S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM"

Átírás

1 S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK IX. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL január 1-től május 31-ig. Belső használatra!

2 - 2 - ESETI DÖNTÉSEK SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK SÉRELME; TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS (1-7. számú jogesetek) 1. Gf.I /2007: A domain név az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt, mivel annak nevét és elérhetőségét (címét) meghatározza. A domain név használata a Ptk.77. (4) bekezdése értelmében névhasználatnak minősül, ezáltal sértheti más személyek névviselési jogát, de a regisztráció tisztességtelen piaci magatartást is megvalósíthat. A bejegyzett domain nevet bírósági peres eljárás folytán vissza kell vonni, amennyiben a név bejegyeztetése rosszhiszeműen történt. 2. Gf.III /2006.: A tisztességtelen verseny tilalmába ütköző jellegbitorlás (ún. szolgai utánzás ) szempontjából a termékek külső megjelenésének, csomagolásának van jelentősége, a termékek összetétele, minősége ebből a szempontból közömbös. A törvényi tényállás egyik eleme a versenytársak által gyártott termékek külső megjelenésének nagymértékű hasonlósága, ami a fogyasztók számára összetéveszthetőséget eredményezhet, a másik lényeges elem, hogy a termék melyik versenytárs tevékenysége révén vált ismertté. 3. Gf.III /2007.: A jellegbitorlás ( szolgai utánzás ) megállapításának feltétele, hogy a versenytárs áruja a magyar piacon ismert, és az utánzat oly mértékben hasonlít az eredetihez, hogy az összetévesztés veszélye reális. A versenyjogi jogsértés akkor valósul meg, ha az utánzatról az eredeti termék gyártójára vagy magára az eredeti árura asszociálnak a fogyasztók. 4. Pf.II /2006.: A közéleti szereplőnek a bírálat és a kritika során többet kell elviselnie, mint másoknak, a közszereplő személyhez fűződő jogainak sérelmét súlyos vagy kirívó jogsértések esetén lehet megállapítani. A közszereplés a politikai hatalom gyakorlásánál lényegesen tágabb társadalmi kategória, ezért közszereplőnek kell tekinteni azt is, aki egy község életében a közösséget érintő kérdésekben megnyilvánul, hatást gyakorol a közösségre. Közszereplő lehet adott esetben a településen működő iskola igazgatója is. 5. Pf.II /2007.: Közszereplőnek minősül az a természetes vagy jogi személy is, aki vagy amely a közösséget érintő kérdésekben megnyilvánul, a közösségre hatást gyakorol. A média közvélemény formáló szerepe nyilvánvaló, ezért közszereplőnek kell tekinteni a televíziót működtető jogi személyt, illetve annak vezetőjét is. 6. Pf.III /2006.: A jó hírnév sérelme megvalósulhat úgy is, hogy az egyik fél burkoltan, sejtetve, kérdés vagy feltételezés formájában ugyan, de tényként állítja, hogy a másik fél vele szemben a származása, vallása miatt alkalmazott negatív diszkriminációt. 7. Pf.II /2006.: A halott emlékének megóvásában és a hozzátartozónak a halál miatti gyászában a temetésnek meghatározó jelentősége van. A hozzátartozók a temetés külsőségeivel,

3 - 3 - a sírhely megválasztásával is kifejezésre juttatják a meghalt iránti megbecsülésüket és a gyászukat. Az elhunyt végső búcsúztatásának méltatlan lebonyolítása az emlékét és a hozzátartozók kegyeleti jogát sértheti. TULAJDONJOG; ÖRÖKLÉSI JOG; CSALÁDJOGI VAGYONJOG (8-15. számú jogesetek) 8. Gf.I /2007.: Ha a felszámoló bíróság a felszámoló által benyújtott közbenső mérleget jóváhagyó jogerős végzésével az adós vagyonához tartozott ingatlanokat a hitelezői igény kielégítéseként a hitelező tulajdonába adja, a tulajdonjog megszerzése hatósági határozaton alapul. Aki az ingatlant ilyen határozat útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. 9. Pf.II /2007.: Ráépítés esetén a földtulajdonos kérelmére a bíróság azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg. Ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg. 10. Pf.III /2006.: Az építés céljára tartós használatba adott föld külön jogszabály rendelkezése szerint a beépítéssel a tartós földhasználó tulajdonába került. A tulajdonszerzés a beépítés tényével ingatlan-nyilvántartási bejegyzésen kívül is bekövetkezik. A jóhiszeműen az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerző fél azonban az ingatlan tulajdonjogát nem tulajdonostól is megszerezheti, ha a törlési per feltételei nem állnak fenn. 11. Pf.II /2006.: I. Az egyenlő arányú szerzés vélelmével és az ingatlan-nyilvántartási állapottal szemben bizonyítani lehet, hogy a házastársi életközösség alatt megszerzett ingatlanon külön vagyoni ráfordítás folytán nem egyenlő arányú közös tulajdon keletkezett és ezáltal az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem helytálló. II. Ha valamelyik házastárs szülője a gyermeke családalapítását kívánja támogatni, szándéka azonban nem irányul arra, hogy az együttélés végleges megszakadása esetére ne csak gyermekét, hanem házastársát is gazdagítsa, az ajándékot azon házastárs külön vagyonának kell tekinteni, akinek a szülője azt adta. 12. Pf.II /2006.: I. Az ingatlan ági vagyonnak minősülő tulajdoni illetőségét az örökös a törvény erejénél fogva, ipso iure szerzi meg, ezért nincs annak jelentősége, hogy a közjegyző a hagyatéki eljárásban azt az örökhagyó házastársának, majd az ő halálát követően az államnak, mint törvényes örökösnek adta át. II. Kincstári Vagyoni Igazgatóság az állam öröklése esetén felmerülő ügyekben képviseleti joggal rendelkezik, a tulajdoni igény azonban nem vele szemben érvényesíthető. 13. Pf.II /2006.: I. A végrendelet készítésénél közreműködő személynek minősül, aki a végrendelet megfogalmazásában, és ezáltal tartalmának kialakításában részt vett, de közreműködő személynek minősül az is, aki a végrendelet szerkesztésében, leírásában vesz részt, függetlenül attól, hogy a végrendelet tartalma kialakításában volt-e szerepe. A végrendeleti közreműködő élettársa, mint hozzátartozó javára szóló végrendeleti juttatás érvénytelen, amennyiben a végrendeletnek ezt a részét az

