sok tekintetben még fejlõdnie kell. Ami a termelést illeti, jónéhány cégnél fejleszteni kell a gépparkot és a munkaerõt egyaránt. Mivel a költségek egyre magasabbak, sok esetben a termelékenység nem éri el a kívánt szintet, véli Teresa Blanco, aki derülátó a két ország bútorgyártóinak együttmûködését illetõen. Kulcsfontosságú az együttmûködés Az együttmûködésnek kulcsszerepe van a versenyképesség javításában, nyilatkozta Enrique Perez Tortosa, a Spanyol Bútorgyártók és Exportõrök Egyesületének elnöke. Az Anieme hasonló látogatásokat kíván szervezni Kínába és Vietnámba is. A spanyol bútorgyártás öt éves visszaesést követõen tavaly kezdett el kimászni a hullámvölgybõl ben a termelés 16,1 százalékkal nõtt. Ennek ellenére az ágazat helyzete távolról sem rózsás, a spanyol piacon ugyanis a meredeken növekvõ behozatal miatt egyre élesebb a konkurenciaharc. Tavaly a spanyol bútorimport több mint 30 százalékkal nõtt a 2006-os szinthez képest, jelentõsen meghaladva a kivitel értékét. Pengõ Zoltán

5 esemény 5 Klaszter a háromszéki faipar fejlõdéséért EURÓPAI UNIÓS PÁLYÁZAT RÉVÉN JÖN LÉTRE A KÜLFÖLDI PARTNEREKET IS MAGÁBA FOGLALÓ SZERVEZÕDÉS Faipari klasztert hoz létre a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (Asimcov), a Kovászna megyei önkormányzat, a brassói Transilvania Egyetem faipari fakultása, valamint több külföldi és hazai cég és kutatóintézet. A tömörülés létrejöttét az Európai Unió finanszírozza, a 7-es Keretprogram révén. Az Asimcov, az önkormányzat és az egyetem mellett a klaszter tagjai a francia CRITT Bois forrásközpont, a német Frauenhofer kutatóintézet, a finn TTS tanácsadó cég, valamint a bukaresti Inno Consult kft. A szervezet mûködését a kis- és középvállalatoknak nyújtott tanácsadásra szakosodott, az Európai Bizottság és a németországi Észak Rajna Wesztfália tartomány által támogatott Zenit Innovációs és Technikai Központ hangolja össze. A klaszter elsõ munkaülésére május 28-án és 29-én került sor a brassói egyetemen és a sepsiszentgyörgyi Vállalkozásfejlesztõ Központban. A találkozón ott voltak a klaszterben részt vevõ valamennyi szervezet, intézet és cég, valamint az azt támogató Német Társaság a Mûszaki Együttmûködésért (GTZ) képviselõi. Az elsõ napon a résztvevõk bemutatkoztak, ismertetvén partnereikkel tevékenységüket. Másnap, többek között a faipari klaszterek mûködésének nemzetközi tapasztalatait ismertették a megjelentekkel, tájékoztatás hangzott el finanszírozási lehetõségekrõl, és sor került egy workshopra is, melynek témája az együttmûködési lehetõségek feltérképezése volt. Kicsi, de fontos Bár Kovászna Románia egyik legkisebb megyéje, a faipar területén nagy jelentõséggel bír, mivel ezen ágazatnak komoly hagyományai vannak a vidéken. Technológia terén le vagyunk maradva, A munkaülésre a brassói Transilvania Egyetemen került sor

6 6 esemény euró A klaszter létrehozásának ötlete az Asimcov és a GTZ együttmûködésének az eredménye. A pályázatot Pro Wood címen adták be az Európai Unióhoz, s a 7-es Keretprogram révén eurót ítéltek meg a szervezet létrehozására és a kezdeti idõszak mûködési költségeire. A tömörülés létrejöttét elsõsorban az indokolja, hogy Románia EU-s integrációját követõen a cégekre egyre nagyobb nyomás nehezedik a megváltozott piaci körülményekhez való alkalmazkodást illetõen, mely célkitûzés közös erõvel könnyebben elérhetõ. Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, megfelelõ szintre kell hozni a technológiai nívót. Ebben fontos szerepe lesz a tudásnak, amit a nyugati partnerek meg fognak osztani velünk: a francia CRITT kutatóintézet rendelkezésünkre bocsájtja az eredményeit, a finn TTS a munkaszervezés, a humán erõforrások terén nyújt segítséget, nyilatkozta Bagoly Miklós. Elmondása szerint az együttmûködés elsõ számú haszonélvezõi az Asimcov KO-FA tagozatának tagjai lesznek, de nyitottak maradnak minden, a régióban mûködõ faipari vállalkozás felé. A klaszter tervbe vett tevékenységei között szerepel konferenciák szervezése, látogatás egy nemzetközi faipari vásáron, tapasztalatcsere sikeresen mûködõ külföldi klasztereknél, a tömörülésnek és a régió faiparának a népszerûsítése egy internetes honlapon valamint szórólapok révén stb. Gavril Budãu dékán szívesen látná az Intarziát a klaszter tagjai között ezért is fogadtuk nagy örömmel a klaszter létrehozásának ötletét, jelentette ki Bagoly Miklós, az Asimcov elnöke. Claudia Müehlenfeld, a Zenit képviselõje arra figyelmeztetett, a vállalkozók nem szabad nagy reményeket tápláljanak arra vonatkozóan, hogy a klaszter pénzzel fogja támogatni õket. A klaszter nem pénzt hoz, hanem know-how-t, projekteket javasol, információt nyújt arra vonatkozólag, hogyan lehet pénzt szerezni ezek finanszírozására, szögezte le Claudia Müehlenfeld. A klaszter nem egy zárt egység, rugalmasak vagyunk, várjuk további partnerek, köztük az Intarzia csatlakozását, jelentette ki Gavril Budãu, a faipari fakultás dékánja. A munkaülés résztvevõi elhatározták, hogy egy kérdõív révén mérik fel, mire van leginkább szükségük a térség faipari vállalkozóinak, melyek lennének a szervezet legfontosabb feladatai. A kérdõívek kiértékelését követõen, december 11-én kerül majd sor a klaszter alakuló ülésére. Mi a klaszter? A klaszter szó az angol cluster-bõl ered, mely fürtöt jelent. A klaszter mint az Európai Unió által elismert szervezõdési forma, olyan önálló jogi személyiséggel rendelkezõ cégek és társadalmi intézmények integrációját jelenti, melyek egyazon ágazatban dolgoznak. A tagok regionálisan közel állnak egymáshoz,..., piaci versenyzõk és együttmûködõk,..., összeköti õket a hosszútávú üzleti dinamika, az innováció, a közösen racionalizált tevékenységek költségcsökkentõ és hatékonyságot növelõ üzletvitele. Amint az a fentiekbõl kitûnik, a klaszter egy önálló jogi személyiséggel nem rendelkezõ, stratégiai jellegû, nonprofit szervezõdés. Fenntartásának költségeit a tagok fedezik abból a megtakarításból és piaci többleteredménybõl, amit a klaszter tevékenysége számukra teremt. Romániában a Pro Wood keretében létrejött szervezõdés az elsõ faipari klaszter. A környezõ országokban, mint például Magyarországon és Horvátországban, már jóideje vannak sikeresen mûködõ, a fa- és bútoripar területén tevékenykedõ cégeket összefogó klaszterek. Pengõ Zoltán Claudia Müehlenfeld