4 - 4 - örökhagyó nem saját kezűleg írta, illetve saját kezű aláírásával nem látta el, függetlenül attól, hogy annak tartalma egyebekben az örökhagyó akaratával egyező. II. Ha a végrendelet letétbe helyezése során közjegyző helyettes jár el, az erről készült jegyzőkönyvet a közjegyző ellenjegyzésével kell ellátni. Ennek hiányában a közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet érvénytelen. 14. Pf.II /2006.: Az öröklési szerződés akkor ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, ha az eltartó olyan időben köt szerződést a néhaival, amikor már számítani lehetett közeli halálára gyógyíthatatlan megbetegedése miatt, és erre figyelemmel helyzetét kihasználva anyagi előnyök elérése céljából állapodott meg vele, holott tudta, hogy kötelezettségét csak rövid ideig kell teljesítenie. 15. Pf.II /2006.: Az öröklési szerződésnek nevezett megállapodás színlelt, emiatt érvénytelen, ha a felek szándéka az volt, hogy az örökhagyóval nem megfelelő kapcsolatban álló leszármazó ne örökölhessen, és kötelesrészre se legyen jogosult. Ha az érvénytelen öröklési szerződés megfelel az írásbeli végrendelet kellékeinek, azt ekként kell elbírálni, a törvényes örökös azonban kötelesrészre jogosult. SZERZŐDÉSEK JOGA ( számú jogesetek) 16. Gf.I /2006.: I. Az előszerződés mindkét fél oldalán önként vállalt szerződéskötési kötelezettséget eredményez. Nem minősül előszerződésnek az a megállapodás, amely alapján csak az egyik felet terheli szerződéskötési kötelezettség, a másik fél pedig egyoldalúan jogosult eldönteni az ajánlat birtokában, hogy kíván-e szerződést kötni vagy sem. A Ptk. szerződési jog általános szabályai között nem szerepel olyan rendelkezés, amely alapján egyoldalú jognyilatkozattal a fél szerződést hozhat létre. Egyoldalú hatalmasság csak a Ptk. szerződési jog különös részében nevesített szerződéstípust (az adásvételt) hozhatja létre, erre vonatkozó kivételes rendelkezés (vételi jog) kizárólag a különös részben szerepel. Érvénytelen ezért az a kikötés, amely alapján a vállalkozó határozatlan időre szólóan egyoldalú jognyilatkozattal hozhat létre vállalkozási szerződést a megrendelővel. II. A versenyjogi törvényben a kartelltilalom megszegéséhez fűzött jogkövetkezmények addicionális jellegűek a Ptk-ban szabályozott semmisséghez képest, ezért ha a megállapodás alkalmas a verseny kizárására vagy korlátozására, vagyis a kartelltilalomba ütközik, a megállapodásra az érvénytelenség jogkövetkezményeit is alkalmazni kell. III. Az üzleti tisztesség, a tisztességes piaci magatartás erkölcsi normarendszerével ellentétes a szerződési kikötés, amely a piacgazdaság lényegét adó gazdasági verseny alapvető feltételeit megszünteti. Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik ezért az olyan megállapodás, amely hosszú időre megszünteti az egyik fél szerződéskötési szabadságát, mert a másik félnek a vállalkozónak olyan egyoldalú hatalmasságot biztosít, amelynek alapján a megadott körbe tartozó valamennyi munka elvégzésére kizárólagos, egyoldalú döntésétől függő jogosultságot szerez. 17. Gf.I /2006.: I. Hatósági ár hiányában a termékértékesítési szerződés megkötésekor a vételár mértéke a felek szabad megállapodásának a tárgya; nincs azonban akadálya, hogy a felek a vételár összegét a mindenkor hatályos ágazati miniszteri rendeletben szereplő irányárral egyező mértékben a rendeletre utalással határozzák meg. A

5 - 5 - Tej Terméktanács küldöttgyűlési határozata nem jogszabály, a határozat a felek által közösen meghatározott vételár mértékét, számítási módját önmagában nem befolyásolja. II. Piaci viszonyok között a gazdasági körülmények akár drasztikus megváltozása az üzleti kockázat része, amely a szerződési jogi kapcsolatok tartalmát automatikusan nem változtatja meg. A megváltozott piaci viszonyok miatt kialakult érdeksérelem csak a szerződési jogi eszközök igénybevételével orvosolhatók. III.A több évre szóló mezőgazdasági termékértékesítési szerződésnek keretszerződés (előszerződés) jellege van: a felek arra is kötelezettséget vállalnak, hogy a kikötött későbbi időpontokban adott esetben az év végén a következő évre a termékértékesítési szerződést megkötik. Amennyiben utóbb az ellenszolgáltatás mértéke körében az ár meghatározása hiányában a felek között vita keletkezik, az ár meghatározását bármelyik fél a bíróságtól kérheti. IV. Amennyiben az állam jogszabályban az egyedileg nem nevesített termelők javára lehetőséget biztosít, hogy veszteségük csökkentése érdekében állami támogatást igényeljenek, a veszteségcsökkentő állami támogatást a szerződő féllel szembeni követelésből levonásba kell helyezni, ez azonban nem zárja el a termelőt attól, hogy az állami támogatással nem fedezett vételárkülönbözetet a szerződéses partnertől követelje. A jogszabályon alapuló veszteségcsökkentő állami támogatás nem minősül a Magyar Állam polgári jogi kötelezettséget megalapozó, a szerződéses partner (megrendelő) vételártartozását átvállaló jognyilatkozatnak. 18. Gf.I /2006.: Amennyiben a felek a termékértékesítési szerződésükben az ágazati miniszter rendeletében meghatározott mértékű árban arra utalással állapodtak meg, az érvényes szerződési kikötés irányadó mindaddig, amíg a rendelet hatályban van. A bíróság sem jogosult arra, hogy az érvényes szerződési árkikötés helyett közgazdasági megfontolások miatt a piaci átlagárat alkalmazza. 19. Gf.II /2007.: I. Az EÜSZ. tv. (2003. évi XLIII. törvény) alkalmazásában az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv és az egészségügyi szolgáltató között egészségügyi ellátási szerződés; a már egészségügyi ellátási szerződést kötött szolgáltató és további, más egészségügyi szolgáltató között közreműködői szerződés jön létre. II. A közreműködői szerződés alanyi pozíciója az abból eredő jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt a szerződési szabadság folytán szabadon átruházható, az engedményezéssel a szerződésben alanyváltozás következik be. A Ptk-nak az engedményezésre és tartozásátvállalásra vonatkozó szabályai ugyan nem a szerződési pozíció átruházására vonatkoznak, hanem a szerződésből eredő egyes követelésekre és tartozásokra, de a Ptk. nem tiltja a szerződésből eredő valamennyi követelés és tartozás átruházását, illetve átvállalását sem; az ún. szerződésengedményezés érvényes. 20. Gf.I /2006.: I. A részvény nem dolog, hanem olyan tagsági és vagyoni jogokat, társasági részesedést megtestesítő értékpapír, amely a hasznosítás és a rendelkezés (átruházás) során dolog módjára viselkedik. Részvény átruházás esetén ezért a Ptknak a dolog tulajdonjoga átruházására alkalmazott szabályai megfelelően irányadóak, és alkalmazhatók a részvény sajátos természetéből adódó eltérésekkel a hibás teljesítésre vonatkozó rendelkezések is. II. A társasági részesedésre (részvényre, üzletrészre) vonatkozó adásvételi szerződés hibás teljesítését eredményezi, ha a részesedés a részvények forgalmi értékét meghatározóan befolyásoló társasági összvagyon csökkent értékű a

6 - 6 - szerződésben rögzített állapothoz, minőséghez képest, és így a részvények is szükségképpen értékcsökkentek. A jogosult ilyen esetben szavatosság címén árleszállítási igényt érvényesíthet. 21. Gf.I /2006.: A szolgáltatás és ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága esetén az ajándékozási szándék az üzletszerű kapcsolatokban nem a természetes személyek egymás közötti, rendszerint hozzátartozói vagy baráti ismeretségen alapuló, gyakran alkalomhoz kötött, szívességi juttatás-adományozást, annak köznapi értelmét jelenti, hanem annak van jelentősége, hogy a gazdálkodó szervezet üzleti megfontolásból akár részben ingyenes, azaz tudottan ellenérték nélküli vagyoni juttatásban kívánta-e részesíteni üzleti partnerét. 22. Pf.III /2007.: Ha a felek az üzletrész adásvételi szerződést a szolgáltatás-ellenszolgáltatás között mutatkozó aránytalanság a megtámadási ok ismeretében írásban megerősítik, és a szerződés fenntartását választják, a megtámadási joguk feltűnő értékaránytalanságra alapítottan megszűnik. 23. Gf.I /2006.: I. Az engedményezés szempontjából lényeges körülménynek minősül, hogy az engedményezett követelések vitatott jellegűek, azok érvényesítése végett az engedményező pert indított, amelynek során a kötelezett ellenkövetelésből eredő kifogásokat érvényesít. Ha az engedményező az engedményezéskor lényeges körülményről nem tájékoztatja az engedményest, a szerződést az engedményes tévedésre hivatkozással eredményesen megtámadhatja. II. Az anyagi jog rendelkezése alapján amely szerint a résztörlesztést elsősorban a költségre kell elszámolni nincs mód a résztörlesztés elszámolására az ítélethozatalt megelőző perköltségekre. 24. Gf.I /2006.: I. Ha az önkormányzat nevében a polgármester közgyűlési jóváhagyás nélkül köt szerződést, a szerződő partnerrel való kapcsolatban az önkormányzat belső ügye, az ügylet érvényes létrejöttét nem érinti. Ha azonban a felek megállapodása szerint a szerződéshez a közgyűlés jóváhagyása szükséges, ez nem minősül a feleken kívül eső, attól független bizonytalan jövőbeli eseménynek (feltétel), továbbá nem tekinthető harmadik személy vagy hatóság beleegyezésének, jóváhagyásának sem. Ilyenkor az önkormányzat a végleges elfogadó nyilatkozatot a közgyűlés döntésével teszi meg, a szerződés ekkor jön létre. II. Az építési szerződések esetében a részteljesítéshez, a részátadás-átvételhez kapcsolódó részszámlázástól különbözik az építési kivitelezés szakaszolása, a szakaszszámla funkciója. A pénzügyi ütemterv a pénzeszközök felhasználásának ütemezésére szolgál, a díjelőleg fizetés feltételeit írja elő, olyan részteljesítési határidőt azonban nem eredményez, amelyhez a kiviteli késedelem szerződésszegési jogkövetkezményei kapcsolódnak. III. Az objektív késedelem a szerződésben kikötött befejezési határidő és a felek eltérő megállapodásának hiányában az eredményes átadás-átvételi eljárás megkezdésének napja közötti időszakot jelenti. A késedelmi kötbérfizetési kötelezettség azonban felróhatósági alapú, a vállalkozó részben vagy egészben kimentheti magát a szubjektív késedelem felróhatósága alól. 25. Gf.I /2007.: Valamennyi szolgáltatással kapcsolatban irányadó általános törvényi követelmény, hogy alkalmas legyen a kötelezett által ismert célnak megfelelő, rendeltetésszerű használatra. A hibás teljesítés megítélése során a szabvány kötelező vagy nem

7 - 7 - kötelező jellegétől függetlenül a generálklauzula követelményéből kell kiindulni: hibás a dolog, ha a szerződéssel elérni kívánt célnak megfelelő felhasználásra bármely okból nem alkalmas. A szabványokban előírt szakmai követelmények, előírások főszabályként nem kógens rendelkezések, ezért attól a felek eltérhetnek. Ha azonban a szabvány diszpozitív rendelkezéseitől, az abban minimális követelményként szereplő műszaki megoldásoktól nem tértek el, akkor a szerződésükben a rendeltetésszerű használat szempontjából a szabvány előírásai az irányadóak. 26. Gf.I /2006.: Azt, hogy a termálvíz szolgáltatása hibás vagy sem, nem a minőségi hiba köznapi értelme, a lakossági kifogások alapján kell megítélni, hanem annak van jelentősége, hogy a szolgáltatott termálvíz alkalmas volt-e a szerződés szerinti használati melegvíz céljára, vagyis megfelelt-e a szerződésben kikötött minőségi követelményeknek. Hibás teljesítést nem a termálvíz köznapi értelemben vett, ismert tulajdonságai, hanem a szerződésben vállalt minőségi követelmények megszegése valósíthat meg. 27. Gf.I /2006.: I. Építési szerződés esetén a kiviteli tervet főszabály szerint a megrendelő szerzi be és adja át a kivitelezőnek, a vállalkozói kötelezettség műszaki tartalmát pedig a szerződés részét képező kiviteli terv határozza meg. A Ptk. diszpozitív szabályai folytán nincs azonban akadálya annak, hogy a felek ettől eltérően abban állapodjanak meg, a kivitelező nem tart igényt tervre, hanem beszerzéséről a saját részére maga gondoskodik. A kivitelezőnek a megvalósulási tervet ez esetben is szolgáltatnia kell. II. Átalánydíjas vállalkozási szerződés esetén nincs helye az elvégzett munka utólagos tételes felmérésének, és a költségvetés tételeivel összevetett elszámolásnak. Az ún. elmaradt munka nem a költségvetés kiírási tételeitől való mennyiségi eltérést jelenti, ezen a címen a vállalkozó átalánydíja nem csökkenthető. A pótmunkák elszámolása átalánydíjas szerződés esetén is tételes felméréssel történik; a kivitelezőnek bizonyítania kell, hogy a megrendelő pótlólag mikor, milyen műszaki tartalommal, mely munkákat rendelte meg, és ezért részére milyen összegű pótmunkadíj számítható fel. 28. Gf.III /2006.: A felek átalányáras építési szerződés esetén is megállapodhatnak abban, hogyha a többlet-és pótmunkák költségvonzata a szerződésben előre meghatározott százalékos mértéket meghaladja, a toleranciahatáron felüli többlet-és pótmunka díjára a kivitelező az átalánydíjon felül igényt tarthat tételes elszámolás alapján. 29. Gf.I /2006.: Az építési szerződés teljesítése után a kivitelező érvényesíti a díját, majd egyeztetést követően az elfogadott díjat a vállalkozó leszámlázza, a megrendelő pedig azt kifizeti: mindez nem zárja el a megrendelőt attól, hogy utóbb ha ez kiderül az általa nem ismert, el nem végzett munkaeredményre eső vállalkozó díjat a vállalkozótól visszakövetelje. Jogalap nélküli gazdagodás áll elő akkor is, ha a vagyoneltolódás valamely jogügylettel összefüggésben következik be, és annak ügyleti célja nem valósult meg. 30. Gf.I /2006.: I. A hibás teljesítés miatt a kötelezett a szolgáltatás hibájában álló kár (ún. tapadó kár) megtérítéséért a Ptk alapján felelősséggel tartozik.

8 - 8 - A szolgáltatás hibájában álló kárigény (tapadó kár) esedékessége a hibás teljesítés időpontjával azonos, mivel a jogosultnál azzal keletkezik a kár, hogy a teljesítéskor értékcsökkent (hibás) dolgot kapott; az általános elévülési idő ezért ettől kezdődik. II. A kötelezettre nem hárítható át az a kár, amely a késedelmes igényérvényesítés következménye volt, így különösen az időközi állagromlás következményei, a javítás terjedelmének megnövekedése, illetve a javítás költségeinek az időmúlás, az időközi áremelkedések miatti megemelkedése. 31. Gf.I /2007.: A tervezési szerződésben ha a felek részteljesítést írtak elő az egyes tervek a tanulmányterv, az építési engedélyezési terv, a kiviteli terv elkészítésére, külön meghatározták az egyes tervek után járó díjat is, a tervező jogszerűen megtagadhatja a szolgáltatás további teljesítését, ha a megrendelő a már teljesített tervek díját nem fizeti ki, amíg a késedelem tart. 32. Gf.I /2006.: A bérhízlalásra irányuló (vállalkozási típusú) termékértékesítési szerződés hibás teljesítésének minősül, ha a termelőhöz kihelyezett állatállomány idő előtti levágásának, a nagyszámú elhullásnak, a nem kellő súlygyarapodásnak oka az előnevelt állomány csökkent vitalitása volt, és ezért az állatállomány a gazdaságos felnevelésre alkalmatlan volt. 33. Pf.III /2006.: Hiányzik az uzsora törvényi feltétele a sérelmet szenvedő fél hátrányos helyzetének kihasználása olyan esetben, amikor a gazdasági társaság tagjai azért határozzák el bankkölcsön felvételét, hogy ezáltal a társaság további működtetését annak megszüntetése helyett biztosítsák, és utóbb e várakozásuk nem realizálódik. A gazdasági döntés kockázatának felvállalása nem jelent jogi értelemben vett gazdasági kényszerhelyzetet. 34. Pf.I /2007.: I. A hiteligényléssel összefüggő ügyintézői, közvetítői feladatok ellátására kötelezettséget vállaló megbízott a díjra igényt tarthat akkor is, ha a hitel tényleges folyósítása (az eredmény) érdekében kellő gondossággal eljár, azonban a hitelt neki fel nem róható okból, hibáján kívül nem folyósítják a megbízónak. II. A pénzintézettel szerződéses kapcsolatban álló kereskedelmi ügynök a hiteligénylésre irányuló megbízási szerződésben külön díjazást csak akkor köthet ki érvényesen, ha ahhoz a bank is hozzájárul. 35. Pf.II /2007.: I. A kölcsönszerződéssel egyidejűleg készült adásvételi szerződés nem semmis önmagában azért, mert az ingatlan tulajdonjogának átruházása biztosítéki célból történt. Ha azonban az adásvételi szerződésről készült okirat vételárat nem tartalmaz, vagy valamelyik fél aláírása hiányzik, az adásvétel alaki okból érvénytelen. II. Az érvénytelen adásvételi szerződés miatt az ingatlanon tulajdonjogot nem szerző fél az ingatlanra érvényesen jelzálogjogot sem alapíthat, a jelzálogszerződés a további jogszerzőre is kihatással érvénytelen. 36. Pf.II /2007.: I. Az ingatlan adásvételi szerződés színlelés miatt semmis, ha a felek leplezett akarata ingyenes vagyonátruházásra ajándékozásra irányult. Ebben az esetben a leplezett, érvényes ajándékozási szerződésre vonatkozó szabályok az irányadók. II. Az ajándék visszakövetelésére a feltevés végleges meghiúsulása címén akkor kerülhet sor, ha a visszakövetelés alapjául szolgáló feltevést az ajándékozó kifejezetten, vagy legalább a megajándékozott által kétséget kizáróan felismerhető