7 info-flash 7 H í r e k i n f o w o o d. r o Hírrovatunk írásai a faipari internetes portálon is olvashatók. A szerkesztõségünk gondozásában naponta frissített portálon ön is közzétehet rövid, saját cégével vagy szakterületével kapcsolatos cikkeket (kereskedelmi híreket, sajtóközleményeket, beszámolókat stb.) a közérdeklõdésre számot tartó írásokat az Intarzia Fabula oldalain is közöljük. AZ ELVILA KISÜZLETEKET ZÁR BE, HOGY NAGY BEMUTATÓÜZ- LETEKET NYITHASSON Az Elvila cégcsoport folytatja terjeszkedését, és középtávú tervei szerint újabb három showroomot szándékozik megnyitni, több mint 4000 m² összfelülettel: a beruházás értéke mintegy 12 millió euró lesz. A kiszemelt helyszínek Piteºti, Krajova és Temesvár, az üzletek hozzávetõlegesen olyan méretûek lesznek, mint a legutóbb megnyitott ploieºti-i szalon, amelyet mintegy 4 millió euró beruházással létesítettek. Ehhez járul még az idén a franchise rendszerben dolgozó partnerek üzlethálózatának bõvítése újabb 10 üzlettel. A ploieºti-i üzletházhoz fogható új szalonok megnyitása felveti azoknak a helyszíneknek az áttervezését, amelyeken az Elvila márka pillanatnyilag jelen van a hazai piacon: több kisebb méretû üzletet bezárnak, hogy ne legyenek felesleges konkurensei a létesülõ üzletházaknak, elkerülve ily módon a többletkiadásokat is. A cég egyúttal újragondolja kereskedelmi stratégiáját, csökkenti az exportot, hogy jobban lefedhesse a belpiaci keresletet, amely a cég képviselõinek becslése szerint folyamatos növekvésben van. BRAZÍLIA A VILÁG FAIPARÁNAK NYERSANYAGSZÁLLÍTÓJA Kiváló minõségû faanyag, javarészt szakképzett munkaerõ és általánosságban véve rugalmasan alakítható ipar mindezek fontos tényezõk Brazília világpiaci szereplésének vonatkozásában. A dél-amerikai országban jelenleg , közepes és nagy bútorgyártó cég tevékenykedik, amelyeknek évi forgalma több mint 7 milliárd dollárt tesz ki. Az export volumene 1 milliárd dollár, ami a termelõkapacitások korszerûsítésének kezdete, az 1990-es évek eleje óta 1%-os növekedést jelent. A bútorgyártó ágazat Brazília feldolgozó iparának egyik legfontosabb összetevõje. A gyártott termékek értékén felül ez az ágazat jelentõs munkahelyteremtõ potenciált is felmutat: munkahely. A bútorgyártásban használt felszerelések, a szektorban eszközölt állandó beruházásoknak köszönhetõen, viszonylag újak. A berendezések átlagéletkora 8,4 év, jóval alacsonyabb, mint a világpiac nagy bútorgyártó országaiban, Olaszországban (12 év) és az Egyesült Államokban (9,6 év). A gyárak, termelési technológiák és nyersanyagok korszerûsítése fokozatos ütemben és folyamatosan történt, ami az ágazati növekedés egyik fõ pillére mind bel-, mind világpiaci vonatkozásban. Az iparágon belül egyre nagyobb hangsúlyt kapott a világpiaci jelenlét, pillanatnyilag az export a termelés 15%-át fedi le. BERD HITELEK A FAIPARI KKV-K SZÁMÁRA Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank finanszírozási egyezményt kötött a Román Kereskedelmi Bankkal (BCR) és a Román Fejlesztési Bankkal (BRD) 20, illetve 10 millió euró értékben: a pénzalapokat a KKV-k támogatására szánják. A hitelkonstrukció 20%-ig menõen vissza nem térítendõ kölcsönöket foglal magában,ezeket olyan beruházási projekteknek ítélik oda, mint a környezetvédelem, a termékek minõsége és biztonságossága, munkahelyi biztonság és energetikai hatékonyság. A BCR finanszírozási programját az Európai Bizottság, és a román kormány, nevezetesen a Fejlesztési, Közmunkálat- és Lakásügyi Minisztérium támogatásával bonyolítják le, mutat rá a bank közleménye. A finanszírozást ötéves futamidõre biztosítják, ebbõl két év a türelmi idõszak. Egyetlen igénylõ számára a megítélhetõ maximális hitelkeret összege euró. A beruházás értékének 20%-a vissza nem térítendõ kölcsön, emellett a KKV-k ingyenes mûszaki segédletben is részesülnek, amit a BERD szakemberei nyújtanak a projektek versenyképességének, a szükséges dokumentációk összeállításának és a projektek futtatásának tekintetében, a szubvenciók elnyerésének érdekében. Elõnyben részesítik az olyan iparágakban mûködõ vállalatokat mint a fa-, elektronikai, elektrotechnikai, IT-, textil-, élelmiszer-, mosószer kozmetikai-, alkatrészgyártó-ipar, amelyek jelentõs potenciállal rendelkeznek a fej-

8 8 info-flash lesztés, export és hozzáadott érték növelése terén, tartalmazza a közlemény. Januárban a BCR hasonló egyezményt kötött a BERD-del, ugyancsak 20 millió euró értékben az ipari ágazatok energetikai hatékonyságának növelését célzó projektek finanszírozására. A BRD is bejelentette egy 10 millió euró értékû hitel folyósításának közvetítését, amelynek célja ugyancsak az energetikai hatékonyság növelésére vonatkozó projekteket futtató romániai cégek finanszírozása. Az egyezmény az Európai Unió (EU) és a BERD közös finanszírozási programjának részét képezi, amelynek összértéke 100 millió euró: ebbe bekapcsolódhatnak azok a bulgáriai és romániai kereskedelmi bankok, amelyek hajlandóak az energetikai hatékonysággal kapcsolatos projektek számára hiteleket nyújtani. ÜZLETI CSÚCSEREDMÉNYEK REGIONÁLIS ELADÁSOKBÓL A hazai bútorpiac vezetõ cége, a Mobexpert csoport közölte, hogy az év elsõ négy hónapjában 23%-kal nõttek regionális eladásai, ami a termelõkapacitás növelésének és az országban mûködõ üzlethálózat bõvítésének tudható be. Az elsõ négy hónapbeli kereskedelmi eredményeink messze felülmúlják az év eleji becslések alapján táplált várakozásainkat. Eredményeink azt bizonyítják, hogy helyesen jártunk el, amikor úgy döntöttünk, hogy tetemes beruházások révén növeljük termelõkapacitásunkat, fejlesztjük logisztikai hátterünket és bõvítjük országos üzlethálózatunkat jelentette ki tájékoztatója során Dan Sucu, a Mobexpert cégcsoport igazgatója, anélkül hogy közölte volna az eladások volumenének abszolút értékét. A közép- és közepesnél nagyobb szegmentum iránti kereslet még nagyobbnak is mutatkozott, mint amire számítottunk. A forgalomnövekedés fõleg a lakószobabútorok és dekorelemek terén volt látványos. Ami az irodabútorokat illeti, az irodaberendezési projektek határidõcsúszásai miatt az eladások volumene nagyjából a tavalyi szinten mozog, tette hozzá Sucu. A Mobexpert cégcsoport a tavaly döntött úgy, hogy a marosvásárhelyi csoport gyáraiból négyet városon kívülre költöztetnek, ez a mûvelet 28 millió euró befektetést jelentett. Az elsõ két gyár, a ConfoMex és MuresMex 2009 elsõ évnegyedében kezdi meg mûködését az új telephelyi épületekben. KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS TERMELÉS A FAIPARI ÁGAZATBAN A fenti címet viselõ konferencia megrendezésére szeptember 4 5. között kerül sor Bukarestben. Az eseményt az Országos Faipari Intézet (Institutul Naþional al Lemnului INL) szervezi az intézmény létesítése 75. évfordulójának megünneplése alkalmával. A konferencia célkitûzése találkozási alkalmat teremteni a faipar, erdõgazdálkodás, faanyag-technológia, -védelem és -restaurálás, építõipar, környezetvédelem terén tevékenykedõ gazdasági és üzleti körök, valamint a tudományos kutatás képviselõi részére. A rendezvénysorozat programjában plenáris tudományos ülésszak és szakosztályonkénti elõadások szerepelnek a faanyagok és faipari alaptermékek, favédelmi technológiák, környezetvédelem, felsõfokú faértékesítés és hatékony menedzsment tárgykörökben. Az INL konferencia megrendezésére vonatkozó további részletekhez, a részvétellel kapcsolatos tudnivalókhoz való hozzáférés végett a szervezõk az alábbi címeket bocsátják az érdeklõdõk rendelkezésére: dan.copacean@inl.ro, és mariana.pruna@inl.ro. mariana.- pruna@inl.ro. SORTILEMN: 35 MILLIÓ EURÓ ÜZLETI FORGALOM A szamosújvári (Gherla) Sortilemn cég bejelentette, hogy az idei év folyamán 2 millió eurót szándékozik befektetni a termelõ berendezések korszerûsítésébe.