9 - 9 - módon kinyilvánította. Az ajándék visszakövetelési jog elévülése akkor kezdődik, amikor az ajándékozás alapját adó feltevés véglegesen meghiúsul, és ezt követő öt év alatt évül el. 37. Gf.I /2006.: I. A betéti társaság beltagja érvényesen adhat eseti jelleggel meghatalmazást a kültag részére a cég nevében történő ügylet létesítésére. II. A váltó forgatása vagy engedményezése hiányában az alapjogviszonyból fakadó követelés engedményezésével a váltókövetelést nem szerzi meg az engedményes, függetlenül attól, hogy a váltó az engedményezett alapkövetelés biztosítékául került kiállításra. A váltót a keltezés valóságtartalmának hiánya önmagában nem teszi nem létezővé, illetve érvénytelenné. A váltó kibocsátójától származó cégszerű aláírás hiányában azonban a kiállított okiratok nem minősülnek váltónak. 38. Gf.I /2007.: A magyar és a külföldi cég között létrejött adásvételi szerződésben ha a felek a Ptk. szabályainak alkalmazását rendelik, ez nem értelmezhető olyan jogválasztásként, amely a magyar jog kizárólagos alkalmazását, a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazásának kizárását jelentené. Ebben az esetben a Ptk. által nem rendezett szerződési jogi kérdésekben az Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni. KÁRTÉRÍTÉSI JOG ( számú jogesetek) 39. Pf.III /2006.: I. A fogyatékosan élveszületett gyermek saját jogán nem követelhet nemvagyoni kártérítést, ha az orvosi mulasztással okozati összefüggésben nem maga a fogyatékosság áll, hanem az időben elvégezhető terhesség-megszakítás esélyének elvesztése, és ennek következtében a fogyatékos gyermek megszületése. Az orvosi mulasztással ilyenkor nem az egészséges élveszületés illetve a fogyatékos világrajövetel közötti életminőség különbség, hanem a fogyatékos élveszületés illetve a meg nem születés (terhesség-megszakítás) közötti állapoteltérés hozható okozati kapcsolatba. Az élet a fogyatékos élet a nemléthez (halálhoz) képest hátránynak (kárnak) nem minősülhet. II. A szülők családtervezéshez való személyhez fűződő joga sérül, ha az orvosi mulasztás megfosztja őket attól a lehetőségtől, hogy az anya önrendelkezési jogát gyakorolva a fogyatékos magzat tekintetében a terhesség megszakítása mellett döntsenek. 40. Pf.III /2006.: I. A gyógyintézet akkor mentesülhet a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatos kártérítési felelősség alól, ha bizonyítható, hogy a műtét elmaradása esetében is bizonyosan ugyanaz a következmény alakult volna ki, azaz az alapbetegség adott esetben mindenképpen a fertilitás elvesztését eredményezte volna. II. Az ellátás visszautasításának joga nem azonos a műtéti beleegyezéssel, az önrendelkezési joggal vagy a tájékoztatási kötelezettséggel; az egyes beavatkozások elutasítása nem azonos az ellátás visszautasításával. Amennyiben egy műtéti beleegyezést követően, az invazív beavatkozás során annak olyan kiterjesztése válik szükségessé, amely előre nem volt látható, az erre irányuló beleegyezés hiányában a beavatkozás kiterjesztése elvégezhető, ha ennek elmaradása a beteg számára aránytalanul súlyos terhet jelentene.

10 Pf.I /2007.: I. Ha a jogi személy tagja a jogi személy tevékenységi körében eljárva harmadik személynek vagyoni érdeksérelmet okoz, a polgári jogi felelősségi jogkövetkezmények a jogi személlyel szemben alkalmazhatók. A jogi személy tagjával szemben a harmadik személy részéről a polgári jogi következmények közvetlenül akkor sem alkalmazhatók, ha a tag a jogi személy tevékenységi körében, tagsági viszonyával összefüggésben eljárva bűncselekményt követett el. II. A jogi személy elkülönült felelősségének áttörése a harmadik személy részéről a taggal szemben a polgári jogi igények közvetlen érvényesítése kivételesen akkor lehetséges, ha a tag a magánvagyona javára a jogi személyiséggel visszaél. Amennyiben eljárása folytán a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének, a joggal való visszaélés tilalmának a sérelme mint többlet tényállási elem megvalósul, a jogi személlyel jogviszonyban álló harmadik személy a felelősségi következményeket érvényesítheti közvetlenül a taggal szemben is. 42. Pf.III /2007.: A felmentéssel végződő büntetőeljárás miatt kártalanítás kizárólag csak az előzetes letartóztatással okozati összefüggésben felmerült díjak és költségek miatt igényelhető. Nincs arra mód, hogy a károsult a büntetőeljárás egésze során felmerült védői díjak és költségek megtérítését követelje. A kártalanítási összeg után a késedelmi kamatfizetési kötelezettség attól az időponttól kezdődik, amikor a károsult a kártalanítási igényét az első fokon eljárt büntető bíróság előtt előterjeszti. 43. Pf.II /2007.: A fogvatartottak egészséges elhelyezése érdekében a büntetés-végrehajtási intézetben dohányfüst mentes zárkákat kell kijelölni. Ha a BV intézet a nemdohányzó fogvatartottat dohányzó zárkában helyezi el, megsérti az egészséges elhelyezésre való jogosultságát, magatartása jogellenes. A BV intézet azonban bizonyíthatja, hogy a fogvatartott számára az intézmény túlzsúfoltsága miatt nem tudta minden esetben biztosítani a dohányfüst mentes zárkában történő elhelyezését, amely bizonyítás eredményessége esetén a felróhatóság alól mentesül. 44. Pf.III /2007.: Az önkormányzati lakás bérlői jogállása önmagában nem alapozza meg a vételi jog gyakorlására vonatkozó igényt, a helyi rendelet alkotására feljogosított önkormányzat jogszerűen rendelkezhet a vételi jog gyakorlásának feltételeiről. A jogszabályalkotás olyan közhatalmi tevékenység, melynek gyakorlása vagy annak hiánya miatt esetlegesen bekövetkezett károsodás vagy más hátrány nem keletkeztethet a jogalkotásra jogosult és a károsult között polgári jogi jogviszonyt. A polgári jogi kártérítési felelősség szabályai ezért nem alkalmazhatók a jogalkotóval szemben. 45. Pf.III /2007.: A személyiségi jogvédelem szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a testi épséget, egészséget károsító magatartás milyen gyógytartamú sérülést okozott, súlyos vagy könnyű testi sértésnek minősül, a sérülések maradványtünet nélkül gyógyultak. Az egészség, testi épség sérelme nemvagyoni kártérítést megalapoz. 46. Pf.III /2007.: A vízicsúszda üzemeltetője kártérítési felelősséggel tartozik, ha a baleset az általa nem ismert kritikus súlyhatár túllépése, ezzel összefüggésben a megengedettnél nagyobb felgyorsulás miatt következik be.