9 info-flash 9 A Sortilemn az egyik legjelentõsebb hazai bútorgyártó: a cég termelésének 99%-a exportra irányul. A vállalat képviselõi bejelentették, hogy az idén 2 miilió eurót fektetnek technológiai felújításba és automatizálásba. Azt tûztük célként magunk elé, hogy maradjunk versenyképesek továbbra is azon a piaci részlegen, amelyen eddig is tevékenykedtünk, nem célunk a vállalkozás más irányú vagy más ágazat felé történõ kibõvítése, jelentette ki a Sortilemn vezérigazgatója. A gyártó cég képviselõjének becslése szerint az idén 35 millió euró üzleti forgalmat fognak megvalósítani; ez az érték hasonló szinten mozog, mint amit 2007-ben jelentettek. KISEBB NYERESÉG A NATUZZINÁL Az Italsofa Romania, az olasz Natuzzi cégcsoport hazai gyára a tavalyi évben 48 millió lej (14,4 millió euró) tiszta nyereséget könyvelt el, ami 5,8%-os csökkenést jelent az elõzõ, 2006-os évben jelentett 51 millió lej (14,5 millió euró) szinthez képest. A Natuzzi nagybányai gyára, az egyik legnagyobb hazai bútorüzem a tavaly nem egészen 6%-kal kisebb nyereséget hozott az elõzõ évhez viszonyítva. Az Italsofa gyár az olasz Natuzzi csoport tulajdonában van, amely 2002-tõl kezdõdõen mintegy 46 millió euró beruházást eszközölt a hazai piacon a nagybányai Greenfield program keretében. A cég képviselõi egyelõre nem kommentálták hivatalosan ezeket az adatokat között az Italsofa üzleti forgalma több mint nyolcszorosára növekedett. A forgalom a tavalyi évben 257 millió lejt (75,8 millió eurót) kitevõ, ami enyhe csökkenést mutat a 2006-os év 267 millió lejt (76,9 millió eurót) üzleti forgalmának volumenéhez viszonyítva. HAGYOMÁNYOS STÍLBÚTOR: MÛVÉSZET ÉS FUNKCIONALITÁS A bútordarabok természetes anyagokból és természetes szerszámokkal készülnek: áruk 90 és 2000 euró között mozog. A paraszti bútorok jellegzetességei az ágazat jelenkori törekvéseihez igazodnak. Anca Armãºescu fiatal képzõmûvész, aki már egyetemi évei óta foglalkozik hagyományos népi bútorok festésével. Keze alól igazi mûvészi, ugyanakkor funkcionális darabok kerülnek ki, amelyeket a mai világhoz alkalmazkodó szemléletben hoz létre. A mûvésznõ hagyományos, stilizált olténiai motívumokat fest bútoraira. Miután elkészítette az elsõ festett széket, következett az elsõ tavaszi vásár (Târgul Mãrþiºorului) a Román Parasztság Múzeumában (volt Falumúzeum), és aztán megalapította az Ancarma Mûhelyt (Atelierul Ancarma). A fafeldolgozásban hagyományos eljárásokat alkalmaz, így sokkal nagyobb az élettartamuk, sokkal nagyobb tiszteletet váltanak ki mind a faanyag mint biológiai, élõ lény, mind a mesterember iránt, jegyzi meg Anca Armãºescu. A parasztbútor a mai világ valóságának irányzataihoz alkalmazkodik, de az alkotó beleviszi mûvészi egyéniségét is. A székek, asztalok, tálasok és ládikák felületeire a mûvésznõ által megálmodott árnyalatokban kerülnek a festett népi geometriai motívumok. Ily módon Anca Armãºescunak sikerült régi alapokra támaszkodva valami újat, a hagyományt a funkcionalitással egyesítõ bútordarabokat teremtenie. Az Ancarma Mûhely bútordarabjai már számos galériaüzletben fellelhetõk. Ebben az évben újabb meglepetésekkel szándékozom elõrukkolni a nagyobb méretû hazai és nemzetközi kiállításokon, teszi hozzá Anca Armãºescu. Az általa készített kisbútorok ára 90 és 1500 euró között váltakozik. A legdrágább bútor, ami eddig mûhelyébõl kikerült, megrendelésre készült, és 2000 euróért adta el. A HEGEDÛ- ÉS BÚTORKERES- KEDELEMTÕL AZ AUTÓALKATRÉ- SZEK FORGALMAZÁSÁIG A Gliga Companies, az ország egyik legnagyobb hegedûkészítõ cége amely egyébként bútorkereskedelemmel is foglalkozik, kiterjesztette tevékenységi körét a gépkocsialkatrészek és -kellékek területére is. A Gliga Companies nemrég Szászrégenben autóalkatrész-üzletet nyitott, ami nagy meglepetést keltett, lévén hogy olyan területre terjesztette ki tevékenységét, amely teljesen elüt a céget ismertté tevõ eddigi foglalatosságtól, és ami megkérdõjelezi egyúttal a hegedû- és bútorkereskedelem jövedelmezõségét. Kénytelenek voltunk rátérni az autóalkatrészek eladására is, jelentette ki Vasile Gliga, a cég tulajdonosa. Jelen pillanatig a Gliga Companies a hegedûgyártás-eladás mellett bútort is készített és a mezõgazdaságban is voltak érdekeltségei. A cég évente mintegy hegedût készít, a termelés 98%-a exportra kerül.