11 Pf.III /2006.: Maradandó fogyatékosságot eredményező baleset miatt egy jövőbeli, feltételezett lakáscsere többletköltségei címén az általános kártérítés feltételei hiányoznak, mivel a vagyoni kár bekövetkezése nem csupán összegszerűsége nem bizonyított. 48. Pf.III /2006.: Ha a fél az objektív tényfeltárás igényével készíttet magánszakértői véleményt, amelyet a perben nem álláspontjának kifejtésére, hanem álláspontjának alátámasztásául bizonyítékként kíván felhasználni, e külön nem nevesített bizonyítékra megfelelően irányadók a Pp-nek a bizonyítás általános szabályaira vonatkozó rendelkezései akkor is, ha a magánszakértői véleményben foglaltakat a bíróság nem fogadja el. FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK ( számú jogesetek) 49. Gf.I /2007.: Ha a felszámoló bíróság a felszámoló által benyújtott közbenső mérleget jóváhagyó jogerős végzésével az adós vagyonához tartozott ingatlanokat a hitelezői igény kielégítéseként a hitelező tulajdonába adja, a tulajdonjog megszerzése hatósági határozaton alapul. Aki az ingatlant ilyen határozat útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik, tekintet nélkül arra, hogy korábban ki volt a tulajdonos. 50. Gf.I /2006.: A jogosult pénzkövetelését a csődeljárás alatt álló adóssal szemben bíróság előtt érvényesítheti, nincs akadálya annak sem, hogy a bíróság a moratórium hatálya alatt álló adóssal szemben marasztaló határozatot hozzon. Amennyiben azonban a bíróság a moratórium hatálya alatt álló adóst pénzfizetésre kötelezi, akként kell rendelkeznie, hogy az adós a marasztalási összeget a folyamatban levő csődeljárás jogerős befejezésétől számított 15 napos teljesítési határidő alatt köteles megfizetni. 51. Fpkhf.I /2006.: I. A hitelezői igény visszaigazolásakor a felszámoló közli, hogy milyen okból nem ért egyet valamely követelésrész nyilvántartásba vételével, illetve megjelöli azokat a szükséges bizonyítékokat, okiratokat, amelyekre a nyilvántartásba vételhez szüksége van, és jelzi a hitelezőnek, amennyiben határidőn belül nem pótolja a hiányosságokat, úgy tekinti, hogy a hitelezői igényét a továbbiakban nem kívánja érvényesíteni. A felszámoló terhére utóbb mulasztást nem lehet megállapítani, ha az általa el nem ismert, vitatott hitelezői igényt az eredménytelen felhívást követően nem terjeszti a felszámolást lefolytató bíróság elé. Ha azonban a hitelezői igény visszaigazolásakor a felszámoló nem jelzi, hogy a nyilvántartásba nem vett követeléssel miért nem ért egyet, illetőleg a hiányok pótlására sem hívja fel, az ezt sérelmező kifogás előterjesztésének időpontjától függetlenül a bíróságnak a vitatott hitelezői igényt érdemben kell elbírálnia. II. A felszámolónak az adós vagyontárgyai értékesítésére vonatkozó intézkedései kifogással csak addig támadhatók, amíg a felszámoló az értékesítés eredményeként a szerződést meg nem köti. 52. Fpkhf.I /2006.: A dolog kiadása iránt a tulajdonosnak peres eljárást kell kezdeményezni, ha a dolog az adós (a felszámoló) birtokában van. A dolog kiadása iránti igény elbírálására a felszámolást elrendelő bíróság hatásköre nem terjed ki, az e tárgyban előterjesztett kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

12 Amennyiben a felszámoló a dolgot értékesíti, és az ellenértéket a felszámoló nem kezeli külön számlán, a jogosult kötelmi igényét a felszámolási eljárásban érvényesítheti. Ha viszont az értékesített dolog ellenértékét a felszámoló külön számlán kezeli, a felszámolási vagyonba nem tartozó, a dolog helyébe lépő ellenérték kiadása, kifizetése iránti igényét a jogosult csak perben érvényesítheti. 53. Fpkhf.I /2006.: Az adós vagyona értékesítésére kiírt pályázati felhívás alapján önmagában a pályázat elfogadása a pályázó győztessé nyilvánítása a szerződést nem hozza létre. A felszámoló azon jognyilatkozata alapján, amely szerint a pályázat nyertesével fogja megkötni a szerződést, a felszámoló bíróság a kifogás elbírálása körében nem rendelkezik azzal a jogosultsággal, hogy a szerződést létrehozza. A felszámoló bíróság csak arra jogosult, hogy ha a kifogást megalapozottnak találja a felszámoló intézkedését megsemmisítheti és az eredeti állapotot helyreállíthatja, vagy a felszámoló részére intézkedés megtételét írhatja elő. 54. Fpkhf.I /2007.: A vagyont terhelő zálogjog alapítása után a felszámolás alatt álló adós vagyonába kerülő azon vagyontárgyakat nem terheli csak a zálogjog, amelyet az adós már eleve más zálogjoggal terhelten szerzett meg. A zálogjoggal megterhelt vagyonba tartozó ingóságon később, más javára alapított zálogjog ugyanakkor nem előzi meg a vagyont terhelő zálogjogot. A vagyont terhelő zálogjog egyenértékű a többi zálogjoggal, ezért az adós vagyonának meghatározott része fölött lebegő zálogjoggal biztosított követelés éppúgy privilegizált, mint a többi zálogjoggal biztosított követelés. 55. Fpkf.I /2007.: A zálogjoggal biztosított vagyontárgy a felszámolási vagyon része, a zálogjoggal biztosított követeléseket is be kell jelenteni a felszámolónak, és a határidőben bejelentett egyéb igényekhez képest privilegizált kielégítésükre csak akkor kerülhet sor, ha a bejelentés határidőben megtörtént. A zálogjoggal biztosított követelések felszámolási eljáráson kívüli kielégítésére nincs törvényes lehetőség; a határidőn túl bejelentett zálogjoggal biztosított követelések a Cstv. kötelező kielégítési sorrendre vonatkozó szabálya folytán nem előzhetik meg a határidőn belül bejelentett egyéb igényeket. 56.Fpkf.I /2006.: A rangsor szerinti kielégítés elvét sérti, ha a rangsorban előrébb álló követelését határidőben bejelentő hitelező részére a felszámoló bíróság csupán követelést engedményez, míg a 40 napon túl bejelentett hitelezői igénnyel rendelkező fél számára azonnali megtérülést eredményező készpénzt ad át. 57. Fpkhf.I /2006.: I. Ha az adóhatóság a felszámolási eljárás alatt kötelezően elvégzendő adóellenőrzés eredményeként akár a felszámolás előtti időszakra vonatkozóan határozatával adót állapít meg, az a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül válik esedékessé. Az ettől az időponttól számított 40 napon belül bejelentett adókövetelést határidőben érkezettnek kell minősíteni. II. A Cstv. hitelezői igények elbírálására vonatkozó rendelkezései nem tekinthetők lex specialisnak az Art. rendelkezéseihez képest. Az adóhatóság által hozott határozat csak a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróság előtt támadható; nincs lehetőség arra, hogy a felszámoló az adóhatósági határozat ellen benyújtható jogorvoslat elmulasztását utóbb a hitelezői igény nyilvántartásba vételekor pótolja, a jogerős adóhatósági határozat felülbírálatára a felszámolási eljárásban a bíróság már nem jogosult.

13 Fpkhf.I /2006.: Amennyiben a felszámoló az adós könyvelésének lezárása és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása érdekében az adós korábbi dolgozóit tovább foglalkoztatja, a felszámolói díjon felül felszámolási költségként csak a felszámolás alatt tényleges tevékenységet folytató adós könyvelésével kapcsolatos kiadások számolhatók el. Ha az adós gazdasági tevékenységet már nem végez, az adminisztrációs költségekre a felszámoló díja nyújt fedezetet. 59. Fpkhf.I /2006.: I. A hitelezői igénybejelentésnek nem feltétele, hogy egyidejűleg a nyilvántartásba vételi díj is befizetésre kerüljön, a regisztrációs díj késedelmes befizetése esetén a besorolásra az eredeti bejelentés időpontja az irányadó. A késedelmes befizetés azzal a hátránnyal jár, hogy a hitelező jogosítványait csak a bejelentett igényének nyilvántartásba vételét követően gyakorolhatja. A regisztrációs díjat azonban a jogvesztő egy éves határidőn belül be kell fizetni. II. A hitelezői igény engedményezése esetén a hitelezői pozícióban alanyváltozás következik be, amely azonban nem érinti a már bejelentett követelés jogalapját, összegszerűségét. Mivel újabb hitelezői igény nem keletkezik, újabb igénybejelentésre sincs szükség, a felszámolónak a jogutódlás igazolását követően a hitelező személyében történt változást kell a nyilvántartásban átvezetnie, és a jogutódnak a regisztrációs (nyilvántartásba vételi) díjat sem kell ismételten megfizetnie. 60. Fpkf.I /2007.: A felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után az eljárás megszüntetésének akár a hitelező és az adós együttes kérelmére, akár a hitelező egyoldalú elállása alapján nincs helye. Erre vonatkozó speciális rendelkezést a Cstv. nem tartalmaz, a Pp. irányadó eljárási rendelkezései pedig a határozat jogerőre emelkedése után a közzétételig az eljárás megszüntetésének lehetőségét kizárják. 61. Fpkf.I /2006.: A felszámolási eljárás az erre irányuló kérelem bírósághoz érkezésének napjával indul meg. A Cstv. módosításának a kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeire vonatkozó rendelkezéseit ezért a július 1. napját követően a bírósághoz érkező kérelmekre alkalmazni kell, függetlenül a kérelem elküldésének időpontjára és az azt megelőzően hatályos törvényi rendelkezésekre. TÁRSASÁGI JOG. CÉGEK ÉS CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA ( számú jogesetek) 62. Pf.I /2007.: I. Ha a jogi személy tagja a jogi személy tevékenységi körében eljárva harmadik személynek vagyoni érdeksérelmet okoz, a polgári jogi felelősségi jogkövetkezmények a jogi személlyel szemben alkalmazhatók. A jogi személy tagjával szemben a harmadik személy részéről a polgári jogi következmények közvetlenül akkor sem alkalmazhatók, ha a tag a jogi személy tevékenységi körében, tagsági viszonyával összefüggésben eljárva bűncselekményt követett el. II. A jogi személy elkülönült felelősségének áttörése a harmadik személy részéről a taggal szemben a polgári jogi igények közvetlen érvényesítése kivételesen akkor lehetséges, ha a tag a magánvagyona javára a jogi személyiséggel visszaél. Amennyiben eljárása folytán a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének, a joggal való

14 visszaélés tilalmának a sérelme mint többlet tényállási elem megvalósul, a jogi személlyel jogviszonyban álló harmadik személy a felelősségi következményeket érvényesítheti közvetlenül a taggal szemben is. 63. Gf.III /2007.: Az előtársaság jogalany, vezető tisztségviselője törvényes alapon képviseli és az előtársaság nevében a törvényben foglalt korlátozásokkal érvényesen szerződéseket köthet. 64. Gf.III /2006.: A korlátolt felelősségű társaság egyik tagja részéről a társaság többi tagjával szemben a jogaik kijátszására irányuló csalárd, színlelt üzletrész adásvételi jogügylet olyan körülmény, amely miatt a tagok között komoly bizalmi válság alakulhat ki, és ez önmagában is nagymértékben veszélyeztetheti a társaság céljainak elérését. Ezen okból a turpis ügyletet kötő tag társaságból való kizárása jogszerű. 65. Gf.III /2006.: Ha a korlátolt felelősségű társaság tagjának megbízásából eljáró személyek a társaság telephelyét őrző alkalmazottakat napi rendszerességgel fenyegetik, tettleges bántalmazásukat helyezik kilátásba, a megbízottak fenyegető magatartása a megbízó tag terhére esik. A fenyegető, illetőleg tettleges magatartás lehetetlenné teszi a közös, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatását, a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti, ezért a tag kizárása erre hivatkozással megalapozott. 66. Gf.III /2007.: I. A társaság tagját megillető iratbetekintési jog csak akkor korlátozható, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az iratbetekintési jog gyakorlása által az üzleti titok illetéktelen személyek tudomására jut, vagy nyilvánosságra kerül. Ilyen esetekben a tag iratbetekintési joga az üzleti titoknak minősített információk vonatkozásában társasági határozattal megtagadható. II. A társaság tagja akkor zárható ki az üzleti titok megismeréséből, ha maga a társaság tiltja meg az üzleti titok megismerését. Ilyen határozatot a tagokból álló legfőbb szerv hozhat, vagy a legfőbb szerv felhatalmazása alapján a társaság más szerve. Az ügyvezető, illetve a felügyelőbizottság elnökének az iratbetekintést elutasító nyilatkozata üzleti titokra hivatkozással nem minősül a társaság által hozott határozatnak. Nincs ezért olyan döntés, amely bíróság előtt megtámadható lenne, ezért nincs helye a határozat felülvizsgálata iránti peres eljárásnak sem. 67. Gf.I /2007.: A gazdasági társaság taggyűlésén készült jegyzőkönyv valódisága, valóságtartalma és nem érvénytelensége csak annyiban bír jelentőséggel, hogy az abban foglalt határozat érvényes-e, vagy érvénytelen. 68. Gf.I /2007.: I. A kft. tagváltozás miatti változásbejegyzési kérelem benyújtásakor a cégbíróságnak nem kell vizsgálnia, hogy az ügyvezető birtokában volt-e az üzletrész megszerzője bejelentésének, illetve a bejelentés milyen formában és tartalommal történt. II. A tagváltozás cégbírósági bejegyzése iránti kérelem érdemi elbírálásának nem előfeltétele a társasági szerződést módosító okirat és az egységes szerkezetű hatályosított adatokat tartalmazó társasági szerződés csatolása.