10 10 esemény I Saloni del Mobile 2008 Hat kiállítás zajlott április 16. és 21. között a milánói Rho-Pero vásárközpontban Olaszország gazdasági központjának külvárosában, a Rho-Perón található komplexumban, idén 47. alkalommal rendezték meg a dizájnvilág egyik legrangosabb eseményét, a milánói Nemzetközi Bútorszalont, az I Salonit, ahogyan ma a szakma becézi. Három társammal együtt, idén abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy néhány napon át látogathattuk a kiállítási pavilonokat a Fierán. A milánói bútorvásár meghatározza az elkövetkezõ év trendjeit a formák, színek, anyagok terén. Innen indul minden, ami trend, forma és design az elkövetkezõ években. Szakemberként igyekeztem elraktározni a látottakat, a vásár hangulatait, amit aztán, ha a munka úgy hozza, hasznosíthatok. Elemzõ beszámolót írni nem igazán tudok, gondolom már megtették a nálam avatottabb szakértõk-, mert a ránk szakadó hatalmas mennyiségû információ, látnivaló, megjegyeznivaló nem fogadható be három nap alatt. Persze, katalógusokkal segíthet magán az ember, de meggondolandó a katalógusok gyûjtése a tetemes súly miatt, aminek cipelése délutánra már-már emberkínzásként hat. Fényképezni a kiállítás egész területén tilos, de nemigen akadt olyan látogató, akinél legalább olyan telefon ne lett volna, amivel fényképezhetett is. Hol nyíltan, hol titokban készültek a képek, hiszen ezt a tilalmat csupán a kiállítók vették komolyan. Szuperrelatívuszok Ha a számok tükrében próbáljuk áttekinteni a vásárt, akkor érzékelhetõek igazán a használt szuperlatívuszok. A hivatalos jelentés szerint is rekord, volt a látogatók száma, amit mi igazi vásári zsúfoltságként éltünk meg. Ez a szám 29%-kal nagyobb látogatottságot mutat a tavalyi évhez képest. A látogatók nemzetiségi megosztottságáról nem találtam statisztikai adatokat, de észrevehetõen multinacionális volt a tömeg. Az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy az orosz nyelv ismerete elõnyt jelentett a kiállítónak. Minket is, ki tudja miért, elõszeretettel üdvözöltek oroszul. Az a rekordszámú 340 ezer látogató a világ 140 országából, aki felkereste a Milánói Szalont április 16. és 21.-e között, egyszerre hat kiállítást tekinthetett meg a Rho-Pero Vásárközpontban: a 30. Nemzetközi Bútorvásárt és kapcslódó eseményként a 22. Nemzetközi Bútorkiegészítõ Kiállítást; a kétévente jelentkezõ 17. Eurocucinát / Nemezetközi Konyhabútor Kiállítást és a vele együtt jelentkezõ 3. Konyhatechnológia Kiállítást; a megújult néven kétévente megrendezésre kerülõ 14. Irodabútor Szalont / Nemzetközi Munkahelyi Kiállítást, amely korábban EIMU néven futott; a 2. Nemzetközi Fürdõszobai Bútor Kiállítást és a fiatal designerek megmutatkozását, a 11. Szatellit Kiállítást. A kiállító több jókora méretû plázát csurig megtöltõ területen, négyzetméteren mutathatta be kollekcióit, fejlesztéseit és álmait. Futurisztikus látvány A kiállítási komplexum futurisztikus látványt nyújt. Acél, üveg, ívek és hullámok, mozgójárdák, mozgólépcsõk, mindezek víztükrökön megduplázva. Ez a futurisztilkus hangulat tovább folytatódik a pavilonokban is. Ma a technológia lehetõvé teszi, hogy a bútortervezõk bármit létrehozzanak, amit megálmodnak. A milánói Salone del Mobile idén sem a minimál dizájnról szólt. Olaszország ipari- és divatközpontjának külvárosa minden április közepén öt napra határtalan elit bútorszalonná változik, ahol bemutatkoznak a fényûzõ eleganciájú klasszikus vonalak mellett a legújabb

11 esemény 11 Multikulturális kötõdés A hagyományokhoz való visszanyúlás azonban a legtöbb cég esetében multikulturális kötõdésként nyilvánult meg. A minimálforma afrikai mintákkal, a legújabb high-tech anyagok keleties formákkal és díszítményekkel, szürrealista konstrukció ökodesign felfogással, egyszóval a legszélsõségesebbnek tûnõ megközelítések találtak egymásra. Rengeteg olyan bútort lehetett látni, amelyben a tervezõk eddig nem látott módon használták ki az anyagokban rejlõ formai, szerkezeti és esztétikai lehetõségeket. Ezek az attitûdök olyan távolinak tûnõ területeken, mint az iroda, fürdõ, konyha is éreztették hatásukat, jelezve, hogy ezekben is gyökeres nyitásra kell számítani a következõ években. trendek, irányzatok, a jövõ bútorai. Egyre intenzívebben globalizálódó, ugyanakkor mélyen megosztott, egyenetlen fejlettségû világunkban a legtöbb gazdaságra, kultúrára, technológiai kutatásokra, környezetformálásra átfogóan kiható esemény keresi helyét. Ez alól nem kivétel a sok évtizedes hagyományokkal rendelkezõ milánói Bútorvásár, s annak egyik szereplõje sem, legyen az gyártó, designer vagy vásárló. Sokféle cég, sokféle tervezõ, sokféle stílussal rengeteg egyéni hanggal volt jelen, s ezt a jelenséget már nem lehet pusztán stiláris sokszínûségként leírni és megélni. A vásár egésze egy dugig megtöltött mesebeli bazárhoz hasonlatos, amelyben szinte minden megtalálható volt. Számomra a vásáron már nem öt-hat féle stílustrend képviseltette magát, hanem másságok tucatjai, amelyek sokkal inkább helyüket és formájukat idõnként megváltoztató, egymással is kapcsolatba lépõ sejtekként hatottak, mintsem divatirányzatokként. Nem nagy átfogó trendek voltak jelen, hanem egy óriási burjánzó organizmus, amelyben cégek és tervezõk megpróbálták A Fiera területének jelentõs hányadát elfoglaló klasszikus pavilonokban, szám szerint négy nagy pavilonban, kifejezetten a fényûzést, a luxust megjelenítõ bútorokat, kiegészítõket bemutató standokon, mint mindig, most is láthatóan kisebb volt a látogatottság, de elnézve a kínálatot gyanítom, hogy anyagilag valószínûleg itt köttettek a leghatalmasabb üzletek. Mind a négy pavilonban látottakra az ízlésesen berendezett standok, a luxus, a glamúr volt a jellemzõ, nem a klasszikus jelzõ. Amint már említettem, inkább a kulturális orientáció volt a fontos, nem a stílusok fegyelme. Itt a klasszikus berendezéseknél a cseresznyefa mint alapanyag dominált, de rengeteg arany-, ezüst- és kristálydíszítéssel hangsúlyozva a luxust. A modern bútorok pavilonjainak hangulata kísértetiesen emlékeztetett a januári kölni vásár hangulatára. Nagyon kevés tároló alkalmatosság, azaz szekrény és sok-sok polc, azaz polcrendszer, elegáns fehér, fekete, dió színekben, filigrán kivitelben, egyre vékonyabb anyagokból. A legnevesebb designcégek környékén lépni is alig lehetett, de a számunkra leginkább használható termékeket bemutató standok sem sokkal maradnak el a forgalom tekintetében. A fa mint alapanyag itt egyéni módon értelmezni és láttatni a világot. Nem stílusnormák mûködtek, hanem sokkal inkább magatartásminták, kulturális orientációk, amelyek nem voltak egy kitüntetett formavilághoz köthetõek. A környezettudatos gondolkodás ma már standardként hat a legtöbb cég filozófiájában, függetlenül attól, hogy a high-tech vagy keleties hangulatú bútorokat gyárt.