15 Gf.III /2007.: A tag (részvényes) a gazdasági társaság határozatának meghozatalában akkor nem vehet részt, ha az emiatt előálló előny, illetve hátrány egyidejűleg, a határozathozatal során, a határozat következtében közvetlenül és nyomban megállapítható. 70. Pf.II /2006.: Amennyiben az egyesület alapszabálya ezt előírja, a vadászegyesület tagja a közgyűlésen hozott határozattal jogszerűen kötelezhető a tagdíjon felül további vagyoni hozzájárulás megfizetésére. 71. Pf.II /2007.: Amennyiben a vadászegyesület tagja valótlan tartalmú kijelentéseket tesz az elnök és a vadásztársak jogosulatlan vadászatára, az egyesület vagyonának nem megfelelő kezelésére, a számviteli fegyelem megsértésére, ezen kívül megalapozatlan hatósági bejelentést tesz, amelynek igazságtartalmáról előzőleg nem győződött meg, fegyelmi vétséget követ el. Az egyesület fegyelmi szabályzata szerint az összeférhetetlen magatartást tanúsító, fegyelmi vétséget elkövető tag a vadászegyesületből jogszerűen kizárható. 72. Pkf.II /2007.: A társadalmi szervezetek szövetsége csak akkor vehető nyilvántartásba, ha legalább két már nyilvántartásba vett társadalmi szervezet alapítja meg a szövetséget. A társadalmi szervezetek szövetségét nem alapíthatja meg bármilyen jogi személy: csak az önálló társadalmi szervezetek közös elhatározása alapíthat szövetséget, a szövetség alapítói és tagjai gazdálkodó szervezetek nem lehetnek. A sportszövetség megalakulhat társadalmi szervezetként; ebben az esetben a nyilvántartásba vételhez az egyesületi törvényen kívül a sportról szóló külön törvény rendelkezéseinek is meg kell felelnie. ELJÁRÁSI JOG ( számú jogesetek) 73. Pkf.III /2007.: A polgári eljárás során kiszabott pénzbírság behajtása végett a külön jogszabály alapján a végrehajtást kérőt megillető jogokat a megyei bíróság Gazdasági Hivatala gyakorolja, e jogszabály alapján a végrehajtási eljárásban eljárásjogi jogképessége megállapítható. A megyei bíróság Gazdasági Hivatala önálló jogi személynek azonban nem minősül, a gazdasági hivatal a megyei bíróság, mint jogi személy szervezeti egysége. Ezért ha a végrehajtási eljárás során jogvita keletkezik (végrehajtási kifogás, végrehajtási per), kizárás folytán nem járhat el az a megyei bíróság, amelynek szervezeti egységeként a gazdasági hivatal a végrehajtást kérőt megillető jogokat gyakorolja. 74. Gf.I /2007.: A választottbíróság a magyar bírósági szervezet, a Pp. szempontjából nem minősül rendes bíróságnak, a választott bírósági szerződéssel a felek elzárják magukat a rendes bírói út igénybevételének lehetőségétől. A keresetlevél választottbírósághoz való áttételének nincs helye. 75. Gf.I /2007.: I. Vagylagos illetékesség esetén a felperes választási joga a keresetlevél benyújtásával megszűnik, utóbb más illetékességi okra történő áttérésnek nincs helye. II. A betéti társaság és a beltag együttes perlése esetén felelősségük jogalapja közös, a jogvita csak egységesen dönthető el. A társaság és a beltag, mint alperesek

16 ezért egységes pertársaságnak minősülnek, az egyik alperes perbeli cselekményei kihatnak az ezt elmulasztó másik alperesre is. 76. Pkf.I /2007.: Az ideiglenes intézkedés elrendelésének anyagi jogi és eljárásjogi feltételei, amennyiben az ingatlan repülőtér és berendezési tárgyai tulajdoni és birtokviszonyai vitatottak. 77. Gpkf.I /2007.: A Pp. rendelkezései kifejezetten nem zárják ki a jogi személyeket a személyes költségmentesség engedélyezésének köréből. A költségkedvezmény engedélyezésének alapjául szolgáló feltételek meghatározása során azonban a külön jogszabály csak a természetes személy felekre vonatkoztatható kritériumokat munkabér, nyugdíj, rendszeres szociális segély, létfenntartás veszélyeztetettsége fogalmazott meg, azok még analógia alkalmazásával sem vonatkoztathatóak a jogi személyekre. A jogi személyek, gazdálkodó szervezetek részére ezért költségmentesség nem engedélyezhető. 78. Gpkf.I /2007.: A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság személyes költségmentességben a külön jogszabályban előírt feltételek hiányában nem részesíthető; a már engedélyezett személyes költségmentességet utóbb a bíróság köteles megvonni. A költségmentesség iránti kérelembe mint többen a kevesebb az illetékfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelem is beleértendő. 79. Pf.III /2006.: Ha a fél az objektív tényfeltárás igényével készíttet magánszakértői véleményt, amelyet a perben nem álláspontjának kifejtésére, hanem álláspontjának alátámasztásául bizonyítékként kíván felhasználni, e külön nem nevesített bizonyítékra megfelelően irányadók a Pp-nek a bizonyítás általános szabályaira vonatkozó rendelkezései akkor is, ha a magánszakértői véleményben foglaltakat a bíróság nem fogadja el. 80. Gf.I /2006.: A másodfokú ítélet hivatalból történő kijavítása esetén a kijavító végzéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A kijavító végzés a másodfokú végzés részét képezi, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. 81. Gpkf.I /2007.: Amennyiben a bíróság érdemi marasztaló határozatával szemben fellebbezésnek van helye, a fellebbezési határidő alatt benyújtott részletfizetési kérelem a teljesítési határidőre vonatkozó jogorvoslatnak fellebbezésnek minősül. A fizetési késedelem esetén különös szabályok irányadóak, amelyek eltérően rendelkeznek. A fizetési meghagyással szemben fellebbezésnek a részletfizetés tekintetében sincs helye, és a kötelezettnek az ellentmondás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő alatt benyújtott részletfizetés iránti kérelme ellentmondásnak sem minősül. Ilyen esetben a Pp (2) bekezdés és 217. (3) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni. 82. Pkf.II /2007.: Amennyiben a bíróság észleli, hogy más bíróságok azonos jogi alapon nyugvó keresetek helyi iparűzési adó kapcsán előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek az Európai Bíróságnál, jogszerűen jár el, ha az előtte folyó perben az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmeket elutasítja, és a pert a más bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggeszti.

17 Függelék: Az Európai Közösségek Bírósága C-210/06. számú előzetes döntéshozatali ügyében a tárgyalásra készített jelentés, amelyben a kérdést előterjesztő bíróság: Szegedi Ítélőtábla Cgf.III /2006.

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra!

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! - 2 - KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK

Részletesebben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET

SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET SYNERGON INFORMATIKAI RENDSZEREKET TERVEZŐ ÉS KIVITELEZŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ HATÁROZAT-TERVEZET A TÁRSASÁG 2005 ÁPRILIS 28 29. - i KÖZGYŰLÉSÉRE A jelen előterjesztésben

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2011. augusztus elsejei változásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékoztatjuk Önt, hogy a pénzforgalmi keretszerződés részét képező Általános Szerződési Feltételeink

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

ME-7.4.2 Árajánlatkérés, szerződésminták, vállalkozók értékelése

ME-7.4.2 Árajánlatkérés, szerződésminták, vállalkozók értékelése 30/38 7. sz. melléklet S ZÁLLÍTÁSI SZERZŐ DÉS ( MINTA) mely létrejött az alábbi szerződő felek között, az alulírott napon és helyen az alábbi feltételek mellett: A MEGRENDELŐ ADATAI Megrendelő neve: Székhelye:

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Az önkormányzati vagyon

Az önkormányzati vagyon Murakeresztúr Község Önkormányzati Képviselő-testületének 8/2004. (IV. 16.) számú RENDELETE az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések

I. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések Cserszegtomaj Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.31.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról ás átvételéről Cserszegtomaj Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

amely létrejött egyrészről Hajdúnánási Református Egyházközség Székhely: Postacím. Képviseli: mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről

amely létrejött egyrészről Hajdúnánási Református Egyházközség Székhely: Postacím. Képviseli: mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS-tervezet Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése című pályázati felhíváshoz Pályázatírás tárgyában amely létrejött egyrészről Hajdúnánási

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete

Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete Gönyű Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gönyű Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. február 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni: 2001. évi CVIII. Törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről Az Országgyűlés az elektronikus kereskedelem fejlődése

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés az Alsónémedi Felsőerdősor utca kiépítésére fizetendő útépítési érdekeltségi hozzájárulásról szóló../2011. ( ) sz. önkormányzati rendelethez Tisztelt Képviselő-testület! Már a 2010. év első

Részletesebben

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete

Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014. (II. 28.) önkormányzati rendelete az államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

TERVEZET. 2012. évi. törvény

TERVEZET. 2012. évi. törvény 2012. évi. törvény a MÁV Általános Biztosító Egyesülettel kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéseken alapuló kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos szabályokról 1. (1) A Magyar

Részletesebben

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról

Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Partnerségi információs nap a civil szervezetek előtt álló feladatokról Főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési jogról a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

Részletesebben

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai Dr. Pajor Dávid ügyvéd Ifj. dr. Nemessuri Péter tanácsadó Az előadás tematikája Kik a vezető tisztségviselők? Ügyvezetők, igazgatósági tagok, vezérigazgatók