12 12 esemény azért fontosabb jelemzõje volt a modern bútorok részlegének, mint Kölnben. A dió klasszikus hangulatot hozott, az áttört mintázatú díszítések a míves asztalosságra emlékeztettek. Alumínium és titán A bútorvásár konyhai szekcióján, az Eurocucinán minden nagyobb márka képviseltette magát. A legtöbb konyhabútorgyártó cég foglalkozik anyagkutatással, s így, mindig újabb, különleges anyagokból felépített darabokkal lépnek piacra. Az idéi év látványossága a Valcucine cég standján egy alumínium alapú, titánnal ötvözött anyag, amelynek felülete, a megelõzõ titánötvözetekhez képest, sokkal szebben veri vissza a ráesõ fényt, felülete irizáló, és a kémiai anyagokkal szembeni kiváló ellenállása következtében, a gyakori bosszúságot okozó ujjnyomokkal sem lesz többé gondja a felhasználónak. A keretként szolgáló új ötvözet különféle borítást kaphat: laminált faelemekbõl felépülõt vagy lakkhatású MDF lemezborítást és természetesen mindezekbõl roppant széles a színválaszték is. Az új struktúra jóval inkább ellenáll a nedvességnek, hõnek, ütésnek. Variálhatósága okán, a puritán részletformák ellenére igazán szabad teret enged a felhasználói fantáziának. Bizonyára még voltak hasonló fantasztikumok, de látogatási idõnk rövidnek bizonyul minden bemutató meghallgatására a bútoriparnak ezen az igazi high-tech részlegén. Inkább az alphangulat volt a megkapó, ahogy a kiállítók a konyhát a család központi helyiségévé emelték, a családi tûzhely fogalmát hangsúlyozva, ami ugyanakkor egy kreatív labor is, ahol nem csak az ebédet, de a család jövõjét is meg lehet tervezni. Az irodabútort bemutató pavilonok (Irodabútor Szalon / Nemzetközi Munkahelyi Kiállítás) látogatása is sajnos csak felületesre sikerült. Ami nyilvánvaló volt, az, hogy az irodabútorok halmaza mint különálló részleg nevezett be a nagy versenyre egy nagy közös céllal: az irodabútor a munkahelyi miliõ fõ alkotóeleme, ami nemcsak hasznos, ergonomikus, stb. kell legyen, hanem kellemes, relaxáló, otthonos is, mivel a munkahely a második otthonunk. Az idei évad irodabútor-tervezõi nem csak arra koncentráltak, hogy a dolgozó munkaerõ hatékonyságát segítsék, hanem arra is, hogy a szünet alatt, igazi kikapcsolódást biztosító miliõt hozzanak létre. Ide még a szauna is belefért. Egész komoly elméletek születtek már a munkahely és a munka hatékonysága közötti összefüggésekre. Ezt a célt és hangulatot követték a desingnerek, és ennek a funkciónak megfelelõ alapanyagokból készültek a bútorok is. És ide belefért a vidám, színes, festett elemektõl a klasszikus hangulatú dióig minden. Fiatal dizájnerek vására Az I Saloni legizgalmasabb rendezvénye immár nyolc éve a SaloneSatellite, vagyis a fiatal dizájnerek vására a Fiera di Milano 9-es pavilonjában, amely ingyenesen látogatható, nem úgy, mint a bútorvásár többi kiállító részlege. A SaloneSatellite a jövõ sztárdesignereinek találkozója, az új, eddig még soha nem látott ötletek tárháza nem is csoda, ha a nagy cégek menedzserei árgus szemekkel járják be a pavilon kiállítótereit. Szellembútorok, rafinált geometriai alakzatok és olyan formavilág jellemezte az idei milánói designfesztivált, mintha Alice csodaországába csöppentünk volna. A szigorú minimál és a tavaly bemutatott organikus kísérletek után idén végleg elszabadult a tervezõi fantázia. Idén a Zöld város fogalmának jegyében tervezte meg a SaloneSatellite installációit Ricardo Bello Dias. Nagyméretû utcatáblák, fura utcabútorok, óriás virágcserepek és hatalmas, graffitis falak alkották a városias kulisszát, melyben 510 fiatal designer, s 22 designiskola mutathatta meg magát a világnak. A Satellite látogatóját leginkább a bohóságok, a figyelemfelkeltõ ötletek örvendeztetik, még akkor is, ha nem feltétlenül találja elõremutatónak, amit lát. Az alábbi poénok általában persze éppen arra hívják fel a figyelmet, hogy nem kell mindig elõremutatónak lennünk! A kortárs design legjellemzõbb vonásai közé tartozik, hogy egyre több ázsiai formatervezõ lép ki a világpiacra. A japán, koreai és kínai tervezõk az euroatlanti világot megszégyenítõ médiaérzékenységgel és alázattal indulnak a nagy piaci versenyben, nem kis sikerrel. Hiába, a fény mindig keletrõl jön. A milánói Nemzetközi Bútorvásár kihagyhatatlan esemény, dizájnerektõl a szakújságírókig, át a kereskedõkig mindenki ott van, aki számít. A legnagyobb érdeklõdéssel persze a nagy nevû, nemzetközileg is elismert formatervezõk legújabb munkáit várja a szakma és a közönség, ám a bútorfõvárosban megtalálhatók ilyenkor a progresszív, tehetséges fiatal tervezõk munkái is. Idén a vásárszervezõ COSMIT nem állt meg a vásárközpont határain belül. Peter Greenaway showját a Palazzo Realénál és Michelangelo Pistoletto irodabútor-installációját a Loggia dei Marcantinál a közönség és a média egyaránt jól fogadta, hasonlóan nagy látogatottságuk volt szerte a városban rendezett több tucatnyi házi bemutató, az Interni magazin által szervezett Zöld Design kiállítás. A programok központjában Peter Greenaway világhírû filmrendezõ, Leonardo Utolsó vacsorájának digitálisan elkészített klónját mutatta be egy multimédiás eseményen. Kovács Judit

13 esemény 13 Felszerelés a Falk Consultingtól, anyagok az Iclától MODERN SZÓRÁSTECHNIKAI LABORATÓRIUMBAN TANULHATNAK A BRASSÓI FAIPARI FAKULTÁS HALLGATÓI Szórástechnikai laboratóriumot avattak május végén a brassói Transilvania Egyetem faipari fakultásán. A modern berendezésekkel felszerelt létesítmény a Falk Consulting kft.-vel való együttmûködés gyümölcse. Gavril Budãu dékán és John Falk Povlsen a megnyitón A laboratórium a Kremlin cég világszínvonalú szórástechnikai termékeivel van felszerelve, melyek értéke megközelíti a eurót. A berendezések az úgynevezett airmix technológiával mûködnek, aminek betudhatóan a felületkezelõanyag-veszteség s ezáltal a szennyezõdés jóval kisebb, mint a hagyományos eljárások esetében. Alex Falk Povlsen, a cég társtulajdonosának elmondása szerint a felhasználási területtõl függõen a levegõbe jutó szennyezõ anyagok mennyisége akár 80 százalékkal is kisebb lehet, mint más technológiák esetén. Az anyagmegtakarításnak köszönhetõen a berendezés ára nagyon hamar megtérül, hangsúlyozta Alex Falk Povlsen. Vízfüggöny helyett szárazszûrõk A laboratórium ünnepélyes megnyitóján maga John Falk Povlsen társtulajdonos, vezérigazgató tartott gyakorlati bemutatót, magyarázta el a Kremlin által gyártott szórástechnikai berendezések elõnyeit. Az egyetem és a Falk Consulting közötti együttmûködési szerzõdés értelmében a laboratóriumot a brassói székhelyû cég is használhatja, hogy szemléltesse üzletfeleinek az általa forgalmazott termékek mûködését. A létesítményben kizáróag az Icla Románia által forgalmazott Akzo Nobel felelületkezelõ anyagokat használják. Az új szórástechnikai laboratórium csúcstechnológiával van felszerelve, ez a legjobb, ami a világon szórástechnikában létezik. A légtisztítást vízfüggöny helyett cserélhetõ szárazszûrõk biztosítják, aminek köszönhetõen a munkahely sokkal tisztább, barátságosabb, nyilatkozta Gavril Budãu dékán. Reményei szerint a Falk Consultinggal való együttmûködés mindkét fél számára gyümölcsözõ lesz. A dékán pozitívumként értékeli, hogy a laboratóriumot a hallgatókon kívül cégek munkatársai is látogatni fogják, véleménye szerint ez segít abban, hogy az oktatást a piac igényeihez igazítsák. A laboratórium felavatására a háromszék-brassói faipari klaszter elsõ munkaülésének keretében került sor. Gavril Budãu elmondása szerint tudatos volt az idõzítés, mivel a klaszter egyik feladata szorosabbra fonni az együttmûködést a felsõoktatás, a kutatás és a vállalkozók között. Lapszabász az EET-tõl A brassói faipari fakultásnál nagy hangsúlyt fektetnek a faipari cégekkel való együttmûködésre, melynek révén sikerrel fejlesztik az intézmény mûszaki felszereltségét. Köszönhetõen a marosvásárhelyi székhelyû East European Trade (EET) kft.-vel való kooperációnak, néhány hónappal ezelõtt a fakultás egy korszerû T60 típusú, a német Martin cég által gyártott lapszabászgéppel gazdagodott. A körfûrész két évig marad az egyetemen, majd valószínûleg lecserélik egy idõközben megjelenõ, modernebb változatra. Pengõ Zoltán A Falk Consulting vezérigazgatója kézbe vette a szórópisztolyt

14 14 cégismertetõ Modern dizájjn Dániábóll Innovation bútorokat forgalmaz a Natural Stone kft. Formavilágukban, anyagukban, mûszaki megoldásaikban egyaránt modern, az aktuális nyugati dizájntrendekkel összhangban levõ bútorokat forgalmaz a Natural Stone kft. Az Innovation márkájú termékeket jelenleg Nagyváradon és Kolozsváron lehet megvásárolni. Benedek Csaba A 2005-ben bejegyzett Natural Stone kft., amint azt a neve is sugallja, kezdetben kizárólag burkolat- és szegélykövek forgalmazásával foglalkozott. A fugyivásárhelyi (Bihar megye) vállalkozás tavaly mintaboltot nyitott a nagyváradi Home Concept Romeur nevû bútor- és lakberendezési áruházban. Teljesen üres volt, kellett bele valamilyen berendezés. Innen jött az ötlet, meséli Benedek Csaba cégvezetõ. Attól a pillanattól kezdve, hogy megszületett az ötlet, egyértelmû volt, hogy milyen jellegû bútorokkal akarják kiegészíteni a kínálatot. Kezdetben szinte csak mi voltunk jelen kövekkel a piacon. Új dolog volt. Ilyesmit szerettünk volna a bútorokkal is, praktikus, modern termékeket, nyilatkozta az igazgató. Funkcionális és érzelmi érték Mivel nem voltak kapcsolataik a bútoripar területén, az Interneten kezdtek el keresgélni. Igy akadták rá az Innovation International nevû dán cégre, mellyel képviseleti szerzõdést kötöttek. A céget 1971-ben alapította Flemming Hoejfeldt, egy árutermélést is végzõ hippikolóniában szerzett tapasztalataira alapozva. Az Innovation kezdetben babzsáknak nevezett ülõalkalmatosságokat gyártott. Az eltelt több mint három és fél évtized alatt az Innovation igencsak kinõtte magát, napjainkban Dánián kívül az Egyesült Allamokban és Kínában is vannak gyárai, fõleg fiataloknak szóló termékei pedig a világ számos országába eljutnak. Olyan dizájn kialakítására törekszünk mely érzelmi és funkcionális értéket is hordoz, vallják a cég szakemberei. Az Innovation három termékkollekciót gyárt: az One Room Living multifunkcionális, könnyen átalakítható, stílusukban fiatalos, dinamikusdarabokból áll, ideális garzonlakások számára; a Home klasszikusabb stílusú bútorokból áll és nagyobb terek számára készül; az Istyle A kanapékat kétszemélyes ággyá lehet átalakítani

15 cégismertetõ 15 Europet Bauhaus jellegû dizájn, diszkrét kárpitozás és a fémvázas megoldások jellemzik. Fémváz és ergonómia Az Innovation fõleg kanapékat, foteleket és ágyakat gyárt, de vannak a kínálatában asztalok is. Az ülõbútorok fémvázasok, krómozott lábakkal. A kanapék és fotelek ergonomikusak, hát- és kartámlájuk állítható. A kanapék cipzárosak, ami lehetõvé teszi a huzat, valamint a matrac eltávolítását. A huzatok szövetbõl vagy minõségi mûbörbõl készülnek, melynek érintése nem kelt az emberben hideg, síkos érzetet. A legtöbb kanapét kétszemélyes ággyá lehet átalakítani lej között van egy kanapé. Ez felsõközépkategórát jelent. Ugyanakkor minõség és dizájn szempontjából felsõkategórásak a termékeink, mondja Benedek Csaba. A váradi mintabolt megnyitását egy kolozsvári követte a közelmúltban. Az Innovation bútorok iránt élénk az érdeklõdés, ami nem meglepõ, hiszen a román piacon egyelõre hiánycikknek számítanak a modern dizájnú termékek. Egyelõre a konzervatív beállítottság dominál, a fából, PAL-ból gyártott bútorok, de már érzõdik a változás. Ezt a modern stílust meg kell ismertetni, el kell fogadtatni az emberekkel, mondja az igazgató. A bútorok stílusából fakadóan a vásárlók döntõ hányada a fiatal, 40 évnél nem idõsebb korosztály soraiból kerül ki. A Natural Stone ügyfeleinek nagy része irodákat, rendelõket, kozmetikai szalonokat rendez be az Innovation bútorokkal, melyeknek házhozszállítása, összeszerelése ingyenes. A termékekre kétéves garancia van. Benedek Csaba elmondása szerint sok a visszatérõ kliens, mintegy 30 százalékuk másodszor is betér vásárolni. Kõ és bútor A Natural Stone terjeszkedni kíván, további boltokat nyitni elõször Erdélyben, majd Az ülõbútorok háttámlája állítható az ország más vidékein is. Továbbra is a már bevált receptet kívánják alkalmazni, vagyis a boltokban együtt fognak árusítani követ és bútort. Az Innovation bútoroknak a fogyasztókkal való megismertetése, valamint viszonteladók keresése céljából részt vettek a tavaszi Conmob vásáron és szeptemberben ott lesznek a bukaresti Bife-n is. Pengõ Zoltán A kanapékat kétszemélyes ággyá lehet átalakítani Modern asztal kiegészítõvel