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

M E G B Í Z Á S I S Z E R Z Ő D É S É S C S A T L A K O Z Á S I N Y I L A T K O Z A T (KÜLFÖLDI TÁRSAS VÁLALKOZÁSOK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE)

M E G B Í Z Á S I S Z E R Z Ő D É S É S C S A T L A K O Z Á S I N Y I L A T K O Z A T (KÜLFÖLDI TÁRSAS VÁLALKOZÁSOK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE) M E G B Í Z Á S I S Z E R Z Ő D É S É S C S A T L A K O Z Á S I N Y I L A T K O Z A T (KÜLFÖLDI TÁRSAS VÁLALKOZÁSOK ÉS EGYÉNI VÁLLALKOZÓK RÉSZÉRE) mely létrejött egyrészről DHANVANTARI Kereskedelmi és

Részletesebben

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete. az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól DUNAEGYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 10/2004. (V. 06.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló többször

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei

FIZETÉSI MEGHAGYÁS. A fizetési meghagyás kibocsátásának esetei FIZETÉSI MEGHAGYÁS A fizetési meghagyás szabályozása 2010. július 1.-től jelentősen átalakult. A legalapvetőbb változás az, hogy bizonyos kivételekkel a bíróság helyett közjegyző előtt érvényesíthető a

Részletesebben

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely)

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely) Nyilatkozat Alulírott,.....(név) részvényes...... (lakcím/székhely) kijelentem, hogy azon részvényekkel, amelyek vonatkozásában jelen nyilatkozat megtételével egyidejűleg tulajdonjogom részvénykönyvbe

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről

A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság figyelem felhívása a konzorciumok jog- és ügyfélképességéről A Közbeszerzési Döntőbizottság a konzorciumok jog- és ügyfélképességével kapcsolatosan a következőkben ismertetett

Részletesebben

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:...

Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra. név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... Megbízási Keretszerződés Befektetési Tanácsadásra Amely létrejött egyrészről név:... lakcím:... szem. ig. sz:... adóazonosító jel:... ügyfél azonosító:... mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó) másrészről

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat képviselő-testületének 10/2012 (III.22.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL

A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL 40/2007. (III. 27.) számú hat. A SEMMELWEIS EGYETEM S Z A B Á L Y Z A T A AZ AJÁNDÉKOK ELFOGADÁSÁNAK RENDJÉRŐL BUDAPEST 2007 A Semmelweis Egyetem S z e n á t u s á n a k 40/2007. (III. 27.) számú h a t

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i)

Társasági szerződés. 1. A társaság cégneve, székhelye, telephelye(i), fióktelepe(i) Társasági szerződés Alulírott tagok, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) rendelkezéseinek megfelelően, a 2006. évi V. törvény (Ctv.) mellékletét képező szerződésminta alkalmazásával

Részletesebben

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I.

SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. SZERZŐDÉSI JOG ÁLTALÁNOS RÉSZ I. A szerződési jog anyagának földolgozása Szerződési jog általános rész I. Szerződési jog általános rész II. Szerződési jog különös rész: egyes szerződéstípusok A mai előadás:

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21.

Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. 2001. június 21. Villamosipari Kereskedők és Gyártók Országos Szakmai Egyesülete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2001. június 21. 2 TARTALOMJEGYZÉK I./ Szervezeti felépítés 1./ Közgyűlés 2./ Elnökség 3./ Munkaszervezet:

Részletesebben

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási A jelen kiegészítő biztosítási azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087

Részletesebben

Pénzmosás elleni szabályzat

Pénzmosás elleni szabályzat Pénzmosás elleni szabályzat A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben foglaltak értelmében az Euro Quattro Bróker Kft. köteles ügyfeleit

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának

A Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu

Részletesebben

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól Gomba Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2012. (II. 10.) rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól /Egységes szerkezetben a 22/2012. (IX.13.), a 23/2012.(XI. 23.),

Részletesebben

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra

II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra. Szerződés befektetési tanácsadásra II. 3. Szerződésminta befektetési tanácsadásra Jelen melléklet azon a napon lép hatályba, amelyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a befektetési tanácsadási tevékenység végzését az Alapkezelő

Részletesebben

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban

Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban Új Ptk. mire figyeljünk a napi gyakorlatban 2 0 1 4. J Ú N I U S 1 2. D R. H A R K A Ö D Ö N Joganyagok 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) 2013. évi CLXXVII. Törvény (Új Ptké.) 2013. évi CCLII. Törvény egyes

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata

7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata 7/2014. (XI.27.) számú ELNÖKSÉGI HATÁROZAT a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagdíj és nyilvántartásba vételi Szabályzata A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: Kamara) Elnöksége

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG)

INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG) INTRUM JUSTITIA KÖVETELÉSKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE (FOGYASZTÓI ÜZLETÁG) 7/2015. (XI.01.) 1. A Szerződés tárgya A Megbízott kötelezettséget

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Dunaföldvár Város Önkormányzata Száma: 881-13/2012. K I V O N A T

Dunaföldvár Város Önkormányzata Száma: 881-13/2012. K I V O N A T 80/2012.(IV.11.) KT. 1./ Dunaföldvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete Ráthgéber Lászlónének, a DIT Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjének, mint megbízottnak, a Dunaföldvár Város Önkormányzata,

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására 14253058 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/2.411-2/2015 Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. szeptember 10. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás Pályázati Hirdetmény A(z) SEDINA Kft. (cégjegyzékszám: 02-09-071721, székhely: 7623 Pécs, Rákóczi út 10.., levelezési cím: 7623 Pécs, Rákóczi út 10..), mint a(z) Kaposvári Nyomdaipari Szolgáltató Kft.

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. - a továbbiakban a felek együttes említése esetén: Szerződő Felek között a mai napon és helyen az alábbi feltételek mellett:

MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS. - a továbbiakban a felek együttes említése esetén: Szerződő Felek között a mai napon és helyen az alábbi feltételek mellett: MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről (székhely: 1042 Budapest, István út 14., statisztikai számjele: 15504005-7511-321-01, adószáma: 15504005-2-41, képviseli: dr. Derce Tamás polgármester), mint

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

A jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény)

A jog értünk van. Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) A jog értünk van Új társasági törvény (2006. évi IV. tv.) Új cégtörvény (2006. évi V. törvény) Dr. Győri Enikő címzetes vezető tanácsos 2006. 05. 30. 2006. július 1-jétől - új társasági jogi törvény, cégeljárási

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék. Várkonyiné Dr.

MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék. Várkonyiné Dr. MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Várkonyiné Dr. Juhász Mária A csődeljárásról, és a felszámolási eljárásról szóló 1991.

Részletesebben

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT.

EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. EOS KSI MAGYARORSZÁG INKASSZÓ KFT. KÖVETELÉSEK ÖNKÉNTES TELJESÍTÉSE ELMARADÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (ügyfél-tájékozató) Mit tegyünk fizetési késedelem esetén? Fizetési késedelem esetén a legfontosabb, hogy

Részletesebben

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések

Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések 3. sz. melléklet Dologi - és kötelmi jogi rendelkezések I. A Ptké-hez kapcsolódó javaslatok és észrevételek: 1) A Ptké. 53. -hoz: 1.1. Javaslat: A Ptké. 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Ptk. hatálybalépése

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Debrecen Megyei Jogú város Önkormányzata (4024 Debrecen, Piac u. 20. sz.) képviseletében Kósa Lajos polgármester. mint Megrendelő, másrészről a Komplex-D

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás

Pályázati Hirdetmény. nyilvános pályázati felhívás Pályázati Hirdetmény A(z) ÁZSIÓ Kft. (cégjegyzékszám: 15-09-060370, székhely: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3.., levelezési cím: 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 3..), mint a(z) Szántó 21 Kft. f.a (cégjegyzékszám:

Részletesebben