16 16 a fa kultúrája Különös világ ég és föld között Elkészült a Makovecz Imre tervezte Donát úti református templom Kolozsváron Bár a külsõ zsindelyezést idõrõl idõre fel kell újítani, a faépületek nagyon tartósak Makovecz Imre Kétségtelenül a kincses város egyik legfigyelemreméltóbb épülete lett a Donát úti református templom, amelyet több mint egy évtizedes áldozatos munka után május elsõ vasárnapján szenteltek fel egyházi és világi elöljárók jelenlétében. A Makovecz Imre világhírû építész tervezte, zömében fából készült épület a magyar organikus építészet egyik kiemelkedõ darabja. A Donát út végén áll az új református templom

17 a fa kultúrája 17 A hívek négy egymást követõ székely kapun keresztül jutnak a belsõ térbe A templomnak, ahol a Krisztus misztikus testét alkotó gyülekezet úrvacsorát vesz, ég és föld között átalakult világnak kell lennie szent mellkasnak, amelyben olyan szív dobog, ami képes megváltani minket nyomorúságainktól, és a Megváltó által hozott egyetemes kereszténység szintjére emel, hívta fel a figyelmet az épület szerepére a templomszentelõ istentiszteleten a tervezõ. Az álomtól a valóságig A lelkes református gyülekezetben a kilencvenes évek elején fogant meg a templomépítés gondolata, mesélte Bibza István lelkipásztor ban sikerült megvásárolniuk a Donát út végén, a közszolgálati rádió épületével átellenben található négyzetméteres telket, amelybõl négyzetméter volt beépíthetõ. Erre a területre álmodta meg Makovecz Imre a templomot, Müller Csaba kolozsvári építész pedig megrajzolta azt, idézte fel a lelkipásztor, rámutatva, hogy a terv korántsem került akkora összegbe, mint ahogy azt sokan feltételezik. Mint mondta, hatezer dollárt fizettek érte, ami egy ilyen jellegû létesítmény esetében elhanyagolható összeg. A terv megvalósításához azonban évekig várniuk kellett, ugyanis bár 1993 óta folyamatosan kérték csupán 1998-ban kapták meg az építési engedélyt. A közel euróra becsült templomépítési költségekre hollandiai és németországi testvérgyülekezetek, alapítványok, illetve a kolozsvári tanács és a kormány támogatásával szereztek pénzt. Bibza István szerint ez nehéz folyamat volt, hisz a külföldi támogatások idõvel elapadtak, így a helyi és állami költségvetésbõl kiutalt tételeknek köszönhetik, hogy befejezhették a templomot. A szent mellkas Az istenházán a világhírû építész más alkotásaihoz hasonlóan a magyarországi organikus építészet fõ jegyei fedezhetõk fel. Müller Csaba építész, a munkálatok állandó felügyelõjeként az épület jellegzetességeirõl beszélve kifejtette, a 300 férõhelyes templom sajátossága a centrális tér, amelyet a négy torony fog közre, és amelynek középpontjában a szószék áll. Müller szerint az épület teljes szerkezete ezt a teret hivatott hangsúlyozni, ennek van alárendelve a tetõtéri megvilágítás is. Az épület elemei az élõ szervezetet utánozzák, a bordázatot alakító gerendák egy mellkasra emlékeztetnek, míg a tornyok szemöldökszerû nyílásaikkal szellemi lényekhez hasonlítanak, amelyek a központi teret õrzik. Mint mondta, a Donát úti gyülekezet korábban egy szûk helyiségben tartotta összejöveteleit, és mindig is egy tágas templomról álmodtak. Részlet a templombelsõbõl A templombelsõ bordázatot alkotó gerendái egy mellkasra emlékeztetnek

18 18 a fa kultúrája Müller Csaba szerint az organikus építészet fõ jellemzõje a drámai pillanatok megjelenítése, hangsúlyozása. Ilyen például a küszöb átlépése, amelynek során az érkezõnek éreznie kell, hogy egy másik világba lépett. A Donát úti templom esetében a küszöb-élmény tipikus megjelenítése a székely kapus szerkezet, a belsõ térbe négy egymást követõ, egyre nagyobbodó székely kapun jut be az érkezõ, amelyek a bordázatban folytatódnak. Az élõ anyag: a fa Mivel az ingatlan teljes felépítése az élõ szervezetet mintázza, a kialakításánál felhasznált anyagokat is ennek az elvnek alapján választották ki. Müller szerint így lett a leginkább használt anyag a fa, elsõsorban a fenyõfa. Vasbetont csupán a tornyok alsó részének, a lépcsõházaknak a kialakításánál használtak, azt is a tûzvédelmi elõírások miatt, mesélte az építész. A fa jellegzetessége, hogy megújuló energiát használ, illata van, hangokat ad ki, és nagyon szépen öregszik. Természetes anyag, ezért különleges hatása van, más élményt jelent egy fából készült épületben tartózkodni. Emellett rendkívüli lehetõségeket rejt magában, gyakrabban lehetne használni, érvelt az építész. Mint mondta, emellett gazdaságosabb is a jelenleg használatos építõanyagoknál, és a teherbírása is nagyobb, nagyobb fesztávokat képes lefedni, ezért kiválóan alkalmazható például sportcsarnokok építésénél. Ugyanakkor kiszámíthatóan viselkedik katasztrófák, például tûzvész esetén, mesélte az építész. Emiatt a Donát úti templom döntõ hányada fából, elsõsorban fenyõfából készült, a gerendázat és födém mellett kívül-belül a faburkolat dominál. A bordázatot ragasztott falemezekbõl alakították ki. Müller szerint Romániában az 1970-es években alkalmazták ezt a technikát, így készült például a gyergyószentmiklósi jégpálya, azonban késõbb háttérbe szorult, mivel betiltották az akkor használt ragasztó elõállítását, ugyanis az káros volt a gyártók egészségére. Különleges technika A ragasztott tartószerkezet a magyarországi organikus építészet, így Makovecz Imre alkotásainak is fõ jellemzõje. A technika alkalmazása komoly kihívást jelentett a bordázatot készítõ Sallai Márton magyarkapusi vállalkozó számára, hisz ekkor találkozott elõször vele, és 1,5 tonnás gerendát is le kellett gyártania. Ezeknek az ellipszis alakú gerendáknak a sorozata alkotja a 13 méter magas és 20 méter széles bordázatot. Az épület egy 300 négyzetméteres (17x20 méter) téglalap, e fölött két 50 négyzetméteres karzat található, illetve egy 30 férõhelyes, 60 négyzetméteres kisterem is tartozik hozzá, amely kiállításoknak, egyházi rendezvényeknek adhat otthont. A templom amúgy jó akusztikája révén hangversenyek szervezésére is alkalmas. Bár a templomot már felszentelték, az utolsó simítások még hátravannak, az oldalbejáratokhoz is kis székely kapukat terveznek, emellett a belsõ teret egyedi tervezésû székekkel rendeznék be. Ugyanakkor a térrendezésre, a tûzcsapok, a riasztóberendezés felszerelésére, a különbözõ engedélyek beszerzésére is ezután kerül majd sor. Emellett a templom melletti parókia átépítése is tervben van, ez azonban az anyagiaktól függ, tette hozzá Müller Csaba. Minimális karbantartást igényel Az építkezés önerõbõl történt, a szükséges anyagokat az egyházközség szerezte be, és adta ki kisvállalkozóknak a munkát, mesélte Müller Csaba. Az építkezést Sala Zoltán kolozsvári építészmérnök felügyelte, míg a különbözõ fa elemeket Kolozsvár környéki és gyergyószentmiklósi fafaragó mesterek készítették. A gerendázat kialakításánál használt ragasztó önmagában is megvédi az anyagot a gombáktól, ezt még gombavédõ, tûzálló szerrel is kezelték, amire lazúrt kentek. A szerkezet idõnként karbantartást igényel, az elõírás szerint ötévente fel kell újítani a tûzvédõ szert és a külsõ védõlazúrt, utóbbit elsõsorban a fa színének megtartása miatt. Emellett idõnként a külsõ zsindelyezést is fel kell újítani. Mindezt leszámítva, Müller Csaba szerint a faépületek nagyon tartósak, Angliában például éves faházak is vannak, Makovecz Imre pedig azt szokta mondani, hogy ennél nagyobb periódusra nem tervez. A világhírû építész már tervezett egyházi épületeket Erdélyben, az õ alkotása a vargyasi református templom, a sepsiszentgyörgyi református ravatalozó és a csíkszeredai millenniumi római katolikus templom. Emellett Temesváron folyamatban van egy általa tervezett kulturális központ építése is. Pap Melinda A gyülekezet egy tágas templomra vágyott

19 cégismertetõ 19 Mindent tuzre tesznek BIOMASSZA ELTÜZELÉSÉRE ALKALMAS KAZÁNOKAT FEJLESZT ÉS GYÁRT AZ ERPÉK KFT. Saját fejlesztésû kazánokat, kemencéket gyárt egyedi megrendelésre a bodoki Erpék Ind kft. Tökéletes égés biztosításával minden növényi eredetû anyag eltüzelhetõ, vallja Bartha Sándor tulajdonos-igazgató. Bartha Sándor Arról, hogy a háromszéki vállalkozásnál nem csak beszélnek a tökéletes égésrõl, hanem komolyan is gondolják annak megvalósítását, az Expowood látogatói saját szemükkel gyõzõdhettek meg: az erpékesek begyújtottak a kiállított kazánba, ám az nem eregetett füstöt, csupán a kémény körül a forróságtól vibráló levegõ árulkodott arról, hogy lobog a láng az égéstérben. Érdeklõdõkben nem is volt hiány, így hát Bartha Sándor nem bánta meg, hogy miután tavaly látogatóként ment el a vidombáki Poloexpóba, idén, elsõ alkalommal, kiállítóként volt jelen a vásárban. Csinálok én kemencét Bár a cég 1993-ban indult, kemencék és kazánok gyártásával csak három éve foglalkozik. A gépészmérnök végzettségû Bartha Sándor hosszú éveken át a malom- és sütõiparban dolgozott, kezdetben alkalmazottként, majd vállalkozóként. Egy mûködõ pékséget vett meg, majd 1994-ben saját malmot épített, négy évre rá pedig megszerzett egy Buzãu megyei malom- és sütõipari vállalatot is. Az ágazatban azonban egyre nehezebb volt nyereségesen dolgozni, úgyhogy 2000-ben az Erpék kft. áttért fagyasztott termékek forgalmazására, majd pedig egy magyarországi partnerrel közösen sütõipari kemencék forgalmazására. Egyszer azt mondtam neki, csinálok én kemencét, meséli Bartha Sándor, hogyan kezdõdött kemencetervezõ és -gyártó karrierje. A kazánok gyártására a szükség vitte rá, ugyanis a mûhely egy hideg raktárban mûködött. Mondtam, hogy vagy bezárjuk, vagy kitalálunk valami olcsó fûtést, emlékszik vissza az igazgató. Az Erpék elsõ, eladásra szánt kazánja 40 kw-os volt. Három év leforgása alatt mintegy 80 kazánt adtak el, ezeknek több mint felét lakóházak fûtésére használják. Teljesítményük alapján a cég kazánjait három kategóriába lehet sorolni: kw között kis lakóházak, kw között nagy méretû lakóházak, intézmények és kisipari létesítmények fûtésére, míg efölött ipari használatra alkalmasak. Faapríték, pellet, szalma Az Erpék egyedi megrendelésre dolgozik, minden egyes kazán és kemence a kliens igényeihez alkalmazkodó más-más koncepció. A kezdeti idõszakban készített kemencék gázzal vagy motorinával mûköd- A vásárlátogatók szeme láttára durrantottak be a kazánba

20 20 cégismertetõ nek, újabban fáskemencéket is gyártanak. A kazánok fûtõanyaga kivétel nélkül biomassza. Minden biomassza eltüzelhetõ: faapríték, kukoricakocsány, kukoricaszem, pellet, még a szalma is. Ez utóbbit a legnehezebb eltüzelni, mert hússzor több hamuja van mint a fának és erõs a salakképzõdés. A lényeg a tökéletes égés, erre törekszünk. Minden anyaghoz másmilyen égõfej kell, de a legfontosabb a levegõszabályozás. Ez automatikusan történik, szenzorokkal figyeljük az égés során lejátszódó folyamatokat, mondja Bartha Sándor. Bár elméletileg bármilyen összetételû biomassza szolgálhat tüzelõként, gyakorlatilag nagyon fontos ennek a nedvességtartalma. Minél kisebb egy kazán, annál érzékenyebb a nedvességre, magyarázza interjúalanyunk. A fa 20 százalék nedvességtartalom alatt jó tüzelõként, ám nagyobb kazánokban, melyekben lehetõség van mozgórostélyos elõszárításra, ennél nedvesebb fa is hasznosítható. Az Erpék által gyártott kazánok 100 százalékban saját termékek. Minden saját fejlesztés. Még az elektronikát és a ventilátort is mi csináljuk. Az elektronikát Nagy István kollégám tervezi. Ha nem magunk csinálnánk mindent, akkor árban nem tudnánk itt lenni, magyarázza az igazgató, akinek elmondása szerint kazánjaiknak az ára körülbelül egyharmada a hasonló, Nyugat-Európában gyártott termékekének. Hullámzó piac A vállalkozás legnagyobb gondja a hullámzó piac: õsszel rengeteg a kazánmegrendelés, tavasszal pedig kevés a munka. Szerencsére a kemencék esetében nemigen vannak ilyen ingadozások, mondja Bartha Sándor. Az Erpék kft.-nél két irányban kívánnak fejleszteni a közeljövõben: jelentõsen szeretnék növelni az iparnak szánt nagykapacitású kazánok eladását, a következõ fûtési szezonban pedig már saját gyártású pelletet is piacra akarnak dobni. Pengõ Zoltán Az Erpék minden egyes kazánja egyedi koncepció